Készült: 2024.03.29.01:24:41 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

295. ülésnap (2013.07.04.), 208. felszólalás
Felszólaló Dr. Hargitai János (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:19


Felszólalások:  Előző  208  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először, azt gondolom, érdemes feltennünk azt a kérdést, hogy azt a vitát, ami az Európai Parlamentben zajlott, azt nekünk a magyar parlament nézőpontjából hogy érdemes értékelnünk. A laikusok bizonyára azt gondolnák, hogy valami tőlünk távoli intézmény beleszólt Magyarország dolgaiba, de nem ez a helyzet, ugyanis mindaz, ami az Európai Parlamentben történik, az a mi ügyünk, hiszen az Európai Unió tagjai vagyunk 2004 óta, azt is mondhatnám, hogy ezt tekinthetjük nyugodtan egy belpolitikai vitának, csak egy másik színtéren zajlik ez a vita. Azért zajlik egy másik színtéren, mert megint a józan televíziónéző vagy rádióhallgató, aki minket a késő estén követ, azt gondolná, hogy ezeknek a vitáknak a helye a magyar parlamentben van. És aki így gondolja, annak igaza is van.

Ez a vita nem véletlenül nem a magyar parlamentben zajlott le, mert azok, akik itt erőtlenek és gyengék, az a néhány szocialista képviselő, akik most itt velünk szemben ülnek (Dr. Józsa István: Be se jöttetek a többi vitára, csak most vagytok itt!), másokat alig látni, azok jól tudják azt, hogy a magyar parlamentben nincsenek érveik, nincs érvanyaguk ahhoz, hogy ezt a vitát lefolytassák.

(20.20)

Ezért elviszik egy olyan színtérre, ahol létszámban erősebbek, mint az ottani néppártiak. Tehát nyilvánvalóan ebben a magyar parlamentben egy ilyen vitának a felvetése szinte nevetségesen hangzott volna, viszont megtalálták azt a terepet, az Európai Unió Parlamentjét, ahol ezt a vitát Magyarország ellenében is lefolytatták. Ez a vita azért került oda, mert alapvetően a szocialisták és néhány, hozzájuk kötődő érdekcsoport erre a színtérre vitte ezt a vitát. Szívük joga. Majd a választóknak elszámolnak azzal, hogy ezen a fórumon - még egyszer mondom, amelynek mi is tagjai vagyunk, persze - miért volt érdekük Magyarország ellen fellépni.

A másik, amit érdemes felvetnünk, hogy mi az, amit az Európai Parlament tesz. Az Európai Parlamentet lehet valamelyest minősíteni - a minősítést jó értelemben véve használom - vagy kategorizálni. Az Európai Unió egyik meghatározó intézménye, de a meghatározó intézmények közül is, ha az Unió történetiségét nézem, akkor azért jól tudjuk, hogy a leggyengébb intézménye, mert ennél karakteresebb intézmény a tagállamok állam- és kormányfőit megtestesítő Európai Tanács, nem is beszélve az Európai Bíróságról, amiről még külön szólni fogok, és maga a Bizottság is egy karakteresebb jogkörökkel ellátott szervezet, mint az Európai Parlament.

Az Európai Parlament sokáig - azt mondatnám - egy arc nélküli, nagyon gyenge intézmény volt; amióta közvetlenül választjuk a képviselőit, kapott némi karaktert ez az intézmény. Azt látom, hogy ez az intézmény mindent megtesz azért, hogy a saját szerepét erősítse. Az igazán tragikus a dologban az - és erről Rogán frakcióvezető úr már beszélt, és erről beszélt a külügyminiszter úr is -, hogy az Európai Parlament mint az Európai Unió egyik fontos intézménye, átlépi azokat a szerződési kereteket, amiket a szerződés ráruházott.

Azért azt ne felejtsük el, hogy az európai uniós szerződésnek az őrei mégiscsak a tagállamok! A tagállamok akaratán múlik az, hogy mi történik az Európai Unióban. Ezekkel a feltételekkel vállaltunk mi tagságot az Európai Unióban. És akkor jön az egyik szereplő, minden szabályt, az alapszerződésben lefektetett szabályokat félreteszi, és elkezd intézményeket létrehozni, elkezd követelményeket megfogalmazni, úgy, hogy erre nincs jogosultsága. (Dr. Józsa István: Például a médiahatóságot! - Közbekiáltás a Fidesz padsoraiból: Dugulj már el!) Az a baj, hogy ezzel az Európai Unió (Közbeszólások. - Az elnök csenget.) válik nevetségessé, és nevetséges helyzetbe a Parlament hozza. Ez az igazán tragikus ebben.

