Készült: 2020.07.09.10:59:04 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
9 121 2014.06.11. 3:11  120-146

MANNINGER JENŐ (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat célja, hogy a fejlesztési adókedvezmény programjának összhangját megteremtse a megváltozott uniós jogszabályokkal. A javaslat pontosan definiálja az azonos és hasonló tevékenységek, valamint az új gazdasági tevékenység fogalmát, ami azért fontos, mert a jövőben bizonyos fejlett térségekben a nagyvállalkozások kizárólag új gazdasági tevékenység végzésére irányuló, induló beruházáshoz vehetnek igénybe adókedvezményt. Azonos vagy hasonló tevékenységnek minősül a TEÁOR ugyanazon szakágazatába sorolt tevékenység.

Magyarországon a jóváhagyott támogatási térképpel összhangban az alábbi régiók vehetik igénybe az induló beruházás alapján kérhető adókedvezményt: Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl. Azon kis- és középvállalkozások számára, amelyek legalább 500 millió forint értékben valósítanak meg új beruházást, az adókedvezmény igénybevételének feltételei kedvezőbbé válnak. Ugyanis az adózók választhatnak, hogy az adókedvezmény feltételéül vagy a foglalkoztatotti létszámot, vagy az évesbérköltséget növelik az előre meghatározott mértékben.

Számos más javaslatot is tartalmaz a benyújtott törvényjavaslat, így a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi törvénnyel összefüggő részletszabályokat tartalmazó miniszteri rendelet műszaki notifikációs eljárásának elhúzódására, valamint a Magyar Energetika és Közmű-szabályozási Hivatal jogállásának 2013. évi megváltozására tekintettel szükséges a törvény technikai jellegű módosítása. A jövőben az üzemanyagjelölés-ellenőrző rendszer megfelelő működéséhez nem indokolt a termékcsoportonkénti különböző jelölések alkalmazása, amellyel jelentősen csökkenthetők a rendszer üzemeltetési költségei. A törvényjavaslat továbbá a határidőt is módosítja 2015. július 1-jére az előterjesztésben leírtak szerint.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi törvény módosítása pedig egyértelműsíti, hogy az MNB valamennyi fizetési rendszer számára jogosult forintban és külföldi pénznemben fizetési számlát vezetni, valamint ezzel összefüggésben szükség volt a felhatalmazó rendelkezések pontosítására.

Ezen kívül az általános forgalmi adóról szóló törvényben 2014. július 1-jétől módosul az időszakos elszámolású ügyletek utáni adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja. A tervezett módosítás a cégeknél a számlázási rendszerek átállítását igényli, így a megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében szükséges a hatálybalépést 2015. január 1-jére halasztani.

Ezen kívül az új Ptk. hatálybalépéséhez szükséges a takarékbetét-törvény módosítása annak érdekében, hogy a természetes személyek betétszerződéseire változatlanul vonatkozzon a jogi védelem.

Kérem, hogy az előterjesztést támogassák. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
9 145 2014.06.11. 1:50  120-146

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Röviden szeretnék csak válaszolni, hiszen a felszólalások nagy része nem a benyújtott előterjesztésről szólt, hanem ezzel kapcsolatosan nyilván egy ilyen törvénynél lehetőség nyílik arra, hogy az adózásról való véleményüket - mint az előző hozzászólásnál is - elismételjék, és általában azokat a politikai nyilatkozatokat megtegyék, amiket a téma lehetővé tesz, tehát ezekre én most nem kívánok reagálni.

Az előterjesztéssel kapcsolatban két dolgot szeretnék említeni, amit Szűcs Lajos képviselőtársam egyébként elmondott, hogy egyrészt az energiahatékonyságra vonatkozóan a környezetvédelmi beruházásokról szóló támogatásokat igénybe lehet venni, tehát ez a fajta változtatás nem jár ilyenfajta hátránnyal, mint ahogy ezt elemezték. Másrészről pedig szintén azt is el kell mondani, hogy a szélessávú internet vonatkozásában egyértelmű, hogy szükség van egy ilyen uniós jogharmonizációra, tehát ott egy másfajta lehetőséget kell teremteni. Ez a szabályozás nem tette lehetővé a további ilyenfajta támogatást. Tehát nem arról van szó, hogy ezeket más módon, majd valamilyen más úton-módon nem lehetne támogatni, de ilyen adókedvezménnyel nem. Ez egy kész tény, ehhez csak alkalmazkodni tudunk ebben az esetben.

Én úgy gondolom, hogy minden olyan más érvet, amit itt hallottunk, már a korábbi alkalmakkor elmondtak, és nyilvánvaló, hogy szükséges volt, hogy ezeket a lépéseket megtegyük. Tehát én azt gondolom, hogy ha van konkrét javaslatuk, azt nyilvánvalóan módosító javaslatokkal fogják jelezni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
11 232 2014.06.23. 1:35  227-237

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! A vitában a korábbi érveket hallottuk megismételni. Engedjék meg, hogy röviden én is elismételjen, hogy a törvényjavaslat fő célja az uniós megfeleltetés volt. A javaslat alapvetően biztosítja, hogy javarészt változatlan feltételek mellett a jövő évben is lehessen fejlesztési adókedvezményt igénybe venni Magyarországon megvalósuló beruházások után.

A szélessávú internetszolgáltatás esetén az adókedvezmény formájában történő támogathatóságot szünteti meg, és a szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházási jogcím azért került ki a támogatható jogcímekből, mert az ilyen célt szolgáló beruházások támogathatóságával szemben az Európai Bizottság olyan feltételeket szab, amelyek összeegyeztethetetlenek az adókedvezmény rendszerével. De ez nem jelenti azt, hogy a kormány ne támogatná a szélessávú internet telepítését.

Ami pedig az energiahatékonysági beruházásokról szól, ott ismételten elmondom, hogy az energiahatékonyságot szolgáló beruházások támogatása valójában nem szűnik meg - jogtechnikai módosításról van szó -, hanem beépül a környezetvédelmi célú beruházások támogatási rendszerébe. A módosító javaslatok inkább technikai pontosításokat szolgálnak, tehát igazából úgy gondolom, a törvényjavaslat korábbi indoklása most is helytálló.

Köszönöm a figyelmet, kérem az előterjesztés támogatását.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
20 147 2014.10.20. 1:15  146-153

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! A 2014-es lakossági energiahatékonysági barométer szerint idén nyáron a háztartások egyötöde tervezte, hogy a közeljövőben valamilyen energetikai célú felújításba fog, akiknek majdnem fele a rezsijük csökkentése érdekében vágna bele a munkálatokba. (A kormánypártok soraiból többen kimennek az ülésteremből. ? Zaj.) A leggyakrabban a nyílászárók cseréjét és a homlokzati hőszigetelést említették terveik között. Azokban a háztartásokban, ahol az elmúlt években sikerült homlokzati hőszigetelést végezni (Az elnök csenget.), a fenntartási költségek a legnagyobb arányban átlagosan mintegy 24 szá­zalékkal csökkentek. (Lukács Zoltán: Mi van? Elment a főnök? Jenő meg beszél feleslegesen.) A pályázati támogatásban a felújítók 7 százaléka részesült már az elmúlt tíz évben, a jövőben felújítani szándékozóknak viszont már 12 százaléka számít pályázati támogatásra. (Zaj.) A kormány szeptemberben meghirdetette az új lakossági energiahatékonysági pályázatait (Lukács Zoltán: Figyeljünk az előadóra!), melynek keretében támogatja a fűtőberendezések, a háztartási gépek, illetve a nyílászárók cseréjét és korszerűsítését.

Tisztelt Államtitkár Úr! Mikor számíthatnak a háztartások a pályázatok megnyitására? Mikorra várhatók a pályázati eredmények, illetve a nyertes pályázóknak a kifizetések? Mekkora támogatásra számíthat egy háztartás? Várom válaszát. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
20 151 2014.10.20. 0:41  146-153

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen az államtitkár úr válaszát. Valóban tudjuk azt, hogy a magyarországi épületállomány hőszigetelése és fűtési rendszere még a környező országokhoz képest is, a nyugati országokhoz képest rendkívül elavult, így a fűtési rendszereknél 41-45 százalékot is meg lehet takarítani, és a hőszigeteléssel is jelentős összegek takaríthatók meg.

Nagyon nagy szükség volt már erre a pályázatra. Bízom benne, és abban reménykedem, hogy ? a nemzeti épületenergetikai stratégia elkészült, ahogy hallottuk ? ennek kapcsán is újabb pályázatok kerülnek kiírásra. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
20 231 2014.10.20. 1:36  230-233

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! A Balaton déli partján fekvő települések, továbbá Keszthely és Nagykanizsa szempontjából is nagy jelentőséggel bír az idén szeptemberben elindult vasúti pálya felújítása, ami a 30-as vonal Lepsény és Szántód-Kőröshegy közötti szakaszát érinti. A vonal ezen szakasza közel 50 éve semmilyen felújításon nem esett át, annak ellenére, hogy a nyári időszakban különösen jelentős forgalmat bonyolít. A pálya állapota napjainkban már annyira leromlott, hogy a vonatok sok szakaszon csak 60 kilométer/órás sebességkorlátozás mellett haladhattak, állandósultak a késések, és a menetidő tekintetében már a száz évvel korábbi állapotokkal sem lehetett felvenni a versenyt, ami egy ilyen forgalmú vonal esetén óriási probléma.

(Mirkóczki Ádámot a jegyzői székben
Gúr Nándor váltja fel.)

Fontosnak tartom kiemelni, hogy most elkezdődött egy felújítás, és a most elkezdődött felújítás egy sorozat része, amely az időközben már elkészült Kelenföld-Székesfehérvár közötti 30a jelű vonalszakasz felújításával vette kezdetét, várhatóan a Szántód-Balatonszentgyörgy vonalszakasz felújításával folytatódik majd. A hosszú távú cél pedig a horvát határtól egészen Budapestig húzódó korszerű vasúti pálya megvalósítása.

Tisztelt Miniszter Úr! Mindezekkel kapcsolatban kérdezem öntől: várhatóan mikor és milyen műszaki paraméterekkel fejeződik be a Balaton déli partján a pálya felújítása? Továbbá mitől függ a következő ütem, a pályarekonstrukció Szántód és Balatonszentgyörgy közötti folytatása? Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 178 2014.10.27. 1:23  177-180

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! A 74-es út, amely Nagykanizsától Zalaegerszegen át a 8-as útig tart, nagy teher- és személyforgalmat bonyolít, az egyik legnagyobb, legfontosabb nyugat-magyarországi összeköttetés a 7-es és a 8-as főút között, észak-déli irányban bekapcsolja a megyeszékhelyet, Zalaegerszeget a Dunántúl vérkeringésébe. Az útvonal jelentőségét mutatja, hogy a nemzetközi TEN-T hálózat elemei közé is került. A Dunántúl déli-délnyugati térsége messze esik a nagyobb, gyorsan fejlődő ipari központoktól, így nagyon fontos, hogy az infrastruktúra javuljon, fejlődjön, elérhetők legyenek ezek a nagyvárosok is, mint Nagykanizsa és Zalaegerszeg. Különösen fontos a két város közötti kapcsolat.

A két város között a 74-es út burkolata számos helyen felújításra szorul, igen jelentősen megrongálódott, főleg a nagy tehergépjármű-forgalomnak köszönhetően. Olyan felújítási technológia szükséges, tehát olyan útfelújítás, amely nemcsak ideiglenesen, hanem hosszabb időre elviseli a teherforgalom által okozott igénybevételt, és segíti a városok elérhetőségét.

Kérdezem államtitkár urat, milyen lehetőséget lát a felújítási munkák elvégzésére.

Köszönöm válaszát.

(16.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
36 48 2014.12.03. 3:31  1-133

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! (Leesik a mikrofonja.) Engedjék meg, tekintettel arra, hogy az idő elment, csak röviden, néhány gondolatot elmondjak ebben a kérdésben.

Először is arra reagálnék, hogy valóban egy súlyos problémáról van szó, habár én azt gondolom, az országot nem ismeri, aki azt gondolja, hogy ez a legsúlyosabb probléma, de kétségtelen, hogy súlyos problémáról van szó, de ha higgadtan akarunk erről beszélni, és keressük a megoldást, akkor az első, amit le kell szögezni, hogy nem magyar, hanem kelet-európai problémáról van szó. Itt képviselőtársaim ismertették már a statisztikákat előtte, az összehasonlító adatokat, tehát egyértelműen lehet látni, hogy Kelet-Európában a Magyarországról…, én inkább nem elvándorlókat mondanék, hanem külföldi munkavállalókat, hiszen itt elhangzott az a statisztika, és ezt nem cáfolták, hogy 84 százaléka a kérdezések alapján is egyértelműen munkavállalás céljából megy el, tehát aki munkavállalás céljából megy el, az gyaníthatóan haza is fog jönni. Tehát amíg erről a problémáról beszélünk, addig megállják a helyüket az összehasonlítások.

Láthatjuk, hogy egyes országokban, például Romániában ez sokkal súlyosabb. Csak úgy megjegyzem, hogy például Erdélyben is ez súlyos probléma, és már nemcsak az asszimiláció kérdése merül föl, hanem valóban az erdélyi magyarság megmaradásának is problémája az ott élő fiatalok ott maradása, amit egyébként a magyar kormány az oktatáson keresztül különböző eszközökkel segít.

Kétségtelen az is, hogy helyben is találkozunk ezekkel a problémákkal, az én választókerületemben is együtt élnek ezek a problémák, de egyrészt jelentős számú betelepülés tapasztalható ‑ igaz, ezek idősebbek ‑, több ezer német, akár orosz nemzetiségű telepszik le hazánkban, tehát mégiscsak megtalálja a lehetőségeket. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a fiatal diplomások elvándorlása, ha úgy nézzük, időleges elvándorlása jelen van akár a kisvárosokban, a nagyvárosokban ‑ ez szerintem legalább olyan probléma ‑ és a nagyvárosokból a külföld felé is. De azt tudom mondani, hogy ha összehasonlítjuk és látjuk az adatokat, akkor egyet biztosan megállapíthatunk, hogy ha a Fidesz-kormányzás a gazdasági életünk terén nem ért volna el eredményeket, akkor sokkal rosszabb lett volna a helyzet.

Itt igazából én az elmúlt időszakban, azonkívül természetesen, hogy számos programot meg kell valósítani a fiatalokat illetően ‑ akár a lakásépítés terén, akár a fiatalok munkavállalása területén be kell kapcsolódni az európai programokba, azt gondolom, hogy ebben mindannyian egyetértünk, ezek a javaslatok léteznek ‑, azt azért el kell mondjam, és úgy gondolom, hogy mindenképpen uniós problémának tekinthető, és ha mondjuk, a Jobbiknak azt a politikáját folytatná Magyarország, hogy ki kell lépni az Unióból, akkor nemcsak azt tapasztalhatnák meg, hogy elvándorolnak a fiatalok, mert akkor is elmennének külföldi munkavégzésre, legfeljebb más módon és máshogy találnák meg az eszközöket, csak akkor haza sem térnének, ez lenne a különbség.

A lényeg az végül is, hogy szemben az előző kormányokkal mi azt mondjuk, hogy nem el lehet menni, hanem haza lehet jönni, sőt haza kell jönni, és az egész politikánkat erre alapozzuk. Köszönöm szépen a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
51 91-93 2015.03.03. 11:34  88-131

MANNINGER JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy, a főváros és az ország szempontjából fontos fejlesztéssel kapcsolatos az előttünk fekvő törvényjavaslat, és ez a fejlesztés nemcsak egy a sok közül, hanem talán az egyik legfontosabb a közeljövőben.

(15.40)

Ahogy államtitkár úr is ismertette, Európa jelenlegi legnagyobb új múzeumi fejlesztésének keretében a Városligetben megvalósul öt múzeumi épület, amelyre 2014 februárjában írt ki nyílt nemzetközi építészeti tervpályázatot a Szépművészeti Múzeum és a Városliget Zrt. A kivitelezési munkálatok egyik feltétele, ahogy az ilyen nagyberuházások esetében máskor is megszokott az eljárásban, hogy az állam saját vagyonkezelésébe vehesse a területet.

A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény már rendelkezett arról, hogy a Budapest 29732/1 helyrajzi számú ingatlan, az úgynevezett városligeti ingatlan a Városliget Zrt. vagyonkezelésébe kerüljön. A javaslat most ezeknek az ingatlanoknak a körét bővíti, valamint a beruházás keretében újonnan felépülő, az állam százszázalékos tulajdonába kerülő épületek, felépítmények tekintetében is a Városliget Zrt.-t jelöli ki vagyonkezelőként.

A törvényjavaslat rendezi továbbá az állam részére történő átadás eljárását, amely adatszolgáltatással megvalósuló nyilvántartásba vételt jelent a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél. Ez összhangban van az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007-es kormányrendelet rendelkezéseivel.

Néhány szót hadd szóljak, hadd egészítsem ki államtitkár úr bevezetését, hiszen rendkívül fontos fejlesztésekről van szó. A Városliget komplex fejlesztését és megújítását célzó Liget Budapest projekt keretében öt új múzeum kap helyet a Városligetben. Az építkezés a tervek szerint 2016-ban kezdődik, az új múzeumokat pedig 2018 márciusában vehetik birtokba a látogatók. Az épületekre nyílt és ‑ több mint száz év után ‑ nemzetközi tervpályázatokat írt ki a Szépművészeti Múzeummal együttműködésben a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. A kiírás Európa jelenlegi legjelentősebb múzeumi fejlesztését hirdeti meg. Az új épületek ‑ a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, az Új Nemzeti Galéria, Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum, a Fotómúzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum ‑ a 2013-as elhelyezési ötletpályázat nyertes pályaműveiben javasolt megoldásokkal összhangban a park szélein és a Városligetben található, de lebontásra ítélt létesítmények helyén épülnek föl. Ez lehetővé teszi a park zöldfelületének megőrzését, illetve növelését és rekonstrukcióját is.

A tervpályázattal párhuzamosan a projekt többi elemének előkészítése, így a teljes zöldfelületi rekonstrukción túl az Állatkert nagyszabású bővítése, a Fővárosi Nagycirkusz megújítása, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum épületének eredeti tervek szerinti helyreállítása az új múzeumi épületek megvalósításával párhuzamosan zajlik, míg a park zöldfelületeinek részleges megújítása már 2014 tavaszán megkezdődött. A Liget Budapest projekt megvalósítása során 2018-ra a városligeti park zöldfelülete a jelenlegi 60 százalékról 65 százalékra nő majd.

A kulturális turizmus Európa turizmusának mintegy 40 százalékát is kiteszi, a Városliget egyik kiemelkedő új vonzereje lehet a nemzetközi kulturális célú utazásoknak is. A számítások szerint, a megvalósíthatósági tanulmány és előzetes szakmai tanulmányok szerint a fejlesztésekre fordított összeg várhatóan tíz éven belül meg is térül majd. A tervek szerint a beruházás során épülő új múzeumok kivitelezése 2016-ban indul, és az épületek 2018 márciusában már várhatóan készen is lesznek és kinyithatják kapuikat.

A projekt 2018-as befejezését követő tíz éven belül, 2028-ra a fejlesztés által generált bevételek már várhatóan ki is egyenlítik annak teljes bekerülési költségét. A beruházásról készült hatástanulmány szerint a projektnek köszönhetően többek között tízezer új munkahely várható, továbbá a külföldről érkező megnövekvő turistaforgalom miatt 1-1,5 millió plusz vendégéjszakával számolnak.

A megújult Városliget kiemelkedő vonzereje lehet majd a nemzetközi kulturális turizmusnak. Itt jegyezzük meg, van okunk optimizmusra, ugyanis a legfrissebb adatokból is látszik a hazai turizmus dinamikus növekedése, amely magasan túlszárnyalja a többi európai országban tapasztalható ütemet. A belföldi vendégek száma 10 százalékkal, a tőlük származó bruttó szállásdíjbevétel mintegy 15 százalékkal emelkedett 2014-ben. A számítások szerint a fejlesztés befejezését követő évben, azaz 2019-ben a Ligetben található intézmények látogatóinak száma a mostani 4 millió főről 5,9 millió főre nőhet, és várhatóan a negyedik évben stabilizálódik majd évi 6,2 millió főben.

A projekt további pozitív hatása lehet a vendéglátó-ipari forgalom növekedése, a vendéglátók beszállítóinak megnövekedett forgalma, továbbá a várható jelentős, már az építési fázisban megjelölt 36,7 milliárd forintos adóbevétel (A leesett mikrofonját nem tűzi vissza, a kezében tartja.), a munkahelyteremtés és az országimázs pozitív változása.

A múzeumi negyed azért is indokolt, természetesen a Liget-projekttel együtt, mert jelenleg kevés olyan komplex családbarát helyszín létezik Magyarországon, amely a kultúrával karöltve más tevékenységekre is széles körű lehetőséget nyújt. A városligeti beruházás ebből a szempontból is mindenképpen hiánypótlónak számít hazánkban.

Elkészült a Városliget átfogó, teljes geodéziai felmérése, az épületek, utak, műtárgyak és fák teljes körű felmérését tartalmazó anyag alapvető fontosságú a park megújításához és fejlesztéséhez. A Városliget történetében korábban még soha nem készült ehhez hasonló felmérés.

Elkészült a hidrogeológiai tanulmány, amely megállapítja, hogy a tervezett épületek mélygarázsai a megfelelő technológiai alkalmazással nem lesznek káros hatással a területen a talajvíz áramlására, így sem a környező épületek állaga, sem a területen lévő növények és fák vízellátása és vízutánpótlása nem sérül majd. A Városliget fejlesztésének környezettudatos tervezésével és megvalósításával egy környezetvédelmi szempontból is a mostaninál kedvezőbb és működőképesebb közpark jöhet létre.

A Városligetnek a város életében betöltött szerepét a Liget Budapest projekt messzemenően megőrzi, illetve megújítja, ennek eredményeként a 2018-ban megújuló Városliget és környéke Budapest egyik meghatározó tematikus városrésze lesz.

Pozitív nemzetközi példák is vannak arra vonatkozóan, hogy jó befektetés múzeumi negyedek építésébe belevágni. A bécsi múzeumi negyed például 2012-ben hozzávetőlegesen 4 millió látogatóval számolhatott, ami duplája a 2002-ben mért látogatószámnak, és 2007-2010 között 15-ről 20 százalékra nőtt a külföldi látogatók aránya a múzeumban.

ELNÖK: Képviselő úr, elnézést kérek, kérem, tegye fel a zakójára, mert nem lehet rendesen hallani a felszólalást. Nyugodtan helyezze fel, és folytathatja a felszólalást.

Képviselő úr, tegye fel a zakójára, mert ha a kezével fogja a mikrofont, akkor az zavarni fog, és nem lehet hallani a felszólalást. (Dr. Hoppál Péter: Leejtette a csipeszt, és nem találja.)

MANNINGER JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, és elnézést. Az 1985-ben épült berlini Kulturforumba 2013-ban közel 290 ezer vendég látogatott el, a chicagói Millennium Parkba a 2004-es megnyitása után két évvel a fajlagos lakásárak megduplázódtak a környéken, illetve számos nagyszabású lakóingatlan-projekt indult ezen a vidéken. Látható tehát, az ilyen jellegű komplexumok mind gazdasági, mind társadalmi hatásukat tekintve pozitívak.

Az előzőeket azért is említettem, mert természetesen, mint minden városfejlesztési projekt, vitákra adhat lehetőséget. Én azt gondolom, vannak értelmes viták, és vannak persze politikai jellegű felvetések, hiszen van olyan fejlesztés, amit támadni kell, úgy érzik. Környezetvédelmi szempontból azt gondolom, az elmondottak megnyugtathatják azokat, akik aggódtak a Városliget jövőjéért.

Igen nagy projektről van szó, mégis alapos környezetvédelmi tervezéssel és körültekintéssel készült, és a leglényegesebb, hogy a zöldfelületek területe nem csökken, hanem nő, mint ahogy ismertetésre került vagy ismertették, ismertettük; az új épületek is döntően, szinte kizárólag olyan területre kerülnek, ahol korábban épületek álltak, vagy aszfaltos területek, beépítetlen területek találhatók.

Ha a másik szempontból nézzük a városfejlesztést, akkor természetesen felvethető az, hogy egy ilyen múzeumi negyed milyen szerepet játszik a városfejlesztésben. Azt gondolom, hogy az előbb említett példák is és a városfejlesztés, nemcsak a múzeumi negyed, hanem az, hogy ez része a Liget-projektnek, része a városfejlesztésnek, a Városliget fejlesztésének, egyértelműen azt bizonyítja, hogy egy nagyon komoly, mindenre kiterjedő fejlesztésről van szó, amitől az egész történelmi városrész eredményeket láthat, nem beszélve az ott és a környéken lakókról is, hiszen nemcsak városfejlesztésről, hanem családi, családbarát Liget-fejlesztésről is beszél­hetünk.

Természetesen lehet vitatni bizonyos épületeket. Én azt gondolom, az, hogy nemzetközi nyílt pályázatot írtak ki, egyértelműen azt mutatja, hogy a kormányzat mindent megtett azért, hogy a lehető legjobb művek szülessenek.

(15.50)

És természetesen az is tény, hogy minden város lehet múzeumi negyed nélkül is sikeres, van erre is példa: például Barcelona, ahol nincsen múzeumi negyed, de sikeres városról beszélhetünk. Azt gondolom, Budapest ötvözheti ezeket az előnyöket ‑ mind a múzeumi negyed, mind a Liget-projekt és más, nemrégen létrehozott kulturális helyszínek, akár a Várkert Bazár, akár más történetekre gondolok ‑, ezek együttesen növelhetik Budapest vonzerejét, ami minden kétséget kizáróan óriási lökést és lépést adhatna. Azt lehet mondani, hogy száz év vonatkozásában is jelentős beruházásról van szó, és nagyon örülök, hogy ennek részesei lehetünk mind előterjesztőként, mind véleményezőként is.

Természetesen a törvény az ehhez szükséges jogi garanciákat adja meg, és ezért azt kérem, ahhoz, hogy a beruházás minél olajozottabban valósulhasson meg, szükség van ezekre a megfelelő jogi garanciákra; ehhez kérem a tisztelt Ház támogatását. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
51 115-119 2015.03.03. 6:08  88-131

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy röviden még hozzászóljak ehhez a témához, habár igazából, azt hiszem, már a Városliget- és a Liget-projektet többször megvitattuk, ez a törvényjavaslat az ehhez szükséges eljárásról szól, de azért néhány dologra felhívnám a figyelmet. Elhangzottak hozzászólások, és úgy látom, hogy az LMP most talán a legdemagógabb párt szerepére törekszik, de istenem, megteheti. Úgyhogy sajnálom azért azt a képviselő asszonyt, aki ebből az egész projektből azt vonja le, hogy a Várba kell költöznie a miniszterelnöknek, ezért azután az összes múzeumot átköltöztetik, és nyolc múzeumot építenek fel. Hozzáteszem, az egész projekt nagyon minimálisan, az egészhez képest nagyon minimálisan érinti a Várat, tehát igazából azt gondolom, ezek kényszerképzetek már, tehát inkább orvoshoz kell mennie, ha ilyen kényszerképzetei vannak. És azért aggódom, mert egyébként a jogos…

ELNÖK: Képviselő úr, moderálja magát, legyen szíves! Jó? Úgy fogalmazzon, hogy az egyetlenegy képviselőtársát ne sértse! Ne jöjjön ki a fordulatszámból…

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Értem, elnézést kérek akkor…

ELNÖK: Helyes! Kérjen elnézést, és folytassa!

MANNINGER JENŐ (Fidesz): …de azt gondolom, ezek valóban ilyen kényszerképzetek, hiszen azt állítani, hogy az egész beruházás, egy ilyen múzeumi­negyed-koncepció mögött egy ilyen költözés áll, azt gondolom, valóban erősen túlzás, és ha ezt a kifejezést megengedik, akkor a többit én is túlzásnak tartom, ezért elnézést kérek, de nagymértékben túlzásokra vetemedtünk, és ez veszélyezteti az egész koncepció vitáját. Mert egyébként úgy gondolom, a zöldfelület védése, a városfejlesztési kérdések felvetése feltétlenül jogos, érdemes a vitára, de hogyha ilyen hangnemben kezdünk el vitatkozni, akkor igazából értelmes vitára soha nem adunk lehetőséget.

Meg kell említenem, értem azt is, hogy nagyon sok rossz példát lehetett itt látni a Városligetben. Az ’56-os emlékmű és az időkerék, ami az MSZP-s kormányok alatt épült, valóban a legvitatottabb alkotások sorát erősíti, tehát tényleg vannak rossz példák. Ez a múzeumi negyed, egész biztos vagyok benne, hogy nem az. Azt is hozzá kell tennem, itt utalva az előző hozzászólásokra, hogy nem szerencsés feltétlenül párhuzamot vonni egy fejlesztés és a fenntartások között, habár lehet, természetesen ez mindig egy költségvetési kérdés. Azt gondolom egyébként, hogy ha képviselőtársam aggódik a vidéki múzeumokért, a vidéki kórházakért, ez helyes, de ott igenis pontosan az uniós források segítségével rendkívüli fejlesztések mennek végbe, erre számokat is lehetne mondani. Természetesen a fenntartás, az üzemeltetés mindig egy probléma, az kétségtelen, de akárki is a fenntartó, rendkívül komoly fejlesztések mentek végbe. Tehát nem aggódom azért, hogy itt ezt ellentétbe kellene állítani, már csak azért sem, mert az egész múzeumi negyed kérdésének, a Liget-projekt kérdésének az a lényege, és azt gondolom, hogy akik ezt kitalálták, végül is azért találták ki, nem azért, mert ide vagy oda kellene költözniük hivataloknak, mert egy városnak a nagyprojektjeit csak a meglévő értékekre és a meglévő marketingjére lehet alapozni. Tehát ha azt akarjuk, hogy Budapestre többen jöjjenek, többen ismerjék meg, akkor a meglévő értékekhez kell kapcsolódni, a meglévő múzeumokhoz.

Nyilván vitatható, hogy ezek a múzeumok most pontosan hol legyenek, ebbe nem akarok még egyszer belemenni, de hogy a múzeuminegyed-kon­cepció egy reális fejlesztési koncepció, hiszen több világvárosban is megvalósították, ezt aligha lehet vitatni.

Azt is elfogadom, hogy lehet vitatkozni épületeken. Nem akarom ezt megtenni különösebben, hiszen nemzetközi, nyílt pályázaton zsűri, építészek hozták meg a döntésüket, ezzel együtt persze lehet vitatni. Az, hogy egy jobbikos honlapra milyen reakciók érkeznek, azt gondolom, hogy ha az organikus építészeten kívül bármit oda feltesznek, az nem tetszene az oda felklikkelőknek. Tehát önmagában én ezt nem tartom feltétlenül figyelemfelkeltő dolognak. Egyébként híve vagyok az organikus építészetnek, mint megyei elnök is Makovecz Imrét kértem fel, de azzal együtt még nem gondolom, hogy egy néprajzi múzeumnak csak az organikus építészet vagy egy ilyen jellegű épület adhat otthont. Mindenesetre ezek a kritikák, azt gondolom, megfontolandók, és én mint képviselő is örülök, hogyha a kormány és a kormányzati szervek majd ezeket az építészeti kritikákat továbbra is figyelembe veszik, mert ezek reális és valós viták. Azt gondolom, hogy egy épületnek hol a helye, az Építészeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum helyével kapcsolatban vannak valóban vitatható kérdések, és azt gondolom, ezt higgadtan meg is lehet vitatni. Bízom abban, hogy vannak olyanok, akik a beruházásokat irányítják, és ezeket a lehető legjobb módon tudják majd megoldani.

Ami az információkat illeti, azért azt hadd tegyem hozzá képviselőtársamnak, aki hiányolta. Biztos, hogy lehet az információ mélységét mindig vitatni, és a megtérülési számításokat minél mélyebben elemezni, de azért van olyan nyilvánosan hozzáférhető honlap, ahol ezeket az információkat el lehet érni, tehát pontosan fel vannak sorolva az épületek, pontosan fel van sorolva a megtérülés egész elve. Mint mondtam, és itt kanyarodnék vissza, azért nem állítanám ezt ellentétbe avval, hogy Magyarországon milyen szociális problémák vannak, hogy akár csak az ágazaton, a múzeumi ágazaton belül milyen problémák vannak, mert nyilván ennek a projektnek az a lényege, hogy ez egy megtérülő projekt legyen, szorosabb értelemben is és az egész ország számára is, és azt gondolom, ezért érdemes támogatni. Köszönöm a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
51 127-129 2015.03.03. 0:55  88-131

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Igen, köszönöm szépen.

ELNÖK: Akkor öné a szó.

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Csak röviden, nagyon röviden. Én nem kifogásoltam, hogy bárki közvélemény-kutatást is végezzen, a képviselő asszonynak hadd válaszoljam, és azt sem kifogásolom, hogy neki más a véleménye, ez természetes. Egyébként lehet egy jó épület önmagában jó, ha már a Kálvin térnél tartunk, de rossz helyen van, tehát ilyen is elképzelhető, ezzel egyetértünk.

Úgyhogy én azt gondolom, ezek olyan viták, amelyeket még le kell folytatni, illetve amit lehet, valóban korrigálni kell. Tehát lehet erről beszélgetni, csak azért említettem, hogy talán mégsem egy honlap, akár a saját honlapom alapján se mernék inkább. Nyilvánvaló, hogy itt elsősorban az építészek és városfejlesztők véleménye alapján, azt gondolom, azok bevonásával lehet ezeket a kérdéseket megoldani. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
55 284 2015.03.16. 2:23  283-290

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi törvény módosításáról szól a T/3400. számú törvényjavaslat, amely előttünk fekszik. Módosító indítvány nem érkezett a javaslathoz, ezért csak a bizottság jelentéséről vitatkozunk. Lényegében azt tartalmazza: a javaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésének, megfelel az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, illeszkedik a jogrendszer egységébe, megfelel a nemzetközi és európai uniós jognak, és megfelel a jogalkotás szakmai követelményeinek.

Engedjék meg, hogy még annyit szóljak, hiszen itt a plenáris ülésen erről már egy hosszú vita volt, hogy ez a törvényjavaslat teszi lehetővé azt és egészíti ki a korábbi törvényjavaslatokat, mert bővíti azoknak az ingatlanoknak a körét, amelyekre a beruházás keretében újonnan fellépő állam százszázalékos tulajdonába kerülő épületek, felépítmények tekintetében is a Városliget Zrt.-t jelöli ki vagyonkezelőként. A törvényjavaslat rendezi továbbá az állam részére történő átadás eljárását, amely adatszolgáltatással megvalósuló nyilvántartásba vételt jelent a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél. Ez összhangban van az állami vagyonnal való 254/2007. számú kormányrendelet rendelkezéseivel.

Annyit szeretnék még elmondani, megismételve a lényeget, hogy tehát ez a Városliget-projekt, amelynek a múzeumi negyed egy része, nem csökkenti a Városliget zöldfelületi részét, lehetőség van a zöldfelület növelésére is, és igen jelentős lesz Budapest kulturális turizmusának megújításában, növelésében, ezért az egész ország számára jelentős gazdasági előnyökkel is jár.

Itt a hosszú vita során ‑ én ezt most nem kívánom megismételni ‑ vita folyt egyes épületekről. Nyilván lehet vitatkozni a Felvonulás téri épületekről, de a múzeumi negyed egyébként csak egy része ennek az egész Városliget-projektnek, amely hogyha megvalósul, és ezt teszi lehetővé a törvényjavaslat, Budapest és az ország fejlődésének egy jelentős állomása lehet. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
63 52 2015.04.07. 1:58  51-54

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Most, hogy elkezdenek beindulni a 2014-2020-as uniós pályázatok, meg kell nevezni azokat a prioritásokat, amelyek alapján a források megfelelő helyre kerülnek. Mint ismeretes, a források 60 százalékának munkahelyteremtésre, 40 százalékának meg egyéb fejlesztésekre kell fordítódnia. Örömteli hír, hogy a kormányzat a fontosabb feladatok között tartja számon a vidéki megyei jogú városok fejlesztését. A vidék fejlesztésének, gazdasági növekedésének kulcsa a vidéki városok fejlődése, ezért személyesen is üdvözlöm, ahogy Firtl Mátyás képviselőtársam is korábban megtette, a „Modern városok” elnevezésű programot, amelynek keretében elsőként Sopronnal kötött együttműködési megállapodást a kormányzat.

A miniszterelnök úr a megállapodás megkötésekor jelentette be, hogy három projekt megvalósítását tervezik még ebben a ciklusban: az M85-ös kétszer kétsávos autóút megépülését, a barokk belváros felújítását, valamint a Fertő tavi világörökségi terület fejlesztését. Az M85-ös autóút fejlesztése meghaladhatja a 100 milliárd forintot. Fontos, hogy 2018-ig elkészüljön az út a tervek szerint, mert a cél az, hogy addigra az összes megyei jogú várost bekapcsolják az autópálya-rendszerbe, és ily módon megvalósuljon az országhatárral való összeköttetésük. Az M85-ös út megépülése reményeink szerint a motorja lesz majd az idegenforgalom és a gazdaság fejlődésének. Különösen fontos a Nagycenk és Sopron közötti négysávos szakasz megépítése, amely a 84-essel közös szakaszon egész Nyugat-Dunántúl kapujának számít.

