Készült: 2021.02.25.08:45:58 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

223. ülésnap (2017.05.16.), 86. felszólalás
Felszólaló Ritter Imre (német nemzetiségi szószóló)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 19:53


Felszólalások:  Előző  86  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

RITTER IMRE nemzetiségi szószóló: Danke schön. Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich im Namen und im Auftrag des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten unseren Standpunkt bezüglichdes GesetzesvorschlägesNr. T/15429. über die Begründung desungarischenHaushalts ‑ im Zu­sam­menhang mit den Nationalitäten übergreifende Teilen ‑ erörtere.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében kifejtsem álláspontunkat a 2018. évi központi költségvetést megalapozó T/15429. számú törvényjavaslat magyarországi nemzetiségeket érintő részeivel kapcsolatosan.

A Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános indoklása a következőket tartalmazza: „Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény ‑ a továbbiakban: Áht. ‑ 22. § (5) bekezdése alapján a kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó törvényjavaslatot készít, amelyet úgy nyújt be az Országgyűlésnek, hogy az a központi költségvetésről szóló törvénnyel legalább egyidejűleg hatályba lépjen. A törvényjavaslat a kormány ezen kötelezettségének teljesítéseként a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazza.”

Annak rövid elemzése érdekében, hogy a központi költségvetési törvényt megalapozó törvényjavaslatok mennyiben felelnek meg az általános indoklásban megfogalmazottaknak, visszakerestem és megnéztem az utolsó négy év megfelelő adatait, amelyek a következőek.

A 2014. november 20-án benyújtott T/2141. számú, Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat volt a csúcstartó, amennyiben 194 oldalon 112 darab törvényt módosított, összesen 407 paragrafusban.

A 2015. május 20-án benyújtott T/4884. számú, Magyarország 2016. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat volt ugyanakkor a legvékonyabb, ugyanis mindössze 28 oldalon, összesen csak 18 darab törvényt módosított 59 paragrafusban.

Ennek nagy valószínűséggel az alapvető oka az lehetett, hogy a kormány döntése értelmében ‑ sze­rin­tünk nagyon helyesen ‑ a központi költségve­tési­törvény-javaslat és az azt megalapozó törvényjavaslat benyújtását az egyébként szokásos év vége helyett fél évvel előrehozva, már a tavaszi időszakban benyújtották. Így vélhetően a mindössze néhány hónapos előkészítés során valóban nem volt idő másra, mint szigorúan és szó szerint csak a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosítások kidolgozására és benyújtására, ahogy ennek egyébként ‑ az általános indoklás szerint ‑ lennie is kell.

A 2016. május 3-án benyújtott T/10536. számú, Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat újra egy kicsit vastagabbra sikerült: 114 oldalon 63 darab törvény került módosításra, összesen 253 paragrafusban.

Végül a most napirenden lévő T/15429. számú, Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat már ismételten lényegesen karcsúbb, hiszen 51 oldalon mindössze 29 darab törvényt módosít 101 paragrafusban.

A számok alapján ‑ részletesebb tartalmi elemzés nélkül is ‑ teljesen egyértelmű, hogy a törvényjavaslat általános indoklásában megfogalmazott elvnek a 2016. évi és most tárgyalt 2018. évi törvényjavaslat felel meg elsősorban. Ezt mi, a Magyarországi nemzetiségek bizottsága részéről pozitív irányú változásnak tartjuk 2015-höz képest, mivel a megalapozó törvényjavaslat kibővítése olyan paragrafusok, sőt törvények módosításával, amelyek nem szigorúan véve a költségvetési törvény megalapozását szolgálják, egyrészt áttekinthetetlenné teszi a megalapozó törvénycsomagot, másrészt magában hordozza annak a veszélyét, hogy nem megfelelő gondossággal előkészített módosítások is belekerülhetnek a megalapozó törvénybe, és ezek kiszűrésére, következetes megtárgyalására a módosított törvények és paragrafusok nagy száma miatt a parlamenti eljárás során sincs megfelelő lehetőség.

