Készült: 2020.08.07.12:25:13 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
317 120 2013.10.28. 2:16  115-124

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Én amit állítottam önnek... - itt van a februári levél, az első levél ebben az ügyben (Felmutat egy iratot.), de ezen olyan cégek szerepelnek, ami nem hiszem, hogy a nyilvánosság, illetőleg a publikum elé tartozik, hogy melyek voltak azok a cégek, amelyekre megvoltak azok a konkrét információk, hogy ilyen módon kívánnak az elkövetkező időszakban földalapú támogatásokhoz hozzájutni, illetőleg megvoltak azok az információk, hogy milyen további, már meglévő, illetőleg újabb cégek kívánnak uniós földalapú támogatásokat megszerezni.

Ezt a kérdést, tisztelt képviselő úr - most már ön is elmondta -, szerintem az Alkotmányvédelmi Hivatalnak kell föltenni, hogy miért nem hozta nyilvánosságra februárban. A válasz egyszerű: a nyomozás érdekei, illetőleg az ügy feltárásának az érdekei azt kívánták meg, hogy ne hozzuk nyilvánosságra ezeket a nagyon fontos információkat, mert ha nyilvánosságra hozzuk, akkor azok a bűnözői körök, akik ebben az ügyben érintettek voltak, úgy gondolom, hogy ebből az egész ügyből kihátrálnak.

Képviselő úr, ön jó néhány évet eltöltött kormánytagként. Elég furcsának tartom, hogy ön ilyen jellegű kérdéseket tett fel, mert ez egy evidens dolog szerintem, hogy ha van egy ügy, amiben vannak információk, és bizonyos hatóságok megpróbálják földeríteni az egész ügyet, akkor természetesen nem állunk ki a nyilvánosság elé, nem tájékozatom önt, nem tájékoztatom a parlamentet, hogy van ilyen információ a birtokunkban, tudjuk, hogy melyek azok a cégek, amelyek földalapú támogatást kívánnak nem megengedett módon igényelni, majd csak akkor, amikor az egész kép összeáll, amikor a nyomozás valójában olyan szakban van. Képviselő úr, nem akarom önt kioktatni, hogy a nyomozásnak vannak nyílt és nem nyílt szakaszai, nem hiszem, hogy ön ezt nem tudja.

Én úgy gondolom, hogy jelen pillanatban is csak annyit mondhatunk el, ami a nyilvánosságra tartozik: azok az emberek, akik érintettek, le vannak tartóztatva, a nyomozás folyik, megakadályoztuk a földalapú támogatások kifizetését, és a gazdák, azok, akik tisztességesen beadták a támogatási igényt, megkapták az első 50 százalékot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
317 124 2013.10.28. 0:56  115-124

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Én nem tehetek arról, hogy ön nem bízik a nyomozó hatóságokban. Ez az ön egyéni problémája.

Ugyanakkor, amikor ön először ebben az ügyben a sajtó elé állt, idézem: a hozzám eljutott belső információk alapján jutottak ezek a tények a tudomásomra. Tehát akkor a belső informátora azt is elmondta önnek, hogy kik lehetnek azok a személyek vagy ki lehet az az személy az MVH-n belül, aki ezt az egészet összefogja. Nem titok, ön is tudja, elmondták a sajtóban is, a sajtó többször leírta, hogy az MVH egyik vezetője érintett az ügyben.

A másik további három személy vonatkozásában sem ön, sem én személyiségi jogokra hivatkozással nem mondhatunk semmit, tisztelt képviselőtársam. Én úgy gondolom, hogy bízza ezt az ügyet a hatóságokra, föl fogják göngyölíteni, és amikor az ügy olyan szakaszban van, ki fognak állni, és el fogják mondani, hogy kik érintettek még ebben az ügyben.

Köszönöm szépen, képviselő úr. (Taps a kormánypártok soraiban. - Gőgös Zoltán: Az elnök meddig marad a helyén, államtitkár úr?)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
320 46 2013.11.04. 4:05  43-49

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy először is megköszönjem azoknak a parlamenti pártoknak a közreműködését, akik a múlt héten Nagy István képviselőtársam önálló törvényjavaslatát megszavazták, így a Jobbiknak is köszönjük, hogy támogatták ezt a törvényjavaslatot.

