Készült: 2020.04.01.20:11:11 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

20. ülésnap (1998.10.26.),  60-74. felszólalás
Felszólalás oka Részletes vita lefolytatása
Felszólalás ideje 27:30


Felszólalások:  Előző   60-74  Előző      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Ehhez a törvényhez és a vitában szereplő többi törvényhez is holnap 17 óráig lehet a kapcsolódó módosító javaslatokat beadni.

Vancsik Zoltán neve jelent meg a monitoron. (Vancsik Zoltán: Nem - bocsánat.) Tévedés.

Megkérdezem a Pénzügyminisztérium képviselőjét, kíván-e a vitában elhangzottakra reagálni. (Varga Mihály nemet int.) Azt jelzi, hogy nem. A módosító javaslatokról történő határozathozatalra a jövő heti ülésünkön fog sor kerülni.

 

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést új változatban T/223. számon, a bizottságok ajánlását pedig T/223/30. számon kapták kézhez. Megkérdezem a hatáskörrel rendelkező bizottságokat, kívánnak-e előadót állítani a részletes vitában. (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, hogy a bizottságok nem kívánnak előadót állítani.

Tisztelt Országgyűlés! Kezdeményezem, hogy a részletes vita két szakaszból álljon. A vita első szakaszában a törvény általános rendelkezéseihez érkezett indítványok szerepelnek az ajánlás 1-3. pontjai alapján. Tartalmilag ezekhez kapcsolódnak a 4., valamint a melléklet módosításait kezdeményező 15- 45. pontok is. A második szakasz a hatályba léptető rendelkezések módosítására tett javaslatok vitáját tartalmazza az 5-14. pontok alapján.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a javasolt vitaszerkezetet. Kérem, aki egyetért ezzel, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.)

Úgy látom, a jelen lévő képviselők többsége elfogadta a javaslatot.

Tisztelt Országgyűlés! Megnyitom a részletes vita első szakaszát, az ajánlás 1-4. és 15-45. pontjai szerint. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. Szili Katalin neve jelent meg, de nincs a teremben. Gidai Erzsébet jelentkezett szólásra, megadom a szót Gidai Erzsébetnek, a MIÉP képviselőjének.

 

DR. GIDAI ERZSÉBET (MIÉP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatok között a 22-estől egészen a 34. pontig terjedő módosító javaslatokat nyújtottam be a Magyar Igazság és Élet Pártja nevében. Ez mindenekelőtt abból a meggondolásból fakadt, hogy minden adóbefizetési kötelezettség természetesen akkor teljesíthető, ha van rá megfelelő fizetőképesség vagy teherbíró képesség. Ezt egyébként az általános vitában is elmondottam. Tehát amennyiben túl magasra emelik az adókulcsokat vagy bizonyos szociális megfontolásokat nem tartalmaznak az adókulcsok vagy az adóztatott termékek, szolgáltatások köre, akkor valójában a befizetésük is kérdőjeles, így a költségvetési befizetés is csökken.

A másik, ami nagyon lényeges szempont, hogy minden adótörvény módosításánál bizonyos szociális vagy egészségügyi szempontokat is figyelembe szükséges venni. A javaslatok között tulajdonképpen három csoportot lehet megkülönböztetni. Az egyik, amikor kértük, hogy a vakok számára különböző eszközöket a 12 százalékos áfakulcsból helyezzenek át a 0 százalékosba. Ezt egyébként a gazdasági bizottság, ahol ez megtárgyalásra került, elfogadta, egyenként lehetne sorban majd megszavazni. A kormányzat visszautasította azzal az indoklással, hogy nem fogadják el, mert az Európai Unió jogharmonizációja vagy adóharmonizációja alapján Nyugat-Európában ezek valójában áfakötelesek, csak elfelejtették hozzátenni, hogy nagyon sok országban a vakok ezeket az eszközöket ingyen kapják, függetlenül attól, hogy a kereskedőket áfáztatják avagy sem. Ezért kérjük azt a módosítást elfogadni, hogy kerüljön át a nullakulcsosba, így hozzájárulhat ahhoz, hogy az ilyen rokkantak olcsóbban jussanak hozzá ezekhez a készülékekhez, eszközökhöz, amelyek igen-igen magas áron kaphatók a forgalomban.

