Készült: 2020.09.22.04:35:20 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 4 2001.06.13. 5:02  1-25

SZŰCS LAJOS, az egészségügyi és szociális bizottság előadója: Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Országgyűlés legutoljára megválasztott képviselőjeként hadd köszönjem meg azt a lehetőséget, hogy az egészségügyi és szociális bizottság bizottsági előterjesztője lehetek.

A bizottsági vélemény elmondása két okból is fontos lehet a számomra. Elsősorban is azért, mert ez az első megszólalásom a parlamentben a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőjeként. Másodszor azért, mert jelen pillanatban is egy módszertani feladatokat ellátó gyermekjóléti szolgálatot vezetek, így a szakmai szempontokat is pontosan mérlegelhetem az önök előtt fekvő törvényjavaslattal kapcsolatban.

Miniszter úr expozéjában elhangzott, hogy ez a törvény tulajdonképpen az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett, gyermekek támogatására és védelmére szóló kötelezettségek után létrejött 1997. évi XXXI. törvény alapján készült. Ez a törvény alapvetően azt a célt kívánta elérni, hogy minden rászoruló gyermek esélyegyenlőségét növelő ellátórendszer alakuljon ki, ahol a családot támogató és a családot helyettesítő struktúra egymásra épül, és ahol érvényesülnek a nemzetközileg is elfogadott értékek. Ez a törvény hosszú távon fenntartható, a családi nevelésre orientált rendszer kialakítását, a preventív és a családba való visszahelyező megoldásokat helyezi előtérbe, ahogy a miniszter úr is elmondta: fontos szerepet szánva az önkormányzati, állami és nem állami szervek együttműködésének.

Hazánkban a gyermekvédelmi ellátások a tavalyi adatok szerint több mint 2 millió 250 ezer 0-18 éves korú gyermeket érintenek, akik közül legalább 265 ezer valamilyen formában veszélyeztetett. A törvényjavaslat szempontjából nagyon fontosnak értékelte a bizottság, hogy az új ellátási formák közül elsősorban a gyermekjogi képviselő kirendelése fontos segítséget nyújthat majd az ügyek vitelében, és megerősíti azt a szándékot is, hogy a gyermekek érdekében a tartásdíj megelőlegezésével is foglalkozzon.

A bizottságban elhangzott, hogy a kormány alapvetően három tényezőt tartott fontosnak a törvényjavaslat indoklásaként. Elsősorban azt, hogy a kormányprogramban megfogalmazott preferenciákat érvényesítsük a gyermekvédelemben, másodsorban az ombudsmani ajánlások figyelembevételét tartottuk fontosnak, harmadsorban pedig azt, hogy az 1997 óta, a bevezetés óta a valódi tapasztalatok során keletkezett problémákat ki lehessen javítani ebben a törvényben.

Talán nem kell önöknek mondanom, hogy az a 107 paragrafus, amit ez a törvénymódosító javaslat tartalmaz, azt is magával hozza, hogy nagyon hosszú és kitartó vitára lehet szükség, ezért a bizottság azt kezdeményezte, hogy a parlament tavaszi ülésszakán ne legyen lezárva az általános vita, és a módosító indítványok benyújtására az őszi ülésszakig legyen lehetőség. Ezzel azt a széles társadalmi bázison alapuló egyeztetést, amit a bizottság tagjai is megfogalmaztak, tovább lehet vinni. Éppen ezért azt is el tudom mondani önöknek, hogy nemcsak a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja, hanem valamennyi képviselőcsoport - amely bizottsági véleményt mondott - a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta, a módosító javaslatokról pedig azt a véleményt fogalmazta meg, hogy azokat mindenki jobbító szándékkal nyújtotta be.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
224 134 2001.09.24. 18:45  117-171

SZŰCS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Az asztalon fekvő, T/4977. számon benyújtott törvényjavaslatról, amely a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szól, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportjának a következő a véleménye.

Véleményünk szerint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi gazdálkodásának az önök előtt lévő dokumentuma, csakúgy, mint a központi költségvetésről szóló, hűen tükrözi a 2000. évi gazdasági folyamatokat. Ez az államtitkár úr által elmondottakkal úgy is igaz, hogy a tervezett hiány az alapok tekintetében a 42,3 milliárd forint helyett ennek közel a kétszerese, 81,4 milliárd volt.

 

 

(21.00)

 

 

Ezen belül az Egészségbiztosítási Alap 63,6 milliárd forinttal, a Nyugdíj-biztosítási Alap pedig 17,8 milliárd forinttal részesült.

A 2000. évben összességében a makrogazdasági környezet kedvezően hatott a bruttó hazai termék növekedésére, amely az előző évhez képest 5,2 százalékos volt. Ez többek között forrásul szolgált a nemzetgazdasági bruttó keresettömeg alakulására, amely a társadalombiztosítási alrendszernél a járulékbevételek teljesítése szempontjából meghatározó szerepet tölt be.

A költségvetés teljesítésének makrogazdasági feltételrendszerét az alábbi sajátosságok jellemezték. A fogyasztói árindex az előző évhez viszonyítva még ebben a helyzetben is - amit ellenzéki képviselőtársaink azért folyamatosan megpróbálnak leminősíteni - 9,8 százalékos volt, ehhez képest a bruttó keresettömeg növekedése 14,6 százalékos, és a nettó átlagkereset növekedése pedig 11,4 százalékos volt.