Ma még jócskán tapasztalható infrastrukturális különbség a mi kárunkra az osztrák és a magyar oldal között. A cél tehát az lenne, hogy amikor Ausztriából átlépünk Magyarországra, semmilyen színvonalcsökkenés ne legyen tapasztalható. Ezért kérdezem tehát a miniszter urat, mely pontokon segíti például Sopron város fejlődését a „Modern városok” program. Várom megtisztelő válaszát.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
64 375 2015.04.13. 1:14  370-401

MANNINGER JENŐ, a Fenntartható fejlődés bizottságának előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fenntartható fejlődés bizottságának többségi szavazatot kapott többségi véleményét ismertetem. Az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/3788. számú törvényjavaslatot megvizsgálva a Fenntartható fejlődés bizottsága március 23-ai ülésén megállapította, hogy az megfelel a Házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek.

A törvényjavaslat arra irányul, hogy valamennyi állami tulajdonú föld, függetlenül attól, hogy védett területnek minősül-e, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tulajdonosi joggyakorlása alá tartozzon. A kormányzati cél az, hogy egységes tulajdonosi joggyakorlás valósuljon meg az állami tulajdonú földek esetében, és az egységes hasznosítási elvek mentén történjen az állami földek hasznosítása. A bizottság által támogatott T/3877/3. és T/3788/4. számú módosító javaslatok ezzel szemben azt célozzák, hogy a természetvédelmi oltalom alatt álló állami földek vagyonkezelői joga ne kerüljön át a nemzeti parki igazgatóságoktól a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
72 114 2015.05.12. 15:03  111-138

MANNINGER JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az e programhoz szorosan kapcsolódó nemzeti fenntartható fejlődés keretstratégia által megfogalmazott jövőképben találhatjuk a következő gondolatokat:

Az emberek tisztelik a természetet, természeti értékeinket, a helyi közösségek felismerik a rendelkezésükre álló természeti erőforrásokból adódó lehetőségeiket, termelésüket, energiafelhasználásukat és fogyasztásukat erre alapozva szervezik meg.”

2050-ben jólétben, bolygónk ökológiai korlátait tiszteletben tartva élünk. Jólétünk és egészséges környezetünk egy olyan innovatív és körkörös gazdaságból származik, amelyben semmi nem megy veszendőbe, és amelyben a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás fenntartható módon folyik, a biodiverzitást pedig társadalmunk ellenálló képességét fokozva védjük, értékeljük és helyreállítjuk. Karbonszegény növekedésünk már régóta független erőforrás-felhasználásunktól.”

Tisztelt Képviselőtársak! A nemzeti környezetvédelmi programnak az elfogadása és a következő öt esztendőben való betartása segíthet abban, hogy sikeresen nézzünk szembe a hazánkat érintő környezeti kihívásokkal, és nagyobb tisztelettel és gondossággal tekintsünk hazánk természeti értékeire és részesülhessünk a természet adta szolgáltatásaiból. Az előzőek is azt mutatják, hogy egy olyan társadalom irányába kell tartanunk, ahol a környezettudatos gondolkodás és cselekvés erénnyé és előnnyé válik.

A program feladata, hogy az ország adottságait, a társadalom hosszú távú érdekeit és jövőbeni fejlődési céljait, valamint a globális felelősségből és a nemzetközi együttműködésből, EU-tagságból adódó kötelezettségeinket figyelembe véve meghatározza az ország környezeti céljait, az elérésükhöz szükséges feladatokat és eszközöket.

A következő három alapvető stratégiai célt fogalmazza meg: az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása, természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata, az erőforrás-takarékosság és -hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése.

A program stratégiai céljainak elérését az egyes stratégiai területeken meghatározott célok és intézkedések, illetve az átfogó intézkedési területeken megfogalmazott cselekvési irányok biztosítják. A program egy keretstratégia, amelynek végrehajtása az EU-, nemzetközi támogatások, az éves költségvetés és az ország teherbíró képessége függvényében alakul. A megvalósítása elsősorban nem többlet­ráfordítási igényt jelent, hanem a tervezhető források koordinált, hatékony, a prioritásokhoz igazodó felhasználását célozza meg.

Emellett az intézkedések számos esetben többletforrást is generálnak, például az energiatakarékosság és -hatékonyság, az erőforrás-felhasználás és kibocsátás csökkentése mellett folyamatos pénzügyi megtakarításokat is eredményez, amelyek aztán természetesen más célra is felhasználhatók, illetve hozzájárulnak a foglalkoztatás növeléséhez.

A környezetvédelmi fejlesztések a 2014-20-as időszakban alapvetően a környezeti és energiahatékonysági operatív program keretein belül jelennek meg. A program megfelelő végrehajtása az egész társadalom részvételét igényli, amelynek során a legszélesebb körű társadalmi partnerség megvalósítása szükséges.

Nagyon fontos, hogy az adott feladatok megoldása azon a szinten valósuljon meg, ahol az a leghatékonyabban biztosítható, ahol a megfelelő tudás és helyismeret rendelkezésre áll.

Magyarország környezetpolitikai céljainak és intézkedéseinek átfogó keretét 1997 óta jelentik a nemzeti környezetvédelmi programok. A III. nemzeti környezetvédelmi program 2014-ben járt le, ezért vált szükségessé a negyedik kidolgozása.

A program elkészítését még több tényező is indokolja. Az Európai Tanács és az Európai Parlament elfogadta az Európai Unió új, „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, 2020-ig tartó időszakra szóló 7. környezetvédelmi cselekvési programját, és a nemzeti környezetvédelmi programok az uniós fejlesztési források egyik szakmai alapjaként is szolgálnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A következőkben röviden szeretném ismertetni a programnak a kormányzati stratégiai irányítási rendszerben betöltött főbb kapcsolódási irányait, helyét és szerepét.

(16.10)

A program a környezetügy átfogó hazai stratégiai tervdokumentuma, amely keretet ad minden környezetügyi szakterületi stratégiának, programnak, tervnek ‑ például a biológiai sokféleség megőrzésének nemzeti stratégiája, nemzeti vízstratégia, országos hulladékgazdálkodási terv, nemzeti környezettechnológiai innovációs stratégia, Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási terve, Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése, országos ivóvízminőség-javító program, nemzeti települési szennyvíz-elvezetési és -tisz­títási megvalósítási program, egyedi szennyvízkezelés nemzeti megvalósítási programja, ivóvízbázis-védelmi program, országos környezeti kármentesítési program, illetve a program részét képező nemzeti természetvédelmi alapterv ‑, továbbá integrálja fő célkitűzéseinket, illetve útmutatást fogalmaz meg a kidolgozásukhoz.

A program szorosan kapcsolódik a nemzeti fenntartható fejlődési keretstratégiához mint hosszú távú koncepcióhoz; az abban tárgyalt négy alapvető erőforrás közül elsősorban a természeti erő­forrásokhoz kapcsolódó célokat és intézkedéseket részletezi.

Magyarország környezetpolitikája mind kiala­kítá­sában, mind végrehajtásában szervesen kapcsolódik az Unió vonatkozó szakpolitikáihoz. Magában foglalja minden érintett társadalmi-gazdasági ágazat vonatko­zásában az azokra érvényes sajátos környe­zetvédelmi célokat és feladatokat. A program átfogó célkitűzése, hogy hozzájáruljon a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosításához. A korábban említett három stratégiai cél mindegyikéhez kapcsolódik a klíma­változáshoz való alkalmazkodási képesség és a kör­nyezetbiztonság javítása. Hori­zontális cél a társa­dalom környezettu­datos­ságának erősítése.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes stratégiai célokhoz a program konkrét, elérendő célokat határoz meg. Az I., említett stratégiai célterülethez, amely az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítását tartalmazza, a következő célok tartoznak. A levegő minőségének javítása: a részecskék, úgynevezett PM2,5, tehát a finom részecskék légköri koncentrációjának 20 százalékos csökkentése 2010 és 2020 között; a genfi egyezménnyel összhangban a 2020. évi össz­kibocsátás-csökkentési célok teljesítése a 2005. évi kibo­csátásokhoz képest: kén-dioxidból 46 százalékos, nitrogén-oxidnál 34 százalékos, illékony szerves vegyületeknél 30 százalékos, ammónia 10 százalékos, és a finom részecskéknél, az úgynevezett PM2,5-nél 13 százalékos csökkentés, ami komoly probléma, mert már nemcsak a közlekedés okoz ilyen szennyeződést, hanem a lakossági szilárd tüzelés is több helyen. Az ózonkárosító anyag felhasználásának teljes visszaszorítása; a fluorozott szénhidrogének mennyiségének 79 százalékkal való csökkentése 2015 és 2030 között. A zajterhelés csökkentése: a stratégiai küszöbértékek feletti zajterheléssel érintett lakosok számának csökkentése a közlekedési létesítmények mentén és a határérték feletti zajterhelés meg­szüntetése az ipari és szolgáltató létesítmények kör­nyezetében.

Más témában, az ivóvízminőség és az egészség megőrzésével kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet, hogy a KSH 2012-es adatai szerint már az ország minden települése rendelkezik közüzemi ivóvízellátással, az ivóvízbekötéssel rendelkező lakások aránya pedig országosan 94,2 százalék. Ez egy magas szám, természetesen minden olyan százalék vagy minden olyan lakás, ami nincs bekötve, az figyelmet érdemel. Az ország közüzemi ivóvízzel ellátott lakosságának 30 százalékára kiterjedően néhány paraméter tekintetében azonban nem felel meg az uniós és a hazai előírásoknak. A legfőbb problémát az arzén határértéket meghaladó koncentrációja jelenti. Kiemelt cél lehet tehát a fennálló egészségi kockázatok jelentős csökkentése, az érintett területek ivóvízminőségének javítása, az egészséges ivóvízhez jutás biztosítása minden lakos számára és a még fennálló ellátási hiányok felszámolása.

A szennyvízelvezetés és -tisztítás, szennyvíziszap-kezelés, -hasznosítás területéhez is konkrét célok kapcsolódnak: 2000 lakosegyenérték feletti agglo­merációkban élő lakosság számára a csatorná­zottság biztosítása az idei év végéig, vagyis 2015. december 31-éig; az összegyűjtött szennyvizek száz százalékának legalább biológiai fokozatú tisztítása 2015. december 31-éig; a tisztított szennyvíz minőségi követel­ményeinek a befogadó víz keretirányelv konform vízminőségi követelményei szerinti megállapítása, a szennyvízprogramban nem szereplő területeken kelet­kező szennyvizek megfelelő kezelé­sének elő­segítése; a szennyvíz és a szennyvíziszap haszno­sítása, a kör­nyezeti kockázatok csökkentése.

Cél a természetes és medencés fürdővizek biztonságának növelése, a beltéri levegő terheltségi szintjének csökkentése, a biológiai allergének okozta egészségi kockázat csökkentése, a klímaváltozásból fakadó valamennyi, hazánkban fellépő emberi megbete­gedés számba­vétele, jellemzőik feltárása, valamint az érintettek teljes körének elérése a megelőző intézkedésekkel; a környezet-egészségügyi informá­ciós rendszer folya­matos működtetése és bővítése; zöldfelületi elemek minőségi és mennyiségi fejlesztése.

A kémiai biztonság területén pedig szeretném hangsúlyozni, hogy Magyarországon a vegyipar az egyik legnagyobb potenciális környezetbiztonsági kockázati tényező. A megelőzés, a felkészülés és az elhárítás alkalmazásában ugyanakkor ez az iparág a legfelkészültebb ágazatok közé sorolható. Cél tehát a vegyi anyagok által okozott káros hatások csökkentése a teljes életciklusukban, azaz a gyártástól a felhasz­náláson át a hulladék kezeléséig; megfelelő hatás­vizsgálatok, a lakosság veszélyeztetettségének csökken­tése, tudatos magatartás kialakítása; fenn­tartható növényvédőszer-használat elősegítése.

Tisztelt Képviselőtársaim! A II., említett stratégiai célterület a természeti értékek és erő­források védelme, fenntartható használata; a biológiai sokféleség megőrzése, természet- és táj­védelem: az ökológiai hálózat és a Natura 2000 hálózat, nemzetközi jelen­tőségű természeti területek fenntartása, vé­delme; az ex lege, azaz a törvény által védett természeti területek degradációjának meg­állítása; a földtu­dományi természeti értékek megóvása; a természet- és tájvédelmi célok érvénye­sítése, a táji identitás növe­lése; a kedvezőtlen természetvédelmi helyzetben lévő fajok helyzetének javítása; a genetikai erőforrások megőrzése; a talajkészletek mennyiségének és minőségének fokozott védelme, termelékenységének hosszú távú fenntartása.

Vizeink védelme és fenntartható használata kapcsán: a felszíni és felszín alatti víztestek jó állapotának elérése és a velük való hosszú távú és fenntartható gazdálkodás biztosítása. Elmondhatjuk, hogy a vízgazdálkodásban, a hazai vizek védelmében Ma­gyar­­ország jó hagyományokkal és nagy tapasztalatokkal rendelkezik. Engedjék meg, hogy ne részletezzem most különösen ezt a területet. Azt hiszem, hogy ez talán, ami a legkevesebb vitát okozza, és a legjobb tapasztalatokkal rendelkezünk.

Környezeti kármegelőzés és kárelhárítás kapcsán hadd mondjam el, hogy igen fontos a környezeti károk megelőzése, csökkentése; a szennyezett területek országos számbavételének folytatása, prioritási sorrend kialakítása; az állami és nem állami felelősségi körbe tartozó területek tényfeltárásának folytatása, a jelentős kockázatú feltáratlan területeken a várható beavatkozási feladatok meghatározása; a szennyezettség mértékének csökkentése, felszámolása és monitorozása.

Az erőforrások felhasználásának további csökkentésére, takarékosságra ösztönzés; a környezeti terhelés csökkentése, újrahasználat és újrahasznosítás növelése, társadalmi szintű együttműködés megvalósítása; a fogyasztás környezeti hatásainak csökkentése érdekében a vásárlói tudatosság fejlesztése. Az energiatakarékosság és -hatékonyság javítása területén is konkrét számokat kell mondani: 2020-ig a megújuló energiaforrások részarányának 14,65 százalékra növelése és a 10 százalékos teljes energia­megtakarítás elérése.

Nem részletezem most a hulladékgazdálkodás és hulladékképződés területét, de az előterjesztésben pontosan le van írva, hogy milyen feladatok vannak. Idő hiányában engedjék meg, hogy ettől most eltekintsek. Természetesen ez a terület is legalább olyan fontos, mint az előbb említettek.

Tisztelt Ház! A program finanszírozásában, hogy mindez megvalósuljon, és azért is ismertettem, hogy konkrét feladataink vannak, konkrét célokat kell elérnünk, és ezekhez forrásokat is tudunk rendelni, hiszen meghatározó szerepe van az uniós és egyéb nemzetközi támogatásoknak, amelyhez hazai költségvetési társfinanszírozás is járul. Természetesen mindezek között a legjelentősebb a környezeti és energiahatékonysági operatív program lesz, de szinte minden operatív programban találunk olyat, amely ezeket a célokat, a környezetvédelmi célokat szolgálja.

Meg kell még említenem, hogy a nemzeti természetvédelmi alapterv Magyarország természetvédelmi stratégiai tervdokumentuma, egy szakpolitikai stratégia, amely a nemzeti környezetvédelmi program önálló, ámde integráns részeként meghatározza az állam természetvédelmi feladatai kapcsán követendő kiemelt célokat, kijelöli a cselekvési irányokat nemcsak a természetvédelmi igazgatási szervek, hanem minden állami szerv számára.

(16.20)

Tisztelt Képviselőtársaim! Elnézést, hogy kitöltöttem az időmet, de egy nagyon alapos munkát ismerhettünk meg az előterjesztésben, ezért ismertettem ebből annyit, amennyi az időkeretbe belefért. Kérem, hogy támogassák hazánk IV. nemzeti környezetvédelmi programjának elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
72 128 2015.05.12. 4:04  111-138

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy röviden kiegészítsem a felszólalást, illetve egy-két észrevételre én is válaszoljak. Természetesen azt hiszem, hosszasan lehetne értekezni, és gondolom, akik a témához hozzászólnak, egyet is értenek abban, hogy akár az Unió környezetvédelmi politikáját, a világ céljait lehet elemezni, megváltoztatni a fogyasztói világot. Kétségtelen, hogy elmondhatjuk akár a közlekedés területén is, hogy rengeteg intézkedés történt Európában, Magyarországon is, mégis valószínűleg nem lesznek elegendők ezek, de én azt gondolom, hogy ezzel együtt mindazok a célkitűzések, amiket az Európai Unió elhatároz vagy amit Magyarország elhatároz, az előttünk lévő dokumentumokban mégis jelentős előrelépést tartalmaznak. Ahogy itt többen az ellenzék oldaláról mondták is, tulajdonképpen egyetértenek azzal, és inkább azt fogják figyelni, hogy ezek megvalósulnak-e és úgy valósulnak-e meg, ahogy le van írva, úgyhogy én azt gondolom, ez egy szép feladat.

Annyit azért hadd mondjak el a hozzászólásokra, hogy természetesen azt azért megtudtuk, hogy az MSZP most sem támogatja a rezsicsökkentést, hisz csak elővették ezeket az aktuálpolitikai dolgokat, és azt gondolom, ezt ismertették újra. Ha ez nekik jó, akkor továbbra is ragaszkodjanak ehhez, tehát nem támogatták a rezsicsökkentést, továbbra sem tartják jónak, ezzel együtt azt gondolom, a rezsicsökkentés minden szempontból előnyös volt.

Az is tény, hogy nagyon sok olyan adatot mondhatunk el ‑ amiket itt az előttem képviselőtársam is ismertetett ‑, amelyek azért egyáltalán nem egy borzalmas képet festenek Magyarországról. Ha az adatokat elkezdjük ismertetni, akkor azért kiderül, hogy az elmúlt években is jelentős előrelépés történt nagyon sok területen. Nemcsak a lakosság tájékozottsága nőtt, amely már nőtt egyébként előtte is, és igaz, hogy csökkent a környezet fontosságának megítélése ‑ ahogy szintén elhangzott ‑, de az sajnos egész Európában csökkent. Tehát a statisztikai adatokat mindig ki lehet ragadni, de nagyon sok területen értünk el eredményeket, illetve ért el ‑ az uniós források segítségével természetesen ‑ Magyarország, és átalakulóban van Magyarország képe, átalakulóban van a városok élete is.

Nagyon sok olyan várost tudnánk felsorolni, akár az én választókerületem központját, Keszthelyt is, ahol nagyon sok pályázatot nyertek, egyébként nem kiemelkedőt, tehát el kell mondjam, nagyon sok helyen máshol is megvan ez, sőt van, ahol többet lehet, tehát a biomassza-erőművektől kezdve a napelemek alkalmazásáig, akár az energiaracionalizált megoldásokon keresztül a közvilágítás megváltoztatásáig. Tehát rengeteg-rengeteg olyan program valósul meg, és vélhetően még több fog a következő időszakban, tehát én azt gondolom, hogy lesz ennek egy jelentős siker oldala is, és mint említettem, természetesen ez az európai uniós forrásokból valósulhat meg elsősorban. Tehát én egyáltalában nem festenék ennyire fekete képet, amit természetesen az ellenzék időnként megpróbálhat, hiszen jó téma ilyen szempontból a környezetvédelem, de mint mondtam, említettem, az eredmények, a statisztikák azért alapvetően mást mutatnak.

Az egy más kérdés már, és az már egy másik téma, igazából nem ide tartozik, hogy mindezek általában a világon mire elegendőek, de ez csak növeli a fontosságát annak, és egyetértek azokkal, akik azt mutatják, hogy egy alapos dokumentumot tartunk magunk előtt, és természetesen mindannyiunk kötelezettsége, hogy ebből minél több megvalósuljon. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
72 134 2015.05.12. 2:47  111-138

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen. Csak röviden szeretnék szólni, mert azt hiszem, hogy két szinten beszélgetünk. Tehát a rezsicsökkentésről azt tudom mondani, hogy pont ellenkezőleg, szerintem azt érzik az emberek. Természetesen maradt teher, de egy 10 százalékos rezsicsökkentést is megéreztek már az emberek pozitív értelemben, ez kétségtelen. Az más kérdés, hogy a hatása nem tart örökké, tehát ez nyilvánvaló. De megérezték, tehát ezt el tudom mondani, miután nemcsak a saját számlámon láttam, hanem azokkal az emberekkel is beszéltem, akiknek ez megtörtént.

A hulladékgazdálkodásról, azt hiszem, hosszasan lehetne, én nem akarok ebbe belefolyni, le vannak írva, a képviselő asszony el tudja olvasni, nyilvánvaló, majd az előterjesztésben, amit hiányolt, hogy nem olvastam föl pontosan, ott is egészen pontos tervek vannak leírva. Mindazonáltal el kell mondjam, hogy ott természetesen számos problémát okozott a hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása. De azt el kell mondjam, hogy ott is azt értük el, hogy 2012 áprilisához képest csökkentek a díjak, tehát azért az egy nagyon lényeges dolog volt, hogy csökkentek. Majd hogy ez hosszú távon hogyan lesz fenntartható, az egy komoly probléma, de mégiscsak az emberek érdekében történt a díjcsökkentés, ezt mindenképpen el kell mondjam.

Azt tudom mondani, hogy én nem akarok elkezdeni most statisztikákat mondani, mert az a helyzet, hogy ha számokat kiragadunk, először is, mivel nagyon sokszor a számok nem is úgy állnak rendelkezésre, hogy 2010-től ’15-ig, de kétségtelen, hogy vannak folyamatok, amelyek már 2007-ben is tartottak. Mondjuk, az utolsó évekre meg nem is állnak rendelkezésre statisztikák, de azért az tény, ezt csak LMP-s képviselőtársamnak mondom, hogy értem, hogy ő mindennel elégedetlen, és azt hiszem, egy környezet iránt elkötelezett ember, akinek ráadásul még a pártja imázsa is erre épül, annak természetes része az elégedetlenség. Tehát én evvel egyetértek, hogy ez egy fontos dolog, de azért vannak eredmények, még akkor is, hogyha azokat lehet vitatni.

Tehát a megújuló energia terén igenis előrelépett Magyarország, a szelektív gyűjtés területén igenis előrelépett Magyarország, és a levegőszennyezettség területén is előrelépett, habár kétségtelen, hogy itt most rengeteg adatot kéne előhozni, és azt sem mondom, hogy ez mind az utóbbi egy-két év érdeme. (Az elnök megkocogtatja a csengőt.)

De például a közlekedéspolitikának, a városok tervezésének, fejlesztésének rengeteg olyan eredménye volt, ami mind igenis kézzelfogható eredménnyel járt, és nyilván nem csak azt az 54 milliót… ‑ hiszen a levegőszennyezettséget nem konkrétan ilyen intézkedésekkel, hanem pontosan az integrált politikákkal lehet elérni. Köszönöm. (Földi László tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
77 4 2015.05.28. 7:53  1-237

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Abban a helyzetben vagyunk, hogy most, a 2016. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslatnál arról számolhatunk be, hogy jelentős pluszforrásaink lesznek, és ezek a pluszforrások hogyan segítik a munkahelyteremtést és a gazdasági növekedést. Az európai uniós források ehhez jelentősen hozzájárulnak, a korábbi sikeres tárgyalásoknak köszönhetően a 2014-2020 közötti tervezési időszakban összesen 34 milliárd eurónyi, vagyis 12 ezer milliárd forint uniós forrás érkezik majd Magyarországra.

Mint azt korábban is deklaráltuk, a célunk az, hogy a fejlesztési-beruházási támogatások legalább 60 százaléka gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre fordítódjon. Ez a cél már a 2016-os költségvetésből is jól tükröződik. A kormány kiemelten kezeli az uniós támogatások felhasználását, az uniós forrásból megvalósuló programokra, beruházásokra jövőre több mint 1400 milliárd forintot költ a költségvetés, ami a GDP 4 százalékát is eléri. Ennek részeként több száz milliárd forint jut szociális, egészségügyi és oktatási fejlesztésekre. Ez azt is jelenti, hogy a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban a magyar vállalkozások pályázati lehetőségei megsokszorozódnak.

Az idén megkezdett átalakításnak köszönhetően 2016-ban a pályázók a korábbinál már jóval átláthatóbb, egyszerűbb és ésszerűbb pályázati eljárásokkal számolhatnak. Felkészültünk arra, hogy a hazánkba érkező fejlesztési forrásokat célzottan és egyszerűbben használjuk fel. A korábbi gyakorlathoz képest fontos változás, hogy a pályázók a korábbinál már jóval átláthatóbb, egyszerűbb és ésszerűbb pályázati eljárásokkal számolhatnak. Az átalakítás egyik legfontosabb célja, hogy a források felhasználása koncentráltabbá váljon, egyúttal világos irányokat fogalmazzon meg a vállalkozások számára.

Az uniós források és az ehhez kapcsolódó nemzeti önrész továbbra is jelentős mértékben járulnak hozzá az egészségügy, az oktatás és a foglalkoztatáspolitika átalakításának sikeréhez. Ezek a források a közlekedés, a környezetvédelem és a gazdaságfejlesztés területén, valamint a terület- és vidékfejlesztési célok megvalósításában is kiemelkedő szerepet kapnak. A tavalyi év rekordszintű teljesítménye után a beruházások további bővülése várható, ami az uniós források fokozott lehívása mellett a kkv-szektort támogató hitelprogramoknak is köszönhető.

Összhangban Magyarország 2020-ra tett európai uniós és hazai vállalásaival, kutatás-fejlesztésre és innovációra a mostani fejlesztési ciklusban több mint kétszer annyi forrás jut, mint a 2007-2013-as időszakban, közel 750 milliárd forintos fejlesztés valósulhat meg a szektorban a következő öt évben. A fenntartható növekedésben játszott szerepére tekintettel a zöldgazdaság fejlesztésére, az energiahatékonyság növelésére és a megújuló energiaforrások alkalmazására nem csupán az előző időszakhoz képest, hanem az Európai Unió által elvárt szinthez képest is nagyobb forrásallokációval számolhat hazánk.

Az előkészített infrastrukturális ‑ közúti, vasúti, városi közlekedési, közmű-infrastrukturális és árvízvédelmi ‑ projektek 2016-ban továbbra is kiemelkedő mértékű, több száz milliárd forintos támogatások révén valósulhatnak meg. Jelentős források jutnak az oktatási, egészségügyi és szociális ágazatbeli fejlesztésekre, valamint a XXI. század kihívásainak megfelelően az ügyfélközpontú közigazgatás és a hatékony elektronizált közszolgáltatások fejlesztésére is. A korábbi időszakkal ellentétben a megyék és a megyei jogú városok előre meghatározott fejlesztési forráskerettel rendelkeznek, amire volt lehetőségük programot kidolgozni, amelynek révén 2016-ban is már jelentős, százmilliárd forintos nagyságrendű új fejlesztések valósulhatnak meg.

Ezt kiegészítik hazai források is, amelyek 2016-ban szintén számottevőek lesznek. A kormány például több mint 60 milliárd forint költségvetési forrást irányzott elő a közúthálózat fenntartására és működtetésére, illetve 160 milliárdot a kiemelt közúti projektek megvalósítására. Ezek összege, kiegészülve az európai hálózatfinanszírozási eszközprojektek 60 milliárdos keretösszegével, több mint 200 milliárd forinttal meghaladja az idei évre tervezett költségvetési forrásokat.

(8.10)

Amennyiben csak a 2014-20-as új operatív programokra koncentrálunk az alábbi táblázat alapján, akkor azt láthatjuk, hogy a kormány az alábbi kifizetéseket tervezi jövőre, vagyis a 2016-os évben. A legnagyobb keretösszegű gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban 308 milliárd forintot, az integrált közlekedésfejlesztési operatív programban 203 milliárdot, a környezeti és energiahatékonysági operatív programban 120 milliárdot, a terület- és településfejlesztési operatív programban 106 milliárdot, az emberierőforrás-fejlesztési operatív programban közel 53 milliárdot, a közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztési operatív programban 45 milliárdot, míg a versenyképes Közép-Magyarország operatív programban 32 milliárd forintot fordít, a rászoruló személyeket támogató operatív programban pedig több mint 3 milliárd forintot tervez kifizetni a kormány.

A korábbi évekhez hasonlóan 2016-ban is több jogcímen érkezik olyan jelentős összegű támogatás hazánkba, amely a költségvetésben nem jelenik meg, felhasználásukra azon kívül kerül sor. Ennek az az oka, hogy ezekhez a támogatásokhoz nem kapcsolódik kötelező nemzeti társfinanszírozás, továbbá a kedvezményezettek körének, a támogatás összegének meghatározása nem a magyar hatóságok feladata, a jogosultsági kritériumokat ugyanis a közösségi jogszabályok vagy az Európai Bizottság döntése határozzák meg. A költségvetésen kívüli támogatások között összegükben az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból finanszírozott területalapú támogatások dominálnak, aminek éves uniós kerete jövőre 1274 millió euró, azaz 392 milliárd forint.

Az EU közös agrárpolitikájának végrehajtását szolgáló másik közvetlen támogatási jogcím az úgynevezett agrárpiaci támogatások, amelyből a belpiaci támogatások egy részéhez kötelezően kapcsolódik nemzeti kiegészítés. Ilyen az „Igyál tejet” program, az iskolagyümölcs-program, méhészeti nemzeti program. Az agrárpiaci támogatási jogcímen 16 milliárd forintos uniós támogatással lehet számolni, amelyhez nemzeti kiegészítés kapcsolódik.

Szintén nem jelennek meg a központi költségvetésben közvetlenül az Európai Bizottságtól pályázható egyéb támogatások, amelyek közül kiemelendőek a kutatás-fejlesztési, valamint a különböző oktatási programok keretében megpályázható források.

Természetesen az európai uniós tagsággal összhangban Magyarország 2016-ban is hozzájárul az uniós költségvetéshez. Az uniós költségvetés várható összege, amely mintegy 300 milliárd forint fölött van, majd később határozható meg egészen pontosan, de a kapott támogatásnak ez töredéke, mint láthatjuk, körülbelül a 20-25 százalékát teszi ki.

A pénzügyi konszolidáció lezárulása után Magyarország immár fokozottabban fordulhat az európai felzárkózás felé. A felzárkózásban kitüntetett szerep jut a fejlesztéspolitikának, amely Magyarországon a 2014-2020-as időszakban jelentős uniós források bevonásával valósulhat meg. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
77 40 2015.05.28. 5:08  1-237

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a Fenntartható fejlődés bizottságának tagjaként is a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekről szóljak néhány szót, ami a költségvetést érinti. A 2016. évi költségvetés fejezeti fő számai alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos szakmai feladatoknál összességében az előző időszakhoz képest nagyobb előirányzattal gazdálkodhatunk. Amíg az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség gazdálkodására 2014-ben 9,7 milliárd forint állt rendelkezésre, addig ezen az előirányzaton ez az összeg a 2015. évi költségvetésben és a 2016. évi költségvetési törvény tervezetében is 12,7 milliárd forintra emelkedett.

A természetvédelmi pályázatok támogatásáról szólnék még néhány szót, hiszen a természetvédelem különösen fontos, ez a költségvetésben is megjelenik. A 2014-2020 közötti pénzügyi időszakban közvetlen európai uniós forrásfinanszírozásból folytatódik a LIFE-program, amelynek új elemeként nagy volumenű integrált projektek finanszírozását is támogatja. Az Unió presszionálja a tagállamokat ilyen típusú projektek megvalósítására, amelyekhez viszont jóval nagyobb mértékű önrész szükséges, mint a korábbi LIFE-projektekhez, tehát átlagban 500 ezer euró helyett 8-10 millió euró. Így a LIFE integrált projektek kedvezményezettjei kizárólag állami szervezetek, így a nemzeti parki igazgatóságoknál az eddiginél jóval nagyobb mértékű társfinanszírozási igény fog felmerülni.

Elmondhatjuk tehát, hogy a nemzeti parki igazgatóságoknak további jelentős forrásigénye keletkezik, a futó, illetve a most induló, a tárca által is támogatott egyéb nemzetközi projekteken túlmenően, így nagyon lényeges, hogy a jóváhagyott operatív programok alapján közel 40 milliárd forint forrást használhatnak fel a nemzeti parki igazgatóságok. Nyilván emellett kulcskérdés lesz az igazgatóságok számára, hogy az állami alapfeladatok szempontjából különös jelentőségű pályázati terveket megalapozzák, előkészítsék, és a nemzeti önrésszel ehhez hozzá tudjanak járulni.

A 2015-ben lezárult környezet és energia operatív program folytatásaként elindul a 2023-ig terjedő környezet- és energiahatékonysági operatív program, amelyben önálló prioritástengelyként jelenik meg a természetvédelem. A program 85 százalékát az Európai Unió finanszírozza, a fennmaradó rész finanszírozása történik a hazai költségvetésből. Rendkívül fontos, hogy a nemrég kormányhatározatban kihirdetett éves fejlesztési keretnek megfelelően a 2015-ös, 2016-os években 21 milliárd forint értékben indulhatnak újabb élőhely-fejlesztési programok és más természetvédelmi fejlesztések. A kormány célkitűzése 2023-ig újabb 100 ezer hektárnyi terület helyreállítása, biztosítva az ott található természeti értékek megőrzését.

A 2015-tel induló időszakban újabb fejlesztési területek indulhatnak meg, az élőhelyvédelmi intézkedéseket, a hatékony természetvédelmi kezelést megalapozó beruházások mellett fejlesztjük a természetvédelmi őrszolgálatot és a természetvédelmi monitorozás eszközrendszerét. A projektek hangsúlyos eleme a természeti értékek bemutatása, a bemutatást szolgáló infrastruktúra fejlesztése, illetve a szemléletformálási tevékenységek megvalósítása. A prioritástengely keretében külön intézkedést indítunk.

Tisztelt Képviselőtársak! Föl kell még hívnom a figyelmet az egyik legfontosabb környezetvédelmi problémára: az Európai Bizottság még 2008-ban, tehát az előző kormányok idején kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a levegőminőségi irányelvben található, kisméretű szálló porra, a PM10-re vonatkozó levegőminőségi határérték vonatkozásában. Erre való tekintettel a kormány 2011-ben a kisméretű szálló por csökkentése érdekében ágazatközi intézkedési programot fogadott el. A programban felsorolt feladatok végrehajtására megtalálható a megfelelő összeg, 54 millió forint szerepel, amely a tárca éves ütemezett feladatainak ellátására szolgál.

De nyilván nem ez szolgál az egész program fedezetéül, az ágazatközi programok megjelennek összkormányzati szinten, elsősorban a közösségi közlekedésben, a közlekedés átalakításában, és számolni kell a tüzelőanyagok által keletkezett kisméretű szálló por mennyiségének csökkentésével is. Tehát ezeket összesített ágazatközi programban fogják megoldani. Ez megközelítőleg akár 700 milliárd forint kihatású is lesz. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 119 2015.06.16. 2:04  114-123

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló T/4742. számú törvényjavaslat fekszik előttünk. A bizottsági jelentés alapján a javaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésének, tehát megfelel az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, illeszkedik a jogrendszer egységébe, megfelel a nemzetközi és európai uniós jognak, és megfelel a jogalkotás szakmai követelményeinek.

Öt darab ellenzéki módosító indítvány érkezett a javaslathoz, ezeket az illetékes Gazdasági bizottság nem támogatta, az összegző módosítóban azonban a Törvényalkotási bizottság kisebb módosításokat javasolt.

Az 5. pont az, ami érdemi módosítást tartalmaz. A javaslat a pénzügyőrökre vonatkozó hatályos vezénylési szabályok fenntartását célozza, mert indokolatlan a törvényjavaslat szerinti ellentételezés nélküli szigorítás beleegyezés nélkül és az időtartam ‑ egy éven belül négy hónap a három éven belüli hat hónap helyett ‑ tekintetében.

Emellett azonban engedjék meg, hogy emlékeztessem önöket arra, hogy a törvényjavaslat célja az volt, hogy a majd’ 23 ezer fővel dolgozó, az államkassza bevételének jelentős részéért felelős adóhivatalban javuljon az adóbeszedés hatékonysága, és folytatódjon az olyan eljárások kialakítása, amelyek a vállalkozások és magánszemélyek számára egyre egyszerűbbek, ugyanakkor az elvárt bevételek maximális beszedését biztosítják. Az Országgyűlés és a kormányzat ilyen és ehhez hasonló szabályozókkal támogathatja az adóhivatal kétségtelenül összetett és nehéz munkáját.

