Készült: 2020.02.17.18:50:15 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
13 76 2018.06.27. 3:32  1-132

DR. SIMON MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A jövő évi költségvetésre vonatkozó javaslat azt üzeni, hogy annak előterjesztője, a kormány fontosnak tartja Magyarország, a magyar emberek biztonságát. Mi pedig ezzel egyetértünk. A javaslat 512 milliárd forintot, a GDP 1,16 százalékát fordítja a honvédségre, ami 86 milliárd forinttal több, mint az idei összeg. Ez a többletforrás és a következő évek tervezett költségvetési növekményei egy erős, ütőképes honvédség létrehozását célozzák. Ennek alappillére a „Zrínyi 2026” haderőfejlesztési terv, amelynek elemeit a tervezet ütemezés szerint tartalmazza.Az Európát sújtó bevándorlás, valamint az azzal járó terrorveszély és ennek közbiztonsági következményei a következő évek legfontosabb kihívásai lesznek. Ezért biztosít az előttünk fekvő tervezet 350 milliárd forintot a közbiztonságra, a rendőrség működtetésére, fejlesztésére. A terrorelhárítással összefüggő feladatokra 25 milliárd forint jut majd. Ez 23,5 milliárddal több, mint az idei rendelkezésre álló keret.

Januártól újabb 5 százalékkal nő a rendvédelmi dolgozók illetménye, ami a korábbi emelésekkel együtt már 50 százalékos növekményt jelent. A 2019-es költségvetési tervezet tartalmazza annak a Készenléti Rendőrség állományába tartozó, közel 3 ezer új határvadász fiatal rendőrnek az illetményét, akiknek a kiképzése az elmúlt években történt meg. Kifejezetten örülök annak, hogy ezen fiatal rendőrök elhelyezésének ügye rendeződik, miután az országban 12 laktanyában épülnek szállás- és körletépületek.

Az egyik ilyen beruházás Nyírbátorban valósul meg, több mint egymilliárd forintos beruházási értékkel, a Báthori István laktanyában, ami korábban a határőrség fennhatóságában volt. Míg a szocialisták 2005 táján ezen laktanyából migránstábort alakítottak ki, addig a Fidesz-KDNP-kormány továbbépíti és fejleszti a laktanyát, határvadász egységeket telepít ide az ország védelmére, és az európai külső határok védelme érdekében.

Összegezve tehát: Magyarország biztonsága az első 2019-ben is, ezért kérem, támogassák a jelenlegi javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
25 254 2018.10.01. 3:04  243-254

DR. SIMON MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Az előterjesztők nevében szeretnék szólni néhány szót. Én Pócs János és Turi-Kovács Béla képviselő úrhoz csatlakozva, Nagyatádi Szabó István érdemeit méltatva szeretnék idézni az 1935-ben megjelent, a Nagyatádi Szabó István Emlékbizottság által kiadott életrajzi emlékkönyvből, Mayer János nyugalmazott magyar királyi földmívelésügyi miniszter előszavából, aki Nagyatádi Szabó Istvánról a következőket mondja: „Megjelenése a magyar közélet terén valóságos új fejezet, mert Nagyatádi Szabó Istvánon keresztül lépett be a földmíves nép a törvényhozásba. Szabó Istvánnak egy nemzetlátás jutott osztályrészül  ahogy Ravasz László állapította meg róla , és az ő ténye az volt, hogy ennek engedelmeskedett. A látást Isten adta, aki a magyar tehetségeket teremtette.” Még egy gondolat: „Egyéniségében volt valami Deák Ferenc ősmagyar bölcsességéből, hallgatagságából és biztos ítélőképességéből.” Én szeretném megköszönni képviselőtársaimnak azt, hogy ezen kezdeményezés mellé álltak. Nagyon köszönöm a nemzeti összetartozás kormányának, hogy lehetőséget adott arra, hogy ezen emléknap kitűzése megvalósulhasson. Annyit szeretnék még hozzátenni képviselőtársaim gondolataihoz, hogy véleményem szerint az emléknapok alkotása példaképadás az ország számára.

(18.50)

Ez volt a célja véleményem szerint Torgyán Józsefnek is a 2000-es években, amikor ezen javaslatot először megtette. Szerettük volna, ha Nagyatádi Szabó István a gazdálkodók, a kisgazdálkodók emlékezetében úgy marad meg, hogy azt egy emléknappal tudjuk a példaképek sorába emelni.

