Készült: 2020.07.14.15:08:04 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
84 72 2011.04.18. 1:22  65-72

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A kormánynak ebben az ügykörben a legkevesebb feladata van. Sokkal több van a helyi képviselőknek és Esztergom város polgárainak. Bár nekem a kedvenc körzetem Új-Buda, mégiscsak ez az a körzet, ahogy ön itt mondta, hogy kedvenc városunk Esztergom, bár nagyon kedvelem Esztergom városát ettől függetlenül.

Tehát ön is ismeri bizonyára az Alkotmánybíróság 1992. évi 1220., 2000. évi 24. és 771. határozatait, döntéseit, amelyek egyértelművé teszik, hogy az ön által nagyon sürgetett eszköz, az ultima ratio a legeslegutolsóként felhasználható eszköz. Esztergomon belül kell ezt a problémát megoldani, az esztergomi képviselőknek kell ezt megoldani. Az önkormányzati törvény is akár a 18., akár a későbbi paragrafusaiban számtalan megoldást, egyéb lehetőséget kínál erre.

Bízom abban, hogy sem a kormányhivatalnak, sem az önkormányzatokért felelős miniszternek, sem a kormánynak, sem az Alkotmánybíróságnak és végső soron nem az Országgyűlésnek kell ezt a kérdést megoldani. Hiszen, mint azt ön is nagyon jól tudja, igen hosszú procedúrát ír elő maga az eljárás. Bízom benne, hogy a polgármester asszony, a jobbikos képviselő asszony és a többi képviselő ott helyben meg tudja oldani ezt a problémát, és nem a kormányzatnak kell ezzel foglalkoznia.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
85 54 2011.04.26. 4:09  51-59

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Először is, nagyon örülök, hogy az LMP is elkezdi olvasni az alkotmányt, és abból immár idéz itt a parlamentben is - kár, hogy ezt nem pár hónappal ezelőtt tették meg, mert akkor egy sokkal izgalmasabb alkotmányos vitát folytathattunk volna le itt a parlamentben.

Valóban, a jelenlegi kormány az előzővel ellentétben elkötelezett az off-shore stop bevezetésével kapcsolatban. Amikor off-shore cégből menekítik egy-egy vállalatnak a jövedelmét, akkor ezzel a magyar adózás alól vonnak el pénzeket, amelyeket az állam újraosztana, illetőleg azoknak a vállalkozásoknak jelent ez versenyhátrányt, amelyek tisztességesen adóznak a magyar szabályok szerint, míg másoknak, akik külföldre viszik a pénzüket, nem kell adózniuk. Ahogy ön is említette, a nemzeti konzultációban egyértelművé vált, hogy az emberek támogatják a kormánynak ezt a célkitűzését, ezért került be az alkotmányba ez a passzus.

Arra vonatkozóan, hogy önök most itt ezt a kérdést előhozzák, azt tudom mondani, hogy ennek a helye itt lett volna a parlamentben, csak három héttel, négy héttel vagy öt héttel ezelőtt - erről szólt az alkotmány általános és részletes vitája. Pontosan ilyen felvetéseket kellene volna itt megfogalmazni, nem futni a szekér után, hanem akkor, amikor itt volt az ideje annak, hogy ezeket az érveket bedobják, amikor itt volt annak a Házszabályban rögzített határideje, hogy módosító indítványokat kell benyújtani - ha önök ezt elégtelennek találták volna, akkor be kellett volna nyújtani ezeket a módosítókat, itt kellett volna lenni a parlamentben, és nem utólag kellett volna olvasgatni szemelvényekből az alkotmányt. Hiszen ha nem csak szemelvényeket olvasna a képviselő úr, az ön 39. cikk kapcsán feltett kérdésére a 38. cikk (1) bekezdése első mondatában és a (4) bekezdésben található a válasz.

Így szól a 38. cikk (1) bekezdése: az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona a nemzeti vagyon. Ezzel meghatározza az alaptörvény a nemzeti vagyon körét, és a (4) bekezdésben pedig azt mondja: "Nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható." Tehát az a kör, amit ön kérdez, hogy további körben is alkalmazható ez az off-shore stop, egyértelmű, hogy igen, az alaptörvény rögzíti ezt, ehhez mérten kell akár a sarkalatos, akár a sima többséggel elfogadandó törvényeket meghozni. Ha az LMP itt lett volna, akkor tudta volna ezt a javaslatot támogatni, de nem volt itt, és nem támogatta azt, hogy ez az alkotmányba bekerüljön ez a teljes védelem.

Ugyanakkor engedje meg, hogy én is föltegyek önnek egy kérdést. Ha ön már itt előhozta az off-shore cégek világát, az elmúlt napokban egyértelmű vált, hogy Richard Field az önök számára támogatást nyújtott a kampányban. Na most, ez az úriember egy Mezőholding nevű kft.-nek volt korábban a tulajdonosa és ügyvezetője, aminek egy German Car LLC nevű, Delaware államban bejegyzett másik tulajdonosa volt. Ez egy limited liability company műfajban bejegyzett szervezet Amerikában, kifejezetten külföldön tevékenykedő cégekre használják, az USA-ban nem végeznek üzleti tevékenységet, ezért Amerikában 0 százalékos adókulcs alá esnek, a tulajdonosi hátterük nem nyilvános, és a székhelyük az Egyesült Államokban lényegében egy postafiók. Ugyanennek az úriembernek korábban egy cége, az Amerikai Ház Kft. egy Manor Hungary nevű kft.-nek szintén tulajdonosa volt, amit 2006-ban az Amerikai Ház Kft. helyett egy American House LLC váltott a tulajdonosok között, és 2006 óta off-shore-izálták. Beszédes a név, Richard Field egy RF Kft.-nek szintén a tulajdonosa volt korábban, 2006-tól egy delaware-i off-shore lett szintén a tulajdonos, és még folytathatnám: Fialla Autócentrum Kft., bár 2008-ban megszűnt, ugyanígy Richard Field ügyvezetése mellett, off-shore cégek voltak a tulajdonosai.

Az LMP számon kéri az off-shore cégek számontartását, de miért fogad el adományokat olyan cégtől, olyan embertől, akinek off-shore cégei vannak, aki off-shore-ozik? Kérem a képviselő urat, hogy tegye egyértelművé számunkra. Nekem ezekből a cégnyilvántartási adatokból úgy tűnik, mintha az LMP off-shore-ozó vállalkozóktól fogadna el a kampányához támogatást. Kérem, nyugtasson meg itt minket, van egy perce rá a viszonválaszban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a parlament nyilvánossága előtt: fogadott el off-shore tulajdonostól az LMP pénzt vagy sem?

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
85 130 2011.04.26. 2:19  127-134

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azért ne feledjük el, amikor ön ilyen felszólalást ejt meg itt a parlamentben, hogy ez volt az a kormány, amelyik az első intézkedései között kilakoltatási moratóriumot rendelt el, és tartott fönt mind a mai napig. Annak ellenére, hogy iszonyatosan nagy nyomás nehezedett rá, hogy ezt oldja föl, de ezt nem tette meg a téli hónapokban, és nem tette meg most, a nyár elejéig sem, hanem meghosszabbította.

Mind a törvényt módosítottuk itt a parlamentben - azt hiszem, az önök pártja is, már nem emlékszem pontosan, de szerintem hozzájárult a Házszabálytól eltéréshez, hogy ezt a törvénymódosítást megejthessük -, és a kormány is kormányrendelet szintjén szabályozta, hogy ne lehessen kilakoltatni senkit sem, akit bírósági végrehajtás keretében lakoltatnának ki, sem pedig más módon. Ez a kormány volt az, aki mindenkit megmentett pontosan attól, hogy ne kerüljön az utcára, ne váljon hajléktalanná, ne kelljen azon gondolkoznia, hogy hol tudja lehajtani a fejét. És pontosan azért hagytuk ezt az időt, mert szükség volt egy új törvényjavaslat kidolgozására, amiről többek között a holnapi napon is vita lesz. Pontosan az LMP kezdeményezte ezt a vitát, amivel a kormány és a kormánypárti képviselők is egyetértettek a házbizottságban, hogy ezt a holnapi napon tartsuk meg. Döntöttünk ma ennek az időkereteiről. Ez pontosan ezt a témát járja körül, hiszen ön is tudja, én is tudom, hogy nem egy egyszerű igen-nem döntésről van szó, hanem egy roppant összetett végrehajtási eljárásról.

Ahogy ön is mondta: van egy bizonyos sorrendiség a végrehajtásban. Előbb számláról kell behajtani a pénzt, utána jöhetnek az ingóságok, és legvégsősorban csak az ingatlan. Éppen ezért igyekszünk ezt betartatni is, mindenféleképpen, de az alapvető probléma nem a végrehajtási törvényben van, hiszen annak a fokozatossági elve viszonylag jól le van fektetve. Bizonyos garanciákat kell még emellé tennünk, amik garanciát is jelentenek arra, hogy be is tartják ezt a törvényt. Csak sajnos sok embert, pontosan a felelőtlenül felvett devizahitelek miatt, mert nem kaptak kellő tájékoztatást, vagy még annyi garancia sem volt, mint mondjuk, Szerbiában, hogy csak a fizetésük egyharmadáig adósodhatnak el a havi törlesztőrészleteket tekintve, nem védte meg őket az állam.

Éppen ezért fogjuk heteken belül önök elé terjeszteni azt a javaslatunkat a Széll Kálmán-terv keretében, amelyik megmutatja azt az utat, amely (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) - ki-ki önerőből, a bankok, a hitelesek és az állam fokozott szerepvállalása mellett arányosan - kisegíti őket ebből a kátyúból.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
85 134 2011.04.26. 1:26  127-134

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Ön arról beszél, képviselő úr, hogy az adósok lélegzethez juthatnának. Pontosan ezt a lélegzetet biztosította ez a kormány az elmúlt közel egy évben, amikor a kilakoltatási moratóriumot elrendelte.

Ön úgy beszél, mint hogyha ez a kormány teljesen szenvtelenül és érzelemmentesen nézné, hogy az emberek az utcára kerülnek - hát nem. Ez a kormány volt az, amelyik meglépte azokat a lépéseket, hogy ezek az emberek ne kerülhessenek az utcára, ne váljanak hajléktalanná. Magának a végrehajtási törvénynek a módosításánál nyilvánvalóan többféle irányt is követhetünk, csak mindig arra kell ügyeljünk, hogy pontosan egyensúlyban tartsuk az ott kialakult kényes rendszert.

De természetesen mi nyitottak vagyunk arra, és erre megvannak most is a jogállami eszközök, hogy hogyan lehet a végrehajtók fölötti törvényességi felügyeletet gyakorolni, hogy milyen esetleges visszaélések vannak. De ne olyanról beszéljen, képviselő úr, ne olyat hozzon ide, aki '97 óta nem fizeti meg a költségeit, és utána kerül egy teljesen kezelhetetlen anyagi válsághelyzetbe, mert most ön egy ilyen példát hozott. Szerintem nem ez lenne az életszerű, hanem olyanokat, olyan családokat említsen, amelyek önhibájukon kívül, a devizahitelek megemelkedése miatt kerültek ilyen helyzetbe.

És ehhez, hogyha ilyet tapasztal ön, ne csak törvényjavaslatot terjesszen be - persze, ha úgy gondolja, hogy ez egy jó javaslat, terjessze be itt -, hanem akkor (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) forduljon az ügyészséghez, hogy azokat a végrehajtókat, pontosan a szakmai kamarák, a fegyelmi bizottságaik, vonják felelősségre. Mi ennek az irányába már módosítottuk is azt a részt, amelyet a KIM szabályoz (Az elnök ismét csenget.) a kamarákkal és a végrehajtással kapcsolatban.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban. - Vágó Gábor átadja dr. Rétvári Bencének a felmutatott dokumentumot.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
86 12 2011.04.27. 5:18  9-12

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, egy igazi politikusnak az igazi rátermettsége, éles elméje, morális alapzata akkor mutatkozik meg, amikor igazán nehéz helyzetben van egy nemzet, igazán nehéz helyzetben van a haza. Amikor olyan súlyos megosztottság, olyan súlyos külső és belső veszély fenyegeti az országot, mint ami fenyegette Tisza miniszterelnökségének évében Magyarországot, akkor mutatkozik meg az, hogy ki az igazán hazafi, és ki az, aki igazán ki tud állni a hazáért. Ezért kellett neki talán pont ebben a súlyos történelmi időpillanatban odaállni és Magyarország miniszterelnökévé válni.

Amint ön is említette, sokan az azt megelőző korszakot, őt maradisággal vádolják, de azért ne feledjük el, hogy az a korszak volt az, amikor mind gazdasági, mind kulturális, mind politikai értelemben Magyarország egyre virágzóbb volt, azok a boldog békeidők, ahogy hívták ezeket, amikor Magyarország valódi középhatalommá tudott válni a Monarchián belül itt, Európa szívében, és olyasfajta fejlődés indult meg, amelynek a nyomait a mai napig láthatjuk, hiszen ha akarták, sem tudták lerombolni, erejük se volt ahhoz, hogy a várost más arculatra formálják. Hiszen láthatjuk akár a Körúton, akár az épületben, amelyben vagyunk, hogy annak a korszaknak milyen lenyomata van itt is és Magyarország más részein is.

Ez egy virágzó korszaka volt Magyarországnak, és nemcsak az épített környezet tekintetében, hanem azok a demokratikus értékek, melyek szerint ma is működünk - ha nem is a mai formájában, de a kor szempontjából mindenképpen előremutató formában -, akkor kerültek meghatározásra, akár a parlamentarizmus, akár a szavazás vagy más intézmények keretében. Bár a mai jogállamunkat megtörte 40 év kommunizmus, megtörte 133 nap szintén véres diktatúra, de ettől függetlenül, ha olyan szerencsések lettünk volna, mint a tőlünk nyugatabbra fekvő országok, akkor talán láthattuk volna évről évre, évtizedről évtizedre azt a fejlődést, hogy az akkor lerakott alapokon hogyan alakulhatott volna ki organikusan egy demokratikus Magyarország.

Ahogy a képviselő úr is mondta, ellenfelei voltak azok, akik igyekeztek Tiszát negatív, maradi színben feltüntetni, ami egyébként a mostani napjainkban sem egy szokatlan élmény, hogy mások hamis képben kívánják feltüntetni Magyarországot vagy annak vezetőit pillanatnyi önnön politikai érdekeik alapján. De egyáltalán nem mondhatjuk azt, hogy a konzervativizmus egyenlő lenne a maradisággal - ő egy nyugodt Magyarországot szeretett volna, egy békés Magyarországot szeretett volna, mind kifelé, mind befelé, ezért, ahogy ön is mondta, az utolsó volt, aki ragaszkodott a békéhez és a háború meg nem indításához a birodalmi tanácsban. Ha ez sikerrel járt volna, akkor, mint ahogy az elnök úr is mondta és ön is mondta, valószínűleg Magyarország nem szenvedi el a trianoni békediktátumot, és ugyanígy a belső viszonyokban is a békét kereste, hiszen pontosan azért ellenezte a világháborúba való bekapcsolódást, mert látta, hogy ha be is kapcsolódunk és meg is nyerjük a háborút, akkor is egy olyan belső nemzetiségi feszültséggel kell megküzdenünk, amely belülről robbantja szét Magyarországot, nyilván a vesztes háború pedig kívülről verte szét Magyarország területét.

Ő tehát egy organikus állameszmében bízott, és ezért nem tudják megérteni a politikai ellenfelei azt, ha valaki egy társadalmat, egy országot benne együttműködő emberek csoportjaként képzel el, akik kiegészítik egymást, akik a másik munkájából kipótolják azt, ami abból hiányzik. Hiszen akik az ellenfelei voltak, és egyáltalán nem egy reálpolitikusnak a szellemi felvértezettségével bírtak, hanem az érzelmeik vezették őket, és folyamatosan merényleteket kíséreltek meg ellene, akár a parlamenten belül, akár azon kívül, és a negyedik végül sajnos eredményre is vezetett, nos, ők másként tekintettek a társadalomra, ők azt versengő, egymás kárára gyarapodó emberek közösségeként látták, ezért nem tudtak Tiszával egy platformra kerülni.

Ez a kettősség, azt hiszem, mind a mai napig meglátható és tapasztalható is, hogy kinek a politikája épül arra, hogy a társadalmi csoportok egyfajta posztmodern osztályharcban egymással versengenek, és egymás kárára boldogul az idős és a fiatal, és ki az, aki pedig a nemzeti együttműködést igyekszik hirdetni. Ami a legfontosabb, az az, hogy Széchenyi és Deák követőjeként reálpolitikusként tekintett e viszonyokra, nem engedte, hogy elkapják pillanatnyi hevületek, túl azon, hogy szilárdan hitt a meggyőződésében, de ettől függetlenül realistán igyekezett tekinteni mind a belpolitika, mind a külpolitika viszonyaira.

Engedjék meg, hogy Romsics Ignáctól idézzek egy jellemzésrészt, amit Tisza Istvánról mondott, hogy miért magaslott ő ki a kortársai közül: azért többek között, mert "...szilárdan őrködött azon is, hogy a politikai hatalom véletlenül se kerüljön azoknak a kezébe, akik a fennálló társadalmi rend radikális átalakítását szerették volna elérni. Az államférfiúi éleslátás mellett Tisza másik jellemző tulajdonsága a hívő kálvinista rendíthetetlen elhivatottságtudata volt. Amit helyesnek gondolt, azt tűzön-vízen át, s ha kellett, a közvéleménnyel szemben, saját népszerűségére is fittyet hányva képviselte."

És végül egy másik idézettel fejezném be, ha megengedi még, elnök úr, amit Tiszta István mondott, hogy mi fontos a magyar nemzetnek a világpolitikából: "Töredelmesen bevalljuk: mi nemzeti alapon állunk. Édeskeveset bánjuk az egész emberiség boldogulását, ha a magyar nemzet haladásával, virágzásával, nagyságával nincs egybekötve."

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 20 2011.05.02. 5:03  17-20

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Bizonyára a latintudásom alacsony foka miatt nem értettem meg önnek azt a mondatát, hogy kevesebb konzultációt, több párbeszédet. Ez egy elég hosszú lecke lesz számomra, hogy megfejtsem ennek a tartalmát. De szeretném felhívni a Szocialista Párt figyelmét, hogy ők voltak azok, akik a jogalkotásban való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvényt nem szavazták meg, amelyik pontosan arról szól, hogy a stratégiai partnerekkel személyesen is, az internet segítségével pedig mindenki mással is konzultációk vagy párbeszédek történjenek a törvények elfogadása előtt.

Az pedig, hogy képviselő úr csak ilyen kevés dolgot jegyzett meg az elmúlt egy év történéseiből, nem jelenti azt, hogy ilyen kevés is történt. Úgy látszik, túl sok minden volt ahhoz, hogy az MSZP-sek követni tudják. Csak pár dolgot hadd idézzek fel az elmúlt egy évből, ahogyan mi láttuk.

Rögtön a kormányváltás után az előző kormány teljesen érthetetlen intézkedéseit kellett felszámolni, mint például az adományok áfakötelezettsége. Meg kellett szüntetnünk azt az állapotot, amikor ha egy egyháznak egy csőd közeli oktatási intézményt át kellett vennie, akkor külön büntetést kellett fizetnie, az elmúlt öt év pótlékait duplán át kellett utalnia a Kincstárnak. Szintén orvosolnunk kellett azt a csorbát, hogy a kettős állampolgárságot bevezessük a határon túli magyaroknak. Örülök, hogy itt megváltoztatta az MSZP az álláspontját, és végül majdnem minden szocialista képviselő is megszavazta ezt a törvényjavaslatot. Illetőleg olyan helyzetben vettük át az országot, hogy a kilakoltatási moratórium nem élt, ezért rögtön első intézkedéseink egyikeként kormányrendeletben és törvényben kellett elrendelni a kilakoltatási moratóriumnak az azóta is tartó időszakát.

A demokratikus jogállami intézmények működőképességét kellett biztosítani, az Állami Számvevőszék élére elnököt kellett választani, az Alkotmánybíróságot ki kellett egészíteni, amik az előző időszakban nem történtek meg. A politika hitelességének visszaállítása szempontjából nemcsak mondtuk, de meg is tettük: felére csökkentettük a minisztériumok számát, felére csökkentettük az önkormányzati képviselők számát, valamint a parlament felezéséről is döntöttünk; ennek a részleteiről még az ősz folyamán fogunk itt vitatkozni. Rövid, közép- és hosszú távú gazdasági problémákat kellett orvosolni, rövid távon különadókat vezettünk be a gazdaság különböző szereplőire - egyes ágazatokra és bankokra -, de egyik sem a termelő ágazat része, pont azért, hogy azokat, akik a nemzeti össztermékhez hozzájárulnak és Magyarországon különösen sok értéket előállítanak, ezzel semmiképpen ne sújtsuk. Középtávon a nyugdíjrendszer stabilitását kellett megóvni, új nyugdíjrendszer alapjait letenni; ezt szintén megtettük. Hosszú távon pedig a demográfiai kérdéseket kellett megoldani. Ennek érdekében vezettük be azt az adórendszert, amit ön kritizált, a családi típusú adózást.

Pontosan azért, hogy az emberek számára az ügyintézés egyszerűbb legyen, a bürokrácia leépítéséről nemcsak beszéltünk, hanem tettünk is annak érdekében. Tíz kisadót eltöröltünk, az engedélyek 30 százalékát eltöröltük, az elkövetkezendő hónapokban bevezetendő törvénymódosítások további 500 milliárd forintos adminisztratív költségmegtakarítást fognak jelenteni, valamint létrehoztuk a megyei kormányhivatalokat, amit még az önök volt miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc is támogatott. Tizennégy ágazati szervből egy szerv lett megyénként, a harminchárom dekoncentrált szerv közül tizennégy egyesült minden megyében. A korrupció elleni harcról nemcsak beszéltünk, hanem lépéseket is tettünk, 1 milliárd forintból 55 fős külön stábot állít fel erre az ügyészség. A bírósági gyorsító csomag a jogszabályok tekintetében is egyszerűsítette a bírósági eljárást, ezenkívül tavaly döntöttünk arról, hogy az idén 3 milliárd forint pluszforrást kapnak a bíróságok arra, hogy gyorsuljon az eljárás. S ahogy itt már szó volt róla, 1800 új rendőr állt szolgálatba, hogy javítsa a közbiztonságot vidéken is.

Az új Széchenyi-terv keretében 1100 milliárd forintnyi pályázati forrás nyílt meg, a Széchenyi-kártya lehetőségei kibővültek, a társasági adó csökkentése pedig pontosan a hazai kis- és középvállalkozásoknak kedvez a 10 százalékos, a régióban is versenyképes nyereségadókulccsal.

Magyarország az Európai Unió soros elnökségi tisztét sikeresen látja el, az árvízi és a vörösiszapi helyzetben jól vizsgázott a magyar közigazgatás, jól vizsgázott a katasztrófavédelem, sikerült az emberek értékeit és életét megmentenünk, megóvnunk. A kettős állampolgárság ügyintézése zavartalanul zajlik, több tízezer - 60-70 ezer - kérelmet már fel is dolgozott ez a szervezetrendszer.

(13.40)

Csak egy összehasonlításként azt a párhuzamot hadd mondjam el önöknek, hogy amikor önök bevezették a magyarország.hu 2.0-t, kettő órát élt az az új honlap; itt ez a szervezett rendszer több tízezer kérelemmel nagyon jól működik.

A legfontosabb döntésünk mindenképpen az alaptörvény elfogadása volt, amelynek a korábbiakhoz képest nem ideiglenes bevezetője van, hanem az egész törvénynek, új alaptörvénynek lelke van; nem csupán egy jogi kapcsolási rajz a jogállam szervezetrendszerének működéséről, hanem egy valódi jogi himnusszal kezdődő, modern alaptörvény, amelynek az egyik legfontosabb intézkedése az adósságfék bevezetése, ami megakadályozza azt, hogy ha egy polgári kormány - mint eddig volt az előző húsz évben - leviszi az államadósság szintjét, akkor egy szocialista kormány ne tudja újra eladósítani Magyarországot.

S mindezek mellett elmondanám, hogy nemzeti ünnepeinket most már nem kordonok között, hanem virágosládák között tudjuk ünnepelni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 42 2011.05.02. 3:48  39-45

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A játékszer az a Wii meg a Playstation, de nem az iPad, tisztelt képviselő úr, ezt munkaeszköznek szerezzük be az állami vezetők számára.

Egy ismerősöm, amikor megkapta a saját multicégénél, ahol dolgozik, a saját hasonló eszközét, akkor azt mondta, hogy na, most már a főnököm el fogja várni, hogy otthon is dolgozzak, ne csak a munkaidőben a munkahelyemen. (Moraj az MSZP padsoraiban.) Úgy gondolom, egy olyan pártnak, mint az MSZP, amelyik azt a képet próbálja magáról 20 éve elhitetni, hogy a progresszió pártja, elég érdekes egy olyan felszólalás, amelyben követelik a papír alapú döntéshozatalra való visszatérést. Érdekes, hogy pont önök, akik a technikai fejlődés mellett sokszor hitet tettek, a 2010-es "Nemzeti modernizáció" című iratukban, kormányprogramjukban vagy választási programjukban azt mondták, hogy a gazdasági és társadalmi versenyképesség fejlesztése érdekében kiemelt jelentőségű a modern infokommunikációs technológiák használata. 2009-ben az "Új kiegyezés" programjuknak ez volt az egyik vezérmondata, hogy az MSZP a modernizáció oldalán áll, és az önök e-közigazgatásért felelős államtitkára úgy vezette elő a saját informatikai tervüket, hogy a közigazgatás ragadja meg a technológia nyújtotta lehetőségeket a kormányzati működés átalakításában.

Nevezetesen, önök eddig mindig hitet tettek emellett szavakban, hogy modernizálni kell a közigazgatás döntéshozatalát, most pedig mégis ilyen szavakat mondanak. Ez furcsa nekem, de ha ön 170 millió forinttal példálózik, hadd hívjam fel arra a figyelmét, hogy az előbb említett elektronikus kormányzati államtitkárságnak egy korábbi programja, az elektronikus közigazgatási keretrendszer EU-szabálytalansági eljárása miatt most nekünk 194 millió forintot kell visszafizetnünk, ennek a szabálytalanságai okán - ha már számokkal dobálózunk.

Maga ez a beruházás megtérül, 11 hónapos megtérülési idővel számolunk, hiszen havonként 170 ezer forintos megtakarítást jelent. Tehát nem elvon fedezetet a munkahelyek megteremtéséből, hanem egy átlagos kormány-tisztviselői kezdő fizetés alapjait teremti meg, hiszen a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium hatáselemzési osztálya lefolytatta azokat a szükséges előkészítő számításokat, amelyek kellenek egy-egy ilyen beszerzéshez, és megállapítottuk, hogy három szempontból is hasznos, hiszen ez takarékosabbá teszi a döntéshozatalt, egyszerűsíti az eljárást, gyorsítja a kormány vezetőinek, tagjainak az információhoz jutását, illetve környezetvédelmi szempontból is egyértelműen előrelépést jelent, hiszen kevesebb papírfogyasztást jelent, és a táblagépek pedig alacsonyabb energiafogyasztásúak.

Nagyon fura egyébként, hogy úgy vettük át a kormányzást 2010-ben, hogy nem volt semmiféle elektronikus rendszer kiépítve a kormányzati, kormányülési anyagok kezelésére. De talán most a Sukoró-ügyben láthatjuk, hogy miért nem volt az előző kormánynak érdeke, hogy egy átlátható, visszakereshető, informatikai alapra helyezett kormányülés-előkészítő rendszer legyen, hiszen így most nem tudjuk visszakeresni, hogy pontosan Sukoró ügyben ki milyen előterjesztést tett, ki volt ott, ki hogyan szavazott. Lehet, hogy ez a zavaros viszony igazából az önök előnyére szolgált, ezért nem cserélték le a papír alapú döntéshozatali mechanizmust. Nekünk azonban feladatunk, hogy a közszférában a kor műszaki színvonalához képest a lehető legjobb minőséget tudjuk nyújtani, ezzel segítve az adatok tárolását, visszakereshetőségét. Nyilvánvalóan ez növeli a kormány tagjainak a mobilitását is, és olcsóbbá teszi a kapcsolattartás lehetőségét.

De még egyszer meg szeretném erősíteni azt, hogy ez a beruházás a pénznek nem a pluszköltésével jár, hanem pénzmegtakarítással jár, környezetvédelmi előnyei is vannak, ezért döntött emellett a kormányzat, 11 hónap múlva már ez a beszerzés nyereséget fog termelni a kormányzatnak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 156 2011.05.02. 1:12  153-160

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Mint az közismert, abban a bizonyos támogatási ügyben elég terjedelmes vizsgálat indult meg, már hónapokkal ezelőtt, aminek pontosan nem tudom megmondani a részleteit, hogy erre a bizonyos, most osztályvezetőként dolgozó kormánytisztviselőre is kiterjedt-e, és milyen megállapításokat tett vele kapcsolatban. De az egyértelmű, hogy ha ilyen tények vannak, ahogy ön előadta, és ezekből valóban az tűnik ki, hogy az egyértelműen ellentétes a szabályokkal, hogy valaki a saját alapítványának támogatást ítéljen meg, akkor nyilván az ilyen embernek fegyelmi felelőssége van a kormányzaton belül mint kormánytisztviselőnek. Tehát vele kapcsolatban nyilván így el kell járni.

Nyilvánvalóan a következő ülésre tudok önnek tájékozódni abban, hogy ez az eljárás pontosan hol tart, eljutott-e eddig az emberig, és milyen megállapításokat tett. Nyilvánvalóan ha a fegyelmi tanács erről jogerősen dönt, vagy ha utána ezt megtámadja a bíróságon, és jogerősen megszületik egy döntés, ilyen embernek nyilvánvalóan nincsen helye a szervezetrendszeren belül. De most itt önnek nyilvánvalóan nem tudom fejből megmondani, hogy ez az eljárás erre az emberre nézve pontosan milyen megállapításokat tett, de érdekeltek vagyunk abban, hogy ezt pontosan felderítsük.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 160 2011.05.02. 0:40  153-160

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Ahogy mondta a képviselő asszony az ügy előtörténetét, azt mondta, hogy 2009 tavaszán merült fel a vétség alapos gyanúja. Nem tudom, hogy ezután elindult-e az az eljárás, mert az egy dolog, hogy az alapos gyanú felmerül, de utána 2009-ben (Dúró Dóra: Nem.) az akkori kormányzat végigvitte-e ezt az eljárást. Ahogy jelzi: nem, tehát akkor ott megakasztották, még mielőtt a felelősségre vonás megtörténhetett volna. Nyilvánvalóan akkor ezért nem számolt be a későbbiek során arról, hogy ellene marasztaló fegyelmi határozat született volna, hiszen meg sem indult az a fegyelmi eljárás. Ennek az iratait meg fogjuk nézni, és aki szabálytalanságokat követ el, annak a közszférában természetesen nincsen helye.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 2 2011.05.03. 5:40  1-3

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: (Hangosítás nélkül.) Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Ház! Azt hiszem, illő, hogy megemlékezzünk arról a május 1-jei eseményről, amely Vatikánban, Rómában történt: II. János Pál boldoggá avatásáról. Nem pusztán a katolikus egyháznak egy beiktatásáról, dicsőséges ünnepségéről van szó, hiszen II. János Pál messze több volt, mint a katolikus egyház feje, az ő embersége messze túlmutatott az egyházon. Az ő tisztelőinek a köre nemcsak azokból a személyekből kerül ki, akik vasárnapról vasárnapra templomba járnak, sokkal többen, a valláshoz lazábban kötődők vagy ateisták, vagy más vallások hívei is igenis tisztelettel fordulnak felé; pontosan azért, mert az egész élete példa, példa Isten emberségéről, példa a szegények és elesettek melletti kiállásról. Bárhol járt a világban, a hite őt arra buzdította, hogy kiálljon azokért, akikért senki más nem áll ki.

Ő volt az, aki az egyház megújítását megalapozó második vatikáni zsinat döntéseit lényegében végrehajtotta. 9665 napig volt pápa, 1164 általános audienciát tartott ez idő alatt, 129 országba látogatott el, miközben a korábbi egyházfőknek nemhogy ilyen mértékben, de alig-alig volt Rómán vagy Olaszországon kívüli útja. 321 püspököt szentelt föl, 14 enciklikát adott ki, és 23 ifjúsági világtalálkozót szervezett meg. Olyan helyekre látogatott el, amilyen helyeken korábban pápák nem jártak. Mindig elment a munkások közé, bányákba, hiszen ő maga is korábban, mielőtt egyházi pályára lépett volna, öt évig munkásként dolgozott. Ellátogatott börtönökbe, akár a saját merénylőjét is meglátogatta, zsinagógába is ellátogatott, hogy pontosan a vallások közötti párbeszédet minél inkább előmozdítsa. Amikor másokról beszélt, sose a bűnről beszélt, hanem mindig a megbocsátásról, mindig a megbékélésről szólt.

Ha nézzük a '70-es évek végének, '80-as éveknek a legnagyobb történelmi figuráit, a legnagyobb nemzetközi politikusait, államférfijait, azt mondhatjuk, hogy a szabadságért, a közép-európai kommunizmus alatt nyűglődő országok felszabadításáért ő, II. János Pál, Ronald Reagan és Margaret Thatcher tett a legtöbbet. Ők ismerték föl, hogy nem lehet kompromisszumokat kötni ezzel a kommunista rendszerrel, itt ezeknek az országoknak szabadságot kell adni. Talán pont ezért kellett azután, a Jóisten pont ezért döntött így, hogy 500 év után egy nem olasz pápát, hanem egy közép-európai, lengyel pápát ültetnek Szent Péter trónjára, hogy le tudja győzni a gonosznak ezt a birodalmát.

Sose gyűlölettel és agresszíven beszélt vagy tárgyalt, hanem mindig tisztán és egyértelműen fogalmazott, de nem úgy, hogy a másikat megbántsa, csak úgy, hogy az igazáért kiálljon. Más népekkel szembeni, más népekkel kapcsolatos alázatát pontosan jól jelzi, hogy bármelyik országba megérkezett - mindnyájan emlékszünk rá, semelyik más államférfi nem teszi ezt meg -, mindig megcsókolta annak az országnak a földjét, így jelezvén az alázatát a másik néppel kapcsolatban.

Talán az egyik legjellemzőbb II. János Pálról, és számunkra, akik az egyházban már az úgynevezett II. János Pál-generációhoz tartozunk, az az volt, hogy hogyan fordult a fiatalok felé. Talán nehéz is felfogni emberi ésszel, hogy a világ egyik legidősebb állami vezetője volt, már magát alig bírta, fizikai teljesítőképességének a határán volt, mégis az ő szavára gyűlt össze a legtöbb fiatal a világon. Én magam is, amikor Torontóban részt vettünk az ifjúsági világtalálkozón, 800 ezer fiatal ment ki II. János Pál hívására az ifjúsági világtalálkozó keretében, virrasztott vele együtt, a miséjén részt vett. Mondjanak nekem még egy olyan fiatalt vagy időset a világon, akinek a szavára 800 ezer fiatal kimegy, és őket tudja vonzani! Ezzel kapcsolatban engedjék meg, hogy egy idézetet is fölolvassak, amelyet II. János Pál a magyar fiataloknak mondott: "Fiatalok! Ne vesztegessétek az időt az előttetek járó nemzedékek terméketlen elítélésével, hanem inkább tudatosan kerüljétek az általuk elkövetett hibákat."

II. János Pál volt az első pápa, aki Magyarországra ellátogatott, nem is egyszer, hanem kétszer tette meg ezt. 1991-ben Esztergomban, Pécsett, Máriapócson járt, Debrecenben egy ökumenikus találkozót tartottak a református nagytemplomban, ellátogatott Szombathelyre, majd Budapestre, ide a Parlamentbe jött hozzánk, ebben az épületben is járt, utána pedig átment a Magyar Tudományos Akadémia épületébe - (Bekapcsolják a mikrofonját.) köszönöm -, ezzel is jelezvén, hogy az egyház és a tudomány már nem ellenséges viszonyban állnak egymással. Majd pedig a Szent István-bazilikában járt, ahol idősekkel és betegekkel találkozott, a Népstadionban pedig fiatalokkal; ahogy mondtam, ő a fiatalok pápája is volt. Augusztus 20-án pedig a Hősök terén tartott szentmisét, és itt is, mint minden más útján, Magyarországon Szent István alapjaira utalt vissza. 1996-ban Pannonhalmán járt, ahol az ezeréves pannonhalmi apátság évfordulóján vesz részt.

Végső megjegyzésként egy esztergomi beszédéből idéznék, amit 1991-ben intézett a magyarokhoz: "Korlátaitok és gyöngeségeitek megtapasztalása alkalmat nyújthat arra, hogy Isten segítségét és kegyelmének különös gazdagságát felismerhessétek. Íme, a feltámadott Krisztus mellettetek áll, és megújítja felszólítását: Ne féljetek!"

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 50 2011.05.03. 8:11  49-179

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat elsődlegesen a kormány-tisztviselői, illetve a köztisztviselői törvény felmentésre vonatkozó új szabályait tartalmazza. Ennek oka, hogy az Alkotmánybíróság mindkét törvény tekintetében megsemmisítette az indokolás nélküli felmentésre vonatkozó szabályokat, a kormány-tisztviselői törvény esetében 2011. május 31-ei hatállyal, ugyanakkor az Alkotmánybíróság határozatában hangsúlyozta, hogy a jogalkotó széles körű szabadsággal rendelkezik a felmentési jogok szabályozásában. Nem vitatható ugyanis, hogy az államszervezet hatékony működése indokolhatja a tisztviselők felmentési lehetőségének könnyítését.

A javaslat az említett szabályozási szabadsággal alapvetően a tisztviselő személyével összefüggésbe hozható felmentési okok meghatározásában él nagyobb értékben a korábbiakhoz képest, míg a strukturális felmentési okokat lényegében változatlan formában megtartja, például a létszámcsökkentés vagy az átszervezés esetében. Ennek megfelelően a javaslat alapján felmentéssel meg kell szüntetni a jogviszonyt többek között akkor, ha a tisztviselő a hivatalára méltatlan, munkavégzése nem megfelelő, vezetőjének bizalmát elveszti.

Engedjék meg, hogy mindhárom új felmentési jogcímhez bővebb magyarázatot is fűzzek.

A tisztviselői hivatás ellátásához az igazgatási hozzáértésen felül a tisztviselőknek a viselkedés, magatartás általános normáit meghaladó követelményeknek is eleget kell tenniük. Mindezek alapján a tisztviselő felróható magatartásával nemcsak a rábízott igazgatási munkával együtt járó hivatali kötelezettségeit sértheti meg - például határidő-mulasztás, belső utasítások nem megfelelő végrehajtása, jogszabályok és egyéb előírások be nem tartása -, hanem a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat is megingathatja. Míg az első felelősségi forma érvényesítésére a fegyelmi eljárás szolgálhat, addig az utóbbi szankcionálása nem megoldott; erre tekintettel javasolható a méltatlanság mint rendkívüli felmentési jogcím bevezetése.

A tisztviselő kötelezettsége, hogy szakszerűen lássa el a feladatát. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy szakmai képességei nem érik el azt a szintet, amely szükséges az adott feladatkör ellátásához. Ekkor a korábbi szabályozás szerint a tisztviselőt szakmai alkalmatlanság miatt csak abban az esetben lehetett felmenteni, ha a tisztviselő általában alkalmatlannak minősült a közigazgatási munkavégzésre, a szakmai alkalmatlanság azonban csak valamilyen konkrét feladattal, illetve munkakörrel összefüggésben értelmezhető. Erre tekintettel indokolt önálló felmentési jogcímként meghatározni a nem megfelelő munkavégzést, amely kizárólag az adott munkakör vonatkozásában állapítható meg.

A tisztviselő érdekeit védő garancia, hogy az e jogcímen elrendelt felmentést munkaértékeléssel kell alátámasztani. A felmentés feltétele az is, hogy a munkáltató nem rendelkezik olyan másik felajánlható munkakörrel, amely a tisztviselő számára a szakmai képessége alapján megfelel, vagy az ilyen felajánlott munkakört a tisztségviselő nem fogadja el.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A javaslat külön rendelkezik arról, hogy a tisztviselő a vezető iránt szakmai lojalitással köteles ellátni a feladatait. Szakmai lojalitás alatt kell érteni különösen a vezető által meghatározott szakmai értékek iránti elkötelezettséget, a vezetőkkel és a munkatársakkal való alkotó együttműködést, a szakmai elhivatottsággal történő, fegyelmezett és lényeglátó feladatvégzést. A javaslat értelmében a szakmai lojalitás hiánya szintén megalapozhatja a tisztségviselők felmentését, ugyanakkor ebben az esetben is lényeges garancia, hogy kizárólag a tisztségviselő magatartásában, illetve munkavégzésében megnyilvánuló és bizonyítható tény támaszthatja alá az e jogcímen történő felmentést.

A javaslat a felmentési okok újraszabályozása mellett garanciális okokból a jogorvoslati eljárás hatékonyabbá tételét is szolgálja. Az új felmentési jogcímekre alapított munkáltatói intézkedések megalapozottságának felülvizsgálata sajátos szakértelmet, tapasztalatot, a közigazgatás belső viszonyainak, eljárásainak, munkamódszereinek elmélyült ismeretét igényli. A közigazgatás belső szervezete és működése gyorsan változhat, ezért megnehezíti a bizonyítást, ha évekre elhúzódik a jogorvoslati eljárás, ráadásul a jogviták sok esetben jelentős perköltséggel is járnak.

Mindezek alapján a sajátos szakértelem, a gyorsaság és a költséghatékonyság iránti igény indokolttá teszi, hogy más országok gyakorlatát is figyelembe véve a közigazgatásban is legyen lehetőség a bírósági eljárást megelőző, belső jogorvoslat igénybevételére. Ennek érdekében a módosítás javaslatot tesz a bírói felülvizsgálat lehetőségének megtartása mellett egy új, országos hatáskörrel rendelkező, belső jogorvoslati fórum, az úgynevezett kormány-tisztviselői döntőbizottság 2012. január 1-jétől történő kialakítására. E belső jogorvoslati fórumhoz a kormánytisztviselő a jogviszonyából származó igény érvényesítése érdekében fordulhat, így különösen a jogviszony megszüntetésével, az összeférhetetlenséggel, a minősítéssel, a teljesítményértékeléssel összefüggésben vagy a fegyelmi és kártérítési ügyekben.

A javaslat a kormánytisztviselők vonatkozásában kiegészíti a célfeladat megállapítására vonatkozó szabályokat. Ezzel megteremti annak a lehetőségét, hogy célmegállapodást kössenek a tárcák közötti együttműködés keretében is, valamint külön megállapodás legyen köthető a kormányzati tevékenységet szolgáló kutatás végzésére. A javaslat értelmében a jövőben az államtitkárok illetményét 20 százalékkal csökkentett mértékben is meg lehet állapítani.

A köztisztviselői törvény kiválasztásra vonatkozó szabályait a törvényjavaslat módosítja, és ezzel megteszi az első lépést a közszolgálati életpályamodell kialakítása felé. A karrierrendszer bevezetése során kétségkívül ezen a területen jelentős lemaradások mutatkoznak, és talán ennek is betudható, hogy 2008-ban egy olyan rendszer kialakítása vette kezdetét, amelyre nemzetközi összehasonlításban szokatlanul sokfajta elem rendszertelen összekapcsolódása - versenyvizsga, pályázat, kompetenciavizsgálat, próbaidő - is jellemző volt. A kiválasztás túlbiztosítása nem növelte, inkább lerontotta a szelekció hatékonyságát, akadályozta a minőségi utánpótlást.

A jövőben a toborzás és a kiválasztás folyamatát egyszerre kell megfeleltetni a minőségi szelekció, a versenyelvűség és a nyitottság szempontjainak, valamint a gyors és rugalmas munkaerő-utánpótlás igényeinek.

(11.00)

Ennek megfelelően az üres munkakör betöltésének módjáról a munkáltatónak kell döntenie. Így a kiválasztási eljárást lefolytathatja önálló hatáskörben, meghívásos eljárás formájában, illetve megbízhatja a személyügyi központot az eljárás lefolytatásával; ez a pályázati eljárás. A javaslatot a kormány a Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanáccsal, valamint az Országos Önkormányzati Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanáccsal több fordulóban egyeztette, illetve további egyeztetéseket is tervez még.

Tisztelt Ház! Ahogy említettem, a törvényjavaslat tartalmazza a felmentésre vonatkozó új szabályokat. Az új szabályozás hiányában a kormány-tisztviselői jogviszony akár munkáltató, akár kormánytisztviselő általi megszüntetése szabályozatlan maradna 2011. június 1-jétől. A felmentési indokok újraszabályozásával, valamint a felmentéssel szembeni jogorvoslati eljárások kibővítésével a kormánytisztviselők az alkotmánynak megfelelően hatékony jogvédelmet kapnak. A kormánytisztviselők jogviszonyának megszüntetésére előre kiszámítható módon, kizárólag törvényben meghatározott indokok alapján kerülhet sor.

Mindezek alapján kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 178 2011.05.03. 3:46  49-179

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Ház! A vitában előre megjósolható módon ki-ki az előző években már megszokott politikai szlogenjeit mondta, sok esetben ezek köszönő viszonyban sem voltak a valósággal. Én csak egy számadatot, egy számpárt mondanék önöknek: 2010-ben az indokolásnélküliséggel együtt összesen 850 kormánytisztviselő került felmentésre, ezzel szemben Gyurcsány Ferenc 2006-ban 14 ezer embert távolított el a közigazgatásból. Azt hiszem, ez a számpár önmagáért beszél.

Mi magunk egy minél magasabb szakmai színvonalú közigazgatásban vagyunk érdekeltek, mert ekkor költjük el jól az adófizetők pénzéből összegyűjtött költségvetési forrásokat, éppen ezért a felmentés indokainál, a toborzás indokainál, a minősítés rendszerénél mind-mind a szakmai szempontokra vagyunk tekintettel, önök is olvashatják ezt a törvényben. Azért, hogy ennek garanciái is legyenek, egyrészről opcionális lehetőségként ott van a döntőbizottság. Furcsállom, hogy pont a szocialista párti képviselők ellenezték ezt, hiszen ez egy klasszikus baloldali javaslat, klasszikusan a szocialista pártok szokták az ilyesfajta közvetítést, a döntőbírói szolgálatok bevezetését, az ilyesfajta munkaügyi mediációt bevezetni, ennek ellenére most a szocialisták mégis ellenezték, mert egy jobboldali kormány terjesztette elő, de ha valaki nem ezt a mediációs utat választja a különböző jogorvoslati eljárásai igénybevételére, vagy nem így kívánja az igazát megvédeni, akkor a bírói út továbbra is a rendelkezésére áll.

Ennek a garanciái megvannak, akár a munkaügyi bíróságon, ha úgy alakul, akár az igazgatásszolgáltatási reformmal a közigazgatási bíróságon érvényesítheti a jogait, s továbbra is a felmentés indokának, amint a mostani törvényben is van, valósnak, okszerűnek kell lennie, ráadásul a munkavállalók vagy kormánytisztviselők, köztisztviselők számára egy kedvezőbb helyzet van, hiszen megfordul a bizonyítási teher, nem neki kell bizonyítania az alkalmasságát, hanem az őt felmentő szervnek kell bebizonyítani azt, hogy nem megfelelő szakmai színvonalon végezte a munkáját, tehát sokkal előnyösebb helyzetben van, mint korábban.

A törvényjavaslat oka egyértelműen az Alkotmánybíróság döntése volt. Amint azt már ebben a Házban is már többször kifejtettük, nem lehetett előre tudni, hogy mi lesz az Alkotmánybíróság válasza a beadványokra. Maga Sólyom László sem az Alkotmánybíróságnak küldte el az akkori törvényjavaslatot, mert bizonytalan volt, még többféle alkotmánybírósági döntés is volt, amelyik ellentétes határozatokat is megindokolt volna, de végül az Alkotmánybíróság döntött. Korábban az MSZP, ilyenkor volt, amikor szó szerint, akár a gyűlöletbeszéddel kapcsolatban vagy a közigazgatási hivatalokkal kapcsolatban szövegszerűen ugyanazokat a javaslatokat terjesztette elő a parlamentben, és újra elfogadtatta, amit újra megsemmisített az Alkotmánybíróság. Mi egy másfajta módszert választottunk, igyekeztünk az Alkotmánybíróság határozatának indokolásából és a párhuzamos véleményekből kiindulni, egy annak megfelelő alkotmányos módot választani a mostani szabályozásra.

Ez a mostani közigazgatási életpályát és annak szakmaiságát megerősítő javaslatunk illeszkedik abba, ami korábban már megvalósult a magyar közigazgatási ösztöndíjprogrammal, a parlament előtt már megvitatásra került a közszolgálati egyetem létrehozatalával kapcsolatban, és ez még folytatódni fog, hiszen június 1-je csak egy lépcsőfok az új közigazgatási életpályamodell kidolgozásában, ez január 1-jéig több ütemben, többszörös hatályba léptetéssel még vissza fog kerülni ide, a Ház falai közé.

Bízom benne, hogy ki-ki a maga szempontjából a jobbító szándékú módosító javaslatát megfogalmazza, beadja, és ezek vitájával folytathatjuk itt a parlamentben a törvényjavaslat vitáját.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
89 187 2011.05.09. 0:18  180-246

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Csak röviden nyilatkozni szeretnék a kormányzat támogatásáról. A kormányzat a Szijjártó Péter által elővezetett javaslatot támogatja, és nem az LMP által elővezetettet, bár az abban foglaltakat is sok tekintetben követendőnek tartja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Derültség az LMP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
90 8 2011.05.10. 4:09  5-8

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ha már ön is egy személyes megjegyzéssel kezdte, engedje meg nekem is, hogy én is így kezdjem. Bár én is nagyon nagyra becsülöm az ön parlamenti tevékenységét, de ön is a hitelességről beszélt, talán öntől is hitelesebb lenne ez az aggodalom akkor, ha ön a kettős állampolgárság szavazásán itt lett volna, és igennel szavazott volna, talán akkor az aggodalmait hitelesebbnek tudnánk értékelni a határon túli magyarokkal kapcsolatban.