Gondoljanak bele abba, hogy hányan néznek szkeptikusan az Európai Unióra, ebben a válsághelyzetben még inkább. Hányan jósolják - meghatározó koponyák -, hogy ez egy életképtelen intézmény, és az eurónak vége, meg az Európai Uniónak is vége. Én nem tartozom ezek közé. Egyrészt nem tartom magam koponyának, másrészt nem kívánom azt, hogy az Európai Uniónak vége legyen. De az ilyen lépéseivel, amit az Európai Unió egy meghatározó intézménye tesz, valójában ezeknek az erőknek ágyaz meg. A magyar parlamentben például a Jobbiknak ágyaz meg, aki karakteresen képviseli azt az álláspontot, hogy erre az intézményre ne legyen szükség.

És önök, drága szocialisták, akik ezzel a gondolattal persze nem értenek egyet, a saját önző belpolitikai érdekeik miatt mégis ennek a gondolkodásnak ágyaznak meg. Miért viszik megint csak külföldre ezt a vitát, illetve külszínre ezt a vitát az Európai Unióban? Mert ott még érvényt tudnak szerezni azoknak az érdekcsoportoknak, annak a gondolkodásnak, aminek itt belföldön is önök jeles képviselői voltak: a multik érdekében fellépni. A magyar választók, a magyar vállalkozások ellenében a multik érdekében fellépni.

Miután a Magyar Országgyűlésben ennek a gondolkodásban nincs és nem lehet táptalaja addig, ameddig a választók felhatalmazásából mi képviseljük a többséget, addig az önök számára csak az a lehetőség adódik, hogy az Európai Unió gyenge intézményeiben vívják meg ezt a kellően arctalan vitát. Csak arra is gondoljanak, hogy az az intézmény, amiben önök egyébként hisznek, az Európai Unió, mert önök hisznek ebben az intézményben, azt használják fel ennek a nevetséges mérkőzésnek a lefolytatására, és valójában - még egyszer mondom - megágyaznak a Jobbiknak és a Jobbik mögött lévő gondolkodásnak, ami nem képviseli az Európai Uniót.

Azt gondolom tehát, hogy vissza kellene térniük önöknek ahhoz, hogy a belpolitikai vitákat abban az arénában vívják meg velünk, amely aréna erre szerveződött, és ez a magyar parlament, és nem az Európai Unió.

Az Európai Uniónak és az Európai Parlamentnek nincs lehetősége a szerződés értelmében beleszólni olyan dolgokba, ami a nemzeti szuverenitás kategóriája. Azok a képviselők, akik itt voltak akkor, amikor beléptünk az Európai Unióba, jól emlékezhetnek annak a vitájára, amikor a szuverenitási klauzulát, amiről Martonyi külügyminiszter úr is beszélt, megalkottuk itt a Magyar Országgyűlésben. Egy-egy szón mennyit vitatkozgattunk, hogy mit hogyan írjunk be ebbe a klauzulába, hogy csak annyi jogot adjunk át az Európai Uniónak, a szuverenitásnak csak azt a területét bízzuk az Európai Unióra, amelynek közös intézésében érdekeltek vagyunk. Úgy tűnik, hogy itt az Európai Parlament elkezd egy önálló politikai érdeket képviselni és a szuverenitásunkba belegázolni.

Egy olyan intézménye volt az Európai Uniónak, amely kellően öntörvényűen járt el az elmúlt évtizedekben, az Európai Unió fejlődését látva, ez az Európai Bíróság. Az Európai Bíróságnak voltak nagyon karakteres döntései, de ez is csak úgy válhatott később az Európai Unió jogává, hogy a tagállamok a saját érdekeiket is felismerve, szerződéseket módosítva, az Európai Unió szerződésébe beépítették az európai uniós döntéseket.

Az Európai Parlament, aki ezt a vitát látta, nincs olyan ember, nincs olyan épeszű ember, aki ilyen komoly intézménynek tekinthetné ezt a politikai grémiumot, hogy ebből egyszer majd jobb lehet. Olyan gyengén felkészült emberek érveltek Magyarország ügyeiben, akik egyszerűen ezt az intézményt nevetségessé tették.

Gondoljanak bele, hogy az Európai Bizottság, amelynek apparátusa van arra, hogy valamelyest magyar joganyagot véleményezzen és mérlegeljen, mennyire nehezen birkózik meg ezzel a feladattal. Mi történik akkor, amikor politikai laikusokra, felkészületlen laikusokra bíznak ilyen típusú kérdéseket? Erre volt példa az Európai Parlamentben zajló vita, ami, még egyszer mondom, az én olvasatomban ezt az intézményt sajnos csak nevetségessé tette, és ebbe a nevetséges helyzetbe ők hozták ezt az intézményt.

A kereszténydemokraták jó szívvel támogatják ezt az előterjesztést, mert az Európai Parlament ilyen irányú arcátlan törekvéseinek megálljt kell parancsolnunk.

Köszönöm a figyelmet. (Nagy taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  208  Következő    Ülésnap adatai