A másik: a tanulók, diákok védelmében vagy szociális helyzetük javítása érdekében hozott módosító javaslat. Az egyik a tankönyvekre vonatkozik, minden tankönyvet érintene, tehát az alap-, a közép- és a felsőoktatás esetében is, hogy ez is kerüljön át a nullakulcsosba a 12 százalékosból. Hiszen rendkívül magasak a tankönyvek árai, és vannak családok, akik nem is tudják megvenni a tankönyveket már az általános iskolában sem. Ez a középiskolára is vonatkozik, és kritikus az egyetemi hallgatók tankönyvellátása, illetve azon tankönyvek rendkívül magas ára, ami azt jelenti, hogy az egyetemi hallgatók jelentős része nem is vásárolja meg a tankönyveket, hanem megpróbálja az egyes tankönyveket sokszorosítani és úgy körbeadni. Ezért javasoltuk ezzel a tankönyv árát is csökkenteni.

Úgyszintén hasonló meggondolásból a csecsemők ellátásánál a csecsemőpelenkát vonják ki, és tegyék a nullakulcsos adóztatású termékek közé. Ez szintén szociális meggondolásokból került ide.

A gazdasági bizottság mindegyik javaslatot elfogadta teljes mértékű vagy több mint egyharmados támogatással. A kormányzati képviselők mindegyiket azzal a hivatkozással utasították vissza, hogy az európai uniós harmonizációhoz szükséges itt a megadóztatás. Természetesen ez rendkívül sok visszásságot jelent, hiszen ha hozok olyan - személyi jogokat sértő, jogharmonizációra alapozott - döntést, amely az Európai Unióval esetleg konformitást mutat, de ugyanakkor a magyar nemzet vagy az állampolgárok ellen szól, akkor is meg kell ezeket szavazni?

 

 

(18.10)

 

 

Tehát akkor is az Európai Uniót kell mindenekelőtt preferálni, az ottani jogharmonizációt, anélkül, hogy figyelembe vették volna az egyes országok belső jogszabályozását, amely pont ezeket a területeket nagyon erőteljesen támogatja, függetlenül az Európai Unióban érvényben levő adószabályoktól vagy azok ellenére? Tehát a szociális gondok fokozását jelenti, ha az említett tételek köre bent marad a 12 százalékos áfakulcsos termékek körében, illetve szerintem ez gyermek- és ifjúságellenes intézkedés, ha itt nem történik meg az ilyen kedvezményeknek a jóváhagyása.

Szerepel ebben az anyagban - bár ezt visszautasították, csak szeretném megemlíteni - még három tétel. Az egyik a szolgáltatások köréből a diákétkeztetés és a szociális étkeztetés, ezt végül nem fogadta el sem a gazdasági bizottság, sem a többi bizottság, azon a címen, hogy a diákétkeztetésre támogatás van, és ezért tulajdonképpen a 12 százalékos áfakulcs jogos. A frakció és személy szerint jómagam sem értek ezzel egyet, mert más szempontok is vannak. A diákétkeztetés a támogatások ellenére drága, és nagyon sok iskolában, középiskolában, egyetemen nem tudják megfizetni a diákétkeztetés magas árát. Azzal, hogy a nullakulcsosba kerülne át, valamelyest enyhíteni vagy csökkenteni lehetne ezeknek az árszínvonalát is.

Ez vonatkozik a szociális étkeztetésre is; ezt a szolgáltatást igen nagy mennyiségben veszik igénybe, különösen az idős emberek, és kicsi nyugdíjból bizony a 300 és 500 forint között mozgó szociális étkeztetési költséget nagyon sokan nem tudják megfizetni, jóllehet, ha alacsonyabb áron juttatnák el az idős, nyugdíjas korosztályhoz, akkor igénybe vennék.

Végül még egy tétel, ami itt szerepelt, ez a kutatások és fejlesztések nullakulcsos csoportba történő átsorolása. Ezt a gazdasági bizottság, a költségvetési bizottság és a kormányzat szintén elutasította, nem támogatták, jóllehet kiemelten kezelném a kutatások körében a pályázattal elnyert kutatási pénzeket, amelyek 12 százalékos áfakulcs alá esnek; ilyenek például az OTKA keretében elnyert pályázati pénzek. Ezt azért nehezményezzük, illetve azért kértük a megszüntetését, mert nagyon kevés kutatási pályázati pénzzel rendelkeznek az egyetemek vagy kutatóintézetek, és ha még azzal sújtjuk őket, hogy a kapott forrásokból 12 százalékot elvonnak, akkor az a kutatási pénzek további befagyasztását vagy csökkentését jelenti. Rendkívül silány, siralmas a helyzet ezen a téren, és ezzel lehetne valamelyest javítani a kutatások költségét vagy forráshelyzetét. Tehát itt kiemelten a pályázati úton nyert kutatási pénzek adómentességét szeretném még egyszer kiemelni, és javasolni, hogy ez kerüljön a 12 százalékosból a nullakulcsos szolgáltatások körébe.

