Készült: 2021.05.06.23:03:01 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

69. ülésnap (2007.05.09.), 34. felszólalás
Felszólaló Pettkó András (MDF)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:15


Felszólalások:  Előző  34  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

PETTKÓ ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Biztosok! Ahogy Gusztos Péter képviselőtársam is mondta, 2006-ban 4038 ügyben fordultak az állampolgárok az általános hatáskörű biztosokhoz. Az adó- és illetékügyek kapcsán az általános helyettes megállapította, hogy összeegyeztethetetlen a jogállamiság elvével az a szabályozás, amely nem teszi lehetővé az adóhatósághoz benyújtott iratok beérkezésének dokumentálását, visszaigazolását, valamint szankcionálási rendszere, amely az adózó objektív felelősségére épülve nem biztosít érdemi ellenbizonyítási lehetőséget az adózó részére. Ezzel a megállapítással a Magyar Demokrata Fórum képviselőjeként teljes mértékben egyetértek. Kifogásolta, hogy az APEH nem hívta fel az adózók figyelmét egyértelműen, minden kétséget kizáró módon az 1 százalékról rendelkező nyilatkozat munkáltatónak történő leadási határideje módosulására, illetve a honlapon egymásnak ellentmondó információk jelentek meg szinte nap mint nap. Ez így volt, szerintem ezt mindenkinek el kell ismernie, de az is igaz, hogy az APEH az 1 százalékos ügyet más szempontból százszázalékosan jól kezelte.

Az ombudsmanok az állami lakásvásárlási támogatások kapcsán megállapították, hogy az nem biztosítja az igénylőnek a jogorvoslathoz, illetve a tájékoztatáshoz, tájékozódáshoz való jogot. A szabályozás nem tartalmaz eljárási határidőt, ami az elbírálás indokolatlan elhúzódásához vezethet, továbbá elutasítás esetén nincs előírva indokolási kötelezettség. Szintén hiányzik a felszámítható díjakra vonatkozó rendelkezés, ami lehetőséget teremt arra, hogy a díjstruktúra megfelelő alakításával a hitelintézet gyakorlatilag mentesítse magát egyes támogatások nyújtása alól.

Az általános helyettes rámutatott, hogy az országgyűlési biztos a jogerősen befejezett ügyekre vonatkozóan jogosult bármely hatóság, így a PSZÁF ellenőrzésére is. A biztosítók tevékenységével összefüggésben előterjesztett panaszok döntően a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján történő kárrendezéssel kapcsolatban merültek fel 2006-ban. Felhívom tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy a probléma rendezésére törvénymódosítási javaslatot nyújtottam be, de a kormánypárti képviselők sajnos nem támogatták, hogy ez ide kerüljön a tisztelt Ház falai közé.

A nyomozó hatóságokkal kapcsolatos panaszok többsége a rendőrség, kisebb hányada az ügyészségi nyomozó hivatalok intézkedéseit sérelmezte. Több a védői feladatok hanyag ellátását kifogásolta. A tanúként való beidézés és kihallgatás, majd az ezt követő meggyanúsítás, a védő késedelmes értesítése a nyomozási cselekményekről, a gyanúsított rábeszélése arra, hogy tegyen vallomást védője távollétében is, a kirendelt védő elérhetetlensége a fogva tartott gyanúsított részére visszatérő problémák. Az előzetes letartóztatottak vagy hozzátartozóik elsősorban a kapcsolattartás korlátozását vagy a döntés hiányát, késedelmét sérelmezték. Jellemző Magyarországon a büntetőügyek elhúzódása. Kirívó példa volt, amelyben a panaszost a Fővárosi Bíróság nyolc évig tartó eljárás után végül felmentette. Az MDF képviselőjeként azt gondolom, hogy ezen sürgősen változtatni kell.

A gyámhivatali eljárásoknál is gyakori a késedelem. A panaszok közel egynegyede a szülői, nagyszülői kapcsolattartás szabályozása miatt folytatott eljárásokat sérelmezte. Csökkent viszont a gyermek családból való kiemelését sérelmező beadványok száma. Mint ahogy azt a jelentésből látjuk, 2006-ban kilenc gyermekotthont, lakásotthont érintő vizsgálat is lezárult.

