Készült: 2020.04.05.03:50:26 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

188. ülésnap (2001.02.15.),  97-115. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 45:45


Felszólalások:   66-76   97-115   115-147      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár asszony. Elnézést, hogy önt is képviselővé degradáltam; higgye el, nem volt szándékos.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vita lezárására - a módosító javaslatok házszabályszerű benyújtása érdekében - a pénteki ülésnap végén kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. A számvevőszéki bizottság önálló indítványát T/3539. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/3539/1-2. számokon kapták kézhez.

Megadom a szót Rozgonyi Ernőnek, a napirendi pont előadójának, az ajánlás szerint tízperces időkeretben. Képviselő úr!

 

ROZGONYI ERNŐ, a számvevőszéki bizottság alelnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az a megtiszteltetés ért, hogy a számvevőszéki bizottság nevében előterjeszthetem önöknek az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. számú törvény önök előtt fekvő módosító javaslatát. Ennek kapcsán engedjék meg, hogy a következőkre hívjam fel a figyelmüket.

Különleges megtiszteltetésnek nevezem ezt, mert a számvevőszéki bizottság ülésén pártállástól függetlenül teljes egyetértésben született meg ez a módosító javaslat. Ez egy egészen ritka alkalom.

Az Állami Számvevőszék több mint tízéves fennállása alatt a demokratikus állami berendezkedés egyik alapintézményének bizonyult. Az Országgyűlés ellenőrző szerveként olyan szerepet tölt be, amely nemcsak a hazai közvélemény körében, de nemzetközi szinten is elismerést váltott ki. Nyugodt lélekkel mondhatjuk azt, hogy az Országgyűlésnek, nekünk, képviselőknek az alapvető biztonságot, az alapvető ismeretanyagokat tulajdonképpen az Állami Számvevőszék nyújtja.

A fejlett nyugat-európai demokráciákban a közpénzek elköltésének szigorú parlamenti kontrollja olyan alapkövetelmény, amely a társadalmi közbizalom fenntartásának egyik fontos feltétele. Az európai integráció előrehaladtával pedig megnőtt az uniós támogatások szerepe, jelentősége és mennyisége, amelynek ellenőrzését az Unió számvevőszéke és a nemzeti számvevőszékek együtt biztosítják. A számvevőszéki bizottság örömmel nyugtázta azokat a híreket, amelyek a magyar számvevőszék nemzetközi tekintélyének növekedéséről szólnak. Ez többek között annak is köszönhető, hogy az Állami Számvevőszék időben megkezdte azoknak az előkészítő munkálatoknak a sorát, amelyek az európai jogharmonizációból fakadnak, ezért már most képes alkalmazni a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés nemzetközi sztenderdjeit.

Ugyanakkor az is megállapítható, hogy az 1989-ben megalkotott számvevőszéki törvény ma már több tekintetben is megérett a továbbfejlesztésre, a megváltott bel- és külpolitikai helyzetből adódó kihívásoknak történő hatékonyabb megfelelés érdekében.

 

 

(12.10)

 

Az Állami Számvevőszék szakmai műhelyeiben több, az európai tendenciákat figyelembe vevő szakmai tervezet készült. A számvevőszéki törvény átfogó továbbfejlesztése azonban politikai akarat kérdése, tekintettel arra is, hogy kétharmados törvényről van szó. Ettől függetlenül időről időre adódhatnak azonban olyan helyzetek - és ez egy ilyen helyzet -, amelyek a törvény kisebb, jól körülhatárolható kérdést illető módosítását teszik szükségessé. Ebben, úgy tűnt, sikerült is teljes hatpárti megegyezést elérni. Ehhez hasonló technikai jellegű módosításra mintegy tíz alkalommal került sor 1989 óta. Jelezni kívánom önöknek, hogy a jövőben is sor kerülhet ilyen kisebb-nagyobb módosításokra, melyek között meg kell említenem a köztisztviselői törvény és a számvevőszéki törvény összhangba hozatalát, valamint - ez már egy keményebb dió lesz - a Magyar Nemzeti Bank számvevőszéki ellenőrzésére vonatkozó módosításokat.

A hatályos számvevőszéki törvény jelenleg nem teszi lehetővé, hogy az Állami Számvevőszék nemzetközi viszonylatban is megmutassa képességeit, noha a szervezetnél ennek minden személyi feltétele - szakmai tudás, nyelvismeret - rendelkezésre áll, és ilyen nemzetközi lehetőség, sőt idővel követelmény is egyre gyakrabban adódik és hárul majd a szervezetre. Ilyennek tekinthetjük például az új NATO-székház beruházásainak ellenőrzésére kiírt nemzetközi pályázatot, vagy pedig az ENSZ egyik szakosított intézménye, a FAO pénzügyi ellenőrzésében történő részvétel lehetőségét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő törvénymódosítási javaslat ezen a helyzeten kíván segíteni, amikor lehetővé teszi, hogy a magyar nemzeti számvevőszék mindazon nemzetközi szervezet felkérésére ellenőrzést végezhessen, amely szervezettel egyébként a Magyar Köztársaságnak tagsági vagy partnerségi viszonya áll fenn. Úgy gondolom, hogy ez a célkitűzés valóban pártérdekek felett álló, és jól szolgálja egyben a nemzetközi kapcsolataink fejlesztését és az európai csatlakozás ügyét is. A törvénymódosítás hatálybalépése esetén nem csökkentené, sőt növelné az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek színvonalát, hiszen a nemzetközi tapasztalatszerzés tanulságait a hazai ellenőrzései során is hasznosíthatná.