Befejezésül: amennyiben a költségvetési vitánál is előjön, természetesen minden adózási rendszert együttesen kell értelmezni, és tekintettel arra, hogy a költségvetés bevételi oldalán az áfa adja a legnagyobb tételt, ezért nagyon lényegesnek tartanánk, ha ezeket a bevételeket a kiadási oldalon nem mindenekelőtt a kötvényadósság törlesztésére vagy annak kamatai törlesztésére fordítanák, hanem ezeket a szociális szempontokat vagy ifjúságtámogatási szempontokat is figyelembe vennék, ami egyébként a kormányzati programban is szerepel. Amennyiben ez nem történik meg, akkor azt hiszem, hogy bizony kezd újraéledni a Bokros-csomag bevezetésével teremtett igen kedvezőtlen helyzet, amit, gondolom, hogy társadalmi szinten is vissza kell majd utasítani.

Köszönöm szépen. (Taps a MIÉP padsoraiban.)

 

ELNÖK: Szólásra jelentkezett Herczog Edit, az MSZP képviselője.

Megadom a szót.

 

HERCZOG EDIT (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Több módosító indítványt nyújtottam be a 12 százalékos áfához kapcsolódva. Ezeket nem részletezném; a dolog lényege az volt, hogy pontosítsuk azokat a köröket, amelyek logikai egységben oda tartoznak, ahova tartozniuk kellene. Ezzel kapcsolatban csak azt jegyezném meg, hogy az elutasítás a kormány részéről mindenfajta indokolás nélkül történt meg, tehát érdemi vélemény ezzel kapcsolatban nem hangzott el.

Egyetlenegy pontról szeretnék beszélni. A 19. sorszám alatt a melléklet a trópusi italok és trópusi gyümölcslevek alá sorolja a paradicsomitalokat és a paradicsom eredetű termékeket. Én azt hiszem, Magyarországon talán nem kell azt indokolni, hogy a paradicsom nem trópusi növény, és ugyanakkor bennünket ez milyen nagymértékben érint. A paradicsom az egyik olyan magyar termék, amely méltán számíthat arra, hogy az Európai Unióba kerülésünk után is meghatározó és híres kertészeti termék lesz a kertészeti termékek körében. Azt gondolom, mindenképpen érdemes egy ilyen növény termesztését mindenféle módon támogatni.

Teljesen indokolatlannak és elfogadhatatlannak tartom a 25 százalékos adókulcsba, illetve a trópusi italokkal azonos megítélés alá tenni ezeket az italokat, ezért továbbra is javasolnám, hogy a paradicsomitalok és a paradicsomból származó egyéb termékek esetében - mint például a ketchup és a különböző mártások - mégiscsak fontolják meg, hogy ezeket talán a 12 százalékos adókulcsba kellene tenni. Teszem ezt annál is inkább, hiszen a mai újságok címlapján is arról szóltak a hírek, hogy több mint ezer főt bocsátanak el a magyar konzervgyárak, amelyek - mint tudjuk - egyébként is nehéz helyzetben vannak. És csak hozzátenném még, hogy az elmúlt tíz évben a paradicsom termőterülete Magyarországon 400 ezer hektárról 100 ezer hektár alá süllyedt.

Tehát én azt hiszem, hogy egy olyan terméket, mint a paradicsom, amely teljesen méltán híres egész Európában és a világon is, fölösleges nekünk büntetni, különösen egy most kialakult helyzetben. Ezért, ha a többi javaslatomat nem is veszi a kormány figyelembe, kérem, hogy ezen az egyetlenegy ponton érdemben gondolkodjon el. Ez is egyfajta segítségnyújtás lehetne a konzervgyártóknak és rajtuk keresztül természetesen a kertészeti terméket előállító gazdaságoknak.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

 

ELNÖK: Megadom a szót Nógrádi Lászlónak, a Fidesz képviselőjének. (Közbeszólások: Nincs a teremben!) Elnézést kérek a sok hibás felszólításért, de úgy látom, a géppel valami gond van.