A 2000. évben nem változott a társadalombiztosítási és a biztosítotti járulékok mértéke, a nyugdíjbiztosítás 22 százalékos, az egészségbiztosítási járulék 11 százalékos, és a nyugdíjjárulék 8 százalékos, a biztosítotti egészségbiztosítási járulék pedig 3 százalékos volt. A magán-nyugdíjpénztári tagok a nyugdíj-biztosítási ellátások fedezetéhez változatlanul 2 százalékkal járultak hozzá. Az egészségbiztosítási járulék 3600 forintról 3900 forintra változott, és emelkedett a járulékfizetési kötelezettség alá tartozó jövedelmek összegének felső határa is, 5080 forintról 5520 forint/napra.

Az Egészségbiztosítási Alap 2000. évi költségvetése a tervezett 42,3 milliárd forint hiány helyett 63,6 milliárd forint deficittel zárt. Ebben elsősorban kisebb részben a bevételek elmaradása, nagyobb részben pedig a kiadások növekedése játszott szerepet. A bevételeknél a járulékbevételek és hozzájárulások a módosított előirányzathoz képest 6,2 milliárd forinttal, összességében kisebb összegben teljesültek, a kiadások pedig mintegy 14,6 milliárd forinttal haladták meg az előirányzott összeget.

Az egészségügyi alap 2000. évi bevételi főösszegét a költségvetési törvény 724,7 milliárd forintban határozta meg. A költségvetési törvény módosítása során ez az összeg 756,7 milliárd forintra nőtt, a tényleges teljesítés 734,1 milliárd forintjával szemben, ami 9,4 milliárd forinttal több, mint az eredeti előirányzat, a módosítottól pedig 22,6 milliárd forinttal marad el. Ennek oka elsősorban a járulékbevételek és a hozzájárulások 6,2 milliárd forinttal való elmaradása, elsősorban a gyedkiadások alacsonyabb teljesülése, valamint az, hogy 15,9 milliárd forint nem került átutalásra költségvetési hozzájárulás címen. (Keller László: Ez kinek a hibája?)

A bevételek közül a legnagyobb arányt képviselő munkáltatói és biztosítotti járulékbevételek együttes 2000. évi tényadata 452,9 milliárd forint, amely 2,9 milliárd forinttal több az eredeti előirányzatnál, azonban a módosítottól 0,9 milliárd forinttal maradt el. Az egészségügyi hozzájárulásból 181,4 milliárd forint volt a bevétel, amely 2,8 milliárd forinttal több, mint az előirányzat.

Az egészségügyi alap 2000. évi költségvetésének eredeti kiadási főösszege 767 milliárd forint, a tényleges kiadások pedig 797 milliárd forintban voltak. A természetbeni ellátásoknál az eredeti előirányzathoz képest megemelésre került a gyógyító-megelőző ellátás előirányzata 14,9 milliárd forinttal, ami, már itt elhangzott, elsősorban az egyszeri keresetkiegészítés összegével egyenlő az egészségügyben. A gyógyszertámogatás pedig 17 milliárd forinttal részesedett.

Ezek nyomán a gyógyító-megelőző ellátás módosított előirányzata 373,7 milliárd forintban, a gyógyszertámogatás módosított előirányzata pedig 152 milliárd forintban került meghatározásra. Ahogy már előttem elmondták, ebbe beletartozott az is, hogy a kormány, törvényi felhatalmazás során, az év végén átcsoportosítást hajtott végre 2,5 milliárd forint összegben, a gyógyszertámogatás és a gyógyászati segédeszközök támogatása előirányzatok maradványából, a gyógyító-megelőző ellátás javára. Így tehát a gyógyító-megelőző ellátás tényleges kiadása 376,1 milliárd forint, a gyógyszertámogatás teljesülése pedig 150,8 milliárd forint, a gyógyászati segédeszközök támogatása pedig 22,7 milliárd forint volt.

A pénzbeni ellátások kiadásai összességében 92,4 milliárd forinttal teljesültek, amely 6,2 milliárd forinttal kevesebb, mint az előirányzat. A táppénz, a terhességi, gyermekágyi segély, a baleseti járadék és a betegséggel kapcsolatos segélyek kiadásai esetében az előirányzathoz viszonyítva túllépés keletkezett, együttesen mintegy 9,8 milliárd forint összegben. Ugyanakkor a gyed folyósítási kiadásai jelentősen, 15,9 milliárd forinttal elmaradtak. A nyugellátási kiadások 128,7 milliárd forintos teljesülése elsősorban a kiegészítő nyugdíjemelés miatt lépte túl az előirányzott 126,7 milliárd forintot.

Az alap kiadásaiban összességében 1,8 milliárd forintot tettek ki a működési kiadások. Az Egészségbiztosítási Alap kiadásainak mintegy 2,1 százalékát tették ki a működésre és a szervezet működtetésére kiadott összegek.

A második rész, tisztelt Ház, a Nyugdíj-biztosítási Alap, amelynek 2000. évi költségvetésére a nullszaldó helyett a 17,8 milliárd forintos hiány volt a jellemző, ez azonban az előirányzott 1003,4 milliárd forint helyett az 1021,2 milliárd forint főösszeg mellett jött létre. Elmondta már Mánya Kristóf képviselőtársam is, hogy ez összességében, az arányok tekintetében szinte elhanyagolhatóan jelentéktelen.