Reményeink szerint, ha a vállalkozók és az állampolgárok érzik, tapasztalják az ellenőrzések hatékonyságát, eredményességét, az erősíti a jogkövető magatartást is. Áttételesen ezt, az ellenőrzések eredményességét, hatékonyságát szolgálja ez a javaslat, illetve az előttünk fekvő módosító indítványok, így kérem, hogy támogassák az összegző módosító indítványt és a bizottsági jelentést. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
91 110 2015.06.29. 1:04  109-116

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A KPMG nemzetközi tanácsadó vállalat az elmúlt napokban megjelentette az EU Funds in Central and Eastern Europe című jelentését, melyből kiderül, hogy a 2007-13-as uniós támogatási ciklus forrásainak 87 százaléka a 2014. év végéig már eljutott a kedvezményezettekhez Magyarországon, ez 25 százalékpontos növekedést jelent a 2013-as kifizetési arányokhoz képest.

Igen érdekes, hogy a jelentés regionális összehasonlítást is végez, mely szerint Magyarország az uniós források lehívása tekintetében a második helyet foglalja el a 2004-ben és a 2007-ben csatlakozott EU-tagországok közül. A fentiekre tekintettel kérdezem miniszter urat, mi áll az uniós forráslehívások tekintetében a tavalyi év sikerének hátterében, hogyan sikerült az uniós források lehívását felgyorsítani, és mi várható ettől a jövőben. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
91 114 2015.06.29. 0:21  109-116

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Miniszter Úr! Ebből még egy kérdést hadd tegyek föl: következik-e ebből, hogy megváltozott a rendszer és sikeresebb volt a források lehívása, és tervezik-e, hogy a következő ciklusban, a következő hétéves ciklusban már a ciklus elején lényegesen nagyobb forrásokat tudnak lehívni.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
103 32 2015.10.07. 2:02  1-88

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Tisztelt Képvi­selőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Röviden reagálni szeretnék. Itt a vezérszónokok között, úgy gondolom, hogy volt egy ilyen verseny, hogy ki tud nagyobbat mondani az MSZP részéről, és Tóth Bertalan valószínűleg megnyerte ezt a versenyt, ami­kor azt állította, hogy a Fidesz taszította szegény­ségbe az országot. Azt gondolom, annyira nem fiatal, hogy ne emlékezzék rá, hogy azért ha azokat az adatokat, amelyeket ő felsorolt - és nyilván nem tudott a Fidesz minden problémát megoldani, minden szociális problémát -, azokat összehasonlítja a 2010 előtti helyzettel, akkor sokkal önkriti­kusab­ban kellene látni ezt a helyzetet. Tehát ez úgy szól, hogy 2010 előtt volt egy bukott gazdaság­politika, utána volt egy sikeres gazdaságpolitika, amelynek kapcsán nagyon sok problémát sikerült megoldani; nem mindent, tehát a szocialisták által előidézett helyzetből nem mindent. Azt gondolom, hogy külö­nösen a szocialisták képviselőinek sokkal több, nagyobb önmérsékletet kellene ebben a helyzetben tanúsítani.

Kétségtelen, hogy a jóléti kiadások összege a költségvetésben alacsonyabb, de azért azt látni kell, hogy ez azért van, mert a jóléti kiadások nagyon nagy része nem ott jelenik meg, hanem a gazdasági adatok között. Így a közfoglalkoztatás, az adókedvezmény igény­bevételével nyert előnyök nem ott jelennek meg, az adókedvezményekben ’14-ben, ’14-ről beszé­lünk, azokból a járulékokból le lehet vonni, jelentős javulás következett be, tehát remélhetőleg ezeket a statisztikákat javítani fogja, amelyek az alacsonyabb jövedelmű rétegekre vonatkoznak. Tehát nyilván­való, lehet vitatkozni és kell is arról vitatkozni, hogy a társadalom különböző rétegeit ez hogyan érinti, csak az a lényeg, hogy a ’14-es költségvetés is azt mutatja, hogy az előző évekhez képest sokkal több jutott még a gyermekétkeztetésre is.

Valóban 2015 az igazi továbblépés igazi éve, és ’16-ban még többet tudunk ebben az ügyben tenni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
103 74 2015.10.07. 2:01  1-88

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Hát, senki sem állítja, hogy az igazságot tökéletesen el tudja mondani, de az ellenzéki képviselők, azt hiszem, abszolút nem az igazságról beszélnek, hanem a saját indulataiktól vezérelve, amit részben meg lehet érteni, mert valóban, akik 2010 előtt válságba sodorták az országot, a szocialisták, nagyon nehéz nekik egy ilyen 2014-es költségvetésről beszélni, ami nem egy válságköltségvetés, hanem, ahogy hívtuk, a rezsicsökkentés költségvetése.

(15.40)

A makroszámok is nagyon jók, tehát valóban az egyetlen, amit tudnak kelteni, hogy megpróbálnak úgynevezett szociális érzékenységre hivatkozva különböző problémákról beszélni, amelyekben természetesen lehet igazság, hisz mint mondottam, senki sem állítja, hogy az összes szociális problémát megoldottuk. De azért engedjék meg, hogy ha itt az előttem hozzászóló képviselő állandóan, folyamatosan a gyermekétkeztetésről beszél és a gyermekéhezésről - mert úgy látszik, ő evvel próbál kampányolni -, akkor azért beszéljünk már arról, hogy a gyermekétkeztetéssel kapcsolatban miket tett nemcsak a 2014-es költségvetésben a kormányzat, és a költségvetésben mik szerepelnek.

Azt hiszem, ha itt is összehasonlítaná a szocialista korszakkal, csak pozitívumot láthatna, mert a 2014-esben, tehát a most tárgyaltban 28 milliárd forint van, a 2015-ösben 58 milliárd forint és a 2016-osban 70 milliárd forint van a gyerekek ingyenes étkeztetésére, amivel gyakorlatilag azt el lehet érni, hogy a nettó 130 ezer forint/fő alatti kereseteknél ingyen kapják meg a gyerekek az étkezést. Azt gondolom, ez igenis komoly eredmény, és ezt a jelenlegi kormányzat érte el. Nehéz ezt tudomásul venni, de sajnos azt kell mondjam, hogy mindenképpen pozitívumként kell értelmezni, ilyen nem volt korábban. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
108 141 2015.10.21. 6:40  138-145

MANNINGER JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az IFRS-ek rendszere egy önálló, világos, széles körben alkalmazott számviteli szabályozási rendszer, amely a helyi számviteli szabályozástól jellemzően abban tér el, hogy konkrét, speciális vagy taxatíve megfogalmazott szabályok helyett inkább elvi megközelítést alkalmaz. Miért is van szükség törvénymódosításra egy számviteli sztenderd alkalmazása miatt? Mint számos esetben, most is egy európai uniós irányelv hazai jogba való átültetéséről van szó.

Hogy konkrétabb legyek, a szolgáltatások szabad áramlása pillér erősítése a fő motivációja a szabályozásnak. Amíg idáig eljutottunk, az egy igen hosszú történet, amit, engedjék meg, hogy most részletesen ne ismertessek, csak utaljak rá. 2000 márciusában a lisszaboni európai tanácsi döntéssel kezdődött, amely a pénzügyi szolgáltatások belső piaca teljessé tételének gyorsításáról döntött, majd egészen eltartott 2008-ig, amikor egy EK-rendelet határozta meg a nemzetközi számviteli sztenderdeket és a kapcsolódó értelmezéseket. Majd még ezeket is módosították, és tulajdonképpen 2012 után alakult ki az az uniós jogi környezet, amely létrehozta a mostani szabályozást, és amelynek átültetésére kerül sor Magyarországon is.

Magyarországon is egy igen hosszú és alapos előkészítő munka után vagyunk. 2015. június 23-án az Országgyűlés már fogadott el egy hasonló tárgyú jogszabályt, és igazából a változás motivációja tavasszal is a 2013/34. EU-irányelv átültetése volt, így számos IFRS-ben alkalmazott szabály került átültetésre a magyar számviteli szabályrendszerbe már akkor is. Az uniós szabályok hazai előkészítése során először könyvvizsgáló cégek vizsgálták a hazai vállalatok IFRS-bevezetési hajlandóságát és jelenlegi alkalmazását. Az eredményekből az derült ki, hogy a válaszadók 49 százaléka készít jelenleg is IFRS-alapú adatszolgáltatást, úgynevezett reportingcsomagot a külföldi anyavállalat számára, vagy készít IFRS-beszámolót elsősorban bankok kérésére. Gyakorlatilag a megkérdezettek 87 százaléka nyilatkozott úgy, hogy használ, illetve bizonyos feltételek teljesítése esetén alkalmazna IFRS-t az egyedi beszámoló szintjén, ami igen meggyőző arány. Látható tehát, hogy az érintettek is hajlandónak mutatkoznak megbarátkozni ezzel az új beszámolási rendszerrel.

Később, 2014-ben kormányhatározat értelmében öt munkacsoport alakult az év első negyedében annak érdekében, hogy Magyarországon bevezetésre kerülhessenek az IFRS-ek, számviteli, adóképzési, fordítási, statisztikai, illetve pénzügyi és tőkepiaci munkacsoport. Az elvégzett munka eredményeként született meg egy kormányhatározat, amelynek értelmében a kormány támogatja a bevezetést. Mindezek alapján kezdődött meg az előttünk fekvő törvényjavaslat előkészítése, ugyanis nagy körültekintést igényelt számos, számvitellel összefüggő jogszabállyal kellett összhangot teremteni.

Az előkészítés során fontos szempont volt, hogy a nemzetközi pénzügyi beszámolási sztenderdek használata nem eredményezheti, hogy az érintett vállalkozások kettős számviteli rendszert működtessenek. Ezenkívül be kellett mutatni egy olyan számviteli törvény szerinti saját tőke elemeire vonatkozó tőkemegfeleltetési táblát, ami biztosítja, hogy például a Ptk. társasági jogi előírásai változatlan elvi tartalommal használhassák az olyan fogalmakat, mint például a jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék vagy éppen adózott eredmény.

Tisztelt Ház! Ezek után érdemes tisztázni, hogy kikre vonatkozik az átalakítás, mely vállalkozások számára lesz kötelező az IFRS-sztenderdek használata. A törvényjavaslat hosszan sorolja az erre vonatkozó kivételeket és szabályokat, engedjék meg, hogy én csak röviden foglaljam ezt össze, annál is inkább, mert már államtitkár úr is részletesen beszélt erről. A bevezetésről is beszélt államtitkár úr, amely három évre elosztva a jövő év első napjától történik. Lesznek olyan gazdálkodók, akiknek kötelezően alkalmazni kell az IFRS-eket, míg mások választhatják azt, egy szűk kört pedig kizár a törvénytervezet az alkalmazásból. Így tehát, mivel államtitkár úr ezeket ismertette, én most ettől eltekintenék. Talán azt emelném ki, hogy kik nem alkalmazhatják egyedi beszámolási célra az IFRS-eket: a vagyonkezelést végző vállalkozók, a nonprofit gazdasági társaságok, a pénztárak, alapítványok, egyesületek, társasházak, ügyvédi irodák, az egyesülések, szociális szövetkezetek, valamint a vízi társulatok sem.

A tervezet módosítja a helyi adókról, illetve a társasági adóról szóló törvényt, ezek lényege az, hogy az IFRS-rendszerben miképpen kell meghatározni ezeknek az adóknak az alapját. Nagyon sok kapcsolódó jogszabály módosul, engedjék meg, hogy erről se beszéljek, mert államtitkár úr erről is részletesen beszélt. A jogalkotó a visszaélések elkerülése érdekében arra is gondolt, hogy ha a jelenlegi tervek alapján valaki áttér az IFRS-re, ezt követően öt évig ne térhessen vissza, hogy a váltásokkal ne tudjon visszaélni.

A javaslatban foglaltak jövőbeni alkalmazásával kapcsolatban az érintetteknek tekintetbe kell majd venniük, hogy a vállalkozásuk első alkalmazó‑e vagy sem, illetve hogy milyen mentesítésekkel vagy kivételekkel kíván élni vagy élhet a beszámoló összeállítása során. Például, ha egy külföldi anyavállalat az előtt szerezte meg a leányát, hogy ő maga először készítette volna el az IFRS-alapú, konszolidált éves beszámolóját, abban az esetben a leány használhatja ezt az egyedi beszámolójához alapul, természetesen bizonyos módosításokkal.

Tisztelt Képviselőtársaim! A módosítások nem csupán egy számviteli változást jelentenek, ez egy igen jelentős projekt, ami érinti a legfelsőbb vezetőket, a stratégiai tervezés megváltozásán keresztül, valamint a HR-területet, mivel változhat az érdekeltségi rendszer alapjául vett kategória. Felkészültnek kell lenni továbbá az IT-rendszereknek is a váltásra, illetve esetleges bankhitel esetén érdemes előre tisztázni a korábbi szerződéses feltételek új értelmezését, a megváltozott számviteli kategóriák miatt. Ezeket mindenkinek érdemes szem előtt tartani, mielőtt az áttérésről a döntést meghozza, vagy amikor a kötelező áttérés miatt a felkészülési időt mérlegeli.

Összességében azt gondolom, hogy a törvényjavaslat fejleszti a hazai számviteli szabályozást, és mivel az európai sztenderdekhez csatlakozunk, így növeli Magyarország versenyképességét. Kérem tehát, hogy az általános vita során ezeket a szempontokat is fontolják meg. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 286 2015.10.26. 2:05  185-346

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttem szóló kép­viselőre nem kívánok reagálni, mert mindig ugyanazt mondja el, úgyhogy azt gondolom, hogy nem kívánunk reagálni.

(19.40)

Ha megnyomnak egy gombot, föláll, és két perc alatt elmondja ugyanazokat. Úgyhogy inkább az adott témáról beszélnék. Itt reagálnék azért, mert valóban elhangzottak érdekes gondolatok is meg csúsztatások is. A Jobbik képviselője csúsztatással vádolta meg a kormánypárti képviselőket. Azt mondja, hogy belföldi természetes személyeknek, egész Európa számára biztosítottuk. Ő is pontosan tudja, hogy ez nem így van, és pontosan tudja, hogy milyen korlátai vannak. Tehát a helyben lakók és a földművesek juthattak földhöz és juthatnak most is földhöz. És pontosan tudja, hogy miért nem lehet úgy korlátozni, ahogy ő mondta, csak ez nagyon tetszetős. De hát akkor erre azt tudom mondani, hogy továbbra is a Jobbik programja, hogy ki kell lépni az Unióból, mert csak akkor lehet oly módon szabályozni.

Tehát maradjunk annyiban, hogy azt gondolom, a kormány mindent megtett azért, hogy a helyben lakók és a földművesek juthassanak földhöz. Ez a program is ennek a jegyében született. Ha Zala megyében gondolkodom, ott az embereknek nem az a gondjuk, hogy sok az állami föld vagy kevés, hanem az a gond, hogy általában olyanok bérlik a földeket ‑ még régről, a szocialista korszakból maradt szerződések alapján -, akik nem helybeliek. Így nem jutnak hozzá semmilyen módon. Például nem tudják őket bérelni az önkormányzatok sem. Az önkormányzatoknak van lehetőségük, most is kiváló programok vannak a közfoglalkoztatásban. Igaz, hogy az inkább zöldség- és gyümölcstermesztésre vonatkozik, de megvan erre a lehetőség.

Úgy gondolom, hogy a tulajdon értéket teremt, és bízhatunk abban, hogy a megtartóképesség igenis növekszik. Azt mondta a szocialista képviselő úr, hogy kiszorulnak sokan. Hát azt tudom mondani, hogy többen jutnak hozzá, mint eddig. És ezért bízunk benne, hogy a megtartóképessége a vidéknek ezzel is egy lépéssel növekszik. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
112 190 2015.11.03. 4:58  187-210

MANNINGER JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Ház előtt fekvő törvényjavaslat egyrészt uniós harmonizációs célt szolgál, másrészt pontosítja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításának szabályait, harmadrészt pedig kezeli a településeken a közszolgáltatás folytonosságának szabályozási hiányosságait.

A hulladékgazdálkodás területén hazánkban szükség van a folyamatos előrelépésekre, amelyekre a kormány komoly figyelmet fordít. Az elmúlt évtizedben a hulladék káros hatása elleni védelem az egyik legfontosabb gazdasági és környezetgazdálkodási kérdéssé vált.

Az uniós szabályozásból meg kell említenem a hulladékgazdálkodási irányelvet, amely hazánk számára is teljesítendő célszámokat fogalmaz meg. 2020-ig újra fel kell dolgozni a települési hulladék felét, 2020-ig a háztartási hulladék esetében az újrahasználatra való előkészítést és az újrafeldolgozást tömegében minimum 50 százalékra kell növelni, 2015-ig elkülönített hulladékgyűjtési rendszert kell felállítani a háztartási hulladék kezelésére, a települési hulladék részeként lerakásra kerülő, biológiailag lebontandó szervesanyag-mennyiséget az 1995-ben országos szinten képződött mennyiséghez képest 2016. július 1-jéig 35 százalékra kell csökkenteni. 2020-ig a nem veszélyes építési és bontási hulladékok 70 százalékát kell újrafeldolgozni vagy hasznosítani, 2016-ig a szárazelemek 45 százalékát kell összegyűjteni.

Láthatjuk tehát, hogy van feladat bőven, és ezen az úton járnak a magyar Országgyűlés és a magyar kormány rendelkezései és efelé haladunk.

A hulladékgazdálkodási irányelv szabályait 2012-ben ültettük át hazánk jogrendszerébe. Hulladéktörvényünk jelentős előrelépést jelent a korábbi állapothoz képest, megjelennek benne a következő alapelvek: az újrahasználatra való előkészítés elve, a kiterjesztett gyártói felelősség elve, az önellátás elve, a közelség elve, a szennyező fizet elve, a biológiailag lebomló hulladékok hasznosításának elve, a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosításának elve és a keresztfinanszírozás tilalmának az elve.

(19.10)

Megjelenik továbbá a törvényben az életciklus-szemlélet is, amely szerint a környezetvédelem politikájának biztosítani kell, hogy a negatív környezeti hatások az erőforrások teljes életciklusa alatt a lehető legkisebbek legyenek.

Meg kell ezenkívül említeni néhány további előrelépést, amelyet hazánk a hulladékgazdálkodási szabályozással kapcsolatban az elmúlt években tett. 2013-ban megkezdte működését az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség, amely a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végző szervezet tevékenységét minősíti a szolgáltatás biztonsága és minősége alapján. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos adatnyilvántartásban az OKIR részeként működő hulladékgazdálkodási információs rendszer működésében és ennek szabályozásában is érzékelhető a fejlődés. A hulladék keletkezéséről, hasznosításáról és ártalmatlanításáról az EU irányában kétévente adatszolgáltatási kötelezettségünk van, ezt a kormány egy tavalyi rendeletében precízen szabályozta.

Ezenkívül a törvényjavaslatról hadd mondjam el, meg kell említenünk, hogy a törvényjavaslat célja, hogy a hulladékgazdálkodásról szóló törvény kiegészüljön azokkal az előírásokkal, amelyek biztosítják a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásban újra rendszeresített gyűjtőedények közszolgáltatási díjának alkalmazási módját. A szabályozás szükségessége abból adódik, hogy a törvény rezsicsökkentést szolgáló átmeneti rendelkezései az új gyűjtőedény­méretek bevezetésére nem tartalmaznak előírásokat. Ez a szabályozás a rezsicsökkentés eddigi eredményeit is meg fogja őrizni.

A törvényjavaslat uniós harmonizációs célokat is szolgál, ezenkívül, ahogy államtitkár úr is említette, a javaslat a szennyvízbegyűjtési közszolgáltatás kérdéseit is érinti. A törvényjavaslat az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény módosítására tesz javaslatot. A közszolgáltatás kiesése esetén a kormány által kijelölt állami szerv közérdekű szolgáltató kijelöléséről intézkedik az átmeneti ellátás érdekében, illetve szervezi a rendkívüli ellátást. Ehhez hasonló jogintézmény már létezik és eredményesen működik a hulladékgazdálkodási és kéményseprőipari közszolgáltatások esetében.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem a tisztelt országgyűlési képviselőket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
112 198 2015.11.03. 2:00  187-210

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindig, amikor ez a vita van, akkor az MSZP részéről elhangzik, hogy a jövő héten már nem viszik el a szemetet, csak majd a polgármesterek. Azt gondolom, hogy ez már annyiszor elhangzott, hogy most már tényleg nyugodtan mondhatjuk, hogy talán meg kellene nyugodni ebben a kérdésben.

Ha az elmúlt éveknek a hulladékgazdálkodás területén lévő eseményeit nézzük, akkor mégiscsak eredményekről számolhatunk be, hisz a legfontosabb az volt, hogy olcsóbb az embereknek a hulladékszállítás. Ez a rezsicsökkentésnek volt a része 2012 után. A 2012 előtti években jelentős áremelés volt, a fogyasztó árak színvonalát meghaladó áremelés volt minden évben. Tehát olcsóbb lett az emberek számára, ez volt a célja a kormánynak, a Fidesznek. Tehát én azt gondolom, hogy ez a legfontosabb, ha erről beszélünk. Egyébként a szolgáltatási színvonal is mindenképpen nőtt, a problémákkal együtt, hisz a háztól gyűjtés mindenképpen azt jelenti, hogy előrelépés történt, még akkor is, ha valóban vannak megoldandó kérdések. Erről a bizottsági ülésen hallhattunk. Tehát én azt gondolom, ez a legfontosabb. Talán azt tudnám mondani képviselőtársamnak, hogy az elmúlt 25 évben nagyon sok közműcéget hallottam, és amikor díjemelésről volt szó, és nem emelhették úgy a díjakat, mint ők, akkor általában mindig azt mondták, hogy akkor jövő héten már veszélybe kerül a szolgáltatás.

(19.40)

Azt gondolom, hogy ennél alaposabban kell mindig elemezni a helyzetet, ez megtörtént. Vannak problémák, kétségtelenül, már csak azért is, mert egy olyan piacról beszélünk, ahol 2012-ben két és félszeres volt a különbség a különböző cégek között a hulladékszállításban, tehát nagyon sok mindentől függ ez. Tehát ténylegesen nehéz kérdésekről van szó, de a szolgáltatás működik, és megvan a határozott iránya a további javításának. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
112 204 2015.11.03. 1:35  187-210

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen. Csak megjegyezni kívánnám, hogy nem azért mosolyogtam; azért mosolyogtam képviselőtársam felszólalásán, mert mindig ezt mondja el. Nagyon sok­szor hallottuk már, úgyhogy azt gondolom, bizott­sági ülésektől kezdve hónapok óta halljuk azt, hogy mindjárt összeomlik a szemétszállítás. Azt gon­do­lom, hogy tényleg megmosolyogtató ez az állítás, amit elmond, avval együtt, hogy természetesen azt gondolom, hogy rengeteg probléma van, ami meg­oldásra vár, tehát kétségtelenül mind az önkor­mányzatoktól, mindenütt tudjuk azt, hogy ez jelent problémákat. Természetesen a gazdálkodás mindig jelent problémákat. De azért javaslom a képviselő­társamnak ‑ most nem akarok itt erről beszélni ‑, hogy egy kicsit több szempontból lássa a kérdést, hogy olvassa el az Állami Számvevőszék jelentését, mert az viszont a cégekről mond nagyon érdekes dolgokat.

Tehát azt gondolom, hogy természetesen vannak megoldandó kérdések, én arra kívántam fölhívni a figyelmet, hogy mindamellett, amilyen problémák vannak, amiket nekünk meg kell vitatni és a kormánynak meg kell oldani, az emberek számára mégis az volt a legfontosabb, hogy a szolgáltatási díjak csökkentek, és a szolgáltatásban nagyon sok pluszelem létezett és fog a követke­zőkben is, mint ismertettem, hogy kötelességünk is, mert az uniós előírások erre vonatkozóan Magyar­országon is érvényesek. (Taps a kormány­pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
115 166-168 2015.11.09. 1:24  165-174

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Köszönöm, igen.

ELNÖK: Elfogadja. Öné a szó, Manninger Jenő képviselő úr.

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Tisztelt Állam­titkár Úr! Magyarország közlekedési infrastruktúra-fejlesztése több kihívásnak és társadalmi szempontnak kell megfeleljen. Úgy kell szolgálnia hazánk versenyképességének fokozását, hogy az országosan kiegyensúlyozott gazdasági és jóléti előrehaladással csökkentse a környezetre gyakorolt negatív hatásokat, javítsa a biztonsági szintet, érvényesítse a klímavédelmi szempontokat, elősegítse a foglalkoztatás bővülését, csökkentse a területi egyenlőtlenségeket. Az elmúlt években jelentős eredményeket ért el hazánk az autópályák bővítésében, gyorsforgalmi, illetve elkerülő utak építésében, felújításában. Kiemelt figyelmet kap a kerékpárhálózat fejlesztése is, 2010 óta több mint 500 kilométer kerékpárút készült el.

Ugyanakkor Magyarországon is fontos környezetpolitikai cél, hogy minél többen használják a vasutat. Az elmúlt években a vasúti társaság helyzete az átszervezéseknek és a kormányzati támogatásoknak is köszönhetően rendeződni látszik, megnyugtatóbban készülhetnek a következő évekre. Ugyanakkor a pályák állapota, a vasúti hálózat szintje még elmarad attól, hogy igazán versenyképes legyen.

Kérdezem államtitkár urat, hogy mit tesz a kormány a vasúthálózat fejlesztéséért. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
115 172 2015.11.09. 0:58  165-174

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Köszönöm, államtitkár úr. Örülök, hogy említette a dél-balatoni vasútvonalat, hiszen ez a vasútvonal jó példa arra, hogy miért nem versenyképes a vasút a mostani állapotában. 2000-2002-ben 2 óra 52 perc volt a menetidő Budapest és Keszthely között, Nagykanizsáig pedig még az elmúlt évben is több mint három órát kellett az Intercityvel is a vasúton tölteni. Megépült a pálya Szántódig, és örülök annak, hogy a folytatásról is szó van, és ha jövőre folytatódik a dél-balatoni vasútvonal építése, akkor már nem 2 óra 52 perc, hanem a tervek szerint 2 óra 36 perc lesz a menetidő, ami már a Volán-busszal is egyenértékű, de reméljük, jobb lesz a szolgáltatási színvonal, így elérhetjük a célunkat, hogy vasúttal közlekedjenek itt is. Köszönöm a válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 441 2015.11.16. 1:43  438-445

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint az előbb elhangzott, az előttünk fekvő törvényjavaslattal egy uniós jogharmonizációs kötelességet teljesítünk, és engedjék meg, hogy ilyen késői órában a módosító javaslatokat részletesen ne ismertessem, hiszen általában ez nem is váltott ki vitát, hiszen szakmai jellegű javaslatokról van szó, az uniós jogharmonizáció átvezetéséről.

A módosító javaslatok érintették a koncessziós tevékenységre jogosult vállalkozásokat többek között. Ezen kívül például a 11. és 12. pontokban a magyar számvitel és az IFRS-ek alapján adózó vállalkozások számára egyaránt lehetővé tették, hogy a népegészségügyi termékadó alanya és az őt terhelő alkoholos italok után népegészségügyi termékadó összegét levonhassák a nettó árbevételből. Ezenkívül a törvényjavaslat számos számviteli törvényt érintő módosítást tesz. A könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek kötelező rotációjával kapcsolatos rendelkezéseket is pontosítja.

Úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat és az azt kiegészítő módosító javaslatok fejlesztik a hazai számviteli szabályozást, és mivel az európai standardokhoz csatlakozunk, növelik Magyarország versenyképességét. Ezért kérem, támogassák az összegző módosító javaslatokat és a bizottsági jelentést. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
125 12 2015.12.14. 2:14  1-12

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-frakció nevében és az elhangzott és megismert adatok alapján is egyértelműen kijelenthetjük, hogy igenis nagy sikerről beszélhetünk. A pályázati támogatások lehívása azért önmagában is siker, mert nemigen volt példa arra, most nagy esély van arra, hogy 100 százalékban sikerül lehívni a forrásokat.

Gőgös képviselő úrnak tudom válaszolni, hogy ha a 2010 előtti ütemet folytattuk volna, akkor 3000 milliárd forint uniós támogatást nem lehetett volna lehívni. Ahogy Hargitai képviselőtársam mondta, az Unió is úgy valószínűsítette, hogy 25-30 százalék bent ragadhat. Jó döntés volt a kormányzat részéről az intézményrendszer megváltoztatása, igenis köszönhető az intézményrendszerben dolgozóknak, hogy a források lehívását lehetővé tették; csak novemberben 1859 milliárd forint kifizetésére került sor. És az is jó döntés volt, hogy 100 százalék fölött lehetett vállalni a programokat, hiszen így vált lehetővé, hogy a mai napig 9041 milliárd forintot hívtak le, és így válik lehetővé, hogy a végén a programokból fennmaradó pénzek ellenére is nagy esély van rá ‑ még egyszer ismétlem ‑ a 100 százalék lehívására.

Természetesen az igaz, hogy a Fidesz gazdasági programja nem mondja azt, hogy mindent az uniós támogatásokra lehet alapozni, mégis az tette lehetővé a 100 százalék fölötti lehívást, és ehhez kellettek a hazai források is. A következő 35 évet tehát nem az uniós támogatásokra kívánjuk alapozni, de azért meg kell említeni, hogy ennek a következőkben is, 2020 után is lehet szerepe Magyarország felzárkóztatásában. Az igaz, hogy az MSZP lekötötte a források nagy részét, és az igaz, hogy a források felhasználásának a hatékonyságát lehet fokozni, a következő uniós ciklus ezt lehetővé is teszi. S hogy kik részesültek? 134 ezer új munkahely jött létre, és 28 ezer kis- és középvállalkozó részesült belőle. Én úgy gondolom, ez mutatja, hogy széles ez országban sokan részesültek az uniós támogatásokból. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
125 54 2015.12.14. 1:49  51-60

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Röviden szeretnék részben válaszolni képviselőtársam felvetésére, amely tragikusnak nevezte a hulladékgazdálkodást. Úgy gondolom, hogy a szóhasználat is rossz: tragikus. Hogyha, mondjuk, a mentő valakivel nem jut el a kórházba, az bizony egy tragikus dolog.

(14.50)

De az, hogy ha a hulladékgazdálkodásban komoly fejlődést figyelhetünk meg az elmúlt években, az nemcsak hogy nem tragikus, hanem én azt gondolom, nem is tekinthetjük bajnak.

Az elmúlt években jelentős előrelépés történt a szelektív gyűjtésben, és ami a legfontosabb, amiről ne feledkezzünk el, hogy csökkent az emberek költsége, hiszen a hulladékgyűjtéssel kapcsolatos díjak csökkentek 2012. április 1-jéhez képest. Az emberek számára ez a legfontosabb, hogy kevesebbet kell fizetni most a szolgáltatásért, mint azokban az években, amikor az MSZP kormányzott.

Természetesen azt nem állítjuk, hogy nincsenek problémák, hiszen problémák mindenütt vannak, a hulladékgazdálkodás egész Európában folyamatosan változik. Ezeket a problémákat kezelni kell. A hulladékgazdálkodásnak olyannak kell lennie, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen; és a szelektív gyűjtésnek pedig olyannak, hogy minél többet újra lehessen hasznosítani. A tapasztalatokat feldolgozva folyamatosan változik a törvénykezés, úgy, ahogy Európa minden országában. Én azt gondolom, ezt a normál törvénykezési menetben a kormányzat előterjesztésével kezelni is lehet. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos problémákat pedig, mert finanszírozási problémák természetesen vannak a cégeknél, úgy gondolom, hogy az idők során, az üzemeltetés során meg kell oldani. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
135 30 2016.03.17. 10:55  21-72

MANNINGER JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-frakció számára most is, ahogy a múltban is, elsődleges fontosságú a családok anyagi és erkölcsi támogatása. Egy ország sikerét a gazdasági teljesítmény nagyban meghatározza, ezért észszerű az az elgondolás, amely abból indul ki, hogy a családoknak otthonra van szüksége, a lakásépítés pedig egy olyan szektora lehet a nemzetgazdaságnak, amely képes lesz tartósan is növekedni. Az az otthonteremtési program, amely idén indult el, erre a stratégiára épül, ezt a kettős célt - az otthonteremtést és a lakáspiacon keresztül a nemzetgazdaság növekedését - egyaránt szolgálja.

Hadd mondjam el én is, hiszen nagyon fontos, hogy az otthonteremtési programnak már több eleme van, ennek jogi kereteit az Országgyűlés megteremtette, tehát nem most kezdett el lakástámogatással foglalkozni a Fidesz-frakció és a kormány, ahogy a szocialisták állítják, hanem ez egy programnak a része, amelynek egyik pillérét ismertetjük most.

Az első pillér ugyanis a családi otthonteremtési kedvezmény volt, amely széles körnek szólt: a családalapítás előtt állóknak, a még gyermektelen fiatal házasoknak, a gyermeküket egyedül nevelőknek, az örökbefogadóknak, az egygyermekes, a kétgyermekes és a három- vagy többgyermekes családoknak. Számukra mostantól egyszerűbb lesz új lakást építeni vagy használt lakást venni, mert ehhez a kormány jelentős anyagi támogatást, tízmillió forintot nyújt különböző feltételekkel.

A második pillér a lakásértékesítés áfakulcsának 27-ről 5 százalékra csökkentése, amivel a kormány támogatja a családok otthonteremtését, és lendületet kíván adni a lakásépítéseknek.

A harmadik pillér pedig az előttünk fekvő törvény­javaslat, amely létrehozza a nemzeti otthonterem­tési közösséget mint új jogintézményt. Persze, ter­mészetesen beszélhetnénk másról is, hiszen akár lehet ez negyedik pillér is a megközelítéstől függően, hiszen önálló pillérként lehetne értelmezni, hogy a kormány jelentős előrelépést tett avval és jelentősen támogatja a lakásteremtést úgy is, hogy az építésügyi engedélyezést egyszerűsítette, új eljárásokat bevezetve.

Tisztelt Ház! Mi is tehát az a kiindulási probléma, ami az új pillér létrehozását indokolta, és amivel szembesülnünk kellett? Valóban így van, hogy az új építésű lakások kínálati piaca 2004 óta nagyságrendileg 80 százalékkal esett vissza, egyebek mellett a korábbi otthonteremtési kedvezmények kivezetése miatt. A környező országokhoz képest hazánk valóban jelentős lemaradásban volt az új ingatlanok építése miatt. Természetesen ennek a fő oka az, hogy 2010 előtt az erőltetett, fedezet nélküli devizafelvételek miatt nagyon sokan előrehozott beruházásokat valósítottak meg, és a legfontosabb oka az volt - amiért vissza kell utasítani a szocialista képviselő felszólalását, miszerint hét évet kellett várni erre a programra, és ez valakinek a hibája volt -, hogy a feltételek nem voltak meg, hiszen az elmúlt hét év első része avval telt el, hogy a fedezet nélküli devizahitelek törlesztésére ment el az állampolgárok pénze, a devizahitelek kérdését kellett nagy részben rendezni. Ezt mutatja az is, hogy jelenleg igenis vannak megtakarítások az országban, de ehhez idő kellett, és most teremtődtek meg az elmúlt időszakban a lakástámogatás anyagi feltételei is az állampolgárok részéről.

Jelenleg évente 8 ezer új lakást építenek hazánkban, tehát az új programmal meg kell növelni ezt a számot. Van rá lehetőség, hogy a különböző pillérek felhasználásával akár ez a duplájára is emelkedjen.

Milyen megoldást nyújthat erre a problémára az állam? Álláspontunk szerint meg kell adni a lehetőséget, és meg kell teremteni a feltételeket az úgynevezett nemzeti otthonteremtési közösségek megalapításához, amelyek, ahogy itt elhangzott, az angol building society mintájára működnének, kifejezetten az újlakás-építések finanszírozására. Angliában ennek történelmi hagyományai vannak, akár városonként is létrejöttek ilyen közösségek. Természetesen figyelembe kell venni az ottani sikereket, problémákat, hiszen mint minden, egy ilyen építési közösség létrehozása és működése nem volt gond nélküli, de alapvetően sikereket hozott, és tucatjával jöttek létre ilyen lakásépítési közösségek; a városokban tekinthetők meg jelenleg is azok a lakások, amelyek ennek segítségével épültek.

A cél a nemzeti otthonteremtési közösség mint új jogintézmény bevezetésével az, hogy a lakáspiacon létrejöjjenek olyan, garanciális szabályokkal működő, közösségi előfinanszírozáson alapuló közösségek, amelyeknél a lakáshoz jutás közös célja érdekében természetes személyek csoportjai egy új formában működő közösségben vállalják a lakáshoz jutás folyamatával járó kötelezettségeket, az eddigi lakás-takarékpénztári programokban ugyanis a megtakarításokból csak a felújításokat finanszírozták.