Abban teljesen egyetértünk, hogy sem az észt, sem a pénzt nem feltétlenül innen, Budapestről kell osztani a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikában, éppen ezért újra összehívásra került a Magyar Állandó Értekezlet, újra összehívásra kerültek annak a szakbizottságai, és a Bethlen Gábor Alapkezelő számára egyértelmű a leírás, hogy az itt megfogalmazott prioritások mentén kell a pályázati kiírásokat kiírni és lebonyolítani is, pontosan azért, hogy a határon túli magyar szervezetek nagyobb beleszólást kapjanak a határon túli támogatási rendszerbe. Ezért került a MÁÉRT újra összehívásra, és ezért kötelező az itt meghatározott prioritások betartása a Bethlen Gábor Alap számára is.

Csak úgy mellékesen jegyezném meg önnek: 1300 nyertes pályázatot utalt már át május közepéig a Bethlen Gábor Alapkezelő, összesen 16 nyertes pályázat nincsen átutalva, de csak azért, mert a korábbi elszámolásaikkal elcsúsztak, nem tudták azokat időben teljesíteni. Április 18-a óta a Fővárosi Bíróságon is bejegyezve működik maga a nonprofit zrt., amely a gördülékenyebb lebonyolítást végzi, és a Magyar Államkincstárnál is folyószámlát nyitott.

Megjelent már áprilisban a "Határtalanul" - tanulmányi kirándulásokat és kirándulásokat támogató - pályázati kiírásunk. Ennek, ugye, az a lényege, amiről itt mindnyájan szavaztunk a parlamentben is, hogy érettségi előtt magyar osztályok határon túli közösségeket látogathassanak meg, ez tehát megtörtént három héttel ezelőtt. Már az első nap 470 letöltést számoltak ott a honlap gazdái, annyian érdeklődtek a pályázati adatlapok felől. A "Szülőföldön magyarul" oktatási-nevelési pályázatok szintén megjelentek már két héttel ezelőtt, ezek elbírálása is hamarosan el fog kezdődni, illetőleg a nyári, teljesen nyílt végű pályázatok elbírálása is tíz napon belül elkezdődhet, ha jelentkeznek a határon túli szervezetek ezeknek az igénybevételére. Nyilvánvalóan a korábbi programokat előresoroljuk, és ezeknek a lebonyolítására, a pénzek kiutalására vagy az együttműködésre nem pusztán magyarországi, budapesti szervezeteket vonunk be, hanem határon túli lebonyolító szervezetek is lesznek, pont azért, mert ők vannak igazán közel azokhoz a fiatalokhoz, idősekhez, akik ezekre a pályázatokra benyújtják az igényeiket.

Tehát úgy gondolom, amit ön hiányolt, hogy ne itt, Budapesten szülessenek meg a határon túliakra a döntések, hanem a határon túl, az megvalósult, hiszen a döntéshozatal minden szakaszában határon túliak vannak, a prioritások kijelölésénél a MÁÉRT szakbizottsága, a lebonyolításnál a határon túli szervezetek.

(9.20)

Valóban, ebben igyekeztünk váltást eszközölni és szakmai szervezetekhez áttenni ezeknek a feladatoknak a jó részét; úgy gondolom, ez sikerként könyvelhető el. Az, hogy a Bethlen Gábor Alap létrejött január 1-jétől, és ez sokkal átláthatóbban kezeli ezeket a támogatási forrásokat, az szintén sikerként könyvelhető el, és az, hogy maga az átutalási mechanizmus, ami a legtöbbek számára a legnagyobb nehézséget, a legnagyobb akadályt jelentette a hozzáféréshez, a magyar állami forrásokhoz, hogy ezzel kapcsolatban létrejött a Bethlen Gábor Nonprofit Alapkezelő Zrt., ez pedig szintén az adminisztrációban jelent előrelépést.

Én azt gondolom, hogy mindegyik jól látható irányt mutat és kézzelfogható eredményt a határon túli magyarokkal való politikában, a támogatáspolitikában, úgyhogy ezeket mindnyájan sikerként könyvelhetjük el. A konkrét kérdéseire, amiket pedig fölsorolt, vagy amiket írásban fog föltenni, azt természetesen 15 napon írásban meg fogja kapni.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
90 44 2011.05.10. 4:23  29-44

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Ház! Valóban, a részletes vitában már úgy érzem, hogy sokkal szakmaibb és ezáltal egymás véleménye iránt sokkal inkább fogékony érvek hangzottak el a különböző padsorokból. Szeretném újra leszögezni, hogy ez a javaslat - aminek az irányával, úgy érzem, önök is egyetértettek, ha a részleteit itt most opponálták is - újra bevezeti azt, hogy indokolással lehet csak a kormánytisztviselőket felmenteni, méghozzá valósnak és okszerűnek kell ennek lennie.

Amilyen indokok vannak, amiket önök kifogásolnak, azok pedig mind-mind szakmai kitételek, mind-mind szakmai követelmények, amelyeknek meg kell felelniük a kormánytisztviselőknek. Hogy ezek mennyire meghatározottak és mennyire nem, erre én csak azt mondanám önöknek, hogy azért van a bírósági szervezetrendszerünk, hogy pontosan ezeket a kérdéseket eldöntse. Ne tekintsük kiskorúaknak a bírókat, hogy nem tudják önmaguk megítélni egy-egy felmentésről, hogy az valós és okszerű volt-e, hogy szakmai szempontok alapján történt vagy nem úgy történt, hanem bízzunk benne, hogy ezt meg tudják ítélni, egyenként és ügyenként. Önök is tudják, 66 ezer kormánytisztviselő dolgozik a közigazgatás különböző részeiben, a központi kormányzat különböző szerveinél, háttérintézményeinél, egyenként kell mérlegelni ezeket a helyzeteket, és nem szabad visszatérnünk a korábban, 1992 és 2010 között bevett formákhoz, hiszen az Magyarország versenyképességét rontotta.

Ugyanakkor nagyon fontos, pontosan a jól dolgozó és a közszféra többségét kiadó kormánytisztviselők és köztisztviselők szempontjából, hogy az ő munkájuk presztízse biztosított legyen. Ezen presztízs és az ő fizetésük fedezetének biztosítéka pedig az lehet, ha ezek a szakmai szempontok érvényesülnek.

Úgy gondolom, a döntőbizottság tekintetében, még ha általában ellenezték is önök, mégiscsak azért elfogadóbbak voltak, mint a korábbiakban. A magyar jog rendszerében nem ismeretlen ez a forma, korábban is a szociális területhez tartozott az MKDSZ, a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat, amely hasonló mediációs feladatokat ellátott. Ez egy speciális szakértelemmel rendelkező, speciális munkavállalói körre vonatkozó ilyesfajta döntőbizottság lett volna kormánytisztviselőkre, köztisztviselőkre, pontosan azért, hogy egyes jogvitáknál, ahol egyértelműbb a helyzet, ott egy gyorsabb eljárás valósuljon meg.

Önök is tudják, hogy bár más európai uniós tagállamokban, mondjuk, a munkaviszony fennléte, fennállta, fenn nem állta kapcsán 14 napos határidőkkel dolgoznak egyes bíróságok, de Magyarország ettől még nagyon messze van, sajnos. Éppen ezért lenne fontos, ha egy ilyen speciális szakértelemmel és joghatósággal rendelkező bíróság vagy hatáskörrel rendelkező döntőbizottság tudna ezekben az ügyekben ítélkezni. Ez növeli a jogbiztonságot, növeli a kormánytisztviselőknek olyan szempontból az érdekérvényesítő képességét, hogy hamarabb tudnak egy érvényes döntést kieszközölni, ami jó esetben az ő javukra szolgál, illetve hogy mindenkinek a jogállami biztosítékai megmaradjanak. Természetesen minden döntés ellen, amit önök itt felsoroltak a részletes vitában és esetleg az eljárásmódot nem tartották a legjobbnak akár a felmentésnél, akár az áthelyezésnél, akár pedig más területeken, a döntőbizottság döntésénél - fegyelmi felelősségre is kiterjed elvégre a döntőbizottság hatásköre -, mindig lehet bírósághoz fordulni, tehát a legfőbb jogállami garancia mindig, mindenki számára megmaradt.

(10.10)

Ugyanakkor én úgy gondolom, hogy a jó dolgozóknak az az érdeke, hogy ilyesfajta hatékonyságnövelés megtörténjen, ez nyilvánvalóan az államnak is az érdeke.

Ahogy Szilágyi képviselő úr is mondta, vannak olyan módosító javaslatok, melyek egymásnak ellentmondanak. Én biztos vagyok benne, hogy pontosan, amikor a jövő héten szavazunk majd ezekről a módosítókról, akkor egy koherens javaslat fog elénk kerülni. Úgy látom, hogy azért itt végül egy olyan javaslat fog kialakulni, amely illeszkedik a korábbi, a közigazgatás hatékonyságát célzó javaslataink közé, így a közszolgálati egyetem létrehozatala, a kormányhivatalok integrációs folyamata - amely 14 hivatalt olvasztott magába január 1-jétől - és a további lépésekben, így például a június közepén Tatán meghirdetendő Magyary-programmal, amely a közszolgálati életpályát fogja bemutatni mindenkire nézvést.

Biztos vagyok benne, hogy a próbát majd kiállja ez a törvényjavaslat, és utólag hasznosnak fogjuk mindnyájan megítélni ezt. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
91 20 2011.05.16. 5:16  17-20

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ennek a felszólalásnak talán nagyobb lett volna az őszinteségértéke, ha ön akkor mondja el, mikor az Alkotmánybíróság 2002-2010 között háromszor semmisítette meg a közigazgatási hivatalok különböző trükkös és alkotmányellenes felállításával vagy kijátszásával kapcsolatos MSZP-s és SZDSZ-es javaslatokat. Talán akkor hitelesebben hangzott volna önöktől is ez a felszólalás.

Kicsit furcsállom, hogy ön a közigazgatás szétveréséről és hitelességről beszél, kiszámíthatóságról beszél. Önök beszélnek kiszámíthatóságról, akik 2006-ban ötéves adócsökkentési programot fogadtak el, majd a parlament első ülésén utána azt el is törölték, mintha ez nem is lett volna ígéret. Ön beszél arról, hogy a közigazgatás rendszere nem megfelelően működik, miközben önnel talán egy padsorban vagy kicsit hátrébb ülő Gyurcsány Ferenc épp évértékelő beszédében fejezte ki elismerését, hogy a kormánynak mennyire jó javaslata volt, amit ő is támogat, hogy fölállítottuk megyénként a kormányhivatalokat. Furcsállom, hogy nem egyeztetnek erről - úgy látszik - házon belül, frakción belül, hogy a közigazgatás legfontosabb kérdése ez, 1962 vagy a '89-es rendszerváltás után a legfontosabb közigazgatási átszervezési intézkedés ez volt. Erről ennyire különböző véleménye van az MSZP-frakció tagjainak. Bár lehet, hogy Gyurcsány Ferenc most a pártjában csinálja azt, amit az országban előtte sok-sok évig.

Nos, hát ez a legfontosabb intézkedés, én is így látom, képviselő úr, hogy 14 korábbi hivatalból, mely a szétaprózódott közigazgatás jellemzője volt területi, megyei szinten, immáron egy kormányhivatal van, és ön azt az apró pici dolgot elfelejtette megemlíteni a felszólalásában, hogy mindemellett létrejött 100 darab kormányablak is 29 különböző helyen az országban, ahol pontosan az ügyfélközpontúság a legfontosabb szempont. Míg önök eddig magukban a hivatali épületekben, különböző szakhatóságokban fogadták az ügyfeleket, az új kormányzat igencsak nagyot lépett ebben, hiszen a kormányablakokban 14-féle hivatal ügyeit indíthatják el, de minden más kérdésben is tájékoztatást kaphatnak az állampolgárok. Ügyfélközpontúságra, azt hiszem, ez igencsak jó példa.

Ön politikai irányításról, politikai tisztogatásról beszél akkor, amikor mindösszesen 850 köztisztviselő, kormánytisztviselő került felmentésre a kormányváltást követő hónapokban, a tavalyi év során. Ezzel szemben az önök kormányzása idején, 2006-ban 14 ezer kormánytisztviselőt mentettek föl, 850 kontra 14 ezer, nem tudom, akkor milyen önkritikával kellene hogy éljen az MSZP, hogyha ezt a két számot, amelyek teljesen egyértelműek és nehéz velük vitatkozni, ezeket egymás mellé állítjuk. Úgy érzem, sokkal inkább egyértelmű, hogy az MSZP mit végzett a közigazgatással kapcsolatban.

De hát 2006-ban nemcsak a 14 ezres elbocsátás, hanem a 2006. évi LVII. törvény, na ez volt az, ami a közigazgatásnak véget vetett, tisztelt képviselő úr, amit ön is és a frakciótársai is - akkor még jóval többen voltak - elfogadtak, és az egész közigazgatásra ráerőltettek. Ez szüntette meg a közigazgatási államtitkárokat, ez szüntette meg a helyettes államtitkárokat, és helyettük a politikai ciklus időtartamára kinevezett szakállamtitkárokat ültetett a közigazgatás vezető posztjaiba. Jól látható, hogy míg a közigazgatási vezetőknek túlnyúlik a mandátuma az egyes kormányzati ciklusokon, önök ezeket mind kirúgták, és mindegyik helyére olyat ültettek, akiknek pontosan a választásokig, a politikai vezetők mandátumának lejártáig tart csak a mandátuma. Ők voltak a szakállamtitkárok, nekik szűnt meg tavaly tavasszal a mandátumuk. Önök ezzel a törvénnyel verték szét 6 évvel ezelőtt a közigazgatást.

A mi javaslatunk ezzel szemben azt kínálja a kormánytisztviselőknek, hogy egész életükön keresztül dolgozhassanak a közigazgatásban, s nyilvánvalóan, hogy a társadalomnak a jó közigazgatásba vetett bizalmát megőrizzük, ehhez szükség van arra, hogy szakmai értékek alapján, ha valaki nem megfelelő, akkor az ne maradjon bent. Nem azért, mert vele szemben valamiféle olyan elvárásunk van, ami teljesíthetetlen, hanem egész egyszerűen az egész közigazgatás tekintélyét és az államba vetett bizalmat kell hogy megóvjuk.

Az, amit ön itt a legfőbb kritikaként mondott, hogy mi az az elvárás, amit mi nem fogalmaztunk meg a kormánytisztviselőkkel szemben, a törvénynek az ön által leginkább kifogásolt részét felolvasom, hogy mi is kell pontosan a kormánytisztviselőknek a magatartása legyen: "A vezető által meghatározott szakmai értékek iránti elkötelezettség, a vezetőkkel és a saját munkatársaikkal való alkotó együttműködés, a szakmai elhivatottsággal történő fegyelmezett és lényeglátó feladatvégzés." Ez az a három sor, amit önök úgy jellemeznek, hogy teljes politikai hatalomátvétel. Én úgy gondolom, hogy ez a szakmaiság megalapozása, és pontosan egy olyan szemléletváltás a közigazgatásban, hogy nem általában kell az emberek alkalmatlanságát vizsgálni, hanem az adott munkakörben kell megnézni, hogy ő képes-e ennek az ellátására.

Úgy gondolom, csak akkor építhetjük tovább ennek a jó közigazgatásnak a rendszerét, ha ezen az úton megyünk tovább. Az eddigi jelek biztatók voltak, hiszen míg az önök idején a magyarország.hu.2.0 mint az elektronikus közigazgatás kiemelkedő projektje két órát élt meg, azzal szemben több tízezer számban mi már befogadtuk és akadálymentesen, problémamentesen intézzük a kettős állampolgársági ügyeket, és jól vizsgázott a közigazgatás akár a katasztrófahelyzetekben, vörösiszapnál vagy árvíz esetén is. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Bízom benne, hogy továbbra is ilyen sikereket fogunk elérni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. - Közbeszólás az MSZP soraiból: Bravó!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
91 24 2011.05.16. 2:18  21-24

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Felszólalása első részéhez csak azt idézném mindnyájunk elé, amit az új alaptörvény fog január 1-jétől megfogalmazni: Magyarország az értékteremtő munkán alapul. És pontosan azt kívánjuk minden törvényjavaslatunkban napvilágra hozni és érvényre juttatni, hogy sem munka nélkül, sem bűncselekmények árán, sem a közhatalommal visszaélve senki ne boldogulhasson Magyarországon, hanem csak az értékteremtő munka legyen az, amivel hozzájárul egyrészt a nemzet növekedéséhez, és nyilván saját magának, saját családjának a gyarapodásához.

Ezt az ethoszt, ezt az etikát szeretnénk itt minél inkább meggyökereztetni, aminek alapvetően jó táptalaja van Magyarországon, hiszen az emberek többségének, ahogy ön is mondta, az erkölcsi érzéke azt diktálja, hogy igenis mindenki munkával keresse a kenyerét, és ne próbáljon jogosulatlanul igénybe venni támogatásokat, vagy bűncselekmények révén nagyobb vagyonhoz jutni hirtelen, politikai előjogait kihasználva.

Éppen ezért a Fidesz-KDNP nemcsak akkor, amikor kormányra került, hanem jóval azelőtt is minden ügyben, ami az önkormányzatok táján, a kormányzat táján a látókörébe került, feljelentést is tett, összegyűjtötte a kellő iratokat, és így próbált az igazságnak érvényt szerezni. Jól emlékszünk arra, amikor éppen ezért Gyurcsány Ferenc előbb az ügyészséget, majd pedig a bíróságokat vádolta meg fideszes és KDNP-s elfogultsággal, csak azért, mert az igazság oldalán álltak; bár ez a párhuzam egészen tetszetős a kormánypártokra nézvést. Tehát pont ezért vádolta meg őket fideszes-KDNP-s elfogultsággal, mert megpróbálták az akkori kormányzat ügyeit kideríteni.

Amint kormányra kerültünk, nem haboztunk ezt a munkát folytatni kormánypárti eszközökkel. Ön is tudja, hogy külön kormánybiztos vizsgálja ezeket az ügyeket, és minden parlamenti bizottságnak is albizottsága állt föl, amely az előző évek visszaélésgyanús ügyeit vizsgálta meg. Ezeknek az eredményei folyamatosan jönnek, hétről hétre.

Talán ön is hallotta, a hét végén került bejelentésre a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kapcsán egy újabb, több milliárd forintos állami vagyonvesztés, de korábban is, a nokiás dobozok és a whiskys dobozok világa egyre inkább a sajtó elé és egyre inkább a bíróságok elé került. Mi ezt a munkát kívánjuk folytatni, pontosan azért, hogy Magyarország polgárai meggyőződjenek róla, hogy csak értékteremtő munkával lehet előrejutni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 68 2011.05.17. 12:35  63-103

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Röviden szeretném indokolni önöknek, hogy miért támogatja a kormány a képviselő hölgy és urak ezen önálló indítványát.

Először is érdemes tisztázni pontosan azt, amit Balsai képviselőtársam is mondott, hogy az alkotmánybírósági törvényben az alkotmánynak az Alkotmánybírósággal kapcsolatos rendelkezéseivel kapcsolatban mit tartalmaz a jogszabály és ez miért lesz hasznos Magyarország állampolgárainak. Pontosan azért jó ez a létszámbővítés, pontosan azért jó ennek az előrehozatala már július 11-éig, mert mindannyian tudjuk, hogy az Alkotmánybíróság nagyon sokféle ügyben nagyon nagy ügyhátralékkal rendelkezik, és ezek ledolgozására, nyilvánvalóan akár háromfős tanácsok összeállítására, akár a teljes ülés előtti tárgyalására hasznos, ha minél hamarabb megvannak az új alkotmánybírók, mert elősegíthetik az ügyhátralék ledolgozását.

Másrészről újfajta ügyei lesznek január 1-jétől az Alkotmánybíróságnak. Nem pusztán egy absztrakt jogi szemlélet szerint fogja vizsgálni a törvényeket, hanem konkrét jogsértéseket kell hogy vizsgáljon, és konkrét bírósági ítéleteket semmisíthet meg akár. Éppen ezért szükség van a konkrét és gyakorlott bíróknak vagy ennek a szemléletnek a minél hamarabbi bevonására az Alkotmánybíróság gyakorlatába. Ezért indokolt a módosításnak ez a része, amivel a képviselő úr is kezdte az expozéját.

A másik résszel kapcsolatban, amely valóban nagyobb visszhangot váltott ki, érdemes azt tisztáznunk a legelején, hogy mire nem irányul az a javaslat, amit nagyon sokan mondtak, nagyon sokan riogatnak ezzel. Természetesen semmifajta veszélyben nincsen senki, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, és úgy, azt betöltve kapja meg a nyugellátását. Semmifajta veszély nem leselkedik azokra, akik ez előtt 5 évvel vannak, tehát egyfajta védett korban vannak, a nyugdíjkorhatárt megelőző 5 évvel, tehát 57 éves korukat már betöltötték.

Nyilván nem vonatkozik, ahogy a képviselő úr is mondta, sem bányászokra, sem vegyészekre, sem olyan művészekre, akikre speciális jogszabályok eddig is hatályban voltak. Szintén nem vonatkozik azokra, akik valóban munkaképtelenek, akik egészségügyi állapotuk vagy másfajta fogyatékuk miatt nem képesek munkavégzésre, valóban akár munkájuk, akár attól különböző körülmény miatt nem képesek arra, hogy munkát végezzenek, illetőleg nem kell senkinek attól félni, hogy ettől valaki tömegesen munkanélkülivé válik, vagy tömegesen elveszti a juttatását vagy az csökkenni fog, hiszen ezt szintén nem tartalmazza ez a javaslat.

Mire irányul viszont az előttünk fekvő alkotmány- és törvénymódosítás? Arra irányul, amit minden párt a kampányban nagyon hangosan hangoztatott, hogy a nyugdíjrendszert, a rokkantnyugdíjrendszert úgy kell áttekintenie majd a választásokon nyerő pártnak, hogy azok, akik munkaképesek, ne segélyekből éljenek, ne nyugdíjnak álcázott szociális juttatásokból, hanem munkából éljenek. Minden párt, amelyik itt ül, a választási kampányban elmondta, hogy neki ez célja. A társadalmi igazságosság jegyében, a jogszerűség jegyében azt szeretné elérni, ha kormányra kerül, hogy ezek a juttatások - (A kormánypárti frakciók felé pillantva:) látom, most is bólintanak képviselőtársaim - azoknak járjanak, akik valóban munkaképtelenek, akik vagy idős koruknál fogva vagy egyéb fizikai adottságaiknál fogva nem képesek a munkavégzésre. Ne más helyett, ne a munkanélküliség helyett vagy ne a szociális juttatások helyett járjanak különböző nyugellátások, hanem valóban azoknak, akik ezt élethelyzetüknél fogva megérdemlik, vagy a társadalmi újraelosztó rendszerben részükre ezt a juttatást folyósítani kell.

Amikor a kampányban volt szó erről, mindenki egyetértett. Most, amikor képviselőtársaim beterjesztették ezt a javaslatot, hirtelen mindenki 180 fokot fordított az álláspontján, ez ellen szólal föl, ez ellen a törvényjavaslat ellen ágál, akár itt a parlamentben, akár azon kívül is, és különböző módokat, ennek megtámadását, leszavazását helyezik kilátásba. Ez a javaslat tehát arra irányul, amit önök mindnyájan hangsúlyoztak az egy évvel ezelőtti választási kampányban, arra irányul, hogy aki munkaképes és 57 év alatti, és nincs más olyan egészségügyi körülmény, ami ezt kizárná, az dolgozzon.

Ma Magyarországon az emberek úgy mennek nyugdíjba, hogy 20 százalékuk már 50 éves kora előtt, és 80 százalékuk 60 éves kora előtt nyugdíjba megy. Lehetett itt ide-oda tologatni a különböző nyugdíjkorhatárokat, lehetett megemelni 62 évről 65 évre folyamatos felfutó rendszerben a nyugdíjazás időtartamát, a jogilag bevezetett nyugdíjazási időpont és a valóban ténylegesen megvalósuló nyugdíjazási időpont Magyarországon eltér nem 1 évvel, nem 2 évvel, 3-4 évvel tér el. Egy átlag nő 57 évesen, egy átlag férfi 59 évesen megy ma Magyarországon nyugdíjba. Szerintem mindenki egyetértene azzal, hogy ezeken a számokon, ezeken a különbségeken valamelyest változtatnunk kell.

Az elmúlt napokban többféle kritika érte ezt a javaslatot. Az egyik azt mondta, hogy minek csinálja ezt a kormány, hiszen pár száz embert fog érinteni összesen, nem fog ezzel jelentős megtakarítás befolyni vagy ott maradni a költségvetésben; míg mások azt mondták, hogy ez 600 ezer embernek veszélyezteti a megélhetését, a nyugellátását. Ebből is látható, hogy teljesen alaptalan vagy az egyik vagy a másik, de szerintem mindkét ellenérvelés, hiszen nem lehet, hogy egyszerre azzal riogatnak, hogy csak pár száz ember állapotát befolyásolja, mások pedig több százezer ember állapotára hivatkoznak.

Ezen túlmenően úgy érzem, hogy egyértelmű számunkra - pontosan akkor, amikor családi típusú adózásról beszélünk és a gyermekvállalás támogatásáról beszélünk -, hogy ha nagyot akarunk álmodni, akkor merjünk kicsiket vállalni, tehát mindemellett nagyon fontos, hogy más irányból is tekintettel legyünk Magyarország demográfiai viszonyaira, és ne engedjünk munkaképes embereket nyugdíjba vonulni, és ne ösztönözzünk munkaképes korú embereket - egyszer majd visszatérek rá, hogy arról volt szó az elmúlt 8 évben, hogy ösztönöztek munkaképes korú embereket arra, hogy inkább a passzivitást válasszák és állami nyugdíjba vonuljanak. Nekünk szükségünk van ennek a 30 ezer embernek a munkájára, hogy aktívan részt vegyenek a munka világában és a társadalom életében.

Szeretnénk egy fogalmi tisztázást is végrehajtani, ami nagyon sokszor elmosódott az utóbbi napokban és az utóbbi években is. Vannak munkajövedelmek, vannak szociális juttatások és vannak nyugellátások, és ez a három nem mosandó egybe, különösen a szociális juttatások és a nyugdíj. Nem lehet az, hogy ha valakinél azt akarjuk, hogy ne kerüljön a szociális ellátórendszerbe, ne legyen álláskeresési támogatása vagy munkanélküli-segélye, akkor őt hirtelen nyugdíjazzuk, és ezzel a problémát, úgy gondoltuk, megoldottuk, hiszen ez sem a foglalkoztatottság szintjén, sem a társadalmi újraelosztó rendszerek fenntarthatóságán nem segít, és hosszú távon csak összeomláshoz vezethet.

Két fő haszna lehet annak, ha ez az alkotmánymódosítás megvalósul, és a képviselő úr által említett további törvénymódosítások is megszületnek, és ennek jegyében nő az aktívak száma a társadalomban. Először is, ha megnézzük a pontos statisztikákat, 57 év alatti, rendvédelmi szervezetből szolgálati nyugdíjba vonult személy 28 267 fő van. Ők átlagosan 179 462 forint nyugdíjat kapnak. Amikor tehát az előző években kialakították ezt a rendszert, arra ösztönözték ezeket az embereket, hogy vonuljanak önmaguktól nyugdíjba.

(14.00)

Hiszen nyilvánvalóan, ha valakinek van egy adózott, 220-250 ezer forintos jövedelme valamelyik rendvédelmi szervnél vagy valamelyik más állami szolgálatnál, és azt mondják, hogy válasszon: van egy bruttó 250 ezer forintos fizetése vagy van egy 179 ezer forintos, lényegében nettó nyugdíja, hiszen abból személyi jövedelemadót nem fizet utána, akkor melyiket fogja választani, a 180 nettót vagy a 250 bruttót? Nyilvánvalóan az volt a legnagyobb hiba a korábbi nyolc év MSZP-s politikájában, és azért kerül ez nekünk 50 milliárd forintba évente, mert erre ösztönözték a rendvédelmi szervekben dolgozókat, hogy menjenek nyugdíjba, hiszen akár magasabb jövedelemre is szert tehetnek. Ez volt az az iszonyatosan hibás rendszer, amely mind a rendőrséget nehéz helyzetbe hozta, mind a nyugdíjkasszát. Azt hiszem, Harangozó képviselő úr - az előbb itt volt, és itt is van még most is - el is ismerte a tegnapi nap során, hogy erre az MSZP-kormány alatt igencsak erőteljes lépések voltak, hogy fegyveres és rendvédelmi dolgozók tömegével hagyják el ezt a pályát, hiszen ő is elismerte, hogy a haderőreform személyzeti intézkedései, a rendőrség és a határőrség integrációja sok ezer hivatásost tett létszámon felülivé. Magyarul, magukat a jogszabályokat, a különböző keretszámokat úgy alakították, hogy ők létszámon felüliek legyenek, az átszervezésekkor nagyon-nagyon sok, 25 éves szolgálati viszonnyal rendelkező embert ők küldtek el nyugdíjba, ők ösztönözték őket arra, hogy elvonuljanak, és ne a rendvédelmi szervekben teljesítsenek szolgálatot.

Mint az ma itt már elhangzott, 30 ezer rendőr teljesít szolgálatot ma Magyarországon, és ehhez képest 28 267 57 év alatti, korábban rendvédelmi szerveknél, tehát vám- és pénzügyőrségnél, tűzoltóságnál, rendőrségnél, határőrségnél vagy büntetés-végrehajtásnál dolgozó ember van, aki egy ilyen szolgálati, 57 év alatti korkedvezményes, korengedményes nyugdíjban van most.

Ha tehát valóban javítani akarunk - és azt hiszem, hogy ebben is többen egyetértünk - a közbiztonság helyzetén Magyarországon, és nyilvánvalóan ehhez valamelyest több emberre van szükség, akik a közbiztonság területén, a rendvédelem területén dolgoznak, ezek nyilvánvalóan nem mind a par excellence rendőri munkát jelentik, hanem annak nyilván sok egyéb kisegítő tevékenységét, akkor ösztönöznünk kell ezeket az embereket arra, hogy minél többen visszatérjenek a munka világába, minél többen itt legyenek közöttünk, és minél többen dolgozzanak a rendvédelem területén. Biztos vagyok benne, hogy különféle közrendvédelmi feladatokra 20 ezer emberrel többet tudunk majd mozgósítani a következő években, ami összevetve a 30 ezer fős rendőri létszámmal, úgy érzem, azok számára, akik a közbiztonságot zászlajukra tűzik, ez egyértelmű eredmény, és nem utasíthatják el ezt a javaslatot. De biztos vagyok benne, hogy a közbiztonságot minden itt ülő fontosnak tartja, és ezt egy lehetőségnek is - nyilván úgy, hogy az ő számukra ez ne jelentsen életszínvonal-csökkenést, és nyilvánvalóan úgy, hogy akik valóban képtelenek a munkavégzésre, azokat nem szabad visszahívni a munkavégzés világába. De nyilvánvalóan látható, hogy itt csak annyi változás lesz az emberek döntő többségének tekintetében, hogy ugyanazokat az állami forrásból származó jövedelmeket kapják meg, csak szimmetrikusabbá válik a viszony. Hiszen munkaképes korú emberektől, életerős, tettre kész emberektől valamiféle munkavégzést fog az állam ezért cserébe várni, szemben azzal, hogy mennyi embert üldöztek el vagy tettek érdekeltté abban az elmúlt nyolc évben, hogy passzív állományba, nyugdíjas állományba vonuljon.

(Móring József Attilát a jegyzői székben
dr. Tiba István váltja fel.)

A közbiztonság mellett a másik fontos szempont szerintem ennél a javaslatnál a társadalmi igazságosság, az, hogy negyvenes-ötvenes éveikben járó, életerős emberek ne lehessenek Magyarországon úgy nyugdíjasok, hogy ez a 180 ezer forintos átlagnyugdíj, azt hiszem, igencsak kiemelkedő. Talán ők sem akarnak annyira tétlenül tevékenykedni, és sok esetben nem is tétlenek, hiszen mindemellett munkát vállalnak, és ugyanolyan vagy hasonló tevékenységet végeznek, mint a nyugdíjba vonulásuk előtt, mondjuk, akár biztonsági őri vagy másfajta munkát, hiszen egészségesek, munkaképesek. De akkor kérdem én, hogy miért fizet nekik az állam ilyen nyugdíjat, miért nem kérjük mi őket, hogy dolgozzanak, és különféle közrendvédelmi feladatot lássanak el ezért.

Azt mondhatom tehát összegzésként, hogy ez mindenképpen a nyugdíjasok érdekét szolgálja olyan szempontból, hogy a nyugdíjkassza fenntarthatóságát, a nyugdíjak értékállóságát szolgálja, hiszen ha a nyugdíjkassza fizetőképes marad, akkor ezáltal a mostani nyugdíjasoknak az ellátásai, a valóban rokkantsági nyugellátásra jogosultak ellátásai, a valóban valamilyen korkedvezményes vagy egyéb indokból nyugellátásra jogosultak juttatásai sokkal nagyobb biztonságban lesznek. A közbiztonságot javíthatja, ha akár tízezres nagyságrendben is ez pluszmunkaerőt jelent a közrendvédelmi feladatoknál; jobban szolgálja a társadalmi igazságosságot, hogy munkaképes emberek nem nyugdíjból, hanem munkajövedelemből kell hogy éljenek; és növelheti Magyarországon a foglalkoztatottság szintjét is.

Én úgy gondolom, hogy ezek az előnyök mindenképpen támogathatóvá teszik ezt a törvényjavaslatot, alkotmánymódosítási javaslatot, ezért a kormány ezt támogatja is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 104 2011.05.17. 6:53  103-149

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő T/3006. számú javaslat egyrészről a büntető törvénykönyv módosítását tartalmazza, valamint ezzel összefüggésben több más, kisebb törvénymódosítást is tartalmaz más jogszabályokban. Ezeknek a módosítására mind-mind jogtechnikai és szakmai, valamint az elmúlt években tapasztalt gyakorlati okok miatt van szükség.

A kormány azért terjesztette önök elé ezt a javaslatot, mert szeretné a költségvetési pénzek és a költségvetés fokozottabb védelmét törvényi erővel is biztosítani. Az elmúlt órákban is hasonló kérdésekről volt itt vita, itt sincs másról szó, mint a közteherviselésről és a közpénzekkel való felelős gazdálkodásról; ezek közül kiemelkedően a táppénzcsalások kérdéséről, a rokkantnyugdíjakkal kapcsolatban elkövetett csalások esetéről, amellyel kapcsolatban szeretném felhívni minden párt figyelmét, hogy választási programjukban szerepelt. Hiszen a rokkantnyugdíjak visszanyesése egyrészről a Jobbik programjának 34., az LMP programjának pedig 101. oldalán szerepel, amit a kormány most itt beterjesztett, és amivel kapcsolatos ez a büntető törvénykönyvi módosítás. Tehát mindkettőjük választási programjában expressis verbis szerepelt. Az áfacsalások elleni büntetőjogi védelmet pedig összehangoltabbá, éppen ezért fokozottabb hatékonyságúvá kívánjuk tenni a büntető törvénykönyv módosításával.

Az elmúlt 20 év jogalkalmazási tapasztalatai azok, amelyek minket erre a törvénymódosításra indítottak, hiszen nagyon sok esetben egyre szaporodó büntetőjogi tényállások voltak a különböző költségvetési csalásokkal kapcsolatban. Éppen ezért úgy láttuk, hogy az eddigi egyes megjelenési formákra adott válaszok nem voltak teljes mértékben hatásosak. Az új költségvetési csalás mint bűncselekmény véleményünk szerint sokkal hatékonyabbá teszi a költségvetést megkárosító bűnözőkkel szembeni fellépést, másrészről sokkal következetesebb, mint a korábbiakban ez a szabályozás, az egységességével a széttagoltsághoz képest.

Különböző módokat büntet egyaránt ez a törvénymódosító javaslat, mind a bevételi, mind a kiadási oldalon, ha valaki visszaél a közpénzekkel, alkalmasak lesznek ezek a tényállások arra, hogy szankcionálni tudjuk az elkövetőket. Az eddigiek az egyes speciális elkövetési magatartásoknak egy-egy szegmensét próbálták megfogni, most más a tényállás logikája, a költségvetést állítja a védelem fókuszába, a közpénzt, mindnyájunk pénzét, az adófizetők pénzét. Igyekszik a legabsztraktabban megfogalmazni ezt a védett jogi tárgyat és az ehhez kapcsolódó elkövetési magatartást. Pontosan azért, hogy kiiktathasson minden kiskaput, hogy ne a cizellált, talán néhány esetben túl pontosan megfogalmazott, ezért itt-ott kijátszható törvényi egyedi tényállások és jogszabályok legyenek azok, amelyeket a bírónak meg kell ítélnie, hanem ezeket a visszaélési lehetőségeket sokkal absztraktabb és általános módon... - védje a közpénzeket az új tényállás.

Van ennek természetesen jogtechnikai alapja is, hiszen az eddigi bírói gyakorlatban kényszer vagy automatikus halmazat jött létre, amikor valaki egy elkövetési magatartást hajtott végre. Ehhez képest itt egy törvényi egységet teremt meg maga az új büntető törvénykönyv, így a rokon tényállások közötti halmazat nem állítható föl, és a különbözőségek kiküszöbölésére is sor kerül az egyes tényállási elemek között. Hiszen, mivel mondtam, hogy toldozgatva-foldozgatva került be egy-egy újabb tényállás a büntető törvénykönyvnek ebbe a fejezetébe, ezért egyes esetekben más-más az értékhatárok terjedelme. Vagy ha például két bűncselekményt összehasonlítunk, az Európai Közösség költségvetésének védelmében a gazdálkodó szervezet vezetőjének felmerülhetett a felelőssége, de ha ugyanezt a bűncselekményt a magyar költségvetéssel szemben követte el, ugyanez a felelősségi típus nem valósult meg. Most az ezek közötti különbözőség, hogy mondjuk, szigorúbb a védelme egy európai uniós pénzügyi érdeknek, mint a magyar pénzügyi érdeknek, megszűnik. Ezen kívül a javaslat az értékhatárokat is egységesíti, és ezt az egész bűncselekmény csomagot egy cím alá vonja. Ugyanakkor végül megszünteti a szankciók indokolatlan kuszaságát, és egységes, de differenciált szankciórendszert vezet be.

A másik része a javaslatnak a táppénz- és társadalombiztosítási csalásokkal kapcsolatos. Itt olyan bűncselekményekről van szó, amelyek értéke jóval kisebb az előzőeknél, ugyanakkor a gyakorisága sokkal nagyobb. Ezek tömegesen előforduló, a szociális ellátási rendszert kijátszó, különböző kisebb értékű bűncselekmények, amelyekkel kapcsolatban szintén fontos a hatékony fellépés, és fontos utolérni mindenkit, aki ezekkel a jogosítványokkal visszaél. Erre a visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással vétség lesz az, ami eszközül szolgál.

Végül meg szeretném jegyezni, hogy a törvény szigorítást is tartalmaz olyan szempontból, hogy ha valaki megtéríti azt a kárt, ami a bűncselekmény tárgya volt, egy kisebb súlyú bűncselekménynél visszaadta ezt az összeget a költségvetés javára, akkor ez büntetlenséget is biztosíthatott a számára. Az új javaslat motiválja továbbra is a bűnelkövetőket, hogy a közpénzeket juttassák vissza, és a jogosulatlanul felvett vagy jogszabályt sértően elköltött pénzeket juttassák vissza a költségvetés forrásába, ugyanakkor ez nem büntethetőséget megszüntető ok, hanem a büntetés korlátlan enyhítésére lehetőséget adó kárenyhítő magatartás lesz. Tehát a lényeg a kettő közötti különbségben, hogy a felelősség megállapítására mindenképpen sor kerülhet, és onnantól kezdve a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy pontosan milyen mértékben enyhíti a büntetését a kárenyhítő tevékenységre tekintettel az elkövetőnek.

Kérem önöket, hogy támogassák ezt a javaslatot, hiszen elsősorban szakmai szempontok, az elmúlt 20 év gyakorlata volt az, ami minket erre indított. Biztos vagyok benne, hogy a széttagolt szabályozással szemben az egységes kiállás hatékonyabb fellépést tesz lehetővé a bűnüldöző szervek számára, kevesebb kijátszási lehetőséggel, mindenki számára jobban érthető, egyszerűbb jogszabályokkal. Kérem támogatásukat.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 148 2011.05.17. 4:51  103-149

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Ház! Köszönöm mindnyájuknak, hogy részt vettek ebben a vitában, amelynek volt azért egy erős szakmai vonulata is, a politikai adok-kapok mellett, ami valamelyest elkerülhetetlen egy parlamenti vitában. De köszönöm minden párt padsoraiban ülő képviselőtársaimnak, hogy akár rendelkeztek jogi végzettséggel, akár nem, a maguk szakterületéről azért igyekeztek hasznosítható javaslatokat mondani a törvényjavaslathoz.

A mi célunk egyértelműen egyrészről a szigorítás és a nagyobb felderítés lehetősége, másrészről pedig a dereguláció, a törvény egyszerűbbé tétele volt. Ezért lesz itt több tényállásból kevesebb tényállás, ezért lesz az absztrakció szintje magasabb, ezért lesz, bízvást állíthatjuk, jobban értelmezhető a jogszabály. De úgy, ahogy arra képviselőtársaim utaltak, a bírói mérlegelésnek éppen ezért nagyobb lehetősége lesz, de mi nagykorúaknak tartjuk a bírókat, és nem kívánjuk tőlük ezeket a jogosítványokat elvonni. Úgy gondoljuk, hogy pontosan az adott ügyben tudják a legjobban megítélni, hogy milyen úton-módon kívánt valaki a csalás eszközével élni, és jogosulatlanul költségvetési pénzekhez jutni.

A szocialista felszólalások közül csak egyetlenegy dolgot szeretnék mindenképpen visszautasítani. Mintha arra utalt volna az egyik felszólaló, hogy aki nagyon nehéz vagy nehezebb anyagi helyzetben van, annak jobban elnézhető, ha ilyen bűnöző életmódot folytat. Szerintem semmiképpen nem jó válasz az a szegénységre, ha azt mondjuk nekik, hogy nekik jogukban áll akár táppénzcsalást, akár szociális segélyekkel visszaélést elkövetni, és ezért nem büntetjük meg őket. Ezt a részét ugyanúgy következetesen vinni kell, és őket is meg kell büntetni. Nagyon-nagyon rossz irányba vitt az, amit megélhetési bűnözés címszóval Horn Gyula hozott be a közéletbe. Bízom benne, hogy ezt csak félreértettem, és nem gondolták így képviselőtársaim, hogy a bűnözés egy részét el kell néznünk. Valóban, a szegénység ellen föl kell lépnünk, de más eszközökkel. Azért találtam a felszólalásaiban olyan elemeket, amelyek szintén erre utaltak.

A Jobbik javaslataival kapcsolatban, hogy a közpénzek nagyobb körére, tehát ne csak a költségvetési forrásra, hanem másra is kiterjesszük, azt hiszem, ez egy életszerű javaslat. Biztos vagyok benne, hogy lesznek módosító javaslataik a törvényhez, és vagy azon módosító javaslatok körében, vagy majd január 1-jétől egy másik átfogó Btk.-módosítás körében, de szerintem erre figyelemmel kell legyünk. Hiszen valóban, ahogy ön is mondta, vannak olyan cégek, vannak olyan költségvetési intézmények, intézetek, amelyek ugyanúgy közpénzből gazdálkodnak, ott is hasonló éles szemmel kell föllépnünk.

Egyetértek azzal, ami szintén a Jobbik padsoraiból hangzott el, hogy önmagában egy Btk.-módosítás nem elég eszköz, és nem old meg önmagában társadalmi problémákat. De pontosan a megelőző törvényjavaslat vitája vagy a Széll Kálmán-tervvel kapcsolatos egyéb viták mind azt mutatják, hogy a kormányzat minden téren igyekszik a jogosulatlan állami juttatásokkal szemben fellépni, és igyekszik azzal az életmóddal szemben alternatívát is kínálni, akár a közmunkaprogramokban, akár más területen, akár a közszolgálati élet kibővítésében, a közszolgálati egyetemektől az átjárható közszolgálati életpályáig is; azért, hogy pontosan minden téren, minden hangszeren játsszunk, és igyekezzünk egy új, munkára épülő társadalomképet fölvázolni, és az emberek számára, akár vállalkozók, akár munkavállalók, nem lehetetlenné tenni azt, hogy boldogulni tudjanak egy tisztességes világban, hanem igenis megnyitni annak lehetőségét, hogy munkából vagy tisztességes vállalkozásból éljenek.

Ezért az adócsökkentések, akár a társasági adónak az 500 millió forint alatti 10 százalékos adókulcsa, ezért a 16 százalékos csökkentett személyi jövedelemadó, ezért azok az intézkedések, amelyek akár a rokkantnyugdíjasoknál a rokkantság fokát fölülvizsgálják, akár a nem nyugdíjas korúaknál, de a munkavégzésre alkalmas, munkavégzésre képes korúaknál a munka világába való visszavezetést jelzik; amit, közben egyébként megnéztem, az MSZP programja is tartalmazott a 10. oldalon, akárcsak a Jobbiké a 34. vagy az LMP-é a 101. oldalon a saját választási programjában.

(18.10)

Tehát mi egy másfajta társadalomképet szeretnénk felvázolni, amiben fontos, hogy büntetőjogi eszközökkel is éljünk. Úgy gondolom, hogy a célok közösek. Sajnálom, hogy két résztvevőnek is magával a törvényszöveggel kapcsolatban voltak kifogások, de bízom benne, hogy talán sikerül akár a módosító javaslatokkal, akár másként, mások támogatását is megnyernünk, hiszen azért olyan szakmai érvet, hogy ez a felderíthetőséget csökkentené, hogy ez az elítélés szigorát csökkentené, hogy ez a bírósági hatékonyság fokát csökkentené, nem találkoztam ilyen érvekkel, inkább társadalompolitikai érveket hoztak föl képviselőtársaim az ellenzéki padsorokból, de bízom benne, hogy a büntetőjogi érveknek primátusuk lesz, és ennek mentén tudják majd támogatni a részletes vita végén ezt a javaslatot.

Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 182 2011.05.17. 0:53  169-405

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Én csak nagyon nagy szerénységgel és tisztelettel arra szeretném felhívni ellenzéki, MSZP-s képviselőtársaim figyelmét, hogy most nagyon érzelemdús szavakat mondanak arról, hogy a tűzoltókkal nem lehet így bánni, embereket nem lehet nem figyelembe venni. Önök voltak azok, akik a 2004. május 31. és 2007. december 31-ei időszakra vonatkozóan nem fizették ki a tűzoltóknak azt a bérrészletét (Dr. Józsa István: Kifizettük!), amelyet az új polgári kormány kifizet, annak ellenére, hogy az államadósság mértéke igen nagy, de ettől függetlenül a tűzoltóknak ez a rész jár, akik dolgoznak, a megérdemelt munkáért ki kell fizetni a fizetést. Hitelesebb lenne az MSZP szónoklata, ha nem húzta volna évekig ennek a bérrészletnek a kifizetését, hanem kifizette volna. Akkor kellett volna egy kicsit beleérzőbbnek lenni a tűzoltókkal kapcsolatban.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 188 2011.05.17. 1:10  169-405

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Asszony! Csak szeretném felhívni a Jobbik ezen hiteles felszólalására az ön figyelmét is: ön azt mondta, hogy garanciát érvényesít, úgy látszik, ön más véleményen van. Szeretném idézni az önök választási programjának 34. oldalát - 2010, Jobbik választási program -: "Az alaptalan vagy indokolatlan korengedményes és rokkantsági ellátásokat felülvizsgáljuk." (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Így van.) Szeretném megkérdezni akkor, hogy most miért érvényesítenek önök mégis garanciát akár Schmitt Pállal, akár mással szemben, ha a Jobbik választási programjában teljesen ugyanezt javasolta. Egyébként a másik két párt programjában is ugyanez szerepelt. Önök is felülvizsgálták volna ugyanezt, mi is ennek a jogi lehetőségét teremtjük meg.

Nem értem, hogy a Jobbik programjában szerepelt ezeknek a korengedményes és rokkantsági ellátásoknak a felülvizsgálata, most ellenzik. A Jobbik programjában szerepelt a közbiztonság javítása, most, hogy tízezres nagyságrendben szeretnénk újra közrendvédelmi feladatokra visszahívni ezeket az embereket, és munkabérként, nem nyugdíjként fizetni azt, ami szerintünk is nekik jár - miért ellenzi a Jobbik azt, ami a programjában szerepelt egyrészről a fölülvizsgálat kapcsán, másrészről pedig a rendvédelmi feladatok megerősítése kapcsán?

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 194 2011.05.17. 0:55  169-405

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Csak a tények rögzítése végett: az előző két kormány 2004. május 1-je óta egy fillér túlmunkadíjat nem fizetett ki a tűzoltók részére.

Ez a kormány az önkormányzatokkal megállapodott, hiszen rajtuk keresztül tudja ezt kifizetni, 67 millió forintot közvetlenül, a többi 6 milliárdos részt pedig az önkormányzatokon keresztül idén december 31-éig kifizeti. Ez a kormány tiszteli a tűzoltókat, kifizeti azt a munkabért, ami jár nekik. Az előző kormány 2004. május 1-je és 2010 április vége között nem, még az utolsó ülésén sem fizette ki a tűzoltóknak azt, amit előtte már évekkel Legfelsőbb Bíróság is megítélt nekik. Tehát nem volt ez különösebben mérlegelés kérdése. Jogilag egyértelmű volt a helyzet, a bíróság is döntött, ennek ellenére az előző kormány nem fizette ki, és most úgy próbál feltűnni, mint a tűzoltók védelmezője. (Gőgös Zoltán: Számlán van ez a pénz?)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 202 2011.05.17. 1:59  169-405

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Ha már így megszólított a képviselő úr, nem akarok csalódást okozni. Valóban, önnek igaza van, és jó irányban gondolkodik, amikor arról beszél, hogy itt az ügyrendmódosításra is akár szükség van. És hadd hívjam föl a figyelmüket arra, hogy egy 20 éves mulasztásban vagyunk mindnyájan itt a parlamentben, bár mi, mondjuk, kicsit kevesebb ideje vagyunk itt, de akik itt ülnek, hiszen már 20 évvel ezelőtt meg kellett volna hogy alkossa törvényi formában vagy országgyűlési döntés formájában a parlament az Alkotmánybíróság ügyrendjét. Mind ez idáig erre nem került sor, éppen ezért nincs befolyása a parlamentnek arra, hogy mennyiben változtatja az ügyrendjét az Alkotmánybíróság, mennyiben gyorsítja fel ezeknek az ügyeknek a vizsgálatát, milyen háromfős tanácsokban veszi elő a fontosabb ügyeket, hogy még december 31-e előtt, mielőtt még a konkrét jogsérelmet is bizonyítani kell egy-egy alkotmányjogi panaszhoz, nos, azelőtt minél több ügyet el tudjon bírálni.