Kérem ezért a tisztelt kormánypárti és ellenzéki képviselőtársaimat egyaránt, hogy ezt a módosító javaslatot támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a MIÉP soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A kormány nevében Tállai András államtitkár úr kíván szólni. Tessék, államtitkár úr! (Bauer Tamás: Halljuk!)

 

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Röviden szeretném összefoglalni a kormány álláspontját a törvényjavaslatról. A kormány örömmel üdvözli, hogy az Országgyűlés elé kerül a tervezet, és azt különösen, hogy a számvevőszéki bizottságban teljes konszenzus alakult ki a törvényjavaslat támogatásáról, illetve megítéléséről. A kormány megtárgyalta a javaslatot, és elfogadja azokat az érveket, amelyeket a számvevőszéki bizottság indoklásként felhozott a törvényjavaslat tekintetében.

A téma aktualitását egyébként az adja, hogy az Állami Számvevőszék felkérést kapott az új brüsszeli NATO-központ beruházásának ellenőrzésére, és a kormány úgy ítéli meg, hogy ez az Állami Számvevőszék munkájának az elismerése, ez növeli a Számvevőszék nemzetközi tekintélyét, és ezen keresztül a Magyar Köztársaság presztízsének növekedéséhez is hozzájárulhat.

Arra kérjük az Országgyűlést, hogy tárgyalja meg, és a végszavazásnál fogadja el ezt a törvényjavaslatot. Tehát a kormány támogatja a törvényjavaslatot. (Taps.)

 

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Megadom a szót Kovács Árpádnak, az Állami Számvevőszék elnökének, szintén tízperces időtartamban. Tessék!

 

DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Megköszönöm a megtisztelő lehetőséget, hogy röviden hozzászólhatok az Országgyűlés vitájához. Köszönöm a támogató és segítő hozzáállást. Mindössze annyit szeretnék elmondani, hogy munkánk korszerűsítése, hatásfokának javítása állandó feladatunk, hiszen a gyorsan változó nemzetközi és hazai gazdasági, szakmai környezet a mi mesterségünket sem hagyta érintetlenül.

A Számvevőszék tudatosan igyekszik megfelelni az új követelményeknek. Az 1998-ban kialakított stratégiánknak megfelelően igyekszünk fokozott figyelmet fordítani az integrációs törekvések jegyében azokra a teendőkre is, amelyek az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészületeivel, illetve a már bekövetkezett NATO-tagsággal függnek össze. Ennek jegyében a kormány felkérésére három évvel ezelőtt vállaltuk, hogy az európai uniós csatlakozást előkészítő tárgyalásokon a pénzügyi ellenőrzéshez kapcsolódó szakmai tennivalókat koordináljuk. E feladatot teljesítettük, amit mind az Országgyűlés, mind a kormány és annak illetékes tagjai köszönettel nyugtáztak.

A pénzügyi ellenőrzés körében egy éve már a Pénzügyminisztérium rendelkezik koordinátori szereppel, az Állami Számvevőszék azonban továbbra is részt vesz a munkában, és a közelmúltban a pénzügyminiszter úrral erről folytattunk megbeszéléseket, ennek a konkrétumairól.

A Számvevőszék kezdettől fogva tudatosan építette nemzetközi kapcsolatait, ennek érdeme Hagelmayer úré, elődömé és az alelnök uraké. Tevőleges szerepet vállaltunk és vállalunk a jövőben is a legfőbb ellenőrzési intézmény, az ENSZ keretében működő világszervezet, az INTOSAI munkájában, és úgy gondolom, hogy emellett a partnerkapcsolatok is meglehetősen jól alakulnak. Mindez azt a célt szolgálja, hogy minél több ellenőrzési tapasztalatot tudjunk szerezni, és minél inkább tudjuk Magyarországra hozni azokat a világszerte elfogadott ellenőrzési normákat, amelyek az együttműködéshez és az egységesülési világban való fellépéshez, nemzeti érdekeink érvényesítéséhez kapcsolódnak.

Külön is kiemelést érdemel e sorban az Egyesült Királyság számvevőszékével két éve kötött együttműködési megállapodás, amely lehetővé teszi, hogy eljárási rendünket, ellenőrzési gyakorlatunkat és módszereinket közelítsük az Európai Unió tagországaiban elfogadott normákhoz. Az ez irányú folyamatot erősítette meg az 1999. évi munkánkat elismerő országgyűlési határozat is. Támogatta, hogy tevékenységünkben súlypontokat képezve elmozduljunk a pénzügyi szabályszerűségi, illetve a tematikus teljesítmény-ellenőrzések felé. Ebben az összefüggésben szeretnék annak is hangsúlyt adni, hogy a NATO nemzetközi számvevő testületével már az 1990-es évtized második felében felvettük a kapcsolatot. Ma már természetesen nem az együttműködés elvi alapjainál tartunk, hanem a szövetség szakmai fórumain érdemi véleményt fejtünk ki, és közös tevékenységet is folytatunk. Az utóbbi középpontjában a hazánk honvédelme szempontjából kiemelkedő jelentőségű NATO biztonsági beruházási program egyes fejlesztéseinek pénzügyi ellenőrzése áll, mely feladatra idén fog sor kerülni.