Még egyszer szeretném megköszönni a támogatásukat, és remélem, hogy a holnapi szavazáson lehetőséget kap ez a határozati javaslat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
36 6 2018.10.31. 10:38  1-28

DR. SIMON MIKLÓS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő, az egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/2930. számú törvényjavaslat 32 törvény módosítását tartalmazza. Az előterjesztés célja olyan jogalkotási feladatok rendezése, amelyek önálló törvényként történő elkészítése nem indokolt, valamint olyan törvények módosítására irányul, amelyek módosítása egyéb okból, elsősorban a jogalkalmazói gyakorlat során felmerült problémák kezelése és jogharmonizációs feladatok miatt vált szükségessé. A törvényjavaslat három legfontosabb tématerülete, ahol a módosítások történnek, véleményem szerint a következők: 1. a kép- és hangfelvételek központi tárhelyen történő tárolása; 2. a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása; 3. az információbiztonsági szervezetrendszer átalakítása. Erről a három tématerületről szeretnék egy kicsit részletesebben szólni.

Kiemelendő a kép- és hangfelvételek központi tárhelyen történő tárolására vonatkozó szabályozás. Ezen szabályozás célja, hogy a megvalósítás első ütemében a műszaki és technikai feltételek fennállása esetén a főváros közigazgatási területén a közterület-felügyelet, a személyszállítási szolgáltató és a közút kezelője által rögzített kép- és hangfelvételek központi tárhelyen történő tárolását és az ágazati törvényekben adatmegsemmisítésre feljogosítottak részére az adatkezelést egyedi informatikai alkalmazás útján biztosítsa olyan módon, amely lehetővé teszi a gyors és hatékony feladatellátást. A megvalósítás további fázisaiban a műszaki és technikai feltételek fennállása esetén mindezen feladat, tehát a központi tárhelyen való tárolás országosan a rendőrség által üzemeltetett képfelvevők és közlekedésrendészeti intézkedése során a közút kezelője, a közterület-felügyelet, a pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végzők esetén a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző vállalkozó képfelvétel-készítési jogosultsága körében, valamint az útdíjszedőknek az útdíjellenőrzésre jogosult szervek útdíjellenőrzési tevékenységi körében valósul meg. Amennyiben a felvételek a központi tárhelyen kerülnek rögzítésre, az arra jogosultak részéről az adatigénylésre kizárólag a tárhelyszolgáltató által biztosított egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével kerülhet sor, hiszen ezekben az esetekben a személyes adatnak tekinthető felvételek helyi tárolási lehetősége kizárt.

A szabályozás a képfelvételek készítésére jogosultak jogosultságait nem érinti. A tárhely szolgáltatója kizárólag a felvételek elhelyezését biztosítja. A felvételek készítésére jogosultak által rögzített adatokból a hatóságok, a bíróság törvényben meghatározott célból igényelhetnek adatot, illetve az, akinek jogát vagy jogos érdekét az adat érinti. A jogszerű felhasználás lehetőségét azonban a hatályos szabályozás szerinti megőrzési idő korlátozza.

A második fontos módosítási terület a vízgazdálkodást érinti. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása, valamint a belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXXIV. törvény módosítása a mezőgazdasági vízhasználat információs és ellenőrzési keretrendszere megvalósítása során jelentkező változtatási igényeket képezi le. Jelesül a keretrendszer a projekt megvalósítása során felmerült módosítások miatt 2019. január 1-je helyett 2020. január 1jén lép hatályba, azonban a hatálybalépést követően nemcsak az öntözési célú vízhasználókra fog kiterjedni, hanem a vízügyi hatóság által folytatott valamennyi eljárásra is.

Valamennyi vízügyi hatósági eljárás, a vízkészletjárulék-bevallás és a vízikönyvi nyilvántartás teljesen elektronikus lesz. Ennek érdekében a belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXXIV. törvény 7. §-ában már elfogadott és kihirdetett rendelkezéseket a jelen módosításban kívánjuk felülírni. Ezzel párhuzamosan a vízkészletjárulék elektronikus bevallásának kezdetét is 2020. január 1-jére kell módosítani.

(9.20)

Emellett pontosításra kerülnek a vízügyi közalkalmazotti jogviszony szabályai, a víziközmű-társulások tartozásainak behajtására vonatkozó szabályok. Egyben a vízgazdálkodási törvénybe a települések ár- és belvíz-veszélyeztetettségi besorolására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés kerül beépítésre.

