Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat, amelynek tárgyalását a mai napon kezdi meg a tisztelt Ház, a 2017. június 13. napján elfogadott, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 2018. január 1-jei hatálybalépésének zökkenőmentes megvalósulását szolgálja, továbbá a jogrendszer egységességének megőrzését célozza. A törvényjavaslat emellett olyan igazságügyi tárgyú törvényeken végez a jogalkalmazás szempontjából hatékonyságnövelő módosításokat, mint a közjegyzőkről, a bírósági végrehajtásról vagy a hagyatéki eljárásról szóló törvények.

Engedjék meg, hogy elsőként azokat a módosításokat és ezek indokait ismertessem röviden önökkel, amelyeket az ügyvédi tevékenységről szóló új törvény hatálybalépése tesz szükségessé. A törvény az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom erősítése érdekében az ahhoz közvetlenül kapcsolódó ügyvédi tevékenységekre, valamint az ezek ellátására jogosult személyekre vonatkozó egységes és teljes körű szabályozást valósít meg. Legfontosabb újítása, hogy változtat a jogi képviseletre és az okirati ellenjegyzésre jogosultak körén. Hatálybalépését követően kizárólag az ügyvédi kamarai taggá váló kamarai jogtanácsosok, illetve irányításuk mellett az ügyvédi kamarai nyilvántartásba felvett jogi előadók végezhetnek ügyvédi tevékenységnek minősülő feladatot. Egyidejűleg hatályát veszíti a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet, és annak végrehajtási rendelete.

A törvény alapján megvalósuló ügyvédi kamarai integráció biztosítja az immár kamarai jogtanácsosi tevékenység garanciális feltételeit, így az azonos tevékenységet ellátó személyekre azonos követelményrendszer fog vonatkozni. Az integráció eredményeként a kamarai tagsággal rendelkező jogtanácsosok vonatkozásában is érvényesülni fognak azok a garanciális szabályok, amelyek feltételei az általuk is ellátott tevékenységnek. Idetartoznak a közhiteles névjegyzék, a kamara által alkotott etikai szabályzat, a szakma gyakorlására vonatkozó előírások, a kamara felügyeleti tevékenysége és az általa biztosított képzések, továbbképzések. Ezek együttesen garantálják a megfelelő szakmai színvonal biztosítását. E tör­vényi háttér jelenti az alapját annak, hogy a jelen törvényjavaslatban a kamarai jogtanácsosok számára - a törvényben meghatározott keretek között - a jogi képviselet tekintetében az ügyvédekkel azonos eljárási jogok és szélesebb körű okirati ellenjegyzési jog biztosítható. Ennek érdekében számos eljárási és egyéb ágazati törvény módosítása vált szükségessé.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A módosítások egy része technikai jellegű. A hatályos jogszabályoknak megfelelő „jogtanácsos” kifejezést az új terminológia szerinti kamarai jogtanácsosi státusz váltja fel. Ilyen módosítás érinti többek között a polgári törvénykönyv egyes rendelkezéseit. Szintén elengedhetetlen a hatályos ügyvédi törvényre történő hivatkozások módosítása. A módosítások másik része a fentiek szerinti tartalmi felülvizsgálat eredménye, amely indokolt esetben a hatályosnál szélesebb körben, általánosan biztosítja a kamarai jogtanácsosok eljárási lehetőségét.

A kamarai jogtanácsosok feladatkörének bővülése indokolja, hogy tevékenységükre ki kell terjeszteni a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása meg­előzéséről és megakadályozásáról szóló törvény hatályát, ezzel párhuzamosan pedig e tevékenységük vonatkozásában az ügyvédi kamarák felügyeleti jogkörét is. A módosítás ezenfelül az ügyvédi tevékenységről szóló törvénnyel összhangban egyértelművé teszi, hogy a felügyeleti eljárásrendről, felügyeleti kockázatértékelésről és felügyeleti útmutatóról a Ma­gyar Ügyvédi Kamara készít egységes szabályzatot.

A szabadalmi ügyvivőkről szóló törvény egyes rendelkezéseinek a módosítását az ügyvédi tevékenység gyakorlásának az új törvényi szabályozásához való igazítása indokolja. A szabadalmi ügyvivői tevékenységbe vetett közbizalom erősítése érdekében indokolt a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamarába történő felvételt kizáró okok esetkörét bővíteni, az ügyvédi tevékenységet kizáró okokhoz hasonlóan.