(14.50)

Hogy pontosan mire gondolunk, ezt egy konkrét, korábbi példával szeretném alátámasztani, érzékeltetni 2015-ből.

A 2015. évi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat 18. §-a módosította az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényt, annak 10. §-át egy (4a) bekezdéssel egészítette ki, amely szerint: „A gazdasági szervezet feladatait, ha a költségvetési szerv éves átlagos statisztikai állományi létszáma a 100 főt nem éri el, az irányító szerv, az államháztartás önkormányzati alrendszerében az önkormányzati hivatal vagy ‑ az irányító szerv döntése alapján ‑ az irányító szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szerv látja el. E rendelkezést nem kell alkalmazni az alaptevékenységként költségvetési szerv gazdálkodási feladatainak ellátására létrehozott költségvetési szervre és az olyan költségvetési szervre, amely törvény alapján gazdasági szervezettel rendelkezik.”

Csak két hónappal később, a törvény elfogadását követően derült ki, hogy ez a magyarországi nemzetiségek vonatkozásában azt jelentené, hogy az országos nemzetiségi önkormányzatok és a helyi önkormányzatok által a megelőző két évben, a kulturális autonómia bővítése jegyében fenntartásba átvett köznevelési és kulturális intézmények gazdálkodási feladatai visszakerültek volna a települési önkormányzatokhoz, tehát az intézmények elveszítették volna a gazdálkodási önállóságukat, az országos nemzetiségi önkormányzatok hivatalára pedig ez a rendelkezés eleve alkalmazhatatlan volt. Ezen törvényhely módosítása során egyszerűen senki nem gondolt a nemzetiségi önkormányzatokra és az általuk fenntartott intézményekre, és ez a pont nem került szóba a parlamenti vita, eljárás során sem.

A problémát és annak súlyát érzékelve a Magyarországi nemzetiségek bizottsága kezdeményezésére házszabálytól való eltéréssel, sürgősséggel sikerült ezen törvényhelynek a módosítása még a hatálybalépést megelőzően néhány nappal oly módon, hogy az országos nemzetiségi önkormányzatok hivatalai és a nemzetiségi önkormányzati költségvetési szervek kivételre kerültek a rendelkezés hatálya alól.

A hasonló problémák megelőzése érdekében tartjuk kiemelten fontosnak, hogy a központi költségvetési törvényt megalapozó javaslatban valóban csak olyan törvények csak azon paragrafusai kerüljenek módosításra, amelyek valóban közvetlenül a központi költségvetési törvény megalapozásához szükségesek. Bízunk benne, hogy a most benyújtott T/15429. számú törvényjavaslat nagyjából és egészében megfelel ennek a követelménynek, de legalábbis közelít hozzá.

A megalapozó törvényjavaslat nemzetiségeket nevesítetten érintő, konkrét részea 83. §, amely szerint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „Az államháztartásban, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál a személyi juttatások kiemelt előirányzaton elszámolandó kiadásokkal kapcsolatos számfejtési és az ehhez kapcsolódó kifizetőhelyi feladatok ellátása, az ezekkel kapcsolatos, az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási kötelezettségek teljesítése ‑ ide értve a szakképzési hozzájárulás bevallási kötelezettségét is ‑, továbbá ‑ a nemzetiségi önkormányzatok és az általuk irányított költségvetési szervek kivételével ‑ a bevallásokon alapuló befizetési kötelezettségek teljesítése központosítottan, kizárólag a Kincstár által működtetett központosított illetményszámfejtés útján, illetve az abból történő adatszolgáltatás alapján történik. Az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási és befizetési kötelezettségek központosított teljesítésére a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kerül sor.”