Isépy Tamás jelentkezett felszólalásra, megadom a szót.

 

DR. ISÉPY TAMÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! A magam részéről legszívesebben a Gidai Erzsébet képviselőtársunk által előterjesztett módosító javaslatot támogatnám, amely a könyvek áfáját 0 százalékra kívánná csökkenteni, viszont figyelembe kell venni a költségvetés teherbíró képességét, ugyanis ez a könyvkiadók adatai szerint 20 milliárd adóalap lenne, tehát 2 milliárd 400 millió forint lenne az adócsökkenés. Ezért terjesztettük be Sasvári Szilárd képviselőtársammal, hogy csak az általános iskolai és középfokú oktatás tankönyvei kerüljenek át a 12 százalékos áfakulcsból a 0 százalékba, így az éves könyvforgalom adatait figyelembe véve 6 milliárd forint lenne az adóalap, tehát csak 720 millió forint lenne az adócsökkenés.

Ami viszont az EU elvi állásfoglalását illeti, az EU Bizottságnak az áfa összehangolására vonatkozó elvi állásfoglalása szerint a könyveket a 0 százalékos adótételű termékek, illetve szolgáltatások listájára kell felvenni. Tehát ha mi a harmonizáció irányába megyünk, akkor ezt a harmonizációt kellene figyelembe venni. Viszont az állami bevételt, a kulturális szférára kötelezően ráfordítandó állami bevételt azzal lehetne mégis egyensúlyba hozni, hogy ezt kulturális járulékkal terhelném meg.

Csak összehasonlító adatként: az európai uniós országokban, Angliában, Norvégiában, Írországban 0 százalék az áfa. Azt már csak érdekességként mondom, hogy Ghánában és Ugandában is 0 százalékos az áfa... (Varga Mihály: Nincs könyv!) - de az 0 százalékos! Egyébként azt mondja az államtitkár úr, hogy nincs könyv; hát Magyarországon, amióta az áfát bevezették, azóta a kimutatások szerint a könyvkiadás példányszáma évente 10 millióval csökkent, ugyanakkor a könyvek átlagára megnégyszereződött, az 1992. évi 297 forintról 1998 első félévére 1158 forintra növekedett.

Ugyanakkor nem vitás, hogy a könyvek fogyasztói ára Magyarországon még ma sem éri el a nyugat-európai átlag 40 százalékát, viszont az azonos kategóriában dolgozó magyar könyvvásárlók jövedelme a nyugati pályatársak 10 százalékát ha megközelíti. Tehát az áfa ilyen hatással volt a könyvkiadásra.

(18.20)

 

Ami pedig a szomszédos országokat illeti, azért figyelni kellene arra, hogy Romániában, Lengyelországban, Oroszországban is 0 százalékos az áfakulcs. Örömmel tapasztaltam, hogy a gazdasági és a költségvetési bizottság a Sasvári Szilárd képviselőtársam által benyújtott módosító javaslatot támogatta. Bízom benne, hogy ez megjelenik majd a kormány által támogatott javaslatok között is, és legalább az általános és középfokú oktatás célját szolgáló tankönyvek kikerülnek a 12 százalékos áfakulcs alól.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban. - Szórványos taps az MSZP padsoraiban.)

 

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíván-e még valaki felszólalni a vita e szakaszában. (Senki sem jelentkezik.) Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a vita e szakaszát lezárom.

Megnyitom a második vitaszakaszt az 5-14. pontok alapján. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Tállai András jelentkezik.)

Tállai András, a Fidesz képviselője jelentkezett elsőnek. Megadom a szót.

 

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is reagálnék arra az ellenzéki bírálatra, hogy a kormánypárti képviselők kevésszer szólnak és röviden. Én is folytatni fogom ezt a sort, röviden fogok szólni, de megpróbálok velősen, mert véleményem szerint egy módosító javaslat hatékonyságát nem az jelzi, hogy milyen hosszasan indokoljuk, hanem más. Ugyanúgy, mint ahogy egy futballmérkőzésen sem az számít, hogy hány bedobás van, azt ki végzi el, hanem az, hogy ki rúgja a gólokat.