Szeretném megosztani a tisztelt képviselő hölgyekkel és urakkal azt a gondunkat, hogy a konkrét együttműködés útjában bizonyos jogi akadályok állnak. Ezeknek az akadályoknak a feloldását szolgálja ez a törvényjavaslat. Erre az Európai Unió Bizottságának 2000. évi országjelentése is rávilágított; megállapította, hogy az Állami Számvevőszék szerepet kapott az európai uniós pénzalapok ellenőrzésében, a hatályos magyar törvények azonban nem tartalmaznak erre egyértelmű felhatalmazást. Emlékeztetem önöket arra, hogy a SAPARD előcsatlakozási alappal összefüggő ellenőrzések részben már megkezdődtek, részben ebben az évben válnak teljes körűvé. A kormány arra kérte az Állami Számvevőszéket, hogy az agrártámogatások terén vállalja az úgynevezett igazoló szervezet szerepét is, nevezetesen azt, hogy a magyar agrárközpont alkalmas-e arra, hogy ezeket a pénzügyi kifizetéseket teljesítse. Az európai uniós országok tagjai közül mindössze három országban látja el egyébként ezt a feladatot a nemzeti számvevőszék, ezek az országok azonban meghatározóak: az Egyesült Királyság, Franciaország és Svédország.

Az önök előtt fekvő törvénymódosítási javaslat elfogadása lehetővé tenné, hogy az Állami Számvevőszék nemzeti érdekeinknek megfelelően bekapcsolódhasson szakértői jelleggel a külföldön vagy belföldön végzendő ellenőrzésekbe, hogy bizonyos jogi kérdések egyértelművé váljanak.

 

(12.20)

 

Hiszen talán ismert önök előtt, hogy évek óta például az FBI Magyarországon működő akadémiájának a pénzügyi ellenőrzését is az Állami Számvevőszék látja el. Ezek az ellenőrzések nem igényelnek jelentősebb számvevői kapacitást, bevételeik egyelőre és a belátható jövőben nem lehetnek számottevőek. Rendkívül fontosak azonban az Európai Unióhoz, a NATO-hoz vagy az ENSZ szervezeteihez való szervesebb pénzügyi kapcsolódásunk szempontjából.

A törvénymódosításra irányuló javaslat mindenesetre olyan garanciális kikötést is tartalmaz, hogy az új felhatalmazásnak megfelelő munkák nem veszélyeztethetik - és ezt megerősítem, nem is veszélyeztethetnék - az Állami Számvevőszék éves ellenőrzési programjának tervezését, tervbe vett munkánkat és annak a megvalósítását.

Két kérdésről szeretnék említést tenni. Mindazok a megtisztelő lehetőségek, amelyekről mind a tisztelt előterjesztő képviselő úr a számvevőszéki bizottság nevében, mind az államtitkár úr szót ejtett, az Állami Számvevőszék esetében egyelőre lehetőségek. Ezek kemény feltételeket magukban foglaló nemzetközi pályázatok, melyek bonyolult kvalifikációs eljárásokon keresztül válhatnak valósággá és válhatnak olyan tényleges ellenőrzési feladattá, amelyet az Állami Számvevőszéknek teljesíteni kell, és természetesen a magyar külügyi szolgálatokat is arra kértük, hogy az ilyen jellegű nemzetközi tenderben való részvételünk esetén a szükséges segítséget és támogatást adja meg.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Meggyőződésem, hogy az Európai Unió, a NATO, valamint az ENSZ keretében folyó magas szintű pénzügyi ellenőrzési tevékenységbe szükséges és talán lehetséges is érdemben bekapcsolódnunk. Munkatársaimat - nem tagadom - mindenkor nagyra becsültem és nagyra becsülöm, szakmai felkészültségünk ezt lehetővé teszi; a nyelvtudás és természetesen a könyvvizsgálatok terén folyamatos tennivalóink és feladataink vannak. Ezeknek az újszerű feladatoknak az eredményes megvalósítása, úgy gondolom, nemcsak az Állami Számvevőszék számára ad lehetőséget, ad szakmai presztízst, és talán nem szerénytelenség, ha ezt mondom, talán a nemzetközi elismertségünket mindnyájunk számára erősítené.

Az Állami Számvevőszékről szóló törvénymódosítás önök előtt fekvő javaslatának elfogadása elhárítaná a kiterjesztett együttműködés útjában álló jogi akadályokat. Ezért tisztelettel kérem, szíveskedjenek megfontolni a törvény módosítását.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Köszönöm megtisztelő figyelmüket, támogatásukat, és kérem a törvényjavaslat megtárgyalását. (Taps.)

 

ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, a napirendi ajánlás 10-10 perces időkeretben.

Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót - Danka Lajos képviselő úr nincs itt.

Megadom a szót Tardos Márton képviselő úrnak, SZDSZ.

 

TARDOS MÁRTON (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. A szabad demokraták képviselőcsoportja nevében az előterjesztett törvénymódosítást támogatjuk. Fontosnak tartjuk, hogy az Állami Számvevőszék a nemzetközi számvevőszéki tevékenységekben aktívan vegyen részt, és reméljük, hogy ahogy ezt az elnök úr itt elmondta és ahogy az előterjesztésben is szerepel, ez Magyarország nemzetközi megítélésében és szerepvállalásában pozitív hangsúlyt fog kapni, pozitív következményei lesznek. Reméljük, hogy ez az ígéret valóra is válik a következő időszakban.

Fel szeretném azonban hívni a figyelmet arra, hogy most, amikor az Állami Számvevőszékkel kapcsolatos törvényt módosítjuk, gondolkodnunk kell azon is, ami nem szerepel a napirenden, hogy minden rendben van-e a közpénzek ellenőrzésének rendjében.

A kormány határozott ígéretet tett arra, hogy az államháztartási törvény módosításáról és így az ellenőrzés kérdésének problémájáról napirendre tűzi a vitát. Én és a Szabad Demokraták Szövetségének frakciója nagy érdeklődéssel várjuk ezt a helyzetet, mert úgy ítéljük meg, hogy itt sok tennivaló van, az állampolgárok adópénzei és az állampolgárok egyéb jövedelmei feletti döntések ellenőrzési mechanizmusa, nyíltsága, áttekinthetősége, parlament által történt felügyelete még messze van attól, hogy rendben legyen, és ezért várjuk, hogy ezen a területen lényeges és gyors előrelépésre kerüljön sor.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Felszólalásra megadom a szót Rozgonyi Ernő képviselő úrnak, MIÉP.

 

ROZGONYI ERNŐ (MIÉP): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Nem szeretném önmagamat megismételni, hiszen lényegében ugyanazt mondhatnám el, amit az ajánlásom során elmondtam és előadtam. Talán annyit szeretnék hozzáfűzni a dolgokhoz, hogy én a magam részéről eddig még minden alkalommal az Állami Számvevőszék jelentéseiben és ellenőrzéseiben láttam a biztosítékot arra, hogy az adófizetők pénze, vagy ha úgy tetszik, az állam pénze nem kerülhet elherdálásra, vagy ha ilyen jelek mutatkoznak, akkor azt az Állami Számvevőszék feltárja, megállapítja, tulajdonképpen azt a feladatot elvégzi, ami őrá tartozik.

Itt azt is el kell mondanom, hiszen pont a MIÉP volt az a párt, amelyik annak idején ezt szóvá tette, volt egy felszólalás, aminek az volt a címe, hogy "Meddig hites a könyvszakértő?", és ebben felvetettük azt, hogy úgynevezett neves külföldi könyvszakértő cégek bizony nem kellő megbízhatósággal auditálnak mérlegeket, olyan mérlegeket is, amelyekben az állami pénz is szépen folydogál. Úgyhogy én azt hiszem, hogy a Számvevőszéknek valamiféle szemrehányást tenni, hogy nem eléggé következetes az ellenőrzésében, vagy hogy netántán valamiféle befolyás alatt áll, amikor ellenőrzést végez, azt hiszem, ez egy olyan sejtetés, amely ellen mindenképpen tiltakozni szeretnék.

Egyébként pedig azt kérem, mint ahogy úgy látom, hogy ez a módosítás élvezi a különböző frakciók támogatását, még egyszer azt szeretném hangsúlyozni, hogy örülnék annak, és azt hiszem, mindnyájunk megelégedésére szolgálhatna az, ha ebben mindnyájan, pártállástól függetlenül egyetértenénk és támogatnánk. Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Felszólalásra megadom a szót Csúcs László független képviselő úrnak.

 

DR. CSÚCS LÁSZLÓ (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Üdvözlöm és előremutatónak tartom az Állami Számvevőszékről szóló törvény módosításának tervezetét. Ugyanakkor a folyamatos, állandó aktualitás okán kénytelen vagyok hivatkozni arra, amit '99 szeptemberében tettem szóvá az Állami Számvevőszék akkori jelentéséről készült előterjesztés kapcsán. Idézem:

"A '89. évi XXXVIII. törvény immár tíz éve határozza meg az intézmény szervezetét, hatáskörét és feladatait, illetőleg szolgálja a működését. Az idő múlása, azzal együtt a magyar jog és intézményrendszer széles körű módosulása szükségessé teszi a törvény teljes körű felülvizsgálatát. A törvénynek szinte egyetlen olyan rendelkezése sincs, amely tartalmi, terminológiai vagy mindkét okra visszavezethető változások miatt eredeti szövegezésében meghagyható lenne. Megoldás az lenne, ha az elmúlt tíz esztendő tapasztalatát értékelve, valamint az uniós csatlakozásból fakadó újszerű feladatokat is mérlegelve mielőbb megtörténne az új törvény megalkotása. Hatályos alkotmányunk szerint az ÁSZ szervezetéről és működésének alapelveiről szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ezért a realitásokkal is számolva meg kell elégednünk a jelenleg hatályos törvény korrekciójával. Ebből viszont nem engedhetünk, hiszen az mégiscsak védhetetlen, hogy az ÁSZ ellenőrzi a helyi tanácsok - tisztelt képviselőtársaim, nincs tévedés: a helyi tanácsok - állami költségvetésből juttatott támogatásának felhasználását; vagy például nem lehet az ÁSZ elnöke az, aki a megelőző négy évben tagja volt a Minisztertanácsnak.

