Felszólalás adatai

DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Hölgy és Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány háromévi munkájával kapcsolatban most röviden én a jogszabály-alkotási kérdésekkel kívánok foglalkozni. Előrebocsátom, hogy nehéz a jogszabályalkotással mint olyannal egyben foglalkozni, hiszen témák szerint és előterjesztő tárcák szerint lenne célszerű ezt elemezni, annyi idő viszont nem áll rendelkezésemre; megpróbálom tehát összegezően, mégpedig azokról a témákról, amelyekről jogi, jogászi véleményt tudok alkotni, nem belemenve a tőlem idegen szakterületekre vonatkozó jogszabályok szakmai tartalmába.

Maradva tehát a kaptafánál, az engem közelebbről érintő jogszabályok előterjesztett változatairól és az ezzel kapcsolatos kormányzati magatartásról röviden csak azt mondhatom, hogy vegyesek a benyomásaim. Találkozhattunk olyan új jogszabályokkal, amelyek számunkra változtatás nélkül vagy egészen minimális változtatással elfogadhatók voltak, sőt voltak olyanok, amelyek egyenesen üdvözlendők voltak szerintünk, ilyenek, mint például - a miniszter asszony is az expozéjában jellemezte - a bűnüldözés visszaszorításával kapcsolatos jogszabályok. Ezeket szinte változtatás nélkül el tudtuk fogadni.

Aztán voltak olyanok is szép számmal, amelyeknek az alaptörekvéseit ugyan elismertük, de véleményünk szerint jelentősebb változtatásokat igényeltek volna. Ilyenkor szorgalmasan nyújtottunk be módosító indítványokat, de szomorúan kellett tapasztalnunk, hogy azokat az előterjesztő nagyon-nagyon ritkán fogadta el. Persze lehet, hogy voltak olyan módosító indítványaink is, amelyek nem illettek bele a kormány koncepciójába, és ha azt elutasították, azt megértjük. De az esetek többsége nem ezért került elutasításra az előterjesztő részéről. Valami más oka lehetett.

Voltak aztán olyan előterjesztések is, amelyek számunkra ismerősen köszöntek vissza, mert eredetileg a MIÉP nyújtotta azokat be, ekkor a kormány elvetette. Majd némi időmúlás után a kormányzat vagy a kormány támogatásával valamely kormánypárti képviselő nyújtott be ugyanarra a témára csaknem azonos tartalommal törvénytervezetet. Természetesen ezt is támogattuk, hiszen örültünk, hogy átvették a MIÉP kezdeményezését.

(16.10)

Ha a hároméves jogalkotási tevékenységről beszélünk röviden, nem felejthetjük el az úgynevezett salátatörvényeket, amikor is egymással össze nem függő témákat gyömöszöltek egy törvénybe az előterjesztők, olykor eldugva ezekbe nagyon fontos témákat, egy egészen másra utaló cím mögé.

Időnként a kapkodás is észrevehető a kormány jogalkotási tevékenységén, akár azért, mert a sajtó követel valamit a kormánytól; akár azért, mert egy nagyhatalom követsége mond neki határidőt valamely jogszabály elfogadására; akár a csak egy irányban látó országgyűlési biztos téveszti össze magát mint jogalkalmazót a jogalkotó szerepkörével, és emeli fel szavát vagy intő ujját egy-egy neki tetsző jogszabály megalkotása érdekében. Még az is előfordul az időnkénti kapkodás során, hogy egy már elfogadott, de még hatályba nem lépett jogszabályt elfelejtve ígérnek a kérdésre jogi szabályozást. Most hirtelen megértőek lettek például a gyűlöletkeltés újraszabályozására, mert azt egyesek a MIÉP némely vezetőjével szemben jelen formájában nem tudták alkalmazni, mivel az általuk leírtakban nincs felhívás tevőleges cselekvésre. Bezzeg amikor egy másik párt frontembere újságosbódék tevőleges felborogatására buzdított, amikor a parlamentbe bekerült párt tevőleges karanténba zárására buzdítottak többen is, amikor a MIÉP-eseknek az Erzsébet téri gödörbe lövésére hívott fel más írásban, akkor bezzeg nem volt ekkora kapkodás sem a kormányzat illetékese, sem az állampolgári jogok felkent bajnoka részéről.

