Készült: 2021.06.17.10:24:48 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

166. ülésnap (2016.09.13.), 104. felszólalás
Felszólaló Dr. Lukács László György (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:18


Felszólalások:  Előző  104  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan ügyről szeretnék beszélni, egy valójában választókerületi ügyről, ami úgy tűnik, hogy csak egy kis területet érint, illetve összességében két uniós pénzfelhasználást, illetve uniós pénzzel történő bánásmódot vesz górcső alá, azonban egy sokkal nagyobb térségnek az ügyét jelenti, illetve sokkal nagyobb kihatása is lehet. Azért fogalmaztam a címben úgy, hogy Tisza-tavi és hogy defekt, mert mind a kettő ügy, mind a kettő uniós pénzfelhasználás valamilyen módon nem egész, nem kerek, valami hibát rejt magában. Ráadásul az egyik egy biciklisüggyel is kapcsolatos.

Rögtön az első témával kezdve, egy a Tisza-tó uniós pénzeinek felhasználását kompletten áttekintő projekt részeként találhatunk rá a Tisza-tavi Kerékpáros Centrum ügyére. A Tisza-tavi Kerékpáros Centrum Tiszafüreden található, rögtön a főút mellett, ami egyébként csak azért is tűnik fel az embernek, mert a város képébe, a táj képébe oda nem illő módon lett odaépítve.

Egy három-, talán négyemeletes, a tervek szerint biciklivel is körbebiciklizhető épület, illetve hát biciklivel is fel lehet rá hajtani. Rögtön ebben a projektben több probléma is adódott, nemcsak a kivitelezés és az építkezés során voltak gondok, hanem a befejezési dátum után is folyamatos felújítási problémák voltak, folyamatos újítgatások voltak. Saját szemem láttára kétszer kellett kívülről újrameszelni, újramázolni mindent és ismételten átadni, ami természetesen remek alkalom volt a helyi választókerületi fideszes politikusnak, hogy háromszor, sőt negyedjére is átadhassa ismételten ezt az uniós beruházást.

De ami az egésznek a leghalhatatlanabb, illetve leghallatlanabb módja, az az, hogy májusra határidőre nem üzemelt, bár átadásra került, és úgy tűnt, hogy minden tökéletesen működik, nemhogy májusra, júliusra sikerült üzembe helyezni, hiszen olyan problémák akadtak, hogy nemcsak hogy üzemeltetőt nem találtak rá, hanem egyes elmondások szerint még magát az áramvételezési lehetőséget sem igazán építették ki ebbe az egyébként turistáknak szánt épületbe.

Aztán következtek a további gondok, merthogy nem igazán találtak túlságosan komoly funkciót ennek az épületnek, sőt valójában az lett volna a funkciója, hogy kerékpárral fel lehetett volna az épület tetejére egy kilátóba kerékpározni, viszont úgy építették meg, hogy életveszélyes ennek a használata kerékpárral. Így hát most átadás után le is kellett zárni ezt a kerékpáros részt, úgyhogy pontosan az a funkció, amire tervezték, az most már kihasználhatatlan, és ott meredezik a Tisza-tó, illetve a Holt-Tiszának a partján gyakorlatilag egy olyan épület, amelyet képtelenség kihasználni. Ez az ügy is jól mutatja, hogy milyen meredek felhasználásai vannak az uniós pénzeknek.

De ha áttérünk egy másik, szintén Tiszafüredet, de inkább már az egész Tisza-tavi régiót érintő ügyre, az a komplex Tisza-tó-fejlesztésnek egy nagyon érdekes szelete. Ugyanis a komplex Tisza-tó-fejlesztésben a Tisza-tavi fejlesztési összegekből 6,6 milliárd forintot arra használtak fel, egyébként méltányolható és okos indokokkal, hogy magát az egész Tisza-tavi medret helyrehozzák, és abban a víznek a járását, illetve az élővilág megközelíthetőségét, sőt az egész ökoszisztémának a fenntarthatóságát biztosítsák. Ezt úgy érték el, hogy számottevő munka mellett kotorták magát a területet, ami egyébként egy bizonyos alacsony vízszinten van télen, majd feltöltésre kerül a tavaszi-nyári időszakra. Nos, erről a kotrásról úgy döntöttek, hogy azért, hogy veszélyes hulladékként ne kelljen deponálni, tehát elhelyezni máshová az itt kikotrandó iszapot, ezekből kis szigeteket építenek.

Ezeket a kis szigeteket azonban a víz folyása szétmosta, mert nem kell hozzá mérnöknek lenni, elég, ha az ember valamilyen folyópartra homok, illetve föveny társaságában letelepszik, és nézi, hogy hogy viszi el a hordalékot és egyéb dolgokat a víz, hát ugyanígy jártak ezek az iszapszigetek, amiket kialakítottak: a víz teljesen szétmosta őket. Mindenfajta támfal, illetve erősítés nélkül, gyakorlatilag a télen kikotort anyagot tavasszal és nyáron már ismételten a mederben lehetett találni, így hát sem élőhelyeket nem lehet belőle létrehozni, sem szebbé nem vált tőle a Tisza-tó, gyakorlatilag 6,6 milliárd forintot, ha úgy tetszik, visszamosott a Tisza, illetve a Tisza-tó a saját területére.

Mindkét ügy arra erősít rá, hogy az uniós pénzeket bizony lehetne okosabban is felhasználni. Ha megnézzük ezeknek a településeknek, akár Tiszafürednek vagy a túloldali Kiskörének, Abádszalóknak, illetve Poroszlónak is az esetét, bőségesen ráfért volna az uniós fejlesztési pénz másra is, sokkal jobban fel lehetett volna ezekben a rossz térségekben, nehéz helyzetben lévő térségekben használni ahelyett, hogy defektes programokba, használhatatlan kerékpároscentrumokba és szanaszét hordódó iszapba ölik ezeket a pénzeket.

Mindenkit felhívunk arra, ha uniós pénzekről van szó, akkor észszerűen és tisztességesen szíveskedjenek azokat kezelni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)




Felszólalások:  Előző  104  Következő    Ülésnap adatai