Cél az is, hogy a magánszemélyek által felhalmozott, a lakások vásárlására szánt megtakarítások befektetésével új lakások kerüljenek magyar családok tulajdonába. Ennek eredményeként a lakossági megtakarítások új építésű lakások vásárlására történő fordításával biztosítható, hogy azok a lakáspiac fellendítését is szolgálják.

(10.30)

A jogszabály egy zárt rendszerben működő előtakarékossági formát szabályoz. A tagsági szerződés keretében a tag arra vállal kötelezettséget, hogy egy általa meghatározott összeget előre meghatározott rendszerességgel befizet a NOK részére. A NOK pedig a takarékoskodó tagja által elhelyezett összeg függvényében, az általános szerződési feltételekben meghatározottak teljesülése esetén a hiányzó tagi befizetést megelőlegezi a tagnak. A konstrukció nagy előnye az, hogy a tag előre tudja, hogy milyen összeghez juthat hozzá a megtakarítási szakasz végén.

Az ingatlanokra a tagoknak így tehát nem kellene várniuk a végtelenségig, hanem tíz éven belül lakáshoz kellene jutniuk. Ennek sorrendje részben sorsolásos alapon, részben egy licit eredményeként dől el, de előbb vagy utóbb, belátható időn belül a közösség minden tagja lakáshoz fog jutni. A megtakarításokból folyamatosan építeni és értékesíteni kell majd az új lakásokat is. Tehát azt mondhatjuk, hogy míg eddig beláthatatlan volt az az idő, amely alatt ingatlanhoz lehetett jutni a félretett pénzből, addig most ez az idő belátható lesz. Érdemes lesz tehát ilyen módon is félretenni.

Tehát még egyszer elmondom - főleg ellenzéki képviselőtársaim, akik ezt a lakástámogatást is támadják, hiszen ők a szocialista időszak alatt nem tudtak semmilyen értékelhető lakástámogatási rendszert megvalósítani, csak a devizahitelt -, hogy ez a lakásépítési módszer azt jelenti, hogy valaki előbb is lakáshoz juthat a megtakarítási időn belül, és nem csak a kisorsoltak, tehát nem arról van szó, mint ahogy elkezdődött a dezinformálás, hogy egyeseket kisorsolnak, azok kapnak lakásokat, hanem mindenki lakáshoz jut a sorsolás csak a sorrendet határozhatja meg, és természetesen más módon, licittel is lehetséges a lakás megvásárlása.

Tehát itt arról van szó, hogy kifejezetten azt támogatja az állam, hogy a lakásvásárlásra és a minél előbbi lakásvásárlásra gyűjtsenek, takarékoskodjanak a magánszemélyek egyrészről, másfelől pedig azt támogatja az állam, hogy ne csak a megtakarítási időszak végén, hanem már kezdettől fogva épüljenek az új lakások.

A NOK jogi személy, amely a Magyar Nemzeti Bank mint ellenőrző hatóság általi nyilvántartásba vétellel jön létre. A közösség működését a szervező biztosítja, aki kezeli a tagok befizetését, és kizárólag lakásvásárlásra használja fel azokat. A NOK kapcsán jogosan vetődhet fel a kérdés, hogy miért nem a lakás-takarékpénztárakat támogatjuk. Ennek kapcsán az a véleményünk, hogy a lakás-takarékpénztárak fontosak, de a jelenleg működő, államilag támogatott lakás-takarékpénztárakban összegyűjtött megtakarítást többnyire felújításra, korszerűsítésre, bővítésre használták. Az állam ezt a formát továbbra is támogatja. A nemzeti otthonteremtési közösséggel mint új eszközzel azonban az új lakások építését szeretnénk szorgalmazni, így biztosítani, hogy a megtakarításból félretett összegekből az ügyfelek belátható időn belül új otthont teremthessenek. Így meg lehet alapozni a lakás-előtakarékossági tevékenységre specializálódott, zárt rendszerben elkülönített vagyontömeg hosszú távú, stabil működését.

Tekintettel arra, hogy egy közösségről van szó, garantálnunk kell, hogy ebben a közösségben ne le­gyen lehetőség arra, hogy valaki nem fizet, és ezzel meg­károsítja a többieket. A törvényjavaslat ezért vé­del­met nyújt a közösségbe befizető tagok részére. A javaslat lefekteti a közösség és a tag között létrejött szerződés legfontosabb szabályait, valamint azokat az elemeket, amelyeket az általános szerződési feltételeknek tartalmazniuk kell. A törvényjavaslat más országokhoz hasonlóan támogatást nyújt a lakáscélú megtakarítónak. A támogatás a befizetés 30 százaléka, de legfeljebb havi 25 ezer forint lenne. A támogatásnál a figyelembe vett lakáscélú felhasználások köre kizárólag új lakás vásárlására használható fel. A lakás-takarék­pénztárak állami támogatása, mint ahogyan eddig is, úgy továbbra is biztosított lesz, személyenként 30 százalékos mértékkel, évi maximum 72 ezer forint erejéig.

Tisztelt Ház! Amennyiben önök is egyetértenek azzal a céllal, hogy a magyar családok a megtakarításukból minél hamarabb új lakáshoz jussanak, és a lakáspiac is élénkülésnek induljon, kérem, támogassák ezt a javaslatot. A kormányzat és a parlament, ha megszavazza, ezzel az új formával is lehetőséget ad arra, hogy a lakástámogatás további támogatásával bővüljön egyre a lakáspiac, egyre több lakás épüljön. Szemben a szocialisták időszakában a fedezet nélküli devizahitelekkel indított lakásnövekedéssel, ez a valós megtakarításokra alapul, egy új formát dolgoz ki, és természetesen kiegészíti a többi pillért, és együtt eredményezheti a lakáspiaci növekedést, a lakástámogatást és a családok új lakáshoz jutását.

Kérem ezért, hogy támogassák ezt a javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
138 32 2016.03.30. 4:32  21-48

MANNINGER JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-frakció nevében is örülünk annak, hogy a demokratikus kontroll működik. Tudomásul vesszük, hogy a köztársasági elnöknek kifogásai voltak a konstrukcióval kapcsolatban, hang­súlyozni kell azonban, hogy nem a célt és a közösségi konstrukciót bírálta, hanem jogi jellegű észrevételeket tett, és azt kérte, hogy a garanciák törvényi szinten is jelenjenek meg.

Hangsúlyozni kell, hogy a politikai célt továbbra is érvényesnek tartjuk a törvény kapcsán, mégpedig azt, hogy a családok számára az otthonteremtés ösztönzését és ezen keresztül a gazdaság felpörgetését minden eszközzel támogassuk; és lehetőleg minél több eszköz legyen a lakástámogatás megvalósítására, ezt szolgálja ennek a konstrukciónak a javaslata is.

Aki figyelmesen elolvasta a Törvényalkotási bizottság által tegnap benyújtott összegző javaslatot, láthatta, hogy számos kiegészítés került bele. A köztársasági elnök úr észrevételeinek megfelelően is egy olyan szabályozás jött létre, amely garanciákat biztosít arra, hogy a közösségbe befizetett pénzeszközt ne fordíthassák másra, mint lakásra. Néhány garanciális elemet azért kiemelnék, anélkül hogy részletesen megismételném az előttem szólókat. Ilyen módosítás például a 8. pontban az, hogy a rendkívüli befizetések értéke a hátralévő fizetési kötelezettség maximum 40 százalékát ne haladhassa meg. Ilyen módosítás a 11. pontban az is, hogy a tartalék mértéke nem csökkenhet 3 százalék alá, és az annak történő folyamatos megfelelést biztosítani kell.

A licittel kapcsolatos szabályok esetében is történt egy pontosítás a 14. pontban, amelyik kimondja, hogy a tag által a licit során vállalható licitösszeg mértéke nem lehet magasabb a szerződéses értékben a licit időpontjában fennálló hátralévő befizetési kötelezettség 60 százalékánál, így nem lehet majd túlzott mértékű licitet vállalni és ezzel visszaélésszerű magatartást tanúsítani.

Összegzésképpen elmondhatom, hogy az előttünk fekvő módosító csomag az eredeti javaslat korrekcióját jelenti, és elősegíti annak célját, hogy az otthonteremtést támogathassuk. Nagyon fontos az is, hogy a garanciákat nemcsak törvényi szinten, hanem természetesen a törvény végrehajtási rendelete és a jövőben megjelenő kormányrendeletek alapján is meg lehet majd valósítani. Nyilvánvalóan ezek tudnak majd reflektálni a gyakorlatban felmerülő kérdésekre. A pénz felhasználásának módja és szabályozása, úgy, ahogy az államtitkár úr elmondta, adhat további garanciákat a konstrukció megvalósítására és a koncesszió megfelelő biztonságára.

Az előttem szólókra reagálva el kell mondjam, hogy nem lepődtünk meg azon, hogy az MSZP szerint semmilyen lakástámogatási konstrukció nem jó, és arra biztatja az embereket, hogy ne vegyék igénybe a lakástámogatásokat, hiszen pontosan emlékszünk, hogy hogyan rombolták le akkor a lakástámogatási rendszereket; az idejük alatt szinte csak kizárólag az egyébként nagy bajokat okozó devizahitel-konstrukció működött, és annak segítségével tudtak az emberek lakáshoz jutni.

Ezzel szemben ezek a konstrukciók állami támogatásokat juttatnak el az emberekhez. Hangsúlyoznom kell a támadásokkal szemben, hogy ez nem szerencsejáték, még ha találó és szellemes is az elnevezés. Ez nem szerencsejáték, hiszen alapvető különbség a szerencsejátékkal szemben, hogy aki ebbe belép, mindenki lakáshoz juthat, tehát nem a szerencsével van ez kapcsolatban. Nyilván a lakáshoz jutás módját és a többit a konstrukció szabályozza, de aki belép és a pénzét beteszi, mindenki lakáshoz juthat. Nem a banki hitel segítségével, talán ezért is támadja az MSZP, hiszen ez egy másik szektor, nem a banki hitelekre támaszkodik. Azt gondolom, hogy más támogatások mellett, ami a CSOK, az áfacsökkentés, illetve az építésügyi eljárások gyorsítása, a banki hitelkonstrukciókon kívüli területen ez a konstrukció is új lehetőségeket nyit meg, és támogathatja az új lakások építését, ezért kérem a képviselőket, hogy támogassák a javaslatokat. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
140 76 2016.04.11. 3:00  75-80

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Tisztelt Állam­titkár Úr! A Városliget Budapest szívében fővárosunk kedvelt pihenőhelye és kulturális központja több nevezetességgel és látványossággal. Épületeinek és parkjának állapota azonban sajnos mára jelentősen leromlott. Több helyen a járdák balesetveszélyesek, az épületek omlásveszélyesek, a növényzet rehabilitációra szorul.

A kormány szándéka, hogy a Városliget újra visszanyerje eredeti funkcióját és minőségét, újra az értékes családi szabadidő eltöltésének helyszíne legyen, emellett egy XXI. századi színvonalú, környezetbarát turisztikai célpont és kulturális centrum lehessen.

A Liget-projekthez kapcsolódó tervpályázatok többsége 2015-ben lezárult. Idén pedig elkezdődik a park megújítása, és kezdetét veszik az építkezések. A projekt eredményeként 2019-re megújul maga a park és épületei. A Városliget zöldfelülete 60 százalékról 65 százalékra növekszik, vagyis több tízezer négyzetméterrel lesz nagyobb, továbbá a jelentős aszfaltfelületek helyére zöldfelület kerül fákkal, új padok, szemeteskosarak, illemhelyek és kutyafuttatók kerülnek a parkba. Bővülnek a szabadidős tevékenységek, új pihenőhelyek, kivilágított futópálya, kerékpárutak és -állomások, több sportpálya, játszótér és új vendéglátóhelyek létesülnek.

Négy új kulturális intézmény épül a meglévő rossz állapotú épületek helyén vagy a lebetonozott területeken: a Magyar Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, és újjáépül az egykori Városligeti Színház. A meglévő intézmények pedig megújulnak és bővülnek. A Fővárosi Állat- és Növénykertben megnyílik a Pannon Park, a Közlekedési Múzeum visszakapja háború előtti arcát, felújításra kerül a Szépművészeti Múzeum, a Vajdahunyad vára és az Olof Palme Ház.

A közlekedés is átalakul és környezetbarát lesz. A nagy kiterjedésű aszfaltparkoló helyén P+R par­kolók, mélygarázsok és Bubi-állomások létesülnek, a tömegközlekedés pedig elektromos üzemre vált. Csökken a zajterhelés, tisztább lesz a levegő.

Tisztelt Államtitkár Úr! A balliberális ellenzéki pártok és szövetségeseik több kísérletet tettek arra, hogy megakadályozzák a Városliget megújítási munkálatainak elkezdését. Visszaélnek azzal, hogy az emberek jelentős része még nem kellően tájékozott, demagóg módon használják a „fa vagy épület” kérdését, hallgatva arról, hogy például ha egy új épületek építése nélküli parkrekonstrukció lenne, akkor is ki kell vágni fákat. Természetesen a terv az, és a terv ezt tartalmazza, hogy a zöldfelület és a fák száma is a végén több lesz.

Rövid távú politikai haszonlesés mozgatja őket, pedig Budapest stratégiai fontosságú fejlesztése indulhat meg. Kérdezem: ön szerint meddig és miért csinálhat demagóg politikát a balliberális ellenzék, és miért akarja megakadályozni a Városliget megújítását? (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
140 80 2016.04.11. 1:00  75-80

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Tisztelt Állam­titkár Úr! Egy ilyen korszakalkotó fejlesztésnél nyilván van helye szakmai vitáknak, és nyilván vannak fi­gye­lembe vehető szakmai kritikák is. Így tett a kormány akkor is, amikor egyes épületek esetén megváltoz­tatta az eredeti tervét, és remélhetőleg a nemzetközi zsűri most már az eddig elkészült tervekhez hasonló­an korszakalkotó építészeti alkotásokat fog létrehozni.

Az első természetesen a környezetvédelem, az építészet mellett azonban nagyon fontos a városmarketing is: nyugodtan mondhatjuk, hogy Budapesten ott lehet fejleszteni, ahol a már világszerte ismert és világhírű Hősök tere van, és a környékén létrehozzuk a múzeumnegyedet ‑ egész biztos, hogy ez Budapest elismertségét, világhírét növelni fogja. Ezért is fontos, hogy megvalósuljon az a terv, és természetesen nem utolsósorban azért, mert ahogy ön is elmondta, jobb lesz az itt élő budapestieknek is. Ezért köszönöm, elfogadom a választ. (Novák Előd: Viszonválasz papírból!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
142 74 2016.04.13. 4:19  71-88

MANNINGER JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat legfontosabb célja ‑ úgy, ahogy azt államtitkár úr ismertette ‑ egyrészt a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv által Magyarország számára 2020. évre meghatározott bruttó végső energiafogyasztásban képviselt megújuló­energia­for­rás-részarány teljesítésének a biztosítása, másrészt a meg­újuló energiaforrásból származó villamos­ener­gia-termelés működési támogatási rendszerének költséghatékonyabbá tétele, valamint harmadrészt az Európai Unió hivatalos lapjában 2014. június 28-án megjelent iránymutatás a 2014-2020 közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló bizottsági közlemény rendelkezéseinek való megfeleltetése.

(13.20)

Az államtitkár úr ismertette már a három fontos elemét, így engedjék meg, hogy én kiemeljek a törvényjavaslatból néhány fontos szempontot.

Tehát 2017. január 1-jétől új támogatási rendszer van: új támogatás csak versenyeztetésen alapuló ajánlattételi eljárásban nyerhető majd el, ez megfelelően tudja biztosítani majd a támogatások optimális, költséghatékony felhasználását, továbbá a pályázati rendszer alkalmazásával rugalmasan szabályozhatóvá válik az újonnan belépő termelési kapacitások nagysága, illetve a megújulós célszámok elérése, a fogyasztók terheinek figyelembevétele mellett. Fontos kiemelni továbbá, hogy a zöldáram termelése céljából történő hulladékégetés során csak a hulladék biológiailag lebomló részaránya után lehetne prémiumra pályázni.

A benyújtott javaslat további részeként szeretném kiemelni, hogy a rendszerben új elemként bevezetésre kerül a már említett barna prémium, a támogatási rendszerből az értékcsökkenést követően kikerülő biomassza-, illetve biogázerőművek leállításának vagy fosszilis tüzelőanyagra való átállásának elkerülése érdekében.

A javaslattal összefüggésben fontosnak tartom továbbá hangsúlyozni, hogy a METÁR rendszer terheit ‑ a jelenlegi rendszerrel azonos módon ‑ az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult fogyasztók, az ipari villamosenergia-fogyasztók fogják viselni, nem pedig a lakossági fogyasztók. Továbbá azt is fontos tényként szeretném kiemelni, hogy az új rendszer a réginél lényegesen költséghatékonyabban fog működni: 2020-ban 21 százalékkal kisebb teher jut a megújulóvillamosenergia-termelést finanszírozó ipari fogyasztókra, mint ha ugyanezt az energiamennyiséget a régi rendszerrel állítanánk elő. A teher csökkenésének oka többek között a barna prémium bevezetése, a villamos energia napon belüli piaci értékesítése, a nagykereskedelmi ár eséséből adódó megtakarítás, a kiegyenlítő energia költségeinek vár­ható csökkenése, valamint a kiegyenlítő energiát ter­melők általi viselése a prémiumrendszerben. Nyilvánvaló, hogy a kormánynak folyamatosan figyelemmel kell kísérnie majd az ipari villamosenergia-fogyasztók megújulóenergia-termelés támogatásából eredő terheinek változásait, illetve szabályozni kell a tenderkiírásokat.

Tehát az új rendszerben, aminek, azt gondolom, rendkívül fontos és időszerű a bevezetése, ezen intézkedések nyomán az alábbiakkal kell számolni. Egyrészt a támogatási rendszer a régi rendszernél költ­séghatékonyabban fog működni, hiszen 2020-ban már 21 százalékkal kisebb teher jut a megújuló­villamosenergia-termelést finanszírozó ipari fogyasztókra, ami 25 milliárdot jelent, azaz, ha nem tennék meg most az átalakítást, akkor sokkal drágábban működne az ugyanazt a célt elérő támogatási rendszer. Másrészt képessé válik a piac a megújuló energiaforrásból származó villamos­ener­gia-termelést támogató rendszer 2020 utáni ütemezett kivezetésére. Harmadrészt pedig az EU által erőltetett, úgynevezett technológiai semlegességnél, ami leginkább a szélenergiát támogatná, nálunk innovatívabb, technológiához kötött versenyeztetés várható, ahol például a napenergia kerülhet majd előnybe.

Mindezekért javaslom a törvényjavaslat támogatását. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
142 92 2016.04.13. 5:33  89-114

MANNINGER JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott javaslat hosszabb terjedelmére tekintettel csak a legfontosabb lényegi pontokat érinteném. Elsőként a fogyasztóvédelmi törvény módosítását, amely lényegében kizárólag technikai jellegű pontosításokat, módosításokat tartalmaz, leszámítva egy lényegi pontot, ez pedig az, hogy a jogszabály megteremti annak a lehetőségét, hogy a hatóság a korábban érdemben megválaszolt fogyasztói panasz tartalmával azonos tartalmú, ugyanazon fogyasztó által tett, de már új információt nem tartalmazó panaszt, továbbá a névtelen fogyasztói panaszokat vizsgálni nem köteles, és mellőzheti azok érdemben történő megválaszolását. Ez nyilván azt jelentheti, hogy több erőforrást lehet fordítani az érdemi panaszok kivizsgálására, ezért ez mindenképpen egy üdvözölhető változás.

Ha megnézzük a víziközmű-szolgáltatásról szóló változtatásokat, néhány szót szólnék erről, kiegészítve államtitkár úr előadását, kiemelve azt is, hogy mi okozza ezt, hogy a víziközmű-szolgáltatás területén további jogszabályi változtatásokra van szükség: semmiképpen sem az, hogy a víziközmű-szolgáltatás területén bármiféle problémák, működési problémák lennének, azonban nyilvánvaló, hogy mindig szükséges, hogy az eljárásokat és a jogi hátteret szabályozzuk, hogy hatékonyabb legyen a rendszer. Az elmúlt időszakban az egyik legmeghatározóbb változás a víziközmű-szolgáltatás területén a víziközmű-szolgáltatói integráció volt.

Az engedélyezési folyamat 2013-ban történő megindulása olyan nagy lendületet adott a szolgáltatói integrációnak, hogy az integrációs folyamat eredményeképpen a hatálybalépés előtti 373 szolgáltató társasághoz képest ma jelentősen kevesebb, mintegy 40 víziközmű-szolgáltató tevékenysége engedélyezett. Részben a Vksztv. említett módosításának alkalmával szerzett tapasztalatok és különösen a legutóbbi módosításával összefüggésben elhangzott parlamenti vita ráirányította a figyelmet arra, hogy számos problémát a törvény nem kezel megfelelően, kisebb hiányosságokkal, koherenciazavarokkal terhelt. Emellett persze a legfontosabb az, hogy a víziközmű-szolgáltatói integrációs folyamat előrehaladása során szerzett tapasztalatok alapján is időszerűvé vált a korrekció.

Ha megnézzük a törvényjavaslatban megfogalmazott célokat, néhányat felsorolnék közülük, hiszen fontos megemlíteni, hogy módosul a MEKH hatósági jogalkalmazói tevékenységének alapjául szolgáló el­já­rási rend, közvetlenebb kapcsolatot teremtve ezzel a közigazgatási hatósági eljárás és a szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénnyel, továbbá a felügyeleti tevékenységére vonatkozó részletes szabályokkal egészül ki.

A másik cél, hogy gyökeresen átalakul a vízi­köz­mű-szolgáltatói működési engedélyezési rendszer, az engedélyek kibocsátása feltételeinek módosítása nélkül. Az ellátásért való felelősségre vonatkozó szabályozás kiegészül, és a jogalkalmazási nehézségek kiküszöbölése érdekében módosul, különös tekintettel a több ellátásért felelős tulajdonban álló víziköz­mű­rendszerekre.

Szó volt már arról, hogy változnak a vízvezetési szolgalom alapítására vonatkozó anyagi és eljárási szabályok. Azt gondolom, ez is előrelépés, és egyszerűsíti az eljárásokat. Visszatérve tehát néhány célra, azt kell megemlíteni, hogy a törvényjavaslat átalakítja a MEKH jogalkalmazói tevékenységének kereteit. Ugyanakkor, amit ki szeretnék még emelni az engedélyezési rendszer módosításával kapcsolatban: azáltal, hogy az engedély tartalmi elemei közé az üzemeltetési jogviszonyra, illetve az ebből következő ellátási területre és a felhasználói egyenértékre vonatkozó szabályok is beépültek, nehézkesnek és rugalmatlannak bizonyultak a Vksztv.-ben lefektetett víziközmű-szolgáltatói engedélyezési rendszerek. Az elmúlt években szerzett tapasztalatokra támaszkodva vált szükségessé a jelenlegi víziközmű-szolgáltatói működési engedélyek kettébontása, egyrészt egy állandónak tekintett szolgáltató, gazdasági és műszaki személyi felkészültséget igazoló szolgáltatói engedélyre, másrészt a gyakran változó, a működés területi határait kijelölő működési engedélyre, illetve engedélyekre. Az engedélyezési rendszer törvényjavaslat szerinti kettébontása könnyíti az engedély területi hatályának hatósági eszközökkel történő követését, felgyorsítva ezáltal az engedélyezési eljárást. Ez azonban nem módosítja az eddigi követelményeket.

Tehát elmondhatom, hogy igazából jogszabályi pontosításokkal a működés szempontjából fontos változtatásokról van szó, amelyek azonban nem változtatnak azon a tényen, hogy az elmúlt évek változásainak következményeképpen is a víziközmű­rendszer megfelelően működik, ami nagyon lényeges, hogy olcsóbb lett a szolgáltatás, ugyanakkor tisztázódik, javul a jogszabályi háttér, ezt tükrözi ez a törvényjavaslat-módosítás is, ezért kérem, hogy támogassák. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormány­pártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
142 100 2016.04.13. 2:00  89-114

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Itt a törvényjavaslat kapcsán a többségében jogi és technikai jellegű pontosítások mellett természetesen a vízszolgáltatás rend­szeréhez is elhangzottak hozzászólások. Gondolom, ez rendjén is van, de akkor engedjék meg, hogy két dolgot azért elmondjak.

Az egyik az, hogy itt hivatkoznak arra, hogy nagyon magasak az állandó költségek. Igen, a vízszolgáltatásban magasak az állandó költségek, de remélem, ezt nem azért mondták, mintha változtatni lehetne az árrendszeren; persze lehet, csak akkor azzal kell számolni, hogy az ösztönözné a vízfogyasztást. Tehát azt gondolom, hogy két szempontot kell mérlegelni: azt, hogy minél inkább közelítsen a közgazdasági valósághoz, másrészt pedig ‑ és ezt különösen, azt hiszem, a fenntartható fejlődéssel foglalkozó képviselők biztos támogatják ‑, hogy ne ösztönözzön nagyobb vízfogyasztásra. Hiszen az alapvető probléma az, hogy húsz évvel ezelőtt nem volt ilyen rendszer, és az emberek körülbelül kétszer annyi vizet fogyasztottak, mint most. Nyilvánvaló, hogy ez a rendszer megmaradt lényegében, és ez is okoz problémákat. Ezzel együtt én úgy gondolom, hogy a rezsicsökkentés kigazdálkodása egy nagy fegyvertény volt, és az is, hogy olcsóbb ma a víz- és a csatornadíj, mint a korábbi években volt, miközben azt láthattuk, hogy például a szocialisták idején folyamatosan az infláció fölött emelték az árakat. Tehát ha már az egészet így egyben látjuk, akkor ezt hozzá kell tenni, hogy ez igen fontos. Emellett persze törekedni kell a minél költséghatékonyabb és minél jobb működésre, de én azt gondolom, hogy ez megvan, hiszen Magyarországon az európai átlaghoz képest is igen magas az ivóvízzel megfelelően ellátott lakosság aránya. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
142 118 2016.04.13. 5:43  115-126

MANNINGER JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A fenntartható fejlődésnek egyik nagyon fontos alapelve a hulladékgazdálkodásnál a hulladék keletkezésének megelőzése, a keletkezett hulladék mennyisége és kezelése, amely a fenntartható fejlődés egyik központi fokmérője. Hazánkban az elmúlt években jelentős előrelépések történtek a hulladék­gazdálkodás szabályozása és fenntarthatóvá tétele érdekében. Az uniós hulladékkezelési irányelv szabályait a hulladékról szóló 2012. évi törvény ültette át hazánk jogrendszerébe. Nagyon fontos hangsúlyozni ismét, hogy az évtized elején, tehát 2010 után sikerült megállítani a hazánkba irányuló hulladékszállításokat. 2013-ban megkezdte működését az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség, és további programok és törvénymódosítások 2013-tól 2015-ig szolgálták az ezen a területen való fejlődést.

A mostani, hulladékról szóló törvénymódosítás a hulladékgazdálkodás új rendszerének működését segíti. Alapelve egy egységes nonprofit közszol­gál­ta­tá­si rendszer kialakítása nullszaldós működéssel. Az alap­elv elérése érdekében a hulladékgazdálkodási köz­­feladat szétválasztásra került állami és önkor­mány­zati közfeladatra, amelynek keretében az ön­kor­­­mányzat továbbra is megtartja a hulladék­gaz­dál­ko­dással kapcsolatos önkormányzati feladatait, ennek megfelelően a települési önkormányzatok a helyi igényekhez tudják igazítani a hulladék­gaz­dál­ko­dási tevékenységet.

Ahogy államtitkár úr is említette, a korábbi hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása azért is szükséges, mert a hulladékgazdálkodási közszol­gál­ta­tási rendszert jobban kell motiválni a haszon­anyag­ban rejlő, közel 40 milliárdra is tehető forint­bevétel kinyerésében. Az elaprózódott rendszerek nem tudtak, nem tudnak versenyképes árakat kialakítani a hulladékhasznosításoknál, tekintettel arra, hogy a képződő haszonanyag mennyisége kevés. Az országos koordináció mellett azonban nagy mennyiségű hulladék, így haszonanyag fölött lehet rendelkezni, ami lehetővé teszi a hasznosítókkal tör­ténő jó alkupozíció kialakítását. Mindezek megol­dásához a koordináló szerv részére biztosítani kell a haszonanyagok feletti rendelkezés lehetőségét. Erre azért van lehetőség, mert a szolgáltatási díjban a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás összes köz­vet­len költsége megtérítésre kerül, amelybe a haszon­anyagok gyűjtésének, kezelésének költségei is bele­értendők.

A kialakításra kerülő piaci pozíció eredmé­nye­ként mind a lakosság, mind a közszolgáltatók jobban járnak, járhatnak, hiszen az értékesítésből befolyó többletbevétel a közszolgáltatókat fogja segíteni, ezzel akár tovább csökkentve a lakosság rezsiterheit. A szolgáltatási díj normatív alapú lesz, jogszabályban rögzített, amelynek mértékét több tényező fogja befolyásolni. Ezen szolgáltatási díj esetében országos szinten meghatározásra kerül egy alapdíj, amelyhez korrekciós szorzók rendelhetők. A korrekciós szor­zók az alapdíjat pozitív és negatív irányba egyaránt módosíthatják, amelyek a szolgáltatás színvonalától és Magyarországgal szemben az Európai Unió által támasztott kötelezettségek teljesítéséhez történő hozzájárulástól fognak függeni. Így lehetővé válik, hogy Magyarországon a hulladékgazdálkodási köz­szolgáltatás magas színvonalon, a lakosság számára kedvező díjak mellett is fenntartható maradjon.

Úgy gondolom, hogy ez a rendszer, amely hiva­tott arra, hogy a kialakult területi egyenlőtlenségeket kompenzálja, igen fontos és nagyon nagy figyelmet érdemel, jó kezdeményezés, és talán nincs is más mód, hogy az országban kialakult helyzetet másképp oldjuk meg.

Mi is történt ugyanis az elmúlt évtizedekben a balliberális kormányzás alatt is? Lehet vitatkozni, hogy a szabad verseny illúziója miatt vagy akár érdekek mentén, de bizony itt is megjelent a külföldi privát tőke, ami nem is lett volna baj, ha nem az lett volna a célja, hogy a hulladékbizniszből kimazsolázza a legértékesebb részeket, és azt természetesen Ma­gyar­országról kivive a profitot működtesse. Ez a rendszer megszűnt, azért ezt hangsúlyozzuk, hogy ez megszűnt. Én értem, hogy a szocialista képviselők aggód­nak most az önkormányzati tulajdonú cége­kért. Valóban, a gazdálkodással mindig foglalkozni is kell, de a rendszer működik, és pont ez a törvény­tervezet javaslatot tesz arra, hogy a fennálló prob­lé­mákat megfelelően kezelni lehessen úgy, hogy magyar kézben szabályozottan működhet az egész piac, miközben természetesen itt is el kell mondani, hogy a díjak alacsonyabbak ‑ ez is fáj nyilván a szocialistáknak ‑, de a szolgáltatási díjak alacso­nyabbak, mint az elmúlt években.

Éppen ezért azt kérem, hogy támogassák a tisztelt Ház előtt fekvő törvényjavaslatot, amely hozzásegíti hazánkat egy fenntartható, átlátható hulla­dékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer meg­teremtéséhez, jobb és magasabb minőségű, egységes színvonalú lakossági szolgáltatást kívánva, amelyben a lehető legkevesebb a hulladéklerakással történő ártalmatlanítás, amely teljesíti egyébként az Európai Unió által előírt hulladékhasznosítási célokat, amely garantálja a közszolgáltatás folyamatosságát és biz­tonságát, és a rezsicsökkentés eredményeinek meg­tartását. Köszönöm a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
142 124 2016.04.13. 1:59  115-126

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Igazából nem szeretnék itt vitába bonyolódni, a hulladékszállításról, hulladékhasznosításról sokat beszéltünk. De azért itt elhangzott egy-két olyan dolog, amire reagálni szeretnék.

Az első, amit a rezsicsökkentésről szocialista kép­­viselőtársam említett, hogy a rezsicsökkentés is egy humbug volt, hiszen megemelték az önkormányza­tok év végén a díjat, aztán január elsején meg csök­kentették. Ilyen volt a szocialista korszakban, bi­zo­nyos áremeléseknél és -csökkentéseknél, de ez konk­rétan nem igaz. Jó lenne, ha egy kicsit utánanéz­­ne, ha bizonyos témákról beszél. Ugyanis 2014‑ben az előírások szerint a 2012. áprilisi dátumot kellett figyelembe venni. Tehát több mint egy év­re visszamenőleg kellett meghatározni az árakat. Vagyis szó sem lehetett arról, hogy valaki év végén föl­emeli, aztán csökkenti, mert 2012 áprilisához kellett visszamenni, és ezt nagyon szigorúan ellenőrizték a fogyasztóvédelem oldaláról is, hogy betartják-e ezeket a csökkentéseket. Ez nagyon fontos dolog.

Ami pedig a rendszer működését illeti, nyilván most két percben nem akarnék erről beszélni. Próbáltam spórolni az idővel, ezért én sem ismertettem részletesen a rendszert; egészen biztosan nem könnyű megérteni, tehát én ezt abszolút megértem. Bizonyára mi sem értjük még tökéletesen. Államtitkár úr, azt gondolom, fog önnek erre válaszolni, amennyit itt lehet, a parlament keretein belül. De egy biztos, hogy nem számlagyárról van szó magában, az egy technikai kérdés. Nem is központosításról van szó alapvetően, ahogy itt elhangzott, hanem egy koordinálásról és egy kísérletről arra, hogy ezt a rendkívül szertetagolt és sokféleképpen kialakult hulladékgazdálkodási rendszert egy bizonyos módon, az előbb a vezérszónoki felszólalásomban és államtitkár úr által is ismertetett célok érdekében koordinálja és átalakítsa egy fenntartható szemlélet jegyében. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
145 243 2016.04.26. 4:18  240-252

MANNINGER JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Ház előtt fekvő törvényjavaslat két fontos éghajlatvédelmi célú törvényt módosít, ahogyan ezt államtitkár úr is említette. Azt mondhatjuk, hogy nagyon fontos az, ha az éghajlatváltozás ügyében, éghajlatvédelem ügyében, a klíma ügyében előre tudunk lépni. Elmondhatjuk azt, hogy történtek lényeges előrelépések, ugye, a párizsi klímakonferencián is, és noha tudjuk azt, hogy a szakértők és általában a politikai közvélemény is megosztott abban a kérdésben, hogy mennyire optimista, és mennyire hisz ezeknek a végrehajtásában, mégis elmondhatjuk, hogy történtek előrelépések, és természetesen Magyarországnak nagyon fontos, hogy ezeket végrehajtsák, betartsák, és a saját törvénykezésében is ezekhez alkalmazkodjon. Így módosítja a nemzeti éghajlatváltozási stratégia felülvizsgálati szabályait a törvényjavaslat, a stratégia időbeli ütemezésére is tartalmaz javaslatot, a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak, így kifejezetten a párizsi megállapodásnak való megfelelés érdekében.

A 2015 novemberében rendezett párizsi klímakonferencián részt vevő államok elfogadták a párizsi megállapodás című klímapolitikai tárgyú globális nemzetközi szerződés szövegét, a szerződés aláírására a Föld napján, vagyis múlt pénteken, április 22-én New Yorkban került sor. Magyarország részéről Áder János köztársasági elnök úr írta alá a dokumentumot.

(21.00)

Szeretném megemlíteni, hogy a köztársasági elnök úr az aláírás alkalmával három fontos javaslatot tett New Yorkban. Az első javaslata szerint a kitűzött célok megvalósítása érdekében az a tíz ország, amely a legtöbb üvegházhatású gázt bocsátja ki, kezdjen mielőbb konzultációt arról, hogy a korábban tervezettnél nagyobb mértékben és gyorsabb ütemben hogyan tudják kibocsátásukat csökkenteni.

A második javaslata arra irányult, hogy haladéktalanul fejezzék be az időközben megkezdett tárgyalásokat a légi közlekedés kibocsátáscsökkentéséről, a tengeri hajózás esetében pedig minél előbb kezdjék meg ezeket a tárgyalásokat, különben 20-30 év múlva a mostani kibocsátás háromszorosával kell számolni.

A harmadik javaslatában pedig kiemelte, hogy az emberiség egyik legnagyobb kihívása, hogy hogyan tudja a fölös energiáját tárolni. Fontos, hogy a G20-országcsoport az OECD támogatásával gyorsítsa fel a kutatásokat, hogy mielőbb hatékony, biztonságos, olcsó és fenntartható megoldás szülessen az energiatárolásra.