Az egészségügyi ellátórendszer struktúraváltásának megkezdése miatt felszínre kerültek a területet érintő és szerteágazó finanszírozási, társadalomszociológiai, sőt etikai problémák is. A panaszok a jogszabályok folyamatos változásai miatti értelmezési vagy gyakorlati gondokra is utalnak. A jelen időszakban is előfordult, hogy az onkológiai betegek terápiás készítményeihez való hozzáférés, a koraszülött gyermekek kezelésének kockázatai, általában is az egészségügyi ellátó szakszemélyzet jogainak érvényesülése szenvedett csorbát, mint ahogy azt a jelentésből jól lehet látni.

A fogyatékossággal élők jogait érintő ügyek között még mindig a közlekedési kedvezmények a tipikusak. Ez ügyben is felszólaltam néhány hete itt a tisztelt Ház falai között. A hamisított parkolási igazolványok elterjedése már olyan méreteket öltött, hogy a jogszerű használat ellenőrzése kaotikus állapotokhoz vezetett. A középületek akadálymentesítésével kapcsolatos átfogó vizsgálatok során feltárt hiányosságok pótlása sajnos továbbra is időszerű. Az országgyűlési biztosok a 2005. évi beszámolójukban a fogyatékos személyek utazási kedvezménye ügyében tettek ajánlást.

Az Országgyűlés szakbizottsága felkérte a kormányt a szükséges szakmai szabályok megalkotására és a források 2006-os költségvetésben való biztosítására, de ezt az MSZP-SZDSZ-kormány szokás szerint nem tette meg. A biztos rámutatott, hogy a fogyatékossággal élő emberek szociális foglalkoztathatóságára vonatkozó alkalmassági vizsgálatok részletes szabályainak hiánya alkotmányos visszásságot okoz.

2006-ban a vizsgált ügyek jelentős része az egészséges környezethez, valamint a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való joggal összefüggésben érkezett, szabadtéri rendezvényekkel, ipari vagy hulladékkezelési létesítmények működésével, illegális hulladékkezeléssel, állattartással, valamint a parlagfű-szennyezettséggel összefüggésben, de volt, aki a templomok hangos harangzúgása, más a békák elviselhetetlen hangja miatt fordult az országgyűlési biztosokhoz.

A közlekedési eredetű zaj- és rezgésterhelés tárgyában végzett vizsgálat megállapította, hogy a nehézgépjármű-forgalom aránya az előző évekhez képest jelentősen megnövekedett. Gondoljunk csak arra, hogy Budapesten a költségvetési források hiánya miatt még mindig nem készült el az M0-s körgyűrű.

(12.00)

Olyan szabályozás szükséges, ami a teherforgalmat az autópályák használatára kényszeríti. A biztos arra kérte a környezetvédelmi minisztert, hogy jogalkotási kezdeményezéssel erősítse meg a környezetvédelmi hatóság hatáskörét.

Az építésügyi engedélyezési eljárás során jellemzően azt kifogásolják, hogy a hatóság kérelmeikre nem intézkedett, vagy érdemi válasz maradt el, holott az eljárási szabályok szigorúak. A panaszosok jogos igénye, hogy a hatóságok jogszerűen állapítsák meg az érintettek ügyféli jogállását, a szakhatóságnak az eljárásban való mellőzése alkotmányos visszásságot okoz. Változatlanul érkeznek olyan panaszok, amelyekben a hivatásos állomány tagjai sérelmezik az egyes pótlékok, járandóságok mértékét vagy elmaradását. Gondoljunk csak itt a rendőrnők esetében a 13. havi elmaradt járandóságra, amit az otthon lévő, kisgyermeket nevelő rendőrnőknek kellett volna megkapni, vagyis valamennyi rendvédelmi szervnél elvárják az állománytól a szolgálati feladatok teljesítését akkor is, ha az előre nem tervezhető, a rendes szolgálati időt meghaladó igénybevételt jelent.

A szolgálati törvény rendelkezéseinek betartása azonban egyes időszakokban nem lehetséges. A földhivatali eljárások kapcsán az állampolgárok többnyire a részaránytulajdon alapján közös tulajdonba kiadott termőföldek megosztásának elhúzódását, a térképezési és földmérési hibára vonatkozó kiigazítási kérelemmel kapcsolatos elutasító döntéseket kifogásolták. A panaszok többségükben a vizsgálat ideje alatt orvoslást nyertek - szerencsére.

