Készült: 2021.05.08.05:41:28 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

69. ülésnap (2007.05.09.), 110. felszólalás
Felszólaló Tóth Gyula (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 13:48


Felszólalások:  Előző  110  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÓTH GYULA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Biztos Úr! Tisztelt Országgyűlés! Több mint 17 év telt el azóta, hogy az ombudsman intézményét a rendszerváltó alkotmány megteremtette Magyarországon. Tizennégy éve annak, hogy az erről szóló törvényt elfogadta a köztársaság parlamentje.

Annak idején az ombudsmani törvényt előterjesztője azzal ajánlotta a képviselők figyelmébe, hogy "Elfogadásával nálunk is létrejöhet az emberi és állampolgári jogok tiszteletben tartásának, a szolgáltató és nem hatalmi jellegű közigazgatásnak egyik fontos garanciája, és a megválasztott ombudsman a nép igazi, elkötelezett ügyvédjeként kezdheti meg a könnyűnek nem ígérhető, de remélhetőleg hatékony munkáját.".

Mára már elmondhatjuk, hogy az egy tucat éve megválasztott első ombudsmanoktól számítva a 100 ezernél is több ügyfél bizalma, akik személyesen, írásban vagy telefonon hozzájuk fordultak, igazolja a valóban hatékony munkát. Nyilvánvaló, ehhez az is kellett, hogy az ombudsmani intézmény munkatársai is igazolták elkötelezettségüket, azt is, hogy hozzáértéssel, megértő emberséggel a sérelmet szenvedettek oldalán álltak.

Az is elmondható, hogy az egy tucat év alatt ez a nemzeti közjogban korábban ismeretlen, tradíciók nélküli intézmény stabilizálódott, vitathatatlan szerepet tölt be a demokrácia és a törvényesség megszilárdításában, mert a demokratikus jogállamiság alapvető ismérve az is, hogy az állam működése minden polgára számára követhető és átlátható legyen, míg az egyes emberek magánélete védendő minden jogszerűtlen behatolás, kíváncsi tekintet elől. Reményeim szerint mára már a Magyar Köztársaság állampolgárai érezhetik, hogy az átláthatatlan polgár-átlátható állam viszony értékként kezelt gyakorlattá vált.

Ebben kiemelkedő szerepe van az adatvédelmi biztos irodájának, ahol erős jogvédő szemlélettel, de - ezt szükségesnek tartom hangsúlyozni - törvényi felhatalmazás keretein belül végzik munkájukat. Az információs alapjogokat érintő panaszok, konfliktusok elbírálása során igyekeznek a gyakorlatban is kivitelezhető megoldások mellé állni, kerülik a szélsőségesség minden formáját.

Különösen figyelnek az utóbbira azóta, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkkal a klasszikus adatvédelmi ombudsmani szerepkör is gyökeresen megváltozott, tudván, hogy a törvény adatvédelmi hatósági jellegű eljárást is lehetővé tesz. Erre bizony szükség is van, hiszen a korábbi évek tendenciája tovább folytatódott, mi több, erősödött. Egyre több olyan törekvéssel kell szembenéznünk, amely a polgárok ellenőrzésére, adataik új módszerekkel vagy új struktúrában történő nyilvántartására irányul, néha-néha bizony megtévesztően, álságos módon, a biztonságra törekvés jól hangzó jelszavával.

Egy átlagpolgárról akár tucatnyi videofelvétel készülhet egy nap alatt. Megfigyelésünk már reggel elkezdődhet a lakóhelyünket pásztázó térfigyelő kamerákkal. A tehetősebbekre a lakópark biztonsági rendszere vigyáz, míg a lakótelepen élőket önkormányzati rendszerek figyelik. Autóba ülve rendőrségi kamerák tucatjai előtt haladunk el. Munkahelyünkön - akár a beleegyezésünk nélkül - elektronikus szemek pásztázhatják ténykedésünket. Délutánra kamera figyeli a vásárlásunkat a bevásárlóközpontban, pénzkivételünket a bankautomatánál, tankolásunkat a benzinkútnál, árgus szemek követnek az autópályán vagy éppen a repülőtéren.

Az első térfigyelő rendszer telepítésekor, és ennek már tíz éve, még tiltakoztak a helyiek, de a példa ragadós lett, olyannyira, hogy mára már több ezer kamera működik szerte az országban. Az elektronikus őrszemek pontos számát és helyét csak a rendőrség ismeri, bár az Országos Rendőr-főkapitányság saját szabályzata szerint is tilos a térfigyelő kamerák rejtett működtetése. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezetnek három évig kellett pereskednie a robotszemek adatainak nyilvánosságra hozataláért.

Ennek eredményeként a rendőrség köteles tájékoztatni a lakosságot a térfigyelő kamerák elhelyezkedéséről. Ebbéli kötelezettsége alól bűnmegelőzési érdekekre hivatkozva sem bújhat ki, sőt nyilvánosságra kell hoznia a térfigyelő rendszerekkel kapcsolatos szerződéseit is. A kezdeti tiltakozás után a témában végzett utolsó ismert közvélemény-kutatásból már az derül ki, hogy a megkérdezettek 64 százaléka hasznosnak tartotta a térfigyelő kamerák működtetését.

Illúzió azonban azt hinni, hogy az új elektronikus korszak, a számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és elterjedése az állampolgárok minden gondját megoldja majd, hiszen a gyorsabb, hatékonyabb és összehasonlíthatatlanul fejlettebb technológiák alkalmazása a rólunk szóló információk sorsának nyomon követését csak még bonyolultabbá teszi.