Az alap bevételi főösszegének előirányzatát a költségvetési törvény 992,4 milliárd forintban határozta meg. A teljesítés ezt 1,1 százalékkal haladta meg. A bevételek kedvező alakulásában jelentős szerepe volt, hogy a járulékbevételek és a hozzájárulások összege 1,6 százalékkal meghaladóan teljesült. A bevétel lényeges részét képezték a központi költségvetés átadott pénzeszközei, amelyek 80,2 milliárd forinttal emelték a bevételeket.

A gyesben, gyedben és gyetben részesülők utáni nyugdíj-biztosítási járulék térítése, az előirányzattal megegyező arányban 17 milliárd forint volt. A magánnyugdíjpénztárba való átlépés miatti járulékkiesés pótlására pedig a költségvetés több mint 63 milliárd forintot adott át.

A nyugdíjkiadások előző évihez képest 11,4 százalékos emelkedésének döntő hányadát az évi nyugdíjemelés okozta.

 

(21.10)

 

Nyugdíjemelésre - ahogy már elhangzott - két alkalommal került sor, először január 1-jei időponttól, amely 8 százalékos volt, amely a 8,7 százalékos nettó keresetemelkedés és a 6,3 százalékos fogyasztói árindex-növekedés alapján feltételeződött. Mivel a nyugdíjemelés mértékét meghatározó makrogazdasági paraméterek változtak, ezért év közben még egyszer, kiegészítő nyugdíjemelésre került sor.

Éves szinten - figyelembe véve a már elhangzott 0,4 százalékos kamatot is, amire föl szeretném hívni azért ellenzéki képviselőtársaim figyelmét is, hogy először a kormány egy ilyen lehetőséggel élt, hogy visszamenőleg a nyugdíjasok részére kamatos kamattal járult hozzá ahhoz az emeléshez, amelyet az évközi változások okoztak - így összességében a fogyasztói árindex-növekedés, valamint a nyugdíjak reálértéke között a különbség pozitív irányba ment, és egyszázalékos reálnövekedésről beszélhetünk.

A társadalombiztosítási feladatok végrehajtásához a működési költségvetésben 39 milliárdos előirányzat állt rendelkezésre, amelynek teljesítése 36,4 milliárd forint volt. A nyugdíj-biztosítási ágazat előirányzata 20, az egészségbiztosítás pedig 17,4 milliárd forinttal részesült ebből. A teljesítés pénzügyi fedezetét az alapokból a működtetésre átvett pénzeszköz képezte. A központi költségvetés hozzájárulása 8,6 százalékos volt, a saját működési bevétel 7,2 százalékot tett ki.

Arra is föl szeretném hívni a figyelmet, tisztelt képviselőtársaim, hogy ebben azért nagy átalakulások is történtek, hiszen az egészségbiztosítás szervezete 2001. január 1-jével megváltozott, a megyei szervek jogi személyisége megszűnt, egyidejűleg pedig a pénzügyi gazdálkodást centralizálták. Új feladatként jelentkezett az orvos szakértői minősítés során a fogyatékossággal kapcsolatos felülvizsgálat, illetve megállapítására az orvos szakértői intézetre hárult feladat.

A két ágazat informatikai fejlesztési kiadásai 4,4 milliárd forintot tettek ki. Az informatikai fejlesztések közül a nyugdíj-biztosítási és az egészségbiztosítási világbanki program az 1999. év végén lezárult, pénzügyi teljesítésének az év első negyedére még voltak áthúzódó tételei, amelynek összege 771 millió forint volt. Ebből a legfontosabbnak azt tartjuk, hogy elkészült egy olyan nyilvántartási és finanszírozási program, amelynek segítségével a nyugdíjak megállapítása leegyszerűsödik. Lehetőség lesz arra, hogy a nyugdíjakat percek alatt megállapítsák, és nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy azoknak az embereknek, akik több évtizedet eltöltöttek a munkájukkal, a nyugdíjba vonulásuk idején mennyit jelent, hogy hónapokat vagy csak néhány napot kell a nyugdíjuk megállapítására várni. Fontosnak tartjuk, hogy megkezdődött a nyugdíjágazat pénzügyi integrált rendszerének kialakítása, amely lehetővé teszi a költségvetési, humánpolitikai, pénzügyi, gazdasági és számviteli terület korszerűsítését.

Az egészségbiztosítás területén informatikai fejlesztések nyomán lehetővé vált a rendszerfejlesztések keretében a gyógyító-megelőző ellátások központosított utalása, adattárház fejlesztése, a számvitellel, a gazdálkodással összefüggő nyilvántartási rendszerek modernizálása, valamint a számítógépes iktatási rendszer fejlesztése, hálózatfejlesztési feladatok ellátása.

Az Állami Számvevőszék a korábbi évek gyakorlatának megfelelően véleményünk szerint is nagy volumenű, körültekintő munkát végzett a 2000. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat ellenőrzésében, és az ezt előkészítő helyszíni ellenőrzése során. Az ÁSZ jelentésével kapcsolatban hosszú távon azt gondoljuk, hogy az általános tapasztalatok összefoglalásában meg lehet állapítani, hogy elsősorban a Kincstár létrehozásának köszönhetően javulás állt be, illetve az Állami Számvevőszék is elismeri, hogy ezek a törekvések javító szándékúak és előremutatóak. A közpénzekkel való gazdálkodás kiszámíthatóbb és megbízhatóbb.