Én a 7. pont kapcsán szeretnék szólni, amely már eddig is nagy vitát váltott ki a tisztelt Házban. A módosító javaslatban a kormányzati szándék az, hogy a gázközművek és a villamos közművek általános forgalmiadó-mentességét megszünteti. Az indoklásban az szerepel, hogy így válik egységessé a közműfejlesztési hozzájárulások áfakötelessége. Véleményünk szerint ez az elgondolás nem helyes, hiszen az egységesítést más szempontból is meg lehet közelíteni: nem áfáztatni kell, hanem be kell vonni ebbe a körbe más közműveket is, és azokat is áfamentessé kell tenni. Ezért a módosító javaslatunk lényege - amelyet Horváth Zsolt képviselőtársammal adtam be -, hogy ebből a törvénymódosításból kerüljön ki ez a szakasz, és ezáltal maradjon meg a gázközművek, illetve a villamosenergia-közműfejlesztések áfamentessége.

Az indokok közül csak egyet szeretnék elmondani. Ez az intézkedés elsősorban azokat a településeket sújtaná, amelyek infrastrukturálisan egyébként is elmaradottak. Szeretném még azt is hozzátenni, hogy a módosító javaslatot a költségvetési bizottság támogatta, ellentétben azzal, ami előttünk áll, hogy egyharmada sem támogatta. Ez tehát valótlan, és már megindult ennek a módosítása.

A másik pedig a 9. számú javaslat, amely kapcsán szeretnék még szólni, és amelyet szintén Horváth Zsolt képviselőtársammal nyújtottam be. Ez pedig ennek az áfamentességnek a kibővítése olyan értelemben, hogy a szennyvízcsatorna-hálózat építési-beruházási költségeihez a lakosság által befizetett hozzájárulás is váljon áfamentessé.

Hangsúlyozom, hogy itt csak a lakosság által befizetett hozzájárulásról lenne szó. Ehhez kérnénk a kormányzat és a képviselőtársaink támogatását.

Itt indoklásként annyit szeretnék elmondani, hogy közismert, mennyi településen indult meg a szennyvízhálózat kiépítése, és hogy milyen nehézségekkel küzdenek, mire a több milliárdos forrást elő tudják teremteni. Indokolatlan annak fennmaradása, hogy a lakossági hozzájárulások áfakötelesek legyenek, hiszen egyébként is nehéz helyzetben vannak ezek az önkormányzatok, a polgármesterek, akiknek az a feladatuk, hogy a lakosságot meggyőzzék arról, hogy saját pénzükből járuljanak hozzá ehhez a beruházáshoz. Ha ezt további 25 százalékkal sújtjuk, akkor még kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnek ezek az önkormányzatok és ezeknek a településeknek a lakói.

Ismételten kérem a kormányzatot, illetve a képviselőtársaimat, támogassák a módosító javaslatunkat.

Köszönöm szépen. (Taps.)

 

ELNÖK: Megadom a szót T. Asztalos Ildikónak, az SZDSZ képviselőjének.

 

T. ASZTALOS ILDIKÓ (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Hasonlóan Tállai András és dr. Horváth Zsolt, illetve Göndör István és Farkas Imre képviselőtársaim javaslataihoz, az én módosító indítványom egy része is az áfamentesség fenntartásáról szól, mint ahogy a múlt héten azonnali kérdésben erről szóltam Varga Mihály államtitkár úrhoz. Akkor államtitkár úr azt mondta, hogy a Fidesz képviselőcsoportja, annak két tagja benyújtott egy módosító indítványt, amelyhez nekem is lehetőségem van csatlakozni, és akkor megoldódik az áfamentesség kérdése. Ezért most eléggé meglepődve vettem észre, hogy az előterjesztő képviselője nem támogatja az áfamentesség fenntartását a gázközmű- és a villamosközmű-fejlesztések esetében. Mindenképpen fontos lenne, hogy ezt a status quót, amelyet már kialakítottunk, fenntartsuk a továbbiakban is.

A módosító indítványom másik része tulajdonképpen ahhoz a kormányzati ígérethez, illetve a kormányprogramnak ahhoz a megfogalmazásához csatlakozik, amely rögzítette, hogy az új lakások építéséhez bizonyos mértékű áfa-visszatérítést fog rendelni. Az áfatörvény módosításakor megtudtuk, hogy ezt a módosítást a kormány nem a törvénymódosítási csomagban kívánja előhozni, hanem ezt külön előterjesztés formájában fogja realizálni. Éppen ezért úgy gondoltuk, hogy a lakás-korszerűsítésekkel kapcsolatban a gáz- és villamos közművek esetén szintén szeretnénk lehetőséget adni az áfa-visszatérítésre, és a módosító indítvány tulajdonképpen ezt célozta.