Tisztelt Képviselőtársaim! Fogadóóráinkon, ha nem is gyakran, de találkozhatunk az adatvédelem néha túl tágra vagy éppen szűkre szabott fogalmi megközelítésével. A legtöbbször azonban a hozzánk fordulók technikai adatokra gondolnak, márpedig az adatvédelem alatt soha nem a technikai értelemben vett adat, hanem mindig a mögötte álló ember személyiségének, információs jogainak védelmét értjük, mindazt, ami az érintettel bármilyen módon, akár közvetlenül vagy közvetve kapcsolatba hozható információ. Bármilyen adat, ami egy élő, természetes személyre utal.

A személyes adatok köre természetesen nem feltétlenül korlátozódik csak az állampolgár magánéletére; szakmai tevékenysége, közszereplése során léteznek olyan információk, amelyek védelméhez vagy akár eltitkolásához alkotmányos joga és érdeke fűződik.

Személyes adatok kezelésének minősül az adatokon végzett bármely művelet, mondhatnám akár az adatok gyűjtését, felvételét, rögzítését, felhasználását vagy továbbítását is, azonban valamennyi állampolgárnak tudnia kell, az adatkezelés csak és csakis akkor jogszerű, ha ehhez az érintett önkéntesen és megfelelő tájékoztatást követően a hozzájárulását adta; különleges adatok esetében az írásbeli nyilatkozatára is szükség van, vagy az adatkezelést éppen törvény rendeli el.

(14.20)

A jogellenes adatkezelés ellen természetesen az érintett tiltakozhat, jogsértés esetén bírósághoz fordulhat, kárigényt érvényesíthet. Persze az éremnek van egy másik oldala is, a személyes adatok védelméhez való jognak a párja: a közérdekű adatok nyilvánosságának elve.

A nyilvánosság azonban nemcsak a közhatalmi szervek működésének átláthatóságát jelenti. A közpénzekkel való gazdálkodás ellenőrzése, a környezeti adatok megismerhetősége érdekében a törvényhozás a magánszférára is kiterjesztette a nyilvánosság követelményét. Az ilyen adatokat a törvény közérdekből nyilvános adatnak tekinti. Emiatt ebbe a körbe tartoznak a közfeladatot ellátó személyek feladatkörével összefüggő személyes adatai is.

Az információszabadság tehát az állam átláthatóságának követelményét, az adatvédelem pedig a polgároknak az állammal és másokkal szembeni - mások alatt a közhatalom, a piac, a szervezetek, de más polgár is értendő - védelmének a biztosítását jelenti. Ma mindkét érték egyaránt építőköve a modern alkotmányos állami berendezkedésnek.

Tisztelt Országgyűlés! A 2006-os esztendő választási kampányai és belpolitikai eseményei nemcsak a személyes adatok védelmével, hanem a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos beadványokban is megjelentek. Ha az őszödi beszéddel kapcsolatos állásfoglalást nézzük, akkor természetesen azt is meg kell állapítanunk, hogy az adatvédelmi biztos úrnak volt egy másik ügyben hozott állásfoglalása is, amely a most tárgyalt beszámoló 147. oldalán olvasható. Ezt azért tartom rendkívüli fontosságúnak, mert azt mondja ki, hogy semmiféle adateltitkolás nem történt a költségvetési hiány mértékét illetően, sőt úgy fogalmaz, hogy a Pénzügyminisztérium a 217/1998-as kormányrendeletben foglalt határidőket betartotta. Csak a történelmi hűség kedvéért: ez a kormányrendelet a Fidesz-MDF-FKGP-kormány időszakában született, tehát még arról sem lehet beszélni, hogy bármiféle jogszabály-módosítással próbálta volna a kormány magát jobb helyzetbe hozni. Azért tartom fontosnak ezt kiemelni, mert ha arról beszélünk, hogy valamilyen hazugság történt a választási kampányban, illetve közérdekű adattal való visszaélés bűncselekménye valósult meg, akkor ez konkrétan mindig csak a költségvetési hiány mértékével összefüggésben merülhetett fel. A mítoszokat tehát nyugodtan félre kellene tenni, hivatkozni kellene az adatvédelmi biztos megállapítására, és ennek alapján kellene a hazugságkampányt megítélni. Ennek alapján meg csak azt lehet mondani, hogy konkrét közérdekű adat eltitkolása, illetve meghamisítása nem történt.

Olyan kormányzati politika folytatása, amely nem volt adekvát a választási kampány minden egyes megnyilvánulásával - ha nem is természetesen -, történt és történik is 1990 óta, amióta többpárti választások vannak, ezt fel lehetne sorolni valamennyi kormány esetében.

Tisztelt Országgyűlés! Nemcsak a honi labdarúgás szempontjából kell szólni a futballhuliganizmus nem létező magyarországi adatbázisának kérdéséről is. Az adatvédelmi biztos úr többször elmondta, nem látja jogszabályi akadályát annak, hogy egy korrekt törvénnyel egy ilyen adatbázis létrejöjjön. Bízom abban, hogy nem pusztába kiáltott szó az eddigi, mert előbb-utóbb mindenképpen szükség lesz egy ilyen törvényi szabályozásra, mert mint ahogyan korábban már elhangzott, a vonatkozó nemzetközi egyezményhez való csatlakozásunk is kényszerítően hat.

A korrekt törvényalkotási folyamatban az Országgyűlés szocialista frakciója korrekt partner kíván lenni, az adatvédelmi biztos 2006. évi beszámolóját pedig elfogadásra ajánlja a tisztelt Országgyűlésnek.

Elnök Úr! Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  110  Következő    Ülésnap adatai