Tisztelt Országgyűlés! Ebben a törvényjavaslatban szó van a képesítések elismeréséről, a felügyeleti díjról, a deregulációról. Erről államtitkár úr szólt már, én most nem kívánom ezeket részletesen ismertetni, kérem támogatásukat. Csakúgy, ahogy elmond­ható, hogy a törvényjavaslat rendelkezik a nem­zetközi klímafinanszírozást érintő feladatokról is. Indokolt, hogy a nemzetközi klímafinanszírozást koordináló nemzetközi szervezet, a Zöld Klíma Alap döntéshozó testülete esetében a szervezethez akkreditált nemzeti képviselő kijelölése esetén az államháztartásért felelős minisztert tájékoztassák a jelölésről, valamint az is, hogy az államháztartásért felelős miniszter is részt vegyen a klímafinanszírozási döntések meghozatalában.

Ezenkívül szó van a montreali jegyzőkönyvről és a deregulációról. A piaci stabilizációs tartalék fogalma pedig a vonatkozó uniós előírásoknak megfelelően bekerül a hazai törvénybe, illetve az üvegházhatású egységek értékesítésére vonatkozó szabályozás is kismértékben módosul.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy támogassák a tisztelt Ház előtt fekvő törvényjavaslatot, mely jelentősebb szerepet ad az államháztartásért felelős miniszternek a nemzetközi klímafinanszírozást koordináló Zöld Klíma Alappal kapcsolatos folyamatokban, rendezi a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekhez szükséges, az EU más tagállamai által kiadott képesítések elismerését érintő szabályozást, rendezi az uniós jogharmonizációs célú feladatokat, egyszerűsíti a hatósági eljárásokat, csökkenti a bürokratikus terheket, továbbá deregulációs célokat is szolgál. Köszönöm figyelmüket. (Taps. ‑ Dr. Józsa István: Nagyon jó!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 257 2016.05.02. 7:06  188-298

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Balczó képviselő úrnak szeretném csak mondani, hogy én máshogy tudom egy kicsit… ‑ ahogy az európai parlamenti képviselők felszólalhatnak. Örülök, hogy felszólalhatott, és ez is volt a szándék. Ahogy tudom, volt korábban egy házbizottsági ülés, ahol nem minősítették uniós napirendnek valami véletlen folytán ezt a vitát. (Varju László: Én kezdeményeztem!) A lényege az, hogy felszólalhatnak, úgyhogy azt gondolom, hogy most nem akarok ezzel foglalkozni (Varju László: Elutasította Kövér úr!), de érdemes utánajárni. Tehát nem arról van szó, hogy bárki is ki akarta volna rekeszteni az európai parlamenti képviselőket. (Varju László: Én kezdeményeztem!) Megkérem képviselőtársamat, hogy ne ordibáljon közbe, menjen, keresse meg a pártvezérét (Varju László: Az igazat kell mondani, képviselő úr, és akkor nem lesz probléma!), menjen, keresse meg a pártvezérét, nyilván az uniós forrásokból bőven dőzsölhetnek ott. (Varju László: Kac-kac-kac!)

A következőt szeretném még elmondani. Engedjék meg, hogy mivel nagyon sok minden elhangzott, a legfontosabb adatokat hadd mondjam el, mert az elmúlt felszólalásoknál is bizonyos dolgokat kétségbe vontak, és mintha 2010 után minden rossz történt volna, előtte pedig jó volt az előkészítés, ezért tisztázzuk. Egy nagyon fontos adat van, ami kétségbevonhatatlan, hogy 2010-ig, az előző szocialista kormányok alatt az egész uniós keretösszeg 10 százalékát se sikerült lehívni. Utána pedig mára, az uniós ciklus végére több mint száz százalék fölött járunk. Ez egy tényadat. (Gőgös Zoltán: Semmit sem sikerült a három év alatt!) Közbeszólások az MSZP soraiból: Nulla lesz! ‑ Zaj. ‑ Az elnök csenget.) Aztán a többin lehet vitatkozni, hogy ez most hogyan hasznosult és milyen volt az előkészítés, de ez egy tényadat. (Varju László: Rosszabb lesz most, mint akkor!)

Az is kétségtelen, hogy az előkészítéshez kell idő (Zaj. ‑ Az elnök csenget.), erre volt bőven ideje az előző kormánynak is, az előző szocialista kormánynak, és biztos, hogy erre most is szükség van, de én azt gondolom, és engedjék meg, hogy erről beszéljek csak néhány percet, hogy itt szemléleti kérdések voltak. Igenis azt tapasztaltam a 2010 előtti különböző operatív programokban, hogy természetesen nagyon sok helyes törekvés mellett nagyon erőteljes dominanciája volt az uniós elvárásoknak való megfelelés, ami bizonyos minimális szinten, azt gondolom, helyes, ugyanakkor mintha tényleg arról volt szó, hogy az uniós elvárásnak feleljünk meg, és nem elsősorban az ország kifejezett érdekeit vették figyelembe.

(18.20)

Erre nagyon egyszerű példákat is tudok mondani, amivel 2010-ig mi Zala megyében küzdöttünk, például hogy egy uniós fejlesztésnél ne csak a falun áthaladó utat újítsák föl, ami természetesen nagyon jó a tehergépjármű-forgalom számára ‑ itt elsősorban a nemzetközi tehergépjármű-forgalom volt jelentős, például az M86-osnál ‑, de az ott lévő embereknek az lett volna az érdeke, hogy elkerülő utat építsenek elsősorban. Ezt sosem sikerült elérni különböző uniós előírásokra hivatkozva. Érdekes módon Ausztriában egyébként meg hasonló forgalomnál megépítették az elkerülő utakat. Sajnos 2010 után ezt valóban nem sikerült korrigálni, mert már elő voltak készítve a projektek. Hát, így lett egy igazán jó projektből, ami persze összességében biztos pozitív, de a helyben lakók abszolút nem érezhették az előnyeit.

Tehát ezért nagyon bonyolult a hatásmechanizmusa annak, hogy pontosan hány millió eurót vagy hány milliárd forintot hová költünk. Azt gondolom, hogy főleg az infrastruktúránál a hatásait rövid távon nagyon nehezen is lehet mérni. Mert mondhatnánk a vasútnál is, hogy a vasútnál 236 kilométer vasút újult meg európai színvonalon, de ha tudjuk azt, hogy 7600 kilométer a magyarországi vasútvonalak hossza, amiből körülbelül a fele a fővonal, akkor láthatjuk, hogy ez egy viszonylag szerény hossz. Mégis nyilvánvaló, hogy az ország szempontjából fontos, hogy ezeket a fejlesztéseket erre fordítsuk, ezeknek majd hosszabb távon lesz meg az eredménye, és egyelőre nem feltétlenül a gazdasági növekedéshez, hanem az életminőség változásához járulnak hozzá, de kétségtelenül nagy az út, míg elérjük az európai színvonalat.

Ugyanúgy, ahogy itt elhangzott LMP-s képvi­selőtársam részéről is, Burgenlanddal példálózott. Biztos sok igazság volt abban, amit mondott, és sok jó példa van, mi is néztük a burgenlandi uniós források felhasználását, de azért meg kell mondjam, hogy egy kiragadott dolog ez az összehasonlítás, mert nyilván tudni kellene, hogy mihez képest. Egyáltalában nem biztos, hogy Burgenland például föl tudott zárkózni Ausztria fejlettebb részéhez képest. Mint ahogy el kell ismerni, Magyarországon sem történt ez meg, de ezt nem lehet csak az uniós forrásoktól elvárni. Megfigyelhetők a tendenciák, mert annak idején részletesen elemezve a nyugat-dunántúli régiót, kimutatható volt, hogy míg a területi forrásoknál bizonyos kiegyenlítő mechanizmus működött ‑ itt is voltak persze régión belüli problémák, amit Brüsszel miatt nem sikerült megoldani ‑, de addig kétségtelen, hogy országosan és a nyugat-dunántúli régióban is az volt megfigyelhető, hogy főleg a gazdaságfejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó források igenis a nagy iparvárosok környékén koncentrálódtak, tehát azt erősítették, ahol eddig is volt a pénz. Mert ezt uniós forrásokkal igyekezni kell, de nehéz ellensúlyozni.

És mondhatnánk még nagyon sok olyan példát is, én egy dolgot szeretnék még kiemelni, amiről azt gondolom, hogy törekszünk arra, hogy jobb legyen az uniós források felhasználása, hiszen 2010 előtt például a területi forrásoknál volt olyan a nyugat-dunántúli régióban is, hogy szinte nem is tudtak eredményes pályázatot elérni. Egyszerűen olyanok voltak a kiírások, hogy egy cég nyert, az sem felelt meg, nem tudta megvalósítani, például a turisztikai attrakció programját a balatoni kiemelt üdülőkörzetben. Azóta ez sikerült több milliárd forint értékben, mert volt egyeztetés, fölmértük az igényeket, és pontosan a fölmért igények alapján megfelelően tudtak pályázni a vállalkozók és az önkormányzatok. Ez hiányzott igazából, ez az egyeztetés még, azt gondolom, a korábbi mechanizmusból. Tehát nagyon sok ilyen apró példát lehetne mutatni, tanulságot, amivel jobban lehet felhasználni a forrásokat.

De a leginkább, ami hiányzott 2010-ig ‑ és evvel be is fejezném az idő hiányában, hogy képviselőtársaimnak maradjon szó ‑, hogy leginkább a koncepcionális programok hiányoztak az oktatás és az egészségügy terén. 2010-ig igenis, azt tudom mondani, hogy úgy készítették el ezeket a nagyprogramokat, hogy hiányzott az a nagyprogram, ami mentén a fejlesztéseket fölfűzhették volna, és a pályázati módszer nem alkalmas arra, hogy a legjobb helyre menjenek a pénzek, hiszen a pályázaton nagyon sok mindent értékeltek, nem biztos, hogy ott fejlesztettek az oktatásban és az egészségügyben, ahol a leginkább kellett volna, mert nem ezek a fejlesztések voltak előkészítve. Ennek a változtatását kell elérni, és végül is azt gondolom, óriási eredmény az, hogy száz százalék fölött sikerült a pénzeket elkölteni, még akkor is, ha nyilvánvalóan lehetett volna a jobb előkészítéssel hatékonyabban elkölteni, és ezt a következő uniós ciklusban kell pótolni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 188-190 2016.05.09. 2:41  187-196

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képvi­selőtársaim! A múlt héten pénteken hozta nyilvánosságra a legfrissebb, hazánkról szóló országjelentését az OECD, amely több tekintetben értékelte Magyarország gazdasági teljesítményét.

Felmerül a kérdés az értékelést olvasva, jó úton járunk-e, hiszen 2010-től nemcsak gazdaságpolitikánkban, hanem valamennyi ágazati politikánkban is egy teljes körű szemléletváltást hajtottunk végre, és minden erőnkkel azon voltunk, hogy a Gyurcsány-Bajnai-korszak szocialista-szabad demokrata kormányai idején csődközeli állapotba sodort országot kihúzzuk az árokból és mielőbb növekedési pályára állítsuk. (Zaj, mozgás. ‑ Számos képviselő elhagyja a termet.) Ezt a kérdést nyilván sokféle szempontból lehet vizsgálni, de egy biztos: azért, amilyen változtatásokat végrehajtottunk az elmúlt években, kaptunk hideget-meleget a brüsszeli bürokratáktól kezdve egészen a hazai ellenzékig. Nem is volt ez meglepő számunkra, hiszen a polgári kormány az első pillanattól fogva egyértelművé tette mindenki számára, hogy a magyar családok oldalára áll (Folyamatos zaj. ‑ Az elnök megkocogtatja a csengőt.), ellentétben azon Gyurcsány-Bajnai-kormányokkal, akik a sorozatos rezsiáremelések, adóemelések mellett még egy teljes havi bérüket is elvették az embereknek.

Az OECD főtitkára a múlt héten pozitívan értékelte a 2010 és 2015 közötti időszakot, a gazdasági növekedés megteremtését. Teljesen egyértelmű volt számára…

ELNÖK: Képviselő úr, kicsit várjunk, zavarjuk a többieket, úgy látom! Legyenek olyan kedvesek, hagyják el az üléstermet, mert nem lehet hallani a képviselő urat! Várunk kicsit, képviselő úr. (Pillanatnyi szünet.) Öné a szó, képviselő úr.

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Teljesen egyértelmű volt tehát mindenki számára, hogy a Matolcsy György vezette nemzetgazdasági tárcának egyetlen fontos célkitűzés lebeghetett a szeme előtt: az ország helyreállítása többek között azért, hogy mi, magyarok ne jussunk Görögország sorsára. Brüsszel sorozatos fenyegetőzése és a hazai ellenzék számos kritikája ellenére mára már magabiztosan kijelenthetjük, hogy a Matolcsy-féle gazdaságpolitika sikeres volt.

Kérdezem az államtitkár urat: hogyan értékeli az OECD jelentését, mi a véleménye róla, és mit tart a jövőre vonatkozó tanulságoknak? Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 194 2016.05.09. 0:51  187-196

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! Valóban nagy sok mindenről szólnak az OECD-jelentések. A magyar ellenzéknek biztos nem minden szempontból kellemes olvasmány, hiszen olyanokat is elismer az elmúlt években, mint például a 2013-as munkahelyvédelmi akcióterv eredményei, általános helyzetű csoportok számára csökkentve a munkáltatói hozzájárulásokat; az oktatás területén a hátrányos helyzetű, általános és középiskolai tanulók támogatása, és természetesen az elmúlt időszak gazdasági eredményeit, amikről ön is beszél.

Természetesen az OECD-tanulmány kijelöl még feladatokat. Nagyon sok területen hasonlóan látja, mint a magyar kormány. Kérdezem önt: mik azok a feladatok még, amikről úgy gondolja, hogy különösen az OECD-tanulmánnyal összhangban meg kívánnak valósítani? Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 280 2016.05.09. 1:43  271-284

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elnézést, az előbb kellett volna talán szólnom, de hadd mondjam el, megköszönve a lehetőséget így is, hogy a bizottság ülésén megtárgyaltuk a törvényjavaslatot, és a bizottság támogatta, a Fenntartható fejlődés bizottsága a törvényjavaslatot. Módosító javaslatot is nyújtottam be a 10093/3. szám alatt, amelyben a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. részére történő információszolgáltatás biztosítását kívántam lehetővé tenni. A javaslatom továbbá lehetőséget teremt az egyedi hulladékgazdálkodási szolgáltatások esetében az azonnali számlázásra. Tehát támogatjuk a törvényjavaslatot.

Még annyit el szeretnék mondani, hiszen ezt a vitát már sokszor lefolytattuk, csak reagálva, mert nagyon sok minden elhangzott itt. (Heringes Anita: Képviselőtársam, itt sem volt!) El szeretném mondani, hogy az, amit általában mondanak, az nem igaz, hiszen a hulladékgazdálkodással kapcsolatos díjak akkor emelkedtek csak legfeljebb az elmúlt években, még 2010 környékén, amikor olyan projektek valósultak meg, ahol lényeges szolgáltatásnövelés volt, általában 2012 áprilisához képest pedig egyértelmű csökkentés volt, ezt nem akarja beismerni az MSZP, de ez így van.

Tehát elsődlegesen az embereknek olcsóbb a szemétszállítási díj, és ugyanakkor pedig ezek a javaslatok és a törvénytervezet pedig biztosítja azt, hogy majd kellő átalakulások után ugyanúgy biztonságosan folytatódjon ez a szolgáltatás. Köszönöm figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
150 100 2016.05.11. 8:17  1-206

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, az előttem szóló képviselők által elmondottakra a kormány képviselői válaszoltak, lényegében a tényeket felsorolva. Én azért azt hittem, amikor az előttem szóló képviselő, Novák Előd beszélt, hogy most annak lehetünk a tanúi, hogy azért nem mondott még le az alelnöki ambícióiról is, hiszen összefoglalta korábbi állításait, és felsorolta. Egy dologra szeretnék még azért kitérni, mert nagyon sokszor elmondta már itt a parlamentben, most már lassan én is megjegyzem, annyiszor elmondta ennek az Iránytű Intézetnek a felmérését. Egyrészt az államtitkár úr ismertette a tényeket, másrészt pedig csak fel szeretném hívni a figyelmet, hogy egy ilyen felmérésnél az a kérdés, hogy elégnek bizonyul-e valami, az egy felmérési szakember szempontjából is, tudják, nagyon félrevezető. Igazából ha költségvetést érintő kérdésekben akarunk felmérést készíteni, akkor egyetlenegy dolog elfogadott szakmailag: hogyha egy csomagot kell szétosztani különböző célokra, hiszen ha egyesével kérdezünk rá, hogy elégnek tartják-e valamire, akkor szinte mindenre azt fogják válaszolni, hogy nem elég, mert ez a dolgok természete. (Novák Előd: Kivéve a stadionokra! ‑ Font Sándor: Azt meg se kérdezzük!) Én tehát azt gondolom, hogy nyilvánvaló, hogy ez a felmérés érdekes lehet, de nem irányadó.

Természetesen abból a szempontból, én úgy gondolom, hogy nagyon helyes ‑ egyébként egyetértek vele ‑, hogy ezt a dolgot nem szabad annyiban hagyni, és az államtitkár úr el is mondta, hogy az elmúlt években milyen intézkedések történtek, és következetesen tovább kell vinni természetesen nemcsak a családi kedvezményeket, hanem még tovább kell javítani ‑ ez is tervbe van véve ‑ például a gyereket nevelő szülők, a kisgyermekes anyák munkavállalási lehetőségeit, és így tovább. Abban tehát egyetértünk, hogy ez a legfontosabb előttünk álló kérdés ezekben az években.

Az a szerencse ‑ ahogy az államtitkár úr elmondta ‑, illetve nem szerencse, hanem a kormány gazdaságfejlesztési politikájának a következménye, hogy ezekben az években már ezzel foglalkozhatunk valóban, és kétségtelen, hogy vannak olyan sikerek, amelyeket el kell ismerni. A legnagyobb kritikusok is elismerik, és az OECD felmérései szerint is jelentős előrehaladás történt 2010 és 2015 között az adók terén is, még akkor is, hogyha természetesen itt is azt lehet mondani, hogy nem lesznek elégedettek az emberek az adócsökkentéssel, és folytatni kell, hiszen különösen a versenyképesség javítása ügyében tovább lehet csökkenteni az adókat ‑ így ebben az évben is erre kerül sor. De megemlítem, hogy 2010 és 2015 között az OECD-tanulmány szerint is az általános adóteher a kis- és középvállalkozásoknál 54-ről 46 százalékra csökkent, tehát ez a jó irány, ezt kell folytatni. Vagy akár a hátrányos helyzetű és szerényebb körülmények között élő embereknél is volt azért javulás, hiszen az elmúlt öt év volt az, amikor a nettó minimálbér jelentősen, 11 százalékkal emelkedett, a korábbi időszakokban nem volt ilyen tendencia. És azt is hozzá kell tennem, hogy 2010 és 2015 között 560 ezer új munkahely keletkezett, és 200 ezer ebből a közfoglalkoztatott, ami szintén lehetőséget kínál a munkaerőpiacra való belépéshez. Ezek a fő tendenciák.

Emellett a 2017. évi költségvetést azért nevezzük az otthonteremtés és az adócsökkentés költségvetésének, mert most már nemcsak a vállalkozási terhek, az áfaterhek is csökkennek, és ismerik, hogy az otthonteremtésnek pedig milyen új lehetőségei vannak, amelyeket, nyugodtan mondhatjuk, nemcsak a tehetősek, hanem igenis a különböző szociális helyzetben lévők is igénybe vehetnek.

Ezenkívül egy olyan témára szeretnék kitérni, amelyről eddig nem volt szó a költségvetésnél, ágazati témákra, a környezetvédelem és a közlekedés kérdésére. Hogy a környezetvédelem és a közlekedés céljait hogyan szolgálja a költségvetés, röviden, nagyon röviden el kell mondanom, hogy mely főbb célokat szolgálja, csak ki szeretnék emelni egy célt, merthogy a környezetvédelem és a közlekedés összefügg, az elektromobilitásnak a támogatását, a Jedlik Ányos-tervet, amelynek van egy költségvetési lába is, 3 milliárd forint, nyilván ez kiegészülhet uniós forrásokkal, vagy a korábbi években az üvegházhatással kapcsolatos kvóta kapcsán keletkező pénzek felhasználásával. Itt a következő években nagy fejlődést fogunk látni: kiépülnek az elektromos autózás alap-infrastruktúrái, töltőállomások épülnek, gyorstöltőállomások, fizetési és elszámolási rendszerek kerülnek kialakításra, és elkezdődik egy olyan folyamat, amelynek révén Magyarország is részt vesz abban, hogy egyre nagyobb mértékben terjedjen el az elektromobilitás.

A közlekedésnél és a vasúti közlekedésnél is azt lehet látni, hogy összességében jelentősen nőnek az összegek (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.), 2010‑től növekvő összegekről van itt szó. Ebben az évben, 2017-ben is tovább növekszik mind a kettő, a közúti tevékenység és a vasúti közlekedés ügye is.

(18.10)

Kétségtelen, hogy ilyen szempontból, és arra most nincs idő, hogy ezt részletezzem, hogy itt a hazai források és az uniós források egymást kiegészítik, és így bizony nem könnyű átlátni, de összességében mindenképpen nagyobb növekedésről van szó.

Ezt el kell mondani, mint ahogy azért ki szeretnék még arra térni itt a költségvetési vita elején, és reggel is több sajtótermék egy olyan értelmezést indított el, amely szerint bizonyos ágazatokban csökkennek a források, és elég érdekes módon itt az oktatást is felsorolták. Ezt csak úgy tudom elképzelni, hogy valaki tévesen vagy szándékosan tévesen csoportosított összegeket, vagy egyáltalán kitalálta. Tehát ezért nem könnyű a költségvetés átnézése ilyen szempontból. A közlekedés és környezetvédelemnél is össze lehet nézni, de ott csak pozitív összegek jönnek ki, és a következő években jelentős fejlesztésről számolhatunk be.

Ki szeretném emelni még a közlekedési célok közül a közúti közlekedés biztonságának javítását, amelyre szintén 198 millió forint van. Ez azért nagyon fontos, mert ez az egyik legfontosabb célkitűzés, közösen az Európai Bizottsággal, valamint olyan célokat is, amelyek egyedi stratégiai célok, például a Budapest-Belgrád vasútvonal építésére is van előirányzott pénz, vagy akár a kulcsfontosságú budapesti közlekedési beruházásokra is külön összeg, 9,2 milliárd, és a budai vasúti közlekedés fejlesztésére is 5 milliárd forintot szán a költségvetés. Ahogy nagyon fontos, hogy vidéken a regionális repülőterek működésének támogatására is most már 400 millió forintot nevesít a költségvetés.

Természetesen a közútfejlesztés, amelynek egy nagy része az IKOP-ból, tehát az integrált közúti operatív programból történik a priorizált vasúti fejlesztések mellett, így hazai forrásból lesz kiegészítve, hogy a főbb célokat elérjük, a megyei jogú városok bekapcsolását az országos gyorsforgalmi úthálózatba. Van, amelyet meg lehetett oldani uniós forrásból Szombathelyen, de Eger, Kaposvár, Békéscsaba bekapcsolása is készül, de Zalaegerszegnél ugyancsak készülnek egyelőre a tervek, amely zalaegerszegi út Hévízt és Keszthelyt is be fogja kapcsolni a gyorsforgalmi autópálya-hálózatba.

Tehát elmondhatjuk ‑ és ezzel fejezném be ‑, hogy prioritás az otthonteremtés és az adócsökkentés, de tovább folytatódnak uniós források és hazai források alapján a fejlesztések is, így a vasúti és a közúti közlekedésben is jelentős fejlesztéseket fogunk látni a 2017-es évben is. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 210 2016.05.24. 1:37  207-220

MANNINGER JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A nemzetközi vasúti árufuvarozásról szóló megállapodás ‑ amit SZMGSZ-nek hívunk ‑ mellékletének éves módosítását a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásokról szóló törvény alapján kell törvényben kihirdetni. A 2015. évi változások az SZMGSZ és a mellékletei tartalmát jelentősen, érdemi módon érintették, így ismételten szükségessé vált az egységes szerkezetben történő kihirdetés, amely egyúttal már tartalmazza a 2016. évi módosításokat is.

Államtitkár úr expozéjában már említette, hogy a 2015. évi módosítások a megállapodás mely területeit érintik. A módosítások kihirdetésével a Magyarországon működő, nemzetközi fuvarozásban részt vevő vasúttársaságok a jövőben egyszerűbben tudják alkalmazni a megállapodásban foglaltakat az áruk közvetlen nemzetközi forgalmában, a tagállamok vasúti vonalain végzett fuvarozások esetében.

Mindenképpen szükséges és elengedhetetlen, hogy az SZMGSZ-ben Magyarország részes fél legyen a keleti irányú vasúti árufuvarozás végzéséhez, mivel a keleti irányú áruszállítás szabályait, előírásait tartalmazza részletesen. A megállapodás és a mellékletek kihirdetése pedig szükséges ahhoz, hogy a hazánkban működő, illetve a nemzetközi fuvarozásban részt vevő vasúttársaságok sikeresen és zavartalanul végezzék tevékenységüket. Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 216 2016.05.24. 2:00  207-220

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! Csak röviden szeretnék szólni, mert az előttem lévő képviselőtársam nem a napirendi pontról beszélt. (Ander Balázs: Dehogynem!) Ha lenne olyan szabály, hogy a napirendi pont szűkebb értelmezéséről lehetne beszélni, akkor… (Ander Balázs közbeszól.), tehát ő egy vasutas vitanapot nyitott meg ezzel, én nem kívánok ebben részt venni, de azért meg szeretném jegyezni, hogy kísérje figyelemmel a magyar vasutak helyzetét alaposabban, és akkor láthatja, hogy jóllehet nagyon sok a probléma, természetesen a bérek soha nem elegendőek, a fejlesztések valóban csak lépcsőzetesen valósulhatnak meg, az is igaz, hogy nagyon sokba kerül egy vasúti pálya felújítása, habár ezt érdemes lenne nemzetközi viszonylatban is összehasonlítani, de mégis, ezzel együtt azt mondom, hogy nyilván az uniós források segítségével is és az átszervezésnek köszönhetően a magyar vasút számos kiváló eredményt produkált az elmúlt évben és fog a következő években is. Úgyhogy azt kívánom, hogy majd ezt élvezhesse, habár kétségtelen, ez még nem az ország minden területén jelentkezik, csak egyes területeken, egyes felújított vonalakon, ahol új szerelvények járnak, de ez fokozatosan az egész országra kiterjed, és több helyen megfigyelhetjük majd, hogy igazából versenyképes lesz a vasúti személyszállítás is, a teherszállítás is remélhetőleg.

Képviselőtársaim, még egyet szeretnék elmondani: hogy a RoLa szállítás egyedül akkor volt életképes, amikor a kamionoknak külön engedélyt kellett kérni, külön kvótájuk volt, tehát ez egy teljesen más időszak. Ezzel együtt abban egyetértünk, és én azt gondolom, hogy az elektronikus útdíj bevezetése és számos más intézkedés is, igenis figyelembe veszi a közlekedéspolitika a környezetvédelmi szempontokat, és előnyben részesíti az árufuvarozást a vasúti téren is, nyilván azzal együtt, hogy a közlekedéspolitika területén még sok a teendő. Köszönöm a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 222 2016.05.24. 1:33  221-229

MANNINGER JENŐ (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A földgázszállításirendszer-üzemeltetők közötti rendszer-egyensúlyozásra vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról szóló 312/2014/EU rendelet alapján a rövid távú földgáz-nagykereskedelmi piac előmozdítása érdekében a tagállamoknak úgynevezett kereskedési platformot vagy platformokat kell létrehozniuk. Ilyen tevékenységet Magyarországon egyrészt az FGSZ Földgázszállító Zrt. úgynevezett egyensúlyozó platformjának bázisán, másrészt a szervezett piacon, vagyis a gáztőzsdén kézenfekvő kialakítani.

(20.40)

Tekintettel arra, hogy a hazai földgázpiac mérete nem indokolja két külön kereskedési platform működtetését, az érintett szereplők egyeztetéseket folytatnak a kereskedési platform közös üzemeltetéséről, a szervezett földgázpiaci engedélyes bázisán 2016. október 1-jei üzemkezdettel. A földgázellátásról szóló törvény jelenleg kizárólag a villamosenergia-rend­szer­irányító számára biztosít lehetőséget arra, hogy a szervezett földgázpiacot működtető társaságban ré­sze­sedést szerezzen.

A földgázellátásról szóló törvényben szükséges annak biztosítása, hogy a szervezett földgázpiacot működtető részvénytársaságban való tulajdonszerzési korlát alóli kivétel tekintetében a földgáz-rend­szerirányítóra a villamosenergia-átviteli rendszerirányítóval megegyező szabályok vonatkozzanak. Ezt tartalmazza az előterjesztés, amelyet kérem, hogy támogassanak. Köszönöm figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 232 2016.05.24. 1:07  229-239

MANNINGER JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy államtitkár úr ismertette, a módosítás megteremti a lehetőséget a földgázt alapanyagként felhasználó vegyipar számára a befizetett biztonsági készletezési tagdíj visszaigénylésére. Magyarországon a vegyipari alapanyagként és nem energetikai célból felhasználásra került földgáz mintegy 14 százaléka az ipari célból felhasznált földgáznak, amit vegyipari alapanyagként használnak, tehát látjuk, hogy az egésznek egy kisebb százalékáról van szó. Ugyanakkor ez igen jelentős a vegyipar számára.

A készletezési díj megfizetése a vegyipari vállalkozások versenyképességének csökkentését eredményezi, ezen javaslat célja pedig ezen vegyipari vállalkozások részére ‑ a kőolaj biztonsági készletezése szabályozásához hasonlóan ‑ a törvény módosítása által olyan jogi környezet kialakítása, amely lehetőséget biztosít költségeik csökkentésére, ezáltal versenyképességük növelésére. Ezért kérem a javaslat támogatását. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
158 297 2016.05.30. 4:26  198-356

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Lehet, hogy egy ilyen vitanapnak az eredeti szándék mellett van olyan célja is, hogy valóban érdemben vitatkozzunk bizonyos témákról, de ahogy szokott, egy vitanap aztán inkább egy ilyen verseny lesz, hogy ki tud nagyobbat mondani. Nyilván az ellenzék részéről, azt hiszem, hogy Novák Elődöt és Harangozó Gábort nehéz túlszárnyalni, de igyekezni kell még a hátralévő időben.

Én magam is úgy gondoltam, hogy nem nagyon beszélek már az MSZP-s múltról, de aztán itt elhangzott egy olyan képtelen mondat, amit Novák Elődnek is nehéz lesz túlszárnyalnia: Harangozó képviselő úr azt mondta, hogy példát kell majd venni az MSZP-ről.

Javaslom fiatal kora ellenére, hogy tanulmányozza egy kicsit a képviselőtársainak és annak a közegnek a nem régi múltját, amelyben dolgozik, hiszen az MSZP valóban egy olyan szervezetként működött, amely az állami vagyon eltüntetésére, kiszervezésére szakosodott, és természetesen azért ennek volt offshore háttere is.

Egészen konkrétan, ha példát akarnánk venni róla, akkor az nagyon szomorú lenne az egész országra nézve. Voltak olyan esetek, itt elhangzott már, és említették sokan, a Magyar Nemzeti Bank elnökét akkor nevezték ki, amikor az MSZP volt kormányon, amely offshore-ban tartotta a vagyonát, de beszélhetünk nagyon sok minden másról is. Én most egy kevésbé ismert dologról beszélnék, amely szintén azért egy példa volt arra, hogy hogyan próbálták kiszervezni a vagyont, mert vagy privatizálták a vagyont és eladták, vagy úgynevezett kiszervezés címén próbálták meg különböző cégeknek átjátszani. Akkor alakult meg a Volán-vizsgálóbizottság, amelynél egyértelműen az MSZP idején elkezdték a közlekedési cégek kiszervezését is. Szerencsére aztán ez nem valósult meg. A Volán esetében is láthattuk a vizs­gálóbizottság működése esetén, hogy az alvállalkozók már MSZP-s kötődésekkel rendelkeztek, és jelentős offshore hátterük is volt. Szerencsére már nem volt idő végrehajtani az eredeti célt és kiszervezni a tevékenységet. 2010 után pedig, amikor megalakult az új kormány, valószínűleg látva azt, hogy megváltoztak a körülmények, érdekes módon ezeknek a cégeknek, amelyeknek különböző szerződéseik voltak a Volán-cégekkel, itt elsősorban a Volán-busszal, hirtelen magyar tulajdonosuk lett. Tehát megváltozott a tulajdonosi struktúra.

Ez így elmaradt egyébként, kétségtelenül ezt el kell ismerni, hogy elmaradt a számonkérés, habár ennek egyértelmű okai vannak. Próbáltuk kikutatni, hogy kik állnak az offshore háttér mögött. Nem lehetett kikutatni, mert természetesen jogszerű módszerekkel ezt nehéz is elérni, hisz az offshore-nak pont az a lényege, hogy ne tudjuk meg, hogy ki van a cégek mögött. Azt gondolom, hogy mindent elkövettünk. Ez nem sikerült, a számonkérés tehát így elmaradt, de az is elmaradt, hogy az MSZP ki tudja privatizálni, ki tudja szervezni és eltüntetni a közlekedési cégek vagyonát offshore háttérben is.

Tehát ez az MSZP-s múlthoz kőkeményen hozzátartozik. Tehát ezeket a példákat azért említettem, hogy ha már példát kéne venni az MSZP-ről, egyetlenegy példát lehet venni, azt lehet mondani, hogy amit az MSZP csinált, azt nyilván nem szabad csinálni.

Azt gondolom, hogy itt elhangzottak különböző vádak. Én az uniós forrásokra szeretnék még egy mondat erejéig kitérni. Azt gondolom, hogy igenis 2013 után nagyon szigorú törvények és előírások léptek életbe. Tehát nem lehet találni az elmúlt években olyat, hogy offshore cégek uniós támogatáshoz jutottak volna. Nagyon sok eljárást felfüggesztettek, és körültekintően jár el ilyen szempontból a kormányzat. Azt gondolom, hogy ez is azt igazolja, hogy mindent megtesz azért, hogy ne offshore cégekhez jussanak az állami támogatások és az állami pénzek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 55 2016.09.27. 1:00  52-61

MANNINGER JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az államtitkár úr részletesen ismertette a nemzetközi vasúti árufuvarozásról szóló megállapodás tartalmát és mellékleteit. Tekintettel arra, hogy ezt törvényben kell szabályozni, szükséges is, hogy ezt ismerjük.

Annyit szeretnék hozzátenni a Fidesz-frakció nevében, hogy feltétlenül szükséges ennek a megállapodásnak a léte, hiszen ha nem lenne, a keleti árufuvarozásban is kétoldalú megállapodásokat kellene kötni, ami sokkal bonyolultabbá és nehézkesebbé tenné a működést. Tekintettel arra, hogy elengedhetetlen a keleti irányú árufuvarozás végzéséhez és nincs alternatívája ennek a megállapodásnak, mindenképpen azt javaslom, hogy a Ház támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
182 217 2016.11.07. 1:20  208-219

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Tisztelt Képvi­selőtársaim! Természetesen ezekről a témákról lehet fontos vitát folytatni, nyilván nem azon a demagóg módon, ahogy itt hallhattuk. Azt állítani, hogy egy kormány gazdaságpolitikájának következtében százezrek mennek külföldre, mindenki tudja, hogy teljes félrevezetés, hiszen az összes volt csatlakozó ország ‑ vagy nevezhetjük: volt szocialista ország ‑ ha­sonló problémákkal küzd. Tehát kétségtelenül egy komoly gond a munkaerő-elvándorlás, de ez az egész Európai Unióra is érvényes probléma. Tehát lehet ezeknek az okairól beszélni, de ilyen demagóg megközelítéssel még a vitát elkezdeni sem érdemes, pedig a téma nagyon fontos.

Azért azt is el kell mondanom, hogy a szakképzett munkaerő hiánya jelentkezik és munkaerőhiány jelentkezik Magyarországon, annak, ne felejtsük el, a legfontosabb oka a gazdaság fejlődése és valóban, a munkanélküliség csökkentése. Lehet beszélni a közmunkaprogram sikeresebbé tételéről, nagyon fontos a szakképzett munkaerő megteremtése, a kormányzatnak rengeteg olyan programja van ‑ és ez foglalkozik a szakképzés átalakításával ‑, amely mindezt célozza. De azt gondolom, rengeteg lehetőség volt, hogy erről beszéljünk és a következőkben is lehessen beszélni. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
182 229 2016.11.07. 1:59  220-231

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Tisztelt Képvi­selőtársaim! Gondolom, hogy az önkormányzatoknak most is rengeteg lehetőségük van jogszabályi keretek között is betartatni és növelni a zöldfelületeket. Egy zöldterület-fejlesztés nyilván évtizedes időtartamot ölel át, és itt elhangzott, hogy milyen kevés a zöldterület a fővárosban. Valóban lehet mondani, hogy a kilencvenes és a kétezres években nem sikerült ezeket a zöldterületeket nemcsak hogy növelni, hanem maguknak a zöldterületeknek a minősége is nagyon leromlott, lásd például az éppen idézett Népligetet vagy akár a Városligetet.