Szeretném felhívni tisztelt képviselőtársaim figyelmét arra, hogy valóban igaz, amit előttem szóló képviselőtársam, Tállai András képviselő úr mondott, hogy a jelenlegi helyzetben a gázközmű-fejlesztések, illetve villamosközmű-fejlesztések leginkább az elmaradott településeken realizálhatók, de ugyanakkor azt is tudom mondani, hogy bizonyos korszerűsítések alkalmával, energiahatékony rendszerek létrehozásakor mindenképpen megfelelő lenne az általános forgalmi adóból a visszaigénylés a lakás-korszerűsítéskor is.

Tulajdonképpen a Tállai András úr által elmondottakhoz csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy mindkét módosító indítvány valójában a lakosság nagy része számára jelent kedvezményt, de szeretném hangsúlyozni, hogy azon kisvállalkozók számára is, akik nem tudják az áfát visszaigényelni, mindenképpen megoldás lenne. Éppen ezért kérem a képviselőtársaimat, hogy azt a módosító indítványt, amelyet 7. és 8. számon adtam be - illetve többi képviselőtársam 7. számon is jegyzett - támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiból.)

 

ELNÖK: Szólásra jelentkezett Göndör István, az MSZP képviselője. Megadom a szót.

 

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Engedjék meg nekem, hogy elsőként egy mondatot hadd tegyek a Tállai képviselő úr által elmondottakhoz. Hitem szerint mi azért érvelünk talán egy kicsit hosszabban az átlagnál, mert ebben a szereposztásban más a helyzetünk. Nekünk hosszabban kell bizonygatni, hogy az az indítvány, amelyet fontosnak tartunk, miért is fontos. Önök könnyebb helyzetben vannak a kormánnyal való tárgyalási pozícióban.

Néhány gondolatot hadd fűzzek a már két hozzászóló által érintett 7-8-9. számú indítványokhoz. Nem megismételve azt, amit képviselőtársaim elmondtak, szeretném a kormány figyelmébe ajánlani, hogy a mindhárom indítvány első részében megfogalmazott gondolat - amely a 7-esben jelenik meg szembetűnően - nem csökkenti a költségvetés bevételeit, mert nem volt része, ez eddig is mentes volt. Itt a kiterjesztés az, amit mi is támogatunk, és e mellett szeretnénk érvelni, ami Tállai és Horváth képviselő urak indítványának második felében megjelenik.

 

 

(18.30)

 

 

Egyetértve azzal, hogy itt valóban a hátrányos helyzetű térségekről van szó, hogy őket terhelné ez a módosító javaslat, ezt nem lehet. Ezért kérem a kormányt, hogy támogassa ezeket az indítványokat.

Ugyanakkor egy szerkesztési dolog, és ennyiben egy kicsit hadd kritizáljam itt a részletes vitában is ezt a gyors tempót: miután az indítványok két részre lettek szétszedve, az egyik csak a törlés, a másik a kiegészítés, és ha megnézik a képviselőtársaim, akik a téma iránt érdeklődnek, lehet látni, hogy a törlést egyetlen bizottság sem támogatja, míg a kiterjesztést igen, az a furcsa helyzet állhat elő, ha tisztelt Ház a bizottságok ajánlása szerint szavazna a jövő héten, hogy a közműfejlesztési hozzájárulásból a gázra és a villanyra újra kiterjesztjük, miközben a szennyvízhálózatra mentesítjük az áfa alól a hálózatfejlesztési hozzájárulást.

Kérem a képviselőtársakat és kérem a bizottságokat, ha lehet, akkor a határozathozatal idejére a 7. és a 9. indítványban lévő szöveget mindenképpen össze kellene kapcsolni, és erről egy szavazásban kellene dönteni.

Befejezésül szeretném megköszönni a kormány képviselőinek és a bizottságnak is, hogy több indítványunkat támogatta, ebből különösen a gyógyszeralapanyagok nullakulcsos változatát.

Köszönöm szépen. (Taps.)

 

ELNÖK: Szólásra jelentkezett Keller László, az MSZP képviselője.

