Készült: 2020.09.29.06:19:30 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

224. ülésnap (2001.09.24.), 134. felszólalás
Felszólaló Szűcs Lajos (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 18:45


Felszólalások:  Előző  134  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZŰCS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Az asztalon fekvő, T/4977. számon benyújtott törvényjavaslatról, amely a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szól, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportjának a következő a véleménye.

Véleményünk szerint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi gazdálkodásának az önök előtt lévő dokumentuma, csakúgy, mint a központi költségvetésről szóló, hűen tükrözi a 2000. évi gazdasági folyamatokat. Ez az államtitkár úr által elmondottakkal úgy is igaz, hogy a tervezett hiány az alapok tekintetében a 42,3 milliárd forint helyett ennek közel a kétszerese, 81,4 milliárd volt.

 

 

(21.00)

 

 

Ezen belül az Egészségbiztosítási Alap 63,6 milliárd forinttal, a Nyugdíj-biztosítási Alap pedig 17,8 milliárd forinttal részesült.

A 2000. évben összességében a makrogazdasági környezet kedvezően hatott a bruttó hazai termék növekedésére, amely az előző évhez képest 5,2 százalékos volt. Ez többek között forrásul szolgált a nemzetgazdasági bruttó keresettömeg alakulására, amely a társadalombiztosítási alrendszernél a járulékbevételek teljesítése szempontjából meghatározó szerepet tölt be.

A költségvetés teljesítésének makrogazdasági feltételrendszerét az alábbi sajátosságok jellemezték. A fogyasztói árindex az előző évhez viszonyítva még ebben a helyzetben is - amit ellenzéki képviselőtársaink azért folyamatosan megpróbálnak leminősíteni - 9,8 százalékos volt, ehhez képest a bruttó keresettömeg növekedése 14,6 százalékos, és a nettó átlagkereset növekedése pedig 11,4 százalékos volt.

A 2000. évben nem változott a társadalombiztosítási és a biztosítotti járulékok mértéke, a nyugdíjbiztosítás 22 százalékos, az egészségbiztosítási járulék 11 százalékos, és a nyugdíjjárulék 8 százalékos, a biztosítotti egészségbiztosítási járulék pedig 3 százalékos volt. A magán-nyugdíjpénztári tagok a nyugdíj-biztosítási ellátások fedezetéhez változatlanul 2 százalékkal járultak hozzá. Az egészségbiztosítási járulék 3600 forintról 3900 forintra változott, és emelkedett a járulékfizetési kötelezettség alá tartozó jövedelmek összegének felső határa is, 5080 forintról 5520 forint/napra.

Az Egészségbiztosítási Alap 2000. évi költségvetése a tervezett 42,3 milliárd forint hiány helyett 63,6 milliárd forint deficittel zárt. Ebben elsősorban kisebb részben a bevételek elmaradása, nagyobb részben pedig a kiadások növekedése játszott szerepet. A bevételeknél a járulékbevételek és hozzájárulások a módosított előirányzathoz képest 6,2 milliárd forinttal, összességében kisebb összegben teljesültek, a kiadások pedig mintegy 14,6 milliárd forinttal haladták meg az előirányzott összeget.

Az egészségügyi alap 2000. évi bevételi főösszegét a költségvetési törvény 724,7 milliárd forintban határozta meg. A költségvetési törvény módosítása során ez az összeg 756,7 milliárd forintra nőtt, a tényleges teljesítés 734,1 milliárd forintjával szemben, ami 9,4 milliárd forinttal több, mint az eredeti előirányzat, a módosítottól pedig 22,6 milliárd forinttal marad el. Ennek oka elsősorban a járulékbevételek és a hozzájárulások 6,2 milliárd forinttal való elmaradása, elsősorban a gyedkiadások alacsonyabb teljesülése, valamint az, hogy 15,9 milliárd forint nem került átutalásra költségvetési hozzájárulás címen. (Keller László: Ez kinek a hibája?)

A bevételek közül a legnagyobb arányt képviselő munkáltatói és biztosítotti járulékbevételek együttes 2000. évi tényadata 452,9 milliárd forint, amely 2,9 milliárd forinttal több az eredeti előirányzatnál, azonban a módosítottól 0,9 milliárd forinttal maradt el. Az egészségügyi hozzájárulásból 181,4 milliárd forint volt a bevétel, amely 2,8 milliárd forinttal több, mint az előirányzat.

