Készült: 2024.03.28.16:32:48 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

90. ülésnap (2011.05.10.), 12. felszólalás
Felszólaló Dr. Czomba Sándor (Fidesz)
Beosztás Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 4:55


Felszólalások:  Előző  12  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Ön is tudja, hogy a konvergenciaprogram az örökölt gazdasági helyzet reális számbavételén alapul. A helyzetértékelés egyértelművé tette, hogy a 2010-ben alakult új kormány gazdasági csapdahelyzetet örökölt. A 2002-ben elkezdődött felelőtlen gazdaságpolitika hatására az államadósság a GDP 53 százalékáról 80 százalék fölé emelkedett. Ezt hagyták önök örökül az új magyar kormányra, ebben a helyzetben, bizony igen szűk mozgástér áll rendelkezésre a megoldás kezelésére.

Miről szól a Széll Kálmán-terv és miről szól a konvergenciaprogram? Az államadósság csökkentése mint prioritás az első számú feladat, mindezt úgy megtenni, hogy a gazdaság növekedésén keresztül a foglalkoztatás növekedése is megvalósuljon. Ez bizony egy rendkívül nehéz feladat, hiszen ez a három pont adott esetben akár ellenösztönzője is lehet egymásnak, hiszen a gazdaság is képes úgy növekedni, hogy egyébként a foglalkoztatás, mondjuk, stagnál, vagy urambocsá, adott esetben csökken, mint ahogy az elmúlt esztendőkben erre sajnos számos esetben példa volt, ezért is nagyon fontos, hogy olyan gazdasági ösztönzőket működtessünk, amelyek egyértelműen a foglalkoztatás növelését jelzik. És szeretném fölhívni a figyelmét, hogy a Széll Kálmán-tervhez kapcsolódóan az új Széchenyi-tervben megfogalmazott pályázatok döntő többsége már nem arról szól, hogy az az elvárás, hogy a következő években hány százalék növekedést produkál adott esetben a vállalkozás, hanem hogy hány emberrel többnek tud munkahelyet biztosítani, tehát hogy a statisztikai állományi létszámát hogyan tudja, milyen mértékben tudja és kívánja növelni.

Ön azt állítja, hogy a megszorításokat a nehéz sorsúak fizetik. Szeretném fölhívni a figyelmét, tisztelt képviselő úr, hogy az elmúlt időszakban éppen azért, hogy ne ez a mondat legyen igaz, a magyar kormány számos, nem szokványos intézkedést vezetett be, amelynek segítségével próbálta az államadósságot úgy csökkenteni és kordában tartani, hogy azt ne a legszegényebbekkel fizettesse meg. Azt érzékeltem a korábbi hozzászólásaiból, hogy azzal ön is egyetért, hogy a segély helyett munkát kell biztosítani az embereknek. Itt egy picit, ha mögé nézünk a statisztikának, most azt látjuk, hogy nagyságrendileg 600-610 ezer regisztrált álláskereső van jelen pillanatban Magyarországon, ebből durván 240 ezer ember van, aki semmilyen ellátásban nem részesül, tehát hozzávetőlegesen 270-300 ezer fős nagyságrend, aki vagy rendszeres szociális segélyben, vagy az új rendszer szerint bérpótló juttatásban részesül. Ez egy óriási szám, ráadásul ezeknek az embereknek a döntő többsége, több mint 40 százaléka gyakorlatilag az észak-magyarországi és az észak-alföldi régióban van jelen. Tehát ha mi ezen a helyzeten javítani szeretnénk, akkor egyértelműen azt kell tennünk, hogy a segély helyett munkát adjunk azoknak az embereknek, akik valóban más módon nem tudnak elhelyezkedni.

(9.30)

Nyilván a legfontosabb dolog az elsődleges munkaerőpiacra való jutás, de addig, ameddig ez az idilli állapot az ország számos területén nem valósul meg, addig kell és szükséges a közmunka rendszerét működtetni, és, gondolom, azzal ön is egyetért, hogy azt a 28 500 forintot ne segélyként, hanem munkába beépítve, munkabérbe beépítve kaphassák meg azok, akik más módon nem tudnak munkához jutni.

Említi a magyar munkatervet, illetve a rugalmasságot, a magyar munkaerőpiac rugalmasságát vagy kevésbé rugalmasságát. Én nagy tiszteletben tartom a Magyar Tudományos Akadémia illetékesének a hozzászólását, azonban szeretném jelezni, hogy számunkra meg nagyon-nagyon fontos az, hogy a Magyarországon munkáltatók, a magyar munkáltatók hogyan viszonyulnak ehhez a kérdéshez, és ön is tudja, mi is tudjuk, hogy itt még számos teendő van a rugalmasság tekintetében. Nagyon lényeges kérdés, hogy tőlünk nyugatabbra ez a flexicurity rendszer, tehát a rugalmas biztonság rendszere működik, és jól működik, a magyar kormány is azt a célt tűzte ki, hogy a rugalmas biztonság megteremtésével a következő időszakban mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalon egy olyan foglalkoztatáspolitikai eszközrendszert működtessen, amely valóban képes ezeket a nem kis feladatokat, amelyek előttünk állnak... - tehát, még egyszer ismételve, hogy az államadósság csökkentésével párhuzamosan a gazdaság növekedése mellett a foglalkoztatás növekedése is megvalósuljon az elkövetkezendő időszakban.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  12  Következő    Ülésnap adatai