Örvendetes viszont, hogy a fővárosban vannak pozitív kezdeményezések is ‑ bár önök ezt nyilván elfelejtették, legalábbis az előző hozzászólók ‑, éppen a mostani kormányzat alatt szüntették meg a fővárosnak az egyik leginkább légszennyezett helyén, a Margit körúton azt az irodaházat, ami elfogta a szabad levegőáramlás helyét, illetve akadályként tornyosult. Nagyon fontos volt, hogy ez megszűnt. Ugyancsak örömteli hír, hogy itt a mostani újságokban is megjelent, tehát olvashatták képviselőtársaim, hogy 160 új fát telepítettek a Margit körúton.

Természetesen a további fejlesztés is nagyon fontos, van egy fővárosi terv erre. Nyilván lehet ez olyan, mint a béremelés, tehát mindig lehet többet mondani. Azt gondolom, hogy nagyon fontos, hogy akár 1600 fáról vagy 10 ezer fáról beszéljünk, azért tudni kell, hogy ez mekkora területre vonatkozik, hogy ezek a tervek megvalósuljanak, és valóban ez még sokkal többet ér, mint a jelenlegi zöldfelületek karbantartása, ha új zöldfelületek nyílnak, és elsősorban sikerül ezt a több ezres faültetési programot megvalósítani. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
183 90 2016.11.08. 2:24  87-98

MANNINGER JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk lévő javaslat célja, hogy az állami tulajdonban álló közpark és hasonló ingatlanok a törvény erejénél fogva ingyenesen az önkormányzat tulajdonába kerüljenek. A javaslat mellékletében szereplő közparkok fenntartása és üzemeltetése jelenleg az állam feladata, a közparkok fenntartásához kapcsolódó állami feladat önkormányzatok részére történő átadásával egyidejűleg sor kerül a feladatellátást szolgáló ingatlanok átadására is. Szeretném jelezni, hogy a javaslatban meghatározott vagyonjuttatással az érintett ingatlanok a nemzeti vagyon körén belül, továbbá immáron nem állami, hanem önkormányzati kizárólagos tulajdonban maradnak.

Az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján megalkotott nemzeti vagyonról szóló törvény rögzíti, hogy a nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása, a nemzeti vagyongazdálkodás feladata a nemzeti vagyon rendeltetésnek megfelelő és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének, állagának megőrzése.

(14.50)

Az állami tulajdonban álló ingatlanportfólióban számos olyan közpark, park található, amely állami közfeladat ellátásához nem szükséges, ugyanakkor az önkormányzati feladatok hatékony ellátásához hozzájárulhat.

Az előterjesztés és a javaslat másik része az Erzsébet tér mint közpark állami feladatot képező üzemeltetéséhez kapcsolóan további, a tér részét képező, Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában álló ingatlanok állami tulajdonba adásáról rendelkezik. Ezzel egy tulajdonjogilag is egységesen kezelhető és üzemeltethető közparki terület alakítható ki. Az Erzsébet tér mint közpark üzemeltetése körében a zöldfelületek fejlesztését és karbantartását az állam Belváros-Lipótváros, Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzata útján az erre a célra nevesített támogatás biztosítása mellett látja el. Az ingatlanok részét képező felületek fejlesztésére és karbantartására vonatkozó üzemeltetési szerződést az állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. köti meg.

Tisztelt Ház! A fenti praktikus szempontokra tekintettel kérem, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
183 102 2016.11.08. 7:26  99-166

MANNINGER JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Fontos törvényjavaslat fekszik előttünk, amely több olyan problémát orvosol, ami a turizmus területén az utóbbi időben felmerült. A turizmus az utóbbi években Magyarországon ilyen formában is sikerágazat, rendkívül fontos, hiszen 338 ezer embernek közvetlenül ad munkát, a GDP 9,8 százalékát tette ki a ta­va­lyi évben. Azt is elmondhatjuk, hogy ’14-ről ’15‑re is sikert tükröző adatokról számolhatunk be. A külföldi turisták száma 17 százalékkal emelkedett, a bel­földi vendégéjszakák száma 7 százalékkal, a külföldieké 4 százalékkal emelkedett. Sikeres volt a gyógy­turizmus is, láthatjuk, különösen Budapest ér el rendkívüli sikereket a turizmusban az utóbbi időben.

Természetesen, ha elemezni akarjuk a helyzetet, akkor a jelenlegi sikerek mellett is fontos az, hogy növeljük a versenyképességet, hiszen valóban, a régióval összemérve még számos teendő adódik. Az első és leglátványosabb probléma, amit az előterjesztés jelez, hogy a turisztikai szolgáltatók relatíve kevés és relatíve kis vásárlóerejű turista elcsábítása, illetve megtartása érdekében az árakban tudnak versenyezni egymással, ami törvényszerűen minőségproblémákhoz vezethet, illetve konzerválhatja az olcsó, még éppen elfogadható minőséget a kínálati oldalon, és ritkán vezethet belső indíttatású minőségi fejlesztéshez.

A második probléma a turisztikai kínálat térbeli és időbeli koncentrációja. A hazai turizmust területi koncentráció jellemzi. Az összes vendégéjszaka kétharmada a Budapest, a Közép-Duna-vidék, illetve a Balaton és a Nyugat-Dunántúl régiókban realizálódik. A külföldi vendégforgalom erősen Budapestre koncentrálódik, a belföldi turizmus kevésbé koncentrált. A területi koncentráció mellett az időbeli koncentráció is létezik, nagyon erős a szezonalitás a magyarországi turizmusban.

A harmadik strukturális probléma, hogy a turisztikai fejlesztések tervezéséhez nem szolgálnak alkalmas keretként a kialakult közigazgatási egységek és területfejlesztési kategóriák. Az egy-egy turisztikai ajánlatcsomagként megjeleníthető turisztikai fogadóteret komplex módon kell fejleszteni, és nem külön-külön egy-egy attrakciót. Ez a megfontolás és munkamódszer áll több európai ország, például Ausztria, Olaszország turisztikai sikerei mögött is. A turisztikai desztinációk kijelölése és a kereteik között működő szolgáltatók teljesítményének mérése és értékelése teszi lehetővé a szakpolitikai és fejlesztéspolitikai döntések megalapozását.

Tisztelt Ház! 2016 tavaszán a kormány új irányt szabott a turizmusnak. Ennek keretében jelentősen átszervezte a turizmus állami irányítását. Ennek indoka az a felismerés volt, hogy a turizmusban, ami a nemzetgazdaság kiemelkedő jelentőségű ágazata, jelentős növekedési potenciál van, de ez csak a korábbinál hatékonyabb irányítási struktúrával aknázható ki. A cél az, hogy a turisztikai marketingmunka újuljon meg, mind volumen, mind attraktivitás, mind technológia tekintetében. Az állam emelje ma­gasabb szintre és összpontosítsa a fejlesztések koordinációját, az állam intézményei útján maga gondoskodjon egyes kiemelt fejlesztések megvalósításáról.

A fenti célok érdekében a korábbi turisztikai marketingaktivitás mellett, illetve helyett állami feladatként meg kell határoznunk a turizmus szakmai fejlesztését, vagyis hogy ne csak áruljuk a terméket, hanem feladat a termék fejlesztése is. A törvényjavaslat rögzíti, hogy a hazai költségvetésből és az európai uniós forrásokból megvalósuló turisztikai fejlesztések tervezése az állam feladata, valamint kimondja, hogy a turisztikai tervezés alapegysége a releváns turisztikai fogadóterület. Definiálja a turisztikai desztináció általános fogalmát, meghatározza a fejlesztések célját, valamint a desztináció fejlesztésével kapcsolatos alapvető állami feladatok ellátásáért való felelősség címzettjét.

A javaslat meghatározza a turisztikai fejlesztések tervezésével kapcsolatos legfontosabb állami feladatokat, és rögzíti, hogy azokat a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. látja el. Az állami feladatok meghatározása ugyanakkor értelemszerűen nem érinti, nem korlátozza az önkormányzatok törvényben rögzített turisztikai feladatellátását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ehhez még hadd tegyem hozzá, hogy Magyarország adottságai, hagyományai a turizmus és a vendéglátás területén kiválóak. A meglévő természetföldrajzi, kulturális adottságaink és a vendéglátás terén meglévő mesterségbeli tudásunk kiaknázása érdekében azonban koncepcionálisan új megközelítés szükséges. Az országmárka-kommunikáció és a helyi turisztikai márkák közötti szinten ki kell alakítani, fel kell építeni az eladható térségi márkákat. Jelenleg Magyarországon Budapest és a Balaton az a két turisztikai térség, amelyek önmagukban képesek megjelenni a nemzetközi szintű turisztikai kínálatban.

Az ország érdeke e két húzó desztináció fejlesztése mellett harmadik, negyedik, majd további térségek pozicionálása. Meg kell itt említeni természetesen, hogy a húzódesztinációkat is fejleszteni kell, hiszen nemzetközi jellegű turizmust, világhírnevet csak a leghúzóbb desztinációkra, így Budapestre, a Balatonra és remélhetőleg még egyéb borvidékek kifejlesztésére lehet alapozni. Ennek jegyében a törvényjavaslat adta felhatalmazás alapján a kormány meghatározza majd a turisztikai desztinációk rendszerét és magukat a desztinációkat. A turisztikai szempontból kiemelkedő, a beutazó turizmus tekintetében meghatározó fogadóterületeket a kormány kiemelt fejlesztési célterületként, úgynevezett turisztikai fejlesztési térségként határozhatja meg.

Tisztelt Ház! Elmondhatjuk, hogy az elmúlt időszakban a turizmus számos kiváló eredményt produkált, szükség van még a további javításra, a versenyképesség fokozására. Itt egy kitérőt hadd tegyek! Az elmúlt időszakban megjelentek bizonyos cikkek, amelyek a gyógyturizmus sikerességét próbálták meg kétségbe vonni. Ha a számokat nézzük és azt, hogy az elmúlt időszakban, kifejezetten a külföldi turistákról beszélek most, az elmúlt években milyen területeket látogattak meg, akkor Budapest után Hévíz, Bükk és Hajdúszoboszló következik. Tehát láthatjuk, hogy a gyógyturizmus fejlesztése is rendkívül szükséges volt. Természetesen most a részletekre nem térek ki, hiszen valóban egyes fejlesztések, beruházások részleteiben megvitathatók. De azt gondolom, hogy az irány eddig is jó volt, de sokkal fontosabb az eddigiekhez képest is, hogy növeljük versenyképességünket, azaz igényesebb, fizetőképesebb vendégeket is tudjunk Magyarországra vonzani, különösen a kijelölt régiókba, ahol ez a lehetőség adott. Azt gondolom, tisztelt Ház, tisztelt elnök úr, hogy olyan javaslat fekszik az Országgyűlés előtt, amely reményt ad arra, hogy a turisztikai ágazat a jelenleginél még hatékonyabb, még professzionálisabb keretek között működjön, ezért kérem, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
183 122-124 2016.11.08. 5:26  99-166

MANNINGER JENŐ (Fidesz): (Hangosítás nélkül:) Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Reagálnék néhány dologra. Elhangzott, hogy a turizmusról nyilván egy vitanapot lehetne rendezni, én megpróbálok csak…

ELNÖK: A mikrofont!

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnézést, felrakom a mikrofont. (Megtörténik.) Tisztelt Képviselőtársaim! Reagálnék néhány dologra. Legelőször is azt hangsúlyoznám, hogy azt gondolom, az előterjesztésnél azt kell nézni, ha már újságcikkeket idéztek, akkor azt is olvashatták volna, hogy a magyar turizmus vezetői egyértelműen azt nyilatkozták, hogy ők vállalták azt, hogy növelik a bevételeket, a turizmuságazatból származó bevételeket. Akkor fel kell tételeznem, hogy ez az előterjesztés is azt szolgálja, hogy az ország bevételeit növelik, hogy egészen világosan fogalmazzak, kimutathatóan a következő években, hiszen mint említettem, annak ellenére, hogy a turizmus most is sikeres, még vannak benne tartalékok, vagy ha máshonnan nézzük, akkor javítani kell a versenyképességet, mert a szomszédos régiókban is igen komoly fejlesztéseket valósítottak meg, és maga a turizmus rendszere is kíván dolgokat.

Az MSZP képviselőjének én csak azt tudom mondani, nyilván én tudom, hogy nem személyesen érintett ebben, a meséket akkor még hallgatta, amikor az MSZP kormányon volt, de ha már mesékről beszél, akkor azt mindig úgy kellene kezdenie az MSZP-nek, hogy hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Magyar Szocialista Párt, amely politikájának a lényege volt a nemzeti vagyon kiárusítása. És akkor innentől lehet beszélgetni, ha már mesékről akar beszélni.

Szó volt a desztinációról, hogy miért szükséges. Azt tudom mondani, hogy az előterjesztésnek nagyon fontos része a desztináció és a hozzá kapcsolódó marketing fejlesztése. Azért van rá szükség, mert azt valóban lehet látni, hogy Magyarországon bizonyos térségekben még megvan ez a fajta együttműködés, ami egy adott térségre vonatkozik… ‑ a térséget lehet eladni. Az utazó, a turista egy adott térségbe megy, adott igényekkel; és nem is pontosan egy adott településhez vagy egy adott egységhez ragaszkodik, hanem egy adott térséghez, amelyik bizonyos igényeket szolgál, hadd ne menjek bele, hogy ezek pontosan mik. Ezeket kell beazonosítani, ezeket kell bemutatni. Ezért szükséges a desztináció és az ahhoz fűződő marketing. Azt hiszem, ez Magyarországon még sok kívánnivalót hagy maga után, hiszen él a külföldiekben egy bizonyos, Magyarországról alkotott kép, amelyet persze tovább kell vinni, hiszen az is hoz turistákat és abban is vannak értékek, de fel kell építeni új értékeket is, amelyeket be lehet mutatni. Ennek vannak már jelei, akár a Balatonon, akár Budapesten is.

És itt kapcsolódnék ahhoz a megjegyzéséhez, mert Sallai elnök urat nagyon tisztelem azért, hogy a vidéki értékeket próbálja behozni, és valóban nagyon sok fejlesztést lehet elemezni, hogy hasznos volt vagy nem, de amit ő mond, hogy itt államosítás történik. Ha tényleg olyan zavarosan fogalmaz, hogy a kocsmaturizmust említette, mint amit az állam építeni akar. Nevezzük úgy, ahogy ő mondta: a budapesti kocsmaturizmushoz az államnak semmi köze nincs, és a jövőben sem lesz. Ez kizárólag néhány tehetséges építésznek és a város adottságainak köszönhetően fejlődött, és nagyon hasznosan hozzájárul a turizmus bevételeihez. Semmifajta államosításról sincs szó sem ezen a területen és általában más területeken sem.

Még egy dolgot el kell mondanom, mert itt is elhangzott a Balatonnal kapcsolatos 320 milliárd. Képviselőtársam biztosan értesült már róla, hogy azóta átdolgozták a javaslatot. Bizonyos mértékű át­dolgozás történt, és tulajdonképpen még több forrás állhat a Balaton rendelkezésére. De itt sincs központosítás, hiszen gyakorlatilag arról van szó, hogy előtte operatív programokból állt össze, és most, a felülvizsgálat után kissé változhat, de ugyanúgy az európai uniós operatív programokból áll össze az a csomag, amelyet a Balatonra lehet fordítani. Ugyanúgy az irányító hatóságok döntenek, és ugyanúgy figyelembe veszik az egész országot, csak ezen belül megvizsgálták, és össze lehet állítani, hogy mi az, amit a Balatonra célszerű fordítani.

Ugyancsak ebben szerepel a kastélyprogram is. A kastélyprogramot igazából nem is érinti ez az előterjesztés. A kastélyprogram uniós GINOP-for­rá­sok­ból valósulhat meg, ennek is megvannak a megfelelő előírásai. A turizmusfejlesztésnél általában elmondható, hogy a többségük a GINOP- és a TOP-forrá­sokból fog megvalósulni, amelyek egyébként biztosítják a területi fejlesztéseket is.

Tehát a TOP-ból több tíz milliárd forintos fejlesztést valósítanak meg, amit a helyi szereplők, a helyi pályázatok önkormányzatai alapján valósítanak meg, tehát itt sincs szó semmilyen központosításról. A turisztikai ügynökséggel kapcsolatos dolgok kapcsán pedig, mint mondtam, azt ígérték, hogy növelik a bevételeket. Tehát ennek a reményében és a szükséges változtatások igényével kérem azt, hogy támogassák a javaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
183 148 2016.11.08. 3:27  99-166

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselők! Megpróbálom röviden, szinte két percben összefoglalni, hogy ne kelljen már kétpercessel élnem, de néhány dologra szeretnék reagálni gyorsan.

A Balatonnak van koncepciója, én nem akarom most itt elmondani, mert akkor tényleg elmenne az idő. Kepli képviselőtársunknak azt javaslom, hogy olvasson újságot. Az újságokban ez részletesen le van írva, nagyon sok sajtótájékoztató volt a különböző ba­latoni turisztikai fejlesztésekről, amelyek az ope­ra­tív programokból valósulnak meg. Az elmúlt idő­szak­ban is rengeteg ilyet tapasztalhatott. Tehát van kon­cepció, a Balaton Fejlesztési Tanácsnak is van egy kész koncepciója, azt is bizonyára megismerheti. Az egy más kérdés, hogy persze minden döntést nem hoz meg egy koncepció, ez teljesen igaz, ahogy itt el­hangzott. Az önök pártjában sincs egyetértés például egy komp esetében. Aki a nyugati medencében van, az támogatja, aki a keletiben, az nem és így tovább. De ez érthető, bizonyos döntéseket egy koncepció nem tartalmaz, tehát utána a konkrét fejlesztési döntéseket mindig lehet vitatni természetesen, de van egy koncepció.

A térséggel kapcsolatban is még egyszer el­mon­da­nám, tehát a desztináció vagy nevezzük cél­te­rü­let­nek, most ilyen szempontból ezt majd a turisztikai szakmával együtt kell nyilván kidolgozni, hogy milyen magyar szóval lehet ezt helyettesíteni, de a lényege az ennek, hogy szükség van a térségi mar­ke­ting­re. Abban egyetértünk, hogy többszereplős tör­té­net, tehát nyilván az állam mellett a helyi sze­rep­lők­nek, az önkormányzatnak és a gazdasági szerep­lők­nek is van lényeges feladata.

Rengeteg példát tud­nánk itt mesélni, amikor a gazdasági szereplők nagyon pozitív dolgokat hoztak létre, csak említsem a balatoni bor- és gasztro­nó­mia­szerveződéseket, ame­lyek az utóbbi időben tényleg a minőségi turiz­must szolgálják. De említhetnék negatív példákat is, elhangzott, hogy egy Balaton-par­ti városban este már nem voltak nyitva a ven­dég­látóhelyek. Ma már egyébként nyitva vannak. Valóban kellett egy szem­lé­let ahhoz, hogy hasonlóan nyilván a tengerparthoz, este hatkor ne zárjanak be, vagy a multikhoz, amelyek nyitva voltak kilencig. Eltelt néhány év, amíg a helyi kereskedők is átálltak erre, de átálltak.

Tehát az a lényeg, hogy ez egy koncepció mellett történjen. Azt gondolom, hogy ebben van a helyi szereplőknek szerepe, de ahogy az itt elhangzott példák is pontosan azt mutatják be, igenis van központi szerep is, tehát van központi szakmai szerep is, ahogy itt elhangzott, például ‑ és utolsónak erre reagálnék ‑ a kastély esetében. Valóban nem minden ilyen, főleg kulturális örökség értékvédelme céljából létrehozott fejlesztés önfenntartó, ez kétségtelen; sőt a legtöbb nem az külföldön sem. Törekedni kell arra, hogy minél kevesebb pénzbe kerüljön, de ezt csak úgy lehet, ha együtt nézzük a közvetett hasznával is. A képviselő úr itt elmondta valóban, de ebben például segíthet egy kormányzati szereplő, hogy ezek a térségi fejlesztések úgy valósuljanak meg, hogy ne csak a kastélyfejlesztés, hanem mellette a szállásférőhely-fejlesztés, a vendéglátás, turisztikai intézmények is fejlődjenek.

Abban a reményben, hogy ilyen pozitív szerepe lesz majd a turisztikai ügynökségnek, hiszen azt ígérték, hogy növelni fogják a bevételeket, javaslom ismételten, és ha megengedik, akkor evvel én befejezem a hozzászólásomat, a kétpercesemről lemondok. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
184 70 2016.11.09. 4:33  67-80

MANNINGER JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ismeretes, hogy az Európai Uniónak és hazánknak jelentős lépéseket kell tenni a klímaváltozás elleni küzdelemben a klímaváltozáshoz való környezeti, társadalmi és gazdasági alkalmazkodás érdekében. Számolni kell azzal, hogy ha a hőmérséklet az iparosodás előtti időszakhoz viszonyítva 2 Celsius-fokkal nő, az visszafordíthatatlan és katasztrofális következményekkel jár. Ennek megelőzése érdekében az Európai Unió 2030-ig legalább 40 százalékkal akarja csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es bázisévhez képest.

Hazánk számára is fontos, hogy a klímaváltozás elleni küzdelemben továbbra is őrizzük meg erős kiállásunkat, másrészt a klímaváltozás hatásaihoz sikeresen tudjon alkalmazkodni a környezeti, társadalmi és gazdasági területeken egyaránt. Ehhez folyamatos jogalkotási munka is szükséges. A most benyújtott javaslat ilyeneket tartalmaz. Az önök előtt fekvő javaslat, tehát az egyes klímapolitikai és zöldgazdaság-fejlesztési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat hat törvény módosítására irányul a klímapolitika, az üvegházhatású gázok kereskedelme, a villamosenergia-rendszer, az energetika, az energiahatékonyság, a víziközmű-szolgáltatás te­rü­letén történő sikeresebb működés érdekében. Az államtitkár úr részletesen szólt a törvényjavaslat tar­talmáról. Engedjék meg, hogy én csak néhány fontos pontot emeljek ki.

A klímapolitikával kapcsolatos módosítás kapcsán ki kell emelni, hogy a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság által végzett ellenőrzések hatékonyságának növelése érdekében olyan eljárási cselekményeket szabályoz, mint a próbavásárlás, a fel nem fedett próbavásárláshoz kapcsolódó vizsgálat. A víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos módosítások is szolgálják egyúttal a jobb ügyintézést és a hatósági szabályozás korszerűsítését, az ivóvízminőség-javítási, szennyvízelvezetési és -tisztítási beruházásokkal kapcsolatos, nemzetgazdaságilag kiemelt közigazgatási hatósági ügyek ügyintézési határidejét lerövidítik.

Igen fontos az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-meg­osztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény módosítása.

(13.50)

A javaslat pontosításokat tesz, például bírság­befizetési kötelezettséget vezet be a meg nem fizetett számlavezetési díj szankcionálhatósága érdekében, így azt adók módjára behajtandó köztartozásnak minősíti.

Kiemelhetők továbbá az energiahatékonysággal kapcsolatos módosítások. Itt el kell mondani, hogy a kormány a 2010/2016-os határozatában döntött az alkalmazandó szakpolitikai intézkedésekről az ener­gia­megtakarítás érdekében. A nemzeti fejlesztési miniszternek elő kell készítenie a nemzeti energetikai hálózat létrehozásához, működéséhez szükséges jogszabályokat, továbbá az állami és önkormányzati épületek energiafogyasztásával kapcsolatos jogi szabályozást kell kialakítania. Szükséges továbbá az energetikai szakreferensi intézmény szakpolitikai intézkedésként történő bevezetése.

A gyakorlati tapasztalatok alapján módosítja az energetikai auditálás szabályozását. Célja az auditok ellenőrzésével és bírságolásával összefüggő szabályok egyértelműsítése, kiegészítése, az auditálásra köteles nagyvállalatok körének szűkítése, az au­di­to­rok képzettségi és gyakorlati követelményeinek egy­értelműsítése.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezenkívül az előttünk fekvő törvényjavaslat a METÁR bevezetésével kapcsolatos módosításokat is tartalmazza. A METÁR-rend­szer mielőbbi bevezetése szükséges. Ahogy államtitkár úr elmondta, az ezzel kapcsolatos módosítási javaslat azt szolgálja, hogy elindítható legyen 2017. január 1‑jé­től, egyelőre támogatási rendszerként.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt kérem, hogy a klímapolitikai és zöldgazdasági, illetve rezsicsökkentési célokat egyaránt szolgáló módosításokat támogassák. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
188 339 2016.11.21. 1:45  334-342

MANNINGER JENŐ, a Fenntartható fejlődés bizottsága előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Fenntartható fejlődés bizottsága november 15-ei ülésén lefolytatta a törvényjavaslat részletes vitáját, a bizottság megállapította, hogy a vonatkozó törvény, az egyes klímapolitikai és zöld gazdaság fejlesztési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat megfelel a házszabályi rendelkezések 44. § (1) bekezdése szerinti, Alaptörvényből eredő, illetve a további jogi és jogalkotási követelményeknek.

A törvényjavaslathoz itt képviselői módosító indítvány nem érkezett, és a bizottság sem fogalmazott meg módosításra irányuló szándékot. A bizottság a törvényjavaslat részletes vitáját november 15-én lezárta.

A javaslat hat törvény módosítását célozza a klímapolitika, az energiapolitika és a víziközmű-szolgáltatás területén. A klímapolitikával kapcsolatban a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet végzők terheit csökkenti, a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság által végzett ellenőrzések hatékonyságát javítja, a vonatkozó klímapolitikai törvényben bevezeti az alkalmazkodás és a kitettség fogalmát, a víziközmű-szolgáltatás esetében díjkompenzációs rendszerrel szabályozza az átmeneti díjfizetést, a nemzetgazdaságilag kiemelt közigazgatási hatósági ügyek ügyintézési határidejét lerövidíti.

Hazánk energiapolitikai céljainak megvalósítása érdekében bevezeti a nemzeti energetikusi hálózatot, az energetikai szakreferensi intézményt, pontosítja az energetikai auditálás szabályozását, valamint biztosítja a METÁR rendszer fő elemeinek 2017 elején történő életbe léptetését.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(20.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
190 196 2016.11.23. 10:28  155-296

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elhangzott, hogy lehetőleg szakmai alapon vitatkozzunk, és ne mutogassunk vissza a múltra. (Dr. Józsa István: Ne tartsd bent!) De miután egészen pontosan az előző felszólalásokban nemcsak hogy kritikák, hanem kifejezetten gyalázkodások is érték a kormánypártot (Dr. Varga László: Azt a mindenit! Milyen dolog ez?), azért kétségtelenül meg kell említenem néhány, az előző időszakhoz kapcsolódó eseményt is, amelyek egyértelműek, mert hiszen téves adatokon is nyugszik a rágalmazó felszólalásuk.

Talán a legdemagógabb, kétségtelen, hogy talán ‑ a nevüket sem tudjuk megjegyezni már ‑ a Párbeszéd Magyarországért felszólalója volt. (Harangozó Gábor: Én még nem beszéltem!) Nem sok időt érdemel a felszólalása, körülbelül annyit, amennyit ő szokott a parlamentben eltölteni, de mindenesetre örülünk neki, hogy betalált a parlamentbe, mert a múltkor az előterjesztésére sem tudott bejönni, most már legalább elmondta a felszólalását. A legdemagógabb volt, az kétségtelen.

Szerinte kevés a minimálbér-emelés, de ez a minimál-béremelés is sok már a vállalkozóknak (Gőgös Zoltán: Mert ebből megint a kormány nyer csak, senki más! Mennyit vesztek el belőle?), tehát ezt sem tudta rendbe rakni úgy, ahogy a többit sem, egyéb gyalázkodására nem kívánok kitérni.

Az MSZP felszólalásainál azért meg kell ismételnem azt, mert hiába mondják azt, hogy ne utaljunk vissza arra a 8 évre, de miután ők abból indulnak ki, és azt hangoztatják folyamatosan, hogy a munkaerő elvándorlásának az az oka, a magyar gazdaságpolitika, amit 2010 óta az Orbán-kormány folytat, és a magyar bérszínvonal, ezért vissza kellene térni mégiscsak, hogy mi is pontosan az oka. Úgy, ahogy Cseresnyés Péter államtitkár úr elmondta, ahhoz tudok csatlakozni az adatokkal, Tárki-adatok egyébként. Azt gondolom, hogy olyan szakértők, akik az ellenzéket is megbecsülésre késztették. 2003-2009 között volt az az időszak, amikor egyértelműen a magyar gazdaság növekedése elmaradt, ennek következtében a bérek is elmaradtak. 2009-ben a legmagasabb volt az adóék a visegrádi országok között is.

2002-ben, amikor az első Orbán-kormány véget ért, és 2003-ban is még ‑ köszönhetően ennek, még egy évig futotta ebből ‑ egyébként a visegrádi országok között Magyarország szinte minden gazdasági mutatóban közvetlenül Csehország mögött állt. És ez megváltozott 2009-re; 2010-ben, valóban, amikor fordultunk, akkor kétségtelen, hogy még Szlovákia és Lengyelország is a legtöbb gazdasági mutatóban, bérekben is megelőzött bennünket. Ez egy ilyen tény volt, ami 2010-ben következett be.

Lehet arról beszélni, hogy most mi a helyzet, de tény az, hogy ez a helyzet 2009-ig állt elő, mint ahogy egyébként a nyugati országok is, főleg Németország a gazdasági válságot sokkal jobban reagálta le, és a bérek területén is látni, hogy csak nőttek a különbségek. Azt lehet mondani, hogy jóllehet, kétségtelen, hogy a 2003-2009 közti időszakban a gazdasági válságnak is volt szerepe, de ezt Magyarország az akkori szocialista kormányok alatt a legrosszabbul reagálta le, és a legnagyobb hátránnyal indultunk el.

Egyértelmű, és ezt el kell mondani, mert azt gondolom, hogy a szakmaiságra kívánja helyezni a hangsúlyt az LMP, ezért mindig elmondja azt, hogy kiüldözik az országból a munkavállalókat. Először is, ténylegesen van munkabérkülönbség, de ha már szakmailag akarjuk nézni, és ha már szakmai elemzést akar tenni ‑ biztos, hogy ennek a plenáris ülés nem helye ‑, akkor egyértelmű, hogy sajnos nézni kéne feltétlenül a termelékenységet is, és ha ahhoz nézzük, a termelékenységhez viszonyítjuk a munkabéreket, akkor sajnos azt kell mondanom, hogy az, hogy alacsonyabb Magyarországon és a visegrádi országokban a munkabér, az bizonyos szempontból ebből is következik. Tehát ezt nem lehet egyértelműen csak kormányzati eszközökkel megváltoztatni. Kormányzati eszközökre szükség van. Ilyeneket az előző felszólalásoknál számosat hallott.

Visszatérve tehát azt tudom mondani, hogy meg kell állapítani úgy, ahogy az előttem felszólalók is megállapították, hogy az, hogy erről beszélhetünk, nagy eredmény, hogy a munkaerőpiaci helyzetről beszélhetünk, hogy miért nincs elegendő munkaerő, nem pedig a munkanélküliségről.

Beszélhetünk arról, hogy mik ennek az okai. Az, hogy 2013 óta a gazdaság növekedési pályára állt, folyamatosan nő a foglalkoztatottság elsődlegesen a versenyszférában, csökken a munkanélküliség, nőnek a bérek, élénkül a munkaerő-kereslet. A foglalkoztatottak száma 4 millió 391 ezer főre tehető, a mun­kanélküliek száma pedig 226 ezer főre esett vissza.

Azt is el kell mondanom itt, hogy nyilvánvaló, hogy vannak olyan tények ‑ a nemzetközi összehasonlítást is megemlíthetjük ‑, amelyek egész Európát érintik, a fő nemzetközi trend egyértelműen a munkaerőhiány fokozódásának irányába mutat szerte a világban, különösen a szakemberhiány jelentős. Ennek a helyzetnek az elemzésénél azt is látni kell, hogy ugyanez a helyzet Nyugaton is. A fejlettebb országokat érintő munkaerőhiány egyre nagyobb mértékű nemzetközi munkaerő-mobilitást generál. Ez is oka a munkaerő elvándorlásának.

A másik oka a negatív demográfiai trend, és természetesen azokat a legfontosabb szempontokat foglalnám össze az idő megtakarítása miatt, ami elhangzott, de meg kell említeni, hogy Magyarországon azokat a jelenségeket érdemes elemezni, hogy az alacsony munkanélküliség miatt mondhatjuk, hogy mennyiségi hiány alakult ki, viszont amennyiben a közfoglalkoztatást és a magas inaktív állományt is figyelembe vesszük, jelentős munkaerő-tartalék is van hazánkban. Az inaktívak és a közfoglalkoztatásban lévők között megállapítható, hogy jelentős hányaduk nem alkalmas a versenyszektorban való munkavégzésre.

Ezeket a szempontokat kell nézni, és valóban vannak problémák. Ezeket a problémákat is említették, de azért hadd soroljam föl. Kétségtelen, hogy a munkanélküliek jelentős hányada, körülbelül kétharmada nem rendelkezik középfokú vagy 8 osztályos végzettséggel, ez valós probléma. Kétségtelen, hogy regionális egyenlőtlenségek vannak, elsősorban kelet-nyugat között, de Délnyugat-Magyarország is ezek közé tartozik. Kétségtelen, hogy a szakképzési rendszert meg kell újítani, és kétségtelen, hogy a népességcsökkenés is hátrányosan érinti ezt a helyzetet.

Ugyanakkor el kell mondanom, hogy ha tanulmányozzák az ellenzéki pártok felszólalásait, azok pontosan mutatják, hogy mindegyik kérdésre reagált a kormány, és mindegyik kérdés megoldása szerepel a kormány programjában. Tehát így az is igaz, hogy például a szakképzettség megoldása valószínűleg nem egy év alatt történik meg. Általában az ilyenek kifutása legalább minimálisan egy iskolaidőszakot kíván meg, de általában hosszabb időszakot is. Tehát akkor várhatóak el eredmények, amikor ennek az eredményei majd megjönnek. Tehát azt gondolom, hogy ezek részletkérdéseiről mind lehet beszélni, nem állítom, hogy a szakképzési rendszer még tökéletesen működik, nyilvánvaló, hogy ezt folyamatosan javítani kell, de reagált rá a kormányzat, szemben pont az előző kormányzatokkal, amelyek gyakorlatilag elöl jártak abban, hogy nem a munkaerőpiaci igényeknek megfelelően történt a szakképzés.

Ezek mobilitási problémák, és igenis, ahogy az LMP-s hozzászóló elmondta, a mobilitás probléma, és a mobilitáshoz ad segítséget a kormányzat, hisz olyan adóeszközöket, adótámogatásokat, illetve elszámolásokat ‑ most nem sorolom föl ‑ léptetett és léptet életbe, amelyek megkönnyítik az országban a mobilitást, és erre rendkívül nagy szükség van, amely egyébként már most is működik, de ezt megkönnyítheti, hiszen most is az ország keleti részéből a nyugati részébe jelentős fokú elvándorlás tapasztalható.

Nyilván ezeket az eszközöket még lehet finomítani, lehet ezen továbbmenni, kell is, meg lehet fontolni, hogy az otthonteremtési programba hogyan lehet bevonni a munkaadókat, tehát van további tennivaló mindezeken a területeken.

Összességében tehát azt tudom mondani, hogy azokat a képtelenségeket, amelyekből egyre én is hadd reagáljak, hogy semmit nem éreznek a munkabér-emelésekből, ez azt jelenti, hogy aki ilyeneket mond, az nem jár az emberek között.

Sosem elég a béremelés, ez kétségtelen, a munkavállalók szempontjából, de igenis 60 ezer forintot vagy akár az ápolók között az én térségemben pontosan tudom, hogy az intézményekben 17-67 ezer forint között emelték meg mindenki bérét; ezt igenis egy magyar munkavállaló pontosan tudja, és jelentős összeg számára is.

Nem állíthatjuk persze természetesen, hogy mindezek önmagukban megoldják azt, hogy ezek a munkabérek olyanok legyenek, hogy itthon maradjanak, de már most is megfigyelhető, ezt elmondhatom, hogy van bizonyos jele már a munkaerő visszaáramlásának, igenis láthatjuk a térségben is. Ez nem feltétlenül csak a minimálbér megemeléséből adódik, hiszen nem azért jönnek vissza, de igenis van ilyen jelenség.

(18.20)

És egy példával hadd zárjak, hogy ugye, a kormányzat reagálhat gyors programokkal is a legnagyobb munkaerő-problémákra is: azt mondják, hogy mintegy 6 ezer fuvarozói hely van üresen, egy állami program keretében most indult el olyan képzés, amely körülbelül félmilliós költséget vált ki, hogy fuvarozókat képezhetnek a megyei szakképzési központokban OKJ-s képzésekkel.