Úgyhogy e téren sajnos, bár lennének alkotmányos lehetőségeink, de a 20 év mulasztása miatt ezzel élni nem tud a parlament jelenlegi körülmények között. De én bízom benne, hogy ha az Alkotmánybíróság így egy 50 százalékos pluszmunkaerőt kap, és kibővül új alkotmánybírókkal, akkor a nyártól kezdve a fontosabb ügyeket fel tudja dolgozni.

És azért azt szeretném elmondani a Ház falai között, hiszen nagyon sok ezzel ellentétes felszólalás volt már a vita első részében is a mai nap, hogy továbbra is mindenkinek lehetősége van az Alkotmánybírósághoz fordulni, ezt a velencei bizottsággal való egyeztetés első és második körében is tisztázták a felek, hiszen mindenki, akit jogsérelem ér valamilyen alkotmányt sértő jogszabály miatt, az fordulhat az Alkotmánybírósághoz. Tehát senkit alkotmányellenes jogszabály miatt jogsérelem Magyarországon az új alaptörvény hatálybalépése után sem érhet. Mindenki Alkotmánybírósághoz fordulhat, csak előtte bizonyítani kell, hogy őt tényleg egy konkrét jogsérelem érte az általa alkotmányellenesnek vélt jogszabály alapján. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 206 2011.05.17. 1:58  169-405

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Szeretném azért ismételten helyretenni itt a számokat is, nem 600 ezer emberről van szó, hanem körülbelül 30 ezerről, 28 ezer kétszázvalahány ember, ezt elmondtam korábban a vitában, akik közül várhatóan körülbelül húszezer ember lesz az, aki, ha ilyen számítást végzünk - ebben lehet, hogy tévedünk, lehet, hogy mind a 28 ezer, lehet, hogy csak 17 ezer -, aki végül vissza fog térni a munka világába. Nekik nem a piacon kell munkát találniuk elsöprő többségében, hanem az állam közrendvédelmi feladatok ellátásába fogja őket visszahívni.

Valószínűleg a többségüket nem ugyanarra a rendőrőrsre vagy vám- és pénzügyőrként nem ugyanarra a pozícióra, ahonnan korábban elmentek, vagy bv-dolgozóként vagy más fegyveres, rendvédelmi területen, hanem ahhoz képest egy könnyebb fizikai-lelki megterhelést jelentő munkára fogunk számítani náluk. De ez nem feltétlenül egy klasszikus közmunka, amiben nyilvánvalóan a régóta munkanélkülieket kívánjuk nemcsak munkabérhez juttatni, hanem nyilván ez egyfajta újraszocializáció a munka világában, tehát nem ez az, amit velük kapcsolatban tervezünk, hanem a régi hivatásukhoz hasonló, de annál kevesebb felelősséggel és kevesebb fizikai leterheltséggel járó, de a közrendvédelmi feladatok ellátásában való közreműködés.

És én úgy gondolom, ha van olyan párt a kormánypártokon kívül, amelyik egyetért abban, hogy a közrendvédelmi feladatok ellátásába minél több embert be kell vonni, az pontosan a Jobbik, ezért állok itt értetlenül, hogy a Jobbik miért ellenzi ezt a javaslatot, miközben mindenhol már külön csendőrséget is fölállítanának 15 fővel. Hát nem egy 15 fős csendőrség fogja Magyarországon a közrendet érezhetően javítani, hanem mondjuk, 10 vagy 20 ezer közrendvédelmi feladatba bevont, egyébként 40-50 éves és tettre kész, hogy önöknek másik kedvenc szót mondjak, tettre kész, volt fegyveres vagy rendvédelmi dolgozó. Úgyhogy bízom benne, hogy önök majd ezt felismerik, és a javaslatot fogják tudni támogatni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 236 2011.05.17. 1:23  169-405

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Képviselő úr, csak két dologra szeretném önt emlékeztetni. Ön itt a nyugdíjkasszáról, a magánnyugdíjpénzekről úgy beszélt, mint ha egy szocialista politikust hallottam volna fölszólalni. Itt ellopásról, lenyúlásról és hasonlókról beszélt. Hát, ezt abszolút nem értem. Megnéztem a parlamenti jegyzőkönyvet, hogy jól hallok-e. Ön ezt a javaslatot, Selmeczi Gabriella javaslatát a magánnyugdíjpénztár-választás szabadságáról T/1425. számon 2010. október 25-én 20 óra 56 perc 33 másodperckor megszavazta. A másik javaslatot pedig, amely a kormány javaslata volt a szabad magánnyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvények módosításáról, ezt az összegyűjtött törvényjavaslatot 2011. V. 2-án 17 óra 20 perc 42 másodperckor szintén megszavazta.

Nem egészen értem, hogy ha ön a kormány magán-nyugdíjpénztári vagyon lenyúlásáról beszél, akkor ön hogyhogy ezeket mind megszavazta? Akkor most teljesen zavarban vagyok, képviselő úr, hogy ezt akkor most támogatja vagy ellenzi. Mert megszavazza, most meg azt mondja, hogy ez nem volt helyes döntés, ellenzi. Megnéztem mindkét szavazást, ön mind a kettőnél igennel szavazott, benne volt azok között a jobbikos képviselők között, akik ezt támogatták. Nem egészen értem, hogy a szavazása és a retorikája miért áll 180 fokos ellentétben egymással.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 240 2011.05.17. 1:37  169-405

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Ha átverésről van szó, szerintem akkor veri át a Jobbik a választóit, ha leírja a választási programjának a 34. oldalán, hogy az alaptalan vagy indokolatlan korengedményes és rokkantsági ellátásokat felülvizsgálja, majd az erre vonatkozó törvényjavaslatot nem támogatja. Úgy gondolom, hogy ez az átverés.

Ön pedig jól láthatta, hogy mindazokat az adatvédelmi és informatikai törvénymódosításokat már elfogadtuk a parlamentben az elmúlt hónapokban, amelyek azt biztosítják, hogy az egyéni számlás rendszer kialakítására a Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság megtehesse a lépéseket. Ennek az ilyesfajta jogszabályi környezetét garantáltuk már az előző hónapban. Ha ezeket figyeli, képviselő úr, bízom benne, hogy azokat is megszavazta, ugyanúgy, mint a magánnyugdíj-pénztárakkal kapcsolatos egyéb előterjesztéseket, amelyeket most ellenzett itt a parlamenti patkóban, akkor látni fogja, hogy ez a rendszer is a négyéves ciklus során ki fog alakulni, és bízom benne, hogy mind a jobbikos, mind az MSZP-s, LMP-s, fideszes és KDNP-s, valamint pártokra nem szavazó állampolgárok számára is egy biztos és kiszámítható jövőt jelent.

Ennek a fedezetét, hogy a nyugdíjak kifizethetőek legyenek, az egyik fedezetét pontosan az ilyen típusú intézkedések jelentik, mint ami most is a Ház asztalán fekszik, hogy a munkaképes korú, egészséges, tettre kész és munkavégzésre alkalmas emberek 40-50 évesen ne otthon legyenek, hanem ugyanezért a pénzért, ami nem 60 ezer forint, hanem 179 ezer forint az átlag azoknál a nyugdíjaknál, amelyekről most beszélünk, azok ezért valamilyen közrendvédelmi vagy egyéb feladatot lássanak el az állam kötelékében, vagy ha a piacon is el tudnak helyezkedni akár, akkor ott is. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 296 2011.05.17. 0:59  169-405

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Olyan hévvel mondta, képviselő úr, hogy nem tudom kihagyni az alkalmat, hogy ne emlékeztessem önt arra, hogy teljes vállszélességgel védi itt ezt a társadalmi szerződést, amit valóban odaképzelhetünk egy korábbi időszakban. Mondja, hogy mit adtak be az egyik fél részéről, mit adtak be a másik fél részéről, csak akkor azt magyarázza meg nekem, hogy a Jobbik programjában miért szerepelt az ellátások felülvizsgálata. Nem arról volt szó, hogy új társadalmi szerződést kötünk, nem arról volt szó, hogy felfutó rendszerben a most 18 éves, szakközépből kijövő fiatalokkal másfajta ellátási rendszert hoztunk, hanem az alaptalan, indokolatlan korengedményes és rokkantsági ellátásokat felülvizsgáljuk. Nem új társadalmi szerződést kötünk, hanem felülvizsgáljuk. Mi történt egy év alatt, hogy ennyire megváltozott a Jobbik álláspontja, és ilyen harciasan képviseli a korábbi programjában lefektetettek ellenkezőjét? Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 300 2011.05.17. 1:44  169-405

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Visszatérnék az alkotmánymódosítás témaköréhez. Tehát csak szeretném visszautasítani egyértelműen azt, amit a képviselő úr mondott. Itt semmifajta hivatással, hivatásrenddel kapcsolatban a kormány semmifajta olyan érzelemmel nem viseltetik, mint amit a képviselő úr mondott. Ha ez így lenne, akkor ellenkező esetben az MSZP-nek is hasonló érzelmekről kéne tanúbizonyságot tenni, hiszen ne felejtsük el, hogy az ő választási programjuk is azt írja, hogy százezrek menekültek a nyugdíjba, sokan azóta is a feketepiac, az alkalmi munka és a munkanélküliség körforgásában élnek. A magyar gazdaság legnehezebb feladata az ő visszavezetésük a munka világába.

Mindezekről a korengedményes nyugdíjba menekülőkről ír az MSZP programja is a 10. oldalán, és külön programot akartak indítani - írják egy mondattal később - ennek a korosztálynak a foglalkoztatására, és átgondolják az idősebb kori munkavégzés lehetőségeit. Önök is hasonló gondolatokat írtak be, mint a Jobbik vagy az LMP a választási programjukba, mégsem vádolhatunk szerintem itt senkit azzal kapcsolatban (Moraj.), senkit sem vádolhatunk itt azzal kapcsolatban, hogy bármilyen hivatásrendű rendőrökkel szemben bármiféle bosszúhadjáratot vagy egyebet tett volna.

Vannak rendőri vezetők, akikkel szemben fel kell lépni. A debreceni vagy a nyíregyházi ügyészségen folynak is ilyen ügyek, de nyilvánvalóan az egész rendőri hivatást megerősíteni szeretnénk, és a tekintélyét növelni a magyar rendőröknek. Bízunk benne, hogy a jövedelmüket is sikerül megemelni. 1800 rendőr már letette az új rendőri esküt, 1500 még idén le fogja tenni, úgyhogy minden lépésünk ennek a hivatásnak a megerősítését szolgálja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 304 2011.05.17. 1:47  169-405

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Ön ezzel a felszólalásával körülbelül 14 hónapot elkésett. Tehát annak lett volna helye a választási kampányban, hogy felhívja a választók figyelmét arra, hogy ha ön így gondolja - bár mi nem így gondoljuk, de ha ön így gondolja -, hogy a Fidesz-KDNP programjában, ami később egy az egyben a kormányprogram is lett, bizonyos részek hiányosak vagy bizonyos részekben színt kell vallania a Fidesz-KDNP-nek, ezt ott akkor, 14 hónapja, 15 hónapja, 16 hónapja el kellett volna hogy mondja (Dr. Lamperth Mónika: Ezt már elmondta százszor!), fel kellett volna hívnia rá a választók figyelmet.

Valószínű, hogy ön meg is tette, hiszen valószínűleg akkor elolvasta más pártok programjait, megtette, felhívta erre a választók figyelmét. Ők ezt ismerve vagy nem ismerve, de ennek ellenére mégiscsak úgy döntöttek, hogy a Fidesz-KDNP-nek kétharmados választási többséget adtak. (Dr. Lamperth Mónika: Már nagyon bánják!) És az önök programjában, ha már így provokált, hogy azt is olvassam fel, és van helye itt az LMP programjának, hiszen önök is itt vannak egy szép frakcióval, nos, tehát abban nem pusztán az szerepelt, hogy felül kell vizsgálni vagy át kell nézni, hanem csökkentésről volt szó az LMP programjában, annak a 101. oldalán, a bizonyos ágazatokhoz, foglalkoztatásokhoz kötődő, automatikusan járó korai nyugdíjba vonulás lehetőségét csökkenteni kell. Nem felülvizsgálni, az LMP ezt csökkenteni akarta. (Dr. Schiffer András: A lehetőséget!)

Én azzal szeretném önöket szembesíteni, bármennyire is mondhatják, hogy mi van és mi nincs a Fidesz-KDNP választási programjában, hogy mindnyájan leírták, mind a három ellenzéki párt, hogy ezt vagy felülvizsgálja, vagy csökkenti, vagy a visszavezetésre külön programot ír elő, most pedig pont ennek az ellenkezőjét mondják el itt, a Ház falai között, 14 hónappal ezután.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 308 2011.05.17. 1:32  169-405

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Figyeltem a magyarázatát, képviselő úr, és félig-meddig még helyt is állhatna, de azért ez egy sántikáló érvelés szerintem, mert ön azt mondta, hogy a csalás révén, bűnszervezetek révén kieszközölt különböző szociális juttatások ellen kívánt fellépni a Jobbik a programjában.

Az a mondatrész még értelmezhető is így, amelyik azt írja, hogy az alaptalan rokkantsági ellátásokat felülvizsgálják. De a korengedményes ellátások nem csalás révén jönnek létre, nem azzal jön létre, hogy valaki odavisz egy személyi igazolványt, amivel azt bizonyítja, hogy ő húsz évvel idősebb és így szerzi meg ezt a jogosultságot, hanem erről törvény van. Márpedig ha törvény van róla, akkor nem egy szervezett bűnbanda állít ki orvosok segítségével olyan igazolásokat, amivel valaki magát rokkantnak minősítteti, leszázalékoltatja, és így valamilyen szociális vagy nyugellátásnak álcázott szociális ellátásban részesül, hanem itt egyértelműen törvények alapján járó juttatásokról van szó. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás a pulpituson ülő Lenhardt Balázs jegyzőhöz megy.) Ne meneküljön, képviselő úr! Oda is mondom önnek.

Tehát az egyik részére még elfogadható lenne az, amit mond, de a másik részére, a törvény alapján járó és önök által itt indokolatlannak nevezett nyugellátások tekintetében viszont nem állja meg a helyét az a magyarázat, amit ön mondott. Ott mindenképpen csak a törvény alapján járóról beszélhet a Jobbik programja, márpedig most pont ezeknek a törvényeknek a módosításáról van szó itt a parlamentben.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 318 2011.05.17. 0:36  169-405

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ezek szerint engem csak az tévesztett meg az önök programja értelmezése kapcsán, amit önök ma is már számtalanszor elmondtak az államadóssággal kapcsolatban, hogy a régi szerződéseket újra kívánják tárgyalni.

Úgy gondoltam, ha önök az államadósság kapcsán így a régebbi szerződésekbe, jogviszonyokba belenyúlnak, lehet, hogy így a régebbi társadalmi szerződésekbe is bele tudnak nyúlni. Úgy látszik, akkor hiába terjesztettem ki a gondolkodásmódomat erre a részre is, és rosszul következtettem arra, hogy ha az egyikben visszanyúlnak a múlt jogviszonyaiba, akkor a másikba is visszanyúlnak.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 334 2011.05.17. 2:16  169-405

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Csak nagyon röviden szeretnék pár dolgot helyreigazítani abban, amit a képviselő úr mondott.

Azt mondta, hogy támadás a nyugdíjasok ellen. Pontosan úgy kezdődik ez a javaslatunk is, hogy aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, semmilyen mértékben nem vonatkozik ez rá. Nyilvánvalóan csak azoknál van a lehetősége megjelenítve a munkaerőpiacra visszavezetésnek, akik munkaképes állapotban vannak, egyértelműen fogalmaz a törvényjavaslat. Ne mondja azt, hogy a nyugdíjasok elleni támadás, hiszen az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltöttekre ez semmifajta változást nem jelent, semmifajta rendelkezés nem módosul. Nem támadás, a többiek ellen sem támadás, de ezekre, akik a 62 éves életkorukat betöltötték, ezekre a tömegekre semmifajta változás és semmifajta jogszabály-módosítás nincsen.

A másik tekintetében, hogy itt lehet azon viccelődni, hogy pontosan ki jogosult majd alkotmányjogi panasz benyújtására, és hogyan változik az Alkotmánybíróság jogköre, szeretném fölhívni a figyelmét, hogy az Európai Unió számtalan tagállamában csak konkrét jogsérelem esetén lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni. A velencei bizottság egyetértett ezzel, az Alkotmánybíróság korábban kérte, hogy ne legyen actio popularis, illetőleg hogy ne kelljen nekik az önkormányzati normakontrollal foglalkozniuk, csak az alkotmányossági kontrollal. Tehát ön nemcsak velem vitatkozik, hanem az Alkotmánybíróság korábbi kérésével vitatkozik, akik maguk kérték ennek a megszüntetését, a velencei bizottsággal vitatkozik, hogy ez európai forma lenne. És fel szeretném hívni a figyelmét, hogy utólagos normakontrollra 10 millió állampolgárnak van lehetősége. Bárkit sért alkotmányos alapjogában egy törvény, hogyha végigmegy a bírósági különböző eljárási formákon, mint Európa egy tucat másik államában (Dr. Gyüre Csaba közbeszól.), tehát ön szerint Németország akkor nem jogállam, hogyha ott ugyanígy kell végigmenni. Természetesen lehet ilyen kritikával élni, írja meg akkor a német nagykövetnek, hogyha ezzel problémája, hogy nem alkotmányos az ottani berendezkedés. Nos, tehát bárki, aki úgy érzi, hogy alkotmányos jogát sérti egy törvény, és ezzel kapcsolatban olyan ítélet is született, amely jogerős (Az elnök csenget.), és őt a jogában sérti, az Alkotmánybírósághoz fordulhat továbbra is mind a 10 millió magyar állampolgár.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 340 2011.05.17. 1:39  169-405

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Lassan elközeleg az a kitüntetett pillanat, amikor valaki a mából a holnapba beszélhet át a maga kétperces vagy tízperces felszólalásában.

Csak arra szeretnék reagálni, képviselő úr, hogy ön előbb azt mondta, hogy pártkatonák vannak az Alkotmánybíróságon, majd utána azt mondta, hogy egyhangú döntések születtek az előző ügyek egyikében-másikában. Egyébként amikor már a Fidesz-KDNP kétharmados többséggel választott alkotmánybírákat, akkor is azt mondták, hogy pártkatonákat küld az alkotmánybírák személyében a Donáti utcába a Fidesz-KDNP kétharmados többség, majd ezek az emberek - akik természetesen nem pártkatonák, hanem az alkotmánybírósági törvényben leírt és húsz éve betartott feltételeknek megfelelő kiváló jogászok - egyhangú döntéseket hoztak a többiekkel együtt. Akkor vagy ők is már pártkatonák, meg az őket követők is, vagy egyik sem pártkatona, mert egyhangú döntést hoztak azokkal együtt, akiket korábban önök jelöltek.

Ugyanaz az eljárás vonatkozott korábban is az alkotmánybírák jelölésére, mint ami most vonatkozott. Ők egyáltalán nem pártutasítást hajtottak végre, hanem egyhangú döntést hoztak más alkotmánybírókkal.

Amikor ön arról beszél, hogy ki jár jó úton a politikában, ki nem jár jó úton, ki veszíti el a társadalom bizalmát, ki nem, akkor visszautalnék önöknek azokra a döntéseire, amelyek szintén nem a nemzeti konszenzus és a jólét irányába mutattak. Amikor elvették a köztisztviselők 13. havi illetményét, a nyugdíjasok 13. havi nyugdíját, akkor valahogy nem volt ilyen kritikus a kormánnyal szembeni hangja az MSZP-frakciónak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 354-356 2011.05.17. 2:30  169-405

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Ha már így egymás anyagait olvasgatjuk, akkor szeretném megnyugtatni Schiffer frakcióvezető urat, hogy az Új Széchenyi-terv 7 prioritása közül az első 3 legnagyobb támogatásban részesülő pont az LMP kampányában, kormányprogramjában... - vagy mi az? -, választási programjában - csak kitaláltam! -, választási programjában is szereplő zöldgazdaság beindítása, pontosan épületszigetelésekkel, megújuló energiaforrásokkal, az első háromban benne van, nézze meg a Széchenyi-terv 7 prioritása közül az első hármat, igen csinos kis összeggel.

Ami a hozzáállást illeti az Alkotmánybíróság döntéseihez. Ne feledjük el, volt egyfajta szocialista hozzáállás, és van egyfajta Fidesz-KDNP-s hozzáállás. (Dr. Schiffer András: Egyik rosszabb, mint a másik.) Az ön szemszögéből. Ne feledjük el, hogy a szocialisták, miután megsemmisítette, mondjuk, az Alkotmánybíróság egy javaslatukat, szövegszerűen ugyanazt beterjesztették. Ha Sólyom László visszaküldte a parlamentnek, még aznap beterjesztették szövegszerűen ugyanazt, és elfogadták. Ehhez képest a Fidesz-KDNP akár Sólyom László által visszaküldött törvényjavaslatot...

ELNÖK: Elnézést, államtitkár úr, hogy egy másodpercre belebeszélek. (A szocialista képviselőkhöz:) Legyenek olyan kedvesek, legalább a viccet ne itt meséljék!

Folytassa, államtitkár úr!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tehát akár a köztársasági elnök úr által visszaküldött törvényjavaslatokról volt szó, akár az Alkotmánybíróság által megsemmisítettekről, módosított változatban fogadta el újra a parlament. Míg az MSZP idején akár a gyűlöletbeszédről szóló törvényt ugyanolyan formában, a közigazgatási hivatalokról szóló törvényt ugyanolyan formában, a Ptk.-ról szólót ugyanolyan formában, egyetlen betűt nem változtatva fogadták el, míg mi igyekeztünk a köztársasági elnök úrnak vagy az Alkotmánybíróságnak az aggályait beleépítve, módosítva elfogadni; amivel egyet tudtunk érteni, módosítottuk, amivel nem, nyilván nem módosítottuk. Úgy gondolom, azért messze más a két párt hozzáállása, és messze sokkal inkább igyekezett befogadni a javaslatokat a Fidesz-KDNP-kormány.

Amikor pedig az MSZP arroganciáról beszél és az ígéretek be nem tartásáról, akkor azt hiszem, ha már itt olvasmányokat ajánlottunk egymásnak, a legrövidebb, ha nem is szépirodalmi olvasmány, az "ami az ötéves adócsökkentési programból megvalósult" - nos, ez egy másodperc töredéke alatt is kiolvasható olvasmány.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 360 2011.05.17. 2:05  169-405

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Csak fel szeretném a figyelmét, hogy általános és részletes indokolás is van ehhez a törvényjavaslathoz fűzve, amelyet egyébként önök vitattak is az imént, az elmúlt jó pár órában - lemaradtunk arról, hogy ki beszélt át a tegnapból a mába. Tehát önök ezt kritizálták is, ott pontosan szerepel, hogy mik az indokai annak, hogy már most meg kell lépni ezeket a lépéseket. Nyilvánvalóan ennek a részletesebb vitájára az alkotmány vitájában sor került, hiszen ott már a kibővítésről és a hatáskörök módosításáról szó került. Önök nem voltak itt abban a vitában. Ha itt lettek volna abban a vitában, fölvethették volna, az alaptörvény akár általános, akár részletes vitájában itt a parlamentben, hogy miért van szükség egy 15 fős kibővítésre, miért van szükség hatáskör-módosításra. Be kellett volna jönni, és akkor itt vitatkozni kellett volna.

Nem tudom önnek pontosan megmondani, hogy az a 8 milliárd mennyi, de az biztos, hogy százmilliárdos nagyságrendű, én 120 milliárd körüli összegre emlékszem, ami a zöldgazdaság-fejlesztési rész ebben, az épületrekonstrukciós felújítások és egyéb témakörben, amit a Széchenyi-terv első körében az idén ki fogunk írni, meg fogunk hirdetni, és a legmunkaintenzívebb ágazatok egyikébe, pontosan a zöldgazdaságba és az épületszigetelésbe fogunk fektetni, ami egyébként az energiafüggetlenségnek is az egyik záloga lehet.

(0.10)

Arra pedig az előbb elfelejtettem kitérni, hogy azért az Alkotmánybíróság maga sokszor megfogalmazta azt, hogy miben lehetne javítani az Alkotmánybíróság működésén, és sokszor megfogalmazta azt, hogy az actio popularis is megszüntetendő, és csak konkrét jogsérelem esetén kell odafordulni. Ennek az Alkotmánybíróságnál a belső szlengben neve is van, a tantuszelmélet, hogy meg kell szüntetni a tantuszelméletet, bármelyik állampolgár odamegy, bedob egy tantuszt, aztán vagy kijön a végén valami, vagy nem, de konkrét jogsérelme nincsen; és az Alkotmánybíróságot sokan nem szerették volna egy ilyen automatához hasonlítani, hogy vagy kidob valamit magából, vagy nem.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 368 2011.05.17. 1:29  169-405

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Ebben az évben háromszor ült össze az OKÉT, ami pontosan a köztisztviselői, közszolgálati életpályamodellt vázolta. Pontosan az a lényeg, hogy valamelyest átjárhatóak legyenek ezek a különböző szakterületek, hogy egy olyan dolgozó, aki nyilván fizikailag jobban elhasználódva 20-25 év szolgálati viszonnyal rendelkezik, az hogyan tud utána egy másik, irodaibb jellegű munkában továbbszolgálni. Úgyhogy erről is és más javaslatokról is legalább három alkalommal voltak egyeztetések. Nem konkrétan erről az alkotmánymódosításról, hanem arról az életpályáról, amire ön rákérdezett.

Tömeges elbocsátások kapcsán pedig csak arra szeretném felhívni a figyelmét, hogy az elmúlt egy évben 850 kormánytisztviselő lett fölmentve, míg 2006-ban, amikor egy Gyurcsány-kormány váltott egy másik Gyurcsány-kormányt, 14 ezer fős felmentésre került sor. Akkor kellett volna ilyen hevesen védeni a kormánytisztviselők érdekeit, és a felmentések miatt aggódni.

Mint azt önöknek elmondtuk, ezen emberek többségének nyilvánvalóan a munkahelye a közrendvédelem területén lenne, hiszen azért most is megkapják a 179 ezer forintos átlag nettó jövedelmet, ehhez képest kell majd nekik hasonló jövedelmi szint mellett munkát is kínálni a közszférában a közrendvédelem területén. Nyilván nem olyan súlyos szolgálatban - mint azt el is mondtam -, mint amit korábban esetleg betöltöttek.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 374 2011.05.17. 2:05  169-405

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A higgadt hangvételű hozzászólására akkor hadd próbáljam meg ebben a két percben elmondani, hogy mi a mi javaslatunknak a - ha úgy tetszik - társadalomfilozófiája vagy államszervezési háttere.

Mi úgy gondoljuk, hogy jól meg kell különböztetni a munkabért, ami mondjuk, jár egy rendőrnek azért, amiért dolgozik; meg kell különböztetni egy szociális ellátást, ami valakinek azért jár, mert nehéz szociális helyzetbe került, vagy nem képes önmaga fenntartására valamilyen rajta kívül álló okból elsősorban; és meg kell különböztetni mindettől a nyugdíjat, ami pedig a keresőképtelenség esetére vagy az öregség miatti vélelmezett keresőképtelenség esetére járó ellátás.

Mi szeretnénk ezt a három különböző jogcímet, ezt a három különböző jövedelemszerzési módot megkülönböztetni. Nem összekeverni, nem azt mondani, hogy keveset fizetek a rendőröknek, cserébe korábban nyugdíjba mehet. Nem azt mondani, hogy nem tudok neked munkát adni, cserébe leszázalékollak, és a nyugdíjkasszából kifizetem a járandóságodat. Mi szeretnénk tiszta viszonyokat teremteni: aki dolgozik, kapjon ezért tisztességes bért, és a munkája ellentételezése a bér legyen, ne pedig egy ilyen kicsit burkolt, kicsit a mostani bérfizetést későbbre kitoló nyugdíjváromány, amivel lényegében az állam valamelyest eladósítja magát, hiszen megígéri neki, hogy 15 évvel tovább fizet magas nyugdíjat, cserébe most nem fizet kellő bért.

A szociális ellátásnál ne az legyen, hogy a munkanélküliségre vagy egyéb strukturális problémákra az legyen az indok, hogy ha nincs munkahelyed, akkor leszázalékollak, és rokkantnyugdíjasként élj. Mindnyájan tudjuk, hogy igazából nem vagy rokkantnyugdíjas, mindnyájan tudjuk, hogy mellette valamilyen feketegazdaságban végzett munkával még fenntartod magad, mert a rokkantnyugdíj kevés az önfenntartásra, de szemet hunyunk efölött, és emellett van a nyugdíj, amit különféle más formákra használnak.

Ezt az összemosást szeretnénk mi karakteresebbé tenni, ezt a három formát szeretnénk mi élesen és egyértelműen elválasztani, ennek az egyik része ez az alkotmánymódosítás is. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 378 2011.05.17. 2:01  169-405

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Szerintem az utolsó gondolatával nincs vita közöttünk, képviselő úr, tehát természetesen mindenki ebben a nemzeti kockázatközösségben szerez arra jogosultságot, hogy ha elvesztem a fél karomat, vagy bármi egyéb történik, akkor a társadalombiztosítási rendszer juttatást fog nekem folyósítani, akár rokkantsági ellátást vagy mást.

Abban van nézeteltérés köztünk és az elmúlt húsz év között vagy akár az előző megörökölt szocialista rendszer között, hogy egész egyszerűen - főleg, ami a Horn-kormány idején zajlott - a munkanélküliség kérdését oldották meg a leszázalékolással és a rokkantnyugdíjazással, az nem egy vállalható rendszer, az nem ösztönöz munkavégzésre. És pontosan ez volt a gondunk az elmúlt egypár év tevékenységével is. Pont, amit Harangozó képviselő a tegnapi nap, most már tegnapelőtt elismert itt a parlamentben is, amikor azt mondta, hogy a fegyveres és rendvédelmi dolgozók a kormányzásuk utolsó évei alatt tömegével hagyták el a pályát. Ő mondta azt, hogy a haderőreform, a rendőrség és határőrség integrációja sok ezer hivatásos állományút létszámfölöttivé tett. Az átszervezésekkor pedig mindenkit, aki 25 éves idővel rendelkezett, elengedtek ezekbe a különféle előrehozott nyugdíjformációkba.

Ezek az emberek érdekeltté váltak arra, hogy nyugdíjassá váljanak aktív korukban. Hiszen kapnak egy átlag 179 ezer forintos nettó nyugellátást, miközben a rendőrségnél, mondjuk, egy 250-280 ezer forintos bruttó fizetést kapnak. Nagyobb fizetésért, a számlájukra érkező nagyobb összegért lehettek nyugdíjasok, mint amennyiért munkát végeztek. Ez ebben a leginkább romboló mind szemléletében, mind pedig következményeiben, hogy érdekeltté váltak tettre kész, életerős, egészséges emberek, hogy magukat passziválják a társadalmon belül.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 388 2011.05.17. 2:02  169-405

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Csak hogy teljes legyen az újbudai körünk, ezért képviselőtársam előző kérdésének második felére, pontosabban az első felére még válaszolnék, ami az Alkotmánybírósággal és a jelöléssel kapcsolatos.

Ön azt mondta, a korábbiakban konszenzus volt a jelöltek személyében, és így kerültek megválasztásra, már amikor megválasztásra kerültek, mert volt olyan, hogy nem volt konszenzus, akkor hiányzott nem egy, nem kettő, hanem három-négy alkotmánybíró az Alkotmánybíróságból, úgyhogy volt azért ilyen is, amikor nem jött össze a konszenzus, hiányoztak ilyen tagok, és már volt alkotmánybírói jelölés ebben a kétharmados parlamenti ciklusban. Jól látható, ugyanúgy a jog uralmában hívő és a jogszabályokat teljes mértékben figyelembe vevő alkotmánybírókat jelöltünk, hiszen ugyanolyan véleményen voltak a legkritikusabb esetekben, mint alkotmánybíró társaik, akiket Steiner frakcióvezető úr, ezek még a fővárosi hagyományok... - tehát amit Steiner képviselő úr említett, hogy voltak szerinte különvélemények, szerintem párhuzamos vélemények, de teljesen mindegy is, azok nem a Fidesz-KDNP által most jelölt képviselők voltak, és egyébként alkotmánybírák voltak. De ugyanúgy a Jobbik is olyan kiváló jogászt jelölt, aki az ő értékvilágához közel álló, az MSZP is olyat jelölt, aki hozzá, ez nyilván nincs másként az LMP-nél sem. Tehát ez valamelyest azért így alakult ki az elmúlt évek során, de az közös bennük, hogy mindnyájan sokkal fontosabbnak tartják a jogszabályoknak való alávettetést, mint bármilyen párt programjának a követését.

Ami pedig kérdés volt, hogy mi a többi lépés ezeken kívül a hármas disztinkciókon kívül, az pontosan a Széll Kálmán-tervből olvasható ki, akár csak az, hogy hol lesz munkájuk azoknak az embereknek, akiket mi visszahívunk az aktívak közé: pontosan azokban a közmunkaprogramokban, amelyeket a Széll Kálmán-terv keretében dolgozunk ki, és terjesztünk majd a kormány, illetve a parlament elé.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 394 2011.05.17. 1:58  169-405

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nagyot változott az ön hangneme a hétfői üléshez képest. Akkor nekem jobban tetszett és őszintébbnek tűnt az a hangnem, amit akkor vitt, amikor elismerte, hogy mik voltak azok az intézkedések, amelyek akár hibásak is voltak az MSZP-SZDSZ-kormányzat idején, és amivel tömegesen erre a nyugdíjpályára állították át az amúgy 25 éves szolgálati idővel rendelkező rendvédelmi dolgozókat. Talán ha akkor egy kicsit előrébb gondoltak volna, ha akkor nem okoztak volna egy ilyen nehéz és szinte megoldhatatlannak látszó helyzetet, akkor most nem ülnénk itt, és nem kellene vitatkozni erről a kérdéskörről.

Pakssal kapcsolatban én pontosan úgy tudom, hogy 120 ember van ott, aki kormánytisztviselőként tevékenykedik normál illetménybeállítással. Bizonyára vannak rendvédelmi dolgozók Pakson is, de a fő alkalmazottak 120-an normál kormánytisztviselőként tevékenykednek ott.

Ami a foglalkoztatás helyét jelenti, a közrendvédelem lesz az a hely, ahol ők a továbbiakban tevékenykedni tudnak, nem a piaci szférában fog nyilván az összes ember elhelyezkedni tudni, hanem az államnak kell róluk gondoskodni, és a közrendvédelem területén kell újabb lehetőséget biztosítani nekik. Úgy gondolom, hogy az MSZP, a Jobbik, az LMP és a Fidesz-KDNP egyaránt egyet kell hogy értsen azzal, hogy ilyesfajta funkcióbővítésre szükség van. Amikor ön arról beszél, hogy ezt felfutó rendszerben lehet csak bevezetni, ön hol volt akkor, amikor a 13. havi nyugdíj elvételét felfutó rendszerben vezetik be? Ön hol volt akkor, amikor a 13. havi illetménye elvételét csak felfutó rendszerben a kezdő huszonéves kormánytisztviselőktől vezették be? Ott miért nem voltak ennyire határozottak? Miért nem álltak ki ilyen nagy mértékben azért, hogy akkor a megvonandó juttatások ne azonnal, ne rögtön a következő hónapoktól, hanem csak felfutó rendszerben történjenek meg a közszférában? Akkor ez a jogszemlélet miért nem volt ennyire elfogadott az MSZP-SZDSZ-en belül?

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
92 398 2011.05.17. 1:29  169-405

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Először is eddig elfelejtettük mondani, hogy bizonyára önnek az a csinos piros kosztüme a tűzoltókkal való szimpátiájának a kifejezése, amivel mi mindnyájan adósak maradtunk ilyen szempontból az öltözködésünkben. De komolyra fordítva a szót, ön azt mondja, hogy vonjuk vissza ezt a javaslatunkat, ugyanakkor mint azt ma már számtalanszor mondtam, az önök választási programjában is szerepelt ennek a kérdéskörnek mint problémának a felvetése, és önök a munkaerőpiacra való visszavezetést főleg az ötvenes korosztályban tartották a legnagyobb fontosságú kérdésnek.

Miért azt kérik, hogy vonjuk vissza? Miért nem terjesztik be, hogy önök ezt a problémát hogyan oldanák meg, ha nem úgy, mint ahogy mi tettük? Ön azt mondja a stílusra és az eljárásra, hogy az eljárás elfogadhatatlan, ez egy lerohanásszerű eljárás. Szeretnék három mondatot idézni önnek. "Ne ártson tovább, semmit sem épít az általa ledöntött romok helyén, türelmetlen, a cél érdekében semmilyen eszköz sem drága neki, forradalmi hevületében mindent felrúg és lebont." Ezt nem fideszes, nem KDNP-s képviselőről mondták, hanem MSZP-s képviselő mondta MSZP-s képviselőről, Puch László Gyurcsány Ferencről. Ha stílusról van szó, akkor talán először a házuk táján kellene ez ügyben rendet rakni, hogy forradalmi hevülettel és rombolással ki kit és hogyan vádol.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 14 2011.06.14. 3:04  11-14

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Úgy látom, hogy az ön által felvetett kérdésben is a szocialista képviselők egy kicsit későn eszmélnek, minthogyha az alkotmányozásból való kimaradás egy folyamatos fáziskésést hozott volna magával, és mindig később reagálnának annyival különböző ügyekre. De talán ha részt vettek volna az alkotmányozás vitájában, akkor korábban bizonyos alapvető következtetéseket levonhattak volna, hogy a kétharmados és sarkalatos törvények fogalma és körülbelüli ügyköre ugyanazt jelenti, tehát itt különösebb aggodalomra okot adó dolog nem történt.

Ha pedig önök úgy gondolják, hogy túl sok a kétharmados, túl sok a sarkalatos törvények köre, volt olyan négy év, amikor az MSZP-SZDSZ-kormányzatnak volt kétharmados többsége itt a parlamentben, ha ott akart volna egy olyan átalakítást, hogy kevesebb kétharmados törvény legyen és feles törvényeket akartak volna, ezt önök megtehették volna az elmúlt húsz évben, négyévnyi lehetőség volt rá. De az elmúlt időszakban sem, az elmúlt tíz évben sem láttunk olyan kezdeményezéseket az MSZP részéről, hogy akár kormánypártként, akár ellenzékként az irányba mozdult volna tovább, hogy kétharmados törvényeket sima felesnek minősítsen át. Hogy egyébként kétharmados támogatottságot megkövetelő módosító javaslatokat feles többséggel vagy kormányhatározattal fogadott volna el, és ezt utólag az Alkotmánybíróság megsemmisítette, ilyeneket láttunk, főleg a közigazgatási hivatalok esetében, tehát erre volt példa, de arra, hogy csökkentsék a szintet és kevesebb kétharmados törvény legyen, a rendszerváltást követő pár évet leszámítva, az elmúlt húsz évben ilyesfajta kezdeményezés nem volt. Éppen ezért az MSZP-sek sem éltek vele. Most felvetik ennek a lehetőségét.

Én is úgy gondolom, ahogy képviselő úr említette, hogy a sarkalatos törvények egyfajta stabilitást adnak Magyarországnak, és kiszámítható jövőt eredményeznek. Erre két példát hadd mondjak csak önnek röviden. Az egyik: pontosan egy hétköznapi tapasztalatom, a bel- és igazságügyi tanácsnak volt a múlt héten ülése, és hazafelé úton egy holland üzletemberrel együtt jöttem a repülőn, és mondta, hogy ő 200 embert bocsátott el itt Magyarországon, és eljött Magyarországról, átvonult Szlovákiába és Romániába. Kérdeztem, hogy miért: a magas adóteher miatt? Mert most már vannak alacsonyabb vállalkozási adóterheink, egykulcsos adó. Mondta, hogy neki elfogyott a bizalma, mert annyit változtak a magyar törvények, annyit változtak a jogszabályok, hogy egész egyszerűen nem tudta kiszámítani a jövőjét, ezért vitte át Bukarestbe vagy Pozsonyba a cégét. Ezért fontos szerintem, hogy kiszámítható viszonyokat tudjunk a sarkalatos törvényekben teremteni a gazdasági kormányzás területén is, valamilyen optimális szintig.

Ezen túlmenően pedig a legfontosabb: Magyarország legnagyobb hosszú távú problémája, kihívása szempontjából, a népesedési folyamatok szempontjából, hogy a családpolitika alapvető elemei kétharmados törvényben legyenek rögzítve, hiszen míg egy vállalkozó tervez három évre, addig egy család nem három évre tervez, hanem 30 vagy 60 évre. Talán náluk a legfontosabb, hogy a családpolitika alapvető elemei, akár az adórendszer, akár más állami redisztribúció vagy szolgáltatások biztosak legyenek, és hosszú távon legyenek lecövekelve.

Ezért fontos, hogy ne csökkentsük a végtelenségig a sarkalatos, kétharmados törvények körét, hanem stabilitást adjunk a magyar gazdaságnak és a magyar családoknak egyaránt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 165 2011.06.14. 2:10  162-165

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ebben az eljárásban is természetesen a teljes törvényességre törekedett a kormányzat, éppen ezért a konzultációt lebonyolító kormányzati háttérszerv, a KEKKH vezetője megkereste az adatvédelmi biztos urat, és fel is kereste kollégáival együtt május 5-én, tehát még a konzultáció megindulása előtt megtörtént ez a találkozó, pontosan azért, hogy még mielőtt bármifajta folyamat elindulna, előtte jöjjön létre a konzultáció az adatvédelmi biztossal, és ezt kifejezetten a kormányzat kezdeményezte.

Itt és az eljárás későbbi részeiben sem emelt semmiféle kifogást az adatvédelmi biztos úr, hanem 00003-0014 számmal, ilyen nyilvántartási azonosítóval ezt az adatkezelést teljes mértékben nyilvántartásba vette. Írásbeli kommunikációt nem indított, tehát hiánypótlási felhívást, nyilatkozattételre felhívást és hasonlókat nem küldött a KEKKH munkatársainak, hanem szóbeli tájékoztatásokat kért, és így jártak a kollégái május 16-án és 25-én a KEKKH-ban, és megtekinthették személyesen is az ott folyó folyamatokat.

(16.50)

Tehát előzetesen mindenfajta olyan konzultációt, intézkedést megtettünk, amely ennek a törvényességét biztosította volna, és nagyon furcsa, hogy mindenfajta előzetes jelzés nélkül, korábbi vezetői szintű és szakértői szintű találkozók vagy szemlék után az adatvédelmi biztos úr mégiscsak más álláspontra helyezkedett, és egy számunkra meglepő állásfoglalást adott ki ezzel kapcsolatban.

Ami pedig a különböző ilyesfajta kérdőíveknek vagy iratoknak a megszemélyesítését illeti, azért felhívnám az ön figyelmét arra, hogy a Népszabadság június 9-ei számában megjelent az ön egyik képviselőtársa, aki a választójogi reformmal kapcsolatban vezeti a munkacsoportjukat. Ő hasonló azonosítót az ajánlószelvényekre, a kopogtatócédulákra tenne, annak érdekében, hogy ezzel a feldolgozást megkönnyíti, és a hamisításoknak is elejét lehet venni. Tehát hasonlót önök is javasoltak a kopogtatócédulákkal (Az elnök csenget.) kapcsolatban, így még kevésbé értem akár az önök kétségeit, akár az adatvédelmi biztos úrét. (Novák Előd: És a Jobbikét?)

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 189 2011.06.14. 1:57  186-190

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az ön mostani felszólalása és a polgármester úrnak a település lakói nevében írt köszönőlevele azért más-más hangnemet üt meg Budai Gyula munkájával kapcsolatban, hiszen az ottaniak kérték és nem a képviselő úr, hogy a kormánybiztos úr erről vizsgálatot indítson. Ezt ő meg is indította, viszonylag részletesen le is folytatta, amilyen iratok a rendelkezésére álltak, visszajelzett a városnak, hogy ő milyen következtetésre jutott, és a közvetett bizonyítékok mellett milyen további közvetlen bizonyítékokra van szükség ahhoz, hogy itt az értékaránytalanságot pontosan meg lehessen állapítani.

Ezen túlmenően természetesen nincsen perbeli legitimációja egy magánügyi perben a kormánybiztos úrnak, hiszen az ott érintetteknek kellene valahogy ezt a szerződést megtámadni, minél korábban. Egy igencsak részletes és mindenre kiterjedő választ adott a kormánybiztos úr, és úgy érzem, hogy kettejük között egy másfajta hangnem uralkodott. Ön eddig nem kapcsolódott be ebbe a párbeszédbe, ön eddig nem vette ki a részét a munkából, most, úgy látszik, mégiscsak számonkérően igyekszik itt felszólalni.

Talán ha a képviselő úr vette volna a fáradságot az elmúlt egy hónapban, és akár a kormánybiztos úrnak, akár a helyieknek a rendelkezésére bocsátott volna iratokat vagy a munkából is kivette volna a részét, nem csak az utána lévő itteni felszólalásokban, talán előrébb jutottak volna. Itt szerencsére a települési önkormányzat és az elszámoltatási kormánybiztos jól tudott eddig együttműködni, remélem, ez ezentúl is így lesz, egymás munkáját eddig kölcsönösen segítették, amit mindkét fél megköszönt. Az ő hangvételükre szerencsére eddig nem volt jellemző ez a mód.

Szerintem ön inkább akkor végezze el azokat a különböző jogi okiratszerkesztéseket, vagy tegye meg azokat a bejelentéseket, amelyeket másoktól hiányol. Van, amit ön sem tud megtenni, hiszen ön nem az önkormányzat képviselője, abban a perben, magánjogi perben nincsen önnek sem perbeli legitimációja. De Budai úr eddig is és ezután is azért igencsak szorgalmasan kivette a részét az elszámoltatási munkából - így lesz ez az elkövetkező hetekben, hónapokban is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
100 4-6 2011.06.20. 5:20  1-6

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Ön az imént arról beszélt, hogy a rendőrök nem léptek föl a homoszexuálisokkal szemben, de felléptek a jobbikosokkal szemben.

Szeretnék önnek felolvasni egy idézetet, aztán majd kiderül, hogy kitől van: A rendőrök akkor, ha meleg férfiakról van szó, azonnal intézkednek, szemben azzal az általános gyakorlattal, hogy ha valamilyen erőszak van egy háztartáson belül, akkor utána csak később orvosolják ezt. Ezt felháborítónak tartotta az önök köztársaságielnök-jelöltje, Morvai Krisztina.

Szintén ugyanő mondta azt: Ami ebben az oviban fantasztikus volt - mesélt egy korábbi élményéről -, a lányom Grace nevű barátnője egyszer csak fölugrott az asztalra, és büszkén kijelentette az egész csoportnak: nekem két mamám van! Ez az óvoda az álmom - mondta a Jobbik köztársaságielnök-jelöltje, pártjának egyik vezetője. (Taps a Fidesz és az LMP soraiban.) A kilencvenes években tollba is mondta, be is nyújtotta mindezt az Alkotmánybíróságnak. Az egyik beadványa indokolásaként hangsúlyozta: jelenlegi büntetőjogunk nem a nemi szabadság védelmét tekinti céljának, hanem az egységes és mindenkire kiterjedő, kötelező nemi erkölcs fenntartását, a férfi és nő kapcsolat konzerválását.

Tisztelt Jobbik-frakció! Úgy látom, hogy önök politikai identitáskeresésben vannak, ezen az úton még nem jutottak el az Omega-pontig, ezt keresik továbbra is. (Novák Előd közbeszól.) Láthattuk ezt már a kampány esetében is, néha a kereszténységet tartották fontosnak, néha különböző neopogány emlékeket idéző rítusokat élesztettek föl (Közbeszólások a Jobbik soraiból.), néha a múlt rendszert ostorozzák, de megtűrik tagjaik sorában a múlt rendszer tisztségviselőit, néha egyetértenek a kormányzatnak a kötelező magánnyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatos javaslatával, majd pár hónappal később ostorozzák azt.

(13.10)

Sok szerencsét kívánok az önök politikai identitáskereséséhez, remélem, minél hamarabb megtalálják. (Folyamatos zaj, közbeszólások a Jobbik soraiból.)

A Fidesz-KDNP egyértelművé tette az elmúlt egy évben (Az elnök csenget.), hogy milyen értékrend mellett áll. Szeretnék abból az alaptörvényből...

ELNÖK: A Jobbik már elmondta a napirend előttijét. (Derültség és taps a kormánypártok soraiban.)

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi államtitkár: Szeretnék abból az alaptörvényből idézni, amit önök elutasítottak. Elutasították azt, hogy büszkék vagyunk Szent István királyunkra és arra, hogy hazánkat a keresztény Európa részévé tette. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Nem fogadták önök azt el, hogy elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó erejét. Szintén nem mondtak önök igent arra, hogy együttélésünk legfontosabb kerete a család. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Szintén az L. cikkben szerepel az, hogy férfi és nő között képzelhető el házasság. Önök nem támogatták az alaptörvényt. És szintén a parlament elé kerül hamarosan egy sarkalatos törvény, amely ezt a kérdést rendezi.

Nem támogatták önök azt az alaptörvényt, amely a család és gyermek szót tizenötször idézi az előző nyolc helyett; nem támogatták, amely kétszer hivatkozik a kereszténységre az előző nulla helyett, és nem támogatták azt, amely Istent is idézi a korábbiakkal szemben.