A szabadalmi ügyvivőkről szóló törvény módosításával az ügyvédi tevékenység gyakorlásának új összeférhetetlenségi szabályai itt is megjelennek. Indokolt volt a szabadalmi ügyvivői titoktartásra vonatkozó rendelkezéseket is felülvizsgálni és kiegészíteni, illetve az ügyvédi tevékenység szabályainak megfelelően elválasztani az ügyvivői titoktartás és az ügyvivői titok megismerésének, a titkot tartalmazó iratokba való betekintésnek a szabályait. Az új szabályok az ügyvédi tevékenységről szóló törvény vonatkozó szabályainak indokolt mértékben történő leképezésével, az ügyvivői titoktartási és a titkokat tartalmazó iratok megismerésére vonatkozó anyagi és eljárási rendelkezések pontosításával szándékunk szerint hozzájárulnak majd a kiszámíthatósághoz.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat szerinti felülvizsgálat szerteágazó jellegét jól mutatja, hogy a kamarai jogtanácsok integrációja nyomán az egyes jogi hivatásrendek pályázati követelményeire vonatkozó, a szakterületen szerzett gyakorlat elismerését megállapító rendelkezések módosítása is szükséges. E körben többek között a közjegyzői, bírói és ügyészségi álláspályázatok esetében elismerhető gyakorlatra vonatkozó szabályok technikai módosítása vált szükségessé.

 (14.20)

Mivel a jogtanácsos mint jogszabályi kategória 2018. január 1-jével megszűnik, indokolt e rendelkezésekben a kamarai jogtanácsosi gyakorlat megkövetelése. Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény hatálybalépését követően a kamarába be nem lépő, jogi munkát végző alkalmazottak nem végezhetnek olyan releváns gyakorlatot garantáló tevékenységeket, mint az ellenjegyzés, vagy közhatalmi eljárásokban a jogi képviselet ellátása. Természetesen e szabályok mellett átmeneti rendelkezésekkel szükséges biztosítani, hogy a 2018. január 1-jét megelőzően törvényszéki nyilvántartásba vett jogtanácsosként teljesített joggyakorlat a jövőben is elismerhető legyen a pályázati eljárásokban. Mivel a pályázati követelmények megállapítása a bírák és az ügyészek esetében az Alaptörvény értelmében sarkalatos törvényhozási tárgykört érint, e módosítások elfogadásához a tisztelt Országgyűlés minősített többségének támogatása szükséges. Kérem majd képviselőtársaimat, hogy a bemutatott érvekre tekintettel támogassák ezen a területen a módosítást.

Tisztelt Országgyűlés! Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény koncepcionálisan arra az álláspontra helyezkedett, hogy a munkáltató belső munkaszervezésére, így a vezető jogtanácsosokra vonatkozó törvényi szintű szabályozás nem indokolt. A kamarai integrációval összefüggésben az ügyvédi tevékenységről szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a tipikusan munkaviszonyban tevékenykedő kamarai jogtanácsosok és jogi előadók munkáltatója a kamara felé teljesítendő fizetési kötelezettséget átvállalhatja. Ilyen az adminisztratív eljárási költség vagy az ügyvédi kamarai tagdíj is. Ezzel kapcsolatban szükséges a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása annak érdekében, hogy a jövedelem kiszámításánál figyelmen kívül hagyható tételként nevesítésre kerüljön a munkáltató által átvállalt összeg. Indokolt e szabályt az szja-törvényben az ügyvédi tevékenységet más kamarai formában, például ügyvédjelöltként vagy alkalmazott ügyvédként munkaviszony alapján gyakorlókra is kiterjeszteni.

Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény részletesebben szól az ügyvédi titoktartási kötelezettség szabályairól. E körben általánosan garantálja az ügyfél és az ügyvédi tevékenységet gyakorló közötti kommunikációban az úgynevezett védekezés céljából készült iratok védelmét, valamint meghatározza a hatóságok ügyvédi titkot tartalmazó iratokkal kapcsolatos jogosítványait. Ez a változás szükségessé tette például a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseinek módosítását annak érdekében, hogy az az ügyvédi tevékenységről szóló törvény mellett csak az eljáráshoz kapcsolódó kiegészítő szabályokat tartalmazza.