Azt gondolom, hogy sok ilyen intézkedésre van szükség, és akkor egészen biztosan javulni fog ez a helyzet, és remélhetőleg majd a jövőben is azon vitázhatunk, hogy a gazdaság fejlődését hogyan ítéljük meg. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
191 219 2016.11.28. 8:05  190-336

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy elsősorban gazdaságfejlesztési szempontból beszéljek az uniós forrásokról. Itt elhangzott az ‑ és ez a lényeg ‑, hogy a 2007-2013-as fejlesztési ciklusban csak a források 16-17 százaléka ment el gazdaságfejlesztésre, míg a terv szerint 60 százalék lesz ebben a ciklusban a gazdaságfejlesztéssel összefüggő uniós források része. Nyilvánvaló, hogy versenyképességünk szempontjából kulcsfontosságú, hogy mennyiben tudjuk felhasználni az uniós forrásokat a magyar munkahelyteremtő vállalkozások beruházásaira.

Elhangzott az is, hogy nem kellően tervezett az uniós források megpályáztatása, elköltése. Én azt gondolom, hogy itt a kormányzat képviselői eléggé egyértelműen elmondták, és eléggé egyértelműen elmondták azt is, hogy mik a változások az előző uniós ciklushoz képest. Az ok teljesen nyilvánvaló: az előző uniós ciklusban 2011 után kellett felgyorsítani az uniós források lehívását ahhoz, hogy a rendelkezésre álló keretet sikerüljön lehívni, amely így, azt lehet mondani, teljes egészében egyedülálló siker, hogy megvalósult, így valóban nagymértékben az utolsó évekre maradt a források lehívása.

Ebben az uniós ciklusban az a különbség, hogy előbb szándékozik a kormány kiírni és megítélni a támogatásokat, illetve kifizetni, természetesen itt is az uniós programok elfogadása után, a brüsszeli egyeztetések miatt például a GINOP is csak 2015 februárjában lett elfogadva. De láthatjuk, hogy ha összehasonlítjuk az előző ciklus adataival, a meghirdetés akkor 62 százalékon állt, most 75 százalékon, a megítélt támogatások 24 százalékon álltak, most 41 százalékon, a kifizetett összegek 3 százalékon álltak, most 11 százalékon állnak. S ha az idei évet nézzük, akkor is láthatjuk, hogy jelentős javulás történt. 2017 végéig tervezi a kormányzat, hogy gyakorlatilag az összes pályázatot kiírja és meghirdesse.

Itt elhangzott az is, hogy túl sok a kiemelt projekt és kevesebb a pályázati rendszer. Az tudható, valóban, az Uniónak is van ilyen feltétele, és tárgyalások is folynak ebben az ügyben, én mint parlamenti képviselő, aki mint önkormányzati vezető is foglalkoztam az uniós pályázatokkal, ezt kell mondjam, ez nem ilyen egyértelmű, és nagyon sok szempontot lehet figyelembe venni. Először is, amikor az uniós pénzeket a közszféra használja fel, tehát nem a vállalkozók, hanem kifejezetten a kormányzat, az önkormányzat, a pályázat eléggé formális, és nem biztos, hogy a hatékonyságot szolgálja. Nagyon sokszor láthattuk az előző ciklusban, hogy a pályázati szakértők által felállított pontrendszerek nem feltétlenül hozták a legjobb eredményt.

(17.00)

Ezek a sokszor ismertetett példák is, egyedi esetek is ilyen pályázati elbírálásnak az eredményei lettek időnként, amelyben másodlagos szempontok értékelődtek fel, és sikerült úgy kihozni pályázatokat egyértelműen, és közben az igazi kormányzati és az operatív céljai meg másodlagosak lettek. Tehát azt gondolom, hogy ezt a vitát le kell folytatni, és kétségtelen, hogy kívülről nézve a pályázati eljárás átláthatóbbnak tűnik, de mondom, a hatékonyságot illetően ez már kérdéses.

Ami a legfontosabb viszont, és ezt a GINOP programmal kapcsolatban kell elmondanom, hogy nyilvánvaló, tudjuk, hogy ma már nemcsak egyszerűen a munkahelyek teremtése a fontos, hanem kifejezetten a kvalifikált munkahelyek megteremtése a fontos a pályázatok segítségével. És itt rendkívül jelentős a GINOP programban egyrészt a kkv-knál a versenyképesség növelése, a teljes összeg 17 százalékát fedi le, a K+F+innovációs szektor a teljes összeg 19 százalékát, és az IKT-ra, az információs és kommunikációs technológiára is a teljes összeg 5 százaléka jut. Tehát azt lehet mondani, hogy kiemeltek azok a területek, amelyek a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erősítésére szolgálnak. És ez rendkívül fontos, mert ezek lesznek azok a területek, ahol valóban Magyarország versenyképességét elsősorban lehet növelni. Tehát igenis az uniós forrásoknak jelentős szerepe van versenyképességünk növelésében, különösen, hogy amikor majd nem lesznek vagy kevésbé lesznek uniós források, akkor ezeket fenntarthassuk.

Láthatjuk, hogy a GINOP-forráson belül már csak 4 százalék a turizmus szerepe. Én azt gondolom, hogy ez nem eltúlzott, és nagyon sokszor a közélet szereplői többet szeretnének. 9,8 százalék a GDP-ben a turizmus aránya, tehát egy 4 százalékos fejlesztés, azt gondolom, mértéktartó, de igen fontos. Itt lehetett látni olyan ellentmondásokat, pont az MSZP képviselői tették szóvá, az őáltaluk meghirdetett tervekben voltak egyébként azok az ellentmondások, amelyek például Zala megyében is a Gelsével kapcsolatos fejlesztésekhez vezetnek, amelyek mai eredménye egy bezárt fürdő. Tehát egyébként jobb lenne, ha ők a saját hibáikat elemeznék. Mi is kielemeztük az ő hibáikat, és gondolom, hogy az új fejlesztések már ezeket is tartalmazzák. Természetesen bizonyos térségeknek nagyon fontos ez a 4 százalék is, amit a turizmus felhasználhat. De nem ez a legfontosabb, hanem ‑ mint láthattuk ‑ a kutatás-fejlesztés és az informatikai fejlesztések.

Nagyon fontosak ebben a sorban az egyetemi fejlesztések. Azt lehet mondani, hogy a magyar egyetemek versenyképessége, kutatások szempontjából is döntő jelentőségűek az uniós pályázatok. Most is folynak ilyen pályázatok, és rendkívül jó, hogy most például egy 15,4 milliárdos keret előkészítése zajlik. 12 egyetem, a nagy egyetemek mellett, meg kell említenem, térségem egyeteme, a Pannon Egyetem Georgikon Kara is pályázhat, és remélhetőleg el is nyer milliárdos nagyságrendű pályázatokat, amelyek rendkívül fontosak a térségek számára, hogy a magasabb képzettséget igénylő munkahelyeket is meg tudjuk teremteni.

Mindenképpen meg kell még itt említenem, habár a válaszokban már szóba került, de még egyetlenegy kérdést engedjenek meg, hogy természetesen, azt gondolom, a parlamenti képviselők is nagyon szeretnék, hogyha kisebb településeknek több uniós forrás jutna, például az alsóbb rendű utak fejlesztésére. Sajnos ez kifejezetten az uniós célkitűzések miatt nem valósulhatott meg olyan formában, ahogy szerintünk is jó lenne. Azt hiszem, leginkább a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium örülhetne, ha ezt megvalósíthatta volna. De én azt gondolom, hogy az LMP-nek tudni kellene, hogy pontosan az Unió célkitűzése, hogy elsősorban a zöldközlekedést, tehát a vasutat támogatja, és a közútnál pedig csak a nemzetközi hálózatfejlesztési részeket. Tehát az alsóbb rendű utak fejlesztésére maradnak a hazai források.

Tehát azt lehet mondani, hogy megvan a forgatókönyv, megvan az uniós programoknak a kifizetési ütemezése, megvannak a célok, és valóban, majd láthatjuk, az a cél, hogy 2017 végére a többsége ki legyen írva, ami értelemszerűen azt jelenti, hogy körülbelül 2020-ra le is lehet kötni és el is lehet költeni ezeket a forrásokat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 262 2017.03.06. 5:19  261-270

MANNINGER JENŐ, a Gazdasági bizottság előadója, a napirendi pont előterjesztője: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! A Gazdasági bizottság megvitatta a jegybank éves beszámolóját, a 2015. évről szóló üzleti jelentés és beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslatot beterjesztettük.

A jegybank beszámolóját illetően nem árt emlékeztetni arra, hogy mi az a három alapvető feladat, amit el kell végeznie a jegybanknak, amit 2015-ben a lehető legjobb tudása szerint végzett: az árstabilitás fenntartása, a pénzügyi stabilitás biztosítása és a gazdaságpolitika támogatása. Ha az árstabilitást nézzük, a számok makacsul azt mutatják, hogy a 2015. évben az infláció 1 százalék alatt volt. Ez már a harmadik olyan év, ahol gyakorlatilag nulla volt az infláció, amiről soha ne felejtsük el megjegyezni, hogy gyakorlatilag a szegények adója. Ez kifejezetten a lakosságnak és a szegényebb rétegeknek kedvez, hiszen árstabilitást ad.

Ha a pénzügyi stabilitást nézzük, akkor 2015-ben is egy igen erős évet zártunk. Valódi áttörést hozott, hogy a jegybank ellenőrzése alá került a pénzügyi szervezetek felügyelete, és sikerült több, tíz évet meghaladó csalássorozatot felderíteni, ahogy az elmúlt időszakot látjuk, a pénzügyi piacokat azóta megnyugtatni.

Más előnye is volt annak, hogy ezek a visszaélések kiderültek, hiszen ennek köszönhetően a bankrendszerbe vetett bizalom is megerősödött, másrészt pedig, és ebben már nyilván az árfolyam-politika is közrejátszik, a lakossági megtakarítások közvetlenül visszakerülhettek az üzleti életbe. Ha elsősorban a lakáspiaci helyzetet megnézzük, hogy milyen mértékű változás volt az elmúlt fél évben vagy háromnegyed évben, akkor azt gondolom, ez is jelentősen hozzájárult a gazdasági növekedéshez. A gazdaságpolitika támogatását pedig hűen tükrözik a gazdaság teljesítményének számai: 2015-ben 3,4 százalékkal nőtt a magyar GDP, amivel egyértelműen Európa élmezőnyébe tartoztunk.

A 2015. év azt is megmutatta, hogy a jegybank nagyon jól tudott reagálni azokra a külső piaci folyamatokra, amelyek részben a várakozásnak megfelelően, részben egyébként attól eltérően alakulhattak. Ha megemlítem azt a 300 milliárd forintot, amit csak a 2015. évben takarított meg a jegybank az államháztartás számára, akkor az az összeg jórészt egyébként, amit a kormány nagyon helyesen gazdaságfejlesztésre és gazdaságélénkítésre fordított, egyértelműen az emberek életszínvonalának javítását szolgálta.

Engedjék meg, hogy néhány dolgot kiemeljek a beszámolóból, amit a képviselőcsoportunk is üdvözölni tud és fontosnak tart. 2015 márciusában a jegybank tovább csökkentette az irányadó rátát, és újraindította a kamatcsökkentési programot. A monetáris tanács márciustól 15 bázispontos lépésközökkel, összességében 75 bázisponttal korábban példátlanul alacsony szintre, 1,35 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. A Nemzeti Bank felülvizsgálta az inflációs célt is, amit követően a monetáris tanács a 3 százalékos inflációs cél fenntartása mellett egy plusz-mínusz 1 százalékpontos toleranciasávot jelölt ki, rugalmasabbá téve ezzel az inflációs célkövetés rendszerét. A fokozatos kamatlépések mellett az MNB egyéb, célzott monetáris politikai eszközöket is alkalmazott a válság során sérült monetáris transzmissziós csatorna helyreállítása, valamint Magyarország külső sérülékenységének csökkentése érdekében.

További ösztönző volt a növekedési hitelprogram is, amelynek mérlege egyértelműen imponáló: elindítása óta már közel 31 ezer vállalkozás jutott finanszírozáshoz mintegy 2126 milliárd forint összegben, ami nemcsak a hitelállomány csökkenésének megállításában játszott fontos szerepet, de a program ezzel érdemi hatást gyakorolt a gazdasági növekedésre is.

A beszámolóból továbbá fontosnak tartom még megemlíteni, hogy az év során lezárultak a 2014 őszén megkezdett, fogyasztói devizahitelek elszámolásához és a fogyasztói deviza-jelzáloghitelek forintosításához kapcsolódó jegybanki devizatenderek. A tendereken összesen 9127 millió eurót adott el a jegybank a hitelintézeteknek, ebből 1081 millió eurót az elszámolásokhoz és 8046 millió eurót a forintosításhoz kapcsolódóan.

Fontos az is, hogy 2015-ben jelentősen csökkent a hazai pénzügyi rendszer sérülékenysége. Az elszámolás és a forintosítás hatékonyan tudta kezelni a lakossági devizahitelekből eredő rendszerszintű kockázatot, a jegybanki önfinanszírozási program pedig jelentősen csökkentette az ország külső sérülékenységét.

Összességében azt szeretném megállapítani, hogy ha megnézzük ehhez képest még az idei évi számokat is, akkor azok is hasonlóan alakulnak. Elmondható, remélhetőleg a következő értékelések során is elmondhatjuk, hogy sikeres éveket zárunk. Tehát az optimista szemlélet, amely a jegybank vezetésének koncepciójában megmutatkozik, sikereket hozott.

Mindezen eredmények alapján javaslom a tisztelt Háznak, hogy fogadja el a Magyar Nemzeti Bank 2015. évről szóló üzleti jelentését, a B/10645. számú beszámolót és az ennek elfogadásáról szóló, vonatkozó tárgyú határozati javaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 270 2017.03.06. 1:06  261-270

MANNINGER JENŐ, a Gazdasági bizottság előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak röviden válaszolok, mert azt hiszem, hogy a hozzászólások nem egy szakmai vagy akár egy pénzügyi-gazdaságpolitikai vitát tükröztek, hanem azokat a szokványos politikai vádakat és kampányjellegű megszólalásokat ismételték el, amelyeket már a sajtóból ismerünk. Úgyhogy én erre nem kívánok válaszolni, a beszámoló elfogadása nem arról szól, hogy bizonyos személyes támadásokra én válaszoljak. Igazából érdemi pénzügyi-gazdasági véleményt nem hallottunk, legalábbis ami új. Azt gondolom, és biztos vagyok benne, hogy a 2015-ös eredmények igenis megállják a helyüket, ezt nyilván nehéz az ellenzéki képviselőknek tudomásul venni, de hát ilyen a világ.

Úgyhogy érdeklődéssel várom a következő éveket, és remélem, hogy akkor is pozitív gazdasági és pénzügyi folyamatokról számolhatunk be, amiben a Nemzeti Banknak pozitív szerepe lesz. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
209 236 2017.03.27. 5:52  185-333

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A vita során többször felmerült egy bizonyos kérdés, hogy fenyegeti-e veszély Magyarország uniós forrásait, hiszen számtalan politikai fenyegetést kaptunk az elmúlt időszakban, hogy megvonják ezeket az uniós támogatásokat. Ahogy itt elhangzott, különösen a migránskérdéssel kapcsolatban néhány európai politikus mondta azt, hogy akkor el kell vonni forrásokat.

Azt gondolom, hogy ezek a nyilatkozatok egyértelműen a politikai viták, illetve, ha erősebben fogalmazok, a politikai zsarolás körébe tartoztak. Hiszen valóban úgy van, ahogy egyébként az uniós biztos, Oettinger biztos is nyilatkozta, hogy a fejlesztési források jelentős része az Unió-15-öknek, tehát a korábbi uniós tagoknak is érdeke. Itt is elhangzott, hogy egyes tanulmányok szerint Lengyelországban a lengyel forrásokból 80 százalék visszamegy Németországba.

Sokszor felvetődik a vita, hogy érdemes volt-e az Unióba belépni, az uniós források megérik-e. Nyilvánvaló, hogy már azért sem lehet elvonni ezeket az uniós forrásokat, mert ez egy olyan megállapodás része volt, ahol az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlásával együtt lépett ez életbe. Tudjuk, egészen biztos, hogy a tőkeáramlás során elsősorban a külföldi tulajdonosok által kivitt tőkejövedelmek jóval nagyobbak, mint ami tőkejövedelmet a magyar tulajdonosok hazahoznak. Nyilvánvaló, hogy elestünk egy bizonyos importvám-bevételtől, ez 42 milliárd a számítások szerint. Egészen biztos, hogy a magyarországi munkaerő kiáramlása is elsősorban az Unió-15-öknek kedvez. Ott is vegyes a hatása, de elsősorban az ő gazdaságukat fejleszti, habár meg kell mondjam, hogy ez gazdaságilag Magyarország számára is jelentős.

Tehát ha egyenleget akarunk felállítani, akkor nagyon sok olyan tanulmány van, amely azt mondja, a lengyel tanulmány 80 százalékról beszél, de amikor én korábban megfigyelő voltam az Európai Parlamentben, már akkor is elismerték, hogy ez legalább 40 százalék lesz. Tehát nyugodtak lehetünk egyfelől, mert ez érdeke az Unió-15-öknek, tehát a nyugat-európai országoknak is, másfelől azt gondolom, létezik egy olyan kompromisszum, és itt a magyar kormány nyilván arra törekszik, hogy ez kölcsönösen kedvező legyen. Tehát mindazonáltal, hogy ez az uniós 15-ök érdeke is, Magyarországnak is alapvető érdeke kell legyen, és én azt gondolom, az eddigi szerződések, programok ezt tükrözik.

Engedjék meg, hogy még reagáljak néhány olyan felszólalásra, amelyben egyértelműen ellentmondásokat tapasztalhattunk az ellenzék részéről. Elhangzott, hogy ezek a programok a gazdasági növekedést semmiképpen nem növelik; másfelől meg azt szokták mondani, hogy a magyar gazdaság meg különösen a fejlesztések csak azért növekednek, mert csak az uniós források növelik azokat. Nyilvánvaló, hogy egyik állítás sem igaz önmagában. Igaz az, hogy az uniós források jelentősen hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, erre különböző százalékos számítások vannak, és a jövőben is hozzá fognak járulni; a feladat az, hogy felkészüljünk arra, hogy amikor nem lesznek, akkor is legyen gazdasági növekedés.

Másfelől pedig olyan képtelenségek is elhangzottak itt, hogy az egészségügy egyetlenegy fillért sem kapott, hogy az egészségügyben nem használtuk fel a forrásokat. Több mint 500 milliárd forint az, amit az uniós fejlesztésekből az egészségügy területén az elmúlt évtizedekben már felhasználtunk. És ezekbe nem csak a fideszesek járnak, tehát hogy csak a fideszesek jártak volna jól, ez is egy képtelenség, de azt gondolom, hogy ezeknek a százmilliárdoknak a sorsa mindenkit gazdagít, még akkor is, ha az összes problémát nem oldja meg.

Nyilvánvaló, hogy a lényeg végül is az, hogy egy olyan fejlesztési politikát dolgozzunk ki, ami az egész országnak az érdeke, csökkenti a különböző területek, térségek különbségeit is. Erre vonatkozóan is voltak felszólalások. Én azt gondolom, egyértelmű, hogy a kidolgozott programok Magyarország egészének a felzárkóztatását csökkentik (sic!) elsősorban, másodsorban a különböző térségek közötti különbségeket hivatottak csökkenteni, de ezt önmagában az uniós forrásokkal nem lehet elérni, hiszen ma már tudjuk, hogy a növekedést elsősorban a szakképzett munkaerő hiánya, illetve ellenkezőleg: a megléte támogatja.

Tehát azt gondolom, és ezzel hadd zárjam, hogy az uniós vitában azért azt el tudom mondani, hogy itt olyan kritikák hangzottak el, hogy gyorsabban kellene kifizetni. Én ezzel egyetértek. Persze, a kormányzat is erre törekszik. Semmi érdemi hozzászólás vagy javaslat nem volt arra, hogy esetleg hogyan lehetne másképp felhasználni a forrásokat, a programokon belül milyen olyan szakmai javaslatok vannak, hogy hogyan kellett volna máshogy megfogalmazni a programokat, máshogy legyen a kedvezményezettek köre. (Gőgös Zoltán: Nem is kell másként, csak gyorsan…) Igazából semmilyen szakmai kritikát nem hallottunk, sem most, sem a korábbi uniós vitákon, úgyhogy én azt gondolom, hogy mindezekkel együtt jól állunk, ahogy elhangzott, az előző uniós ciklushoz képest is. Nyilvánvaló, hogy a kifizetéseket és az eljárásokat mindig gyorsítani és korrigálni kell.

Ezzel együtt én azt javaslom az ellenzéknek is, hogy relatíve nézze a helyzetet, és viszonyítsa az adatokat a korábbi ciklushoz.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 327 2017.04.10. 6:03  185-360

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Tisztelt Képvi­selőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Újdonságként hatott itt az elmúlt percekben, hogy a Jobbik képviselője a közmunkát tulajdonképpen részben haszontalannak ítélte, a közmunka-foglalkoztatást. Engedjék meg, hogy először erre reagáljak, mert én azt gondolom, azt említették, hogy a múlt században nagy építkezéseket valósítottak meg közfoglalkoztatásban, közmunkában, most pedig haszontalan munkát végeznek. Én úgy gondolom, hogy nem így van, sőt biztos, hogy nem így van. Az kétségtelen, hogy nagy infrastrukturális munkálatokat, tehát nagy mederrendezéseket, útépítéseket ma nem közmunkában végeznek, de az a munka, amit pontosan a vízügynél és a közúti igazgatóságoknál végeznek közmunkában, ezek szerintem pontosan a vitathatatlanul fontos közmunkák közé tartoznak.

(21.30)

Hisz azok a munkálatok, amelyek azért mindenképpen bizonyos szakértelmet és munkát igényelnek, az árkok, medrek karbantartása, közutak tisztítása rendkívül fontos, és itt nagy volt az elmaradás, s mindenképpen rendezettebb képet kapunk így… ‑ egy olyan munkát látnak el, ami egyébként is a munkaerőhiány esetében nehezen lenne másképp megoldható.

Visszatérve a mai vitanap tárgyára, azt hiszem, kétségbevonhatatlan, hogy amikor a kilencvenes években a rendszerváltással foglalkoztunk, nyilvánvalóan mindenki tudja, hogy arra gondoltunk, hogy a bérek felzárkóztatása Nyugat-Európában gyorsabban történik meg, még ha valószínűleg nem is olyan gyors. Ami ennél lényegesebb, hogy azóta mindenki ezzel hitegette, legalábbis az ellenzéki pártok most is az uniós felzárkóztatással hitegetik az embereket. Ma már, azt hiszem, mindenki reálisabban látja ezt, és valóban ettől függetlenül nem lehetünk elégedettek. Itt elhangzott az is, hogy kvázi dicshimnuszokat mondunk. Nem mondunk dicshimnuszokat, úgy gondolom, nem is lehetünk elégedettek, de azért azt gondolom, hogy mégiscsak el kell mondani, hogy a trendek tekintetében jó jelek vannak, és ezt mindenképpen 2010 után észlelhettük.

Ha már itt különböző statisztikákat emlegettek, akkor vannak olyan statisztikák, az Eurostat statisztikáit azért nem szokták kétségbe vonni, az vásárlóerő-paritáson mindenképpen azt mutatta ki, hogy már 2010-2015 között a német keresetekhez képest 3-4 százalékkal, a britekhez képest 10 százalékkal közelített a magyar átlagkereset. 2014-ben az OECD-ta­nulmány kimutatta a kereseti különbségekre vonatkozóan, ugye, mert másik fontos probléma, hogy arról szoktunk beszélni, a kereseti különbségek szerte a világban nőnek. Kétségtelen, hogy a nagyon gazdagok és a szegények között jelentősen nőnek a különbségek, de egyébként nem Magyarország a vezető ebben, sőt Magyarországon csökkent, hiszen 2010 előtt ennek a mérőszáma a 90 és a 10-es pozíciószám között 4,25 volt, ami ma csak 3,67, hasonlóan a szlovákhoz. A német egy kicsit jobb, 3,41, de azt lehet mondani, hogy a trend mindenképpen itt is nagyon pozitív.

Tehát egy pozitív trendről beszélhetünk. Persze, természetesen egy 10 százalékos emelkedés pár év alatt, nyilvánvaló, hogy nem szünteti meg a kereseti különbségeket, és azokat a kihívásokat nem szünteti meg, de mégis azt láthatjuk, hogy a trendek jelentősek. Sőt, ha azt nézzük, hogy ezek a statisztikák tizennégy tizedből (sic!) származnak, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy nyilván a mostaniak pozitívak, hiszen igazából a béremelések a gazdasági helyzet rendbetétele után, a gazdasági helyzet javulása után kezdődtek meg az elmúlt két évben, tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy nem volt olyan kormány, amely ilyen arányú béremeléseket tudott megalapozottan, nem hitelből, hanem a gazdasági növekedésből elkezdeni. Tehát azt gondolom, hogy ezek igazán fontosak, és ezen az úton kell továbbmenni.

Természetesen a kihívások még nagyobbak lesznek, tehát azt gondolom, nyilvánvalóan az egy ész­szerű fölvetés, hogy megnézzük azt, hogy milyen a termelékenység, mennyi a hozzáadott érték. Itt valóban komoly tennivalók vannak, annál is inkább, mert a következő évtizedek kihívásai, a robottechnológia megjelenése még fontosabbá teszi azt, hogy Magyarországon innovatív, hozzáadott értékű munkahelyek legyenek. Egyébként az egész Kelet-Euró­pára jellemző, hogy a felzárkózás csak akkor valósulhat meg és mindenképpen közeledhetünk, ha ebben sikerül eredményeket elérni.

Erre számos program van, erről már hallhattak itt az elmúlt időszakban. Miként még azzal szeretném azért zárni, hogy nemcsak a munkabérek reálértéke fontos, hanem a munkakörülmények, és az is, hogy különböző korosztályoknak milyen munkalehetőségeket biztosítunk. Ebben is vannak előrelépések. Természetesen a munkahelyvédelmi akcióprogram volt egy nagyon jelentős előrelépés, de a hozzáállást jelzi az, hogy a jelenlegi uniós forrásokból rengeteg olyan program valósul meg, ami ezt célozza, akár a cégek mentalitásváltásának ösztönzése, ahol a mun­ka­erőpiaci alkalmazkodóképességet fejlesztik projektek, vagy ami még fontosabb, a rugalmas foglalkoztatás elterjesztése. Erre vonatkozóan is vannak programok, valamint a különböző vállalatok felelősségvállalásának ösztönzése, és az állásfeltárások is segíthetik az elhelyezkedést és a jobb munkahelyek megtalálását.

Tehát úgy gondolom, hogy nincs miért szégyenkezni, elégedettek nem lehetünk, de mindenképpen a tendencia az, hogy az elmúlt időszakban teremtődtek meg azok az eredmények, amelyek kapcsán optimistábbak lehetünk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
217 87 2017.05.02. 2:43  86-91

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Tisztelt Állam­titkár Úr! Már az első Fidesz-kormány is jelentős segítséget nyújtott a családoknak ahhoz, hogy saját otthonhoz jussanak, azzal, hogy 2000-ben elindította első otthonteremtési programját. Az akkor létrehozott rendszernek volt kamattámogatási eleme, megtalálható volt benne a lakásépítést és -felújítást ösztönző szja-kedvezmény, és tartalmazott egy áfa-visszatérítési lehetőséget is.

2002-ben a kormányra került MSZP-nek egyik első intézkedése volt ennek az otthonteremtési támogatási rendszernek a felszámolása. Tették ezt úgy, hogy a választási kampányban még azt ígérték, hogy megtartják, sőt bővítik a programot. Fontos ezt a magyar emberek emlékezetébe idézni, hiszen 2018-ban újra választások lesznek Magyarországon, és jó, ha mindenki látja azt is, mennyire lehet hinni a szocialisták ígérgetéseinek.

(15.20)

Tisztelt Ház! A Fidesz 2010 után is a családok pátján állt. Ezért indítottuk el a családok otthonteremtési kedvezményének programját. A családi otthonteremtési kedvezmény csak egy eleme az új otthonteremtési programnak. A lakáshoz jutást segíti az áfacsökkentés és a háromgyerekeseknek járó tízmillió forintos támogatás is.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint idén februárban az építmények és az épületek termelése is emelkedett összesen 15,2 százalékkal. A jövőt tekintve pedig a pozitív kilátásokat mutatja, hogy az új szerződések volumene a kiugró decemberi és januári adat után februárban 43,5 százalékkal nőtt éves összehasonlításban. Szintén optimizmusra ad okot, hogy a hó végi szerződésállomány volumene február végén 117,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának adatait.

A tavalyi év egészében a kiadott lakásépítési engedélyek száma 2,5-szeresére nőtt éves összevetésben, ami kedvező kilátásokat vetít előre, hiszen a kiadott engedélyek alapján a következő egy-két évben is várhatóan növekedni fog a lakásépítések száma. Ezzel párhuzamosan, azt lehet mondani, az új lakások építése is emelkedett, hiszen csaknem tízezer új lakás épült az elmúlt évben. Ezek a kiemelkedően jó eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy jó úton járunk.

Tisztelt Államtitkár Úr! A magyar gazdaság teljesítménye és ezáltal a magyar emberek helyzete az elmúlt években sokat javult, és ez lehetőséget adott arra, hogy a családok az állam támogatásával saját otthonhoz jussanak. Kérdezem államtitkár urat, milyen tényezőknek köszönhető ez. Mit terveznek a jövőben, hogy az építőipar teljesítménye tovább növekedjen? Köszönöm és várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
217 91 2017.05.02. 0:03  86-91

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen, elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
218 176 2017.05.03. 5:05  173-182

MANNINGER JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat több szabályozási területet érintően tartalmaz pontosításokat és előremutató rendelkezéseket. Ezek közé tartozik az útügyi műszaki előírások modernizálása is, ami már régóta időszerű volt. Ennek a feladatnak a megvalósítása érdekében a törvény módosítása kiterjed az útügyi műszaki előírásokra vonatkozó alapvető szabályok megalkotására, valamint a felhatalmazó rendelkezés módosítására is.

A több módosító javaslat közül kiemelhető, hogy a túlméretes közúti járművek közlekedésével kapcsolatban az indítvány a meghatározott méreteket vagy össztömeget meghaladó járművek közlekedését engedélyhez és meghatározott esetekben kísérő jár­mű­höz köti, ugyanakkor azt is szabályozza, hogy a járművet milyen esetek esetén lehet visszatartani, amíg a forgalombiztonságra veszélyes helyzet meg nem szűnik.

A kerékpározásra való tekintettel egy nagyon fontos, hiánypótló módosítás van a törvényjavaslatban. Hosszú idő óta problémát jelentett a megépült utaknak, a fejlesztett utaknak egyrészt a lakott területen kívüli fejlesztése, illetve azoknak az üzemeltetése. A törvényjavaslat erre tesz most javaslatot, amiben a Magyar Közút Nonprofit Zrt. jogosult a külön jogszabályban megjelölt kerékpárutak fenntartási, fejlesztési és fejlesztéssel összefüggő üzemeltetési feladatainak ellátására. Tehát a kerékpárutak önkormányzati tulajdonban maradnak, de az érintett kerékpárosszakaszokat most már a Közút fogja kezelni, így végre számos áldatlan állapotban lévő kerékpárútnak az üzemeltetése és kezelése megoldható lesz.

Ezenkívül a javaslat tartalmazza a nemzeti tengelysúly- és kapcsolódó ellenőrzéseket támogató hálózat kialakítását is. Egy igen fontos hálózatról van szó, a rendszer az ország 89 pontján épül majd ki. Ismeretes, hogy nagyon sokszor a nem szabályosan, azaz nem a megengedett tengelysúllyal közlekedő tehergépjárművek komoly károkat okoznak a burkolatban, hisz a tengelysúly és a károk között nagyon erős összefüggés van.

(19.10)

Ez a rendszer képes lesz arra, hogy az objektív felelősség elve szerint, a gépjármű megállítása nélkül bírsághatározatot hozzon, és előszűréssel, szűréssel is sokkal jobban, nagyon sok esetben a szabálykövető tehergépjármű-vezetők megállítása nélkül, főleg a belföldi tehergépjárműveknél ‑ tehát nem kell megállni ahhoz, hogy ellenőrizzék ‑, de a külföldi tehergépjárműveknek is meglesz a hatékony ellenőrzési módja.

Továbbá ki kell még emelnem a vasúti törvénnyel kapcsolatban a módosításokat, úgy, ahogy az államtitkár úr elmondta, amelyek az elmúlt időszak tapasztalatai alapján az észszerűsítéseket tartalmazzák. Talán egy érdekességet emelnék ki, a turisztikai hajtányt, ami a vasúti közlekedésen belül nyilván egy nagyon apró pont, de voltak olyan beruházási kezdeményezések, amelyek már Magyarországon is és a szomszédos országokban is megfigyelhetők, amelyek bizonyos vasúti pályákon ‑ ezek általában inkább nem használt vasúti pályák ‑ turisztikai jelleggel hajtányokat hoztak volna létre, és ha ezeket a vasúti törvény szerint kell létrehozni, akkor az rendkívül bonyolult engedélyezési eljárást indokolt. Így most ez a törvényi szabályozás az általános szabályokhoz képest kedvezőbb szabályokat állapít meg.

A javaslat továbbá pontosítja a közlekedési hatóság feladatait. Csökkennek az adminisztrációs terhek és eljárási díjak. Ezenkívül az elővárosi vasúti és autóbuszos szolgáltatásoknál a vonzáskörzet-határnak a 70 kilométer helyett 100 kilométerben történő megállapítása a mai viszonyoknak és fejlődésnek köszönhető, és ezekre a valóságos igényeknek megfelelő változtatásokra tesz javaslatot a törvényjavaslat.

Az utasok panaszkezelési eljárásával kapcsolatos ügyek összetettségére és kiemelt jelentőségére tekintettel indokolt az autóbuszos közlekedési hatóság döntései esetében is kizárólagos illetékességgel felruházni a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat számos olyan intézkedést és pontosítást tartalmaz, amelyek valamennyi ágazatban javítják a hazai közlekedés feltételeit, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák az indítványt. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
222 271 2017.05.15. 2:01  268-273

MANNINGER JENŐ, a Fenntartható fejlődés bi­zottságának előadója: Tisztelt Elnök Úr! A Fenn­tartható fejlődés bizottsága a tárgyi törvényjavaslatot megtárgyalta, a törvényjavaslat részletes vitáját lefolytatta. Megállapította: a javaslat célja, hogy a közlekedési célú megújuló üzemanyagokra vonatkozó uniós irányelvet átültesse a nemzeti jogba, az úgynevezett ILUC ‑ Indirect Land Use Change ‑ irányelvet, és a gazdasági ágazatok hozzájárulásának elérésével biztosítsa az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó csökkentési vállalásokat.

Magyarországon a 2010. évi CXVII. törvény rendelkezik a megújuló energia közlekedési, valamint ezek üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentési keretrendszeréről, így a jelen javaslat legfontosabb feladata az irányelv változásainak ebbe való átültetése. A 2015. október 5-én hatályba lépett, a bioüzem­anyagok használata kapcsán felmerülő, a közvetett földhasználat-változás jelenségének kezelése céljából elfogadott, már idézett irányelvet módosította, a 2009/28/EK megújuló energia irányelvét. Az egyes tagországoknak, így Magyarországnak is 2017. szeptember 10-éig kell elvégezni a kötelező joghar­monizációt.

Az irányelvi változás többek között módosította a 2020-ra kitűzött 10 százalékos közlekedési hányad elérésének számítási módszertanát, szigorította a bio­üzemanyagok fenntarthatósági követelményeit, 7 szá­zalékban maximalizálta az úgynevezett hagyo­má­nyos bioüzemanyagok, étkezési és takarmányozási alapanyagból készült bioüzemanyagok tagállami célbani elszámolhatóságát, valamint kibővített bi­zo­nyos bioüzemanyagokra vonatkozó tagállami jelen­tés­tételi kötelezettségeket.

A Fenntartható fejlődés bizottsága részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatokat fogadott el, amelyek ‑ amint az előbb hallottuk ‑ jog­sza­bály­szer­kesz­tési, nyelvhelyességi és jogtechnikai módo­sí­tá­so­kat tartalmaznak. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kor­mány­pár­tok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
224 158 2017.05.17. 2:09  1-168

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen. A kevés idő miatt engedjék meg, hogy nagyon röviden reagáljak itt az előző felszólalókra, igazából érdemben nem is. Annyit azért meg kell jegyeznem, hogy a kistelepüléseken az iskolák fenntartása, amit a kormányzat elvállalt, úgy gondolom, az is segíti a hátrányos helyzetű emberek helyzetét. Ez is egy eleme természetesen az oktatási rendszernek, ami mindenképpen pozitívnak ítélhető.