A kormány politikája a családpolitikában egyértelmű. A családi adózás január 1-jétől fogva él Magyarországon. A gyes ismételten 3 évig jár. Az egyházi intézmények finanszírozását a kormányzat az első hónapjában (Szilágyi György közbeszól.) diszkriminációmentessé tette: ugyanannyit kap egy egyházi szociális, oktatási, jóléti intézmény, mint bármilyen más. Az egyházi törvény pedig már a parlament asztalán hever, ha jól emlékszem, a csütörtöki napon kezdjük meg az általános vitáját, ott is egy tisztább, rendezettebb képet kívánunk kialakítani. (Novák Előd: Szombaton mi volt?)

Jól látható tehát, hogy pontosan milyen politikája van ennek a kormányzatnak, bármit is kíván a Jobbik most itt előhozni.

De engedjék meg, hogy bebizonyítsam azt önöknek, hogy sokszor nemzetibb volt a Jobbiknál is a kormányzat előterjesztése, hiszen a Fidesz-KDNP javaslatára lett június 4-e a nemzeti összetartozás napja. (Derültség a Jobbik soraiban.) A kettős állampolgárságot Fidesz-KDNP-s képviselők terjesztették be. Elindultak a határon túli osztálykirándulások, örülünk, hogy önök is támogattak. 1500 új rendőr pedig elkezdett tevékenykedni a közbiztonság megerősítésére, és mint önök is tudják, tízezres nagyságrendben kívánunk rendvédelmi feladatok ellátásába (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Szombaton mi volt? - Az elmúlt 8 évről valamit! - Az elnök csenget.) 40-50 éves, jó szolgálatot végzett volt rendvédelmi dolgozókat hívni.

De engedjék meg, hogy arra is hozzak egy példát, hogy miben volt szociálisan érzékenyebb, mondjuk, az MSZP-nél az elmúlt kormányzat. Hiszen mi az IMF javaslataival szembeszegülve nyugdíjcsökkentés helyett bankadót vezettünk be, pedagógusbér-csökkentés helyett szektorális különadókat vezettünk be, vagy kilakoltatási moratóriummal óvtuk a leginkább nehéz sorsúakat. (Zaj, közbeszólások a Jobbik soraiból, köztük: Mi volt szombaton?)

Az LMP-nél is volt egy zöldebb javaslatunk, amikor a Széchenyi-terv második prioritásává tettük a zöldgazdaság fejlesztését a második legnagyobb támogatási formában, az új alapjogvédelmünk pedig az új alaptörvényben iránymutató, hiszen azt az alapjogi chartát ültette át a magyar alkotmányba, alaptörvénybe (Közbekiáltás a Jobbik soraiból: Új Szijjártó!), amelyet még másik európai ország nem tett meg. (Zaj. - Az elnök csenget.)

Úgy gondolom, hogy mindenkinek sikeres identitáskeresést kívánok, a mi politikánkból a miénk kirajzolódik.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. - Közbekiáltások a Jobbik soraiból: Halljuk a választ!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
104 64 2011.06.27. 4:13  61-66

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, ahogy ön is mondta, szinte ezek már elcsépelt, elhasznált, devalválódott szavak, amelyeknek értéke is kevés van. Ennek nincs más oka, mint az, hogy az elmúlt 21 évben összesen 50 olyan kormányhatározat, kormánydöntés született, amely a közszolgálat reformját, az eljárások egyszerűsítését, a szervezetrendszer átláthatóbbá tételét tűzte ki célul.

(15.40)

Mindezek ellenére ez nem valósult meg. Magyarországon nem láthattuk ennek a kézzelfogható, tapintható következményeit. A Magyary-program, amelyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium dolgozott ki, és ennek a 11. számú munkapéldányát bemutattuk Magyary Zoltán születésnapjához nagyon közeli időpontban, bízom benne, hogy más sorsot fog megélni, és valóban ez lesz az áttörés a közszolgálat területén. Már csak azért is, hiszen ahogy Magyary Zoltán is mondta, a közszolgálat reformját egy alkotmányos reformnak kell megelőznie, ez Magyarországon már megtörtént.

Maga a Magyary-program nem csupán arról szól, mint sok más program, hogy a jövőre nézve, fél év múlva, egy év múlva, három év múlva, öt év múlva vagy tíz év múlva, milyen célokat kell Magyarországnak elérnie, hiszen ez, mint ahogy a címlapja is mutatja, a 11. számú munkapéldány. Ez már azt is magában foglalja, amit az elmúlt egy évben tettünk, és nyilván azokat a célkitűzéseket is, amelyeket a jövőben szeretnénk megtenni. Éppen ezért nem csupán tervek, álmok, vágyak vagy programok szerepelnek benne, hanem egyfajta irányzék: az elmúlt egy év merre konvergált, mi volt az iránya; és az, hogy megvalósuljon az, amit ön is kérdezett, képviselő úr, hogy mi a biztosíték arra, hogy ez nemcsak egy írott malaszt marad, papírra vetett szavak, hanem konkrét következménye is lesz, az pontosan az elmúlt egy év, hiszen már sok eddig megtett bizonyíték is több, mint az eddigi ígéretek.

Engedje meg, hogy a négy beavatkozási terület közül, amelyek: a szervezet, a feladatok, az eljárás és a személyzet, a szervezet kapcsán elmondjam önnek azokat a tényeket, amelyek az eddigi gyakorlattal szakítanak. Nagyon sokszor mondják a közigazgatásra, hogy ugyanarra a feladatra több szerv van, túlburjánzó háttérintézmények vannak, párhuzamosságok vannak a közigazgatásban. Mi ezt nemcsak mondtuk, de fel is léptünk ellene. Engedje meg, hogy pár számot összehasonlítsak 2010 és 2011 között! Itt, a parlamentben, a patkóban is jól látható, hogy 13 minisztériumból 8 maradt. Az már itt kevésbé vehető szemügyre, hogy a területi államigazgatási szervekből 292-ből idénre 93 maradt, tehát harmadára csökkent ezeknek a száma. A közszolgáltató költségvetési szervek száma 193-ról 92 darabra csökkent. Ezek nem jövőbeni tervek, hanem már megvalósult intézkedések.

A kormány, valamint a minisztériumok által alapított alapítványoknak és közalapítványoknak a száma 68 darabról 21 darabra csökkent. Ez is óriási számcsökkenést jelent. Ezeknél a közalapítványoknál az volt a legnagyobb probléma, hogy bár közvagyonból jöttek létre, valamilyen úton-módon vagy a rendszerváltáskor, vagy azután egy közvagyonrész vonult át alapítványi formába, de az államnak a befolyása, az államnak a döntéshozó képessége vagy felelősségre vonó képessége megszűnt ezekkel kapcsolatban. Ezért kellett ezeket átszervezni.

A legnagyobb átalakítás, ami megtörtént január 1-jével, az a kormányhivatalok létrejötte, hiszen itt a kormányhivatal úgy jött létre, hogy a közigazgatási hivatal 14 másik hivatalt olvasztott magába, és a 33 dekoncentrált szervből így már több mint a fele egységesen működik, és a többi is a kormányhivatal koordinálásában. Akkor fog majd leérni ennek a közigazgatásnak, államigazgatásnak a lába a földre, amikor 2013. január 1-jétől a megyei kormányhivatalok alatt megjelennek a járási kormányhivatalok is.

Maga a Magyary-program az Ereky-tervet is magában foglalja, amelyik a kormányzati elhelyezés terve. A feladatok kapcsán folyamatosan frissülő (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) állami feladatkatasztert vezetünk be, és további intézkedéseket is hozunk, amelyek biztosítékai annak, hogy ez a terv megvalósuljon, és mindenki érezze a jobban működő, hatékonyabb államot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
104 70 2011.06.27. 3:54  67-73

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A képviselő úr egyrészről, azt hiszem, a Házszabályból is ismeri, hogy van, ami nem tehető itt meg a parlamentben. Vannak az ön által itt most felolvasott interpellációban olyan részek, amelyek egyértelműen magának a pécsi önkormányzatnak a hatáskörébe tartoznak. Tehát azokról a kérdésekről sem a kormányhivatal, sem a kormány nem dönthet, azt felül nem bírálhatja, azokba a döntésekbe bele nem szólhat. Tehát a pécsi önkormányzati ügyeket elsősorban a pécsi önkormányzatban kell intézni, és nem a parlamentben. Ezzel nyilván ön is tisztában van. Ezért engedje meg, hogy elsősorban arra a részre válaszoljak az ön interpellációjából, ami a kormányzatot érintheti.

Valóban, Navracsics miniszter úr, amikor ott járt Pécsett, február közepén, akkor tartott utána egy közös sajtótájékoztatót, amelyről szeretném idézni szó szerint a tudósítást, már csak azért is, mert az ön interpellációjában sok minden egy kicsit másként volt megfogalmazva, mint ahogy, mondjuk, a tudósításokból lejött, vagy a határozatokban szerepel, éppen ezért nagyon könnyen félreértésekre is okot adhat, hogy így naivan forduljak önhöz.

Arra a felvetésre, és itt idézem a tudósítást, hogy a 20 éve üresen álló, 25 emeletes pécsi toronyházban elképzelhető-e egy kormányzati központ - ezt egyébként a város vezetése is támogatná -, a szakminiszter úgy válaszolt, hogy ezt csak egy alapos vizsgálat döntheti el. Hargitai János, a Baranya Megyei Kormányhivatal elnöke azt mondta, ha el is készülne az épület, akkor sem tudja elképzelni, hogy odaköltözzék a teljes apparátus, de ha a magasházból végül irodaépület lesz, megvizsgálják majd, milyen egységek odatelepítése lehet ésszerű.

Ebből egyértelmű, tisztelt képviselő úr, hogy a Baranya Megyei Kormányhivatal maga azzal küzd, amivel sok más hivatal is, hogy nagyon széttagolt a szervezete, sok helyen vannak különböző kirendeltségei, sok helyről kell az emberek munkáját koordinálni. Ezért lenne ésszerű egy helyre költöztetni őket. Nemcsak a magasház merült fel, és nemcsak Pécsett, hanem sok más helyen is vizsgáljuk ennek a lehetőségét, akár valamilyen állami tulajdonú vagy állami cég tulajdonában lévő ingatlanokban, a MÁV ingatlanaiban vagy máshol, hogy hogyan lehetne kialakítani akár kormányablakokat, akár kormányhivatalok irodahelyiségeit.

(15.50)

De itt semmiképpen nem arról van szó, hogy egyértelműen letette volna a voksát az ottani kormányhivatal vezetője vagy akár a minisztérium amellett, hogy csak és kizárólag a magasházban épülhet. Nyilván ennek a lehetőségét sem szabad semmiképpen elvetni, és Páva polgármester úr is azt mondta, hogy ha kormányzati garancia nem lesz emellé, akkor ő eláll ettől a tervtől. Itt annak az előkészítése folyik, hogy egy 20 éve megoldatlan ügyet hogyan lehet megoldani Pécs városában. Az önök polgármesterjelöltje is azzal kampányolt, hogy a 20 éve megoldatlan kérdésekre az eddigi politikai elit nem tudott választ adni, hát most szeretne ő választ adni ezekre a kihívásokra, kérdésekre Pécs városában.

Magunk is csupán azt vizsgáljuk, hogy ebbe az ingatlana például betelepülhet-e, és maga az előterjesztés is, amelyet tárgyalt Pécs városi önkormányzat, bár nem tisztünk önkormányzati előterjesztéseket vizsgálni itt a parlamentben, de ennek az előkészítéséről szól, és semmiképpen még nem arról, hogy pontosan ki mit fog tenni. A kormányhivatal pedig eddig annyira működött együtt ebben a fejlesztésben, ebben a határozati javaslatban, hogy amikor az önkormányzat fel akarta mérni, hogy milyen irodaigények lehetségesek, akkor a kormánymegbízott úr megadta, hogy hány ember dolgozik a kormányhivatalban, és mennyi irodaigénye lenne ennek.

Tehát semmiképpen nem vagyunk a döntés után, hanem előkészítő fázisban vagyunk. Valóban érdemes vizsgálni, hogy oda érdemes-e beköltözni a kormányhivatalnak és a kormányablakoknak, hiszen most 99 kormányablak van 29 helyen, de hát ennek a számát - mint ahogy önök is ismerik - 2013-ra a többszörösére szeretnénk emelni, hogy az emberek minél könnyebben tudjanak ügyeket intézni az egyablakos ügyintézés keretében. Majd a hatástanulmányok kiderítik, hogy ennek a pécsi magasház is helyszíne lesz-e vagy sem.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
105 4 2011.06.28. 5:06  1-4

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A mondás is úgy van, hogy jó pap is holtig tanul. A felszólalása után én is önnek három ajánlott irodalmat fogok javasolni.

Az első mindenképpen a Házszabály, hiszen ön úgy írta meg a napirend előtti felszólalását, hogy a miniszteri biztos úrnak szól, de hát a Házszabály szerint miniszteri biztoshoz nem lehet intézni sem napirend előtti felszólalást, sem interpellációt, sem kérdést. Úgyhogy ez lenne az első ajánlott olvasmányom.

A második az alaptörvény szövege. Bizonyára önök azért nincsenek ezzel annyira tisztában, hiszen nem vettek részt az alkotmányozásban. Ön azt említette, hogy kimaradtak a fiatalok az alkotmányból. Itt legalább 10-12 helyet tudnék önnek fölsorolni, ahol benne vannak, de engedje meg, hogy csak ez első hármat mondjam; "felelősséget viselünk utódainkért", és ezért nyilván anyagi természetű erőforrásainkkal így gazdálkodunk. A következő bekezdésekben: bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában, hiszünk, hogy gyermekeink és utódaink tehetségükkel, kitartásukkal és lelki erejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot. Vagy megint tovább: alaptörvényünk jogrendünk alapja: szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Tehát több helyen - még itt a gyermekvállalás támogatása: L) cikk, 16. cikk, 18. cikk, 20. cikk, 22. cikk. Tehát ön szerint kimaradtak az alkotmányból a fiatalok. Csupán ennyi helyen szerepelnek benne. Ez volt a második ajánlott olvasmányom.

A harmadik ajánlott olvasmányom ön számára az a vitairat, amivel, bízom benne, hogy ön is rendelkezik. Javaslom, hogy akkor fordítsa el 90 fokkal, és kezdje el úgy olvasni, ugyanis a tartalomjegyzékéből is kiderül, hogy a fiatalok számára milyen sok fontos területtel foglalkozik: Budapesttel, vidékkel, nők helyzetével, kultúrával, tehetséggondozással, karriertervezéssel, sporttal, szórakozással, családalapítással és állampolgári ismeretekkel.

(8.10)

Ami a múlt és a mostani idő összehasonlítását illeti, az előző kormányzati ciklusban, mint ön is tudja, talán egy hatfős osztály foglalkozott ifjúságpolitikával az egész kormányzat számára. Ehhez képest - mint ahogy ön is említette - most egyrészt a Nemzeti Erőforrás Minisztériumon belül az egyik államtitkárságnak ez a részterülete, másrészt pedig a KIM-ben dolgozik Mihalovics Péter miniszteri biztos úr, akinek pontosan ezen program kidolgozása és az ifjúságpolitika ilyetén való vezetése a feladata.

Ugyanakkor a kormánypolitika nem elégedett meg azzal, hogy van egy-két osztály, aki foglalkozik a fiatalokkal, és ha valamit akarunk a fiatalokkal tenni, akkor majd őket megkérdezzük, hogy mit kell csinálni, hanem az egész politikánkat igyekeztünk úgy alakítani, hogy az a fiatalok érdekeit szolgálja. Most nemcsak az adósságfékről beszélek, ami az ő cselekvési szabadságukat jelenti majd tíz vagy húsz év múlva, hogy ha nem egy eladósodott országgal kell hogy törődjenek, hanem azért itt voltak komoly törvények és kormányrendeletek, amelyek születtek.

A fiatalok biztonságos szórakozásának érdekében például a West Balkán, amit ön is ismer, ön is tanulmányozott, és a fiataloknak pontosan azt az igényét szolgálja, hogy a hétvégéjüket biztos körülmények között tudják szórakozással eltölteni. Az egész Regeneráció Program, egy olyan nyílt karrierexpóval, amin közel tízezer fiatal vett részt, és érdeklődött a közigazgatás iránt, ahogy ön is mondta, lesz nyári tábora, ahová természetesen mindenfajta előzetes, ön által említett szűrő nélkül, elkötelezettség és tehetség alapján igyekszünk fiatalokat meghívni, akik érdeklődnek a közigazgatás iránt.

Lehet, hogy önnek fáj, hogy a fiatal diplomások közül 300 helyre többszörös túljelentkezés volt a magyar közigazgatási ösztöndíjprogramban, ami sikeresen zárult, az első fele, pont a múlt héten pénteken volt szinte az összes ösztöndíjban részt vevő részvételével egy esemény, ahol ki-ki elindul a külföldi állomáshelyére jó pár hónapra, ahol tanulmányokat vagy tapasztalatokat fognak gyűjteni szeptembertől kezdve. De volt nyílt nap is a minisztériumunkban, szintén elsősorban fiatalok számára meghirdetve.

Pont a napokban fog megnyílni a Gödör mellett a Design Terminál, ami például a budapesti fiatalok igényes szórakozását, igényes kulturális igényeit kívánja kielégíteni, fiatal tehetséges divattervezők számára hirdettük meg a "Gombold újra" magyar divatbemutatót. A Volt Fesztivál, ami, ha jól emlékszem, holnap nyílik, az pontosan az EU-elnökségi programsorozatunk zárórendezvénye, és még sorolhatnám, hogy mennyi helyen - a Szigeten is az EU-elnökséggel megjelent a magyar kormányzat is - próbáltunk a fiatalok számára valamilyen bepillantást engedni a kormányzat ügyeibe, és mennyi helyen próbáltuk az ő igényeiknek megfelelően alakítani a politikánkat.

Szerintem továbbra is az a jó irány, bármennyire is ön ezzel nem ért egyet, hogy nem egy-egy osztálynak, 6-8 vagy 30 embernek kell foglalkoznia a fiatalok ügyével, hanem a kormányzati politikát kell áthatnia a fiatalok iránt érzett felelősségnek, ami nemcsak azt a háromszöget jelenti, amit ön mondott, hanem az igényes szórakozástól kezdve a bármilyen más kulturális vagy jövőépítő, családtervező, karrierépítő segítséget, amit az állam nyújthat, ezt is magában foglalja.

Bízom benne, hogy így sikerül sikeresen Mihalovics miniszteri biztos úrnak is ezt a programot megvalósítani. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
105 8 2011.06.28. 4:55  5-8

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szó. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Alelnök úr itt az iménti percekben egy elég részletes elemzését adta több szempontból az elmúlt bő egy év kormányzatának, akár a szakpolitika irányát tekintve, főbb prioritásait tekintve, minőségét tekintve, és valóban Magyarország két fő problémáját igyekezett a kormányzat az elmúlt egy évben megoldani, egy rövidebb távút és egy hosszabb távút. Egy rövidebb távút, ami az államadósság miatti óriási elszegényedést, a kormányzati mozgástér csökkenését jelentette, és egy hosszú távú problémát, amelyik a népesedési folyamatok negatív voltát igyekezett megfordítani.

Az elsőre nyilvánvalóan az államadósság múlt heti 4 százalékos csökkentése jó példa, és azok az intézkedések, amelyek az államadósságból fakadó terheket minél kevésbé a munkavállalókra és minél kevésbé a nyugdíjasokra próbálták terhelni, hanem inkább a Magyarországon lévő és termelő tevékenységet nem folytató vállalatokra, szolgáltató szektorra, bankszektorra.

(8.20)

Másrészről a népesedés terén pedig arra törekedett, hogy bevezesse a családi típusú adózás rendszerét, ezzel megteremtve azt, hogy senkinek ne kelljen választania a szegénység és a gyermekvállalás dialektikájában, nevezetesen a gyermek vállalása ne jelentse egyúttal a szegénység vállalását is, mint ahogy ezt sok esetben le is szögezte a magyar kormányzat. Ezt majd a későbbiekben a családokról szóló sarkalatos törvény rendelkezései is kifejtik, hogy ez volt az egyik legrosszabb tendencia az elmúlt években.

A kormányzat aktivitásához, azt hiszem, nem fér kétség, aki itt volt tegnap a szavazások végéig, az láthatta, míg a Gyurcsány-Bajnai-korszakban a parlament hétfőnként 5-6 óra felé befejezte a munkáját, hát most ez nem így zajlott, 11 felé értek véget a szavazások is. És nemcsak mennyiségében, de minőségében is igyekszünk jobbat, újabbat létrehozni, hiszen a kormányzati működésben egy új hatásvizsgálati rendszer lépett életbe, amely nem puszta formalitásnak tartja azt, hogy a kormányzati előterjesztések megalapozottak legyenek, hanem nyilvánvalóan ezek mögött számítások vannak.

Ha a vidék Magyarországáról beszélünk, az elmúlt közel egy évtizedben leginkább csak postabezárásokról, összevonásokról, elnéptelenedő falvakról érkeztek hírek vidékről. Az új kormányzat számára filozófiai váltás kellett hogy bekövetkezzen, hogy a vidéken élő magyar emberek ugyanolyan fontosak, mint a városiak, és az SZDSZ logikájával szemben, miszerint milyen jó lenne, ha az egész Magyarország csak Budapestből állna, ehhez képest igyekeztünk a vidéki emberek életét is javítani. Éppen ezért indult el a vidéki iskolák újranyitására egy 300 millió forintos program, amelyre lehetett pályázni, pontosan azért, hogy a kistelepüléseken legalább az alsó osztályok elinduljanak, és ki-ki helyben tudjon iskolába járni, vagy tudja gyerekét iskolába járatni.

De ugyanígy a nemzeti vidékstratégiának is zajlott a társadalmi vitája meghosszabbított ütemben is, amely pontosan azt kívánja elérni, hogy a vidéki munkahelyeket megőrizzük és gyarapítsuk, erre Győrben és más városokban is nagyberuházásokat láthatunk, illetve tartsuk meg vidéken a népességet; a városokba és az országon kívülre se vándoroljanak. De ha ki-ki ismeri a kormányzatnak az új önkormányzati törvényre vonatkozó vitairatát, illetőleg a közszféra átalakítására vonatkozó elképzeléseket, amelyeket már hónapok óta megismerhetnek, és egy éve a kormányzat is nyíltan ezeket felvállalja, akkor láthatja, hogy a kormányhivatalok, a járások rendszere pontosan azért alakult ki, hogy 3200 önkormányzat megmaradjon, hogy minden vidéki településen az önkormányzatiság alapjai megmaradhassanak.

Vannak olyan funkciók, amelyeket az állam közvetlenül jobban, hatékonyabban el tud látni, fölösleges bürokratikus lépéseket, időt és energiát tudunk ezzel megspórolni, de minden vidéki településnek meg kívánjuk őrizni a jogát arra, hogy saját önkormányzatot tartson fenn. Arra szolgál többek között a 3200 önkormányzat tekintetében a közigazgatás átalakítása, hogy mind a 3200 helyen ki-ki meg tudja őrizni az önkormányzatiságát területfejlesztési, kulturális és egyéb olyan helyi közösségi kérdésekben, amelyeket ott lehet a legjobban megoldani, és csak azok a funkciók kerüljenek át máshova, az állam kormányhivatali rendszeréhez, amelyek ott oldhatók meg jobban.

Szerintem ezzel is egyértelművé tette a kormányzat, hogy a vidéki emberek életét próbálja könnyíteni, és helyben próbálja könnyíteni, nem kívánja nekik megmondani, hogy hol és hogyan éljenek, hanem ott próbál nekik munkahelyet, lehetőséget teremteni, ahol megszülettek, hogy ott tudjanak egész életükben méltósággal élni, dolgozni és megöregedni, és mindeközben gyermeket vállalni, családot alapítani.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
107 32 2011.07.04. 5:15  29-32

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban jó ez a július 1-jei ünnepnap, hiszen ekkor maguk a kormánytisztviselők, köztisztviselők is kicsit madártávlatból tudnak - ha nem is Tatáról mindnyájan, de kicsit távolabbról tudnak - a saját szakmájukra, saját hivatásukra tekinteni. Hiszen a közszolgálatban dolgozni mást jelent, mint bármilyen más piaci szférában elhelyezkedni, hiszen itt nem pusztán önmagunkért, nem pusztán egy cégért dolgozunk, hanem a közért; aki a közszolgálatban dolgozik, az mind a tízmillió embert szolgálja, aki Magyarországon él, itt kíván boldogulni, ezért fontos, hogy mindenki érezze is ezt a magasabb fokú hivatásetikai szintet.

Magyary Zoltán fogalmazta azt meg, amikor azokat a tanulmányait írta, amelyek még a tatai járásról szóltak, hogy a közigazgatási reformot közvetlenül egy alkotmányos reform után kell véghezvinni Magyarországon. Ha akkor és ott nem is sikerült teljes mértékben ezeket megvalósítani, mint azt modellként elképzelte, de most adódott egy olyan lehetőség Magyarország életében, hogy egymást közel követheti ez a két fontos kérdés, az alkotmányos reform, a közigazgatás reformja, és itt lesz a parlament asztalán ősszel az igazságügyi reform is.

(14.40)

Tehát ezek, amelyek tényleg egymásra szoros hatást gyakorolnak, egyszerre valósulhatnak meg, ez egy nagyon szerencsés csillagegyüttállás Magyarországon. Magyary is széles kitekintéssel kívánta az elképzeléseit megfogalmazni, ő is nemzetközi példákat nézett, nem kívánta azokat egy az egyben átvenni és utánozni, de mindenképpen alapos munkát végzett, mielőtt hozzányúlt bármihez is. Ugyanúgy, ahogy a nemzetközi mintákat sem kívánta egy az egyben átültetni Magyarországra, és ahogy a Magyary-program sem ezt teszi, a piaci megoldásokat ő sem tekintette a köz szolgálatában üdvözítőnek, hanem egy közszolgálati, hivatásetikai normát javasolt a magyar közszolgálat számára. Ezért választottuk tehát őt a Magyary-program névadójául, a közigazgatás átalakítása névadójául, hiszen ő is értékek mentén kívánta a közszolgálatot elképzelni, mi magunk sem tartjuk másként elképzelhetőnek, mint értékek mentén, és nemcsak olyanok mentén, mint a semlegesség vagy a részrehajlás-mentesség, hanem alapvető érték a hazaszeretet is, hiszen aki nem szereti a hazáját, az nem tud igazán jó közszolgálati munkát kormánytisztviselőként, köztisztviselőként elvégezni.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

A másik pedig az alulról építkezés, hiszen minden szinten, legfőképpen, ahogy ön is mondta, az alsó szinteken van a legnagyobb szükség az átalakításra, ezért kezdte itt a kormányzat is január 1-jével hatályba léptetve azokat a jogszabályokat, amelyek a kormányablakokat nyitották meg, 29 helyen 99 kormányablakban, hogy alulról - ahol az emberek a leginkább érzik - kezdjük el a közszolgálat átalakítását. A Magyary-program is éppen ezért sok tekintetből, sok irányból építkezik. Nemcsak a kormányzati szervek, de a Nemzeti Közigazgatási Intézet vagy a leendő, hamarosan elinduló közszolgálati egyetem különböző műhelyei, az Ecostat, a Közpolitikai Kutatások Intézete, mindenki hozzájárult ahhoz, hogy egy megalapozott és mindenki által ismert és elismert munka kerülhessen az asztalra, hogy ahhoz tudjanak utána programot írni a kormányzati tisztségviselők.

Különleges feladata van most, a gazdasági világválság éveiben ennek a programnak, hiszen már nemcsak az emberek szolgálatát kell hogy szem előtt tartsa, amit a képviselő úr, polgármester úr is mondott, hanem a vállalkozások igényeit is, hiszen Magyarországon a közszolgálat nem lehet akadálya a versenyképességnek, hanem motorja kell hogy legyen annak. Mint talán ön is ismeri, hiszen a Magyary-programban is szerepel ez a közvélemény-kutatás: az emberek 63 százaléka ma úgy gondolja, hogy a közszolgálatban, a közigazgatásban csak személyes kapcsolatok útján lehet időben elintézni egy ügyet, 8 százalékuk pedig már találkozott azzal, hogy valamilyen módon korrumpálnia kellett tisztségviselőket, bármilyen közszolgálati alkalmazottakat ahhoz, hogy az ügyét elintézzék vagy időben elintézzék, kedvező elbírálása legyen; éppen ezért van mit javítani a közszolgálaton. Én úgy gondolom, hogy egy demokratikus deficit az, ha az emberek úgy gondolják, hogy a közszolgálat nem segít rajtuk; demokratikus deficit az, ha nem hihetnek a törvényes rendben, ha nem hihetnek a normál közigazgatási eljárásban, hanem a pravoszláv jogi rítus szerint vagy más módon valamilyen mellékest kell kínálniuk azért, hogy az állam az alapvető feladatait ellássa.

Ezeknek a feladatoknak a számbavétele egyébként az egyik első feladat, amelyet el kell végezni. Magyary, amikor az állam funkcióit bő hatvan évvel ezelőtt számba vette, 9850 darab állami funkciót talált, mi ennél jóval többet találtunk, és nyilvánvalóan ezeket folyamatosan nyilvántartjuk, hiszen egy nagy átrendeződésre készülünk. A Magyary-program is említi, hogy nagyon sok feladat - a feladatokhoz tartozó köztisztviselőkkel együtt - átkerül a kormányhivatalok, a kormányzat feladatkörébe és hatókörébe, éppen ezért nagyon sok korábbi köztisztviselő majd kormánytisztviselőként fogja folytatni a feladatát, pontosan azért, mert az ő működése, az ő feladata az önkormányzatoktól a kormányzati szférába fog átkerülni. Ezeknek az embereknek egy olyan életpályarendszert kívánunk nyújtani, amely munkakör alapú, nem általában tekint a köztisztviselőkre, hanem az egyedi életpályákra is tekintettel van, ugyanakkor emellett átjárhatóságot is lehetővé tesz a különböző közszolgálati pályák között, pontosan azért, hogy a legtapasztaltabb emberek (Az elnök a csengő megkocogatásával jelzi az időkeret leteltét.) ne hagyják el negyvenéves korukban a közszolgálati életpályát.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
109 164 2011.09.12. 1:55  161-168

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Abban szerintem mindnyájan egyetértünk, hogy minden magyar állampolgárnak minél jobban kell ismernie a jogszabályokat. Az alaptörvény egy különleges jogszabály ebből a szempontból, hiszen nem egy a sok közül, nem egy részletszabály, hanem olyan jogszabály, amit - ön is sokszor elmondott sok helyen, mi is elmondtuk sokszor sok helyen - jó, ha mindenki ismer, hiszen alapvető kötelességeivel, jogaival, az alapvető felelősségi viszonyaival, az állam felépítésének alapvető ismérveivel ismerkedhet meg az alaptörvényben. Éppen ezért jó, ha ezt mindenki megtanulja. Ezért tanítják sok olyan helyen, nemcsak a jogi egyetemen, hanem más egyetemeken is akár az alkotmánynak egyes intézkedéseit, a középiskolai tantárgyak közé is be van építve. És Magyarországnak új alaptörvénye lesz január 1-jétől, amely mindenkinek az alaptörvénye, mind a 10 millió állampolgárnak az alaptörvénye, ezért jó, ha mindenki azt megismerheti.

Többféle terv volt ezzel kapcsolatban nyilvánvalóan, hogy hogyan ismerhetik meg. Ön is tudja, hogy szűkösek az anyagi lehetőségei a kormányzatnak, nem teheti azt meg, hogy minden háztartásba eljuttatja a postával, minden levelesládába egy-egy példányát elküldjük. Ön is látja más országokban, hogy az alaptörvénynek az ilyesfajta terjesztése vagy kultusza jóval nagyobb. Ha ön bemegy Amerikában egy múzeumnak bármilyen boltjába, akkor ott az eredeti papír reprint kiadásában vagy olcsóbb papírkötésben vagy drágább bőrkötésben nagyon sokféleképpen megkaphatja az ottani alkotmányt a kiegészítésekkel együtt. Amikor itt járt a mi minisztériumunkban mondjuk, Justice Anthony Kennedy, ő is ennek egy példányát dedikálva adta át emlékként, mert fontosnak tartják, hogy terjesszék az Egyesült Államok alkotmányát, azt minél többen megismerjék az ország határain belül és kívül is. Éppen ezért törekedtünk arra a megoldásra, amelyik költségkímélő, hiszen csak az fog kapni az alaptörvényből, aki kér, de azoknak a lehetőségét biztosítjuk, hiszen az önkormányzatokhoz, a hozzájuk legközelebbi helyre visszük az alaptörvény igénylésének lehetőségét.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
109 168 2011.09.12. 1:12  161-168

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nem először gúnyolódnak önök hasonló hangnemben, és nem a lényegről beszélve igyekeznek különböző módon lejáratni (Dr. Bárándy Gergely közbeszólása.) nagyon fontos szimbólumait az országnak. Emlékezzünk, '98 és 2002 között ugyanígy hasonló módon álltak ahhoz, amikor a közintézményekre ki kellett tenni a nemzeti színű lobogót, és azt tisztán kellett tartani, tehát időnként ki kellett mosni és ki kellett cserélni. Ugyanilyen gunyoros hangnemben álltak ki szocialista képviselők, és ugyanígy próbálták gúnyolni másik nemzeti szimbólumunkat, a nemzeti lobogót. (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiból.) Ugyanerről van szó itt is, önöknek mindig fáj, ha nem csak piros színű az a toll, meg nem csak piros színű az a szalag, hanem piros-fehér-zöld, és ebből mindig igyekeznek gúnyt űzni itt a Parlament falain belül és azon kívül is.

Természetesen ezek teljesen életszerű dolgok, hogy legyen egy felelőse egy dolognak. Tudom, önöknél a felelősség kérdése kicsit másfajta értelmezési tartományba tartozik, de itt fontos, hogy ha közszolgálatról beszélünk, akkor igenis, azt is szolgálni kell, hogy az alaptörvény méltó helyen legyen kihelyezve, és nyilvánvalóan, ha ez valahol nem így történne, önök lennének az elsők, akik lefényképeznék, és föltennék a Facebookra, hogy gúnyolódjanak azon, milyen körülmények között van az alaptörvény. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) És én attól tartok, képviselő úr téved, ez az alaptörvény még jó pár évtizedig hatályban lesz, érdemes ezt megismerni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 6 2011.09.13. 5:21  3-6

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Szögezzük le, hogy a választások eredményét nem a választójogi törvény szabja meg, hanem a pártok teljesítménye. Jól láthattuk az előző években, az előző választásokon is, hogy nyilván az a párt tudott nyerni egy választáson, amely jó teljesítményt nyújtott, akár kormánypártként, akár ellenzéki pártként, és az vesztett, amelynek a teljesítményét az állampolgárok valamilyen okból nem ítélték meg ennyire jól. Tehát azért nyilvánvalóan sok mindent befolyásol egy választójogi törvény, de alapvetően a pártok teljesítménye befolyásolja azt, hogy ki lesz kormánypárt, és ki ellenzék.

Azt nagyon fontosnak tartom, amit ön is mond, hogy semmiképpen nem szabad pártokra vagy aktuális helyzetekre szabni a választójogi törvényt. Az LMP javaslata például, hogy vigyük lejjebb a bejutási küszöböt 5 százalékról 3 százalékra, ha jól emlékszem, azért az gyanús, mintha egy kicsit kevés önbizalommal levő LMP nézne a következő választások elé, és mintha kicsit önmagára szabná az LMP ezt a javaslatot. Persze önök erre azt mondják, hogy kis pártokat kell bejuttatni a parlamentbe, de hát nézzük meg az Amerikai Egyesült Államokat: kis pártok nélkül működik elég jó, demokratikus viszonyok között évtizedek, évszázadok óta, és két párttal is tökéletesen jól működik. És azt hiszem, senki sem vonja kétségbe, hogy Amerikában demokrácia van, a kormánypárt leváltható, pedig hát nincs semelyik kis pártnak lehetősége arra, hogy bekerüljön akár a kongresszusba, akár a szenátusba, de mégis egy jól működő demokrácia, mégsem kívánja senki kétségbe vonni azt, hogy ott is demokratikus viszonyok vannak.

Az egy vagy a két forduló kérdése. Azok is érvek, amiket képviselő úr mondott, de nyilván vannak ellenérvek is, hiszen azt is mondhatjuk - bár a második forduló nyilván, ahogy ön is mondja, akkor egy kormány-ellenzék orientációt már jelenthet a választók számára -, hogy a háttéralkuknak nyílik meg nagyobb tere, hogy visszalépnek jelöltek, valaki már nem tud arra szavazni, akire igazából szavazott volna, mert a pártok háttérben, a választók közvetlen akaratát valamelyest megkerülve, de egymás között osztoznak meg szavazatokon, egymás között osztoznak meg választókörzeteken, és egyes állampolgároknak az adott körzetben akár nincs is lehetőségük akkor arra, hogy arra a pártra szavazzanak, akikre szerettek volna, hiszen a pártok háttéralkui dönthetik el sokszor, akár a második fordulóban azt, hogy ki kire szavazhat, kinek alakulhat ki többsége.

Úgyhogy én azt mondom, hogy az éremnek két oldala van, mindegyik javaslat mögött van pozitív és negatív érv egyaránt.

Vagy ön mondta szintén a demokrácia minőségét, a kormánypártok leválthatóságát. A szomszédos Ausztriában évtizedekig uralkodott a Néppárt- szociáldemokrata koalíció nagykoalícióként. Működött, újraválasztották, egymás között osztották újra a tárcákat, a miniszterelnöki pozíciót. Egyébként mindez addig is működött, amíg meg nem jelent a palettán az ottani Jobbiknak egyfajta erőképe, és az szét nem feszítette ennek a nagykoalíciónak a rendszerét, amely utána egyébként megint konszolidálódni látszódott. Emlékszünk, hogy körülbelül tíz évvel ezelőtt ott is a Jörg Haider-féle néppárti koalíciónál milyen európai kihatású változások voltak az osztrák belpolitikai életben. Tehát ott is egy stabil koalícióval évtizedekig elműködött, az Egyesült Államokban új párt nem nagyon jelent meg az utóbbi évtizedekben, és mégis mindegyiket demokratikusnak mondhatjuk.

De hát még olyasfajta különleges intézkedések vagy lehetőségek is vannak, mondjuk, a francia köztársasági elnöknek, hogy úgy alkothat törvényt, hogy megkerüli a törvényhozó hatalmat, ő maga a javaslatot terjeszti népszavazásra, és így fogadtatja el a megválasztott népképviselők megkerülésével a saját törvényjavaslatát; vagy az amerikai legfelsőbb bíróság bíróinak választása, amely egy tipikusan politikai alkunak a következménye, és kifejezetten és a nyilvánosság előtt sem eltitkoltan politikai delegáltak kerülnek be ott a legfelsőbb bíróság kötelékébe. Vagy ha megnézzük Angliát, ahol semmifajta kompenzációs vagy arányosító rendszer nincs, mindenki talán, aki itt a Házban van, ismeri az angol rendszert, ha ott lennénk, ha az angol, egyébként mindenki számára demokratikusan elfogadott választási rendszerben működnénk, akkor a képviselők 97 százaléka a Fidesz-KDNP soraiból kerülne ki, hiszen csak egyéni körzetekben lehetne szavazni. Ezzel biztosítják az angolok elég jól, évtizedek vagy akár évszázadok óta is a stabil kormányozhatóságot.

Tehát mindegyik mellett és ellen vannak érvek, ahogy ön is kezdte a felszólalását.

A mi célunk nyilvánvalóan az állampolgárok minél aktívabb részvétele a közpolitikai folyamatokban, ezért mi a választást vagy az állampolgárok beleszólását megpróbáljuk a négyévenkénti egyszeri szavazáson kívül más alkalmakra is kiterjeszteni. Ezért bonyolítottunk már le két nemzeti konzultációt, egyet az alkotmánnyal kapcsolatban, egyet pedig szociális kérdésekkel kapcsolatban, és ezért tervezünk további ilyen fontos kérdésekben - akár a közbiztonság vagy más kérdésekben - további konzultációkat. Erre egy külön felelős államtitkár is megjelent a kormányzatban. Úgyhogy látható, hogy komolyan vesszük az emberekkel való konzultációt. Mindenkivel igyekszünk kapcsolatba lépni, hogy ne csak négyévente tudjanak véleményt nyilvánítani. Szerintem ha a demokrácia minőségét akarjuk javítani, a másfél év alatti két, tízmillió főt megcélzó és egymilliós válaszadási rátával rendelkező konzultáció a demokrácia minőségét igencsak javította Magyarországon.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 114 2011.09.13. 6:15  113-129

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mind saját ügyeink intézése során, mind a hozzánk forduló állampolgárok kéréseiből, sokszor inkább panaszaiból megtapasztalhattuk, hogy sem a hivatalok, sem a jogszabályok útvesztőiben még mindig nem egyszerű eligazodni. A nemzeti ügyek kormánya éppen ezért hirdette meg programjában, hogy a bonyolult és sokszor kiszámíthatatlan állami szabályozás visszaszorítása érdekében határozott lépéseket tesz a bürokrácia és az adminisztráció csökkentése érdekében, amely nemcsak a jogbiztonságot növeli, de az állampolgárok és a vállalkozások ügyintézését megkönnyítheti, ügyintézési határidejét is megrövidítheti.

A jogalkotás szakmai színvonalának növelése és az egyes jogszabályok gyakorlati hasznosulásának javítása érdekében fogadta el az Országgyűlés az új jogalkotási törvényt és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényt, amelyek együtt, 2011. január 1-jén léptek hatályba. Ezek a törvények az új jogszabályok előkészítésének folyamatában előírt előzetes hatásvizsgálat mellett kötelezővé teszik a jogszabályok hatásainak utólagos elemzését is, így a szabályozásért felelős miniszter folyamatosan figyelemmel kísérheti, sőt figyelemmel kell hogy kísérje a feladatkörébe tartozó jogszabályok hatályosulását, a jogszabályok által elérni kívánt eredeti céloknak a megvalósulását.

Az utólagos elemzés keretében a miniszterek feladata az is, hogy gondoskodjanak az elavult, a szükségtelenné vált vagy tartalmilag kiüresedett, illetve egyébként alkalmazhatatlan jogszabályok hatályon kívül helyezéséről. A közigazgatás megújítását célzó Magyary-program részeként éppen ezért megkezdődött a 2011. január 1-jét megelőző időszakban kihirdetett jogszabályok deregulációs célú felülvizsgálata. A program keretében különös hangsúlyt kap azoknak a szabályoknak a jogrendből való kiemelése, amelyek a kormány programjával nem összeegyeztethető feladatokat állapítanak meg. A dereguláció folyamata ugyanakkor nem értelmezhető csak a törvények vagy miniszteri rendeletek felülvizsgálataként, annak a tágabb értelemben vett jogalkotás teljes spektrumára ki kell terjednie. Éppen ezért kéri fel a kormány az Országgyűlést saját határozatainak áttekintésére is. Az országgyűlési határozati javaslat az Országgyűlés korábbi, még hatályban levő döntései áttekintésének eredményeként közel 900 határozat hatályon kívül helyezésére, illetőleg visszavonására tesz javaslatot, amelyek között nem egy még a '60-as vagy '70-es években született, és jobbára akkori személyügyi döntéseket tartalmaz.

A hatályon kívül helyezés, illetve visszavonás az Országgyűlés ez irányú döntése esetén azokat a 2010. május 14., vagyis a jelenlegi Országgyűlés megalakulása előtt hozott és gondos mérlegelés eredményeként kiválasztott határozatokat érintené, amelyek az előzetes elemzés alapján már betöltötték a rendeltetésüket, így időközben feleslegessé, sokszor meghaladottá váltak. Különösen igaz ez az 1990. május 2. előtt hozott, még hatályban levő összesen 171 darab döntésre, ezek összességét hatályon kívül helyezni, illetve visszavonni javasolja a határozati javaslat. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy az Országgyűlés döntésének hatályon kívül helyezése nem érinti a hatályon kívül helyezést megelőzően keletkezett, megszüntetett vagy módosított jogokat vagy kötelezettségeket.

A deregulációs program azonban nem áll meg az országgyűlési határozati javaslatok hatályon kívül helyezésénél, ez annak csak egy első üteme. Második lépésként a kormány- és minisztertanácsi határozatok kerülnek sorra, amelynek keretében a felülvizsgálatra váró határozatok száma mintegy háromezer. A határozatok deregulációs szempontú felülvizsgálatát követően lehet elvégezni a jogszabályok, azaz a törvények és törvényerejű rendeletek, kormány- és minisztertanácsi rendeletek felülvizsgálatát is. Erre részben az alaptörvénnyel kapcsolatos jogalkotási munkák keretében, részben azt követően fog a kormány sort keríteni. Ezeknek célja kettős: egyrészről maguknak a jogszabályoknak a hatályon kívül helyezése - legyen az kormányhatározat, kormányrendelet, miniszteri rendelet -, másrészről a tartalmi dereguláció, annak a szintnek a megtalálása, amelyen az adott kérdést rendezni kell. Tehát ha valamit nem kell törvényi szinten, hanem kormányrendeleti szinten lehet rögzíteni, akkor azt tegyük meg úgy.

Engedjék meg, hogy az előterjesztésből pár, most hatályon kívül helyezni javasolt országgyűlési határozatra hívjam föl az önök figyelmét. Ilyen például a 13/1980-85. országgyűlési határozat, amely felhatalmazást ad a Varsói Szerződés hatálya meghosszabbításáról szóló okmány aláírására, vagy a II. Havannai Kiadvány, amely a független Kuba melletti szolidaritásáról biztosítja az ott élőket, vagy amely "A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a világ dolgozóihoz, politikusaihoz és közéleti személyiségeihez, a tudomány és kultúra képviselőihez, valamennyi ország parlamentjéhez intézett felhívásával kapcsolatban" címet viseli.

(15.50)

De szintén itt szerepel a 4/1971-75-ös országgyűlési határozat, amely a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megválasztásáról rendelkezik. Tehát van olyan, amelyik tartalma miatt nyilván már politikailag jelenti meghaladott időknek a jeleit. Más pedig teljesen fölöslegesen van a jogrendszerünkben, ilyen például a 28/1990-es országgyűlési határozat, amely a Honvédelmi Minisztérium vezető tisztségviselői és tábornoki kara szolgálati lakásainak felújításával kapcsolatos kérdéseket rendezi. Úgy gondolom, hogy ez akkori jogszabály már nem igazán kell hogy itt a magyar jog részévé váljon, ezzel is 700 jogszabállyal tudjuk egyszerűsíteni a magyar corpus jurist.

Kérem, hogy a kormány deregulációs programjával elérni kívánt célokat és a program első lépéseként a jelen határozati javaslatot az elhangzott érvek alapján támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 128 2011.09.13. 1:43  113-129

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Mindenekelőtt szeretném megköszönni a pártoknak az egyöntetű támogatását ezzel a javaslattal kapcsolatban. Valóban, sok tekintetben ez technikai, sok tekintetben a komikumot szűri ki a magyar jogtestből, de mindenképpen olyan feladat, amit el kell, el kellett végezni, hiszen itt akár évtizedes hátrányokat is kell hogy behozzunk.

Részletes vitája lesz a hatályon kívül helyezési javaslatnak, hiszen itt többen jelezték, és korábban is néztem, hogy már benyújtottak módosító javaslatokat. Amiket felvetettek, azok közül több olyan is van, amit meg kell néznünk, hogy csak itt szerepel-e, ebben a most deregulálni szándékozott javaslatban, vagy máshol is - törvényben, más döntésben, kormányrendeletben, kormányhatározatban - szerepel az az elköteleződés, akár az iskolatejjel kapcsolatban, akár a földbirtokvédelemmel, GRECO-tagsággal kapcsolatban, amit fenn kell tartani, és nyilvánvalóan senkinek nem irányult a szándéka arra, hogy ezeket kiküszöbölje. Úgyhogy erre a részletes vitában majd vissza fogunk térni, de köszönöm mindnyájuknak a támogatást. Valóban, ahogy önök is mondták, ez csak az első, és ha nem is a legkönnyebb, de nem a legnehezebb lépése annak a folyamatnak, amelyben a magyar jogszabályok közül a már elavult, használhatatlan, végrehajthatatlan, de mindenképpen zavaró jellegű, és az állampolgárok vagy akár csak a köztisztviselők, közalkalmazottak számára a jogszabályokban való eligazodást nehezítő különböző jogi normákat ki kell iktatni.

Úgyhogy bízom benne, hogy a Magyary-programnak ez a része az ütemezés szerint egy-két év alatt véget érhet, és valóban mindenki számára egyszerűbb lesz, nem csak a joghallgatóknak, hiszen kevesebb tételből kell majd húzni, mert kevesebb jogszabály lesz, nemcsak ők fognak ránk pozitívan gondolni, de a jogalkalmazók és a jogkeresők is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
111 322 2011.09.19. 1:51  305-335

DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! (Zaj. - Az elnök csenget.) A KDNP frakciója támogatja ezt a javaslatot, és engedjék meg, hogy egyetlenegy dolgot hozzak ide ezen a késői órán. A Magyar Szocialista Párt a mai nap 9 óra 50 percéből 9 óra 50 percet azzal a hazugsággal töltött, hogy a Fidesz-KDNP-kormány javaslatai, legyen az végtörlesztés vagy bármi egyéb a gazdagoknak kedveznek és nem a szegényeknek.

Most, kedves szocialista képviselőtársaim, általában ilyen távhővel fűtött panellakásokban nem a leggazdagabb emberek laknak Magyarországon. Az, hogy számukra garantáljuk, hogy amikor kicsi az infláció, nem nőhet az ár, az, hogy garantáljuk, hogy az árképletből kikerülnek olyan tételek, amelyek védhetetlenek a szolgáltatóknál, az, hogy garantáljuk, hogy csak 4-4,5 százalék körüli legyen az a haszon, ami eddig 8-10 százalék volt ezeknél a szolgáltatóknál, ez tipikusan a szegény sorsú kisembereket védi, ez tipikusan nem azokat a gazdag embereket, akik nem távhőszolgáltatásos lakásban laknak, hanem tipikusan a nehéz sorsú embereket.

