Felszólalás adatai

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a lehetőséget és a kívánságot, hogy ennyire kérték, hogy megszólaljak. Nem tudom, a végén is fognak-e ennyire örülni a megszólalásomnak. Engedjék meg, hogy politikai államtitkárként kizárólag szakmai kérdésekről szóljak a napirendi pont kapcsán (Keller László: Helyes!), nem úgy, mint azt tette a képviselőtársam.

Nézzük a szakmai kérdéseket! Kertész úr védelmébe vette a vállalkozásokat, hogy a helyi iparűzési adókedvezmények kapcsán kizárólag csak vállalkozási szempontból közelítette meg a kérdést, és abszolút nem vette figyelembe az önkormányzatok érdekeit. Nem tudom, az Európai Unió támogatási rendszerét, ön ismeri-e, abban ilyen nem létezik. Ezt tudomásul kell venni, ha Magyarország is az Európai Unió tagja lesz vagy kíván lenni, akkor azokat a támogatási formákat, vagy nem létező támogatási rendszereket is át kell venni és be kell vezetni Magyarországon. Ez történik most a helyi iparűzési adó kapcsán is.

Egyszerűen arról van szó, hogy az uniós tagságunkat követően nem az alapján kell a befektetőnek eldöntenie - mint ahogy azt egyébként Európában már most is teszi -, hogy Magyarországon melyik önkormányzatnál, melyik településen fog beruházást létesíteni, hogy egy önkormányzat képes arra, hogy adókedvezményt adjon, vagy nem képes, hanem teljesen más gazdasági megfontolásokból, szempontokból. Ezt vesszük át az Európai Uniótól. Nem igaz, hogy ezt nem lehet megérteni, és csak azt a vállalkozót említeni folyton-folyvást, aki azt mondja, hogy ő most elesik adókedvezménytől, és azért nem jön Magyarországra. Igen, Magyarország területén egységes lesz a szabályozás, sehol nem fog létezni ilyen adókedvezmény. Higgye el, hogy ennek az önkormányzatok örülnek. Meg kell nézni az előterjesztésben, hogy az önkormányzati bizottság az ön javaslatával kapcsolatban milyen álláspontot fejtett ki. Ez az első szakmai kérdés.

A második: ön azt mondja, hogy nem lehet egy vállalkozásnál - mondjuk, egy fuvarozónál, esetleg a Malévnál - követni, hogy az árbevétel hol keletkezik, Magyarország területén vagy határon kívül. Képviselő úr, ha egy kamion elindul Párizsba, és a kiindulási helyére visszaér, mérhető, hogy hány kilométert tesz meg! Ugyanez mérhető egy repülő esetében is. Mérhető az országhatárig naturálisan, hogy mennyi a teljesítménye, és egy összegben meg van határozva a számlán az árbevétele. Tessék mondani, egy osztással nem lehet kiszámolni, hogy mennyi árbevétel keletkezik külföldön és mennyi belföldön?! Egyébként ezt a módszert most is alkalmazniuk kell a vállalkozóknak. Tehát nem igaz, hogy ezt szakmailag nem lehet teljesíteni; vagy pedig ön olyan szakemberekkel beszélt, akik nem voltak kellően felkészülve. Ez a rendszer ma is működik, és ma is lehet teljesíteni ezt az elvárást.

Ami pedig Keller László felszólalását illeti a reprezentációs költségek és egyéb módosító javaslatok kapcsán, képviselő úr, teljesen meg voltam döbbenve, amikor átnéztem az önök módosító javaslatait. Az önök módosító javaslata sokkal rosszabb, mint a december 31-ig hatályban volt szabály. Arról nem is beszélve, hogy mennyivel rosszabb a gazdasági bizottság módosító javaslatánál! Ha megengedi, el is mondom, hogy miért. Azért van ez, mert egyrészt az önök módosító javaslata az egyéni vállalkozásoknál visszahelyezi ezt a bizonyos százezer forintos korlátot. A gazdasági bizottság javaslata ezt kiiktatja a rendszerből. Tehát önök az egyéni vállalkozók ellen adtak be lényegében módosító javaslatot. Ez az egyik kérdés.

A másik nagyon fontos kérdés, hogy az önök módosító javaslata nem rendezi az önkormányzatoknál e téren meglévő összevisszaságot, tudniillik az önkormányzatoknál abszolút nem volt szabályozva, hogy mennyit költhet el a bevételéből reprezentációs célokra. Tehát ha egy önkormányzat úgy gondolta, a költségvetésének nagy részét erre költhette; természetesen nem így történt. De ez a módosító javaslat, amelyet a gazdasági bizottság nyújtott be, ezt a kérdést is rendezi.

Arról nem is beszélek, hogy az a módosító, amelyet önök benyújtottak a köztestületekkel, társadalmi szervezetekkel és alapítványokkal, közalapítványokkal kapcsolatban, egyszerűen elképesztő! Önök azt mondják, hogy ezek a szervezetek csak a beszedett tagdíj összegéig számolhatnak el adómentesen reprezentációs költséget. Az egyik kérdés az, hogy az alapítványnál, közalapítványnál létezik-e ön szerint tagdíj. Nem létezik! Innentől kezdve a módosító javaslat önmagában is ellentmondásos. Arról nem is beszélve, hogy ha egy sportegyesületet veszek alapul, ott ugyan a sportolók fizetnek tagdíjat, de minimális összeget az összköltséghez viszonyítva, a gazdasági bizottságnak a módosító javaslatában pedig 10 százalék van meghatározva, hogy az összes költség 10 százalékát költhetik el adó- és járulékmentesen.

Tehát az önök módosító javaslata csak egyetlenegy szférát ismer el, azt viszont kellően, mégpedig a társaságiadó-alanyokat. A társaságiadó-alanyok tekintetében önök visszahozzák a régi szabályt, és ezt a bizonyos 2,5 milliós korlátot nem engedik meg. Ez azt jelenti, hogy például egy 200 milliárd forintos árbevételű társaságnál az önök véleménye szerint egymilliárd forintot lehet költeni ilyen reprezentációs célokra, utazni, étkezni, italozni és a többi. Mi nem így gondoljuk, mi úgy gondoljuk, hogy ezt korlátozni szükséges, és ez a módosító javaslat ezt teljes egészében megoldja.

Összességében, úgy gondolom, hogy már válaszoltam is Göndör képviselő úr felvetésére. A kormány támogatja a gazdasági bizottság által benyújtott módosító javaslatot, amely igen terjedelmes és nagyon széleskörűen rendezi ezt a kérdést, és ami a dolog lényege - ezt szeretném én is hangsúlyozni -, ezt visszamenőleg teszi.

Annak, hogy miért nem önálló törvényjavaslatban nyújtja be a kormány, egyszerű magyarázata van. Az a magyarázata, hogy így lényegesen gyorsabban el tudja fogadni az Országgyűlés, és ha minden jól megy, hat héten belül ezt a kérdést végleg tudjuk rendezni, visszamenőleg, míg önálló törvényjavaslatban esetleg néhány hónapra is szükség lenne, és akkor valóban csak nyáron tudna hatályba lépni. Ez az oka annak, hogy nem önálló törvényjavaslatként, hanem ilyen formában támogatja a kormány.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)