Az egészségügyi alap 2000. évi költségvetésének eredeti kiadási főösszege 767 milliárd forint, a tényleges kiadások pedig 797 milliárd forintban voltak. A természetbeni ellátásoknál az eredeti előirányzathoz képest megemelésre került a gyógyító-megelőző ellátás előirányzata 14,9 milliárd forinttal, ami, már itt elhangzott, elsősorban az egyszeri keresetkiegészítés összegével egyenlő az egészségügyben. A gyógyszertámogatás pedig 17 milliárd forinttal részesedett.

Ezek nyomán a gyógyító-megelőző ellátás módosított előirányzata 373,7 milliárd forintban, a gyógyszertámogatás módosított előirányzata pedig 152 milliárd forintban került meghatározásra. Ahogy már előttem elmondták, ebbe beletartozott az is, hogy a kormány, törvényi felhatalmazás során, az év végén átcsoportosítást hajtott végre 2,5 milliárd forint összegben, a gyógyszertámogatás és a gyógyászati segédeszközök támogatása előirányzatok maradványából, a gyógyító-megelőző ellátás javára. Így tehát a gyógyító-megelőző ellátás tényleges kiadása 376,1 milliárd forint, a gyógyszertámogatás teljesülése pedig 150,8 milliárd forint, a gyógyászati segédeszközök támogatása pedig 22,7 milliárd forint volt.

A pénzbeni ellátások kiadásai összességében 92,4 milliárd forinttal teljesültek, amely 6,2 milliárd forinttal kevesebb, mint az előirányzat. A táppénz, a terhességi, gyermekágyi segély, a baleseti járadék és a betegséggel kapcsolatos segélyek kiadásai esetében az előirányzathoz viszonyítva túllépés keletkezett, együttesen mintegy 9,8 milliárd forint összegben. Ugyanakkor a gyed folyósítási kiadásai jelentősen, 15,9 milliárd forinttal elmaradtak. A nyugellátási kiadások 128,7 milliárd forintos teljesülése elsősorban a kiegészítő nyugdíjemelés miatt lépte túl az előirányzott 126,7 milliárd forintot.

Az alap kiadásaiban összességében 1,8 milliárd forintot tettek ki a működési kiadások. Az Egészségbiztosítási Alap kiadásainak mintegy 2,1 százalékát tették ki a működésre és a szervezet működtetésére kiadott összegek.

A második rész, tisztelt Ház, a Nyugdíj-biztosítási Alap, amelynek 2000. évi költségvetésére a nullszaldó helyett a 17,8 milliárd forintos hiány volt a jellemző, ez azonban az előirányzott 1003,4 milliárd forint helyett az 1021,2 milliárd forint főösszeg mellett jött létre. Elmondta már Mánya Kristóf képviselőtársam is, hogy ez összességében, az arányok tekintetében szinte elhanyagolhatóan jelentéktelen.

Az alap bevételi főösszegének előirányzatát a költségvetési törvény 992,4 milliárd forintban határozta meg. A teljesítés ezt 1,1 százalékkal haladta meg. A bevételek kedvező alakulásában jelentős szerepe volt, hogy a járulékbevételek és a hozzájárulások összege 1,6 százalékkal meghaladóan teljesült. A bevétel lényeges részét képezték a központi költségvetés átadott pénzeszközei, amelyek 80,2 milliárd forinttal emelték a bevételeket.

A gyesben, gyedben és gyetben részesülők utáni nyugdíj-biztosítási járulék térítése, az előirányzattal megegyező arányban 17 milliárd forint volt. A magánnyugdíjpénztárba való átlépés miatti járulékkiesés pótlására pedig a költségvetés több mint 63 milliárd forintot adott át.

A nyugdíjkiadások előző évihez képest 11,4 százalékos emelkedésének döntő hányadát az évi nyugdíjemelés okozta.

 

(21.10)

 

Nyugdíjemelésre - ahogy már elhangzott - két alkalommal került sor, először január 1-jei időponttól, amely 8 százalékos volt, amely a 8,7 százalékos nettó keresetemelkedés és a 6,3 százalékos fogyasztói árindex-növekedés alapján feltételeződött. Mivel a nyugdíjemelés mértékét meghatározó makrogazdasági paraméterek változtak, ezért év közben még egyszer, kiegészítő nyugdíjemelésre került sor.

Éves szinten - figyelembe véve a már elhangzott 0,4 százalékos kamatot is, amire föl szeretném hívni azért ellenzéki képviselőtársaim figyelmét is, hogy először a kormány egy ilyen lehetőséggel élt, hogy visszamenőleg a nyugdíjasok részére kamatos kamattal járult hozzá ahhoz az emeléshez, amelyet az évközi változások okoztak - így összességében a fogyasztói árindex-növekedés, valamint a nyugdíjak reálértéke között a különbség pozitív irányba ment, és egyszázalékos reálnövekedésről beszélhetünk.