Ha valamivel ezeknek az embereknek segíteni szeretnénk, ez pontosan a rezsiköltségek befagyasztása, hogy a közműszolgáltatók ne tudják nekik olyan óriási mértékben emelni a közműárakat, mint ahogyan a gáz árát önök megemelték a saját 8 éves ciklusuk alatt. Ha valóban hitelesen azt szeretnék képviselni, hogy a kispénzű embereken akarnak segíteni, a szegény sorsú embereken akarnak segíteni, tipikusan ez az a javaslat, amit támogatniuk kell. A KDNP pont ezért támogatja ezt a javaslatot, mert a szociálisan leginkább rászoruló embereken segít, leginkább a társadalom peremére szorult embereken. Én azt javasolom a Szocialista Pártnak, hogy ha egész nap azzal töltötték az idejüket, hogy valótlanságokat állítottak a Fidesz-KDNP végtörlesztésre vonatkozó javaslatáról (Zaj az MSZP soraiban.), akkor itt, amikor tényleg a szegény embereken segíthetnek, segítsen rajtuk, és ne csak a tehetőseket támogassa.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
111 342 2011.09.19. 5:49  341-343

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Valóban, elnök úr, jól mondta. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egyrészről több javaslat is fölmerült - akár írásban, akár szóban -, hogy mely határozatokat nem kellene deregulálni, melyeket kellene hatályukban fenntartani, erre is valóban szeretnék utalni.

Már a határozati javaslat általános vitája során képviselőtársaim részéről több olyan felszólalás hangzott el, amelyek egyes országgyűlési határozatok hatályon kívül helyezésének átgondolására hívták föl a figyelmet, azzal azonban mindenki egyetértett itt a Házon belül és a bizottsági vitában is, hogy a kormány javaslata helyes célt követ: az elavult, szükségtelenné vált vagy tartalmilag kiüresedett döntések kerüljenek ki a magyar jogrendszerből. Az, hogy a közel 900 határozatból csak 5-6 esetében merült fel egyáltalán a dereguláció szükségessége, azt mutatja, hogy ezt a lépést már időszerű volt megtenni. Természetesen a hatályon kívül helyezést megelőzően különös figyelemmel eljártunk, megvizsgáltuk minden egyes korábbi döntését a tisztelt Háznak, hogy valóban csak olyan joganyagok kerüljenek ki a rendszerből, amelyek az előzetes elemzések alapján már betöltötték a rendeltetésüket, így feleslegessé, meghaladottá váltak.

A képviselőtársaim által jelzett országgyűlési határozatok tekintetében különös jelentőséggel bír az exkluzívan is kiemelt tény, miszerint az Országgyűlés döntéseinek hatályon kívül helyezése nem érinti az azt megelőzően keletkezett, megszüntetett vagy módosított jogokat vagy kötelezettségeket. A nemzetközi szerződések megkötésére irányuló határozatok hatályon kívül helyezése így természetesen nem befolyásolja az az alapján megkötött és legtöbb esetben jogszabállyal kihirdetett nemzetközi szerződés érvényességét. Jó példa erre az LMP által felvetett, az Európa Tanács korrupció elleni államok csoportjához, az úgynevezett GRECO-hoz való csatlakozásról szóló 49/1999. számú országgyűlési határozat. Ennek hatályon kívül helyezése nyilván nem jelenti azt, hogy ezzel a döntéssel kilépünk a GRECO-ból, hanem csak azt, hogy kikerül a hatályos jogi környezetből ez a határozat. A hatályon kívül helyezés e tekintetben csak deregulációs kérdés, és figyelemmel arra, hogy az egyezmény a 2004. évi L. törvénnyel kihirdetésre került, Magyarország tagsága a GRECO-ban egyébként is evidens az egyezmény alapján.

A hatályon kívül helyezés ugyanezt a jogi helyzetet eredményezi a gyalogsági aknák betiltásának kezdeményezéséről szóló 114/1996. számú országgyűlési határozat esetében is. Itt is megtörtént az Országgyűlés által meghatározott kötelezettség teljesítése azáltal, hogy hazánk csatlakozott a nemzetközi szerződéshez, és kihirdette az erről szóló törvényt 1998-ban.

Az általános vita során felmerült a földbirtok-politikai irányelvekről szóló 48/2002. számú országgyűlési határozat hatályon kívül helyezése is; ezt a Jobbik vetette föl, ha jól emlékszem. Az országgyűlési határozatot az első Orbán-kormány kezdeményezésére fogadta el a tisztelt Ház, és egyes pontjai még ma is élő elveket határoznak meg, azonban az érintett terület tavaly ősszel a kormány által elfogadott törvénnyel nagymértékben újraszabályozásra került. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény tartalmazza a földbirtok-politikai irányelveket, amelyekhez képest további elvek meghatározása a jogrendszerben inkább csak zavart jelentene, mint többletkötelezettségek megállapítását.

Az iskolai tejfogyasztás "Igyál tejet!" programról szóló 135/2003. számú országgyűlési határozat - amely szintén a Jobbik részéről került felvetésre - egy program megindításának a feladatát szabta meg a kormány részére, az ahhoz kapcsolódó egyszeri beszámolási kötelezettséggel. A program megindult, annak teljesítése folyamatosan történik és történni fog a jövőben is, annak költségvetési és egyéb feltételeinek biztosítására a kormány a jövőben is kifejezett figyelmet fordít majd.

Az általános vitán szintén kifogás érkezett egyes, az Országgyűlés részére teljesítendő beszámolási, jelentéstételi kötelezettséget megállapító országgyűlési határozatok hatályon kívül helyezésével kapcsolatban. Ezek közül kiemelésre került a kormány szabadkereskedelmi politikájáról szóló tájékoztatási kötelezettségről szóló 61/1996. számú országgyűlési határozat, amelynek deregulációját kifejezetten szükséges elvégezni, hiszen az európai uniós csatlakozást követően, EU-tagállamként Magyarország a többi uniós tagállamhoz hasonlóan már nem köthet önállóan szabadkereskedelmi megállapodásokat, ez ugyanis - mint a közös uniós kereskedelempolitika része - uniós hatáskörré vált.

A további kötelezettségeket megállapító országgyűlési határozatok esetében az egyetlen cél az volt, hogy a felesleges, valójában az Országgyűlés számára értékelhető és feldolgozható információkat nem tartalmazó jelentések, beszámolók benyújtására vonatkozó kötelezettségek megszüntetésre kerüljenek, és az Országgyűlés elé csak azok a beszámolók kerüljenek, amelyek a törvényalkotó és ellenőrző feladatához ténylegesen szükségesek: ahhoz, hogy a Ház érdemi feladataira jobban tudjon koncentrálni.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vitában elhangzottakra reagálva remélem, meg tudtam erősíteni, hogy ez az általánosságban pozitív cél mellett részleteiben is hasznos és elfogadandó határozat, amelyre kérem, hogy a tisztelt Országgyűlés és a képviselők adják szavazatukkal áldásukat, és támogassák azt.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
112 8 2011.09.20. 5:04  5-8

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Valóban, amikor demokráciáról beszélünk, akkor a demokrácia részvétel nélkül semmit sem ér; ha nem tájékozott állampolgárok döntenek a közügyekről, akár négyévente, akár sűrűbben, akkor hiába az egész.

Ha valaki igazán ki akarja kezdeni a demokráciát, akkor arról kell meggyőznie az embereket, hogy 3 évig és 9 hónapig semmit ne foglalkozzanak a politikával, mert a politika egy csúnya, távoli, tisztességtelen dolog, amiről jobb, ha nem is informálódnak, és elég a kampányban az utolsó 3 hónapban megnézni a pártok programját, és aszerint dönteni. Hát mi abszolút nem ennek az álláspontnak a pártján vagyunk, hanem annak a pártján, hogy négy évig igenis mindenkinek aktívan részt kell venni a közügyekben, tájékozottnak kell lenni, és rá kell jönni, hogy egy politikai döntés - lehet az egy helyi ügy, lehet az egy országos ügy - mindig sokkal összetettebb, nem fehér és fekete, mint egy amerikai filmben a szereposztás, hanem mindenhol sokkal nehezebb egy jó döntést hozni, mindig sérülnek érdekek, de ezeket néha vállalni kell, ha a közösség javát szeretnénk elérni.

Éppen ezért, hogy erről ne csak beszéljünk, hanem tények is legyenek emögött, fogadtuk el tavaly a 2010. évi CXXXI. törvényt - amit, nem emlékszem pontosan, de úgy emlékszem, hogy az ellenzéki pártok többsége nem támogatott -, ami azóta egy sokkal nyíltabb jogalkotást és egy sokkal aktívabb beleszólást is enged a közügyekbe, a törvényalkotás folyamatába.

(9.20)

Azóta, ha ön is megnézi, új elemként a kormány.hu honlapcsaládján van külön egy társadalmi részvétel nevű piros kis dobozka, ahol ki-ki az éppen készülő jogszabályokat, törvénytervezeteket, kormányrendeleteket, miniszteri rendeleteket megnézheti. Ez a részvétel nyilván nemcsak a törvény elfogadása előtt, hanem a törvény elfogadása után is életben van. Pont a tegnapi késő éjszakában volt a részletes vitája ezen törvényből fakadóan azon jogszabályok deregulálásának, amelyek már fölöslegessé váltak. Tehát igyekszünk a társadalmi részvételnek minél szélesebb törvényi kereteket is szabni. Ezért kötöttek a tárcák stratégiai partneri megállapodásokat társadalmi szervezetekkel. Vannak ebben akár zöld civil szervezetek, gazdasági kamarák, hivatásrendi szervezetek, érdekképviseletek, pontosan azért, hogy minél aktívabb lehessen a párbeszéd, és minél több visszajelzést kapjunk, minél jobb minőségű jogszabályokat tudjunk alkotni.

Szintén ön is említette az egész hetes rendezvénysorozatot, amelyet civil szervezetek szerveznek. Ezúton is köszönjük meg, hogy ennek a nagyon fontos ügynek szintén munkásai, úgy gondolom, mint mi magunk is itt, a parlamentben, a Civil Kollégium Alapítvány, a Közösségfejlesztők Egyesülete, a Magyar Művelődési Intézet, a Közösségi Kapcsolat Alapítvány, a Közösségfejlesztők Országos Fejlesztői Műhelye és a Szövetség a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért szervezet. Nos tehát, ezek mind-mind azon munkálkodnak, amin mi is. Civil szervezetként, azt kell mondjam, nagyon szép eredményeket mutatnak föl, hiszen évek óta, van amikor 4 ezer, van amikor 7 ezer körüli embert meg is tudnak szólítani, a kérdőíveket ki is töltik. Szerintem minden önkormányzatnak ez ugyanolyan fontos feladata.

A magyar állam is részt vett ebben, hiszen formabontóan indítottunk mind az alkotmány, mind a szociális kérdések tekintetében nemzeti konzultációt, illetve szociális konzultációt, amelyek minden korábbinál magasabb válaszadási hajlandósággal mutatták meg az állampolgárok véleményét. Lehetőségük volt arra, hogy beleszóljanak a közügyekbe. Nemcsak azért fontos, hogy az alkotmány szövegtervezetéből kiszedtük azokat a részeket, amelyeket az állampolgárok nem támogattak, ami mellett viszont kiálltak nagymértékben, azt bent hagytuk, ez az egyik része. Megtudtuk a véleményüket, ezáltal lett közösségi az alaptörvény, hogy soha nem látott részletességgel, a magyar és az európai jogalkotásban sem látott részletességgel tudtak egyes intézkedésekbe is beleszólni és véleményt mondani az emberek. De azért is fontos, amit ön is említett, hogy érezzék, hogy a demokrácia velük együtt működik, hogy készségszinten legyen meg az állampolgárokban, hogy egyes kérdésekben tájékozódnak, és azokban a kérdésekben véleményt nyilvánítanak. És adott esetben, ha van egy helyi ügy, ami a településük szempontjából fontos, vagy van egy országos ügy, amiben a véleményüket fontosnak tartják, már ez a készség megerősödik.

Mi, azt hiszem, két erős löketet adtunk a nemzeti konzultációkkal annak, hogy ezt komolyan is vegyék, és a későbbiekben is beleszóljanak ebbe. Amit ön mondott, a fiatalok részvételének elősegítése szintén egybevág a kormány szándékával és akaratával, hiszen ön is emlékezhet, hogy a szociális konzultáció kérdőíveit már nemcsak a 18 év fölöttiek, hanem a 16 és 18 év közöttiek is megkapták. Hiszen jól láthatjuk, hogy sok tekintetben már ők is fiatal felnőttek, tájékozottak bizonyos kérdésekben, és az alaptörvény szabályainak jó része az ő életük meghatározó részét fogja megszabni. Ezért volt fontos, hogy minél inkább lejjebb vigyük ezeket a konzultációs határokat, és 16 éves kortól lehessen ebben részt venni.

Mi eddig is tehát és ezután is igyekszünk akár törvénnyel, akár stratégiai partneri megállapodással, akár nemzeti konzultációval, akár más módon lehetőséget biztosítani arra, hogy az állampolgárok személyesen is, illetőleg különböző levelek vagy internetes honlapok módján mindenféle kommunikációs eszközt igénybe tudjanak venni arra, hogy a véleményüket elmondják. Bízom benne, hogy ezt fogja megerősíteni ez az egyhetes rendezvénysorozat is.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
112 16 2011.09.20. 4:49  13-16

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ahogy az imént is elhangzott, a világon a legüldözöttebb vallás a kereszténység. Attól függően, hogy Afrikában mennyire érünk meg polgárháborús éveket, attól függően 130-160 ezer között mozog a megölt keresztények száma. Mi is tartottunk az EU soros elnökség rendezvénysorozatai keretében Gödöllőn egy konferenciát a vallásközi párbeszédről, ott hangzott el, hogy minden 5. percben megölnek egy katolikust a világon a hite miatt. Ami alatt képviselő úr elmondta a felszólalását, és ami alatt én reagálok most erre, egy-egy katolikust ölnek meg a világon csak és kizárólag a hite miatt, azért, mert meggyőződésesen vallja, hogy ő katolikus.

(9.40)

Amikor mi itt Európában élünk, könnyen belekényelmesedünk abba a világba, hogy mindenhol gótikus katedrálisok, barokk templomok vagy protestáns templomok fogadnak minket, és úgy gondoljuk, hogy a világon mindenütt adott az, hogy a keresztények ilyen szabadon élhetnek. És bár itt, Európában, a szekularizálódó világban olykor csak gúny tárgyává teszik a keresztényeket a hitük miatt, más kontinenseken, más országokban, főleg az arab világban, Afrikában, Ázsiában bizony nagyon sokan az életüket áldozzák még ma is; nem pusztán egy ókeresztény hagyomány az, hogy tudunk arról, hogy vértanúi vannak a kereszténységnek, ha nem is olyan nagy hírű szentek, mint voltak egykor, de a mai napig is hétköznapi emberek az életüket áldozzák a keresztény hitükért, vallásos meggyőződésükért. E szempontból talán a legfontosabb a világpolitika szempontjából a vallásszabadság biztosítása, hogy mindenki, mindenhol megvallhassa a hitét, és azt szabadon gyakorolhassa is.

Azért, hogy a keresztényekkel szembeni fellépéseket valamelyest vissza tudjuk szorítani, a magyar EU-elnökség is több lépést tett. Először is 2011 januárjában, az Európai Parlament plenáris ülésén miniszterelnök úr kezdeményezte az EU fokozott fellépését a keresztényüldözésekkel szemben, és azt kérte, hogy ilyesfajta határozott állásfoglalást alakítson ki az Európai Parlament. Erre utalt képviselő úr is.

Ezen túlmenően az Unió soros elnökeként, meglepő módon a franciákkal, a lengyelekkel és az olaszokkal közösen kértük Lady Ashtont, az EU külpolitikai főképviselőjét, hogy a január végi brüsszeli tanácsülésükre tűzzék napirendre ezt a kérdést. Ugyanis az Európai Unió nem maradhat közömbös például azokkal az atrocitásokkal szemben, amelyek 2010 szilveszterén Egyiptomban és más afrikai országokban, ázsiai országokban történtek. Az Európai Uniónak egyértelművé kell tennie, hogy ez elfogadhatatlan az ő számára, és ezt ki is kell hogy nyilvánítsa.

Magyarország külön is igyekezett tenni szimbolikusan is ezen a téren, amikor a kopt egyházfőt elhívta mind miniszterelnök úr az egyiptomi látogatása során, illetőleg Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr. Talán mindannyian értesültek a híradásokból is, itt is járt a kopt pápa, és templomot is szenteltek itt Budapesten, Magyarországon. Ez egyfajta kiállás is a kopt keresztények mellett, hiszen Magyarországon nem túl nagy a számuk, de ettől függetlenül ők egyfajta jelképei annak, hogy a keleti világban a keresztényeknek milyen nehéz sorsuk van, és hogyan kell nap mint nap megküzdeniük. Sokszor ezek az ellentétek egyáltalán nem vallási alapúak, sokszor gazdasági alapúak, a rosszabb sorsúak így próbálnak valamiért a jobb sorsúakon bosszút állni, hiszen Egyiptomban, mondjuk, a koptok a tehetősebbek közé tartoznak, és a társadalmi feszültségeket vezetik le ilyesfajta vallási köntösben.

De ettől függetlenül Magyarországnak akkor is, amikor nem az EU soros elnöke, fel kell hívnia a figyelmet azokra az eseményekre, amelyeket képviselő úr is mondott, hogy a világnak hány részén történnek ilyen atrocitások, és túl azon, hogy míg Magyarországon mindenki számára biztosítjuk a szabad vallásgyakorlást, a viszonosság alapján, a kölcsönösség alapján ezt minden más országtól is meg kell hogy követeljük.

Amikor mi azt mondjuk, hogy Magyarország egy demokratikus jogállam, amikor hitet teszünk a legalapvetőbb szabadságértékek mellett, akkor azt nem csak Magyarországon kell hogy megtegyük. Nemcsak arra van küldetésünk nekünk, demokratáknak, hogy itt védjük meg az emberek alapvető jogait, hanem a világ minden más részén, főleg keresztény emberként. Szerencsére ez egy olyan Országgyűlés, úgy gondolom, amelyben talán az egyik legtöbb vallását komolyan vevő és gyakorló képviselő ül itt a parlamentben, nagyon sok frakcióban a parlamenten belül. Úgy gondolom, hogy ha így, keresztény felebaráti szeretettel is tekintünk a világ más országaira, különösen nagy feladatunk, hogy kiálljunk azokért az emberekért, akik ott hitük, vallási meggyőződésük miatt üldöztetést szenvednek.

Úgy gondolom, hogy ebben a ciklusban is ez nemcsak a mi tárcánknak, nemcsak a külügyi tárcának, de minden magyar politikusnak felelőssége, bárhol is jár a világon. Fel kell hívnunk a figyelmet minden ilyenre, és ahol lehet, össze kell fognunk más országokkal, hogy megakadályozzuk ezeket az embertelen intézkedéseket.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
112 60 2011.09.20. 12:28  43-93

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Sokat tanultam a vezérszónoki körből, például azt, hogy az LMP azért nem nyújt be módosító javaslatot, mert Papcsák Ferencnek vannak külső szakértői. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Nem értem még a konkrét logikai összefüggést a kettő között, de ettől függetlenül figyelek a továbbiakban is.

Én úgy látom, hogy ellenzéki képviselőtársaimnak valamelyest már elhomályosította a látásmódját, és kicsit megdöntötte a józan ítélőképességét az itt eltelt másfél év és az a nem tudom, pontosan milyen lelki jelenség, frusztráció vagy más, ami a kormányoldalnak a kétharmados többsége miatt itt a parlamentben kialakult.

Egész egyszerűen az a legitimációs vita, amit itt lefolytattak, és amivel mindnyájan elkezdték a 17:2-es arányú hozzászólásaikat, szerintem teljes mértékben értelmezhetetlen egy parlamentáris demokratikus jogállamban. Ha valakinek kétharmados felhatalmazása van a parlamentben, az a párt kétharmados törvényeket hozhat. Ez körülbelül olyan, minthogyha az ellenzéki pártokon azt kérnénk számon, hogy nem mondták el a választóknak, hogy 2011. szeptember 19-én ilyen és ilyen tárgyú interpellációkat fognak beterjeszteni, tehát nincsen rá felhatalmazásuk.

Arra van ennek a kormányzó többségnek felhatalmazása, hogy négy évig, a következő parlamenti választásokig, ennek a ciklusnak az utolsó ülésnapjáig elfogadjon olyan törvényjavaslatokat, amelyek kétharmadot igényelnek. Nem volt arra szükség, és ezt önök sem gondolhatják komolyan, hogy egy választás során, amikor bizonyos fajta hosszú távú terveket - mint például a bírósági ügyek gyorsítása, a bíróság átalakítása - megjelöl egy-egy kormánypárt, de nem fogja iratmintákkal vagy törvényjavaslat-szövegekkel egyenként a négy évre vonatkozó, ennek a kormányzati ciklusnak olyan ezer körüli törvényjavaslatát egyenként részletszabályban felsorolni. Sőt nyilvánvalóan, mivel még a kétharmados többség sem volt garantálható ennek a kormányoldalnak, az sem reális elvárás, hogy az alkotmány, az alaptörvény minden egyes szabálya ott legyen.

Én azt kérem önöktől, hogy tartózkodjanak minden olyasfajta felszólalástól, ami azt mondja, hogy nincs felhatalmazása a Fidesz-KDNP-nek arra, hogy kétharmados törvényeket hozzon. Van felhatalmazása! Nyilván vannak ennek korlátai, vannak az általános emberi jogok, az általános jogállami normák, amelyekbe ezek nem ütközhetnek. (Dr. Bárándy Gergely: Kéne!)

De azt a vitát már számtalanszor lefolytattuk a parlamentben ebben a kormányzati ciklusban is, hogy vannak nagyon eltérő jogállami berendezkedések, és az is jogállam, ami Angliában van, hogy egy ottani választás után három darab ellenzéki képviselő lenne, és mindenki más, mind a kettőszáz vagy közel... (Dr. Papcsák Ferenc közbeszól.) Mennyi körzet van? 176. Tehát akkor 173 képviselő lenne kormánypárti és 3 lenne ellenzéki, az is egy jogállami berendezkedés, az is ugyanúgy Angliában évszázadok óta működik, mégsem mondhatja rá senki, hogy diktatórikus berendezkedés.

Franciaországban az elnök a parlament megkerülésével népszavazással hozhat törvényeket, olyan törvény születhet, amit az országgyűlési képviselők nem is láttak, vagy csak egy szavazatuk van a 80 millió választópolgár között Franciaországban, mégsem mondhatjuk, hogy nem demokratikus berendezkedés.

Ne oktassuk ki egymást szerintem ilyen téren abban, hogy csak az LMP, csak az MSZP vagy csak a Jobbik elképzelése jogállami berendezkedés, a Fidesz-KDNP-oldalnak a felvetései nem jogállamiak! Tehát igenis ebben a ciklusban, fogadják el, mint ahogy mi is kénytelenek voltunk elfogadni nyolc évig korábban, hogy amit akkor az MSZP-SZDSZ megtehetett, és feles törvényeket elfogadhatott, most az állampolgárok általános felhatalmazása nyomán a Fidesz-KDNP is megtehet. Ennek vannak bizonyos korlátai, népszavazással, alkotmánybírósági eljárással, amelyek továbbra is élnek, hiszen mindenki ezekhez a fórumokhoz fordulhat az új alaptörvény hatálybalépése után is, de addig senki nem vitathatja a kormánypártoknak ezeket a lehetőségeit.

Egy kicsit kétségbe vonom azért azt a felvetését Bárándy képviselő úrnak, hogy a lehető legjobb európai bírósági modell van Magyarországon. Valóban egyébként, a bíróságokba vetett közbizalom jóval magasabb, mint a belénk, országgyűlési képviselőkbe, akár parlamenti ellenzéki, akár parlamenti kormánypárti képviselőkbe vetett bizalom, és valóban vannak olyan államok, ahol lassabb az ítélkezés, nehezebben születnek meg az ítéletek, vagy teljes mértékben korruptnak tartják a bíróságokat, és ezért nem bíznak meg bennük.

De azért nyilvánvalóan Magyarországon is van mit javítani, hadd ne kelljen emlékeztetnem itt mindenkit 2011. szeptember 14-ére, amikor a Székesfehérvári Városi Bíróság Joav Blum ügyében hozott egy olyan elsőfokú, nem jogerős ítéletet, ami - hogy úgy mondjam - a jogot nem végzett állampolgároknak is a természetes jogérzetét sértheti, hogy ha nem ismerte Joav Blum a magyar jogot, mert sem nem olvas, sem nem beszél magyarul, akkor nem kellett tudnia a lakcímbejelentésnek a szabályait és az ehhez tartozó kötelezettségeit.

Tehát én úgy gondolom, hogy igenis van arra szükség, hogy megnézzük, mik azok a társadalmilag el nem fogadható jelenségek a bíróságokon belül, amelyek egyes törvénymódosításokkal megoldhatók, amelyek nyilvánvalóan a bíróknak a szakmai munkáját tudják javítani, a felelősségüket tudják növelni a saját döntéseikkel kapcsolatban. Ez nyilván az ügyteher csökkentését is jelenti, hiszen csak akkor várható el egy bírótól, hogy alaposabb ítéleteket hoz, hogyha kevesebb az ügyterhe. De ettől függetlenül én úgy gondolom, hogy bár lehet, hogy Portugáliában pont a mi OIT-es modellünket vették át, Ausztriában meg pont nem, mert ott meg pont azt látták, hogy nem egy jó modell, nem ezt kellene átvenniük, mert nem ezzel fog hatékonyabbá válni az igazságszolgáltatásnak a rendszere.

De itt is fölhívnám a figyelmet, hogy önök előszeretettel beszéltek olyan törvényekről vagy az alaptörvényről, amit már elfogadtunk vagy olyan törvényekről, amelyek még a parlament előtt sem fekszenek, mint az igazságszolgáltatási reform, éppen ezért valamelyest kanyarodjunk át minél előbb a mostani, előttünk fekvő törvényjavaslatra.

Önök azt mondták, hogy nem kellően átgondolt a javaslat, mert lassítja és nem gyorsítja a bíróságnak a döntéseit, ügymenetét. Én ugyanakkor pontosan úgy látom, hogy lehetőséget biztosít arra, hogy gyorsabbá váljon az ügyintézés, hiszen jól tudjuk, hogy Magyarország számára versenyképességi kockázat, nem is kockázat, versenyképességi hátrány az, hogy a bíróságokon való jogérvényesítésnek az időtartama hosszabb, mint az elvárható lenne egy európai uniós tagállamtól.

Nyilván van olyan EU-s tagállam, ahol még a mienknél is hosszabb, de ettől függetlenül ez javítandó, hiszen a követelését, a kintlévőségeit egy cég, ha idejön beruházóként, nem tudja egész egyszerűen behajtani kellő időn belül, az ő pénze áll, az ő pénze nem folyik be, és éppen ezért, mondjuk, mérlegeli, hogy Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában vagy Magyarországon fektessen be, többek között ez is ott szerepel azok között a kérdések között, amit az őt segítő befektetési tanácsadónak vagy adótanácsadónak, vagy ügyvédi irodáknak, más pénzügyi tanácsadóknak feltesz, amikor eldönti, hogy új gyárat létesít-e Magyarországon vagy sem.

(15.20)

Ez tehát nem csupán az igazságszolgáltatás belső ügye, hanem mindenkinek, jogászoknak, nem jogászoknak egyaránt fontos ügye, hiszen ez munkahelyeket jelent, a magyar GDP növekedését jelenti. És az emberek természetes igazságérzetét is, hiszen mindenki szeretné minél inkább az igazságát megtalálni a bíróságon, legyen akár polgári ügy, legyen akár büntetőügy.

Ez a törvényjavaslat pont arra biztosít lehetőséget, hogy azoknak a bíróknak a helyére, akik elsősorban akár bírósági igazgatási vagy fölső vezetői és nem napi ítélkezői tevékenységgel foglalkoztak, minél alacsonyabb szintű és valóban hétköznapi ítélkezéssel foglalkozó bírók lépjenek. Míg tehát olyan emberek kerülnek ki, akik inkább a bíróságok igazgatásával, belső ügyrendjével, ügykezelésével foglalkoztak, ehhez képest most olyan emberek kerülhetnek a pályázati eljárás nyomán és a mellékelt táblázatban szereplő arányokban a helyükre, akik hétköznap elsőfokú ügyeket fognak tudni tárgyalni. Ott állnak sorban, önök is tudják, a felvehető bírók többszöröse jegyzőként, fogalmazóként, azok a fiatalok 30 év körül, akik már kellő gyakorlattal rendelkeznek a bíróságon, a szakvizsgáikat letették, reményeink szerint minél jobb eredménnyel, és belevethetik magukat az elsőfokú ügyek minél gyorsabb tárgyalásába.

Önök is ismerik azt a piramist, ami a bíróságoknál, illetve korábban az ügyvédeknél jelentkező ügyek mennyiségét mutatja. Óriási mennyiségű ügy van az ügyvédeknél, azoknak csak egy része megy első fokra, sokan belenyugszanak az elsőfokú ítéletbe, kevesebben mennek másodfokra, és rendkívüli jogorvoslattal még kevesebben élnek. Tehát jól láthatóan fönt, a bírósági hierarchia csúcsán kevesebb ügy fordul meg, az állampolgárok kevesebb részére van befolyással az a tevékenység, amit ott végeznek. Persze, nyilvánvalóan a jogegységi döntések azért fontos szereppel bírnak sok más egyéb ügyben is, de ami az állampolgárok és a cégek hétköznapi, legtöbbször vitt ügyeivel kapcsolatos, az az elsőfokú bíróság, helyi vagy megyei bíróság, ahol elindul az adott eljárás. Ha tehát ezeket a státusokat minél inkább lefelé igyekszünk csoportosítani, azzal a tényleges ítélkezést, a tényleges ítélethozatalt tudjuk meggyorsítani.

Maga a jogszabály ezen túlmenően magukat a keretszámokat az ügyfélforgalmi statisztikák alapján igyekezett kialakítani, pontosan azért, hogy valamelyest megszűnjék az igen nagy különbség, a tágra nyílt olló. Ez egyes vidéki városokban a bírókra 40 ügyes referendát hozott létre, tehát csak 40 ügyet kell vigyen egy bíró, míg mondjuk, a fővárosban 100-200 ügy is egy bíró nyakába van varrva. Nyilvánvalóan ez akár csak a minőséget, akár a gyorsaságot negatívan befolyásolja. Ezért fontos, hogy a statisztika alapján készültek ezek a számok.

A szabályok alapvetően visszautalnak a normál bírói jogállási törvényre, és csak azokat az eltérő szabályokat tartalmazzák, amelyek speciálisan erre a rövid időszakra kell hogy vonatkozzanak. Azért kell hogy vonatkozzanak, hogy ne legyen kicsúszás ezekből az időszakokból, sokkal feszesebb, sokkal konkrétabb és nehezebben elhúzható vagy nem elhúzható szabályokat fogalmaznak meg, pontosan azért, hogy itt határidőre megtörténjenek az egyes pályáztatások és az eredményhirdetés. Szintén főleg a Fővárosi Bíróságnál azért kerül sor összesítetten ezekre a pályázatokra, azért valamelyest egységes vagy összevont az eljárás menete, hogy ha egy bíró több helyre is beadja a pályázatát, ne kelljen háromszor háromféle kerületi bíróságra vagy a Fővárosi Bíróságra elmennie. Sokkal inkább egy felvételi beszélgetéssel dőlhessen az el, hogy hová kerüljön beosztásra, pontosan azért, hogy minél gyorsabb és minél rugalmasabb legyen az eljárás, hogy ne lassuljanak le ezek az eljárások, amelyek most folyamatban vannak.

Pontosan azért is kell ez az átmeneti törvény, hogy így egy ideig, egy rövid időre az engedélyezett létszám fölé emelkedik a bíróságok személyi létszáma. Nyilvánvalóan, ha lejárnak ezek a felmentési idők, akkor 2012 végére megszűnnek ezek, de erre a rövid időtartamra a bíróságok számára ez a plusz engedélyezett bírói létszám is az átmenet kezelése céljából törvényileg engedélyezésre kell hogy kerüljön.

Tehát úgy gondolom, hogy ennek a törvénynek igen sok jó technikai újítása van, amelyeket akár a későbbiekben is érdemes figyelembe venni. A lehető leggyorsabban és a lehető legjobb arányban igyekszik az új bírói helyeket a különböző bíróságokon úgy eloszlatni, hogy az állampolgárok és a cégek számára a lehető legkevesebb nehézséget, középtávon már a leggyorsabb ügyvitelt tudja vinni. Ezért javaslom mindenkinek, hogy azon már ne vitatkozzon, hogy az alaptörvénybe mi került be és mi nem. Az egy másik szavazás volt. Volt, aki abban a vitában részt vett, volt, aki nem; aki nem vett részt, az ne legyen fáziseltolódásban, és mindig egy vitával később mondja el az akkori érveit. Azt akkor kellett volna elmondani, akkor kellett volna ide bejönni, akkor kellett volna az alaptörvényről vitatkozni. De ha most már ez egy mindenki által elfogadott jogszabály, márpedig a Magyar Közlönyben kihirdetésre került, és ez nemcsak a Fidesz-KDNP alaptörvénye, nemcsak a parlament alaptörvénye, hanem mind a 10 milliónk alaptörvénye, akkor igyekezzünk ennek az alaptörvénynek a rendelkezéseit most így kezelő szabályokat a legjobb szakmai színvonalra emelni, és nem látványosan megsértődve módosító javaslatot sem benyújtani. Ha van bármilyen javaslatuk, amiről úgy érzik, gyorsíthatja ezt az átmenetet vagy javíthatja a minőségét, azt tegyék meg. S kérem addig is, hogy támogassák ezt a javaslatot.

Köszönöm szépen, a kormány nevében támogatjuk a képviselő urak javaslatát. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
112 78 2011.09.20. 2:10  43-93

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Képviselő úr, az 52. oldal 2.10. fejezet az, amit ön keresett. Ott szerepel: olyan törvényeket alkotunk meg, amelyek megteremtik a bíróságok gyors döntésének személyi és tárgyi feltételeit. Ezek között szerepel nyilvánvalóan a bírósági rendszer átalakítása is, úgyhogy ott keresse, a 2.10. fejezetben, a nemzeti ügyek programjában, ott fogja megtalálni, akárcsak a Fidesz kormányprogramjában, hiszen a Fidesz kormányprogramja és választási programja nem tért el egymástól. Kérem, hogy tanulmányozza, és csak utána mondja, hogy nem szerepelt benne, miután utánanézett.

Ha már íveket szeretne, ha megvilágítanánk önnek, akkor hadd reagáljak nagyon röviden arra, mi az indoka annak, hogy a bíráknak is nyugdíjba kell vonulni az általános öregségi nyugdíjkorhatárban. Két nagy vita volt nyugdíjkérdésben, a kormányzatnak mindkettőnél ugyanaz volt az álláspontja. A bírók is az általános nyugdíjkorhatárral vonuljanak nyugdíjba, és a rendőrök is az általános nyugdíjkorhatárral vonuljanak nyugdíjba. Tehát úgy gondolom, ez konzekvens és következetes politika, ha azt mondjuk, hogy amikor van az öregségi nyugdíjkorhatár, akkor vonuljanak öregségi nyugdíjba az emberek, rokkantsági nyugdíjba pedig akkor vonuljanak, ha rokkantak. Ehhez képest, amikor a rendőrökről és egyéb fegyveres testületekben dolgozókról volt vita a parlamenten belül, akkor önök azt mondták, hogy miért nem vonulhatnak hamarabb, amikor a bírókról volt szó, akkor azt mondták, hogy miért vonulhatnak később.

Önöknek kellene megindokolni, miért tartják fenn azt az álláspontjukat, hogy ne az általános nyugdíjkorhatár betöltésével vonuljon mindenki nyugdíjba, miért tegyünk bármiféle különbséget egyik vagy másik társadalmi csoport között. Mi egyet mondtunk, akikkel kapcsolatban különbséget kívánunk tenni: a nők, akik gyermeket vállalnak, a nők 40 év munkaviszony után vonulhatnak nyugdíjba, amibe beleszámít a gyermekneveléssel töltött idő. Mi azt mondtuk, hogy ezek az anyák nyilvánvalóan fokozottan igénybe vannak véve, hiszen a társadalmi szokásaink szerint több szerepet is visznek: egyszerre háziasszonyok, családanyák és dolgozó nők, ezért náluk indokolt a különbségtétel.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
112 140 2011.09.20. 5:12  139-171

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A közszolgálati személyügyi stratégia fontos eleme a létszámtervezésen alapuló, a hivatásrend szakmai követelményeihez igazodó felsőfokú utánpótlásképzés. A magyar felsőoktatási rendszer részeként a 2011. évi XXXVI. törvénnyel létrehozott Nemzeti Közszolgálati Egyetem célja a közigazgatás tisztviselői, hon- és rendvédelmi szervek tiszti utánpótlásának biztosítása, valamint az egységesülő közszolgálati életpályák közötti átjárhatóság megteremtése.

Az egyetem fenntartói jogait az alapításról szóló törvény a közigazgatásért, rendészetért és a honvédelemért felelős miniszterek fenntartói testületének kezébe adta. A törvényjavaslat célja, hogy a közigazgatási, a rendészeti, a katonai és a nemzetbiztonsági felsőoktatás a közszolgálati életpályák valós igényeinek megfelelően a közszolgálat ágazatirányítóinak szoros szakmai felügyelete mellett működjön. Ehhez a törvényjavaslat megteremti a közigazgatási, rendészeti és a katonai felsőoktatás világos jogi kereteit. A szakminiszterek meghatározzák a felügyelt hivatásterület humánpolitikája által indokolt képzési létszámot, kontrollálják a képzések szakmai követelményeit és a minőséget. A felsőoktatásnak ez a területe a közszolgálattal mint egyfajta megrendelői oldallal szorosabb kapcsolatba kerül, miáltal a felsőoktatási közpénzekkel és a szellemi erőforrásokkal való gazdálkodás is hatékonyabbá válik.

A törvényjavaslat célja az is, hogy az egyetemnek és a fenntartók közötti kapcsolatnak más állami egyetemekhez képest viszonyított sajátosságaira speciális rendelkezéseket alkosson. A fenntartók felügyeleti jogosítványait indokolja, hogy az egyetem oktatási és kutatási tevékenységében aktívan és közvetlenül kell érvényesíteni a tisztviselői és a tiszti életpálya képzési és humánpolitikai követelményeit. Az egyetem sajátossága, hogy a rendvédelmi és honvédelmi szolgálatok feladatait is kiszolgálja, a tisztviselőjelöltek képzésével pedig bekapcsolódik a közigazgatási feladatellátás személyi centrumába.

A fenntartók jogosítványainak korlátja az egyetem önállósága a kutatás és tanítás tartalmának és módszerének meghatározásában. Ebben él tehát az egyetemi autonómia. Az egyetem legfőbb döntéshozó szerve a szenátus, egyes döntéseit a fenntartói testület felügyeli az alapító okirattal és az ágazati humánpolitikai igényekkel való összhang, az egységesség, a teljesség, a törvényesség és a hatékonyságnak való megfelelőség szempontjából.

A törvényjavaslat célja az is, hogy a jogelőd felsőoktatási intézményekre vonatkozó speciális ágazati képzési szabályozásokat egységesítse. A foglalkoztatási jogviszonyok tekintetében ugyanakkor megmarad a civil közalkalmazotti és a hivatásos foglalkoztatási szolgálati jogviszony együttes jelenléte az egyetem állományában. Az oktatókkal és kutatókkal szembeni sajátos hivatásetikai követelmény, hogy a munkahelyen pártpolitikától mentes magatartást kötelesek tanúsítani.

A hallgatókra vonatkozó speciális követelmények indoka, hogy a hallgatói jogviszonnyal párhuzamos jogviszonyként a hivatásos tisztjelölti kötelmek, a védelmi és rendészeti feladatokban való részvétel kötelezettsége és speciális közigazgatási ösztöndíjszabályok is vonatkoznak rájuk. A közszolgálati pályára való felkészülés és a diplomával járó foglalkoztatási garanciák a hallgatóktól magas szintű szakmai és morális helytállást követelnek meg. A büntetlen előélet a jogviszony feltétele, speciális életkori előírások és etikai követelmények szükségesek, így például a tanulmányi feladatok ellátása során tartózkodni kell a politikai tevékenységtől. A hallgatói érdekképviselet fóruma a szenátus, amelyben a hallgatók képviselete a felsőoktatási törvényben megfelelően biztosított.

Az egyetem gazdálkodására és finanszírozására vonatkozó szabályok meghatározására az államháztartási törvény keretein belül a kormány kap felhatalmazást. Az egyetem egységes KIM-fejezeti költségvetése mellett a három fenntartó kivételesen céltámogatást is biztosíthat. Az egyetem az általános állami vagyongazdálkodási elveknek megfelelően működik, a katonai képzést folytató kar működésének dologi feltételeit azonban a honvédelemért felelős miniszter biztosítja.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat megteremti a kereteit egy olyan felsőfokú szakemberképzésnek, amely a közszolgálat összehangolt életpálya-stratégiáinak részét képező hivatásrendek tervezett utánpótlásképzését, a közszolgálat személyi állományának minőségi fejlesztését szolgálja. Kérem, hogy ennek érdekében a tisztelt Országgyűlés a törvényjavaslatot megtárgyalni és elfogadni szíveskedjék.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
112 152 2011.09.20. 8:20  139-171

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Bevallom őszintén, hogy az ön iménti felszólalása arról nem győzött meg, hogy ezt a törvényjavaslatot vissza kellene vonni, de arról igen, hogy ön az előző előterjesztést, amit idén év elején tárgyalt az Országgyűlés, és az átmenet, az előkészület rendelkezéseiről szólt, nos, ezt a törvénytervezetet ön nem olvasta, vagy ennek az indokolás részét már elfelejtette, hiszen a kérdéseinek egy jó részére abból választ kaphat.

(19.20)

Ön a gyorsaságot hiányolta. Kevés olyan törvény van szerintem, amit megelőző törvény készít elő, és mindazokat az intézkedéseket, amelyeket ebben a törvényben most itt jogi normaszövegbe öntöttünk, korábban már előre jeleztük, és az átmenetnek az irányait, valamint azt az alapvető döntést, hogy egy ilyen egyetem létrejön, már meghatároztuk. Úgy gondolom, ha ez nem elegendő idő, hogy a frakcióban végiggondolják, hogy mit tudnak támogatni, mit nem, akkor nem tudom, hogy mi más lehet, ha itt egy tavaszi törvényre tudunk visszautalni.

Ön többször utalt arra, hogy ez túlságosan erőszakos, ellenszenvet kelt a szakmában. Ezt ön mondhatja, mert nyilván itt lehet, hogy ön beszélt is ilyen emberrel, de itt ezért ez a folyamat szervesen együtt zajlott az egyetemekkel, semmifajta szakmai ellenvetést sem vagy stratégiai ellenvetést sem fogalmaztak meg, hanem elfogadták, és maguk is közreműködnek ennek a folyamatnak a végrehajtásában. A főiskola, az egyetem és a kar közösen részt vesz ebben a munkában, hogy létrejöjjön a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, mindenki látja ennek az előnyét. Az előnye pontosan a szakmai színvonal és az állami elvárásoknak való fokozott megfelelés, hiszen ma már a rendőrség, a honvédség vagy a közigazgatás, egy-egy jegyzőnek a hivatala vagy egy kormányhivatal katasztrófahelyzetekben rendkívül sokszor együttműködik, és itt igazán fontos az olajozott együttműködés.

Mi úgy gondoljuk, hogy ha a jövő közszolgáit, a jövő rendőreit, a jövő katonáit itt képezzük közösen, és az igazgatási ismereteknek van egy közös alapja, akkor amikor ezek a szervezetek együtt kénytelenek működni, mert valamilyen természeti csapás vagy másfajta esemény történik Magyarországon, sokkal könnyebben fognak tudni együttműködni, sokkal hatékonyabban fogják tudni megvédeni az emberek életét és vagyontárgyait. Vagy amikor külföldi misszióba mennek a katonáink, nagyon sokszor már polgári közigazgatást építenek ki, és nem feltétlenül haditudományokban kell csak otthonosnak lenniük a legmodernebb technikai eszközökkel, hanem képesnek kell lenniük egy polgári közigazgatást kiépíteni egy távoli országban, ahol mondjuk, egy diktatórikus rezsim után egy demokratikus átalakulás következik; nekik is fontos ez a tudás. Tehát úgy gondolom, hogy azért ez messze túlmutat azon, amit ön mondott, és sok mértékben cáfolja is.

Ön azt mondta, hogy nem biztos benne, hogy ez a minőségjavulást fogja hozni, amit én is és kormánypárti képviselőtársam is említett. Én biztos vagyok benne, hogy minőségbeli javulást fog hozni, el is mondom, hogy miért. Ha egy felsőoktatási intézmény minőségi oktatókat akar hívni akár belföldről, akár külföldről, ugye az a nehézsége, hogy nem mindig tudja kigazdálkodni. Egy háromszor akkora egyetemnek háromszor annyi lehetősége van arra, hogy egy-egy minőségi oktatót megfizessen, aki utána mind a három képzésben tartja meg az óráit, hiszen mind a három kar, főiskola, egyetem részére, azoknak a hallgatóknak a részére fel van ajánlva ez a képzés. Ha tehát minőségi oktatókat akarunk megfizetni, jól képzett, jól kvalifikált embereket akarunk bevonni, egy egyesített intézménynek sokkal nagyobb lehetősége van arra, hogy ilyen tudományos fokozattal vagy nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező oktatókat vonjon be a képzésbe.

Nekem ezért meggyőződésem, hogy ez az egységesített intézmény javítani fogja a minőséget, hiszen itt három különböző, mondjuk, jogi-igazgatási tancsapat volt, akik elvileg oktatták ezeket a fiatalokat vagy gyakorlatilag is oktatták ezeket a fiatalokat. Most ezek közül a legjobbakat tudja kirostálni, és a legjobbak tudják oktatni a következőkben ezeket a fiatalokat, akik a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen vesznek részt. Talán ezért is látta a három egyetemnek a külön-külön vezetése, hogy itt a minőség javulása fog bekövetkezni, ezért az a tiltakozás, amit ön mondott, nem volt, ezek az intézmények elfogadták, és együttműködnek ebben a folyamatban.

Ami a pénzügyeket illeti. Nekem már feltűnt a bizottsági vitákban is, hogy amikor ez előkerül, minden MSZP-s képviselő első felszólalásai között az ingatlanokra kérdez rá, hogy akkor melyik ingatlan fog felszabadulni, hol lesz valami ingatlanátjátszási lehetőség. Meg kell nyugtassam a képviselő urat, hogy semmilyen gyors ingatlanmegszerzési lehetőség itt nem fog kinyílni, pont azért vannak az általános felsőoktatási intézményekhez képest a fenntartói testület kontrolljogosítványai és amúgy is a megszabott szenátusi és más jogköröknél sokkal fokozottabb vagyonkezelési kontrollmechanizmusok beiktatva, mert különösen akarunk ügyelni nyilván ezekre az ingatlanokra is.

Az, hogy pontosan ezek meddig maradnak a jelenlegi telephelyükön, elmegy-e vidékre egyik vagy másik képzési forma, az egy jövőbeli elképzelés, és igazából nyilvánvalóan csak akkor lehet erről beszélni reálisan, ha a pontos pénzügyi források megvannak arra. De hogy a működés mennyivel lesz olcsóbb, azt el tudom önnek mondani: a három jogelőd intézményhez képest ezen törvény háttérszámításai alapján egymilliárd forinttal lesz olcsóbb ez a képzés. Nem azért vonjuk össze ezt a három egyetemet, főiskolát és kart, hogy olcsóbb képzést hozzunk; mi minőségibb képzést szeretnénk, de az integráció az adófizetőknek egymilliárd forint megtakarítást jelent majd évente a későbbiekben.

Az oktatási miniszter helyzetével kapcsolatban azt tudom önnek mondani, hogy végig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és az oktatásért felelős államtitkárság közreműködött ennek a törvényjavaslatnak a kialakításában, beépítettük az ő különböző lehetőségeiket, és az őáltaluk a parlament elé terjesztendő - itt az őszi ülésszakon előttünk lesz -, a felsőoktatás rendszeréről szóló új törvény keretei között fog ez az új felsőoktatási intézmény is működni; a mostani törvényünk csak a specialitásokat szabja meg. És nyilvánvalóan vannak a katonaképzésnek tradíciói, amit ön is mondott, de nyilvánvalóan itt vannak olyan érdekeink, amelyek megtartják ezeket a tradíciókat, de hozzáadnak egy olyan közös tudást katonáknak, rendőröknek, nemzetbiztonsági szolgálatnál dolgozóknak, köztisztviselőknek, amire most a mai körülmények között egy ilyesfajta államszerkezetnél, mint amilyen nekünk van, szükségünk van.

Még annyit mondanék az ingatlanokkal kapcsolatosan, hogy mi lesz a felújított múzeumépületekkel. Ha az előző előterjesztést előveszi a képviselő úr, annak az indokolás részében láthatja, hogy egy cipőkereskedő kft.-t és a BKV-nak bizonyos részeit kell kiraknunk ahhoz, hogy az egyetem központi igazgatási egységeit el tudjuk helyezni, de semmifajta ilyen múzeumkirakás vagy -átcsoportosítás nem szerepel a terveink között ahhoz, hogy oda az egyetem központi vezetését bejuttathassuk, tehát semmifajta korábbi beruházás nem fog elveszni. Nyilvánvalóan javították ott magát a parkot is, ugye nemcsak az épületeknek a külső-belső állaga javult, hanem a park is, ez nyilvánvalóan egy hozzáadott érték, amit az egyetem is élvezni fog, tehát egy korábbi felújításnak vagy rendbetételnek az előnyeit élvezni fogja az egyetemnek a központi apparátusa, de ettől függetlenül semmifajta érték nem megy veszendőbe. Mondom, néhány ilyen cipő- és egyéb kereskedő cégnek, valamint a BKV-nak kell kiköltöznie, nem jelent ez semmifajta olyan problémát, mint amit sokan felvetettek.

Kérem, hogy próbálják úgy is megnézni ezt a törvényjavaslatot, hogy mennyivel fog minőségibb képzést kínálni akár a honvédelem, akár a rendőrség, akár a közszolgálat számára; lássák meg a lehetőséget arra, hogy miért jó egy közszolgálati egyetem; lássák meg a lehetőséget arra ebben az egyetemben, hogy egy másfajta etika, egy másfajta hozzáállás, egy valódi nemzetszolgálatnak, nemzeti közszolgálatnak az etikája valósulhat meg itt az egyetemen, és így próbáljanak meg egy olyasfajta álláspontot kialakítani, hogy tudják támogatni ezt az előterjesztést. Higgyék el, ez mindenkinek a javára fog szolgálni már középtávon is!