A harmadik tématerület, mint említettem volt, az információbiztonsági szervezetrendszer átalakítása. Felmérve az uniós normákból eredő feladatokat, valamint az eddig megtett intézkedéseket, a feladatok teljesítése és a biztonság növelése érdekében a már meglévő kiberbiztonsági intézményi struktúra racionalizálása, átalakítása is szükséges. Ennek céljából az információbiztonsággal kapcsolatos egyes feladatoknak és az ezzel kapcsolatos képességeknek a centralizálása szükséges a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat keretében.

A módosítást alátámasztja a nemzeti infokommunikációs stratégia 2016. évi monitoringjelentéséről, a „Digitális jólét” program kibővítéséről, annak 2017-18. évi munkaterve elfogadásáról, a digitális infrastruktúra-kompetenciák, a gazdaság és közigazgatás további fejlesztéséről szóló 1456/2017-es számú kormányhatározat is, amely szerint az alapvető szolgáltatások védelmének biztosítása érdekében Magyarországon létre kell hozni egy nemzeti kiberbiztonsági eseménykezelő központot. A törvényjavaslat szerint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat keretében működő eseménykezelő központ látná el a jövőben a létfontosságúvá kijelölt szervek, valamint a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2016/1148. irányelve alapján az alapvető szolgáltatást nyújtó azonosított szervek és a bejelentésköteles szolgáltatók eseménykezelési feladatait is.

Meggyőződésem, hogy a törvényjavaslatban szereplő intézkedések megvalósulásával még tovább javul Magyarország és az itt élő emberek biztonsága. Az Országgyűlés Fidesz-frakciója támogatja a T/2930. számú törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
36 20 2018.10.31. 2:13  1-28

DR. SIMON MIKLÓS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Vissza szeretném utasítani Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak azon feltételezését, hogy mi a honpolgárok identitását el akarjuk venni, merthogy, tisztelt képviselő asszony, azt, hogy szeretnénk elérni azt, hogy az országban minél nagyobb biztonság legyen, és emiatt olyan törvénymódosításokat hajtunk végre, amelyek a magyar emberek biztonságát szolgálják, ezt kiforgatni, és alattomos szándékot feltételezni mögötte, ezt egy kicsit övön alulinak tartom. A helyzet az, hogy egyéni képviselőként a választópolgárok véleményt mondanak rólunk.

(10.40)

Soha egyetlenegy fórumon  mint egyéni képviselő  ilyen feltételezéssel nem éltek, amilyennel ön. Nyilván ezt politikai indíttatása adja.

Mint volt polgármester, szeretnék arról szólni néhány mondatot, hogy nem láttam még olyan embert kistelepülésen  a választókerületem egy kistelepüléses választókerület , ahol bárki is kifogást emelt volna, hogy térfigyelő kamerarendszert telepítünk. Sőt, mi több, az volt az elvárás, hogy minél inkább tegyük ezt, merthogy a bűncselekmények száma egyik percről a másikra a felére esett vissza, és ennek következtében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az elkövetett bűncselekmények száma egyik évről a másikra a felére csökkent. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
43 232 2018.11.26. 1:25  229-233

DR. SIMON MIKLÓS, a Honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat fenntartja a honvédség hivatásos állományú tagjainak azon jogát, hogy a túlszolgálat idejének megváltását továbbra is túlórapénzben vagy szabadidőben kérhessék. A Honvédelmi és rendészeti bizottság 2018. november 22-i ülésén lefolytatta a részletes vitát. A T/3053. számú, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. számú törvénynek és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvénynek a túlszolgálattal összefüggő módosításáról szóló javaslatot a bizottság támogatta.A javaslathoz módosító javaslat nem érkezett. A Honvédelmi és rendészeti bizottság sem nyújtott be módosító javaslatot. Kérem, támogassák a törvényjavaslatot.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
54 234 2019.02.19. 3:33  231-258