Mindezen pozitív summázás mellett azonban ki kell térni azokra a véleményekre, amelyek az ÁSZ jelentésében arra mutatnak, hogy a 2000. évben hozott kormányzati intézkedések még nem elegendőek a reform továbbvitelére.

Véleményünk szerint, összefoglalva: a társadalombiztosításról, illetve a 2000. évi költségvetésről szóló zárszámadási törvényjavaslatról a Fidesz-Magyar Polgári Párt azt a következtetést vonja le, hogy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői a 2000. évi költségvetés végrehajtása során teljesítették a törvényben megfogalmazott és előírt követelményeket, a könyvvezetéssel, beszámolással, adatszolgáltatással kapcsolatos feladataikat törvényesen látták el.

Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja nevében a törvény támogatásáról biztosítom a kormányt. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
225 106 2001.09.25. 3:25  23-115

SZŰCS LAJOS, az egészségügyi és szociális bizottság előadója: Köszönöm a szót, alelnök asszony. Az egészségügyi és szociális bizottság a 2000. évi költségvetési törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot az elmúlt hét szerdáján megtárgyalta, és 12 igen, 10 nem és 1 tartózkodó szavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta.

A bizottsági ülésen az a kellemes, illetve kellemetlen helyzet alakult ki, hogy egy ilyen zárszámadási törvény keretében tulajdonképpen a bizottság kompetenciájába tartozó még egy zárszámadási törvénnyel együtt kellett nézni ezt a törvényt, hiszen a társadalombiztosítási alapokról szóló törvény ennek nagyon fontos része.

Az ellenzéki képviselőtársaink nagyon sok kritikát fogalmaztak meg a benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban, amelyek elsősorban a gyógyszerkasszára, az egészségügyi ellátásokra vonatkoztak. A többségi véleményen lévő képviselők pedig kiemelték azt, hogy a tavalyi évben történt meg először egy olyan nyugdíjemelés, amely a kormány szándékai szerint nettó értékben 1 százalékos reálérték-növekedést hozhatott a nyugdíjasok számára. Ebben nagyon fontos elem volt az, hogy 0,4 százalék kamattal fizette ki a kormány az évközi nyugdíjemelést.

A többségi vélemény szerint a Számvevőszék jelentése nagyon korrekt és pontos volt, és azokat a folyamatokat is hűen tükrözte, amelyek benne szerepeltek, vagyis azt, hogy a tízéves fejlődés alapján a költségvetés zárszámadása egyre jobb, és végre, most először a kormány - nagyon helyesen - folyamatosan egyeztetett az Állami Számvevőszékkel, hogy minél kevesebb egyezőségbeli hiba legyen az ÁSZ-jelentés, valamint a törvényjavaslat között.

A többségi véleményből az is kiderült, hogy a magyar gazdaság 2000-ben, a polgári kormány működése alatt jól alkalmazkodott a nemzetközi konjunktúra körülményeihez.

 

 

(12.50)

 

Tovább gyorsult a gazdasági növekedés és bővült a foglalkoztatás. A magyar gazdaság a 2000. évben a KSH szerint 5,2 százalékkal növekedett. Az előzetes várakozás ebben a kérdéskörben 4 és 5 százalék között mutatkozott, tehát a kormány, illetve a gazdaság érdemeként lehet venni, hogy ez megalapult. A 2000. évben folyamatosan nőtt - 13,5 százalékkal - a nettó átlagkereset, amely 11,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Mindezek tükrében a bizottság a már elmondott szavazati aránnyal általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
228 182 2001.09.28. 5:57  1-254

SZŰCS LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Alelnök Úr! Az előttem szóló Vojnik Mária képviselő asszony egy olyan víziót vetett fel itt az előbb, ami a 2002-es költségvetésre, annak benyújtására, illetve arra vonatkozott, hogy ki fogja ezt végül is végrehajtani. Szeretném azonban közölni a képviselő asszonnyal, hogy addig még eléggé sok minden fog történni, néhány dolog, egy választás legalábbis akadályát fogja ennek a dolognak képezni. Reményeink szerint az a felelősség, amelyet a Fidesz-Magyar Polgári Párt ezzel a költségvetéssel vállalt, azt is jelenti, hogy a végrehajtását is szeretné vállalni, így hát nem gondoljuk azt, hogy ez a dolog, amit ön vizionált, be fog következni.

Amikor hallgattam az ön szavait, ne haragudjon, oldani szeretném egy kicsit a napnak a feszültségét, az a bizonyos vicc jutott eszembe, amikor egy vadásztársaságban az egyik vadász betanítja a kutyáját, hogy a vízen járjon, és egy vadászat alkalmából a kutyát be is mutatja a többieknek, és a vadért a kutya a vízen óvatos lépésekkel bemegy, és akkor megkérdezi a többieket, hogy mit szólnak hozzá, és az a társa, aki nagyon ellene van, azt mondja, hogy mit, mit, úszni sem tud ez a kutya. Valahogy így vagyok én ezzel a költségvetési vitával, amit itt hallok, hiszen azért, azt gondolom, néhány pozitívumát is kellene értékelni ennek a bizonyos tavalyi költségvetésnek, hiszen azt azért mindenki látja a tényszámokból, hogy a 2000. évi gazdasági fejlődés az európai átlagot meghaladó módon, 5,2 százalékban alakult, és azt is, hogy azért ez a költségvetés az otthonteremtést, a gyermekes családok támogatását mindenképpen nagyon nagy, kiemelt prioritásként kezelte.