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
112 170 2011.09.20. 6:45  139-171

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Igyekszem egy dologra csak egyszer válaszolni, és amire egyszer már válaszoltam, azt nem ismételném meg különösebben.

Az előkészítésben, ennek a törvényjavaslatnak az előkészítésében is a három intézményvezető és az oktatók előkészítő bizottsága részt vett, ezt a javaslatot véleményezte, egyetértett annak a tartalmával. A fenntartó testület hivatala nem egy nagy hivatal, nem úgy kell elképzelni, képviselőtársaim, a Nemzeti Közigazgatási Intézeten belül 4 fő az, aki ennek az adminisztrációját jelen pillanatban ellátja, nem kell ezt egy óriási, nagy apparátusnak gondolniuk jelen pillanatban.

A felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos viszonya - mint minden más jogszabálynál, azért van ez a szubszidiárius jelleg - nyilvánvalóan, amiben ez a különleges jog lerontja az általános jogot, a szokott jogi regula szerint, tehát amiben ez a törvény speciális szabályt tartalmaz, azt kell alkalmazni, egyebekben pedig a felsőoktatási törvényt. Meglepett egy kicsit, hogy a Jobbik frakciójából a Magyar Bálint értékeit visszatükröző felsőoktatási törvény mennyi védelmet kapott az elmúlt órákban.

A dékán fegyelmi jogköre merült föl, szintén az LMP-nél. Úgy gondolom, hogy tekintsük felnőttnek a dékánt, hogy meg tudja ítélni, mi az, ami elítélendő az egyetemen belül, mi az, ami elfogadható akár tevékenységben vagy különböző egyesületi vagy más tagságban. Nem indulhatunk ki másból, mint hogy felnőtt korúak. Felnőtt korúak a bíróink, felnőtt korúak a dékánok, meg tudják hozni azokat a döntéseket, amelyek bizonyos alapvető értékválasztáson alapulnak, hogy mi összeegyeztethető a karral és mi nem.

A viszonylag hosszabb kifutási időpont a kifutó képzések miatt van, hiszen akik az egyik egyetemen kezdték és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen fejezik be a tanulmányaikat, azoknak a diplomájában mindkét egyetem fel lesz majd tüntetve.

A mellett azonban nem mehetünk el figyelem nélkül, hogy pontosan Juhász Ferenc minisztersége óta már a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre járók 80 százaléka nem katonai, hanem valamilyen polgári vagy fizetős képzésben vesz részt. Nem mondhatjuk azt, hogy az az egyetem csupán katonai ismereteket oktat, és az a 80 százalék, aki nem kifejezetten a szűken vett katonai ismereteket, katonai rendszabályokat vagy különböző képességeket sajátítja el, azoknak nyilvánvalóan az átjárhatósága a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre még inkább indokolt, és még inkább az integráció pártján áll.

A képzési programmal kapcsolatban azt tudom mondani képviselőtársaimnak, hogy az oktatási minisztérium hagyja jóvá a többi állami egyetemnél, itt ez a különleges fenntartói testület. Tehát ugyanolyan állami kontroll van ennél az egyetemnél, mint máshol, semmifajta autonómia nem sérül, a kutatás és tanítás tartalmának és módszerének a meghatározásában megnyilvánul itt is az egyetemek autonómiája. A MAB-nak szintén ugyanolyan jogai vannak, mint más egyetem tekintetében, és nyilván a nemzetközi kapcsolatai is megmaradnak az egyetemnek.

Több felszólalásból úgy éreztem, hogy azok a bizonyos nagyon halvány és nagyon távoli tervek, amelyek a múzeumi negyed létrehozatalával voltak kapcsolatosak, amelyek a Műcsarnok mögötti területet érintenék, és sok szabályozási javaslat vagy egyéb kezdeményezés, projekt vagy koncepció volt arra, hogy a volt Felvonulási, most Ötvenhatosok terét mivel töltsük be, ezek egyike volt többek között a múzeumi negyed, amelyik azután került terítékre, miután a Szépművészeti Múzeum korábbi terveit elvetette az illetékes döntéshozó testület. Ezért merültek föl, de kérem, ne tévesszék össze azt, hogy ha egy nagy múzeumi negyed létrejön Budapesten, és azért kell, mondjuk, a Természettudományi Múzeumnak és sok minden másnak odaköltözni, azzal, hogy maga az egyetem most jelen pillanatban köszöni szépen, nagyon jól megvan, és semmifajta érdekellentét nincs a mostani Természettudományi Múzeum elhelyezésével.

Bízom benne, hogy képviselőtársaimnak azért, hogyha még több ideje lesz áttanulmányozni ezeket a javaslatokat, rájönnek, hogy igazából, ami ebben le van fektetve, az a felsőoktatási törvény általános szellemiségével nem ellentétes. A konkrét statisztikai adatokat tiszteletben tartva készült el ez a koncepció, pontosan azért, hogy nagyon sokan általános igazgatási ismereteket szeretnének megtanulni. Láthatják azt, hogy ez egy közszolgálati elitképzés színtere lesz, és természetesen nem csak innen kerülhetnek be majd hosszú távon a közigazgatásba az elképzeléseink szerint, hiszen szükség van ott orvosokra a tiszti főorvosoknál, szükség van erdészekre az erdészeti igazgatásnál, de szükség van a közigazgatás nagyon magas kvalifikáltságú szakembereire is.

Egy dologra hadd hívjam még fel a figyelmüket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kapcsán. Végre megteremtődik annak a lehetősége, hogy míg a korábbi években rengeteg olyan szerződés került napvilágra, amely mindnyájunkat felháborított, és milliárdos összegeket adott ki külső képző cégeknek, hogy külső cégek képezzék a köztisztviselőket, kormánytisztviselőket, ez a gyakorlat is végre megszüntethető. Hiszen ha van az államnak egy ilyen intézménye, amely direkt a képzést tekinti fő céljának, egységes képzést tud adni a közigazgatás minden területén, mind a 66 ezer központi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselő számára, mind a több százezer egyéb köztisztviselő, közalkalmazott, szolgálati viszonyban lévő közszolga számára, akkor úgy gondolom, szintén milliárdokat menthetünk meg a magyar adózóknak vagy a magyar államnak, hogyha nem külső cégeknek, pláne nem bizonytalan tulajdonosi struktúrával rendelkező, hirtelen felkapott cégeknek szervez ki az állam milliárdos képzéseket, hanem házon belül, egy erre szakosodott felsőoktatási intézménnyel és az e mellé szerveződő egyéb kisebb, nem ötéves, hanem rövidebb távú tanfolyamokkal, képzésekkel házon belül tudja tartani ezeket a forrásokat.

Számtalan előnye van még a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek, én bízom benne, hogy önök, ha majd eljutunk a végszavazásig, akkor minél nagyobb mértékben fogják ezt támogatni. De ha nem is, akkor bízom benne, hogy utána látni fogják, hogy ennek milyen előnyei vannak, és esetleg önök közül is többen ezekben a képzésekben részt vesznek, vagy látják munkatársaik körében ennek az előnyeit. Biztos vagyok benne, hogy egy hazáját szerető és magas szakmai kvalitással rendelkező köztisztviselői karnak a létrehozatalához ez nagyon fontos lépés lesz, és hosszú távon mindnyájan az előnyeit fogjuk látni.

Köszönöm szépen. (Bencsik János tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
113 313 2011.09.26. 1:43  282-391

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ezt az "egyeztettünk, nem egyeztettünk az egyetem létrehozatalával kapcsolatban" vitát már lefolytattuk az általános vita alatt, és ott megállapítottuk, hogy igenis volt egyeztetés, a külön erre létrejött különbizottság is előkészítette ezt a folyamatot, és ne feledjük el, hogy ez az első olyan egyetem vagy intézmény létrehozása, amelynek megelőző törvénye is volt. Tehát nemcsak hogy volt egyeztetés, de törvénybe is iktattuk, miként kell létrehozni ezt az egyetemet, milyen egyeztetési folyamat nyomán fog létrejönni ez a törvény, amit most vitatunk és az egyetem, ami létrejön.

A második rész, az önállósággal kapcsolatban már szintén felmerült az általános vitában, pontosan Juhász Ferenc minisztersége óta a képzés 80 százaléka civilek számára, valamelyest civil képzésben zajlik. Tehát már nem lehet egy olyan egységes és csak a honvédség számára embereket képző intézményről beszélni a Zrínyi esetében, mint amit sokan gondolnak vagy sokan felvázolnak. Pontosan ez az integráció egyik alapja is, hogy még a legkatonaibb felsőoktatásunk is nagymértékben civil képzést végez, így igenis, itt indokolt az integráció, amely egy magasabb színvonalú képzést tud nyújtani.

A Horthy névvel kapcsolatban pedig annyit mondanék képviselőtársaimnak, hogy teljesen mindegy, milyen nevet tartalmaz ez a javaslat, mert formailag alkalmatlan az elfogadásra, hiszen egy korábbi törvényben már rögzítettük ennek az intézménynek a nevét. Ha lenne két törvényünk, amely két külön nevet adna ennek az intézménynek, az teljesen ellentmondásos lenne. Tehát nincs úgy megfogalmazva ez a javaslat, hogy módosítana a korábbi törvényen, vagy más módon tenné lehetővé, hogy ezt az új nevet vegye fel az egyetem, attól függetlenül, hogy tartalmilag mit gondolunk arról a névről, amit a Jobbik a javasolt.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
113 343 2011.09.26. 1:46  282-391

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Szeretnék gratulálni az előttem felszólaló négy-öt képviselőnek, hogy nagyon tartalmi, fontos és a jövő diákjai számára a jövőbe mutató vitát vittek itt véghez a parlament falain belül. Mind az MSZP-nek, mind a Jobbiknak, megnéztem, három képviselője van az oktatási bizottságban. Egyik-másik talán itt is ül jelen pillanatban a padok között, akik ezt nyilván megtapasztalták, hogy miről szólt ott a vita. Itt az előterjesztő, ebben az esetben magának a módosító indítványnak az előterjesztője a bizottság, tehát nyilvánvalóan onnan ismerhetik meg ennek a javaslatnak az indokolását.

(20.50)

De úgy érzem, kicsit ilyen homokozóvitánál tartunk, hogy akkor most te láttad, én láttam, az én frakciótársam volt ott, nem volt ott az én frakciótársam. Képviselőtársaim, nagyon jól elvitatkozgatnak anélkül, hogy egyetlen árva szót szólnának a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről vagy az azzal kapcsolatos fontos döntésekről, hogy ők mit csinálnának másként ezzel az egyetemmel kapcsolatban. Szerintem nem ilyen ügyrendi jellegű vitákkal kell húznunk az időt, hanem lényegileg mondják el a véleményüket egyik-másik előterjesztésről vagy egyik-másik módosító javaslatról.

A részletes vita lényege az, hogy a javaslatokról vitatkozunk, azokról a paragrafusokról, normaszöveg-módosító javaslatokról, amelyek itt önök előtt fekszenek. Lehet persze bizottsági viták jegyzőkönyvét kérni, kérdezzék meg a saját frakciótársukat, aki ott volt, szavazott is erről a kérdésről, de hogyha vitatkozni szeretnénk, jó lenne, ha érdemben magukról a módosító javaslatokról tudnánk vitatkozni a részletes vitában. Ez persze az önök számára nem kötelező, beszélhetnek teljesen másról, lehet történelmi vitákba bocsátkozni a két ellenzéki frakció között, lehet különböző honlapokon keresni a bizottsági jegyzőkönyveket, de az sem rossz szerintem, hogyha a magáról a javaslatról vitatkozunk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
113 347-349 2011.09.26. 0:52  282-391

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Kiegészíteni nem egészíteném ki, elnök úrnak természetesen a mondandóját, csak folytatnám, és arra hívnám fel a képviselőtársam figyelmét, hogy ne keverje össze magát a javaslatot és egy módosító javaslatot. Attól, hogy egy módosító javaslatot ön házszabályellenesnek tart - mert itt lényegében ezt fejtették ki az előző percekben a képviselőtársai -, attól nem a törvényjavaslat vitáját kell fölfüggeszteni, hanem az adott fórumokon jelezze azt a frakció, hogy egyik vagy másik módosító javaslatot házszabályellenesnek tartja. De ettől magának az alapjavaslatnak, a kormány-előterjesztésnek a vitája teljesen nyugodtan folyhat tovább. Az más dolog, hogy a sok módosító közül az egyiket önök így házszabályellenesnek tartják, de kettőt, kérem, ne keverje össze.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Akkor megkérdezem Rétvári Bence államtitkár urat, hogy nem látja-e akadályát annak, hogy a tárgyalást folytassuk.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Semmiképp.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
113 369 2011.09.26. 1:55  282-391

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Biztosíthatom a képviselő asszonyt, hogy a kormányzaton belül fényévekkel nagyobb az összhang és az összetartás, mint az önök frakcióján belül. (Dr. Vadai Ágnes: Konkrétan nem ez volt a kérdés! Ez senkit nem érdekel! - Derültség a Jobbik soraiban.)

Ami pedig az előtte lévő 5. ajánlási pontra vonatkozik, továbbra is tartom azt, és maga a módosítás más irányban módosítaná a javaslatot, mint amit a képviselő úr mondott, azt, hogy a kormány azért nem támogatja, mert úgy gondoljuk, hogy az egyes hivatásrendek legmagasabb szintje a dékán, és itt nyilván hivatásrendenként kell vizsgálni ezeket a különböző tagságokat vagy a hivatással össze nem egyeztethető tevékenységeket.

(21.10)

Itt nyilván egy szerv véleményének kikérése után dönt ebben a dékán, tehát valamilyen különleges szakmai tudásra van szüksége, tehát ettől a belső szervtől vagy külső tanácsadókkal megerősített belső szervtől megkaphatja. Másrészről pedig nyilván azért ő egy felelős vezetője egy karnak, egy hivatásrendi képzésnek, mert meg tudja ítélni, hogy mi az, ami összeegyeztethető az adott hivatással és mi az, ami nem.

Az emberek józan ítélőképességére igencsak építhetünk. Más országok az egész jogrendjüket építették a bíróik jog iránti fogékonyságára vagy természetes jogérzetére. Itt jóval egyértelműbb helyzettel fog az illető találkozni, mármint az illető dékán, amikor meg kell hogy ítélje a kérdést. Ha pedig valamilyen ténykérdésben úgy érzi, hogy nem elég a tudása, akkor ehhez a törvény szerint érintett szerv állásfoglalásában bízhat, és ez segítheti a döntéshozatalban.

De ki illetékes annál jobban, mint az adott kar vezetője, mint a dékán? Miért kéne azt mondanunk, hogy egy bármilyen, egyetemen belüli bizottság vagy külső szerv jobban meg tudja ítélni, mint az a személy, akire az egész képzés rá van bízva, az egész képzés szervezése?

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
113 391 2011.09.26. 1:59  282-391

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Már csak azért is, mert a képviselő úr egy tájékoztatást kért, hogy a 4 ember mivel foglalkozik. Az általános vitában is beszéltünk arról, hogy itt a fenntartói testület sokkal mélyebben vonódik be az egyetem ügyeibe, vagyonkezelési ügyekbe, más irányítási, szervezési kérdésekbe, mint máshol. Ez természetesen az egyetem autonómiáját tudományos, tudományszervezési kérdésekben nem érinti, ezért van szükség főleg az integráció időszakában egy 4 fős adminisztratív testületre, amelyik és akik a Nemzeti Közigazgatási Intézeten belül dolgoznak.

Úgy gondolom, egy új egyetem vagy egy egyetemi integráció létrehozatalakor egy 4 fős stáb nem egy olyan eszeveszett nagy létszám, ami pénzpazarlásnak mondható, ez a megfelelő szakmai döntés-előkészítéshez szükséges. Itt mégis azért személyekről, ingatlanokról, képzésekről, közösen indítandó részmodulokról van szó, ehhez egy 4 fős döntés-előkészítő szervezet a három felügyeletet gyakorló tárca számára, úgy gondolom, hogy egyáltalán nem egy különösen nagy léptékű döntés.

Úgy gondolom, hogy nyilvánvalóan takarékosan kell bánjunk a közpénzzel. Az általános vitában el is hangzott, az új egyetem egymilliárd forinttal kevesebbe fog kerülni évente, mint a három kar, főiskola és egyetem külön-külön. Nem a takarékosság vezetett minket, hanem pontosan a célszerűség és a minőség javítása ebben a kérdésben, de nagyon fontos, hogy évente egymilliárd forintot spórolunk is, ami jó párszorosa annak a négy ember fizetésének, aki a döntéseket előkészíti.

Ami számomra viszont nagy tanulság volt mégis ebből a részletes vitából, az az, hogy ellenzéki képviselőtársaink meggyőzhetők egy jó indokolással egy törvénymódosító javaslat egy-egy paragrafusa után. Úgyhogy én soha el nem múló optimizmussal fogok tekinteni, és ezentúl majd még vastagabb betűkkel még hosszabban fogjuk szedni az indokolásokat az egyes paragrafusok végén, hiszen biztató, hogy képviselőtársaink abban meggyőzhetők, hogy mégiscsak támogassák a kormány javaslatait.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
114 16 2011.09.27. 5:10  13-16

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Mindenekelőtt gratulálnék az LMP-nek, hiszen ma reggel százszázalékos női kvótát vezettek be a frakciójukban, hiszen csak női képviselőkkel jelentek itt meg (Derültség.), ezzel is példát mutatván sokunknak. Másrészről viszont egy valós kérdés és valós cél, amit képviselő asszony felvetett, és azt hiszem, minden pártban ülő képviselő, bár más-más indok alapján, és én is kicsit más irányból fogom majd megközelíteni ezt a kérdést, mint ön mondta, de ugyanaz lenne a célunk, hogy maga a parlament minél több női képviselőt tartalmazzon, és valahogy közelítsünk azokhoz az arányokhoz, amelyek a társadalomban is szerepelnek.

Ha az Európai Unió példáit megnézzük, ha nem is állunk olyan rosszul, mint ahogy említette, de majdnem, 9,1 százalék a női képviselők aránya a magyar parlamentben, 386-ból 34 hölgy ül itt a soraink között. Ebben valóban lemaradóban vagyunk az Európai Unió országai között, az első Svédország, ahol 45 százalék a nők aránya, következik Izland 43-mal, Hollandia 41, Finnország 40, Norvégia is 40 körül. Ők az első helyezettek az Európai Unión belül, és a világ élvonalában is vannak, ott is az elsők között szerepelnek.

Különböző úton jutottak el ezek az országok oda, hogy ilyen magas arányú a hölgy politikusok száma, hiszen az Európai Unión belül mindösszesen hat országban van olyan jogszabályi kötelezettség, mint amit az LMP is előírna: Belgium, Franciaország, Lengyelország, Portugália, Spanyolország és Szlovénia. Tizennégy olyan ország van, ahol a pártok maguk vállalnak ilyesfajta belső kvótákat: Ausztria, Ciprus, Csehország, Görögország, Hollandia, Litvánia, Luxemburg, Málta, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Románia, Svédország, Szlovákia. De az Unión kívül, de azzal szoros összefüggésben lévő Norvégia és Svájc esetében is így van ez. És hét ország az, ahol sem párt belső szabály nincsen, se törvényi előírás, ezek közé tartozik Magyarország, Lettország, Írország, Finnország, Észtország, Dánia és Bulgária. Azért soroltam fel, hiszen az egyik legmagasabb arányban, 40 százalékban vannak Finnországban a női képviselők úgy, hogy Finnországban ilyesfajta jogi előírás nincsen. Ez nem azt jelenti, hogy jogi előírás nélkül lehet ide eljutni, hanem azt jelenti, hogy egy országnak vagy közjogi eszközökkel, vagy belső kulturális eszközökkel is el lehet jutni erre a szintre, hogy a hölgy képviselők aránya minél nagyobb legyen.

Úgy gondolom - és egy kicsit másként megközelítve, mint ahogy a képviselő asszony mondta -, azért fontos többek között, hogy minél több nő, fiatalabb, idősebb, családanya, nagymama legyen közöttünk, mert nyilvánvalóan akkor jó egy demokrácia, akkor nagy az emberek azonosulása az adott politikai, parlamentáris rendszerrel, akkor nagy a legitimációja az Országgyűlésnek, ha minél többen tudnak azonosulni. Azért vannak itt fiatalok, orvosok, jogászok, középfokú, szakmunkás végzettségűek, vidékiek, fővárosiak, szemüvegesek, nem szemüvegesek, magasak, alacsonyak, nagyobb és kisebb hajzatúak - ez utóbbit csak viccből mondtam -, hogy mindenki megtalálja azt, hogy azonosulni tud a politikai elittel. És bizonyára a nők számára egyrészt azért is, mert másfajta szerepet visznek, és számukra az anyaság, a család sok esetben sokkal fontosabb és olyan dolgokkal, mint politika, csak másodsorban foglalkoznak, mert mégis nekik a családi szerep az, ami ezt messze kiszorítja, és én is ezt tapasztalom a saját környezetünkben, a fiatal kereszténydemokrata lányoknál, hogy beszélhetek nekik politikáról, de őket jobban érdekli az, hogy mikor lesz családjuk és gyermekük. De ettől függetlenül őket ösztönözni kell, hiszen ha látnak az állampolgáraink, a választóink olyan embereket, olyan családanyákat, nagymamákat a parlamenti patkóban, akiknek a világlátása, a szóhasználata, az életfelfogása vagy az a retorika, amit megjelenítenek, az az érzelemvilág, amit megjelenítenek az övékéhez hasonlít, akkor sokkal jobban fognak a parlamentarizmusban is hinni, sokkal inkább fognak érdeklődni az ország ügyei iránt, és akár a politikai ügyekbe is jobban belefolynak, mert egy olyan szemüvegen keresztül mutatják azt meg nekik a női képviselők, amivel ők a hétköznapi életüket is élik.

Ezért fontos szerintem, és erre kell vigyáznia minden pártnak, hogy ne az legyen az elvárás a bekerülő női politikussal, hogy elférfiasodjanak, és a férfiak szókészletét, a férfiak politikai habitusát vegyék át, hanem igenis őrizzék meg a nőiességüket, hiszen ha ugyanazt veszik át, amit a férfiak vittek korábban, ami egyébként vállalatvezetőknél tapasztalható még inkább meg, akkor lehet hogy nem értünk el akkora sikert, mint elérhettünk volna.

(9.40)

Ami pedig a vitát illeti, amire képviselő asszony hívta fel a figyelmet: úgy értékelem, hogy abban az albizottságban, ahol folyik a választójogi törvény kimunkálása, ott ezt a vitát le kell folytatni. Minden más alkalmat is meg kell ragadni, de ott is végig kell nézni a nemzetközi munkákat, hogy a finnek, a svédek, az izlandiak, a hollandok vagy akár a spanyolok hogy jutottak el arra a szintre, hogy magasabb női képviselői kvótát tudnak felmutatni, és mi volt a hibájuk a máltaiaknak, az ukránoknak vagy másoknak az Európai Unión belül, akiknek még nálunk is alacsonyabb ez a szintjük. Szerintem ebben ötpárti konszenzus van, találjuk ki a jó magyar modellt erre.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
115 20 2011.10.03. 3:50  17-20

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Azért, hogy a bűnök valóban ne maradjanak büntetlenül, és az áldozatok ne maradjanak megkövetés nélkül, az új parlament egy évvel ezelőtt azzal kezdte a munkáját, hogy igyekezzen ezeknek az embereknek elégtételt adni. Közösen hoztuk meg itt a parlamentben a 33/2010-es országgyűlési határozatot, amely szinte egyöntetű lehetett volna, egy ünnepi pillanat lett volna, hogy végre valamiben egyetért az Országgyűlés plenáris ülése, de 44 "nem" szavazatot kapott ez a határozati javaslat az MSZP padsoraiból. Úgy látszik, sem akkor, sem azóta nem tudták feldolgozni az akkor történteket. Ezt folytatta a kormányzat az 1189/2010-es kormányhatározatával, amellyel nemcsak megkövettük az akkori rendőri túlkapások áldozatait, de elindult az anyagi jóvátétel és elégtétel is: 131 károsult ügyében 245 millió 72 ezer forintot fizettünk ki, és fél tucatnál kevesebb kivételével minden ügy elrendeződött az október 23-ai eseményekkel kapcsolatban. Úgy gondolom, a kormányzat akkor megtette mindazt, ami erkölcsileg és anyagilag kötelessége volt. Sajnos, a szocialisták ebben nem voltak partnereink.

Sólyom László öt évvel ezelőtt azt mondta, hogy a felháborodás teljes mértékben jogos volt, és az országszerte kialakuló békés tüntetések az emberek egészséges erkölcsi értékét bizonyították. Azt pedig alapvető erkölcsi problémának látta, hogy a szocialisták magyarázkodása az események mögött elkullogott, és a valódi okot, az erkölcsi problémát nem tudta kezelni.

A szocialisták ezt láthatóan mind a mai napig nem tudják feldolgozni. Még ma is azt mondta Nyakó István, hogy kit érdekel az országban még egyszer ugyanaz a színjáték. Gyurcsány Ferenc is hasonlóképpen nyilatkozott 2006. október 30-án itt a parlamentben. Azt mondta, és ezt a mondatát azóta sem vonta vissza, nem kért elnézést és nem követett meg senkit - pedig ő is láthatja a bírósági eljárásokat -, hogy a rendőrség fellépése összességében indokolt és arányos volt. A kormányzat is azt mondta, mégpedig pont a mellettem ülő Kontrát Károly képviselőtársam sajtótájékoztatóján tett felvetésére, hogy a Fidesz csak el akarja bizonytalanítani a törvényesen működő rendőrséget.

Nos, azóta egy bocsánatkérést vagy elnézéskérést sem hallottunk a szocialistáktól. Legalább a szocialisták egyik fele megtalálhatná a jobbik énjét, és itt a parlamentben vagy máshol is megkövethetné azokat az embereket, akiket egy békés tüntetésen ártatlanul ért atrocitás olyan körülmények között, amit békeidőben máshol elképzelhetetlennek tartunk. Úgy gondolom, legalább azon elgondolkozhatnának a szocialisták, hogy pontosan 2006 ősze vezetett ahhoz, hogy ilyen kicsire töpörödött a frakciójuk. És ha egy párt belső élete erkölcsileg így megroppan, akkor az előbb-utóbb nyilvánvalóan a választási eredményben is megnyilvánul.

(13.50)

Ahogy mondta képviselő úr is, az ügyészség és a bíróság malmai lassabban őrölnek, mint ahogy a kormányzat ezeknek az embereknek a jóvátételét kifizette, vagy az Országgyűlés megkövette őket. De hát itt is már az első ügyekben a rendőri túlkapások első elkövetői már jogerős büntetésüket tölthetik, 1 év 8 hónap volt az első ítélet, ami ebben az ügyben megszületett.

Úgy gondolom, egy kisebb mértékű rendszerváltással ért föl, amikor másfél évvel ezelőtt a kordonokat a virágosládák váltották föl itt, a Kossuth téren. Bízom benne, hogy a szocialisták is előbb-utóbb belátják, hogy 44-en nem ellene kellett volna hogy szavazzanak annak a határozati javaslatnak, hanem meg kéne kövessék azokat az embereket, akiket ártatlanul itt, Budapest utcáin, elvileg demokratikus berendezkedés közben meghurcoltak, kilőtték a szemüket vagy bármilyen más atrocitás érte őket. Ha akkor nem tették meg, akkor talán most megtehetnék, ahogy sikerült nekik a kettős állampolgárság ügyében szinte egyöntetűen megváltoztatni az álláspontjukat. Ez nagyon helyes, szerintem jól tették. Ha már a jó példa megvan egyszer, talán ezen a területen is követhetnék ezt. Bízom benne, hogy egyszer föl tudják dolgozni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
117 12 2011.10.10. 5:08  9-12

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, ez a kormány immár másfél éve azon munkálkodik, hogy a közbiztonságot megerősítse, és a rend országa legyünk. Ön is láthatja, hogy 1000-1500 rendőr teszi le ünnepélyes keretek között az esküjét a Hősök terén vagy máshol, pontosan azért, hogy a rendőrség tekintélyét mi is vissza tudjuk állítani.

Mondott itt különféle példákat, de talán ön is utalt rá, hogy mindig nagyon vigyázni kell azzal, hogy milyen nemzetközi példákat hozunk. Az Egyesült Államokban a lakosság 1 százaléka börtönben ül. Magyarországon ez ennél jóval alacsonyabb arány, tehát nagyon kell vigyáznunk arra, hogy pontosan ki, hol, milyen párhuzamokat hoz. Az USA büntetőjoga egy nagyon szigorú büntetőjog, pontosan azért, mert sok helyen akár az ügyészeket is választják, és az ügyészek a választási programjukban minél nagyobb fokú elzárási arányt igyekeznek garantálni az állampolgároknak. Ez generál ott egy nagyon szigorú büntetőpolitikát, ez generálja azt, hogy 1 százaléka a lakosságnak ott börtönben ül. Magyarországon vagy az európai kontinensen másfajta szabályok vannak.

Ön azt mondta, hogy megugrott a 14 év alattiak által elkövetett bűncselekmények aránya. Nem tudom, hogy ön pontosan miből veszi ezt az érzetét. Nyilvánvalóan ön is, én is, amikor vidéken járunk, találkozunk tényleg megdöbbentő esetekkel, egy-egy esettel, és nyilvánvalóan, ha valaki a kereskedelmi tévék híradóit nézi, akkor szintén hasonló érzete lehet. De ha a valós büntetőhatósági, ügyészségi, bűnügyi statisztikákat megnézzük, akkor nem tudunk kimutatni ilyesfajta növekedést, mint amire ön célzott.

A 14 év alatti népességnél a büntetendő cselekmények elkövetése 0,25 százalék, míg a 14-17 év közöttieknél 2,25 százalék. Tehát ilyesfajta kiugróan magas arányt nem tudunk mondani. Sőt, ha megnézzük 2005 és 2010 között, összehasonlítjuk ezeket a számokat, akkor azt látjuk, hogy a 14 évüket be nem töltöttek által elkövetett bűncselekmények száma vissza is esett, hiszen 3800 főről 2800 főre esett vissza. Ez nem azt jelenti, hogy ezzel a kérdéssel nem kell foglalkozni, csak a képviselő úrnak azt az alapállását, miszerint óriási növekedés található ezekben a statisztikákban, szeretném cáfolni. Ettől függetlenül ezzel a 2800 esettel is foglalkoznunk kell, de minden más bűncselekménnyel is.

Ön itt a rendet, a törvényesség betartását követeli meg a kormányzattól teljes joggal és mértékkel, csak akkor lett volna a Jobbik frakciójában együttműködés a szabálysértési törvény módosítása kapcsán, amikor az elzárás lehetőségét megadtuk múlt nyáron (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Salátatörvény! - Dr. Gaudi-Nagy Tamás: A Gárdával összefüggésben!), ha megadták volna a sporthuliganizmushoz a támogatásukat (Zaj. - Az elnök csenget.), ha ezeket a törvényjavaslatokat támogatták volna, és nemcsak a 14 év alattiakra koncentráltak volna, hanem a 14 év fölöttiekre is, akkor számomra hitelesebb lett volna a Jobbiknak ez iránt a szigorú büntetőpolitika és a rend iránti vágya, ha ezt valóban meg is tették volna.

Ettől függetlenül, mivel a szegénység sokszor a közbiztonság romlását is magával hozza, a kormány igyekszik ebben az évben minél inkább elébe menni ennek, hiszen a közbiztonság egy kiemelt nemzeti ügy a következő időszakban, ezért ennek egy megerősített intézményrendszere van, nemcsak azzal a 3 ezer rendőrrel, akiről már szót ejtettem, de ennek egészen a kommunikációs szintig külön szóvivő kinevezésével is igyekszünk hangot adni, hogy a kormányzat minden téren igyekszik a rendőrséget megerősíteni, és a szigorú büntetőpolitikáját, amit önök itt a parlamentben is láthattak, igyekszik végrehajtani minden rendelkezésére álló eszközzel.

Ami a konkrét kérdésének a dogmatikai hátterét érinti, tehát most pontosan 14 év, 12 év, melyik legyen a büntethetőségi korhatár, ön is mondta, ebben szórt mind az európai joggyakorlat, a világon pedig még inkább. Egy ilyesfajta döntésnél semmiképpen sem prekoncepcióval kell odaállni, ha valaki egy vidéki fórumán ilyen emberekkel találkozik, akkor rögtön az összes fiatalra ilyesfajta szigorúbb nemcsak intézkedést, hanem büntetést is javasol kiróni. Sem elvetni, sem egyértelműen támogatni az első pillanatban szerintem nem szabad, hanem körül kell járni, hiszen nagyon sok esetben ez a gyerek nem önmagától találja ki ezt a bűnöző életmódot, az ő felelőssége sokkal kevésbé könnyen állapítható meg, mint egy 28 évesé vagy egy 58 évesé adott esetben. Sokszor ezt a szüleitől tanulja el. Lehet, hogy nem az a legmegfelelőbb intézkedés abban az esetben, ha ugyanúgy büntetjük. Lehet, hogy a családi környezeté legalább akkora felelősség az ő bűnöző életformájából, mint ami az ő személyi felelőssége.

Éppen ezért akkor, amikor ilyesfajta vitákat elindítunk, szerintem semmiképpen sem egyedi sajtóhírek alapján, semmiféleképpen nem az érzelmekre apellálva kell megtenni, hanem végig kell hogy gondoljuk, hogy mennyi az illető egyéni személyi felelőssége, és mennyi a családi környezetének a felelőssége, és így tudjuk megállapítani, hogy ezt a kérdést egyáltalán szállítsuk lejjebb, a büntethetőségi korhatárt megnyitjuk-e vagy sem.

Mi egy normális szakmai, nemzetközi kitekintésen, nemzetközi példákon alapuló párbeszédre nyitottak vagyunk, meglepő számomra pont a Jobbiktól, hogy itt az Európai Unióra és európai példákra hivatkozott ebben az esetben, de természetesen egy ilyen vitára mindig nyitottak leszünk. Csak azt kérem, hogy (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)ne érzelmek alapján, hanem körültekintően tekintsünk erre a kérdésre.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
118 156 2011.10.11. 1:48  21-165

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Ha már így megszólított a képviselő úr, akkor csak röviden válaszolnék a felvetésére.

Az egyik a már sokat előhozott probléma, a felhatalmazás kérdése. Szerintem eléggé egyértelmű, hogy hogyan működik a magyar alkotmányos rendszer. Ha a választók egy pártnak 5 százaléknál több szavazatot adnak, akkor felhatalmazzák arra, hogy a parlamenti munkában részt vegyen, parlamenti pártként működjön. Ha 50 százaléknál többet adnak egy pártnak, arra hatalmazzák föl, hogy az országot irányítsa kormánytöbbségként. Ha pedig kétharmados többséget adnak a választópolgárok egy kormányzatnak, arra hatalmazzák föl, hogy az alkotmányt megváltoztathassa, és minden más sarkalatos, organikus, kétharmados törvényt - ki hogy akarja, úgy nevezze - megváltoztathasson, nyilvánvalóan a jó erkölcs és a demokratikus játékszabályok, a jogállamiság keretein belül. Erre adnak az állampolgárok egyértelmű felhatalmazást.

Ami a másik kérdést illeti, amit fölvetett, az átívelő alkotmányjogi sértések, ahogy ön mondta, tehát a régi törvény korszakából az új törvény korszakába, először is föl szeretném hívni a figyelmét, hogy maga az Alkotmánybíróság, az Alkotmánybíróság elnöke egyetértett és támogatta ezt a javaslatot. Ezt a problémát ő nem artikulálta így, ahogy ön tette volna, pedig ők azok, akik őrzik az eddigi joggyakorlatát az Alkotmánybíróságnak. A másik pedig, hogy nyilvánvalóan, ha az ön által mondott jogsérelem valós, és egy valós alkotmányjogi panasszal valaki az új Alkotmánybírósághoz fordul, akkor sokkal gyorsabban fogja tudni azt az Alkotmánybíróság letárgyalni, megvitatni, hiszen nem lesz ott az az óriási ügyhátralék, ami most egy-egy eljárásnak a lefolytatását lelassítja.

Tehát úgy gondolom, ha magának az Alkotmánybíróságnak nem volt problémája ezzel a javaslattal és ezzel a részkérdéssel sem, akkor a Jobbik számára sem lehet ez egy olyan kérdés, ami miatt az egész törvényjavaslatot el kellene utasítani.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(15.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
120 8 2011.10.18. 4:50  5-8

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt köszönöm szépen képviselő úrnak, hogy itt a parlamentben Wekerle Sándorról szólt, hiszen itt nyilván a falak is tudnának azért mesélni arról, hogy egy magyar politikai kultúra az első világháború előtt hogyan zajlódott, akár a golyónyomok is, hogy akkor miféle állapotok uralkodtak itt olykor-olykor az Országgyűlésben. Bár magunk tartjuk mindig azt, hogy a leginkább szenvedélyes vagy leginkább összekülönböző viták zajlanak itt mostanában, de azért emlékszünk arra, hogy itt a zsebünkben hordott zsebkendők más célt is szolgáltak annak idején még itt, a magyar parlamentben.

Wekerle Sándort is utólag mi a magyar történelem egyik legnagyobb miniszterelnökének tartjuk, mindenképpen rekorder a három miniszterelnökségével. És mindig akkor húzták őt elő, ha valami nagyon nagy probléma volt az országban; akár a végén, amikor a világháború nehézségei voltak az ország előtt, vagy akár korábban, amikor óriási pénzügyi nehézségekkel küzdött, vagy alapvető közjogi reformokat kellett meghozni Magyarországon. Bár sokan bizonyára elismerték a képességeit, de a kortársainál talán kisebb volt a respektusa anno, ezért is volt az, hogy lemondani is kényszerült egy sikertelen törvényjavaslata nyomán, ami persze utólag - mint arra képviselő úr is célzott - megvalósult.

(9.20)

De az ő tehetségét is az utókor mérte fel igazából, és sok tekintetben akkor került a megfelelő helyére.

Pályafutása talán azért hiteles sokak számára, és azért tudott háromszor is visszatérni a közigazgatás rendszerébe, mert pénzügyminisztériumi segédfogalmazóként kezdte, megismerte mindazokat a lépcsőfokokat, intézkedéseket és eljárásokat, amelyek egy minisztérium hétköznapi életét befolyásolják. Azért fordultak hozzá akkor, amikor nagy baj volt az országban, mert ismerte az ország minden lépését, ismerte a működését, ezért tudta az akkori negatív gazdasági-pénzügyi mutatók mellett is helyreállítani az ország gazdálkodását. Kevesen vannak olyanok, akik ragaszkodnak egy pénzügyminiszteri székhez, mert a leghálátlanabb dolgok egyike a költségvetés összeállítása, hiszen ritkán szokott az a pluszforrások elosztásáról szólni, inkább csak a hiány mérsékléséről, de hát ő miniszterelnökként is több évig megtartotta a pénzügyminiszteri székét.

Ahogy képviselő úr is utalt rá, érzékenysége volt a kormánytisztviselők, az akkori polgárság alsóbb rétegéhez tartozó emberek szociális problémái iránt. Ha ma megkérdezünk valakit, annak leginkább a Wekerle-telep jut eszébe, egy olyan tervszerűen épített köztisztviselői, kormány-tisztviselői lakórész, lakónegyed, amelyik ennek a hivatásrendnek az anyagi alapjait igyekezett megteremteni, ennek a közszolgálatnak a tekintélyét kívánta növelni azzal, hogy megfelelő lakhatást biztosított az akkori kormányzat tisztségviselőinek. Akkor nyilvánvalóan őt is támadták azzal, hogy ez pazarlás, kell-e ezeknek az embereknek ilyesfajta lakóterületeket építeni, de látta, ahhoz, hogy igazából jó és hatékony közigazgatást, államigazgatást, kormányzatot teremtsünk, a kormánytisztviselőinket meg kell becsülni azok között az anyagi lehetőségek között, amik vannak, az emberek lakhatására pedig a szociális érzékenység alapján oda kell figyelni.

Ahogy ön is mondta, Magyarországon akkor egy nagyon korszerű egyházi törvényt alkotott Wekerle, amely egyáltalán nem az egyházellenességről szólt, mint azt esetleg valaki beállítaná, hanem egy, az akkori kornak megfelelő és a vallásszabadságot mindenki számára biztosító törvényjavaslat volt. Magyarország már korábban is a vallásbékével, a vallásszabadság biztosításával, pont azért, mert történelmi okokból mindig is sokszokású nemzet volt, élen járt, és mások számára is példát tudott mutatni. S úgy gondolom, a mostani egyházi törvényünk is európai minták alapján készült, amely mindenki számára biztosítja a vallásszabadságot, a vallás szabad gyakorlását, megélését mind egyénileg, mind közösségben, de mindenki számára ugyanígy biztosítja a vallásos cselekményektől való tartózkodást is.

Ami pedig fontos volt akkor is és most is, és ami nélkül nem lehet tevékenykedni, az az állam és az egyház együttműködése, hiszen mind a kettőnek ugyanaz a célja, és ez így volt Wekerle munkásságában is, csak az egyik hívőnek, a másik állampolgárnak hívja, de mindkettőnek az embereket kell szolgálnia. S ahogy képviselő úr is mondta felszólalásának a gerincében: ha hívő ember áll az ország élén, ha hite van a nemzet jövőjében, ha hite van a Jóistenben, akkor ez az országnak is javára szolgálhat, mindannyiunk javára, legyünk hívők, nem hívők a magunk szokása vagy az egyházaink rendelése szerint.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
120 12 2011.10.18. 5:18  9-12

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy megköszönjem a bizottságnak és a bizottságban helyet foglaló valamennyi pártból érkező képviselőnek, hogy egységesen fogadták el ezt a nyilatkozatot, egységesen léptek fel. Ha valóban Magyarország érdekében akarunk fellépni, akkor erre a legnagyobb esélyünk akkor van, akkor van a nemzetközi vagy kétoldalú tárgyalásokon a legnagyobb erő a magyar kormányzat szava mögött, ha amögött egy ötpárti támogatás is felmutatható. Ezért köszönöm a bizottságnak az előkészítését, a munkáját, az ott helyet foglaló képviselőknek és frakcióknak pedig a támogatást, hiszen így tudunk a határon túli magyarság érdekében a leghatékonyabban közösen cselekedni.

Ez a törvény, amit Szerbiában elfogadtak, teljes hideg zuhanyként ért mindnyájunkat, hiszen Szerbia az utóbbi években jól láthatóan törekedett arra, hogy az Európai Unióhoz folyamatosan közeledve a vajdasági magyaroknak és minden más kisebbségnek, ahol csak lehetett, igyekezett olyan jogokat és lehetőségeket biztosítani, amelyek jó irányba vitték Szerbia politikáját. A most elfogadott kárpótlási törvény mindezzel szemben áll.

(9.30)

Ez mindenkinek rossz véleményem szerint. A benne foglalt diszkrimináció pont a magyarokat rekeszti ki a kárpótlásra jogosultak köréből, a korábban élt emberek gyermekeit és unokáit; teljes mértékben elfogadhatatlan mind az egyetemes emberi jogok alapján, a diszkriminációmentesség alapján, mind pedig az Európai Unió alapelvei alapján. Ez rossz Szerbiának, hiszen nyilvánvalóan hátráltatja a tagjelölti státus elnyerését. Rossz Magyarországnak is, az ottani magyaroknak is - ezt a kettőt talán magyar nemzetként egybe is vehetjük -, hiszen kirekeszti őket egy olyan folyamatból, egy olyan kárpótlási folyamatból, amint a képviselő úr is említette, nagyon régóta vártak, és voltak pozitív várakozásaik ezzel kapcsolatban. Rossz az egész Európai Uniónak is, hiszen egy újabb konfliktust szül, egy újabb, biztatóan induló tagjelölti státustárgyalási folyamatot akaszt meg ebben a fázisában, legalábbis jelen állás szerint ez így tűnik.

Magyarország azonban nyilvánvalóan ebben a kérdésben azonnal lépett. Először Németh Zsolt államtitkár úr kérette be a budapesti szerb nagykövetet, és kért tőle tájékoztatást egyrészről, másrészről tájékoztatta őt is a magyar álláspontról, hogy Magyarország számára ez a jogszabály elfogadhatatlan, és nyilvánvalóan Szerbiának az európai uniós integrációja sem folyhat tovább ebben a mederben.

Martonyi János külügyminiszter úr október 13-án kiemelte nemzetközi sajtótájékoztatóján, hogy Magyarországnak világos erkölcsi, jogi és politikai álláspontja van ebben a kérdésben. Erkölcsileg elfogadhatatlannak tartjuk, hogy azokat az embereket, akik kényszersorozás útján bekerültek egy hadseregbe, sőt, a gyerekeiket, unokáikat is bűnösnek tekintsék. A mi felfogásunkkal, amint mondta, ez nem egyeztethető össze. Ugyanilyen lenne, ha azokat a magyarokat, szerbeket, szlovákokat, románokat, szlovéneket, bunyevácokat, horvátokat és mindenki mást, akit Milosevicsék besoroztak, most kollektív bűnösség pecsétjével bélyegeznénk meg.

Ezenkívül nemcsak a magyar politikusok, de Štefan Füle bővítési biztos úr is egyértelművé tette, hogy ez a jogszabály valamelyest revízióra szorul, és bár az Európai Unió hivatalosan nem hozta nyilvánosságra tiltakozását, de ezzel a törvénnyel kapcsolatban kifejtette, hogy a végrehajtása teljes mértékben diszkriminációmentes kell hogy legyen, magyarul: nem lehet a magyarokat megkülönböztetni ezen a területen. Ezek után a szerb vezetés is valamelyest új hangnemet ütött meg a magyarokkal való tárgyalásban, és azt állították, hogy meg fogják találni december 9-éig - ez, ugye, az a nap, amikor Szerbia tagjelölti státusáról döntenek -, december 10-ig megtalálják a megoldást erre.

A tegnapi nap folyamán került sor talán az egyik legfontosabb találkozóra, Pásztor István VMSZ elnök és Borisz Tadics szerb elnök között, amelyről Pásztor István elnök úr a mai délelőttön fog sajtótájékoztatót tartani, és ismerteti az ott elhangzottakat, de a tegnapi tájékoztatása szerint olyasfajta irányba indultak el a tárgyalások, hogy ezen törvénynek valamilyen módon egy olyan változtatása, értelmezése vagy visszavonása történjen meg, részleges legalábbis, amelyik kiiktatja Magyarország aggályaira okot adó törvényi paragrafusokat.

Én tehát annak örülök, hogy a szerb álláspont valamelyest változott, bízom benne, hogy december 9-éig megoldódik ez a probléma, és a határon túli magyarok és az ottani szerbek valamiféleképpen konszenzusra tudnak jutni. A magyar kormány álláspontja ebben a kérdésben is az, hogy azt támogatjuk, ami a határon túli magyaroknak jó, az ő álláspontjukat foglaljuk el, de természetesen, ha erre nem kerülne sor, akkor Magyarország nemzetközi színtéren, az európai népek családjában, az Európai Unió tagjaként ki fogja fejteni az álláspontját, hogy addig Szerbia tagfelvételi, tagjelölti eljárása nem indulhat el, amíg ezt a szélsőségesen diszkriminatív, a magyarokat megbélyegző és az Európai Unió alapértékeivel össze nem egyeztethető törvényt vissza nem vonják vagy nem módosítják.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
124 180 2011.10.26. 6:32  179-201

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány által 2011. október 14-én benyújtott, a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat négy alapvető jogpolitikai cél elérését kívánja szolgálni.

Az elsődleges cél, hogy a filmes szakma támogatási rendszerét új szabályozási alapra helyezze, az utóbbi években ugyanis bebizonyosodott, hogy a törvényi szabályok nem biztosítják az átlátható és hatékony közpénzfelhasználás feltételeit, és így a mozgóképről szóló törvényben meghatározott célok sem teljesülnek.

Miben áll a támogatási rendszernek a feladat ellátására való jelenlegi alkalmatlansága? A közalapítványi struktúra nem biztosította a filmtámogatásra fordítható összegek közérdeknek leginkább megfelelő elosztását, ezért a törvényjavaslat a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Zrt.-re vonatkozó alapvető rendelkezések meghatározásával megteremti a filmtámogatások eredményesebb, hatékonyabb és átláthatóbb felhasználásának garanciáit. A javaslat a Magyar Nemzeti Filmalap támogatási tevékenységének egészére egységes zsinórmértéket állapít meg, olyan, a filmszakma területén kiemelt fontosságú alapelvek figyelembevételére kötelezve azt, mint például a magyar filmipar sokszínűségének biztosítása. A filmalap tehát a magyar mozgóképszakma és filmművészet egészét szolgálva fogja tevékenységét megvalósítani.

A jelenlegi támogatási rendszer más szempontból is vitatható. A támogatási fajták differenciáltsága szakmai szempontok alapján nem indokolható, ezért a törvényjavaslat a jelenlegi hármas tagozódást megszünteti, a szelektív támogatás marad egyedül igénybe vehető, a strukturális támogatást ugyanis a gyakorlatban nem alkalmazták, azt maga a gyakorlat mellőzte, így az erre vonatkozó szabályozás fenntartása a továbbiakban feleslegesnek tekinthető. A normatív támogatás szükségessége és célravezetősége a többéves tapasztalat alapján szintén megkérdőjelezhető a filmgyártás területén, ez a támogatási fajta ugyanis nem ösztönözte a minőségi filmalkotások létrejöttét.

A terjesztés területén ezt a támogatási fajtát a nemzeti erőforrás miniszter rendeletében meghatározott támogatási rendszer váltja fel, amelynek az artmozik és az artfilmek támogatásával kapcsolatban normatív elemei is lehetnek majd. A törvényjavaslat alapján a filmalap bevételének fő forrását a hatoslottó szerencsejáték adójának négyötöde képezné, amely hathatós segítséget jelent a hazai filmművészet felvirágoztatásához.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat második fő jogpolitikai célja a magyar filmművészet kortárs nagyjainak a jelenleginél méltóbb megbecsülése. Ennek tudatában javaslatot teszünk a kormány által adományozható "a nemzet filmművésze" cím létrehozására, amely "a magyar mozgókép mestere" díjat váltaná fel. A törvényjavaslat részletes szabályokat állapít meg annak érdekében, hogy valóban olyan személy kapja a megtisztelő címet, aki arra egész életpályája alapján érdemesnek tekinthető.