 

 

(12.30)

 

Az viszont már több volna, mint törvényhozói mulasztás, ha az európai uniós csatlakozásból fakadó újszerű követelményeknek csak azért nem felelhet meg az ÁSZ, mert a tisztelt Ház annak törvényi feltételeiről nem gondoskodott."

Eddig az idézet, és mindezt - mint jeleztem - '99-ben mondtam. Aktualitása, úgy vélem, egy jottányit nem változott. Azóta közel két esztendő pergett le a Gergely-naptár szerint, ám a törvény alig halasztható teljes körű korrekciójával még mindig adósak vagyunk. Örülnék, ha türelmetlenekké válnánk, mégpedig cselekvő türelmetlenekké a mulasztásban.

A most tárgyalásba vett javaslat fontos, de parányi kiigazítása a hatályos törvénynek. Ez azt tükrözi, hogy az ÁSZ az európai integrációra való előkészületekre tekintettel egyre erőteljesebben kapcsolódik be a nemzetközi szakmai szervezetek munkájába. Ennek keretében a javaslatban meghatározott szervezetek, mint például a NATO, az Európai Unió, egyéb nemzetközi szervezetek felkérésére külföldön is végezhet ellenőrzést és szakértői tevékenységet abban a körben, ami a törvényben meghatározott feladatkörével összeegyeztethető. Minthogy a hatályos törvény ma még nem teszi lehetővé az aktív nemzetközi szerepvállalást a különböző vizsgálatokra, illetőleg szakértői tevékenység végzésére, ezért a szóban forgó feladatok ellátásának jogi feltételeit biztosítani kell. A törvényjavaslat elfogadása ezt megnyugtatóan rendezi.

Igen lényeges szabályozási tétel az is, hogy az ÁSZ az imént említett feladatellátást díjazás ellenében is teljesítheti. Ellenben elgondolkoztató az eredeti, azaz a T/3539. számon benyújtott javaslat módosításának tervezete, amit Kósa Lajos, Kertész István és Rozgonyi Ernő képviselőtársaim jegyeznek. Ők a következő szövegrész elhagyását javasolják az előterjesztésből: "Az Állami Számvevőszéket az e bekezdésben meghatározott tevékenységéért megillető díjazás nem vonható el, és annak összegével költségvetési előirányzata nem csökkenthető." Ez azért okozhat gondot, mert az ÁSZ ismert munkaterve szerint feladata rendkívül feszes, amit tovább feszít az a tény, hogy év közben számos soron kívüli feladatellátásra kényszerül a kormány vagy az Országgyűlés felkérésre. Az intézmény túlterheltsége közismert, ami nyilván a feszesre szabott személyi és dologi feltételekből, illetőleg a még feszesebbre szabott költségvetési forrásokból fakad, ideértve a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény javasolt módosítását is.

A most tárgyalásba vett módosítás mindezekhez képest további feladatellátást tesz lehetővé, megjegyzem, bizonyos kérdésekben pedig szükségessé, amihez ugyan a törvényjavaslat hozzáfűzi azt a garanciálisnak szánt elemet: "az ÁSZ éves ellenőrzési programjának teljesítését e bekezdésben meghatározott tevékenysége nem veszélyeztetheti", ám ez a garancia önmagában nem sokat ér a többletfeladat ellátásához szükséges és egyébként éppen a beszedett díjakkal előteremthető többletforrások garantálása nélkül.

Egyetértek azzal, hogy az elhagyni javasolt szövegrész a költségvetési intézmény vagy az államháztartás mai gazdálkodási rendjében szokatlan, de ugyanígy tekinthető rendhagyónak az ÁSZ szóban forgó többletfeladata is, amelyet mindenképpen szerencsés lenne lefedni a hozzá szükséges forrásoldal megerősítésével. Tenni kellene ezt pontosan azért, hogy ez a többletfeladat a hagyományos tevékenység ellátását véletlenül se veszélyeztesse.

Ha pedig arra gondolok, hogy a központi költségvetési szervek az általuk vagy külön törvényben megállapított és aszerint beszedett úgynevezett igazgatási szolgáltatási díjakat vagy azok jelentős részét lenyelik, akkor ahhoz képest az eredetileg szándékolt díjbeszedési és -megtartási szövegjavaslat egyáltalán nem tekinthető extrémnek és főleg célszerűtlen megoldásnak.

A törvényjavaslat alapkonstrukciójával tehát teljes mértékben egyetértek, ugyanakkor az előterjesztő számvevőszéki bizottság és az igen tisztelt kormány figyelmébe ajánlom az előbbiekben részletezett költségvetési összefüggések szíves mérlegelését. Teszem ezt annak ismeretében is, hogy az Állami Számvevőszék korábbi álláspontját feladva végül is nem kifogásolta az eredeti szövegjavaslat imént észrevételezett korrekcióját.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

 

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Felszólalásra megadom a szót Horváth János képviselő úrnak, Fidesz.

DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportjából többen alapos vizsgálódás tárgyává tettük az előttünk lévő törvényjavaslatot és annak mondanivalóját. Jelenthetem, hogy szakmai megelégedésünket kiváltotta, és úgy látszik, hogy mindazokat az elvárásokat képes lesz ez a létrejövő törvény teljesíteni, amire ma valóban igen nagy szükség van.

Kezdem azzal megjegyzéseimet, reflexiómat, hogy a szakszerűség követése valóban elsőrendű feladat, kívánalom. Jó volt ezt hallani a Számvevőszék elnökétől, alelnökétől, és több alkalommal kifejeződött ez a számvevőszéki bizottságban, és alkalmam volt a Számvevőszék vezetőjét és tisztviselőit az elmúlt két-két és fél esztendő során munkában látni országgyűlési bizottságok keretében és más alkalmakkor. Mindezek pozitív impressziót hagytak bennem, bennünk, akik ilyen munkában részt vettünk.

Jó tudni azt, hogy a Számvevőszék hitele a szakszerűségen és a szavahihetőségen is alapul. Jó ezt mondani Magyarországon magyar törvényhozóknak, annál is inkább, mert a világ tükröt tart és tükörben néz bennünket, nemcsak ablakon át, hanem vizsgálódó tükörben is, és ezek a képek jók. Ahhoz, hogy jó legyen a kép rólunk, annak alapja is legyen, és igenis a pontos, megbízható számvevőségi jelentések ehhez hozzájárulnak.

Az, hogy a Számvevőszék és annak munkatársai specifikus intézmények témájával is foglalkoznak közelebbről, persze hogy a dolgok természetéből fakad, nevezetesen az agrárszféra, a Magyar Nemzeti Bank körüli vizsgálódások tekintetében. Igen, a Magyar Nemzeti Bank magánszférába való kirándulása, kereskedelmi banki tevékenysége elkerülhető lett volna nyilván, ha annak idején valamiféle számvevőszéki vagy akár magán-hiteskönyvvizsgálói tevékenységek aktivizálódtak volna.

Ugyancsak jólesik azt szakmai megelégedéssel nyugtázni, hogy olyan nemzetközi intézmények is alkalmazzák, meghívják a Számvevőszék munkatársait, mint a FAO vagy az FBI, vagy más olyan szervezetek, amelyek Magyarországon valamiféle tevékenységet folytatnak, és ilyen esetekben a magyarországi pénzköltésüket, bevételüket és annak rendben lévő voltát a magyar számvevőszék instrumentumaival kívánják vizsgálni és igazolni a saját maguk megnyugtatására és a vendéglátó ország megnyugtatására, Magyarország megnyugtatására. A Számvevőszék szerepe és státusa - mint ahogy mondom - és imázsa tehát jó. Hogy ez így legyen, és ha lehet, ez fokozódjon, erősödjön, mire is van szükség?

 

(12.40)

 

Most már majdnem ismétlem önmagamat: többet tudni és szavahihetőbbnek lenni! Ez persze tudás, és persze magatartás. Jelenthetem, tisztelt Ház, talán megengedhető, hogy saját tapasztalatomból ebből a szférából egy-két esetet elmondjak. Igen, voltam én valamikor könyvelő magánszférában, és rövid esztendők során egy igen nagy vállalatnál többet tudtam a vállalatban mindenkinél, mert könyvelő és főkönyvelő, tehát egyfajta szofisztikát... - számvevőként minden bevételt és minden kiadást láttam. Mivel volt szemem arra, hogy azt regisztráljam, emlékezzem, összerakjam és kapcsolatba helyezzek minden mással, abban a helyzetben voltam, hogy többet tudtam, mint más, beleértve a vezérigazgatót. Nos, ez nemcsak emberi hiúságnak volt jó, hanem időnként bizony megkérdeztek, noha én voltam az egyik legfiatalabb főtisztviselője annak az intézménynek.

Egy hasonló személyes példát mondanék ezzel kapcsolatban; nevezetesen azt, amikor egyetemi tanárként, egyetemi professzorként éveken, évtizedeken át oktattam, tanítottam gazdaságpolitikát olyan embereknek, akik számvizsgálónak készültek és azzá lettek. Igen, hasznos volt azt látni, hogy mennyire javukra van a számvevőknek az, ha a teljes képét látják a társadalomnak, a teljes képét a magánszférának, a teljes képét a kormányzásnak. Ez az, amit észlelek én a Számvevőszék keretében Magyarországon.