De még mondhatnám azt is, amit a bizottsági többségi vélemény előadásakor is elmondtam, hogy a nyugdíjakkal kapcsolatban először fordult elő ebben a költségvetési évben az, hogy egy kormány módosította az évközi nyugdíjemelést, és ezt az évközi nyugdíjemelést úgy hajtotta végre, hogy nem egyszerűen emelte, hanem az elmaradt, illetve az időarányosan járó kamatokkal emelte meg ezt a nyugdíjat. Így tehát az az egyszázalékos reálérték-növekedés, amely a tavalyi évben meg tudott jelenni a nyugdíjasok kasszájában, azért egy eléggé csattanós válasz lehet arra, amit önök mondanak, hogy ki és melyik kormány mennyit vett el a nyugdíjasoktól.

 

 

(13.50)

 

 

Ugyanez a reálérték-növekedés bekövetkezett a gyermekes családok támogatásában is, és ezt sem szabad elfeledni, ez is több mint egyszázalékos volt. Amikor arra is hivatkoznak, hogy az infláció viszont sokkal magasabb volt, mint ahogyan a kormány prognosztizálta, elfeledkeznek arról, hogy tulajdonképpen ennek a magasabb inflációnak nem közvetlenül a magyar gazdaságra, illetve a kormányra utaló okai voltak, hanem elsősorban külgazdasági okai.

A bizottság többségi véleményének elmondásakor a képviselőtársam azzal rótt meg, hogy én a másik napirendre vonatkozóan mondtam el a bizottsági véleményt. A bizottság ülésén azonban - ön is tudja, ön is elmondta előttem - tulajdonképpen összekapcsolódott, hiszen össze kellett kapcsolódnia a tb-alapoknak, illetve a Nyugdíj-biztosítási Alap zárszámadásának, mivel az a módosítás, ami ebben a törvényben van, érinti ezt az alapot. Éppen ezért azt gondolom, hogy ez a dolog mindenképpen ugyan egymás után fog következni, de mindenképpen egymásból következik.

Arra is szeretném az önök figyelmét felhívni, amit az Állami Számvevőszék igen tisztelt jelen levő és a bizottsági üléseken jelen levő képviselői mondtak, hogy tulajdonképpen ez a költségvetés, amit a mostani törvénnyel a parlament elé terjesztettek zárszámadásra, olyan pozitívumokat is tartalmaz, ami azért azt jelenti, hogy ez a kormány vette magának a fáradságot és folyamatosan egyeztetett a zárszámadással kapcsolatban; és azt is el kell mondani, amit a zárszámadással kapcsolatban az ÁSZ-jelentés is megfogalmazott, hogy ez a folyamatos munkakapcsolat az oka annak, hogy igazából nagy számszaki eltérések az előző évek gyakorlatától eltérően már nem voltak ebben a költségvetési zárszámadásban.

Azt gondolom, hogy egy olyan dologról folyik most a vita a zárszámadás kapcsán, aminek végrehajtásában ez a kormány megpróbálja azt a felhatalmazást, amit a polgároktól kapott, végrehajtani, ezért azt javasolom a képviselőtársaimnak, hogy a vita során ne feledkezzünk el erről, és javasolom elfogadásra a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
228 261 2001.09.28. 7:03  254-272

SZŰCS LAJOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Miniszter Úr! Államtitkár Úr! Köszönöm a szót. Amint azt már a hétfő esti vezérszónoklatban én is elmondtam, az alapvető álláspontunk e törvényjavaslattal kapcsolatban az, hogy támogatjuk. A bővebb kifejtésében azért szeretnék visszatérni egypár olyan dologra, amit a képviselőtársaim elmondtak, ugyanakkor azt is szeretném elmondani, ami mögöttük volt, vagy esetleg kimaradt ebből a néhány mondatból.

Senki ebben a Házban nem mondta azt, hogy nem ismeri el ez a zárszámadás a tényleges számokat. Tehát amikor arról beszéltünk, hogy ténylegesen mennyi volt ennek a zárszámadásnak a hiánya, akkor mindenki elmondta, hogy valóban, a 42,3 milliárd helyett 81,4 milliárd volt.

 

(17.30)

 

A bizottsági ülésen elhangzottakból hadd olvassam fel azt a kis részt, amely ennek egy magyarázata lehet: "A központi költségvetés kedvezően alakuló pozíciója miatt nem járt ez a GDP hányadában kifejezett hiány jelentős növekedésével." Ezt is hozzá kell tenni, amikor arról beszélünk, hogy tudtuk-e tervezni vagy tudta-e tervezni a kormány ezt a hiányt.

Az előbb a képviselőtársam azt mondta a számvevőszéki jelentéssel kapcsolatban, amely valóban a bizottsági ülésen így hangzott el, de egy kicsit alább folytatódik is, azt is mondja, hogy a központi költségvetés szerepe egyértelműen erősödik az alapokkal kapcsolatban. Azt is mondta, ami egy picit vitatkozásra késztetne, ha bent lenne az Állami Számvevőszék képviselője, ami a kintlevőségekre utalt, hogy ez arányaiban nem változott. Ugyanakkor a tényleges számok azt mutatták, hogy a behajtás megváltozása miatt legalább 30 milliárd forinttal csökkent.