A hajléktalanügyekért felelős miniszteri biztossal a korábbi években kialakult hatékony együttműködés, a megújult szemléletű hajléktalanellátásról készült program, illetve a média fokozottabb érdeklődése a beszámolási időszakra is - úgy látom - hatással volt. Az állami kötelezettségek teljesítéséhez azonban továbbra sem nélkülözhető a civil szféra segítsége. Itt el kell mondani azt, hogy a kormány sokszor a civil szervezetek számára nem juttatja el a nekik járó, megnyert támogatási összegeket, csak utólagosan. Ez nagyon nagy problémákat szokott okozni.

Az önkormányzatok együttműködéséről, az oktatási-képzési intézmények felkészítő-nevelő szerepéről. A kötelező kamarai tagság megszüntetésével a kormány lemondott az egészségügyben dolgozókkal történő párbeszédről. Ezt a folyamatot az MDF is ellenezte. A biztos kérte az egészségügyi minisztert, hogy fontolja meg a három kamara tekintetében a régi rendszer visszaállítását, de a miniszter a biztos véleményével nem értett egyet.

A Központi Kárrendezési Iroda és a területi kirendeltségeinek megszüntetése után a kárpótlási feladatokat a Központi Igazságügyi Hivatal, illetve egyes területi szervei végzik. A tapasztalatok a döntés helyességét igazolják.

A földkiadási hatósági tevékenység kellően szabályozott, az eljárás kialakult, a megyei FVM-hivatalok a munka gyakorlati végrehajtásához kellő tapasztalattal rendelkeznek, azonban a mielőbbi befejezést gátolja ismételten a költségvetési forrás hiánya.

Az új gázár-támogatási rendszer a panaszok új csoportját hozta magával, mint ahogy az várható is volt. Leggyakrabban az igénylés módjáról, a szabályozás jellegéről, az év közbeni módosítás kizártságáról, a fogyasztási egységekre történő jövedelemszámításról adott tájékoztatást a biztos a rengeteg beérkezett bejelentés kapcsán. A megállapítással, hogy a gázár támogatásáról szóló jogszabály hiányossága visszásságot okoz, ha kizárja a támogatásból azokat, akik a háztartási célú propán-bután gázt palackos formában vásárolják meg, a Magyar Demokrata Fórum is egyetért. A szociális és munkaügyi miniszter ezt nem tartotta megvalósíthatónak.

A távhő-szolgáltatási költségek elszámolásával kapcsolatban felmerült az igény, hogy a kormányrendeletet módosítani kellene a németországi fűtési költségmegosztók alkalmazásához hasonlóan.

A 2006-ban vizsgált magyar származású külföldiek beadványai azt sérelmezték, hogy bár egykori felmenőik magyarok voltak, ők már alanyi jogon nem lehetnek magyar állampolgárok. A biztosok fokozott figyelmet fordítottak a súlyos szabadságkorlátozás alatt lévő külföldiek alkotmányos jogainak vizsgálatára is. Indokoltnak tartanák, ha az egészségügyi és a rendészeti miniszter az állami népesség-nyilvántartás adatainak összevetésével az érintett külföldiek számát felmérné, és adataiknak az idegenrendészeti nyilvántartásba történő átvezetéséről és annak jogszabályi hátteréről gondoskodna. Ezzel a Magyar Demokrata Fórum teljes mértékben egyetért.

Az általános helyettes tavaly is több alkalommal vizsgálta az ORTT panaszbizottságának eljárását. Korábban már javasolta és fenntartja, hogy az Országgyűlés a médiatörvény kiegészítésével állapítsa meg a panaszbizottság egyéb panaszokra vonatkozó eljárásának főbb szabályait, valamint a döntése elleni jogorvoslat általános szabályait.