Megadom a szót.

 

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először én is Tállai képviselőtársam megnyilvánulására szeretnék reflektálni. A sport hasonlatára egy nagyon rövid válaszom: nyilvánvaló, hogy az ellenzéknek a gólért sokkal jobban meg kell küzdeni, és sokkal többet kell edzeni, mint a kormánypárti képviselőknek. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) Azt gondolom, ezt nem vitatja el.

A másik, amire szeretnék reagálni: azt mondta, hogy az ajánlás 7. pontjában a bizottsági vélemény valótlanul jelent meg. Ebben teljesen igaza van képviselőtársamnak. Ezt a mai költségvetési bizottsági ülés előtt már észleltük, és akkor kértük, hogy a helyes támogatás kerüljön feltüntetésre. Nyilván azon az ajánláson, amit a képviselők megkaptak, azon még nem szerepelhet ez a támogatás, de jelezném, hogy ez egy más körülmények között megszületett, feltehetőleg bizottsági véleménytükröztetés, mint ami miatt én szót kértem az előző törvényjavaslat vitájában.

Egy érdemi észrevételem is lenne, nevezetesen ennek a bizonyos ajánlásnak a 7. és 9. pontjához. Mint tudjuk, a költségvetési bizottság mind a két módosító indítványt támogatta, tehát a kormánypártok és az ellenzék is azonos állásponton volt, viszont a kormány nem támogatta, illetve a kormány képviseletében jelen lévő kormánytisztviselő nem támogatta egyik módosító javaslatot sem. Így én most azért kértem szót, hogy a kormány jelen lévő képviselőjét igyekezzek meggyőzni arról, érdemes odafigyelni arra, hogy itt a kormánypárti és az ellenzéki képviselők is mennyire együttesen szálltak harcba azért, hogy ez a módosító indítvány megszülessen, gondolom, éppen a polgárok érdekében.

Szeretnék visszautalni Járai pénzügyminiszter úr bizottsági meghallgatására, amikor ellenzéki képviselők kérdésére a miniszter úr azt válaszolta, hogy a nevezett közműfejlesztések áfája ebben az évben változatlan lesz. Akkor érthető módon a miniszter úrnak nem kellett tudnia, hogy ez éppen áfaköteles vagy nem áfaköteles, de azt mondta, hogy ebben az évben ez változatlan lesz. Mi a törvényjavaslat vitája során nem kérünk semmi mást számon a kormányon, mint hogy a néhány héttel ezelőtt megtartott meghallgatáson képviselt véleményéhez, amit a pénzügyminiszter úr közvetített a költségvetési bizottság előtt, most tartsa magát. Úgy gondolom, akkor már a törvényjavaslat előkészítése olyan fázisban volt, hogy minden további nélkül elmondhatta volna pontosan is a pénzügyminiszter úr, hogy milyen a törvényjavaslat előkészítése. Ő leegyszerűsítette a válaszát, most ezt a leegyszerűsített választ szeretnénk mi viszontlátni a törvényjavaslatban.

Úgy gondolom, hogy a fontos lépéseket az ellenzéki és a kormánypárti képviselők e területen megtették, most már csak a kormánynak egy támogató javaslatára lenne szükség, hogy a jövő héten erről egyöntetűen tudjunk igennel szavazni, hiszen ez szolgálja az önkormányzatok, polgárok és minden képviselő érdekét is.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.)

 

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársak! Megkérdezem, kíván-e még valaki hozzászólni a vitához. (Senki sem jelentkezik.) Megkérdezem a Pénzügyminisztérium képviselőjét, kíván-e reagálni az elhangzottakra. (Varga Mihály jelzésére:) Nem.

Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a vita e szakaszát és a részletes vitát lezárom. A módosító javaslatokról történő határozathozatalra jövő heti ülésünkön kerül sor.

 

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/202. számon, a bizottságok ajánlását pedig T/202/31. számon kapták kézhez.

Megkérdezem a hatáskörrel rendelkező bizottságokat, kívánnak-e előadót állítani a részletes vitában. (Nincs ilyen jelzés.)

Tisztelt Országgyűlés! Amennyiben nem, kezdeményezem, hogy a részletes vita négy szakaszból álljon. Felkérem a jegyző asszonyt, ismertesse a javasolt vitaszerkezetet.

 




Felszólalások:  Előző   60-74  Előző      Ülésnap adatai