Nem nagyon szeretném kiszélesíteni a vitát, hiszen az előbb a költségvetés zárszámadásának kapcsán jó néhány dolog előkerült, ami kapcsolódik a társadalombiztosítási alapok 2000. évi költségvetésének kérdéséhez, de szeretnék néhány olyan, a vitában elhangzott vélekedésre reagálni, amit ugyancsak fontosnak tart a Fidesz-Magyar Polgári Párt.

Többször elhangzott, hogy mi van a gyógyszerárakkal. Ugyanakkor mindig elfelejtik itt a megszólalók, hogy valóban - Vojnik Mária képviselőtársam elmondta - gyógyszerárstopot vezetett be a kormány. Ennek megfelelően az az állítás, amely a hétfő esti vitában elhangzott, miszerint 20 százalékkal emelkedtek a gyógyszerárak, nem áll összhangban ezzel, hiszen a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerek árai nem változtak. A változás valószínűleg a tb által nem támogatott gyógyszerek vonatkozásában állt fenn - azt gondolom, mindenki, aki foglalkozik a kérdéssel, tudja -, a szabadpiacon meglévő gyógyszerekre, valamint az olyan gyógyszerekre terjed ki, amelyek nem vénykötelesek.

A másik kérdés, ami mindig előjön, a magánnyugdíjpénztárakba történő kötelező belépéssel kapcsolatos. El kell mondanom önöknek, hogy abban az időben, amikor a nyugdíjalapok megbízhatóságában megrettent az emberek hite, én magam is köztük voltam, aki egy ilyen magánnyugdíjpénztár létrehozásában segédkeztem; ez azonban nem áll egyenes arányban azzal, hogy véleményem szerint a mostani nyugdíjrendszer átláthatóbb, és a kormány tervei szerint, remélem, önök is tudják, jövő évtől mindenki számára egyéni számlán kerül regisztrálásra ez a befizetett összeg, ez megbízhatóbb lehet, mint a mostani magánnyugdíjpénztárak egy jó része.

Azt gondolom, hogy abban a pillanatban, amikor a kormány nagyon helyesen a kötelezőségét szünteti meg a magánnyugdíjpénztárnak, azt a liberalizációt hajtja végre, hogy aki akarja, mind a kettőt igénybe veheti, de nem kötelezzük őket arra, hogy csak az egyiket, csak a másikat vegye igénybe.

A Házban nemcsak ezzel, hanem a költségvetést érintő zárszámadással kapcsolatban is az volt a saját véleményem - ha megengedik, elmondom -, ami megint csak egy nagyon régi példával érzékelhető: ha egy pozitív gondolkodású embertől megkérdezik, hogy egy fél pohár vízben mennyi van, akkor azt mondja, hogy ez félig tele van; aki pedig egy picit pesszimistábban gondolkodik, azt mondja, hogy ez félig üres.

Képviselőtársaim, azt gondolom, hogy a vitában elhangzott érveik inkább a "félig üres" felé hatnak. Ennek az országnak, amelynek én is képviselője vagyok, azt gondolom, hogy nem ilyen negatív és pesszimista hangokra, hanem olyan, a tényeket bemutató hangokra és olyan előrevivő megállapításokra van szüksége, amelyekben nem a pesszimizmusunkat, hanem elsősorban az optimizmusunkat emeljük ki.

Hadd mondjam el a végén, hogy ahogy az előbb megköszönte az egyik képviselőtársam azt a munkát, amit a Pénzügyminisztérium végzett, illetve az összes olyan tárca végzett, amely foglalkozott ennek a zárszámadásnak az összeállításával, én is szeretném megköszönni, és ugyancsak szeretném megköszönni az Állami Számvevőszéknek azt a munkát, amit ezzel az anyaggal kapcsolatban végzett.

Megint csak a bizottsági ülésen elhangzottakból idéznék: "A zárszámadás az intézményi költségvetési beszámolóval egyezően került bemutatásra, az egyezőséget független auditor, a Számvevőszék pedig a helyszínen ellenőrizte." Hadd mondjam, hogy azt is mondta a számvevőszéki beszámoló, hogy ilyen egyeztetésre és ilyen korrekt munkakapcsolatra eddig nem volt példa. Én ezt köszönöm, és ennek jegyében szeretném javasolni önöknek, hogy ezt a zárszámadást fogadják el.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
234 225 2001.10.19. 2:02  222-268

SZŰCS LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen. Először is hadd köszönjem meg Keller úrnak, ígérgetni azért nem kellene, mert abból már elég régóta tudjuk, hogy nem születik semmi. (Keller László: Igen, ezt tudjuk '98...)

A visszavonásról pedig megint csak azt szeretném önökkel közölni, hogy pontosan nem a magánnyugdíjpénztárak tönkretétele miatt nyújtotta be a kormány, hanem amiatt, hogy a most létező és működő magánnyugdíjpénztárak működését egy kicsit tegye átláthatóbbá, tegye azok számára, akik nem óhajtanak belépni a magánnyugdíjpénztárba, a kötelezőséget választhatósággá. És innentől kezdve ha nagyobb súlyt kapnak azok a lehetőségek, amit a törvénymódosítással kezdeményeztünk, hogy a visszaéléseket - több pénztár esetében akár nevesíthető visszaéléseket - is vissza lehessen szorítani, akkor azt gondolom, hogy a törvénymódosítás eléri a célját.