A Gazdasági bizottság alelnökeként azért szeretném felhívni a figyelmet az Irinyi-tervre, még ha a gazdaság fejlesztését kevesebben vitatták is ‑ volt aki még ezt is megpróbálta ‑, de nagyon fontos, hogy a hazai ipar fejlesztésére még az uniós forrásokon és az egyéb infrastruktúra-beruházásokon kívül is külön pénzek állnak rendelkezésre, így külön a hazai iparfejlesztésre, autóbuszgyártás-megerősítésre, a minőségi iparfejlesztésre, a beszállítói fejlesztési program is tartalmaz 3 milliárd forintot, valamint a kötöttpályás járműgyártás fejlesztésére is külön pénz van, és a K+F-re pedig 79,8 milliárd forint, és tervbe van véve 2020-ig, hogy 1,8 százaléka legyen a GDP-nek. Ez rendkívül fontos. Térségünkben, Zalában is, ahol nagyon alacsony az innovációs beruházás, újabb ilyen beruházások valósulnak meg, mint például a közeljövőben elkezdődik az autonóm gépjárművek kutatási tesztpályája, ezek nagyon fontosak ezeknek a térségeknek is.

A térségemben, hadd említsem meg a rövid idő alatt, hogy nagyon fontos, hogy a turisztika mint húzóágazat is azért kap, még akkor is, ha természetesen itt elsősorban a bevételek növekedéséből, áfacsökkentésből is lehet további javulást ítélni, de van célelőirányzat és van fejlesztési célelőirányzat is külön 25 milliárd forinttal, valamint az útépítés fenntartására is 30 milliárd forint jut, és a térségemben utolsóként azt meg kell említenem, hogy remélhetőleg így a közlekedésbiztonsági problémák megoldására, így a cserszegtomaji körforgalomra is jut majd pénz. Köszönöm szépen a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
236 128 2017.06.23. 1:31  127-134

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Czeglédy Csabának, a baloldal bizalmi ügyvédjének neve már ismerős lehet nemcsak a régióban, hanem országosan is, hiszen egy évtizeddel ezelőtt az iskolaszövetkezetekhez kötődő csalássorozattal kapcsolatban vált ismertté a neve. Botka László és Gyurcsány Ferenc ügyvédjét ugyanis már 2002-ben jogerősen szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Most ugyanilyen bűncselekmények gyanúja merült fel. A Kopernikusz Iskolaszövetkezet két korábbi vezetőjét az ügyészség 2015. június végén kelt vádiratában üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével, továbbá a számvitel rendjének megsértésével vádolta meg. Korábban jelentős adótartozás miatt indult eljárás több, ugyancsak Czeglédy Csabához köthető szövetkezetnél, a Coo­pe­ritas, a Rébusz Iskolaszövetkezet, valamint a Stu­dentka Work Iskolaszövetkezet kapcsán is, amelyek jelentős adótartozást hagyva maguk után szűntek meg.

Czeglédy a gyanú szerint 3,3 milliárd forint kárt okozott az államnak, és több ezer diákot vágott át. Az MSZP mellett a DK-val is kapcsolatban áll Czeglédy Csaba, hiszen Szombathelyen a férfi a szombathelyi önkormányzat Egyesült Baloldalának frakcióvezetőjeként dolgozik, nemcsak politikai, hanem ügyvédi munkát is végez. A kérdésem tehát, hogy mit gondolnak önök, hogyan látják, miért állt a szombathelyi és országosan is az Egyesült Baloldal, az MSZP és a DK is egy ilyen ügyvéd mellé. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
236 132 2017.06.23. 0:57  127-134

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Köszönöm a tájékoztatását. Valóban a legfontosabb kérdés majd az lesz, hogy egy ilyen eljárás során hogyan lehet kifizetni a diákok bérét, ki téríti meg az államnak okozott kárt. Persze az, hogy mi a szombathelyiek véleménye, az elég egyértelmű, hiszen végeztek ‑ a napokban tették közzé ‑ egy 18 ezer fős közvélemény-kutatást a szombathelyiek között. Ez alapján 87 százalékuk tud az esetről, 74 százalékuk szerint le kéne mondania az illető ügyvédnek, ennek ellenére az MSZP és a DK országosan kiállt. Úgy látszik, ebben igazán egységes a baloldal.

A kérdés tehát ezért továbbra is az, hogy milyen eljárásokkal és hogyan lehet majd kifizetni annak ellenére, hogy nyilván az állam igyekszik, hogy jóvá tegye ezt a kárt, de hogyan lehet kifizetni a diákok bérét, és természetesen ki téríti meg majd az államnak okozott kárt. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
243 122 2017.10.03. 3:13  119-130

MANNINGER JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A versenyjog a gazdasági verseny védelmét és egyúttal a fogyasztók megkárosításának megakadályozását szolgálja. Az egyik leginkább európai jogterületünknek tekinthető, hiszen az Európai Unió működéséről szóló szerződés versenyszabályai közvetlenül hatályosak és alkalmazhatóak az összes tagállamban, így Magyarországon is.

Tisztelt Ház! Az Országgyűlés tavaly év végén fogadta el az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt. Az új hatósági eljárási kódex paradigmatikus változtatásokkal fogja biztosítani a közigazgatás törvényes működését, az ügyfelek tisztességes eljáráshoz való jogának érvényesülését. A paradigmaváltások egyike, hogy az egyes speciális eljárások tekintetében a jövőben nem lesz majd lehetséges az eltérés. Azok a hatósági eljárások, amelyekben jellegüknél fogva olyan sajátos szabályrendszer érvényesül, amely nem rendezhető egy általános eljárási törvény alá, kikerültek a közigazgatási rendtartás alól. Az Országgyűlés korábbi döntése alapján a versenyfelügyeleti eljárás is ilyen kivett eljárás, ugyanakkor az új szabályozási környezethez igazodó szabályozása szükségessé teszi a hatályos eljárási normák módosítását.

Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a Gazdasági Versenyhivatallal szoros együttműködésben készült, és a társadalmi egyeztetés keretében széles szakmai kör véleményezhette a jogalkalmazás területén érintettek részéről is. A javaslat célja tehát a versenytörvény szabályrendszerét átfogóan érintő kiigazítások egységes kezelése. A törvényjavaslat tartalmazza az elmúlt évek jogalkalmazási tapasztalataiból következő módosításokat, amelyek nem jelentenek koncepcionális változást, ugyanakkor hozzájárulnak az ügyféljogok, illetve a hatékony eljárásvezetés szempontjainak érvényre juttatásához.

Főszabályként nem kerül sor új versenyjogi intézmények bevezetésére. A legfontosabb változás, hogy valamennyi versenyfelügyeleti eljárás hivatalból indult eljárássá válik.

A törvényjavaslatból kiemelném államtitkár úrhoz hasonlóan, hogy az eddigi úgynevezett de minimis piaci részesedési küszöb tekintetében elválik egymástól a horizontális, azaz a versenytársak közötti és a vertikális, vagyis a nem versenytársak közötti megállapodásokra vonatkozó küszöbszám, és az utóbbit a javaslat 15 százalékban határozza meg. Ezzel a hazai szabályozás közelít az uniós gyakorlathoz, és a vállalkozások számára kiszámíthatóbb szabályozási környezet jön létre. A módosítás alapján a piaci versenyre eleve csekélyebb hatást gyakorló vertikális megállapodások esetén magasabb piaci részesedés mellett is lehetségessé válik a de minimis kivétel alkalmazása. Ezzel érdemben csökkennek az alacsony piaci részesedéssel bíró vállalkozások versenyjogi megfeleléssel kapcsolatos terhei.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat biztosítja a versenyjogi eljárás összhangját az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel, és erősíti a gazdasági verseny védelmét, ezért kérem a képviselőtársaimat, hogy támogassák az indítványt. Köszönöm a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 136 2017.11.06. 1:55  135-142

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Tisztelt Állam­titkár Úr! Tisztelt Ház! Ma már a nemzetközi köz- és szakvélemény is tudja és elismeri, hogy a 2010-es kormányváltás óta valamennyi gazdasági mutatónk jelentősen javult. Nem jelent kivételt ez alól a foglalkoztatási ráta és a minimálbér sem. (Zaj. ‑ Az elnök csenget.)

A baloldali kormányok elhibázott gazdaságpolitikáját jól mutatta, hogy míg kormányzásuk kezdetén 5,5 százalék volt a munkanélküliség Magyarországon, addig ezt a Medgyessy- és Gyurcsány-kormány 2008 őszére, még a gazdasági válság hatásainak megjelenése előtt, 7,7 százalékra emelte. A Fidesz a szocialisták katasztrofális kormányzása után hirdette meg 2010-ben azt az új gazdaságpolitikát, amely az ország talpra állítását és tíz év alatt egymillió új munkahely megteremtését tűzte ki célul. Akkor a bukott baloldal, de még a Jobbik is azt mondta, hogy ezt lehetetlen lesz megvalósítani. A fanyalgóknak nem lett igazuk.

A kormány és az emberek sikeres szövetségének és munkájának köszönhetően 2014 után is tovább tudtunk haladni a megkezdett úton, és ennek köszönhetően mostanra több mint 700 ezer új munkahely jöhetett létre. A foglalkoztatottak átlagos létszáma ugyanebben az időszakban 4 millió 450 ezer fölé emelkedett, ami a rendszerváltás óta nem látott magas szám.

A munkanélküliség is az európai átlagnál is alacsonyabb szintre csökkent. A munkavállalók, a munkáltatók és a kormány a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán tavaly kötött megállapodása legfontosabb pontja a minimálbérek és a garantált bérminimum emeléséről szól.

Ezek után most már valóban az egyik legfontosabb kérdés a bérek emelése. Kérdezem ezért a államtitkár urat, hogyan halad ennek a megvalósítása. Köszönöm a válaszát. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 140 2017.11.06. 1:16  135-142

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Tisztelt Állam­titkár Úr! Köszönöm a válaszát. Parlamenti képvi­selőként az Európa Tanács közgyűlésének is tagja vagyok, és a legutóbbi ülésen egy OECD-vizsgálatot ismertettek ott, ahol elemezték, hogy a kereseti különbségek az elmúlt 20-30 évben hogyan nőttek Európában; sajnálatos módon 7-ről 10-szeresére nőtt a felső és alsó tíz százalék közti különbség. Három országot említettek kivételként, az egyik Magyarország volt. És azt is elismerték ebben a szakértői anyagban, hogy a 2010 után következett változásoknak köszönhető az, hogy Magyarország most nem került ebbe a negatív rangsorba. Valóban azt lehet mondani, hogy a minimálbérek emelése is segítette ezt.

Ön is említette, hogy a nettó átlagkereset is jelentősen emelkedett az elmúlt időszakban, 130 ezer forintról most már a 200 ezer forintos szintet is elérte. Én bízom abban, hogy tovább haladunk ezen az úton, és a minimálbérek, amelyek folytán a kormány segíteni tud ezen… ‑ a kereseti átlagok növelése és a különbségek megszűnése irányába is hat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 76 2017.11.14. 5:55  73-88

MANNINGER JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az államtitkár asszony már ismertette a törvénymódosítás okát. Engedjék meg, hogy a törvényről szóljak még.

A javaslat a pénzügyi közvetítőrendszer kiemelt fontossága, védelme és az ágazati sajátosságok miatt az MNB hatósági hatáskörébe tartozó ügyekben nagyobb teret biztosít az ágazati szabályozásnak. A terület szigorú szabályozottságára tekintettel az Ákr.-nek az általánosság minimumára törekvő szabályozása ugyanis nehezen lenne alkalmazható az MNB eljárásaiban. Ilyen sajátosságok például: az ügyfelek speciális jellege, az eljárások bonyolultsága, a hosszabb eljárási határidők vagy a végrehajtás kérdései.

A javaslat által módosított MNB-ről szóló törvény 46. § (1) bekezdése pontosan meghatározza azokat az ügyfajtákat, amelyekben szükséges a részletes ágazati szabályozás. Az MNB hatósági eljárására vonatkozó szabályozás logikája a módosítások által fordított lesz. Az MNB-ről szóló törvény 46. § (2) bekezdése ugyanis felsorolja az Ákr. azon szabályait, amelyeket alkalmazni kell az (1) bekezdésben meghatározott eljárásokban. Ez a megoldás egyértelműsíti, hogy melyek az Ákr.-nek azon eljá­rás­semleges szabályai, amelyekhez képest nem szükséges további ágazati szabályozás megalkotása és hogy az eljárásokban az Ákr. ezen szabályait alkalmazni kell.

Tisztelt Ház! A javaslat a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény 46. §-ának kiegészítésével meghatározza, hogy az Ákr.-ben meghatározott eseteken túl az MNB milyen esetekben utasíthat vissza kérelmeket: ha az MNB-nek nincs joghatósága, hatásköre, illetékessége; a kérelem lehetetlen célra irányul; a kérelem az előírt határidőt átlépte; a kérelem nem az előterjesztésre jogosulttól származik; a kérelem tartalmából nem állapítható meg, hogy az ügy hatósági ügy.

A javaslat a Nemzeti Bankról szóló törvény 48. §-ának (1) bekezdését kiegészíti a felügyeleti ellenőrzés ponttal. Ezen kívül a javaslat egyértelműsíti a (4) bekezdésben, hogy az MNB felhívására az ügyfél köteles közölni a döntéshez szükséges adatokat, ideértve a személyes és szükség esetén a védett adatokat.

A javaslat a 49. § módosításával rögzíti, hogy az MNB hatósági eljárásaiban a kérelem nem terjeszthető elő személyesen, illetve kormányablaknál. Rögzíti továbbá az ügyintézési határidő és a hiánypótlás körülményeit, erre vonatkozóan tesz módosítási javaslatot. Rögzíti továbbá, hogy az ügyintézési határidő a hiánypótlás befejezésétől kezdődik. Az eljárás szünetelésére, felfüggesztésére és megszüntetésére vonatkozó szabályok esetében is az MNB-törvény szabályai alkalmazandók, nem az Ákr.-é. Az eljárások bonyolultságára, összetettségére és súlyára tekintettel az Ákr.-hez képest indokoltabb ezen szabályokat részletesebben meghatározni.

A javaslat 49/A. §-sal való kiegészítésével a kizárási szabályokkal kapcsolatban szubjektív okot határoz meg az eljárásban részt vevők kizárására. A 49/B. § kiegészítésével az iratbetekintésre rögzít szabályokat úgy, hogy a jelenleg hatályos piacfelügyeleti szabályokat áthelyezi a közös rendelkezések közé.

A 49/C. § kiegészítésével az Ákr.-nél részletesebben rögzíti a döntésre vonatkozó előírásokat, a következő pontban pedig rögzíti az érdemi döntések meghozataláig esetlegesen szükséges biztosítási intézkedések szabályait.

A javaslat a Nemzeti Bankról szóló törvény 50/A. §-a módosításával a kézbesítésre és a döntésközlésre vonatkozó szabályokat rögzíti, majd az 55. §-t azzal a kiegészítéssel szabályozza, hogy mivel a pénzügyi közvetítőrendszer résztvevőivel szembeni végrehajtási intézkedések az egész gazdaságra is kihatással lehetnek, az Ákr. végrehajtási szabályai alapvetően nem alkalmazhatók csupán az eljárási bírságok és díjak behajtására. A prudens működés fenntartása miatt szükséges az MNB bizonyos döntései ellen közigazgatási perben az azonnali jogvédelem kizárása. Az MNB saját hatáskörben, ha indokoltnak tartja és a pénzügyi közvetítőrendszer prudens működését nem veszélyezteti, dönthet úgy, hogy a döntés végrehajtását felfüggeszti erre irányuló kérelem nélkül a bíróság jogerős döntéséig.

Az 57/B. §-ban a javaslat a jogorvoslati lehetőséget szabályozza, míg a 61. § módosításával ügytípusonként rögzíti a szükséges határidő-előírásokat.

A javaslat az MNB-ről szóló törvény módosításával lehetővé teszi a felügyeleti ellenőrzés egyszerűsített lezárását, megfelelő garanciák teljesülése esetén ‑ jogsértés megállapítása esetén ‑ az egyszerű lezárását. Ez azért szükséges, mert az Ákr. a jelenlegi szabályozástól eltérően hatósági ellenőrzés lezárásához kötelezővé teszi a hatósági eljárás megindítását.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek alapján kérem, hogy támogassák a javaslatot, amely a 2018. január 1-jével hatályba lépő eljárásrendi törvényi változásokkal összhangban a pénzügyi közvetítőrendszer hatósági felügyeletét, az MNB eljárásrendjét teszi észszerűbbé, hatékonyabbá és átláthatóbbá, illetve egyúttal szolgálja a kormány bürokráciacsökkentési céljait is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
258 20 2017.11.15. 7:46  17-36

MANNINGER JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogyan a miniszteri expozéban is elhangzott, államtitkár úr ismertette, hogy az előttünk fekvő számos közlekedési tárgyú törvény több bürokráciacsökkentő és eljárást egyszerűsítő módosítást tartalmaz, így gyorsabb és hatékonyabb beruházásokat is lehetővé tesz.

A javaslat módosítja az önkormányzati ingatlanokon megvalósított fejlesztésekkel kapcsolatos elszámolásokra vonatkozó szabályokat; az előterjesztés egyértelművé teszi, hogy az elszámolást a jövőben ingyenesen kell majd teljesíteni, egyúttal megteremti a helyi közutakat hordozó állami tulajdonú ingatlanok tulajdonjoga tulajdonosijog-gyakorló általi átadásának lehetőségét a forgalomba helyezést követően, úgy, hogy kötelezi is az érintett önkormányzatokat az ingatlanok átvételére.

A törvényjavaslat az útátminősítésre és a forgalomba helyezésre tekintettel szükségessé váló valamennyi átadás során az alkalmazandó értéket és azok ingyenességét is rögzíti, ami azért fontos, mert a jelenlegi szabályozás ezt csak az országos és a helyi közutak esetében biztosította. A módosítás azzal az előnnyel jár, hogy nem lesz szükség az átminősítés lépésére, hanem a forgalomba helyezésre tekintettel is átadhatók lesznek az utak, így jelentős mennyiségű, már lezárt beruházások során létrehozott helyi közút átadása válik lehetővé. Továbbá valamennyi átminősítési eset és forgalomba helyezés nyomán történő átadás ingyenesen történhet, és ennek során a könyv szerinti értéket kell majd figyelembe venni.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat egy, a gyakorlati életben felmerülő problémára is megoldással szolgál. Korábban számos esetben került sor arra, hogy a külföldi hatóságok a magyar vezetői engedély adatairól igazolást kértek az ügyfelektől.

(10.10)

Az állampolgárok eddig az ilyen esetekben értelemszerűen a külképviseletekhez fordultak segítségért, azonban a hatályos szabályozás részükre nem tette lehetővé az adatszolgáltatás teljesítését. Például az esetben, ha az okmány elveszett vagy azt ellopták, az érintett nem tudta közölni az adatokat, amelyek egyezősége visszaigazolható lenne. Az ügyfelek bürokratikus terheit csökkenti az a módosítás, hogy a külföldön tartózkodó állampolgár a külképviselet közreműködésével tud majd az engedély-nyíl­ván­tar­tás­ból a vezetői engedély cseréjéhez szükséges igazoláshoz hozzájutni.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény módosításában javasolt rögzíteni azokat a bevezetni tervezett szabályozásokat, amelyek egységesen érintik a közlekedési infrastruktúra-fejlesztésekkel kapcsolatos beruházásokat, így rögzítésre kerül az egységes elektronikus közműnyilvántartás adatszolgáltatásai alapján történő tervezés szükségessége, a közműkiváltások és -fejlesztések műszakilag szükséges mértékének meghatározása érdekében az egyeztetés építtető és a közműszolgáltató közötti lefolytatása, vita esetén a vita rendezésének fóruma, valamint a vezetékjog-kiadás lehetőségének biztosítása az ingatlan fölötti rendelkezési jog hiányában is. E szabályozás bevezetésével a közműkiváltásokkal és a -fejlesztésekkel kapcsolatban felmerülő problémák jelentős része már az előkészítés fázisában orvosolható, ezáltal a kivitelezés ezen okokból történő elhúzódása elkerülhető lesz.

A kerékpáros-infrastruktúra folyamatosan fejlődik hazánkban. Fontos cél ezeknek a fejlesztéseknek idő- és költségtakarékos, hatékony megvalósítása. Ennek érdekében a kerékpárutakra, a gyalog- és kerékpárutakra, a gyalogutakra, a járdák, valamint a kerékpárforgalmi létesítmények tartozékainak építése során szükségessé vált közműkiváltásokra és -fejlesztésekre fogalmaz meg speciális szabályokat az előterjesztés, amelyek elfogadásával kizárólag a gyalogos- vagy kerékpáros-közlekedés által használt területek vonatkozásában egységes szabályozás bevezetésére is sor kerül.

A javaslat továbbá tartalmazza a repülőorvosi központok éves felügyelete címén megállapított díjtételek összevonásával és csökkentésével kapcsolatos előterjesztést, amely további bürokratikus terheket enyhít.

Tisztelt Képviselőtársaim! A személyszállítási közszolgáltatásokban a bevételbeszedési rendszerek, a jegy- és bérletrendszer, illetve a kapcsolódó utas­tájékoztatási és forgalomirányítási rendszerek a közösségi közlekedési szolgáltatások megrendelésének, illetve a szolgáltatásokhoz történő hozzáférés és a versenyképesség javításának legfontosabb eszközei. Ezeknek a kulcsfontosságú rendszereknek a létrehozását az információs technológia már lehetővé teszi, azonban a hazai gyakorlat alapján ezek a fejlesztések eddig csak szigetszerűen, egy-egy szolgáltatónál valósulhattak meg. A közlekedéspolitikai elvárások, valamint a fejlesztések költséghatékonyságára és megfelelő hasznosulására vonatkozó államháztartási és szakpolitikai elvek alapján elvárható és szükséges is, hogy ezek egy országosan átjárható és egységes rendszert alkossanak.

Ezen egységes rendszerekben olyan közösségi közlekedési adatállomány képződik majd, amely a közszolgáltatásokat megrendelő szervek számára biztosítja a vasút prioritásával kapcsolatos kormányzati közlekedéspolitikai elvek érvényesítését, és szükség esetén az utasok közlekedési módok közti választásának befolyásolását, a környezetbarát közlekedési módok ösztönzését is. Ezen túlmenően növeli a közszolgáltató társaságok bevételeit, és zárt, ellenőrizhető rendszerré teszi a szociálpolitikai céllal megállapított személyszállítási utazási kedvezmények igénybevételének és finanszírozásának rendszerét is. Ezeknek a céloknak a hatékony és sikeres elérése, valamint az adatbázisok és az elektronikus adatkommunikációs technológiák egységességének és átjárhatóságának a biztosítása érdekében a törvényjavaslat megadja a jogszabályi kereteket egy központi rendszer működtetéséhez, amely ellátja a személyszállítási közszolgáltatások megrendelői feladatainak támogatását is.

A rendszerben személyhez kötötten nyilvántartásra kerülnek a kedvezményjogosultságok annak érdekében, hogy az utazási kedvezmények igénybevétele átlátható módon igazolható legyen. Bevezetésre kerül az utasmédia és az utazási okmány fogalma, továbbá kiegészül a közlekedési kártya definíciója is.

Tisztelt Ház! A Fidesz-frakció a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztést támogatja, mert az számos olyan egyszerűsítést tartalmaz, amely gyorsítja az infrastrukturális beruházások megvalósítását és csökkenti a bürokratikus terheket.

A javaslat ezek mellett az eddig már létező elektronikus közszolgáltatási rendszerek és az elektronikus jegyrendszer bevezetéséhez szükséges módosításokkal egy olyan előremutató fejlesztést valósít meg, amely az informatikai fejlesztések segítségével az átalakuló közlekedést gyorsabbá, kényelmesebbé teszi, és a környezetet kevésbé veszi igénybe. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
258 32 2017.11.15. 0:47  17-36

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen. Az előttem lévő hozzászóló említett egy kérdést a választókerületemmel kapcsolatban, egy közlekedési kérdést Keszthely vonatkozásában. Arra szeretnék reagálni, hogy azt említette, hogy Keszthely gyorsforgalmi bekötése elmarad. A bekötése és a fel­újítása nem marad el. Döntés született, hogy a Zalaegerszeg és az autópálya közötti gyorsforgalmi utat a sármelléki repülőtér felé fogják vezetni észszerűen, ezért szükségtelen a gyorsforgalmi út megépítése. Úgyhogy észszerűen, kétszer kétsávos főúttal kiegészítve a város bekötése a gyorsforgalmi úthálózatba megvalósul. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
264 66 2017.12.04. 1:55  65-68

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A hazai helyi közlekedés alaptarifái 2010 óta változatlanok ‑ ez nagy eredmény, köszönhetően a kormány közlekedési és gazdaságpolitikájának. Ezt úgy sikerült elérni, hogy ezzel együtt a kormány stabilizálta a vasúti cégek működését, és meg kell említeni, hogy 2010-től 2020-ig 1500 milliárd forinttal támogatja a különböző vasúti beruházásokat.

A vasúti utazás a nagyberuházások mellett természetesen akkor lesz vonzó, ha az utasok kényelmét is szolgálja. Ezt szolgálja az internetes jegyvásárlás lehetősége, amit a MÁV-START még 2008-ban vezetett be, 2012 decemberétől pedig előbb csak az IC-ken, majd a gyorsvonatokon, 2016-tól pedig valamennyi belföldi járaton is lehetővé vált a nyomtatás nélküli, okoseszközön történő vonatjegy-bemu­ta­tás­sal történő utazás.

Az e-vonatjegyek népszerűsége folyamatosan nőtt az utasok körében. Tavaly az előző évihez képest 18 százalékkal több, összesen 1,4 millió vásárlás történt, a teljes belföldi értékesítés 7 százalékát tette már ki. Az idei év első félévében pedig már 925 ezernél is több volt az online jegyvásárlások száma, ami 35 százalékkal magasabb, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Az utasok jelenleg 3 százalékos kedvezményt kapnak, ha a menetjegyüket elektronikus úton váltják meg.

A kérdésem az államtitkár úrhoz az, hogy a hírek arról szólnak, hogy tervezik az interneten vásárolt vasúti menetjegyek árának további csökkentését, nyilván az okostelefonok elterjedése is segíti ezt a folyamatot, és igen fontos lenne, azt hiszem, sokszorosára nőhetne az internetes vásárlás, a kérdésem tehát, hogy milyen további kedvezményeket tudnak biztosítani. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
264 240 2017.12.04. 6:20  203-284

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány szót hadd szóljak én is általában, aztán a területi operatív programról szeretnék beszélni.

Valóban láthatjuk azt, hogy a kitűzött célok teljesültek, 2017. március 31-ig a források meg lettek hirdetve, összesítve 106 százaléka a forrásoknak lett meghirdetve. A 2014-20-as ciklus 82 százaléka esetében megtörténtek a kötelezettségvállalások, és ha csak a 2017. évet nézzük, akkor is a fejlesztéspolitikai célok forintban nézve is teljesülnek, hiszen most már 2700 milliárd forint kifizetése megtörtént, illetve több is lesz a teljesítés. Tehát az előírt teljesítések felett fog idén is teljesíteni a kormányzat ebből a szempontból is. Természetesen a számokat önmagukban még, lehet mondani, nagyon nehéz lebontani egyes területekre, de én azt gondolom, abba, hogy a gazdasági eredmények jók, az uniós források is belejátszanak.

Mit hallottunk az ellenzék részéről? Azt gondolom, nehezen is tudják ezt elismerni, hiszen egymásnak ellentmondó érveket hallunk nagyon sokszor. Ha nem költi el a kormányzat a pénzt, akkor az a baj, ha elkölti, akkor miért olyan gyorsan, ha a fejlesztések nagy része uniós forrás, akkor az a baj, de talán mégis kiderül, hogyha a fejlesztések hozzájárulnak a GDP-növekedéshez, akkor valószínűleg ezek a fejlesztések nem annyira rossz helyre mennek. Most hallottuk azt is, hogy az a baj, hogy túl gyorsan történtek ezek a kötelezettségvállalások. Azt gondolom, ha megnézzük az uniós ciklust, kétségtelen, hogy az előző ciklusnál sokkal gyorsabban, de meg lehet nyugtatni a képviselőtársaimat, ennek a kivitelezése, elköltése már a választások után fog megtörténni a legtöbb esetben, tehát a következő évekre is marad elég munka, és igazából a következő kormányzati apparátus, irányító hatóságok fogják ezt levezényelni; nagyon remélem, hogy azok, akik az előző években is bizonyítottak.

Ha azt nézzük, hogy milyen kifogások vannak, akkor általában konkrét kifogások a programokkal vagy a konkrét beruházásokkal kapcsolatban nincsenek. Itt visszatérő elem, most már áttérek a területi operatív forrásokra is, valóban problémát jelenthetett 2010 előtt, hogy nem annyira a gazdaságfejlesztést, hanem inkább bizonyos burkolatépítéseket szolgáltak a projektek. Nos, tájékoztatom a jobbikos képviselőtársamat, aki ezt újra elővette, hogy szerintem nagyon fontos az a projekt, ami még a városrehabilitációt segíti a közepes városokban. Az úgynevezett „Zöld városok” programnál nagyon szigorú előírások vannak a zöldfelület arányának növelésére, és meg van határozva, hogy a burkolatok aránya is mennyi lehet, tehát kifejezetten a városok zöldítését szolgálja, a városok élhetőségének javítását, hogy minél jobb legyen a városban élni.

Ha a területi operatív programokat nézzük, akkor láthatjuk, hogy annak keretében megépül 1020 kilométer kerékpárút, 2100 hektár iparterület, 17 750 bölcsődei férőhely, 65 ezer fő vehet részt a munkaerőpiacra való visszajutást segítő programokban, korszerűsítésre kerül 439 kilométer alsóbbrendű közút, vízelvezető rendszer is 734 kilométer épül, és ami nagyon fontos: megújul 1465 egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálat, tehát azt lehet mondani, hogy szinte majdnem minden második településen, ha átlagot veszünk, megújulhat az orvosi rendelő vagy az egészségház.

Ez igen fontos, és azért is soroltam fel, mert abból is láthatjuk, hogy milyen célokat tartalmaz, tehát nemcsak a közvetlen munkahelyteremtéshez járulnak hozzá például a területi programok, így az iparterület-fejlesztés, az ipari parkok kialakítása. Zala megyében is szinte minden városban lesz iparipark-fejlesztés, de kifejezetten az lesz, hogy a munkafeltételeket és a munkahely megközelítését, illetve mondhatjuk, hogy a munkaerő újratermelését is egyre jobb körülmények között biztosítják. Nagyon fontosnak tartom Zala megyét illetően is azt, ami nincs a TOP-ban, hogy az EFOP-programokban szinte minden oktatási intézmény megújul, és külön szakképzési termek létesülnek, tehát ez igenis hozzájárul ahhoz, hogy versenyképesebb legyen Magyarország.

Összességében, és ezzel zárnám, ha például Zala megye esetében megnézzük a TOP-programot, akkor azt lehet látni, hogy 23 milliárdnyi keret áll rendelkezésre a megyei önkormányzatok, tehát a megyék számára, és ebből gyakorlatilag már 19 milliárd forintot meg is ítéltek. 31 milliárd volt az igény, ami jó, mert az mindig jobb, ha több pályázó van. Gyakorlatilag szinte mindegyik pályázati kiírásra elegendő számú igény volt, tehát azt lehet mondani, hogy nagy részében már a területi operatív programok keretében is megtalálták a céljukat a kiírt összegek.

Tehát még egyszer ismétlem: nagyon sok mindenhez hozzájárultak ezek, természetesen mi is tudjuk, hogy a legfontosabbak azok, amelyek konkrétan a fejlesztési és az innovációs forrásokat támogatják, így például az én választókerületemben is a keszthelyi egyetem fejlesztése, az ottani innovációs források a legfontosabbak, ilyenre is van példa. Azt gondolom, akik innováció céljából akarnak benyújtani fejlesztéseket, azok is megtalálhatják a számításukat.

Összességében tehát azt gondolom, hogy a programok arányosan elosztva hozzájárulnak a gazdaság fejlesztéséhez, az emberek életkörülményeinek javításához is, ezért természetesen még több pénzt el lehetne költeni, de sikeresek lesznek ezek a programok, amit a jelenlegi számok is mutatnak. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
270 30 2018.02.21. 5:01  1-94

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy dologban, azt hiszem, egyetérthetünk. Kétségtelen, hogy elégedettek sosem lehetünk sem az önkormányzatok helyzetével, sem az ott dolgozók, sem pedig a közszférában dolgozók bérével. Azt gondolom, hogy mindig van mit tenni, csak az a kérdés, hogy milyen az irány, és ha azt nézzük, hogy 2010 óta mi történt, akkor láthatjuk, hogy abba az irányba megyünk, és különösen az utolsó három évben, hogy hosszú időkig sem lehet visszaemlékezni arra, hogy ilyen jelentős béremelések voltak. Hiszen béremelések voltak a rendvédelmi szerveknél, az egészségügy területén, az oktatás területén, a közszférában is, mint hallhattuk itt. Biztos az ellenzéknek nem tetszik ez a szám, de 700 ezerből 550 ezernél egyértelmű emelések voltak. El tudom mondani, hogy egyébként a helyi településeknél is nagyon sok helyen  itt elhangzott a szám is, hogy mintegy 50 százalékában  az önkormányzatok is emelték a béreket. Azt tudom mondani, hogy a választókerületem legnagyobb településén is volt béremelés, plusz 10 százalékot kaptak a közalkalmazottak, az önkormányzatnál dolgozók. Nyilván lehet többet emelni, nyilván, ha javulni fog a helyzet, akkor az önkormányzat is képes lesz magasabb béremelést is megvalósítani úgy, ahogy az nagyon sok helyen máshogy megvalósult.

Hogyan nyílott erre lehetőség? Ahogy itt elhangzott, pontosan azzal, hogy 2010 után átvállalta az állam a települések adósságait, illetve, ami nagyon fontos, és különösen például az én választókerületemben, ahol száz település van és főleg kisebb települések, az adósságkonszolidációban részt nem vett települések mintegy 1,2 milliárd forintot kaptak.

(11.20)

Ez kisfalvakban rendkívül nagy összeg, a lakosságszámtól függően kapták meg. Ebből tudták a legfontosabb feladataikat elvégezni.

Meg kell mondjam, nyilvánvaló, hogy itt is az önkormányzatban dolgozók, a polgármesterek sosem fogják azt mondani hivatalosan, hogy teljesen elégedettek. Viszont ha másfelől nézzük meg, a problémák felől, akkor azt lehet mondani, hogy egészen másfajta problémákkal kell szembesülniük, mint 2010-ben vagy akár csak a 2010 utáni években, amikor még nem állt helyre az önkormányzatok anyagi helyzete.

Az uniós forrásokból is jelentősen részesülnek, pont azért, mert a legfontosabb kérdés ezeknél a településeknél a demográfia helyzete. Az a célunk, hogy a kisebb falvakban is minél több gyerek legyen, ezért minden ilyen programba első helyen került be az óvodák építése, bölcsődék építése, lehet mondani, például a TOP-on keresztül az orvosi rendelők építése, amire valóban még van igény. De ha abban az ütemben haladunk, akkor azt lehet mondani, hogy az elkövetkezendő években el lehet érni azt, hogy minden településen az orvosi rendelők fel lesznek újítva, és megfelelő műszerezettséggel is rendelkeznek. Tehát nem érzékelem azt, hogy valami válságban lennének. Vannak tennivalók. Van egy program. Az önkormányzatokra, a kisebb önkormányzatokra, a városi önkormányzatokra nézve a Fidesznek van elképzelése. Az eddig elkezdett utat kell folytatni. Egészen biztos vagyok benne, hogy a települések helyzetével együtt az ott lakók helyzete is, ahogy az eddigi bérek is mutatják, jelentősen javulni fog.

Itt elhangzottak olyan riogatások, hogy vannak önkormányzatok, amelyek nem tudták rendezni a pénzügyeiket, a beszámolóikat. Én is tudok ilyenről. Azt kell mondanom  és talán jobban ismerik a kistelepülések gondjait, mint az adott vezérszónokok, akik felszólalásai is arról tanúskodtak, hogy a kisebb települések életéről nem sokat tudnak, de ez érthető, hiszen nem nagyon jutnak el oda , a kisebb településeken is vannak ilyen gondok, kétségtelen, de általában ahol nincs jegyző, vagy tudom mondani, nincs megfelelő pénzügyes, nem könnyű találni ilyet, azért annak mindig megvan az oka a múltban, hogy miért nem vállalták el. Konkrét esetekről is tudnék beszélni. Igenis a települési önkormányzatoknak megvan minden eszközük ahhoz, hogy a problémáikat megoldják, mint ahogy ezt is tapasztalhatjuk. Természetesen szükség van további fejlődésre, mint említettem, rendkívül fontos, hosszú éveken keresztül lehet folytatni az infrastruktúra építését, de elsősorban azt a programot kell folytatni minden olyan programban, amely azt lehetővé teszi, hogy a fiatalok is megtalálják a jövőjüket a kisebb településeken. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)