A társadalombiztosítási feladatok végrehajtásához a működési költségvetésben 39 milliárdos előirányzat állt rendelkezésre, amelynek teljesítése 36,4 milliárd forint volt. A nyugdíj-biztosítási ágazat előirányzata 20, az egészségbiztosítás pedig 17,4 milliárd forinttal részesült ebből. A teljesítés pénzügyi fedezetét az alapokból a működtetésre átvett pénzeszköz képezte. A központi költségvetés hozzájárulása 8,6 százalékos volt, a saját működési bevétel 7,2 százalékot tett ki.

Arra is föl szeretném hívni a figyelmet, tisztelt képviselőtársaim, hogy ebben azért nagy átalakulások is történtek, hiszen az egészségbiztosítás szervezete 2001. január 1-jével megváltozott, a megyei szervek jogi személyisége megszűnt, egyidejűleg pedig a pénzügyi gazdálkodást centralizálták. Új feladatként jelentkezett az orvos szakértői minősítés során a fogyatékossággal kapcsolatos felülvizsgálat, illetve megállapítására az orvos szakértői intézetre hárult feladat.

A két ágazat informatikai fejlesztési kiadásai 4,4 milliárd forintot tettek ki. Az informatikai fejlesztések közül a nyugdíj-biztosítási és az egészségbiztosítási világbanki program az 1999. év végén lezárult, pénzügyi teljesítésének az év első negyedére még voltak áthúzódó tételei, amelynek összege 771 millió forint volt. Ebből a legfontosabbnak azt tartjuk, hogy elkészült egy olyan nyilvántartási és finanszírozási program, amelynek segítségével a nyugdíjak megállapítása leegyszerűsödik. Lehetőség lesz arra, hogy a nyugdíjakat percek alatt megállapítsák, és nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy azoknak az embereknek, akik több évtizedet eltöltöttek a munkájukkal, a nyugdíjba vonulásuk idején mennyit jelent, hogy hónapokat vagy csak néhány napot kell a nyugdíjuk megállapítására várni. Fontosnak tartjuk, hogy megkezdődött a nyugdíjágazat pénzügyi integrált rendszerének kialakítása, amely lehetővé teszi a költségvetési, humánpolitikai, pénzügyi, gazdasági és számviteli terület korszerűsítését.

Az egészségbiztosítás területén informatikai fejlesztések nyomán lehetővé vált a rendszerfejlesztések keretében a gyógyító-megelőző ellátások központosított utalása, adattárház fejlesztése, a számvitellel, a gazdálkodással összefüggő nyilvántartási rendszerek modernizálása, valamint a számítógépes iktatási rendszer fejlesztése, hálózatfejlesztési feladatok ellátása.

Az Állami Számvevőszék a korábbi évek gyakorlatának megfelelően véleményünk szerint is nagy volumenű, körültekintő munkát végzett a 2000. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat ellenőrzésében, és az ezt előkészítő helyszíni ellenőrzése során. Az ÁSZ jelentésével kapcsolatban hosszú távon azt gondoljuk, hogy az általános tapasztalatok összefoglalásában meg lehet állapítani, hogy elsősorban a Kincstár létrehozásának köszönhetően javulás állt be, illetve az Állami Számvevőszék is elismeri, hogy ezek a törekvések javító szándékúak és előremutatóak. A közpénzekkel való gazdálkodás kiszámíthatóbb és megbízhatóbb.

Mindezen pozitív summázás mellett azonban ki kell térni azokra a véleményekre, amelyek az ÁSZ jelentésében arra mutatnak, hogy a 2000. évben hozott kormányzati intézkedések még nem elegendőek a reform továbbvitelére.

Véleményünk szerint, összefoglalva: a társadalombiztosításról, illetve a 2000. évi költségvetésről szóló zárszámadási törvényjavaslatról a Fidesz-Magyar Polgári Párt azt a következtetést vonja le, hogy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői a 2000. évi költségvetés végrehajtása során teljesítették a törvényben megfogalmazott és előírt követelményeket, a könyvvezetéssel, beszámolással, adatszolgáltatással kapcsolatos feladataikat törvényesen látták el.

Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja nevében a törvény támogatásáról biztosítom a kormányt. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  134  Következő    Ülésnap adatai