A másik pedig: mindettől függetlenül, képviselőtársaim, ebben az országban a nyugdíjaknak a 75 százalékát fogja az Országos Nyugdíj-biztosítási Pénztár kifizetni. Éppen ezért azt gondolom, hogy nagyon fontos, hogy ezt a pénztárt megerősítsük, és ennek egy fontos része ez a törvénymódosító javaslat. Úgyhogy én azt kérem a tisztelt ellenzéki képviselőtársaimtól, hogy ne vessék el ezt a javaslatot, sőt támogassák, hiszen több számítást is benyújtott a kormány, ami azt mutatja (Közbeszólás az MSZP soraiból: Hol?) - a bizottsági ülésen bemutatták -, hogy jó néhány éven belül nagyon nehézzé válhat azoknak az embereknek a nyugdíjfizetés, úgyhogy kérem, támogassák.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
234 229 2001.10.19. 2:03  222-268

SZÜCS LAJOS (Fidesz): Elnök úr, köszönöm szépen. Azt szeretném először mondani képviselőtársamnak, hogy a Házszabály szerint nekem nem kellett megvédenem, sőt megindokolnom a bizottsági ülésen azt a módosító javaslatot. Ezt csak azért mondom, és nem a megszólalás mostani módja az, hogy ezt szeretnénk most tenni. Azt azonban szeretném, ha egy picit pontosítanánk, és jó lenne, ha nem feledékenységből mondana a képviselőtársam olyat, hogy állampárt. Ha azt teszi, akkor jó 12-15 évet elkéstünk az időben.

A tényleges kérdésekre, amit mondott viszont a képviselő asszony, szeretném elmondani, hogy bizony én is tagja voltam egy olyan csapatnak, amely egy ilyen magánnyugdíjpénztárat létrehozott. Az akkori szabályok szerint ez nagyon helyes volt. Azonban ez a pénztár már azóta megszűnt, és azt gondolom, hogy nagyon sok minden változott meg, amit az öngondoskodás terén mondtunk, illetve gondoltunk. Nagyon fontos pontosan az, hogy a 40 év feletti emberek ki tudják számolni... - akkor is lehetőségük volt, és akkor is sokszor elhangzott, hogy a 40 év fölöttieknek nem biztos, hogy előnyös lesz ez a rendszer, most pedig egyértelműen a bizottság előtt lévő számítások azt igazolták, hogy jó 6-7 százalékkal kevesebb ellátásban részesülnek azok, akik a magánnyugdíjpénztárat is választották.

(15.30)

 

Úgyhogy az a vád, hogy mi úgy próbálunk itt módosítani, hogy több nyugdíjpénztárat, illetve embereket tönkre szeretnénk tenni, nem igaz. Azt szeretnénk, ha az állami nyugdíjrendszer megerősödne, és valóban az a bizalom, aminek a hiányát ön mondta, helyreállhatna, és a pénztárba belépők bízhatnának benne.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
234 243 2001.10.19. 1:48  222-268

SZŰCS LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Köszönöm szépen. Több olyan kérdés volt, amire megpróbálok kitérni.

Először is itt Kökény képviselő úr szólt a pénztárak befektetett súlyos tízmilliárd forintjairól. Ez az én olvasatomban azt jelenti, hogy azért, hogy ők létrehozzanak pénztárakat, fektettek be súlyos tízmilliárdokat, vagyis azért, hogy pénzt gyűjthessenek. Szerintem ezek a pénztárak pénzt gyűjtenek, tehát nem a pénztárak fektetnek be ezért pénzt, hanem azok az emberek, akik beléptek ebbe a pénztárba.

Vojnik képviselő asszony azt mondta, hogy pozitív volt a mérleg az első két évben. Igen, meg kell nézni, hogy mekkora volt az infláció, mekkora hozamokat garantáltak akkor az államkötvények és azok a kötvénylehetőségek, amelyekbe a pénztárak fektethettek, és meg kell nézni, hogy e között, valamint a között, hogy mekkora működési költségeket kell nekik felvonultatni, lényegesen nagyobb volt a különbség. Most pedig, amikor alacsonyabb mértékű az infláció, ugyanazok maradtak a működési költségek, ezért a működés költségei viszik el azt az eredményt, amit az emberek saját számláján kellene megjelentetni.

Egyébként pedig hadd mondjam, hogy mennyire fals az, amit mondott Kökény képviselő úr, hogy a nyugdíjrendszer átalakítása folyt. Ezen a helyen, ahol én állok most, kedves elődöm volt, dr. Buza Attila; az ő özvegyének is vissza kellett lépnie a rendes nyugdíjrendszerbe, mert az özvegyi nyugdíja lényegesen kevesebb lett volna, ha nem így tesz, és az árvák pedig lényegesen kevesebbet kapnak. (Kökény Mihály: Ezt soha senki nem mondta!) Úgyhogy ennyit erről az átalakításról.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

(16.00)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
247 333 2001.12.11. 2:04  324-336

SZŰCS LAJOS (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kicsit furcsán érzem magam, amikor pontosan a (Keller László: Amikor nincs itt a miniszter, amikor tárgyalnunk kell! - Zaj. - Az elnök csenget.) 2001. évi költségvetés zárszámadása után arról beszélünk, hogyan lehetne megtenni azt a dolgot, amit a szocialista képviselőtársaim javasolnak. Ugyanis ez azt jelenti - jó, ha tudják a képviselőtársaink is -, hogy a 2002. évi költségvetés le van zárva. Azt még egyszer megnyitni már nem áll módjában a kormányzatnak. (Felzúdulás az MSZP padsoraiból. - Közbeszólás az SZDSZ padsoraiból: Honnan veszed?)