Tisztelt Ház! A törvényi szabályozás harmadik fő iránya a mozgóképszakma hatósági felügyeleti rendszerének teljes újragondolása, a szervezeti és eljárási szabályok egységének megállapítása. A mozgóképszakmai hatóság feladatait a jövőben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság látja el, és a hatósági eljárás szabályrendszere kiemelt garanciákat biztosít az ügyfelek számára. Az ügyintézési határidőre, az adatvédelemre, a titoktartásra és az adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések mind azt a célt szolgálják, hogy a hatóság eljárása az ügyfelek számára minél egyszerűbb, hatékonyabb legyen, mindazonáltal az ügyfelek adatai is megfelelő védelmet élvezzenek.

A javaslat egységessé teszi a korhatár-besorolás rendszerét, ugyanaz a besorolási rendszer fog érvényesülni a mozikban, mint az audiovizuális médiaszolgáltatókban, a televízióban. Ez nyilvánvalóan elősegíti a könnyebb eligazodást a közönség számára, így a kiskorúak védelmét is szolgálja, ami már a médiatörvény elfogadásával is kiemelt cél volt. Ugyanakkor a két különböző terjesztésű szektorban maga a besorolás eltérő lehet, tekintettel az eltérő célközönségre.

A javaslat megkülönböztetett figyelmet fordít az artmozikra. A javaslat tekintettel van arra, hogy egy film művészi értékének megítélése nem lehet kizárólag a mozgóképszakmai hatóság feladata, így az eljárásba szakhatóságként bevonja a kultúráért felelős minisztert is. Az artmozik besorolási eljárása és ellenőrzése a mozgóképszakmai hatóság feladatkörébe tartozna, az artmozivá minősítés feltételeit azonban miniszteri rendelet állapítaná meg. A mozgóképszakmai szervezetek és természetes személyek nyilvántartása, valamint a filmalkotások nyilvántartására és besorolására vonatkozó rendelkezések is a törvényben kapnak helyet az eddigi miniszteri rendeleti szint helyett; ez önmagában is kiemelt garanciát jelent.

A javaslat mindemellett a közvetett, tehát adókedvezményen alapuló támogatást igénylő filmalkotások nyilvántartásának és a támogatási igazolás kiadásának szabályozására vonatkozóan is finomhangolást végez el, reagálva az elmúlt években felmerült tapasztalatokra.

A törvényjavaslat negyedik fő célja a Magyar Nemzeti Digitális Archívum szerepének, valamint a Magyar Nemzeti Filmalappal való kapcsolatának rendezése. A javaslat alapján a nemzeti filmvagyonra vonatkozó vagyonkezelői jogokat az archívum gyakorolja, de a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztését külön jogszabály, illetve az archívummal megkötött megállapodás alapján a filmalap végzi.

Tisztelt Országgyűlés! Nyilvánvaló, hogy a hazai filmművészet, a magyar mozgóképszakma talpra állításához az eddig támogatási, szabályozási és ellenőrzési környezet teljes újragondolása szükséges. A javaslat világos, egyszerű és egyben hatékony szabályokkal azt a célt szolgálja, hogy a magyar filmek hazánk határain belül és azon kívül is egyre nagyobb figyelmet kapjanak, egyben a hatósági eljárásra vonatkozó részletes szabályokkal a hazai közönség érdekét is szolgálja. Kérem, hogy mindezekre tekintettel támogassák a javaslatot.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
127 20 2011.11.02. 5:23  17-20

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A képviselő úr által felvetett két folyamatban, illetve az előkészítés alatt levő javaslat olyan vitákat próbál megoldani, amelyek húsz-huszonegy éve tartanak ebben a Házban és a magyar közpolitikában. Ez a büntetőtárgyú módosítás is, amely szerencsére szokatlanul nagy támogatottságot élvez itt a Ház falain belül, egy értelmezési vita végére tehet pontot, amelyben benne volt a parlament, a pártok, az Alkotmánybíróság, a bíróságok és az ügyészség véleménye, de végül ezzel a törvénymódosító javaslattal egyértelművé tehetjük, hogy Magyarországon ezek a felelősségre vonások mindig időszerűek, az elévülés nem akadályozhatja meg a felelősségre vonást.

Mint azt képviselő úr is említette, 1990-ban és azóta is sok minden történt, bár sokféle hiány is előfordult, amiről szintén szót ejtett. A kárpótlás, ha csonka módon is, de megtörtént Magyarországon mind szimbolikusan, mind anyagilag, sor került az egyházi vagyon visszaszolgáltatására, de még a legutóbbi időkben is adósságot törlesztett az Országgyűlés akkor, amikor beiktatta a büntető törvénykönyvbe a kommunizmus bűneinek tagadását a büntetendő tényállások közé.

Ugyanakkor az igazságérzetünk azt mondja, hogy nem végeztünk kellően jó munkát, hiszen ha találkozunk - márpedig az ember az életben, a médiában vagy a fogadóóráin találkozik - a kommunizmus áldozataival, akiket megbélyegzett a rendszer valamikor az ötvenes években, és nem tanulhattak tovább, nem vállalhattak munkát, nem lehettek vezető beosztásúak az életük során, ezért a lakáskörülményeik is sokkal szerényebbek, a nyugdíjuk is jóval alacsonyabb, mint egy átlagemberé, aki a politikától teljesen függetlenül tevékenykedett a negyven év kommunizmus alatt, nos ezek az emberek nemcsak akkor viselték el a kommunizmus különböző csapásait, amikor bebörtönözték vagy kitelepítették őket, hanem utána folyamatosan is szegényebb sorban éltek, és ez még mind a mai napig is megvan. Ha ezt egy kiemelt nyugdíj vagy egy privilegizált helyzet mellé tesszük, amit a kommunizmus működtetői megéltek Magyarországon, akkor láthatjuk, hogy továbbra is fennáll az igazságtalanság.

Amit 1991-ben törvénymódosító javaslattal vagy másként megtettek, az nem volt teljes munka, és egyedi mérlegelés alapján a mai napig is szükség van arra, hogy az igazságosság irányába lépjünk el. Már csak azért is, hiszen más közép-európai posztkommunista államokhoz képest Magyarország igencsak le van maradva ennek a kérdésnek a szabályozásában. Az egykori NDK-ban az állampárti szolgálatban állókkal kapcsolatos igazságossági jogszabályokra 1990. május 18-án kötött szerződést az akkori két Németország. Sokáig tartott nekik az alkotmányos megoldás megtalálása, de 2010 júniusában már az alkotmánybíróság is jogszerűnek minősítette a most élő rendszert, amely azt mondja, hogy az általános jogegyenlőség elvét és annak a megvalósítását jobban szolgálja, ha felülvizsgálják a volt szocialista privilégiumokat. Az alkotmánybíróság ott is megállapította, hogy bizonyos magas pozíciókat csak a pártállamhoz és a kommunizmus eszméihez való feltétlen lojalitás mellett lehetett betölteni. Kiterjedt az igazságtétel az ottani állampárt PB- és KB-tagjaira, titkáraira, miniszterekre, miniszterhelyettesekre, a minisztertanács egyéb szavazati joggal bíró tagjaira, a védelmi tanács tagjaira, az államtanács tagjaira, a minisztertanács elnökeire, az ügyészek és a bírák egy részére, akik olyan ügyszakban tevékenykedtek, amelyek politikai indíttatású ügyeket kezeltek. Ők a nyugdíjak alapjánál a munkabér képletét csökkentették úgy, hogy igazságosság álljon inkább fenn.

Lengyelországban a 2008-ban elfogadott szabályzás - amely szintén egyfajta történelmi igazságtételi folyamatnak a vége volt - még ennél is sokkal szerteágazóbb volt, hiszen itt a hivatásos állományú katonák és hozzátartozóik öregségi nyugdíját is csökkentették, de a rendőrségi, a belbiztonsági, a nemzetbiztonsági, a katonai elhárítási szolgálatoknál, a központi korrupcióellenes irodánál, a határőrségnél, a kormánybiztosi irodánál, sőt, még az állami tűzoltóságnál vagy a büntetés-végrehajtásnál dolgozókra is kiterjedt a igazságszolgáltatási törvény. Így jelentős mértékben csökkentek az egyes pártállami vezetők ellátásai. Litvániában már 1995-ben megvalósult az, aminek most a parlament elébe néz, Romániában 2010-ben, ahol a Securitate funkcionáriusai csak a minimálnyugdíjat kaphatják, Csehországban pedig 2011-ben német és lengyel minta alapján valósult ez meg.

Jól láthatjuk tehát, hogy Európa más országaiban is hosszú évekre vagy akár évtizedekre elhúzódott az a folyamat, amely igazságot kíván tenni a kommunizmus bűneinek elkövetőivel - akár bűncselekmények elkövetőivel, akár a kiemelt juttatásokkal - kapcsolatban, de még így is vannak olyanok, például Lengyelországban is, akik továbbra is kiemelt juttatást kapnak, mert ott sem terjed ki mindenkire teljes mértékben ez az egyébként igen széles körű szabályozás. Úgyhogy nagy munka áll még a parlament előtt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
127 184 2011.11.02. 2:18  181-188

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Felolvasnék akkor egypár sort abból, amit Semjén Zsolt mondott, amit ön vállalhatatlannak tart az Európai Unión belül.

Íme, a következőket mondta a miniszterelnök-helyettes úr: "Magyarország hagyományosan és tradicionálisan a bibliai kultúrának a része, hiszen Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt erre az alapra építette fel a magyar államiságot. A Magyar Köztársaság kormánya támogat minden olyan erőfeszítést, amelyik a békére irányul és arra a küldetésre, hogy ezek az értékek és ezek a hagyományok ma is betöltsék azt a szerepet, amit az emberiség történelmében mindig is betöltöttek." Ez hát az, ami az ön számára elfogadhatatlan, és amit nem engedhetett volna meg magának a Magyar Tudományos Akadémia épületében.

Ezzel szemben én úgy látom, hogy magának a Jobbiknak nem teljesen egyértelmű az álláspontja szintén ebben a kérdésben, hiszen ön itt elmondott egyfajta álláspontot, miközben az önök európai parlamenti képviselője, Morvai Krisztina tagja lett az European Alliance for Freedomnek, a Szövetség az Európai Szabadságért nevű csoportnak az Európai Parlamenten belül, amely nyíltan Izrael-párti és palesztinellenes szervezet. Ha megnézzük a Wikipedián, Magyarországról egyedül Morvai Krisztina szerepel ebben. Ez nyilván nem egy Magyar Közlöny szintű közhiteles dokumentum, de még inkább beszédes az, ahogy Morvai Krisztina maga leírta, hogy hogyan lett ennek a csoportosulásnak a tagja. Idézem Morvai Krisztinát szó szerint: "Noha nem vagyok tagja a Jobbiknak, kikértem Vona Gábor pártelnök véleményét, aki nem ellenezte, hogy részt vegyek a szervezet munkájában. Egyetértettünk Gáborral abban, hogy egy ilyen nemzetközi csoportban való részvételem a Jobbik sokszínűségét erősíti."

Ennek a szervezetnek a vezetője, szemben azzal, amit ön mondott itt, képviselő úr, az Osztrák Szabadságpárt elnöke, Heinz-Christian Strache, azt mondta, hogy Izraelnek joga van a saját államához, amely folyamatos terrorfenyegetésnek van kitéve az iszlám terrorista csoportok részéről. Ez pont az ellenkezője annak, amit ön mondott. Jeruzsálemi nyilatkozatában is azt mondta, hogy a legnagyobb ellenség a fundamentális iszlámizmus.

Az egy percben igyekszem majd a kormány álláspontját erről önnek ismertetni, de addig is kérem, oldja fel azt az ellentmondást, ami az ön pártjának két tagja nyilatkozatai között feszül.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
127 188 2011.11.02. 1:05  181-188

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Illetheti ön kritikával, képviselő úr, a kormányt azért, mert egy ilyen delegációt az egyik miniszter a kormányból fogad, és velük a Parlament épületében találkozik, és eszmét cserél, és elmondja azokat a mondatokat, amiket az imént elmondtam, de azért mégis van különbség, hogy az ön pártjának az egyik európai parlamenti képviselője belépett ebbe, és úgy lépett be, hogy a pártelnöknek a tudtával, a vele való egyeztetés után. És ön utána azt kéri rajtunk számon, hogy ilyen képviselők csoportjával, hálózatával találkozik a magyar kormánynak az egyik tagja. Úgy gondolom, ha ön kritikával illethet valakit, akkor az a saját pártján belül van, és ott tegye meg, és utána van a Jobbiknak erkölcsi alapja arra, hogy bármi hasonlót számon kérjen a kormányon, anélkül, hogy bárkit is minősítenénk, akár ide jövő vendég képviselőket vagy szervezeteket. Azért más dolog, hogy az önök képviselője belépett egy ilyen szervezetbe, mintsem hogy köszönti őket akkor, amikor a magyar Parlament épületébe megérkeznek.

Magyarország politikájával kapcsolatban pedig azt szeretném leszögezni, hogy két állam elvét képviseli Magyarország ezen kérdés kapcsán: független és életképes Palesztinával és egy biztonságos Izraellel.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
131 20 2011.11.08. 2:51  17-20

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Teljes mértékben egyetértünk önnel, hogy a Szabadkai Népszínház meghatározó szerepet tölt be a délvidéki magyarság kulturális életében. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a Magyar Nemzeti Tanács 2010. szeptember 3-án határozott arról, hogy a Szabadkai Népszínház a magyar nemzeti közösség számára kiemelt jelentőségű intézmény.

Fontosnak tartom, hogy itt is beszéljünk a Szabadkai Népszínház sorsáról, amely a Kárpát-medence nyolcadik legrégebbi színháza és az egyik első színházépület itt a Kárpát-medencében, amelyet magyar nyelvű színtársulat részére építettek. Tudomásunk van róla, hogy a 2007. évi tervek szerint a rekonstrukció 23 millió euróba kerül. Az összeg 45 százalékát Szerbiának, az államnak, 45 százalékát a vajdasági tartománynak, 10 százalékát pedig a szabadkai önkormányzatnak kellene biztosítania. A népszínház újjáépítése bekerült a szerb nemzeti fejlesztési tervbe is.

Az eredeti elképzelés az volt, hogy a népszínház fennállásának 100. évfordulóján nyitja meg kapuit. Sajnos, a pénzhiányra való hivatkozással a munkálatok a 2011. évre is átcsúsztak, sőt az első negyedévben teljesen leálltak, mivel a szerbiai nagyberuházási alap nem folyósította a szükséges forrásokat. A Szabadkai Népszínház újjáépítését még a Vajdasági Magyar Szövetség akkori városvezetése kezdeményezte, azonban a beruházás elhúzódását az is nagymértékben előidézte és a további folytatást hátráltatja, hogy a magyarság meghatározó érdekvédelmi szervezete közben kikerült a helyi politika vezetéséből. Magyarország lehetőségei sajnos korlátozottak az ügyben, de minden lehetséges fórumon eddig is felvetettük és ezután is felvetjük a színház kérdését, és megkísérelünk hatni arra, hogy az építkezést indítsák újra, a szerbiai nagyberuházási alap folyósítsa a szükséges forrásokat.

A magyar kormány a magyar-szerb kisebbségi vegyes bizottság legutóbbi, 2011. június 20-ai ülésén ezt szintén szóvá tette, a jegyzőkönyv is ezt tartalmazza, és ajánlást fogalmazott meg a Szabadkai Népszínház új épületével kapcsolatban, amely szorgalmazza annak mielőbbi megépítését. A képviselő úr is láthatta, hogy a magyar-szerb viszonyokban Magyarország mindig határozottan lép fel, és ez a határozott fellépése egyelőre eredményeket, sikereket hozott, akárcsak a restitúciós törvény kapcsán is. Bízom benne, hogy itt is hamarosan a pénzhiány mint probléma elhárul, és Szabadka és Szeged város vezetői mint testvérvárosi vezetők közösen avathatják fel minél hamarabb a felújított színházat.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
134 8 2011.11.15. 5:17  5-9

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nagyon szívesen veszem, ha itt az imént bekiabáló szocialista képviselőtársaim hozzászólnak az államadósság témaköréhez, csak én azt kérném tőlük, hogy először kérjenek bocsánatot az államadósság ilyen magas szintre emeléséért (Gőgös Zoltán: Ti meg a 400 forintos gázolajért!), és utána szólhatnak az államadósságról. Csak azt az egy lépést tegyék meg, legyenek szívesek, hogy önök, akik tényleg 82 százalékra lőtték föl ezt az államadóssági szintet 53 százalékról, kérem szépen, önök, akik folyamatos hitelfelvétellel ezt tették nyolc éven keresztül, kérjenek már ezért egyszer bocsánatot, álljanak már ki az emberek elé, mondják el nekik, hogy az önök gazdaságpolitikája volt az, amelyik ilyen helyzetbe hozta Magyarországot. (Gőgös Zoltán és Kovács Tibor folyamatosan közbeszól.) Ehhez képest a polgári kormány - mint azt hiszem, az már valamelyest közismert is - 82 százalékról először 77, majd 73 százalék alá vitte az államadósság szintjét, ugyanakkor a szocialisták felelőtlen gazdálkodása miatt óriási adósságterhet kell nyögnie az országnak.

Engedjék meg, hogy pár összehasonlító adatot mondjak, hogy ha egy picit felelősebbek lettek volna az előző kormányok, ha egy picit jobban odafigyeltek volna, és nem költötték volna el mások pénzét hitelből felvéve, akkor mikre juthattunk volna. Egyszer már, azt hiszem, elhangzott ebben a Házban az a Margaret Thatchernek tulajdonított mondás, hogy a szocialisták nagyon jól kormányoznak addig, amíg ki nem fogynak mások pénzéből; na de előbb-utóbb kifogytak mások pénzéből, amit nekünk vissza kell törlesztünk. Ez évente 1100 milliárd forintunkba került, ez a szocialisták nyolcéves kormányzásának az ára évről évre.

Mit tehetne meg ez a kormány akkor, ha ez az óriási adósságszolgálat nem lenne? Mondjuk, 7,5-szer többet költhetnénk lakásépítési támogatásokra, mint 2010-ben, de csak akkor, ha a szocialisták nem vesznek fel hiteleket. (Gőgös Zoltán és Kovács Tibor közbeszól.) Több mint kétszer annyit költhetnénk családi támogatásokra, mint 2010-ben, és ezt csak azért nem tudjuk megtenni, mert a szocialisták ennyi hitelt vettek fel. Közel felével csökkenthetnénk az áfát. Senki se jókedvéből emel, képviselő urak, áfát 2 százalékkal sem, de a felére csökkenthetnénk vissza, ha a szocialistáknak nem ilyen lett volna a gazdaságpolitikája. Mennyire más vita lenne a parlamentben, ha arról vitatkoznánk, hogy a lakásépítési támogatásokat növeljük 7,5-szeresére vagy az áfát csökkentsük a felére! Ennek csak egyetlenegy előfeltétele nem áll fönn: mégpedig az, hogy a szocialisták nem gazdálkodtak felelősen nyolc év alatt. (Gőgös Zoltán: Minek stadion?)

(8.20)

A kamatkiadásoknak, amit a nyolc év hitelfelvételei miatt törlesztünk vissza, az egyharmada is elegendő lenne arra, hogy a teljes társasági adót eltöröljük, hogy a cégeknek ne kelljen nyereségadót fizetniük. Ezt már akkor is megtehetnénk, ha a szocialisták visszafogták volna magukat és egyharmadával kevesebb hitelt vettek volna fel. Már akkor is ezt megtehetnénk, és nem lenne a cégeknek nyereségadója. Mennyire örülnének ennek a magyar vállalkozások!

Ha a szocialisták csak szinten tartják - nem csökkentik, mint a polgári kormány, hanem csak szinten tartják - az államadósságot, 40 százalékos szja-csökkentést jelenthettünk volna be általánosan mindenkinek. Mennyivel jobban örülnénk mi is, kis pénzű emberek, jobban keresők, ha 40 százalékkal kevesebb lenne a személyi jövedelemadó. A családi adózás következtében így is az egygyerekeseknek 8, a kétgyerekeseknek 12, a háromgyerekeseknek pedig 22 százalékkal csökkent a befizetendő személyi jövedelemadója, és ez 4 százalékos infláció mellett még az egygyerekeseknél is legalább 4 százalékos életszínvonal-javulást eredményez, de ez mindenkinél 40 százalékot eredményezne. Több mint harmadával csökkenthetnénk a munkaadói és munkavállalói tb-járulékokat, ezzel csökkentve továbbra is az adóterhelést és stimulálva a munkaerőpiacot. Ezeket tehetnénk meg. (Zaj az MSZP soraiban.)

Ehhez képest a szocialisták nemcsak növelték, de egészségtelenül alakították a magyar államadósság szerkezetét is. 56 százaléka van külföldi kézben - és tudjuk, hogy akinél a többség, annál az irányítás lehetősége; ezt itt a parlamentben is tapasztalhatjuk -, 40 százaléka pedig pénzügyi intézményeknél. A maradék 4 százalék az, ami a hazai háztartásoknál vagy vállalkozásoknál van. Tehát jól láthatóan nemcsak a költségvetés külső mozgástere, de a gazdaságpolitika befolyásolása is teljes mértékben külső kézbe került.

Ami a felelősségre vonást illeti: egyrészről nyilván fennáll ezeknek a pártoknak a politikai felelőssége, és a 2010-es választásokon a magyar választók eléggé egyértelműek voltak a tekintetben, hogy kit terhel az ezekkel kapcsolatos felelősség. Ahogy említettem, a bocsánatkérés azóta is elmaradt a választóktól, pedig ők nyögik ezeket az adósságterheket. Ugyanakkor azt vizsgálja a kormányzat és egy külön vizsgálóbizottság is, hogy eközben miként szegték meg a pénzügyi és adatszolgáltatási szabályokat a különböző kormányzati tényezők, a kormány tagjai vagy a kormány vezetője, és hogy a költségvetési adatok meghamisítása milyen esetleges jogszabályba ütköző cselekedet volt. Eredetileg senki nem arra alkot törvényeket, hogy a miniszterelnöke majd meghamisítja mind a nép felé, mind Brüsszel felé a költségvetési adatokat, aztán ezt büszkén elmondja frakciótársainak egy balatonőszödi kormányüdülő zárt körei között, amit ők utána lelkesen megtapsolnak, de senki nem szól róla. Ugyanígy a PPP-beruházások nyakló nélküli bevállalása, a nagybeszerzések vagy a túlszámlázások jelenthetnek ilyen felelősséget, de biztos vagyok benne, hogy az új alaptörvény megóvja a későbbi kormányokat ennek a kísértésétől.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
134 12-14 2011.11.15. 5:33  10-14

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, abban nincs köztünk vita itt a Parlament falain belül, hogy ez a kormány, miután hatalomra került és a parlamentben a többsége kialakult, igyekezett mindent elkövetni annak érdekében több lépcsőben, több folyamatban, hogy azoknak az embereknek, akik igazságtalanul, méltatlanul és a jog ellenében kerültek valamilyen jogi eljárás alá 2006 őszén, az elégtétele meglegyen, valamiféle kártérítést kaphassanak. Ön is itt volt a parlamentben és szerintem támogatta is 2010. június 11-én azt az országgyűlési határozati javaslatot, amely az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szólt.

(8.30)

Ennek az első és legfontosabb lépése az volt, hogy elítélte azokat az állami és rendőri vezetőket, akik közreműködtek ebben a rendszerváltás óta nem tapasztalt méretű, tömeges jogsértésben. Másrészről pedig kártérítést ígért mindenkinek, akinek megalapozott kérelme van ezzel kapcsolatban. Szeptember 13-án a Magyar Közlönyben meg is jelent, még a tavalyi év során, a belügyminisztert és a nemzetgazdasági minisztert felhatalmazó rendelkezés - nyilván a belügyminisztert mint a rendőrséget felügyelő minisztert, a nemzetgazdasági minisztert mint a kormányzati pénzügyek kezelőjét -, hogy vigyék végig ezt a kártérítési folyamatot.

És nagyon kevés kivétellel, talán fél tucat ember kivételével ez meg is történt. (Gaudi-Nagy Tamás: Nem igaz! Közel 200 ember nem kapott még kártérítést...) 100 milliós nagyságrendű... (Kovács Tibor az elnök felé: Erre nem szól? - Az elnök csenget. - Zaj és derültség az MSZP padsoraiból.) Folytatom.

ELNÖK: Kovács Tibor képviselő úr, úgy látom, nem szeretne ma felszólalni, mert aki az elnök levezetését bírálja, attól minden figyelmeztetés nélkül megvonható a szó. Úgyhogy, képviselő urak, nyugodjanak meg. (Taps a kormányzó pártok és a Jobbik padsoraiból.)

Az államtitkár urat megkérem, beszámítjuk ezt a 30 másodpercet, hogy folytassa.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tehát 100 milliós nagyságrendű összegeket fizetett ki a kormányzat, és igyekezett mindenki számára megfelelő anyagi elégtételt adni. Úgy érzem, hogy ezek az összegek is igyekeztek azt jóvátenni valahogy, amilyen kárt szenvedtek ezek az emberek.

Albizottság alakult képviselők részvételével az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságban, amelyik jelentést tett le az asztalra. Ennek nyomán több katonai ügyészségen, aztán bíróságokon is folyik eljárás pontosan azzal kapcsolatban, hogy kik éltek vissza akár a vezetői hatalmukkal, akár az adott szituációban a saját közhatalmukkal, kik voltak azok, akik a közhatalmat nem jogszabályszerűen gyakorolták.

Ebben az első elítélések meg is történtek. Illetve Balsai István is benyújtotta a jelentését mint miniszterelnöki megbízott, aki a rendőri brutalitással kapcsolatos jelenségeket vizsgálta. Tehát megtörtént egyrészről a rendőrség, az állami vezetők felelősségének a vizsgálata; elindultak az ügyészségi-bírósági eljárások; a kártérítések zömében megtörténtek. Egy-két nagyon vitatott kérdés van szerintünk, de nagyságrendileg több száz millió forint kifizetésre került.

Egyetlenegy rész van, amiben köztünk nézeteltérés van, ez pedig a semmisségi törvény megítélése. Hiszen az a lényeg, hogy miután ezeknek az embereknek rendeztük erkölcsileg a helyzetét, hiszen megkövette őket a kormányzat, rendeztük anyagilag a helyzetét, igyekszünk rendezni az elkövetők felelősségét. Ezen túlmenően őket mentesítenünk kell az alól, hogy valamiféleképpen büntetett előéletűnek minősülnek, hogy ott van a múltjukon az a pecsét, mintha jogellenes cselekményeket tettek volna, akkor, amikor valójában nem tettek ilyet.

A közkegyelemmel kapcsolatban mi is nagyon sokat mérlegeltünk, valóban, hogy melyik a jó megoldás. Én nagyon nem szívesen használnám a taxisblokádot mint párhuzamot, egyrészt annak a politikai motivációja miatt is, másrészt, ahogy ön is mondta, egy nagyon egyszerű, közlekedés rendje elleni bűncselekmény alól kellett csak felmenteni azokat az embereket, nagyon szűken meghatározva mind az időt, mind pedig a bűncselekménytípust, míg itt, ebben az esetben azért nagyobb az időtartam is, szeptember-október, sokfélébbek az elkövetési magatartások is, hiszen sokkal többféle eljárás indult el. (Gaudi-Nagy Tamás: 8 év!) Tehát nehezebb ezt megtalálni.

Maga a kegyelem amúgy is ritkán alkalmazandó, főleg humanitárius, méltányossági vagy társadalmi okokból, de sem az egyediséget nem oldja meg, sem pedig a büntetlenséget. Mi azért választottuk a semmisségi törvényt, mert nem azt mondjuk, hogy ezeknek az embereknek valóban volt valamikor egy elítélése a bíróság előtt, és utólag ezt egy kegyelemmel kvázi letakarjuk, és úgy vesszük, mintha az nem történt volna meg; mi azt szeretnénk, ha az eredeti eljárást az eredeti eljáró bíróság egy semmisségi eljárás keretében minősítené semmisnek, és megállapítaná, hogy ott igazából a felelősségre vonásnak nem is volt alapja, nem is történt meg reálisan a felelősség megállapítása.

Az a különbség szerintem, és azért választottuk mi megoldásként nem a közkegyelmet, hanem a semmisségi törvényt, hogy ne is mondják ki ezeknek az embereknek a bűnösségét, és ne az legyen a forma, hogy visszavonjuk a bűnösség kimondását, hanem a bűnösség kimondását akadályozzuk meg.

Köszönöm szépen a pluszmásodpercek beszámítását, elnök úr. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
138 24 2011.11.21. 5:11  21-24

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Folytatnám ott, ahol ön abbahagyta, Boldoghy Olivér ügyével. Abban a pillanatban, ahogy a magyar kormány értesült erről a hírről, azonnal kifejezte felháborodását, hiszen elfogadhatatlannak tartja, hogy két európai uniós ország között ilyen helyzet alakuljon ki. Boldoghy Olivérnek - aki egyébként ma a névnapját ünnepli, és innen is boldog névnapot kívánunk neki - Magyarország minden jogi segítséget meg fog adni abban a harcában, amit úgy gondolunk, hogy az igaz ügy mellett vív, és a magyar nemzetpolitikának ez fontos sarokköve.

Maga a szlovák alkotmány is úgy fogalmaz, hogy akarata ellenére senki sem fosztható meg a szlovák állampolgárságától. Ez a felvidéki nemzettársunk többször elmondta, hogy igenis, szlovák állampolgár kíván maradni, nem kíván lemondani szlovák állampolgárságáról, szlovákként élt eddig is, szlovák adót fizetett, szeretné ezt továbbra is tenni, de emellett egy másik európai uniós országnak, Magyarországnak a közjogi kötelékébe is szeretne belépni.

Tehát elmondhatjuk, hogy az Európai Unió alapértékeit tagadja akkor Szlovákia, amikor egy másik EU-tagországban, ami egyébként sok más egyéb szövetségben, katonai vagy kereskedelmi szövetségben is mellette áll, és partnere, egy ilyen ország állampolgárságának a felvételét tiltja meg a saját állampolgárai számára.

Tehát úgy gondoljuk, hogy ez a példa talán jó lehet arra, hogy Szlovákiát jobb belátásra bírja, és az Európai Unión belül az ilyesfajta jogfosztó magatartásnak vége legyen.

Ugyanakkor jól látható, hogy az éles magyar nemzetpolitikai kiállásnak lehet csak sikere minden tekintetben. Hiszen ha nem a Felvidékre, hanem a Délvidékre nézünk, ott a Vajdasági Magyar Szövetség pontosan a kárpótlási törvény ügyében egy olyan megállapodás közeli helyzetbe jutott, ami talán nem jött volna létre akkor, ha nincs mögötte Magyarország, és nem mondja azt a magyar kormányzat, hogy azt tudja csak támogatni, ami a vajdasági magyaroknak jó, és akár Szerbia EU-tagjelölti státusát is hajlandó megvétózni akkor, ha az ottani magyarokkal nem történik valamiféle kiegyezés. (Novák Előd: És Romániáét!)

A marosvásárhelyi orvosi egyetem tekintetében pedig, amit képviselő úr szintén felhozott itt, már a parlamentben is elmondtuk, hogy a magyar kormány, és nemcsak a magyar kormány, de a magyar állami egyetemek is minden segítséget megadnak az ottani hallgatóknak és tanároknak, hiszen hajlandóak őket egy időre át is venni, vagy akár ők maguk is lemenni oda és tanítani, pontosan azért, hogy az egyetem akkreditációja ne kerüljön veszélybe.

A Magyarság Háza napokon belül megnyit, és olyasfajta jogi segítséget nyújthat a határon túli magyaroknak, amire pont talán a felvidékieknek van a legnagyobb szükségük a kettős állampolgárság ügyében, de kulturális vagy kutatási funkciókat is el fog látni. A múlt héten megalakult Diaszpóra Tanács pedig közel félszáz határon túli - olyan határon túli, amelyik szétszóratásban él - magyar szervezetet tömörített egybe, pontosan azért, hogy a magyar nemzetpolitikának a három lába: az itthoni, a Kárpát-medencei és a diaszpóra szórványmagyarságának a politikája egyaránt hangsúlyos lehessen. Ne múljon el vagy ne törpüljön el a diaszpóramagyarok érdeke, hiszen azért ők is jó pár százezren, jó pár millióan vannak, akkor, amikor itt Kárpát-medencei problémákat napról napra kell hogy megoldjunk.

A magyar kultúrpolitikának és nemzetpolitikának pedig nagyon fontos része, hogy akkor tudja megtartani szülőföldjükön, szülőhazájukban azokat a magyar állampolgárokat, akik a kisebbségi létre vannak kárhoztatva, ha az anyanyelvet és a kultúrát ápolni tudjuk. Ez a kulcsa valamennyi magyar identitása megtartásának, ha helyben a kultúrát mint nemzetmegtartó erőt tudjuk tekinteni és támogatni. Ezért ez a nemzetpolitikának kiemelt eszköze.

Csak pár példát hadd mondjak én is képviselő úrnak, hiszen a műemléki kataszter, a települési műemlék-topográfia vagy a műemléki szakemberek képzése olyan programok voltak, amelyek már az első Orbán-kormány alatt megindultak, és nyilvánvalóan, bár közben visszafejlesztésre kerültek, de most újra fel lesznek tőkésítve. Hiszen talán sokan nem is tudják, hogy az egyetemes magyar kultúrának, az épített örökségének közel 50 százaléka határon túli magyar területeken van, és ez nemcsak az ott élőknek, nemcsak az anyaországi magyaroknak, de az egyetemes kultúrának is része. Ugyanígy a gyulafehérvári székesegyház vagy a kolozsvári házsongárdi temető szintén magyar támogatásban részesült és részesül is. Az a szándékunk, hogy Románia az UNESCO-listára kérje fel a házsongárdi temetőt, így kapjon minél nagyobb védelmet.

Az utóbbi hetek híre, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelőtől 15 millió forintot kapott a Teleki László Alapítvány, pontosan azért, hogy a határon túli épített örökség védelmében vegyen részt. De csak tényleg felsorolásszerűen hadd mondjak még egypár példát, amit az utóbbi hetekben, hónapokban tettünk: a borbereki református templom, a pókfalvai református templom felújítása, a vedresábrányi református templom teljes restaurálása (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és még sorolhatnám azokat a példákat, amelyekkel a külföldi magyarokat és az ő kultúrájukat kívánjuk megőrizni és megerősíteni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
138 369 2011.11.21. 0:08  366-380

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! A kormány a javaslatot támogatja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
142 4 2011.11.28. 5:13  1-4

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Érdekes volt hallgatni az LMP-nek az MSZP elmúlt 20 évben végzett érdemeiről szóló felszólalását. Úgy látszik, mégsem múlt el nyomtalanul a hétvégi időközi választás az LMP számára (Dr. Schiffer András: Nem figyeltél!), és tudják már az új rendet, hogy mihez képest nem lehet más a politika. (Dr. Schiffer András: Nem figyeltél!) Bízunk benne, hogy azért rá is tudnak cáfolni erre majd a későbbiekben.

Ami a képviselő úr alapgondolatát illeti, az igazságtétel gondolatát, ez egyfajta közjogi kötelességünk is volt, hiszen maga az 1990-ben kialakult alkotmány önmagát ideiglenesnek nevezte, és az átmenet korszakának alkotmányaként definiálta magát. Annak a korszaknak tehát, amelyik még nem a teljes jogállamiság, még nem a teljes demokrácia állapotába viszi át Magyarországot ideiglenes jelleggel. Amikor tehát azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy lezárjuk végleg a rendszerváltás folyamatát, az eredeti alkotmányszövegből, a még körülbelül egy hónapig hatályban lévő alkotmányszövegből is következett, hogy a kommunista diktatúra kiszolgálóinak, de még inkább működtetőinek a helyzetét rendeznünk kell, és így kell véglegesen lezárnunk azt a korszakot, amelyet a kommunizmus hagyott nekünk itt örökül. Tehát ez egy alkotmányos kötelezettségünk volt, ilyesfajta jogszabályok meghozatala. Ezeknek a célja semmiképpen nem a bosszú, hanem mindenképpen a történelmi igazság helyreállítása, megnevezni, hogy ki állt a jó és ki állt a rossz oldalon. Teljes elégtételt adni szinte lehetetlen. Bizonyára ön is találkozott már politikai tevékenysége során vagy attól függetlenül is azokkal, akiket meghurcolt a 40 év kommunizmus. Azoknak az embereknek kisebb a lakása, mert nem végezhettek magasabb fokon, mondjuk, az egyetemen, nem tudtak betölteni olyan állást, amiből magasabb jövedelemre tehettek volna szert, így a nyugdíjuk is jóval alacsonyabb. Ezt valamelyest kompenzálták 1990-ben, de nem lehetett 10-20-30-40 évnyi B-listázást, másodlagos állampolgárságot teljes mértékben megtéríteni. És amikor látjuk egymás mellett a volt kommunista rendszernek azokat a működtetőit, akik magas jövedelem mellett magas életszínvonalon élnek, és látjuk azokat az embereket, akiket nemcsak évtizedekig, de mind a mai napig megnyomorított a kommunizmus, nem mondhatjuk azt, hogy a múlttal foglalkozni nem kell, és itt valamiféle igazságtételre nincsen szükség.

(13.10)

Éppen ezért szól úgy a Fidesz-KDNP által beterjesztett, az alkotmány hatályba léptetésével kapcsolatos normaszöveg, hogy ezeket a bevételeket ezeknek az embereknek a jóvátételére, illetőleg a kommunizmus bűneivel kapcsolatban a megemlékezésre kell fordítani, hogy ilyen soha többé ne történjen meg.

Ami pedig a képviselő úr által említettek legelejét illeti, hogy a teljes XX. századi múlttal miként lehet szembenézni vagy miként nem, én úgy gondolom, hogy nagyon előremutató az Európai Unió által idéntől, a magyar EU-elnökségtől bevezetett közös emléknap, augusztus 23-a, a Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának évfordulója, amely minden totális diktatúrával szembeni demokratikus ellenállásnak mintegy emléknapja lesz, reméljük, hosszú évekig, minden évben itt Magyarországon is és máshol is. Más országok sokkal előrébb járnak ebben is hozzánk képest, és sokkal előbb rendezték a múlttal való kapcsolatukat. Németországban az egyik első megállapodás 1990. május 18-án pontosan arról szólt, hogy miként rendezik a keleti blokkban, a keleti részben lévő tagállamokban az ottani volt állampárt működtetőinek a helyzetét. Egy hosszú vita volt, 2010 júniusára fejezeték be ők is, de az ottani állampárt PB- és KB-tagjai, -titkárai, a miniszterek, a miniszterhelyettesek, a minisztertanács egyéb szavazati joggal rendelkező tagjai, a védelmi tanács tagjai, az államtanács tagjai, a minisztertanács elnökei, különböző ügyészek, illetőleg bírák - akik közreműködtek a kommunista rendszer diktatórikus fenntartásában -, hogy úgy mondjam, igazságtétele lezajlott, a privilégiumukat elvették tőlük Németországban.

Lengyelországban 2008-ban egy ennél jóval bővebb kört érintett az igazságtétel - katonák, rendőrök, belbiztonsági, nemzetbiztonsági és katonai elhárítási szolgálatoknál dolgozókra (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.), a központi korrupcióellenes irodánál dolgozókra, a határőrségre, a kormánybiztonsági irodánál, a tűzoltóságnál, sőt még a büntetés-végrehajtásnál dolgozókra is kiterjedt az ottani igazságtétel. Litvániában 1995-ben, tehát korábban megvalósult ez, Csehországban csak 2011-ben, de Romániában például a Securitate funkcionáriusaira és kollaboránsaira az a jövő vár, hogy a minimálnyugdíj szintjén kell hogy a hátralévő életüket valamelyest tengessék. Úgyhogy úgy gondolom, Magyarország ebben igencsak lemaradásban volt, itt tartott legtovább az átmenet korszaka.

A gazdaságpolitikáról - a címekből láthatóan - napirend előtt lesz még szó, de engedje meg, hogy két tényt mondjak azon tények mellé, amelyeket ön is említett. Az egyik egy november 18-ai OECD-jelentés, amely a sok negatívum mellett azért azt a pozitívumot is tartalmazta, hogy a vizsgált időszakban a 34 tagállam közül csupán 9-ben mérséklődött a munkanélküliségi ráta, de a legnagyobb mértékben Magyarországon (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), 10,3 százalékról 9,9-re, és végül a mai foglalkoztatottsági adat, amely 40 ezer fővel való, gyorsuló ütemű foglalkoztatásnövekedést jelez.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
145 4 2011.12.01. 8:42  1-125

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, hogy igencsak jelképes, hogy a mai napunkat 19 óra késéssel kezdtük ezzel a napirendi ponttal, ami 21 évet késett meg ahhoz képest, mint amikor el kellett volna hogy fogadjuk, hiszen valamikor a rendszerváltás hajnalán (Tüsszentés a Fidesz padsorában.) lett volna szükség - igaz - Magyarországon egy ilyen törvény megalkotására, az alkotmány ilyesfajta megtoldására.

Ugyanakkor teljesen zavarban vagyok, hiszen itt látom a teremben mind szocialista képviselőtársaimat, mind pedig LMP-s képviselőtársaimat. Ez a törvényjavaslat, mint önök is olvasták, úgy kezdődik, és azzal is zárul, hogy ez az alaptörvény része, önök pedig kinyilvánították, hogy az alaptörvény vitájában a parlamentben nem kívánnak részt venni, és innen kivonultak.

Önök vagy nem olvasták el ezt a törvényjavaslatot, és ezért nem tudják, hogy ez az alaptörvény része, és most itt vannak, vagy pedig úgy látszik, hogy az MSZP és az LMP megváltoztatta az álláspontját, és most már részt vesz az alaptörvény vitájában. Kérem majd képviselőtársaimat, oldják föl ezt a fajta ellentmondást. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Feloldjuk.) Most a javaslatot nem olvasták, vagy pedig most már mégis részt vesznek az alaptörvény vitájában. Örülök, hogy így az év végére belelendültek itt a parlamenti munkába, és most már éjjel-nappal itt vannak. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Visszaért a repülő?) Jó lett volna, ha az alkotmányozásnál csak nappal lettek volna itt. (Tóbiás József: Ti se lesztek sokáig büszkék!)

Én úgy látom az eddigi reakcióiból, főleg az első résszel kapcsolatban, hiszen jól láthatóan, ahogy itt az expozéban is elhangzott, ez a törvényjavaslat két nagy részre bontható, az egyik a rendszerváltás szimbolikus lezárásáról, a kommunizmustól való elhatárolódásról szól és az igazságtételről szóló első rész, a második pedig az új alaptörvény hatálybalépésével kapcsolatos technikai részek, ez utóbbihoz kevesebb, az első részhez igencsak sok eddigi reakció is született.

Sokszor mondta a már idézett és felhozott Antall József, amikor jobboldali kritikusai azt mondták, hogy nem zajlott le kellő mértékben a rendszerváltás 1989-90-ben, hogy tetszettek volna forradalmat csinálni, ahogy önök is ismerik ezt a mondást. Akkor másként zajlott volna le Magyarországon sok minden a rendszerváltás után, a spontán privatizáció és még sorolhatnánk.

Amikor a Magyar Szocialista Párt zokon veszi, hogy ez a törvény kimondja azt, amit kimondott az Alkotmánybíróság, amit a bírósági nyilvántartásban is figyelemmel lehet követni, nevezetesen, hogy az egykori állampártnak, az MSZMP-nek az MSZP az utódpártja, akkor mi is valamelyest Antall Józsefet parafrazeálva mondhatnánk önöknek, hogy tetszettek volna 1990-ben új pártot alapítani. Akkor talán nem fájna ennyire a mostani szocialistáknak ez a történelmi tény, amit eddig is mindenki ismerhetett és tudott, de most az alaptörvénynek részévé is válik.

Hogy mennyire volt teljes ez a jogutódlás, pár évvel ezelőtt készült egy felmérés, hogy az MSZMP ingatlanjainak az MSZP hány százalékát birtokolja vagy most már tulajdonolja is. Nos, az ingatlanok 79 százalékát, az alapterületnek pedig 90 százalékát birtokolta és tulajdonolta ez a párt. De hát jól láthatóan, akár személyi összetételében vagy másfajta lehetőségeiben (Közbeszólás az MSZP padsoraiból.), előjogaiban ugyanúgy a Magyar Szocialista Munkáspárt bázisán épült föl a Magyar Szocialista Párt, annak a Magyar Szocialista Munkáspártnak, amelynek nem húszéves, hanem hatvanéves története van. Volt ennek Kommunista Párt, Magyar Dolgozók Pártja, sok minden más is a neve.

Én úgy gondolom, hogy az a deklaráció, ami ennek a törvénynek az első részét képezi, az a nyilatkozat, amely a normaszöveget meg is előzi, egyfajta lakmuszpapír is, hogy ki hogyan viszonyul az előző rendszerhez. Aki ezt a javaslatot támogatni tudja, az egyértelműen leteszi a voksát amellett, hogy nem lehetséges ilyesfajta áthajlás előző és új rendszer között, egyértelművé teszi, hogy a demokraták oldalán áll. Bízom benne, hogy itt a Magyar Szocialista Pártban is megszületik ezzel kapcsolatban egy helyes döntés.

Ami a jogi igazságtételt illeti, ami ennek a törvénynek egy igencsak fontos, kardinális része, nagyon fontos azt tisztáznunk, hogy a személyiségi jogok ugyan mindenkit megilletnek, de akik nem most, hanem az előző rendszerben voltak valamiféle vezető állampárti tisztségviselők, akik akkor töltöttek be fontos pozíciót, azok most nem magánszemélynek minősülnek, hanem ugyanúgy közszereplőnek, mint ahogy például itt is mi mindahányan a parlamentben, itt a teremben. Amennyire velünk kapcsolatban ezek a jogi igazságtételi lehetőségek, a személyiségi jogoknak egyfajta korlátozása velünk szemben fennáll, ugyanúgy fennáll az előző rendszerben ilyesfajta funkciót betöltött személyekkel kapcsolatban is.

Nagyon fontos az, ami az expozéban is elhangzott, hogy az a rendszerváltás lezárásának csak az egyik fele, hogy kimondjuk, hogy kik álltak a jó és kik álltak a rossz oldalon, és ezt egyszer és mindenkorra a magyar törvényekben rögzítjük. De valóban, azt a több mint húszéves folyamatot, amit kárpótlásnak hívunk, és aminek voltak jobban és rosszabbul sikerült részei, hiszen azért azok, akik korábban nagyobb ingatlanokkal, földbirtokkal rendelkeztek, sokszor továbbra is kisemmizettek maradtak, hiszen a kárpótlás folyamata őket nem hozta abba a helyzetbe, mint ha nem történt volna meg a kommunista hatalomátvétel Magyarországon.

Nos, tehát ennek a folyamatnak is, amely nagyon sok hibával zajlott le az elmúlt húsz évben, ez a javaslat egyfajta végső pontot kíván kijelölni, legyen vége a kárpótlás folyamatának Magyarországon. A XXI. századi diktatúrák által elkövetett jogsértések miatti jóvátételi folyamatnak a végére tesz egy pontot ez a javaslat. Azt is rögzíti, hogy mindaddig, amíg az államadósság szintje 50 százalék alá nem csökken, hogyha bármilyen új jogcímen egyedi vagy tömeges kárpótlási igény merül föl, és azt akár egy egyedi döntéssel egy nemzetközi fórum vagy a magyar Alkotmánybíróság is megállapítja, akkor az csak különadó formájában hajtható be, a költségvetés egyensúlyát ez nem veszélyeztetheti.

Nagyon fontos, és pontosan az expozé végén elhangzottakkal kapcsolatban, hogy a következő nemzedékek is pontosan megismerjék a kommunizmus rémtetteit. Ezért fontos, hogy más közép-európai országok példáját átvéve, azon országok példáját, amelyek már évekkel vagy akár évtizedekkel ezelőtt is sikeresebben lezárták a kommunista múltat, persze volt, ahol ez egy életkori cenzussal történt, és nem engedtek senkit bizonyos balti országokban közpozíciót betölteni, hiszen azt mondták, hogy csak egy bizonyos életkor alatt lehetséges az, hogy valaki teljesen független az előző állampárttól. Nos, Magyarországon ilyesfajta cezúra, ilyesfajta lusztráció nem történt, de fontos, hogy legalább a fejekben továbbra is az a valós kép alakuljon ki a kommunizmus negyven évéről, amit a nemzeti emlékezet bizottság tud szolgálni, hogy mindazokból a forrásokból, amit a rendelkezésére bocsátanak, nagyon helyes módon, úgy, ahogy sok más ilyen intézmény is működik Magyarországon a XX. századi diktatúrákkal kapcsolatban, akár a Terror Háza, a XXI. Század Intézet, vagy akár a Holokauszt Dokumentációs Központ, mindegyik közpénzből nagyon fontos munkát végez, és a XX. században a demokratikus és a diktatórikus rendszerek közötti különbséget mindenki számára nyilvánvalóvá teszi.

(20.00)

Ez pontosan azért fontos, hiszen tudjuk és látjuk, hogy ma is sokan vannak, akik ezeket relativizálni igyekeznek, legyen az szélsőjobb- vagy szélsőbaloldali diktatúra, és fontos azoknak a számára, akik valamelyest már az én generációmhoz is tartoznak, vagy nálam még fiatalabbak, akiknek már nincsen személyes emlékük a kommunizmus időszakáról, hanem ezt csak múzeumokból, filmekből, levéltárakból vagy könyvekből ismerhetik meg, hogy az ő ismereteik is minél inkább megalapozottak lehessenek.