A módosítás részletes indoklása szerint a módosítás egyértelművé teszi, hogy szakképzési hozzájárulás bevallási kötelezettségének a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. számú törvényben előírt bevallási kötelezettséget is a Kincstár teljesíti, amelynek határideje ebben az esetben a tárgyhónapot követő hónap 20-a, a többi bevalláshoz hasonlóan. A módosítás továbbá egyértelműsíti azt is, hogy a nemzetiségi önkormányzatok esetében csak a befizetések teljesítése történik külön, a kifizetőhelyi és bevallási feladatok ellátása esetükben is központosított. A módosítás alapján a személyi juttatásokkal kapcsolatos számfejtési és kifizetőhelyi, bevallási feladatok ellátása a térségi fejlesztési tanácsok, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság esetében is központosítottan a Kincstár által működtetett központosított illetményszámfejtés útján történik.

Itt csak megjegyezném, mert két soron belül több íráshiba és értelmi hiba is van, hogy a második mondatban, „A továbbá egyértelműsíti…”-nél kimaradt a mondat alanya, a harmadik mondatban pedig a „jutatatások”-nál kicsit sok a „tata”, és gondolom, nem „szemfejtési”, hanem „számfejtési” akart lenni, és a „kistérség” előtt is kimaradt egy „a” betű. Valószínűleg itt pont mélyponton volt a törvényjavaslat előkészítője; csak jelzem, mivel máshol nem találtam két mondaton belül ennyi hibát. Nem a deutsche pünktlichkeit miatt, de módosítani kellene.

Visszatérve a lényegre: a módosítás a Kincstár központosított szolgáltatását kiterjeszti a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra és a térségi fejlesztési tanácsokra is, a bevallási kötelezettségek körébe nevesítetten bevonja a szakképzési hozzájárulás bevallási kötelezettségét, amelyek bennünket nem érintenek. Ugyanakkor azonban a korábbiakkal ellentétben a nemzetiségi önkormányzatokra és az általuk irányított költségvetési szervekre is kiterjeszti azt, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé teljesítendő bevallási kötelezettségek teljesítését a Kincstár fogja a továbbiakban végezni, vagyis elveszi a bevallási kötelezettség teljesítését a nemzetiségi önkormányzatoktól és az általuk irányított költségvetési szervektől, viszont a bevallásokon alapuló adófizetési kötelezettségek teljesítése továbbra is a nemzetiségi önkormányzatok és az általuk irányított költségvetési szervek feladata marad.

Ez a módosított feladatmegosztás több felelősségi, jogosultsági, működési kérdést vet fel. A jelenleg működő rendszer szerint a nemzetiségi önkormányzatok és az általuk irányított költségvetési szervek számfejtését eddig is, most is a Kincstár végzi: a számfejtett adatok alapján az úgynevezett 08-as bevallás tervezetét egy xml fájlban átküldte a nemzetiségi önkormányzatoknak, a nemzetiségi önkormányzatok ezt ellenőrizték, szükség esetén és szerint módosították, a könyvelési adataikból kiegészítették például a reprezentációs adóval, és az adóbevallást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé elektronikus úton a nemzetiségi önkormányzatok és a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott költségvetési szervek adták le, valamint a leadott, benyújtott bevallásban megállapított befizetési kötelezettségeknek határidőben eleget tettek.

A most javasolt módosítással a bevallást közvetlenül a Kincstár nyújtja be a NAV-hoz, de a bevallásban megállapított fizetési kötelezettségek teljesítése a nemzetiségi önkormányzatok és az általuk fenntartott költségvetési szervek kötelessége marad. Ez eljárásjogilag azt jelenti, hogy a nemzetiségi önkormányzatok és az általuk fenntartott költségvetési szervek az adóbevallási jogosultságot át kellene adják a Kincstárnak, és a továbbiakban a bevallásra érdemi ráhatásuk nem lenne.

Ezzel kapcsolatban felmerülnek konkrét kérdések. Először: mi történik, ha a Kincstár részéről téves bevallás kerül benyújtásra? Ott is emberek dolgoznak, hibázhatnak. Ennek következménye, hogy ebből adódóan a nemzetiségi önkormányzatok és az általuk fenntartott intézmények téves összeget fognak a NAV-nak befizetni. Ezért ki a felelős?