DR. SIMON MIKLÓS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Európát és Magyarországot is sújtó 2015-ös migrációs hullám óta Európai Unió-szerte jelentősen megnövekedett a menekültügyi és idegenrendészeti eljárás alá vont személyekkel kapcsolatos közbiztonsági és közrendvédelmi kockázat, amint az a nap mint nap Nyugat- és Észak-Európából érkező hírekben is szerepel. Az illegális migráció megállítása érdekében Magyarország számos intézkedést tett: létrehozta a hármas védelmet, és elfogadtuk a Stop Soros törvényt, amely büntethetővé teszi az illegális migráció megszervezését. Ezekre az új kihívásokra reagál a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal átszervezése is, amelyet az előttünk fekvő T/3622. számú, az idegenrendészeti szervvel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletez. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal közigazgatási és rendészeti jellegű feladatokat is ellát. Korábban a közigazgatási feladatok elvégzése volt túlsúlyban, napjainkban azonban a menekültügyi és idegenrendészeti feladatok már meghaladják az általános közigazgatási jogköröket. Az átalakulás következtében a hivatal saját jogán tud majd megtenni olyan jellegű intézkedéseket, amelyeket eddig csak külön rendőri beavatkozással tudott végrehajtani. A hivatal rendvédelmi szervként az ellenőrzési tevékenysége során rendőri intézkedések alkalmazására is jogosulttá válik, ami hatékonyabb fellépést tesz lehetővé. A törvényjavaslat tehát azt a célt szolgálja, hogy a jelentkező közbiztonsági kockázatok már a menekültügyi és idegenrendészeti feladatok ellátása során hatékonyabban kerülhessenek beazonosításra és kiszűrésre. E cél megvalósítása érdekében 2019. július 1-jétől a Bevándorlási és Menekültügyi hivatal rendvédelmi szervként működne tovább. A változásból kifolyólag a foglalkoztatottak egy részének a kormányzati szolgálati jogviszonya hivatásos szolgálati jogviszonnyá alakul át szintén 2019. július 1-jétől.

A Fidesz képviselőcsoportja támogatja a törvényjavaslatot. Tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy Magyarország biztonságának megőrzése érdekében szíveskedjenek támogatni ezen törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
64 88 2019.04.01. 2:10  83-90

DR. SIMON MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Az idegenrendészeti szervvel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/3622. törvényjavaslat a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal rendészeti szervvé történő átalakítását célozza. Jelenleg a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal közigazgatási és rendészeti jellegű feladatokat is ellát. Korábban a közigazgatási feladatok ellátása volt túlsúlyban, azonban napjainkban a menekültügyi és idegenrendészeti feladatok meghaladják az általános közigazgatási feladatokat. A törvényjavaslat a hivatalt rendvédelmi szervvé alakítja. Ilyenformán rendőri intézkedésre is jogosulttá válik, ami az ügyek intézésének a hatékonyságát célozza. A bizottsági módosító indítvány azért vált szükségessé, hogy a szóban forgó T/3622. számú javaslatot kompatibilissé tegye az időközben megalkotott és 2018. XII. 20-án hatályba lépett CXV., a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvénnyel, amely többek között bevezette a rendvédelmi szolgálati jogviszonyt. A Honvédelmi bizottság 2019. február 28-án egyhangúlag támogatta a módosító indítványt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
76 88 2019.06.20. 10:02  1-163

DR. SIMON MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő 2020-as költségvetés-tervezetben, mint ahogy az a tegnapi miniszteri expozéban elhangzott, minden kiemelt terület több forrással gazdálkodhat, mint az idei évben. 2010-hez képest a családok támogatására  mint hallottuk  1293 milliárd forinttal, a nyugdíjakra 833 milliárd forinttal, az államháztartásban dolgozók bérére 1497 milliárd forinttal, a védelmi és rendvédelmi kiadásokra pedig, és ezt szeretném kiemelni tisztelettel, 797 milliárd forinttal magasabb összeg jut.Az Európát sújtó bevándorlás továbbra is az egyik legfontosabb politikai kérdés marad. A migráció számunkra nem lehetőséget, hanem kulturális, gazdasági és közbiztonsági kockázatot jelent. Éppen ezért a jövő évi költségvetésben ismét jelentősen emeljük a közbiztonságra, a határvédelemre és a honvédelemre szánt forrásokat. Utóbbi ráfordítások a jövő évben 2010-hez képest több mint kétszeresükre nőnek. A rendvédelem és a honvédelem területén dolgozók bérére összesen több mint 840 milliárd forintot fordít a kormány 2020-ban, mely mintegy 355 milliárd forinttal magasabb, mint 2010-ben volt. Ez több mint 70 százalékos növekedést jelent.

Európa biztonsága megköveteli, hogy minden nemzet sokkal nagyobb figyelmet fordítson a polgárai biztonságának garantálására. A miniszterelnök úr szavai szerint erős Magyarország nem létezhet erős hadsereg nélkül. Ezzel összhangban a kormány ígéretéhez híven konzekvensen végrehajtja az 1273/2016. számú kormányhatározatban vállaltakat, a védelmi költségvetést folyamatosan növeli évente a GDP 0,1 százalékával, hogy 2024-ig a honvédelem támogatási főösszege a GDP 2 százalékát elérje.

