Készült: 2020.07.13.23:31:01 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

257. ülésnap (2017.11.14.), 76. felszólalás
Felszólaló Manninger Jenő (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:55


Felszólalások:  Előző  76  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

MANNINGER JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az államtitkár asszony már ismertette a törvénymódosítás okát. Engedjék meg, hogy a törvényről szóljak még.

A javaslat a pénzügyi közvetítőrendszer kiemelt fontossága, védelme és az ágazati sajátosságok miatt az MNB hatósági hatáskörébe tartozó ügyekben nagyobb teret biztosít az ágazati szabályozásnak. A terület szigorú szabályozottságára tekintettel az Ákr.-nek az általánosság minimumára törekvő szabályozása ugyanis nehezen lenne alkalmazható az MNB eljárásaiban. Ilyen sajátosságok például: az ügyfelek speciális jellege, az eljárások bonyolultsága, a hosszabb eljárási határidők vagy a végrehajtás kérdései.

A javaslat által módosított MNB-ről szóló törvény 46. § (1) bekezdése pontosan meghatározza azokat az ügyfajtákat, amelyekben szükséges a részletes ágazati szabályozás. Az MNB hatósági eljárására vonatkozó szabályozás logikája a módosítások által fordított lesz. Az MNB-ről szóló törvény 46. § (2) bekezdése ugyanis felsorolja az Ákr. azon szabályait, amelyeket alkalmazni kell az (1) bekezdésben meghatározott eljárásokban. Ez a megoldás egyértelműsíti, hogy melyek az Ákr.-nek azon eljá­rás­semleges szabályai, amelyekhez képest nem szükséges további ágazati szabályozás megalkotása és hogy az eljárásokban az Ákr. ezen szabályait alkalmazni kell.

Tisztelt Ház! A javaslat a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény 46. §-ának kiegészítésével meghatározza, hogy az Ákr.-ben meghatározott eseteken túl az MNB milyen esetekben utasíthat vissza kérelmeket: ha az MNB-nek nincs joghatósága, hatásköre, illetékessége; a kérelem lehetetlen célra irányul; a kérelem az előírt határidőt átlépte; a kérelem nem az előterjesztésre jogosulttól származik; a kérelem tartalmából nem állapítható meg, hogy az ügy hatósági ügy.

A javaslat a Nemzeti Bankról szóló törvény 48. §-ának (1) bekezdését kiegészíti a felügyeleti ellenőrzés ponttal. Ezen kívül a javaslat egyértelműsíti a (4) bekezdésben, hogy az MNB felhívására az ügyfél köteles közölni a döntéshez szükséges adatokat, ideértve a személyes és szükség esetén a védett adatokat.

A javaslat a 49. § módosításával rögzíti, hogy az MNB hatósági eljárásaiban a kérelem nem terjeszthető elő személyesen, illetve kormányablaknál. Rögzíti továbbá az ügyintézési határidő és a hiánypótlás körülményeit, erre vonatkozóan tesz módosítási javaslatot. Rögzíti továbbá, hogy az ügyintézési határidő a hiánypótlás befejezésétől kezdődik. Az eljárás szünetelésére, felfüggesztésére és megszüntetésére vonatkozó szabályok esetében is az MNB-törvény szabályai alkalmazandók, nem az Ákr.-é. Az eljárások bonyolultságára, összetettségére és súlyára tekintettel az Ákr.-hez képest indokoltabb ezen szabályokat részletesebben meghatározni.

A javaslat 49/A. §-sal való kiegészítésével a kizárási szabályokkal kapcsolatban szubjektív okot határoz meg az eljárásban részt vevők kizárására. A 49/B. § kiegészítésével az iratbetekintésre rögzít szabályokat úgy, hogy a jelenleg hatályos piacfelügyeleti szabályokat áthelyezi a közös rendelkezések közé.

A 49/C. § kiegészítésével az Ákr.-nél részletesebben rögzíti a döntésre vonatkozó előírásokat, a következő pontban pedig rögzíti az érdemi döntések meghozataláig esetlegesen szükséges biztosítási intézkedések szabályait.

A javaslat a Nemzeti Bankról szóló törvény 50/A. §-a módosításával a kézbesítésre és a döntésközlésre vonatkozó szabályokat rögzíti, majd az 55. §-t azzal a kiegészítéssel szabályozza, hogy mivel a pénzügyi közvetítőrendszer résztvevőivel szembeni végrehajtási intézkedések az egész gazdaságra is kihatással lehetnek, az Ákr. végrehajtási szabályai alapvetően nem alkalmazhatók csupán az eljárási bírságok és díjak behajtására. A prudens működés fenntartása miatt szükséges az MNB bizonyos döntései ellen közigazgatási perben az azonnali jogvédelem kizárása. Az MNB saját hatáskörben, ha indokoltnak tartja és a pénzügyi közvetítőrendszer prudens működését nem veszélyezteti, dönthet úgy, hogy a döntés végrehajtását felfüggeszti erre irányuló kérelem nélkül a bíróság jogerős döntéséig.

Az 57/B. §-ban a javaslat a jogorvoslati lehetőséget szabályozza, míg a 61. § módosításával ügytípusonként rögzíti a szükséges határidő-előírásokat.

A javaslat az MNB-ről szóló törvény módosításával lehetővé teszi a felügyeleti ellenőrzés egyszerűsített lezárását, megfelelő garanciák teljesülése esetén ‑ jogsértés megállapítása esetén ‑ az egyszerű lezárását. Ez azért szükséges, mert az Ákr. a jelenlegi szabályozástól eltérően hatósági ellenőrzés lezárásához kötelezővé teszi a hatósági eljárás megindítását.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek alapján kérem, hogy támogassák a javaslatot, amely a 2018. január 1-jével hatályba lépő eljárásrendi törvényi változásokkal összhangban a pénzügyi közvetítőrendszer hatósági felügyeletét, az MNB eljárásrendjét teszi észszerűbbé, hatékonyabbá és átláthatóbbá, illetve egyúttal szolgálja a kormány bürokráciacsökkentési céljait is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  76  Következő    Ülésnap adatai