Végül pedig még annyit tennék hozzá, tisztelt Ház, hogy a magánszámvevők felelősségét hasonlítom az állami számvevők felelősségéhez. A magánszámvevők, a hites könyvvizsgálók - amit a képviselő úr az előbb említett - mennyire hites könyvvizsgálók? Persze, a kérdés retorikus, de lehet valós, valóságos. Volt már olyan, és elképzelhető, hogy olyan számvevőszéki hites könyvvizsgálói jelentés lát napvilágot, ami bizony jobb volna, ha nem látna napvilágot, mert sem nem pontos, sem nem öregbíti a szakma tekintélyét. A magánszférában erre igenis van megoldás, van orvosság, van orvoslás. Ha egy magánszámvizsgáló, hites könyvvizsgáló - legyen az a világ legnagyobbjaiból, a négy nagy amerikaitól vagy máshonnan való - olyan nyilatkozatot tesz, ami nem pontos, nem felel meg a valóságnak, ezért lehet számon kérni őt bíróság előtt, kártérítést követelni. Ilyen eljárások vannak, és ennek van súlya. Nemcsak azért, hogy mennyi a bírság, amivel megbüntetik őt, hanem mit jelent ez az ő hírnevében, a jövőjét illetően.

Nos, az állami, a közületi számvevőszéki szférában a számontartás, a felelősségre vonás, a jó minőség és tisztesség elvárása inkább a politikai szféra dolga, és a politikai szférán keresztül műveljük ezt. Tanácsolom, ajánlom a Számvevőszéknek és számvevőszéki bizottságunknak, és ha szabad ajánlanom a kormánynak is, hogy e tekintetben legyünk igen-igen éberek a jövőben is, hogy a Számvevőszék legyen ambiciózus, bátorítsuk erre, várjuk el tőle, mert akkor valóban hozzájárul ahhoz, amiről itt most tárgyalunk, amit várunk ettől a törvénytől, és végső sorban ezt úgy fejezném ki, hogy hozzájárul a nemzet jó közérzetéhez és hírünkhöz a világban.

Köszönöm, tisztelt Ház. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Két percre megadom a szót Horváth Béla képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt.

 

HORVÁTH BÉLA (FKGP): Köszönöm, alelnök úr, a szót. Csak valóban röviden szeretnék a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja nevében megszólalni. Egy intézmény fejlődésének áttekintéséről van szó, és ha erről beszélünk, akkor mindenképpen illendő megemlékezni Hagelmayer professzor úrról, aki annak idején, a kezdetekkor lerakta az Állami Számvevőszék alapjait, és egy olyan fejlődési pályán tudta elindítani ezt az intézményt, amely, úgy érzem, sikeresen működik napjainkban.

Meg kell emlékeznem az első parlamenti időszakról, az 1990-94. év közötti időszakról, amikor, ha nem is az induláskor, de idővel létrejött egy ilyen szakmai bizottság a tisztelt Ház falai között, és ezzel egy új szakterület került be a Magyar Országgyűlés falai közé, a képviselői munka színesedett egy ilyen szakmai bizottság létrejöttével. Többen elmondták, én is szeretném megerősíteni, hogy mindenkor szakmai megelégedettség övezte az ÁSZ jelentéseit.

Külön öröm, hogy az elmúlt tíz év rendkívül viharos belpolitikai vitái és természetes pártpolitikai vitái - amelyek itt megjelennek az Országgyűlés napirendjein - elkerülték az Állami Számvevőszéket, pártpolitikai csatározások nem bombázták ezt az intézményt, tehát én is, az előttem felszólalókhoz hasonlóan azt tudom mondani, tekintélyt, szakmai tekintélyt és politikai semlegességet tudott kivívni magának. A képviselők - ültek bármikor, bármely időszakban a patkó bármely oldalán - mindenkor fel tudták használni ezeket a vizsgálati anyagokat. Természetesen aztán ki-ki saját képviselőcsoportjának megfelelően, pártállásától függően egyénien hangszerelte, és azokat a részeket ragadta ki ezekből a jelentésekből, amelyek a saját politikai nézetének alátámasztására célszerűek voltak. Viccesen azt tudom mondani, hogy kormányok jöttek-mentek, de az Állami Számvevőszék maradt. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Azonnal befejezem, alelnök úr.

Továbbra is úgy gondolom, biztosítva van a szakszerű munka, a korrupciómentesség, a befolyásoltságmentes jelentések közzététele, és külön köszönöm, hogy az új elnök - alelnök urat kérem, hogy továbbítsa -, Kovács Árpád úr személyében biztosítva van a további fejlődési pálya, új, friss, a piacgazdaságot ismerő szakmai gárda verbuválódik és tevékenykedik az Állami Számvevőszéknél, tehát a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjában megelégedésünket fejezzük ki.

Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Felszólalásra megadom a szót Keller László képviselő úrnak, MSZP.

 

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is engedjék meg, hogy sajnálatomat fejezzem ki amiatt, hogy a számvevőszéki bizottság, az Országgyűlés számvevőszéki bizottságának elnöke távol maradt ettől az üléstől. Akkor, amikor a Fidesz szónoka azt mondja, hogy az ÁSZ szerepe és imázsa jó, akkor erre csak igennel lehet válaszolni, és éppen az ÁSZ tekintélye kívánná meg azt, hogy a Fidesz bizottsági elnöke egy ilyen előterjesztésnél jelen legyen. Ezt én borzasztóan hiányolom, azt gondolom, hogy fontos egy város igazgatása, de még fontosabb egy ilyen nagy tekintélyű, országos intézménnyel kapcsolatos törvénymódosítás során a bizottsági elnök jelenléte. (Dr. Horváth János: Delegált...)