(15.40)

A honvédelmi költségvetés, annak tervszerű növelése és hatékony felhasználása a szövetségi rendszer és hazánk szuverenitása szempontjából egyaránt fontos.

A 2020. évi költségvetés egyik nyertese reményeink szerint a Magyarország biztonságát egyre magasabb szinten garantálni képes Magyar Honvédség és ezen keresztül pedig a magyar polgárok lesznek. A 2020. évi költségvetés a biztonság és a biztonságos gazdasági növekedés költségvetése lesz reményeink szerint.

A HM fejezet kiadási főösszege a 2019. évhez képest 103,3 milliárd forinttal, 512,8 milliárd forintról 616,1 milliárd forintra növekszik. Ez közel 20 százalékos mértékű forrásbővülést jelent. Úgy gondoljuk, hogy minél előbb éri el a védelmi kiadások aránya a GDP 2 százalékát, annál biztonságosabb lesz országunk. A kormány eltökélt a „Zrínyi 2026” honvédelmi és haderő-fejlesztési program megvalósításában. A biztosított forrásokból folytatódhat az elmúlt évtizedek legátfogóbb és legkomplexebb honvédelmi és haditechnikai fejlesztése, mely a katonát helyezi a középpontba.

Az ütőképes hadsereg legfontosabb pillérét a jól felkészült, elhivatott személyi állomány alkotja, amely a kor színvonalának megfelelő haditechnikával, és felkészültséggel vehet részt az ország biztonságának megerősítésében, a szövetségesi szerepvállalás fenntartása, illetve a tervezett növelése mentén is.

A honvédelemre költött, előző évihez képesti 103,3 milliárd forintos bővülés lehetővé teszi a tervezett fejlesztések megvalósulását. A haderőfejlesztés emelkedő ütemben folyik annak érdekében, hogy minél előbb magasabb színvonalat érjen el a katonák felszereltsége és kiképzési feltételrendszere.

Az állományról való gondoskodás töretlen. A tárca költségvetése biztosítja, hogy mind az aktív, mind az önkéntes területvédelmi tartalékos állomány munkavégzésének a feltételei tovább fejlődjenek, a katonai hivatás választása érdekében a pályakezdő fiatalok motiváltak legyenek.

Ezzel párhuzamosan még inkább felértékelődik a honvédelmi nevelés szerepe, és az állampolgároknak a haza védelmében való részvétele is. 2020-ban a kiadások jelentős része, mintegy 216 milliárd forint a „Zrínyi 2026” honvédelmi és haderő-fejlesztési program keretében már a megkezdett fejlesztésekhez kötődik. Ebből emelnék ki néhány fontosabb elemet a következőkben.

A légierő fejlesztése során folytatódik a Gripenek képességbővítése, a telepíthetőség, valamint a szárazföldi csapatok közvetlen légi támogatásához szükséges feltételek kialakítása érdekében. A forgószárnyas képesség keretében a könnyű és a közepes Airbus-helikopterbeszerzések történnek meg. A szárazföldi haderő fejlesztése érdekében megvalósuló beszerzések keretében kerül sor többek között a harckocsizó képesség megújítására. Ez 12 darab Leopard 2 A4 kiképzőeszköz; 44 darab Leopard 2 A7 harckocsi; 3 darab speciális rohamhídkészlet; 5 darab speciális műszaki harckocsi beszerzését jelenti. Beszerzésre kerül továbbá 24 darab PZH-2000 önjáró tüzérségi eszköz és több száz vállról indítható, a legkorszerűbbnek számító páncéltörő eszköz is.

A haderőfejlesztési terv megvalósításával újjászületik a magyar hadiipar is. Az ország függőségének csökkentése és a haderő ellátásának biztonsága céljából egyre nagyobb mértékben kerülnek bevonásra a tervek végrehajtásába a hazai védelmi ipari bázist alkotó magyar cégek, amelyek fegyvergyártásba, a katonai járművek nagyjavításába és modernizációjába kapcsolódnak be. Ennek pedig biztonságpolitikai szempontok mellett gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő hatása is van. Folytatódik az önkéntes tartalékos rendszer fenntartása és bővítése, a Honvédelmi Sportszövetség és a civil szervezetek támogatása, ezeken keresztül a társadalmi kapcsolatok erősítése.

Összegezve: a 2020-as költségvetés megvalósításával azt szeretnénk elérni, hogy Magyarország tovább erősödjön, és ezt minden magyar ember érezze is a mindennapokban. Kérem tisztelettel, hogy támogassák a javaslatot. (Taps a kormánypárti padsorokban.)