A zárszámadással az Országgyűlés elfogadta ugyanis azt a költségvetési módosítást, amely az egészségügynek többletforrásokat juttatott; csak tényszerűen: 10,6 milliárd forintot gyógyító-megelőző ellátásra, 36,5 milliárd forintot gyógyszerre, gyógyászati segédeszközökre, 1,5 milliárd forintot pedig az ápolók és egészségügyi dolgozók munkahelyi pótlékának rendezésére. Ezeknek a döntéseknek természetesen a jövő évre áthúzódó hatásai is vannak, hiszen például a fogmegtartó kezelések térítésmentesítése jövőre is igényli a többletforrások bevonását, és én azt gondolom, mindannyian tudják, legalábbis ezekben a padsorokban mi tudjuk, hogy a kormánynak kötelessége, hogy e hosszú távú döntések fedezeteit a jövő évben is biztosítsa.

A kormány 2002-ben is fogja biztosítani (Dr. Vojnik Mária: Miből?) azt a körülbelül 80-100 milliárd forintos többletet, amely az egészségügy finanszírozásához szükséges. Mindezek miatt nem tartjuk szükségesnek a törvénymódosítást, és javasoljuk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy ne fogadjuk el ezt a tárgysorozatba-vételt.

Köszönöm. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 138 2002.02.26. 4:19  137-139

SZŰCS LAJOS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. A Pesti Központi Kerületi Bíróság az Országgyűlés elnökéhez intézett megkeresésében azért indítványozta Horváth Béla országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, mivel ellene a Szabad Demokraták Szövetsége képviseletében Kuncze Gábor, a párt elnöke feljelentést tett nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétsége miatt.

A feljelentés szerint Horváth Béla országgyűlési képviselő 2001. november 2-án "A Mérleg utca titka; avagy hogyan tüntette el 800 millió forintos adósságát az SZDSZ" címmel sajtótájékoztatót tartott az Országgyűlési Képviselők Irodaházában. A sajtótájékoztató alkalmával a megjelent újságíróknak írásos összefoglalót és a sajtótájékoztató alapjául szolgáló dokumentumokat adott át. 2001. november 9-én előzetes ígéreteinek megfelelően Horváth Béla "Az SZDSZ váltóbotránya" címmel újabb sajtótájékoztatót tartott, és az előbbiekhez hasonló módon írásos összefoglalót, valamint dokumentumokat osztott szét. Az előző sajtótájékoztatóhoz hasonlóan Horváth Béla az újabb állításait a következő napokban a különböző médiumok legszélesebb körű nyilvánossága előtt megismételte. Horváth Béla a nagy nyilvánosságot arról is tájékoztatta, hogy állításait és dokumentumait az interneten is hozzáférhetővé tette.

A feljelentés 15 pontban részletezi és sorolja fel a valótlannak, illetve hamis színben beállított tényállításnak minősített legsúlyosabb sérelmeket. A magánvádló álláspontja szerint a Horváth Bélától származó kijelentések objektíve alkalmasak a becsület csorbítására, és veszélyeztetik az SZDSZ társadalmi közmegbecsülését.

A mentelmi bizottság az ügyet 2002. február 19-i ülésén megtárgyalta. A tárgyaláson megjelent érintett képviselő vitatta a rágalmazás elkövetését, hivatkozott az Alkotmánybíróság több határozatára, és álláspontja szerint a magánvádló által sérelmezett nyilatkozatával nem lépte túl a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos korlátait. A feljelentést zaklató jellegűnek minősítette és büntetőjogi fenyegetésként értékelte. Mentelmi jogával kapcsolatosan úgy nyilatkozott, hogy az annak felfüggesztésére avagy fenntartására vonatkozó döntést a mentelmi bizottságra, illetve az Országgyűlésre bízza.

A mentelmi bizottság hatáskör hiányában nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével. A mentelmi jog felfüggesztését ellenzők álláspontja az volt, hogy az érintett képviselő - az Országgyűlés és a mentelmi bizottság hasonló ügyekben kialakított gyakorlata szerint - nem lépte túl a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos korlátait. A rendelkezésre álló adatok szerint a magánvádló az érintett képviselő ellen polgári peres eljárást is indított, és az e sérelem megalapozottsága esetén az említett perben hozott ítélet megfelelő erkölcsi és vagyoni elégtételt nyújthat.

A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítvánnyal egyetértők az Alkotmánybíróság 36/1994. számú határozata indoklásából arra hivatkoztak, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki a becsületsértésre alkalmas valótlan tények közlésére akkor, ha a nyilatkozó személy kifejezetten tudatában van a közlés valótlanságának, vagy foglalkozása, hivatása gyakorlásának szabályai szerint elvárható lett volna tőle a tények valóságtartalmának vizsgálata.

A felfüggesztésre irányuló indítványra leadott 5 igen, 6 nem és 1 tartózkodó szavazatra tekintettel a mentelmi bizottság azt javasolja a tisztelt Országgyűlésnek, hogy Horváth Béla országgyűlési képviselő mentelmi jogát az ügyben ne függessze fel.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)