Azt gondolom, hogy ennek a törvénynek az elfogadása szerencsére jó arányban vegyíti a technikai és a tartalmi szabályokat, a jogértelmezési kérdésekben minden vitás kérdést sikerül eloszlatni akár a különböző korábban kinevezett vagy megválasztott szervek és személyek megbízatásával kapcsolatban, a hatályban lévő jogszabályokkal vagy közjogi szervezetszabályozó eszközökkel kapcsolatban, és a folyamatban levő ügyek helyzetét is rendezi. A kormány éppen ezért ezt a javaslatot támogatja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
145 148 2011.12.01. 12:35  147-175

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, csak hogy jobban lássanak képviselőtársaim a sok-sok fej között.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat általánosságban véve a csaknem két évtizeddel ezelőtt kialakított közszolgálati rendszerünk megújítását szolgálja. Ennek alapvető indoka, hogy az 1992-ben elfogadott köztisztviselői törvény gyakori, sokszor egymással ellentétes irányú módosításai következtében jelentősen meggyengült a közszolgálati rendszer belső koherenciája, viszonylag gyorsan erodálásnak indultak a karrierrendszer alapvető értékei.

A törvényjavaslat ezért abba a folyamatba illeszkedik, amelynek célja az új életpályamodellek kialakítása. Ennek azonban előfeltétele, hogy a közigazgatásban dolgozók élvezzék a társadalom közmegbecsülését, azáltal, hogy feladatukat korszerű szakmai ismeretek birtokában, törvényesen és hatékonyan, Magyarország érdekeit és a közjót pártatlanul szolgálva látják el. A törvényjavaslat előre meghatározott fejlesztési célokat és irányokat követ, annak köszönhetően, hogy a Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program kiemelt területként határozza meg a tisztviselői kar megújítását. Az ez alapján készült kormányzati személyzeti stratégia jelölte ki azokat a hosszú távú célokat és irányokat, amelyek végrehajtási eszköze a most elkészült törvényjavaslat is.

A törvényjavaslat két fő célkitűzés megvalósítását szolgálja. Egyfelől elősegíti a kormány-tisztviselői, köztisztviselői, valamint a hivatásos rendvédelmi és hivatásos katonai életpályák összehangolását, másfelől részben megteremti a tisztviselői életpálya megújításához szükséges feltételeket. Ami a közszolgálati életpályák összehangolását illeti, azt szeretnénk elérni, hogy a jövőben ne egymás mellett, elszigetelten fussanak az egyes életutak, hanem az átjárhatóság megteremtésével és közös keretek kiépítésével szélesebb karrierlehetőségek nyíljanak meg a tágabb értelemben vett közszolgálatban dolgozók előtt. Így a karrier nemcsak egyirányú előmenetelt jelent számukra, hanem az életutak közötti váltást biztosítva, a közszolgálat más területén történő elhelyezkedés lehetőségét is biztosítja.

A hivatások közötti átjárhatóság, a többi jogállási törvény megfelelő módosításával együtt, a kormánytisztviselők, a rendőrök, a katonák, a vám- és pénzügyi területen és a többi hivatásos állománynál dolgozók, továbbá az önkormányzatoknál és más autonóm szerveknél alkalmazott köztisztviselők számára tágítja a karrierlehetőségeket. Ennek érdekében a hivatásos állományból a közigazgatási szerveknél elhelyezkedni kívánók számos könnyítési lehetőséget kapnak, így például bizonyos feltételekkel mentesülnek a képesítési feltételek és a próbaidő kikötése alól; a közigazgatási gyakorlati időbe be kell számítani a hivatásos szolgálati jogviszonyban szerzett gyakorlatot; illetve szolgálati jogviszonyban szerzett gyakorlatnak minősül a közigazgatási tapasztalat is.

Nem e törvényjavaslatban szerepel, de fontos kiemelni, hogy az átjárhatóságra is figyelemmel kerül sor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezetének, képzéseinek kialakítására, továbbá az egyes hivatások vizsgarendszerének összehangolására is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy rátérjek a törvényjavaslat másik fő célkitűzésére, azon rendelkezések ismertetésére, amelyek a kormány-tisztviselői és köztisztviselői életpályák megújítását alapozzák meg. A törvényjavaslat jelentősen átalakítja a közszolgálati szabályozás struktúráját, belső szerkezetét, ugyanis az eddig széttöredezett, a belső koherenciáját nagyrészt elvesztő közszolgálati szabályozás egységesítésére kerül sor, jelentősen egyszerűsítve ezzel a jogalkalmazó szervek munkáját. Így a szociális partnerek régóta hangoztatott kívánságának is eleget téve, a törvényjavaslatba beépülnek az új munka törvénykönyvének a közigazgatás személyi állományára irányadó szabályai. Ennek átvétele azonban nem mechanikusan történik, hanem a közigazgatás specialitásának figyelembevételével.

Megszűnik a polgári törvénykönyv háttérjogszabály funkciója is, és a javaslat világosan kijelöli a közszolgálatban szokványosnak nem tekinthető más foglalkoztatási formák, például elsősorban a munkaszerződés alkalmazásának kereteit.

Ennek megfelelően a törvényjavaslat fő szabályként mondja ki, hogy a közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladat ellátására kizárólag kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszony létesíthető.

Ezek a változások mind az egységesítés irányába hatnak, és egyúttal azt is kifejezik, hogy a kinevezéssel mint közjogi aktussal létrejövő kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszony alapvetően különbözik a felek közötti megállapodásra épülő jogviszonyoktól, amelynek keretében a tisztviselő nem egyszerűen munkát végez, hanem a jogszabályok által meghatározott, kötött feltételrendszer szerint a köz érdekében és a közjó javára közszolgálatot teljesít.

Az új szabályozás azonban nemcsak az egységesítés, hanem az indokolt differenciálás szempontjait is figyelembe veszi oly módon, hogy a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályokat tekinti elsődlegesnek, s ehhez képest határozza meg, külön fejezetben, a helyi önkormányzatoknál és az egyéb autonóm szervezeteknél foglalkoztatott köztisztviselőkre alkalmazandó eltérő szabályokat.

A törvényjavaslat nemcsak a szabályozás struktúrájában hoz előremutató változásokat, hanem a közszolgálat két meghatározó elemében, a személyi igazgatás, valamint a jogviszony tartalma tekintetében is.

Mint ahogy azt már korábban említettem, szolgálati rendszerünk belső egyensúlya a stratégiai gondolkodás, valamint a karrierértékek következetes érvényesítésének hiánya miatt bomlott meg. Erre tekintettel a törvényjavaslat külön rendelkezik a közszolgálati személyzeti igazgatással kapcsolatos feladatokról; a közigazgatási személyzetpolitika irányainak és elveinek meghatározásáról; a személyzetpolitikai döntések meghozatalához szükséges statisztikai adatok rendszerezett gyűjtéséről, valamint felhasználásáról; a továbbképzési rendszer irányításáról, továbbá a közszolgálati szabályok végrehajtásának ellenőrzéséről. Meggyőződésünk, hogy ezek a változások egy érdemi rendszerirányítás kialakulásához vezetnek.

A személyzeti igazgatás mellett az érdekegyeztetési rendszer is megújul. Ennek leglényegesebb elemeként a törvényjavaslat a magyar kormánytisztviselői kar létrehozásáról rendelkezik.

A kar létrehozásának kiemelt célja, hogy közös, értékalapú, egységes hivatásrend kialakítását szolgálja, amely hozzájárul a közigazgatás működése iránti állampolgári bizalom megerősödéséhez. Ennek érdekében a kar által ellátott érdekképviselet tágabb tevékenységi kört ölel fel, mint az egyszerű érdekvédelem.

A teljes közigazgatási szakma törekvéseit hivatott előmozdítani az új közigazgatási kar. Tevékenységének célja az együttműködés és az érdekkiegyenlítés, a nemzeti érdekekkel összhangban. A törvényjavaslat ennek figyelembevételével határozza meg a kar feladatát, amelyek: a kormány-tisztviselői hivatás gyakorlásával összefüggő ügyekben az érdekképviselet; a kormány-tisztviselői kar tekintélyének védelme; konzultáció a kormánytisztviselők foglalkoztatását és hivatásgyakorlásának feltételeit befolyásoló jogszabályok megalkotásában; etikai eljárás lefolytatása; díj alapítása; szakmai konferenciák szervezése, valamint tagjai számára jóléti, szociális és egyéb kedvezményes szolgáltatások nyújtása.

(2.50)

Az említett célok megvalósítása érdekében a tagság valamennyi kormánytisztviselő számára kötelező, a kormány-tisztviselői jogviszony feltétele.

Külön szeretném hangsúlyozni, hogy a kar létrehozása mellett megőrizzük központi és helyi szinten egyaránt a szociális partnerekkel való egyeztetést is. Itt is lesznek azonban változások. Ezek közül kiemelkedik, hogy a központi érdekegyeztetés eddigi két fóruma egységesítésre kerül, és közszolgálati érdekegyeztető fórum néven működik a közigazgatási szervek, valamint a közszolgálati tisztviselők érdekeinek egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, valamint a megfelelő megállapodások kialakítása céljából. E változások egyébként az eddig követett többéves gyakorlatot jelenítik meg a törvényjavaslatban. A tisztviselői életpálya megújítása érdekében változik a jogviszony néhány tartalmi eleme is.

Csak emlékeztetőül szeretném jelezni: az Országgyűlés korábban már döntött a kormány-tisztviselői és köztisztviselői jogviszony létesítése és megszüntetése szabályairól a 2011. évi LII. törvényben. A benyújtott törvényjavaslat gyakorlatilag átveszi a már kialakított szabályozást. Ezt figyelembe véve az alábbi változásokat szeretném kiemelni. A korábbi minősítés, teljesítményértékelés és munkaértékelés túlzottan differenciált és párhuzamos rendszere egységesítésre kerül, megszűnnek a jelenlegi különbségek. A javaslat szerint moduláris rendszerű teljesítményértékelés kerül bevezetésre. Ez valamennyi közigazgatási szerv számára egységes kereteket és megfelelő rugalmasságot fog biztosítani. A tárgyévi teljesítményértékelések rendszeresebbé, ugyanakkor egyszerűbbé és áttekinthetőbbé válnak.

A munkaköri pótlék bevezetésének lehetősége lépést tesz a munkakör alapú rendszerre való áttérés irányába. A munkaköri pótlék bevezetésére a javaslat szerint 2012. július 1-jétől kerül sor a minisztériumokban és a vezetői és ügyintézői állomány keretében. Fontos hangsúlyozni, hogy míg az alapilletmény-eltérítés a kormánytisztviselő által elvégzett munka értékelése alapján adható, addig a pótlék nem a személyhez kapcsolódik, hanem a munkakörhöz. A munkaerő-piaci szempontok rugalmasabb figyelembevétele érdekében átalakul az ügykezelők díjazása. A munkáltató a garantált bérminimum, illetve az illetményalap hatszorosában - megközelítőleg 230 ezer forint - meghatározott felső korlát adta keretek között állapítja meg az illetmény összegét, figyelembe véve a szolgálatban eltöltött időt is.

A törvényjavaslat - mintegy két évtizedes hiányt pótolva - tartalmazza a kormány-tisztviselői hivatásetikai alapelveket, amelyek megsértése esetén a kar etikai eljárást folytat le. A törvényjavaslat csak az alapelveket sorolja fel, azok tartalmi kibontása a kar feladata lesz a későbbiekben.

Az új törvényi szintű szabályozás 2012. március 1-jén lép hatályba annak érdekében, hogy kellő felkészülési idő álljon rendelkezésre. A törvényjavaslathoz kapcsolódóan benyújtásra került a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat is. Ez egyrészt azon törvények technikai módosítását tartalmazza, amelyek jelenleg háttérjogszabályként hivatkoznak a köztisztviselői törvény rendelkezéseire, másrészt azokat a rendelkezéseket tartalmazza, amelyek a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és hatályon kívül helyezendő szabályoknak minősülnek.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A törvényjavaslat a közigazgatás személyi állományára vonatkozó szabályozás megújításának jelentős lépése. Ahhoz, hogy a további lépéseket is meg tudjuk tenni a magyar közszolgálat újjászervezése felé, kérem a képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
145 174 2011.12.01. 1:59  147-175

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, csak nagyon röviden tenném ezt. Köszönöm szépen mindenkinek a vitában kifejtett álláspontját. Volt, amelyik nyilván támogató volt, volt, amelyik ellenezte a javaslatot. Most csak két dolgot emelnék ki.

Az egyik az, ami itt a vitában többször felmerült, hogy valóban egy munkakör alapú karriert szeretnénk a közszolgálatban dolgozók számára kínálni. Ez főleg a teljesítményértékelésnél lesz fontos, hiszen hogyha valaki egyik vagy másik területén dolgozik annak a közszolgálati szférának, ami, ha csak a minisztériumok háttérintézményeit és a területi szerveket nézzük, mégiscsak 66 ezer emberről szól. És ha a közalkalmazottakkal kibővítenénk, mert ez a törvény róluk nem beszél, úgy pedig több százezres lenne ez a nagyságrend.

(4.20)

Tehát rengeteg emberről beszélünk, rengetegféle hivatást töltenek be ezek az emberek. Pontosan azért van a munkakör alapú karrierpálya lehetősége, hogy a teljesítményértékelés pontosabb legyen, az ösztönzők sokkal inkább egyértelműek legyenek, és ki-ki sokkal inkább megtalálja a számítását a közszférán belül.

Másrészről itt a béremeléssel és egyebekkel kapcsolatban azt elmondanám, hogy a közszférában, igaz, hogy az elmúlt másfél évben nem történt emelés, de ne feledjük el, hogy pár évvel ezelőtt nagy bércsökkentés volt, amikor az egytizenharmad rész, a 13. havi juttatás megszűnt a közszolgálati dolgozóknál.

Bízom benne, hogy nagyfokú támogatást fog kapni ez a törvényjavaslat, a részletes vitában még fogunk egymással találkozni és ezeket a kérdéseket megvitatni. Úgy gondolom, hogy egy stabil, kiszámítható, a közjót szolgáló új és a bent lévő személyeknek hosszú távon karrierpályát kínáló és minőségi közszolgáltatásokat nyújtó személyzeti háttér jogszabályáról, óriási kódexéről van szó, amely alkalmas arra, hogy a közjót szolgáló közszolgálati tisztségviselői rendszert építsen fel.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
145 192 2011.12.01. 6:58  175-193

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország idén áprilisban elfogadott alaptörvénye mind preambulumában, mind a Nemzeti hitvallásban, mind normaszövegében rögzíti, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Az állam vállalja, hogy a nemzetiségek nyelvét és kultúráját megóvja és ápolja. Alaptörvényünk rendelkezésének megfelelően a kormány elkészítette és az Országgyűlés elé terjesztette a nemzetiségek jogairól szóló sarkalatos törvény tervezetét, amelyet az elmúlt néhány órában és néhány napban volt lehetőség megvitatni a plenáris ülés keretében.

Az általános vita során a kormányzó pártok vezérszónokai a törvény részletes elemzése mellett azon új elemekre mutattak rá, amelyek a törvény által kitűzött hármas célt - a tapasztalatok átvezetése, az egyéb jogszabályokkal való összhang megteremtése és a nemzetiségi közélet tisztaságának elősegítése -, tehát amely rendelkezések e célokat segítik elő. Mindegyik kormánypárti vezérszónok hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a nemzetiségi törvény nem szűkíti a meglévő nemzetiségi jogokat, de pontosítja a nemzetiségi önkormányzatok választását, működését segítő paragrafusokat. Elfogadták, hogy szükséges és fontos a népszámlálás nemzetiségekre vonatkozó adatainak felhasználása annak érdekében, hogy a nemzetiségi közélet visszás jelenségeit amennyire lehet, megszüntessük, vagy legalábbis nehezítsük azok megjelenését.

A fentieken túl az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság elnöki tisztét is betöltő, a KDNP színeiben felszólaló dr. Lukács Tamástól okulásként módjuk volt az ellenzéki képviselőknek és kormánypártiaknak egyaránt történeti áttekintést kapni arról, hogyan próbálták a korábbi, a nemzeti és etnikai nemzetiségek jogairól szóló 1993-as törvény megszövegezői kiváltani az egyetlen hozzáférhető objektív számadatot, a népszámlálás adatát kiváltani más, talán kevésbé objektív, de akkor és ott használhatónak vélt kritériumokkal. Lukács Tamás felszólalásából is kitűnt a próbálkozás, amely az elmúlt időszakban akár sikeresnek is volt mondható, ám az elmúlt évek során bebizonyosodott, hogy más adat nem váltja ki a számok objektivitását, mint arra most is itt a vitában szó került.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogyan az várható volt, az ellenzéki megszólalók alapvetően a törvény negatív hatásait próbálták megtalálni, jobb esetben saját szakértőik munkája nyomán, rosszabb esetben a nemzetiségek országos önkormányzatai által a jogszabály-előkészítés egyes korábbi fázisaiban felvetett igények fényében. Így fordulhatott elő az, hogy szinte minden ellenzéki felszólaló egyaránt hiányolta a nagyvonalúbb szabályozást, a pénzügyi garanciákat és a szankciókat, az egyes részterületek ellenőrizhetőségének alacsony voltát. Ugyanakkor mindannyian elismerték, közvetlenül vagy áttételesen, hogy a tervezet jobb, egységesebb, mint a korábbi szabályozás volt. Ennek természetesen örülünk, annál is inkább, hogy ezt elismerték egyes országos nemzetiségi önkormányzati képviselők és más szakértők is.

Ennek fényében talán nem árt újra hangsúlyoznom, hogy az önök előtt levő törvénytervezet kidolgozása csaknem egy évig tartott. Ez alatt az időszak alatt az előkészítőknek módjuk volt egyeztetni, vitázni a nemzetiségek önkormányzataival, civil szervezeteivel, egyes szakértőivel, több körben egyeztették az aktuális szövegtervezetet az országos nemzetiségi önkormányzatok elnökeivel. Ugyancsak folyamatos egyeztetések zajlottak más jogszabályok előkészítőivel is.

A felvetett észrevételek közül néhányat talán nem árt újra felidéznünk.

Az MSZP vezérszónoka - bár a frakció már nem képviselteti itt magát - szerint e törvény nem oldja meg a korábban felmerült problémákat, nem teremti meg az átláthatóbb, garantált finanszírozást, és egyébként is, hiba volt a népszámlálás beemelése a rendszerbe. Az előterjesztő nevében kijelenthetem, hogy a tervezet elkészítésekor éppen a korábban felgyűlt problémák megoldásának keresése során jutottunk el a népszámlálási adatok szükségességéhez, ahogyan a feladatalapú támogatás is e célból született meg. A nemzetiségi választások szabályainak sora a népszámlálási adatok figyelembevételétől az ajánlások gyűjtéséig, a nyilvános nemzetiségi névjegyzéktől a jelölő szervezetek közhasznúságáig, mind azt a célt szolgálják, hogy kiszűrhetővé tegyük a visszaéléseket.

(5.10)

Tisztelt Ház! A Jobbik-frakció vezérszónoka részben tartalmi észrevételekkel élt a nemzetiségek nyelvhasználatának lehetőségeit hiányolva, vagy az etnobiznisz jelenségével kapcsolatosan a szankciókat kéri számon az új törvénytől. Ahogyan arra már korábban is utaltam, a szankcionálás helyett a választási folyamat áttekinthetőségét, nyilvános voltát hangsúlyozó jogszabály fekszik önök előtt, amely reményeink szerint képes lesz rendelkezéseivel gátat szabni a nemkívánatos jelenségeknek.

Ami a nemzetiségi nyelvek közigazgatási használatát illeti, ezen a területen a tervezet preambulumában szereplő nemzetközi dokumentumok rendelkezéseinek átvezetésével kívánjuk a nyelvhasználati igényeknek megfeleltetni a közigazgatás szerveit.

Az LMP-frakció szónokai egy 2005-ben már széles körben megvitatott és országos kisebbségi önkormányzatok elnökeinek többsége által akkor elvetett ombudsmani javaslatot ismertettek a jelenlévőkkel. A törvény kidolgozása során természetesen ezen dokumentum tartalma is szóba került, ám az akkori elutasítás indokai ma is fennállnak, így nem volt mód az abban foglalt javaslatok beemelésére.

A korábban említetteken túl felvetette a közneveléssel kapcsolatos nemzetiségi önkormányzati egyetértési jogok szűkítését, amit természetesen a törvény tervezete nem tartalmaz. Az előkészítés során az egyik szempont éppen az volt, hogy ezek a jogok összhangba kerüljenek a köznevelési és az önkormányzati törvény ugyancsak az Országgyűléshez benyújtott rendelkezéseivel.

Tisztelt Országgyűlés! A nemzetiségek jogairól szóló törvény tervezete hosszú és tárgyszerű viták, tartalmi egyeztetések nyomán készült el. Reményeink szerint e jogszabály elősegíti azt, ami alaptörvényünk rendelkezéséből kiolvasható, hogy a velünk élő nemzetiségek otthon érezzék magukat e hazában, hogy megfelelő jogszabályi keret biztosítsa nyelvük, kultúrájuk továbbélését, hogy lehetőségük legyen értékes örökségük bemutatására, fejlesztésére, valamint képviseleti rendszerük kialakítására és működtetésére.

A kormányzati szándék mindenképpen az volt, hogy áttekinthető, megalapozott és alkalmazható törvény kerüljön az Országgyűlés elé. Úgy gondolom - még az itt elhangzottak ismeretében is -, hogy a cél megvalósult.

Köszönöm szépen hajnalig tartó figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 14-16 2011.12.05. 4:04  11-16

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kérem frakcióvezető urat, hogy ne keverje össze: amikor a Jobbik a törvényekkel ütközik, akkor a Jobbik nem a Fidesszel ütközik. Ez két teljesen más kategória. A Jobbiknak a törvényes renddel szembeni összeütközései nem a Fidesz-KDNP-vel szembeni összeütközések.

Ugyanakkor úgy láttam a heves vérmérsékletéből, hogy igencsak felpaprikázta önt ez a mondat, ez a kérdés. Ezek szerint egy fájó pontra tapintott, egy érzékeny pontra (Derültség a kormánypárti oldalon.), ami ilyesfajta indulatot szült önből. Ennek a hármas együttműködésnek egyébként még van továbblépési lehetősége öt hónap múlva egy négyes együttműködésre, amikor majd a Demokratikus Koalícióval együtt szervezheti a parlamenti bennülési rendjét a Jobbik. Nem gondoltuk volna, hogy idejutnak! Én úgy gondolom, hogy az egy több lett volna, mint a három az elmúlt héten a Jobbik számára, de ez az én privát véleményem.

Ki kivel működik együtt? Képviselő úr, ha már ön példákat hozott, én is hadd hozzak példákat: ön 71 alkalommal működött együtt szocialista és LMP-s képviselőtársaival. 60-szor szavazott együtt az MSZP-vel és az LMP-vel, így hármasban, és volt 11 olyan szavazás, ahol ön és az ön frakciója csak az MSZP-vel - az LMP-vel és velünk már nem is - szavazott együtt; 11 ilyen alkalom volt. Volt ebben adótörvény, volt ebben versenytörvény, volt ebben médiával kapcsolatos országgyűlési határozat, úgyhogy igen színes annak a palettája és igen széles is, hogy a Jobbik az elmúlt másfél évben hány tucatszor működött együtt a Magyar Szocialista Párttal itt a Házon belül.

Ameddig önök itt egymás között SMS-ben, e-mailben vagy a Facebookon szervezték, hogy éppen melyik ellenzéki képviselő után melyik másik következik, és hogyan adják át egymásnak a szót, aközben a Fidesz és a KDNP azzal foglalkozott, hogy minél szélesebb konszenzust hozzon létre a Parlament falain kívül is. Ma már kétszer is volt szó... (Nagy zaj.)

ELNÖK: Megkérem jobbikos képviselőtársaimat, hogy kellő méltósággal hallgassák az államtitkár urat, legalább olyan méltósággal, mint ahogy ő önöket hallgatta. Az se volt könnyű. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tehát igyekeztünk a parlamenten kívüli konszenzust is létrehozni, ezért állapodtunk meg mind a szakszervezetekkel, a munkavállalók képviselőivel, mind pedig a munkáltatók képviselőivel. Tudom, hogy ez önöknek bizonyára nagyon fáj, hiszen kiderítette, hogy önök mögött nincs igazi társadalmi támogatottság. Önök egy botránypolitizálásban voltak érdekeltek, amit most képviselő úr, frakcióvezető úr is folytatott, de valójában elfogyott emögül a társadalmi támogatottság, hiszen mindenki azokban a törvényekben, amelyekben önök úgy gondolták, hogy mindenképpen műsoridőt kell fogjanak majd reggeltől kezdve, nos azokban a témakörökben mind a munkáltatók, mind a munkavállalók a kormány pártjára álltak. Így igazából az a kérdés, hogy önök egymás mögött állnak, de ki áll önök mögött. Ez a kérdés az időközi választások után is.

Önök azonnali kormányváltást követelnek, miniszterek lemondását követelik, de hol van az a legitimáció a társadalomban, hol van az az elmozdulás akár a közvélemény-kutatási adatokban, akár az időközi választási adatokban, hogy meglátszódna az a többség vagy az a támogatásnövekedés, ami az ellenzéki pártok mögött állna. Úgy gondolom tehát, hogy abszolút valós és helytálló az, amit az ellenzék múlt heti nagykoalíciójáról mondtunk. Ez egyébként sajnálatos, hiszen egyszínűvé vált a sokszínű ellenzékiség Magyarországon.

Ami pedig az Európai Unióval kapcsolatos, Magyarországnak a jövő heteket meghatározó politikájával kapcsolatos egyik leglényegesebb kérdés lesz, azt holnap reggel 9-től az európai uniós nagybizottság ülésén miniszterelnök úr tájékoztatásában ön is és képviselőtársai is meghallgathatják, hiszen ezek valóban fontos kérdések Magyarország számára. Az országunk jövőjével kapcsolatos leglényegesebb gazdasági paraméterek és döntések fognak megszületni a következő hetekben nemzetközi szinten, ezért kérem önöket, hogy vegyenek részt ennek a munkájában, és ne obstrukcióval, hanem érdemi javaslataikkal próbáljanak emögé állni, és így keressenek a társadalomban is valamiféle támogatottságot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 300 2011.12.05. 1:12  285-370

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Ház! Csak szeretném egyértelművé tenni azt, ami itt a vitában is már többször elhangzott, hiszen önök mindig arra hivatkoznak, hogy vajon mit jelent a szakmai lojalitás, amit ez a törvényjavaslat, és a korábban elfogadott és most is hatályban levő törvényünk, kormány-tisztviselői törvényünk is tartalmaz. Ezt maga a törvény a következő mondatban magyarázza el: "Szakmai lojalitás alatt kell érteni különösen a vezető által meghatározott szakmai értékek iránti elkötelezettséget, a vezetőkkel és a munkatársakkal való alkotó együttműködést, a szakmai elhivatottsággal történő, fegyelmezett és lényeglátó munkavégzést."

Igazából tehát arra van szükség, hogy valaki a kollégáival együttműködve értse annak az intézménynek, annak a munkakörnek a célját, és azt el is lássa képességéhez képest a legjobb mértékben. Amennyiben a vezetője nem megfelelően ítéli ezt meg, és ezen kritériumokat félreértelmezi, vagy túl tágan, túl szűken értelmezi, és így menti föl, akkor pedig a bírói jogorvoslat lehetősége áll számára rendelkezésre, tehát a bíróságon kereshet magának igazat, hogy az előző két kérdésre választ adjak (Dr. Józsa István közbeszól.), mint ahogy az elmúlt húsz évben is a bíróságon kereshetett magának mindenki igazat.

Köszönöm szépen. (Dr. Józsa István: Ezt te sem hiszed.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 304 2011.12.05. 1:23  285-370

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Egy bibliai hasonlatot hallottam, ezért gondoltam, akkor fel is állok a júdáspénz szó hallatán, kereszténydemokrata politikusként, de ez nem lesz mindig hívószó.

Azért kicsit fura nekem, hogy az MSZP számára is lehet más a politika hétről hétre. Pár héttel ezelőtt még a szakszervezetek voltak a tömeges ellenállásnak (Dr. Józsa István: A szakszervezetek. Nem a vezetőik.) a legfontosabb letéteményesei, most pedig júdáspénzen megvett szakszervezeti vezetőkről beszélnek. Érdekes, hogy egy-két hét alatt mennyire változik az MSZP-nek e tekintetben az álláspontja.

Én úgy gondolom, hogy a munkavállalóknak vagy a kormánytisztviselőknek az érdekképviselete továbbra is biztosított, a kar létrehozatala pedig egy külön, más hivatásrendeknél is megfigyelhető, és a hivatás rangját megadó pluszlehetőséget termet a számukra a saját érdekképviseletre, a saját képzésre és a saját előmenetelnek, önigazgatásnak a biztosítására. Én úgy gondolom, hogy ez a fajta, valamelyest az önkormányzatiság irányába lépő módosítás meg fogja emelni az érdekképviselet lehetőségét és a szakmai színvonalat. Nézze meg, hogy egy ügyvédi kamara, ami persze egy jóval másabb hivatásrend a jogászok tekintetében, de mégiscsak egyfajta autonómiát még a negyven év kommunista időszak alatt is valamelyest meg tudott őrizni. Bízom benne, hogy itt is ezt a célt fogja szolgálni a kar létrehozatala.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 328 2011.12.05. 2:05  285-370

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Ház! Csak röviden reagálnék a közigazgatás állapotával kapcsolatos megjegyzésekre.

Én emlékszem még arra az ön által jól működőnek említett közigazgatásra, ahol a magyarorszag.hu 2.0 három vagy négy órát élt meg, és utána összeomlott. Ez volt a nagy elektronikus közigazgatási projektje az előző kormányzatnak. De ugyanígy nem sikerült felállítani a megyei közigazgatási hivatalokat is, nehogy a törvényességi ellenőrzési jogkörben bárki is eljárhasson az ország 19 megyéjében és a fővárosban. Ezért volt Magyarországon igencsak törvénysértő állapot.

Ehhez képest az a közigazgatás, amit mi megteremtettünk, és amiből ön száműzné a fiatalokat - hiszen nem szeretné a közigazgatás rendszerét megújítani, úgy látszik -, és azt a 260 darab magyar közigazgatási ösztöndíjast túl soknak tartja a 66 ezer köztisztviselő között, akiket pályakezdőként felvettünk, és most valamelyik nyugat-európai ország közigazgatási rendszerét tanulmányozzák a portugál kormányablakoktól kezdve a svéd e-közigazgatási modellig, de hát önök számára ezek a fiatalok csak koloncként jelentkeznek a közigazgatásban, hiszen modern tudást és valódi nyugat-európai munkakultúrát jelentenek.

Nos, tehát ez a közigazgatási rendszer azért mégis képes volt arra, hogy idén, január 1-jén mindenfajta probléma és zökkenő nélkül 14 megyei hivatalt egybeolvasztva, egybetolva létrehozza a kormányhivatalokat. Nem volt ekkor arról hír, hogy összeomlott a rendszer, nem működik az ügyintézés, elhúzódnak a különböző eljárások; tökéletesen jól, zökkenőmentesen működött. Ebben az új, általunk megújított közigazgatási jogi környezetben az a legnagyobb mértékű átalakulás, ami 54 ezer ember munkáját fordította meg.

Azt pedig csak számpárként mondanám, hogy míg a kormányváltást követő egy évben összesen 800 darab kormánytisztviselő távozott a 66 ezerből, addig az önök kormányváltása idején 12 ezer. Ennyit a politikai kultúrák és a rablógazdálkodás közötti különbségről.

Köszönöm szépen.(Taps a kormánypártok soraiban.)

(21.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 332 2011.12.05. 1:00  285-370

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Önmagának mondott ön ellent. Azt mondta, hogy a Fidesz, az első Orbán-kormány kinevezett pártkatonákat (Dr. Józsa István: Kiváló szakembereket mondtam.), majd most ezeket a pártkatonákat (Dr. Józsa István: Főtisztviselőket.), önök ezeket azt hiszem, mamelukoknak hívták, nem emlékszem már mi volt pontosan a nevük ezeknek a főtisztviselőknek, mi volt a gúnynevük, amit önök kitaláltak. (Dr. Józsa István: A mostani szavaimat nézd.) Persze megszüntették a főtisztviselői és főtiszti kart önök, természetesen, nem azért nyilvánvalóan, hogy könnyebben el tudják mozdítani az államigazgatásnak mégiscsak azokat az elit szakembereit, akik hosszú távú és kiszámítható életpályára számíthattak volna, ha önök meg nem szüntetik ezt a típusú karrierlehetőséget.

Nos, önök azt mondják egyrészről, hogy a Fidesz odaültette a pártkatonáit, majd most azt mondja, hogy leszedi a pártkatonáit. Igazából, ha a fideszes kormány mellett ki is neveznek egy embert, meg azt le is váltják, az nekem azt jelenti formállogikailag, hogy szakmai érvek alapján és nem pártlogika alapján nevezik ki ezeket az embereket vagy veszik le onnan.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 344 2011.12.05. 1:45  285-370

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek, Urak! Tisztelt Ház! Csak Harangozó képviselő úr mondta, és az OMG-re ismételten fölkaptam a fejem, hogy kitettük a kormányzati honlapokra, hogy Oh my God!, és utána nem történt semmi. Hát, képviselő úr, önnek bizonyára elkerülte a figyelmét az a december 3-ai hír, hogy a kormányzat honlapját, a kormany.hu-t "Az év honlapja 2011" díjjal tüntették ki. (Dr. Harangozó Tamás: Kik?) 314 pályázat érkezett. Ez egy tízéves díj, képviselő úr, tíz éve osztják ki ezeket a díjakat, nagyon sok kategória van, vannak itt márkasite-ok, e-kereskedelem, különböző szolgáltatások, és ebből a 314-ből, amit egy neves grémium oszt ki immáron tíz éve, pont a kormany.hu, pont a kormányzat honlapja kapta meg "Az év honlapja 2011" díjat.

Ami pedig a különböző törvényjavaslatok megszületését illeti: minden törvényjavaslatunkat igyekeztünk konzultálni és minél jobb szakmai színvonalon benyújtani. Nyilvánvalóan voltak és lesznek is bennük hibák, amiket ki fogunk javítani, amilyen gyorsan csak tehetjük, de pontosan azért tesszük ezt meg, hogy például a devizahitelesek esetében minél hamarabb segíthessünk az embereken. Csak az a különbség, hogy az önök idejében, mondjuk, volt egy ifjúsági törvény, amiért az ügyvédi irodáknak kifizettek 120 millió forintot az előkészítésére, aztán a kormány elő se terjesztette. A 120 millió forint kifolyt, s a törvényjavaslat a parlament elé nem jött be. Ehhez képest most ilyesfajta 100 milliós díjak nélkül igencsak nagy mennyiségben tárgyal akár még hajnali órákban is a parlament törvényjavaslatokat. Ez a különbség a két kormányzati stílus között.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 370 2011.12.05. 3:49  285-370

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Csak nagyon röviden, engedjék meg, hogy egy-két gondolatot elmondjak.

Amikor a közszolgálatban dolgozókról beszélünk, akkor sose felejtsük el, hogy nem a saját magunk pénzét költjük el, hanem az adófizetők pénzét. Amikor valamilyen módon arányosságra törekszünk vagy takarékosságra törekszünk, azért törekszünk arra, mert az adófizetők pénzét kívánjuk megkímélni akár végkielégítés tekintetében, akár más tekintetben, hogy az ő pénzüket ne fizessük ki olyan munkáért, ami igazából az államnak haszontalan, ne maradjanak a közszolgálatban olyan tisztviselők, akik méltatlanok erre a munkavégzésre, mert olyan az életvitelük, vagy egyébként nem tudnak kijönni a kollégáikkal, nem végeznek el hasznos munkát az adófizetők számára. Ez nem jóság vagy gonoszság kérdése, hanem felelős gazdálkodás kérdése. Mi mindnyájan mások pénzével gazdálkodunk, mások pénzéből veszünk föl embereket, és azok az emberek, akik dolgoznak a saját vállalkozásukban, vagy üzemben, vagy szellemi szabadfoglalkozásúak, vagy bármilyen más értékteremtő munkával járulnak ahhoz hozzá, hogy nekünk legyen erre valamiféle keretünk.

Ami a kiszámíthatóságot jelenti, az első lépést már megtettük a közszolgálattal kapcsolatban, egy egészséges szerkezet és belső karrierpálya kialakításával kapcsolatban, hiszen nagyon sok fiatal került be a közigazgatásba az elmúlt egy-két évben. Viszont a közigazgatás korfáját ha megnézzük, akkor leginkább a 40-es korosztályban kerülnek ki a közszolgálatból a különböző kormányzati tisztségviselők, majd ez a korfa megint kiszélesedik a nyugdíjhoz közeledve. Tehát a fiatal pályakezdők mennek a közigazgatásba, szereznek ott tapasztalatot, majd a 40. életévük környékén tömegesen elmennek onnan, nyilván a hölgyek kicsit korábban is, amikor gyermeket szülnek, de leginkább a 40-es korosztály az, amelyik elmegy a közigazgatásból.

Azért vontuk össze a többféle szolgálati viszonyt, közszolgálati viszonyt, köztisztviselőket, kormánytisztviselőket egyfajta jogállás alá, hogy azáltal, hogy a karrierpályájukban a különböző hivatások között változtathatnak, és úgy léphetnek előre, pont ezek a tapasztalt, 40-es éveikben járó, már vezetői kvalitásokkal is rendelkező, sok közszolgálati tapasztalattal rendelkező emberek ne menjenek el a közszolgálatból.

(22.20)

Hiszen az ő képzésük, az ő munkatapasztalatuk az, ami a legtöbb pénzébe került az adófizetőknek, pazarlás lenne őket tömegesen kiengedni.

Éppen ezért fontos ez az átlátható rendszer, éppen ezért fontos, hogy ne legyen senki se bebetonozva, hiszen az elmúlt 18 vagy 19 évben, 1992 óta, önök is tudják, egyetlenegy titka volt annak, hogyan lehet munkaügyi pert nyerni közjogi vitában ügyvédként, a munkavállalót kellett képviselni, hiszen akkor szinte biztos volt mindenkinek a pernyertessége, hiszen alkalmatlanságot kellett bizonyítani általában, ami szinte lehetetlen volt. Ez egy irreális feltételezés volt. Ezáltal valamelyest teljesen be is ragadtak a közszolgálatba a munkavállalók. Sokszor álindokokat találtak ki azzal kapcsolatban, hogy átszervezés, így, úgy, amúgy, és hosszú pereskedések indultak el. Én úgy gondolom, hogy ez a fajta gondolkodás sokkal őszintébb, és mindenfajta jogállami garanciával egyébként megtűzdelt rendszer, hiszen ha bárkinek jogorvoslati igénye van, továbbra is a bírósághoz fordulhat, ahol azt elbírálják.

Ami pedig a szakmaiságot és a szakvizsgát jelenti, engedjék meg, hogy végezetül csak azt mondjam el, hogy én azért furcsának tartom, hogy sok helyen a szakvizsga megkövetelését követelné meg a Szocialista Párt és magasabb szakmai színvonalat, önök, akik a jogi szakvizsgabizottság élére egy szakvizsgával nem rendelkező embert neveztek ki.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 416 2011.12.05. 1:58  409-416

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Röviden igyekszem csak reagálni a részletes vitában elhangzottakra. Ez valóban egy olyan törvény, amely már a címéből adódóan is egy saláta, hiszen nagyon sokféle jogterületen módosít, tisztáz, egyértelműsít, és az általános vitában már tisztáztuk, mennyire fontos az, hogy mindenféle jogértelmezési problémát eloszlassunk, vagy az új alaptörvénnyel kapcsolatos koherenciát megteremtsük a többi jogszabályban.

Abban teljesen igaza van képviselőtársaimnak, hogy sokszor sokkal szebb, kodifikációs szempontból komplettebb lenne, ha minden jogszabályt külön megvitatnánk, és nem lennének olyan salátatörvények, amelyekbe sok más szabályozási terület is belekeveredik. Csakhogy akkor lehet, hogy kellene várnunk rá két-három vagy négy hónapot, és valamikor majd áprilisban vagy májusban fogadnánk el. A közül kell választanunk ezeknél a törvényeknél, hogy ezt még az idén megvalósítjuk és ezzel, mondjuk, egy félévet nyerünk a hatályba léptetésnél, vagy megvárjuk, hogy csak jövőre, valamikor tavasszal vagy a nyár elején valósuljon meg. Nyilvánvalóan választhatunk egy szép, de kevésbé hatékony vagy egy gyors, hatékony, de valóban kevésbé szép megoldást egy-egy törvényhely megváltoztatásának a végigvitelére. Azért választjuk mi inkább ezeket a módszereket, mert úgy gondoljuk, hogy Magyarországnak minden perc drága, Magyarország állampolgárainak az ideje nagyon értékes. Ezért szükséges ezeket a törvénymódosításokat minél hamarabb megtenni, de biztosíthatom képviselő urat arról, hogy azok mögött a javaslatok mögött, amiket frakcióvezető úr említett, a kormány támogatása ott áll, és a kormány döntése is volt, hogy ilyen szabályozások törvényi szinten kerüljenek be a parlament elé. Én bízom benne, hogy önök ezeket a javaslatokat előbb-utóbb támogatni fogják tudni, hiszen ezek többsége elsősorban mégiscsak technikai jellegű.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
152 54 2011.12.12. 4:23  51-57

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Csak azt tudom önnek mondani, hogy nyugalom. Amit ön mond, az vagy tájékozatlanságon vagy szándékos torzításon alapszik, hiszen az új egyházi szabályozás minden tekintetben kielégítő, hiszen egyrészről biztosítja a vallásszabadságot, a vallás szabad megvallásának lehetőségét vagy az attól való tartózkodást mind egyénileg, mind közösségben, másrészről pedig az intézményi ellátottak biztonságát is szavatolja, hiszen olyan garanciális rendelkezések vannak benne, amelyek mind a jogfolytonosságot, mind a finanszírozást rendezik, így azok a problémák, amelyeket ön is felvetett, valójában megoldott problémák, erre az évre mindenképpen, és a jövő évben is így fog folytatódni, bár ez ágazatonként más és más, s ezt mindjárt ki is fejtem önnek tájékoztatásképpen.

Azt hiszem, abban egyetérthetünk, hogy annak a háromszáz bejegyzett vagy bíróságok által regisztrált egyháznak, felekezetnek, amely működhetett vagy működik még a következő egy hónapban is, a fele körülbelül nem működött, egy jó része pedig visszaélésre használta ezt a státust. Ebben kívántunk valamiféleképpen rendet, rendszert tenni, ezzel kívántuk elismerni azoknak a munkáját, akik valóban fontos tevékenységet végeznek.

Az eddigiek során is már hetven különböző vallási közösség küldött kérelmet minisztériumunk felé, amelynek kétfajta sorsa lehet. Az egyik az, hogy előbb-utóbb ezeket a kérelmeket megvizsgálásra meg fogja kapni az Országgyűlés illetékes bizottsága, január 1-jét követően pedig a törvényben lefektetett eljárás szerint a kormány előbb megvizsgálja, majd valamiféle alapos véleménnyel átküldi az Országgyűlésnek ezeket a kérelmeket, amelyekben körülbelül az említett hetven közösség kívánja magát egyházként regisztráltatni.

Ennek az útja-módja teljesen világos és nyilvános mindenki számára. Ez egy jogállami eljárás, törvényben van rögzítve, a szükséges garanciák benne szerepelnek, így minden egyház pontosan tudja, hogy mire számíthat. Azok helyzete pedig, akik január 1-jétől kezdve nem működnek egyházként, hanem civil szervezetként vagy vallási közösségként működnek tovább, teljességgel jogfolytonos, hiszen ugyanúgy folytathatják a tevékenységüket, ugyanúgy szervezhetik a vallásos eseményeket, ugyanúgy végezhetnek mindent, mint korábban, és az intézményfenntartásaikkal sincs problémájuk, hiszen ugyanazokat az intézményeket fenn tudják tartani, a különböző ágazati törvények, ahol pedig nem az ágazati törvények, ott az egyházi törvény rendezi az ő pontos státusukat.

A három közösségből van, amelyiknek felsőoktatási, közoktatási vagy szociális intézménye van. A felsőoktatási törvényjavaslatunk rendezi azoknak az egyházi felsőoktatási intézményeknek a helyzetét, amelyeknek korábban egyházi fenntartója volt. Itt kifejezetten a vallási egyesületeknek intézményfenntartási jogot biztosít, így például a hitéleti képzést folytató egyesületeknek is, és az állami finanszírozás kérdését is rögzíti a felsőoktatási törvényjavaslat.

A közoktatási intézmények esetében maga az egyházi törvény tartalmazza ezt. Itt teljes állami finanszírozást garantál 2012. augusztus 31-ig, és utána természetesen további megállapodások köthetők. Itt hívnám fel a figyelmet arra, hogy tizenkét egyházzal és felekezettel még a nyár folyamán az 1262/2011. (VIII. 4.) kormányhatározat alapján már együttműködési megállapodást aláírt a kormányzat. Ebben van az ön által említett felekezetek jó része, de sok más is. Ebben szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok ellátására egyaránt biztosított az állam számukra fedezetet, hiszen nekünk az a fontos, hogy a gyerek, a szociális ellátott bárhol is legyen, bármilyen intézményben, államiban vagy egyháziban, mindenképpen kapjon támogatást. Így az ön által említett Magyar Evangéliumi Testvérközösség is 150 millió forintot kapott ebben az intézményben, s amellett külön szociális intézmények működtetésére 150 millió forintot kapott ezen megállapodás alapján.

Úgyhogy semmi nem indokolja a törvény hatálybalépésének az elhalasztását. S azt is hadd mondjam el, hogy akár a Krisna-tudatú híveknek is a földtulajdonlásával kapcsolatos jogi helyzetét a mai napon az emberi jogi bizottság megoldotta, ha ott lett volna, képviselő úr, ismerné is ezt a megoldási javaslatot. Módosító javaslatként itt lesz a parlament előtt az a javaslat, amely tisztázza az ő földtulajdonlásukat is. Tehát az a helyzet is rendeződött a hét folyamán.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
152 90 2011.12.12. 3:54  87-93

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ha még egy szocialista képviselőtől hallatszódott volna ez az interpelláció, valamelyest meg tudtam volna érteni, de a Jobbik soraiból nem igazán tudom hova tenni ezt a kérdést, hogy ön ezt így veti itt föl a parlament előtt.

Először is tisztázzuk az új kormányzat viszonyát a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvánnyal kapcsolatban. Mint minden alapítványt és közalapítványt, ezt is átvilágította a kormányváltás után az új kormányzat. Alaposan áttekintettük az iratait, és az MNÜA és az Arago-csoport közötti gazdálkodási, elszámolási viszonyokat is nyilvánvalóan ebbe a körbe vontuk, éppen ezért, mert a szakszervezeti üdülővagyon felélésének ez volt az egyik terepe. Éppen ezért a KEHI vizsgálatot folytatott, a KIM pedig büntetőfeljelentést tett, és a nyomozás ebben az ügyben folyik is. Tehát most már az akkori gazdálkodás és a mostani gazdálkodás nem hasonlítható össze.

Ami pedig konkrétan az Erzsébet-utalványt illeti: eddig ez a terület külföldi kézben lévő cégek kezében volt. Eddig ennek a körülbelül évi több mint 200 milliárd forintos piacnak, étkezésijegy-piacnak a körülbelül 10 százalékos pénzügyi eredménye nem magyar tulajdonban levő cégek profitját szolgálta. Ezzel a módosító indítvánnyal, amit ön az imént kárhoztatott, száz százalékban ez a profit Magyarországon marad, s egy magyarországi közcélt fog szolgálni, a szociális és gyermekétkeztetés célját. A kormányzatnak nagyon nehéz forrásokat találni a különböző közjóléti, közösségi célokra, de itt egy tipikus sikertörténettel állunk szemben, amikor egy eddig külföldre vándorló pénz, egy óriási nagy étkezésijegy-piacról külföldre profitként vándorló pénz ezután a gyermekek étkeztetését szolgálja. Úgy gondolom, hogy ezzel ön is egyet tud érteni.

A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány pedig az átvilágítás után azért került elő mint lebonyolító szervezet, hiszen a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft.-n keresztül már hasonló dologgal foglalkozik, 16 ezer elfogadóhelyen 140 munkavállalói létszámmal megvan az az infrastrukturális háttere, amellyel egy ilyesfajta jegykibocsátásnak egy országos hálózattal 2012. január 1-jétől neki tud futni.

Úgy gondolom, hogy ezek az étkezési jegyek, amelyeknek a tervezése már előrehaladottabb fázisban van... - képviselő úr mondta, hogy nem is tudjuk, hogy hogyan néz ki. (Felmutatja.) Így fog kinézni, körülbelül ez lesz az egyik oldala. A másik oldalán pedig, hogy mi fog szerepelni, ön is olvashatja a kormany.hu-n, hogy egy gyermekrajzpályázat van kiírva, és majd még decemberben ismertetjük annak az eredményét, hogy melyik gyerekrajz fog ennek a hátoldalára kerülni, tehát eléggé előrehaladott stádiumban van, mégiscsak 30 százalékkal kedvezőbb feltételeket biztosít a munkavállalók számára is, hogy béren kívüli egyéb juttatást kaphassanak.

Ezzel tehát támogatjuk a munkavállalókat, támogatjuk a hazai kereskedelmet, támogatjuk a hazai vendéglátóipart, egyúttal az Erzsébet-program keretében szociális gyermekétkeztetési új rendszerben új támogatásokat tudunk nyújtani. Tipikusan a nemzeti együttműködés rendszerének egy olyan eredménye ez szerintem, amikor senkitől nem veszünk el itt, Magyarországon azáltal, hogy valakiknek adhassunk. Nagyon kevés az a lehetőség, amikor valóban bölcsődébe, óvodába járó gyermekeknek az életszínvonala javulhat, és nagyon kevés az a forrás, amelyik a hazai adófizetőknek, legyenek munkavállalók, vállalkozók vagy nyugdíjasok, egy forintjába nem kerül. Itt tipikusan egy ilyen megoldást, egy ilyen sikermegoldást sikerült találnunk. És bízom benne, hogy ezzel sikerült a képviselő urat is meggyőznöm, hogy itt egy közfeladat ellátására fogjuk fordítani ezeket a forintokat, ami száz százalékban közcélokat fog szolgálni, és éppen ezért elfogadja a válaszomat.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)