Ezt az alkalmat nyilván föl lehetne használni arra, hogy most értékeljük az Állami Számvevőszék munkáját, ahogy azt az előbb Horváth Béla képviselő úr tette, de nem egy komplex beszámoló jelentés van itt most előttünk az ÁSZ-ról, csak szeretném jelezni képviselőtársamnak, hanem egy új tevékenységre lehetőséget biztosító törvénymódosítás. Éppen ezért én most a történelmi kitekintést mellőzném, bár nem okozna nekem sem nagy nehézséget, hogy a Szocialista Párt nevében elismerő szavakat mondjak az ÁSZ-ról, amit egyébként meg is érdemel, de nyilván ennek az indokolásától most el kell tekinteni. Azért is nem okozna nehézséget ez, hiszen úgy, ahogy arra itt a vitában utalás történt, minden frakciónak lehetősége volt, lehetősége van megismerni az Állami Számvevőszék munkáját a különböző anyagokon, dokumentumokon keresztül, és lehetősége van minden frakciónak megismerni az Állami Számvevőszéknek azt a stratégiai gondolkodását, amibe most jól illeszthető a törvényjavaslat által megnyíló új lehetőség.

 

 

(12.50)

 

Nekünk, szocialista képviselőknek meggyőződésünk az, hogy az ÁSZ felkészült az új lehetőségek kihasználására, és úgy véljük, hogy a hazai ellenőrzési munkára is kedvező hatással lesz az az új tevékenységi lehetőség, ami most még csak lehetőség, hiszen tartalommal majd az elkövetkezendő időben fogja megtölteni az Állami Számvevőszék; tehát kedvező hatással lesz a hazai ellenőrzési munkára is.

Örülök annak, hogy a kormány támogatja a rövid törvénymódosító javaslatot, és itt meg kell jegyezzem - bár nem közvetlenül ide tartozik, de mindenképpen az Állami Számvevőszékre vonatkozik -, hogy jó lett volna, ha akkor, amikor a köztisztviselői törvény módosítását benyújtotta a kormány, ugyanolyan megközelítéssel kezelte volna az Állami Számvevőszéket, és nem kellett volna azonnal, a lehető leggyorsabban módosító indítványok formájában jelezni, hogy a kormányzati szándék félrecsúszott a köztisztviselői törvény módosításánál.

Ezt csak azért hoztam szóba, mert amikor pozitívan áll hozzá a kormányzat ehhez a törvénymódosításhoz, akkor megítélésem szerint elvárható, hogy az élet minden területén ugyanilyen pozitívan álljon hozzá, és ugyanilyen pozitívan nyilvánuljon meg az Állami Számvevőszékkel szemben, mint ahogy ezt tette most ebben az esetben. És ha már a kormányról szólok, akkor az sem közömbös, hogy azokat a feltételeket, amelyekre az elnök úr, az Állami Számvevőszék elnöke hozzászólásában utalt, hogyan fogja tudni biztosítani az Országgyűlés, és ebben a kormányzatnak is megvan a sajátos szerepe, hiszen azokat a javaslatokat, amelyeket itt tárgyalunk, többnyire a kormányzat hozza be, és a kormányzat egyetértésével kerülhet általában elfogadásra.

Azt is gondolom, hogy miután jó remény van a törvény elfogadására, hiszen minden frakció kifejezte támogatását, a bizottság is gyakorlatilag egyhangúlag támogatta a törvény módosítását, helyes lenne az, ha az Állami Számvevőszék megismertetné az Országgyűlést azokkal az új feltételekkel, amelyek ahhoz szükségesek, hogy valóban versenyképes tudjon lenni a nemzetközi színtéren, amire az elnök úr utalt. Azt gondolom, ez fontos lenne esetleg nemcsak a számvevőszéki bizottsági tagoknak, hanem az Országgyűlésnek is, hogy megismerje azt, milyen feltételek mellett lehet biztosítani a törvény érvényesülését a leghatékonyabban.

Összességében természetesen a szocialista frakció támogatja az Állami Számvevőszékről szóló törvény benyújtott módosítását, a számvevőszéki bizottság javaslatát, és azt kívánjuk az Állami Számvevőszék vezetőinek és munkatársainak, hogy mihamarabb, minél hatékonyabban tudjanak majd élni azzal a lehetőséggel, amely lehetőséget most a törvény megnyit számukra.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az SZDSZ padsoraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megkérdezem, kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Nem.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vita lezárására, a módosító javaslatok házszabályszerű benyújtása érdekében a pénteki ülésnap végén kerül sor.

 

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) számú OGY-határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája. Az ügyrendi bizottság önálló indítványát H/3480. számon, az alkotmányügyi bizottság ajánlását pedig H/3480/1. számon kapták kézhez.

Megadom a szót Salamon László úrnak, az ügyrendi bizottság elnökének, a napirendi pont előadójának, az ajánlás szerint 15 perces időtartamban.

Tessék, elnök úr!

 




Felszólalások:   66-76   97-115   115-147      Ülésnap adatai