Megállapította továbbá, hogy a műsorszolgáltatók nem tesznek meg mindent azért, hogy kellőképpen felhívják a figyelmet a gyermekek fejlődését hátrányosan befolyásoló műsorszámokra, és hogy a Magyar Televízió - elégtelen költségvetési források miatt - gyermekműsorokkal kapcsolatos közszolgálati kötelezettségét nem teljesítette. Remélem, hogy a digitális televíziózásról szóló törvény, amit a Ház nemsokára el fog fogadni, erre a problémára is valamilyen megoldást fog hozni majd.

2006-ban a munkavállalással kapcsolatos panaszok túlnyomó részét a közszférában foglalkoztatottak nyújtották be, főként - mert mindannyian tudjuk, bár a kormánypárti képviselők tagadják - azért, mert a 13. havi bér egy évben eltűnt, a költségvetés ezt benyelte.

A másik, sokakat érintő változás, hogy a felsőfokú végzettség megszerzése önmagában nem vonja maga után a magasabb fizetési kategóriába történő besorolást. Évek óta visszatérően jelentkező probléma, hogy az iskolák a bizonyítvány kiadását visszatartják, legtöbbször akkor, ha a szülő valamilyen fizetési kötelezettségének nem tett eleget, vagy az ingyenes tankönyvet nem szolgáltatta vissza.

Szintén alapjogsérelemmel jár az, ha az erdei iskolából a tanulót rossz magaviselete miatt eltiltják - bár ez nem sok helyen van, de van ilyen Magyarországon -; ez ellen az MDF is több esetben tiltakozott. A biztos álláspontja szerint a mobiltelefon nem tiltható ki az iskolákból, mert ezzel a szülők felügyeleti jogát korlátozzák, de használatát az iskolákon belül a házirendben lehet és kell szabályozni; ezzel én teljes mértékben egyetértek.

A közigazgatás szerkezetében az alapszint szabályozásában az elaprózódás jelent gondot. Jól érzékelhető az ország településhálózata fejlesztési koncepciójának hiánya. Szakemberek szerint erős középszint nélkül a központi kormányzás túlterhelődik az operatív feladatokkal.

Gondot okoz továbbá, hogy az önkormányzati rendszerben máig nem tisztázott egyértelműen a kötelező és önként vállalt feladatok közötti határ. A hulladékszállítási közszolgáltatás vizsgálata kapcsán az általános helyettes gyakran szembesül a helyi rendeletek fogyatékosságaival, ezeket jelzi a közigazgatási hivataloknak. Ezt a magam részéről megköszönöm.

Az okmányirodai ügyintézés során használt három nagy adatbázis - a személyiadat-, a gépjármű- és lakcímnyilvántartás - megfelelőségét, az adateltérések korrekciójának és más számítógépes adatbázisokkal való egyezésének kialakítását véli szükségesnek a biztos. Ezzel is egyetértek infopolitikusként.

A rendőrség alaptevékenységével kapcsolatos panaszok többségénél megállapítható, hogy a rendőrség törvényesen járt el. A speciális probléma a zaklatás kérdése, aminek megoldásában sem a rendőrség, sem más hatóságok nem tudnak hatékonyan segítséget nyújtani. Az általános helyettes már 2003-ban megállapította, hogy a zaklatásra vonatkozó jogi szabályozás hiánya visszásságot okoz az emberi méltósághoz való jogból levezethető magánjoggal összefüggésben, ezért javaslatot tett az igazságügyi és belügyminiszternek a vonatkozó jogi szabályozás kidolgozására.

A társadalombiztosítással kapcsolatos beadványok zöme a második fél év utolsó szakaszába érkezett, amikor az úgynevezett reformmal kapcsolatos információk, előkészítő munkálatok, illetve az úgynevezett megszorító intézkedések nyilvánosságra kerültek. Mindkét biztosítási ágat érintően nagy számban kifogásolták a panaszosok az orvosi bizottságok eljárását és döntését.

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter nem tartotta indokoltnak a jogszabály módosítását, pedig a 2001. évi nagy árvíz után nyilvánvaló volt, hogy a kárenyhítés tekintetében ez szükséges lett volna.

Végezetül a Magyar Demokrata Fórum részéről nagyon köszönöm az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és helyettesének mindenre kiterjedő, részletes és magas színvonalú beszámolóját, amit egyúttal elfogadásra ajánlok a tisztelt Országgyűlésnek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)




Felszólalások:  Előző  34  Következő    Ülésnap adatai