Másodszor: mi történik, ha a Kincstár nem nyújtja be határidőben a bevallást bármely okból, ami azzal jár, hogy a nemzetiségi önkormányzatoknak és az általuk fenntartott költségvetési szerveknek még lehetősége sem lesz az adóbefizetési kötelezettségük határidőben történő teljesítésére, mert nem lesz hozzá adatuk? Ezért viszont a NAV egyértelműen a nemzetiségi önkormányzatokkal és az általuk fenntartott költségvetési szervekkel szemben fog eljárni, hiszen az ő adózási kötelezettségük a befizetések határidőre való teljesítése.

(15.00)

Harmadszor: a Kincstár részére is a tárgyhónapot követő hó 20-a a határidő az adóbevallás benyújtására, a nemzetiségi önkormányzatok és az általuk fenntartott költségvetési szervek részére pedig úgyszintén a tárgyhónapot követő hó 20-a a bevallásban megállapított adófizetési kötelezettségek teljesítésének a határideje. Mikor fogja a 20-i fizetéshez a Kincstár a befizetés alapját képező, szintén 20-i határidejű bevallást a nemzetiségi önkormányzatok és fenntartott költségvetési szerveik részére biztosítani?

Negyedszer: ha a Kincstár nyújtja be a bevallást, akkor viszont a nemzetiségi önkormányzatoknak és az általuk fenntartott költségvetési szerveknek kell az általuk könyvelt adatokból a bevallás kiegészítéséhez szükséges adatokat ‑ például a reprezentációs adókat ‑ megadni a Kincstár részére, hogy a Kincstár be tudja építeni az adóbevallásba. Milyen időpontra, milyen módon kell majd ezt az adatszolgáltatást biztosítani a Kincstár részére?

Végül, de nem utolsósorban: NAV-ellenőrzés esetén ez hol és hogyan fog lezajlani, milyen anyagi és jogi felelősség fogja terhelni az esetleges számszaki megállapításokat követően a Kincstárat, illetve a nemzetiségi önkormányzatokat és az általuk fenntartott költségvetési szerveket?

Szeretném előrebocsátani és kihangsúlyozni, hogy a törvényjavaslat benyújtása óta eltelt rövid idő alatt a nemzetiségi önkormányzati és intézményi körben lehetséges volt egyeztetések alapján alaphelyzetben nem vagyunk ellene annak, hogy a bérszámfejtés mellett az ezekkel kapcsolatos bevallási kötelezettségeket is a Kincstár végezze.

De amennyiben az ezzel kapcsolatos részletszabályok, valamint a részletszabályok megsértésének szankciói és következményei nem kerülnek teljes részletezettséggel szabályozásra ‑ természetesen a nemzetiségi önkormányzatokkal és az általuk fenntartott költségvetési szervekkel előzetesen egyeztetve és az ő egyetértésükkel ‑, akkor ismételten kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek a nemzetiségi önkormányzatok és az általuk fenntartott költségvetési szervek, amelyeknek ellátandó feladatait is veszélyeztetheti ez a helyzet.

Ezért hangsúlyozottan kiemeljük, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága részéről csak abban az esetben tartjuk ezt a módosítást támogathatónak, ha a bevezetéshez szükséges részletszabályok a nemzetiségi önkormányzatokkal egyeztetett módon, garantáltan, az ő egyetértésükkel és minden körülmények között még a törvényhely hatálybalépését megelőzően szabályozásra kerülnek.

A 100. § hatályba léptető rendelkezései szerint ez a 83. § a törvény kihirdetését követő napon lépne hatályba. Ez nem biztosítja a lehetőséget a végrehajtási szabályok kidolgozására, egyeztetésére és a 83. § hatálybalépésével egyidejű hatályba léptetésre, ezért javasoljuk a 83. § hatálybalépését 2018. január 1-re, de legalább 2017. szeptember 1-re kitolni.

Tisztelettel kérjük, úgy gondoljuk, jogos észrevételeink érdemi átgondolását, megfontolását és módosító javaslatunk figyelembevételét. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerk­sam­keit. (Szórványos taps.)




Felszólalások:  Előző  86  Következő    Ülésnap adatai