Jó lenne tehát, ha a kormányzat a jogalkotás során sem lenne játéka mindenféle szélnek, hanem a kormányprogram vonalán haladva, annak végrehajtása érdekében munkálkodna. Ezt főleg azért látnánk szívesen, mert a kormányprogramot és annak jogalkotási programját a MIÉP is elfogadta, támogatta is.

Elfogadjuk, hogy az élet olykor a tervezettől eltérő intézkedéseket is igényel a kormánytól, a jogszabályalkotás és más intézkedések terén is, de annak igen alapos oknak kell lennie, ha el akar térni a kormányprogramtól, nem pedig a sajtó vagy más hisztériájának kell felülni.

Nem mehetünk el amellett, hogy néhány hiányosságunkat ne említsem meg. Ez alatt a három év alatt egyetlen kodifikáció sem történt; nemcsak hogy nem történt, előkészítés sem történt kodifikációra, amit bizony a hiányok között kell felsorolnunk. Továbbra is hiányoljuk, hogy a korábbi, a rendszerváltás előtti rendszer sok megnyomorított csoportjának a kártalanítása még nem történt meg. Gondolhatunk itt a nyugati hadifoglyokra, a deportáltakra, a Felvidékről kitelepítettekre, tehát olyan megnyomorított csoportra, amelyek a rendszerváltás előtt szenvedtek méltánytalan hátrányt. Bár ebben a három évben néhány csoportnak sikerült rendezni ezt a hátrányos helyzetét, de nagyon sok olyan csoport maradt, amelyek még mindig a helyzetük rendezésére várnak.

Említhetném a hiányaink között azt is, hogy szerintünk az átvilágítási törvény is nagyon felemásra sikeredett. Sokkal kevesebb embercsoport és foglalkozási csoport átvilágítását írták elő, mint amennyire szerintünk szükség lett volna. Továbbra is megoldatlannak tartjuk a bírósági végrehajtás lehetetlen helyzetét; pontosan tudjuk, hogy az ítéletek igen jelentős hányadát nem lehet végrehajtani - nem történt előrelépés ebben az időszakban.

Továbbra is hiányoljuk azt, hogy a lakó- és üdülőingatlan-eladások terén a települések polgármesterének továbbra sincs beleszólása az ingatlaneladásba, csak véleményezési joga van, a közigazgatási hivatal pedig a tetszése szerint dönt, holott nagyon sok polgármester kéri, hogy neki legalább vétójoga lehessen, vagy mind a kettőjük, a közigazgatási hivatal és a polgármester hozzájárulása kelljen az ingatlanok eladásának engedélyezéséhez.

Olyan hiányosságokat már nem is említek, amelyek esetleg a kétharmadosság miatt nem mehettek volna át, vagy csak nehezen mehettek volna át a parlamenten. Amit felsoroltam hiányosságként, az mind olyan, amit kormányzati szándék esetén egyszerű többséggel meg lehetne valósítani.

Összegezve tehát: az elmúlt három év jogszabály-előkészítési gyakorlata szerintünk, a sok pozitívum mellett, összességében vegyes képet mutatott. Elismerjük, hogy a megelőző négy év jogalkotási tevékenységénél lényegesen jobb volt, de szívesen vennénk a ciklus hátralévő idejére egy kiszámítható, az említett hibákból a következtetéseket levonó jogszabály-előkészítési magatartást, mert jobb jogszabályokat lehet alkotni a kormányprogram alapján, mint rossz súgókra hallgatva.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a MIÉP padsoraiban.)