Végezetül engedjék meg, hogy kitérjek az ügyvédi tevékenységről szóló törvény hatálybalépésével szorosan össze nem függő, a törvényjavaslattal érintett egyéb módosítások bemutatására. A közjegyzők feladatellátásának hatékonyabbá tétele érdekében a törvényjavaslat számos ponton módosítja a közjegyzőkről szóló törvény, valamint a hagyatéki eljárásról szóló törvény rendelkezéseit. A közjegyzők kötelező felelősségbiztosítási összege 50 millió forintról 100 millió forintra emelkedik. Ennek megkötésére a Magyar Országos Közjegyzői Kamara lesz köteles. A tör­vényjavaslat a jogi szakmák közötti átjárhatóság érdekében bővíti a közjegyzőhelyettesi gyakorlatként figyelembe vehető jogi tevékenységek körét.

A digitalizáció térhódítására tekintettel az egységes ügykezelő alkalmazás bevezetése által korszerűsítésre kerül a közjegyzői nyilvántartások rendszere, valamint változnak az elektronikus közjegyzői okiratok aláírásának, illetve az elektronikus aláírás tanúsításának szabályai is.

A hagyatéki eljárást illetően a törvényjavaslat megteremti az összhangot a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó anyagi jogi szabályokkal, rendezi a végrendeleti végrehajtó szerepét és feladatkörét a hagyatéki eljárásban, valamint megteremti a hagyaték teljes körű feltárása érdekében a pénzforgalmi és egyéb szolgáltatókkal való elektronikus kapcsolattartás lehetőségét.

A törvényjavaslat a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosításával rendezi a jogalkalmazás során felmerülő problémákat, és egyértelművé teszi a szabályozást. Az egyik legjelentősebb módosítás, amely minden végrehajtási eljárást érint, a végrehajtható okirat végrehajtó általi személyes kézbesítése helyett a végrehajtható okirat postai kézbesítését teszi főszabállyá. A törvény a továbbiakban is biztosítja természetesen a választási lehetőséget, így a végrehajtást kérő a végrehajtási kérelemben a végrehajtó általi személyes átadást is kérheti. A javaslat egyértelművé teszi, hogy a kar hivatali szervének nem csupán a végrehajtói iroda alapítását kell engedélyeznie, hanem azt is, hogy az alapító okirat módosulhat.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat módosítja az új polgári perrendtartásról szóló törvény egyes rendelkezéseit is, tekintettel arra, hogy annak elfogadását követően került sor az új ügyvédi törvény, az általános meghatalmazások bírósági nyilvántartásáról szóló törvény, valamint többek között az új választottbíráskodásról szóló törvény elfogadására is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés a május 30-i ülésnapján elfogadta az új választott­bí­ró­sági törvényt, ami alapján 2018. január 1. napjától megújult szervezeti rendben fog működni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő állandó választott bíróság. Az elnökség tagjait delegáló szervezetek eddigi tárgyalásainak eredményét értékelve arra kellett következtetni, hogy a választott bíróság működőképességének biztosítása érdekében a törvényben kell szabályozni a tiszteletdíj viselésének kérdését. A törvénymódosítás ezért kimondja, hogy a választott bíróság elnökségének tagjait tiszteletdíj illeti meg, valamint hogy annak mértéke és viselése kérdésében az elnökségi tagokat delegáló szervezeteknek kell megállapodni.

Tisztelt Országgyűlés! Magának az ügyvédi tevékenységről szóló törvénynek a hatálybalépést megelőző módosítását teszi szükségessé többek között az azt megelőzően elfogadott, de egy időben, 2018. január 1-jén hatályba lépő egyes törvényekkel való összhang megteremtése.

A megváltozó eljárási környezetre, így az új Pp.-re, a közigazgatási perrendtartásról, illetve az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésére tekintettel szükséges egy arra vonatkozó átmeneti szabály beiktatása, amely alapján a 2018. január 1-jét megelőzően hatályos jogszabályok alapján folytatott, a 2018. január 1-jét követően folyamatban lévő eljárásokban az e törvényekben nem szabályozott és nem ismert kamarai jogtanácsosok és az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadók jogosultak eljárni. Az ügyvédi tevékenységről szóló törvényt szükséges ezenfelül a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény korábban bemutatott módosításaihoz igazítani.

Kérem a tisztelt Országgyűléstől az Igazságügyi Minisztérium által a szaktárcák bevonásával kidolgozott és széles körben egyeztetett törvényjavaslat megvitatását és elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.