Én úgy gondolom, hogy ezt a Jobbik Magyarországért is elismerte a mostani hozzászólásával, hogy ez valóban mérföldkő a külföldiek tulajdonszerzésének a megakadályozásában.

Képviselőtársam, én nem kívánok belemenni abba a személyeskedő hangnembe, ahogy ön itt többször elmondta a parlamentben (Magyar Zoltán: Nem személyeskedtem.), hogy a kormánypártok, illetve a kormány nem tesz meg semmit annak érdekében, hogy a magyar termőföldet megvédje. Engedje meg, hogy néhány olyan nagyon fontos jogszabályt, amit ön most elfelejtett elmondani, azért felsoroljak önnek.

Ugyanakkor a köszönet, amit a parlamenti pártoknak elmondtam, az az MSZP-re, illetőleg a DK képviselőire nem vonatkozik. Az MSZP ugyanis tartózkodott a jogszabály megszavazásától, ami egy nemmel ér fel, illetve a DK-s képviselők pedig nemmel szavaztak.

Ugyanakkor, tisztelt képviselőtársam, szeretném önt emlékeztetni, hogy az állam elővásárlási joga jelen pillanatban is él, ezt az elővásárlási jogot a Nemzeti Földalapkezelő gyakorolja. 2012-ben erre közel 1 milliárd forint állt rendelkezésre, és ezen 1 milliárd forintból 2051 hektárt sikerült az államnak megvásárolni. 2013-ban a nemzeti parkok 2 milliárd forintot kaptak a költségvetésből, a Nemzeti Földalapkezelő pedig közel 4 milliárd forintból élhetett az elővásárlási jogával. Ez körülbelül 10 ezer hektár terület megvásárlására lesz elegendő. Ebből jelenleg több mint 5 ezer hektár területet sikerült megvásárolni, illetőleg kisajátítani.

Képviselőtársam, a Jobbik is támogatta az új Btk. azon rendelkezését, amely a termőföld jogellenes megszerzésére vonatkozóan állapított meg jogszabályi - hogy így mondjam - korlátozást. A jogszabály nagyon súlyos, 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt az eladót, vevőt, illetőleg ügyvédet és közjegyzőt, aki ilyen jellegű szerződéskötésben részt tud venni. Illetőleg ez a törvényi tényállás a rendőrségnek, az ügyészségnek olyan pluszjogosítványokat ad, amely eszközökkel az ilyen jellegű szerződéseket fel tudják tárni, illetőleg az abban közreműködőket felelősségre tudják vonni.

Képviselőtársam, az új földforgalmi törvényben meghatározott helyi bizottságok, illetőleg a mezőgazdasági szakigazgatási szerv hozzájárulási jogosítványa lehetőséget ad arra, hogy az ilyen jellegű szerződéseket, amíg a hatóság hozzá nem járul, addig az ingatlan-nyilvántartásba ne tudják bejegyeztetni. Így lényegében az ilyen szerződések, amire ön is hivatkozott, nem kerülnek bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba.

És itt van a Nagy István-féle törvényjavaslat, amelyet önök is támogattak. Ez a törvényjavaslat mind az ügyészségnek, mind pedig más hatóságoknak olyan jogosítványt ad, amellyel további - hogy úgy mondjam - jogköröket biztosítunk abban a kérdéskörben, hogy az ilyen jellegű szerződések ne kerüljenek bejegyezésre. Egy nagyon fontos jogintézmény; és úgy gondolom, ennek a javaslatnak nem az ügyvédi titok a legfontosabb szempontja, hanem az, hogy az ilyen szerződések vonatkozásában a bíróság - az ügyész indítványára - az állam javára marasztalja az ilyen semmis szerződések által érintett területeket.

Úgy gondolom, tisztelt képviselőtársam, hogy az általam felsorolt jogszabályok mind-mind a magyar termőföld védelmét szolgálják. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
320 114 2013.11.04. 2:05  109-118

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Ha röviden kívánnék válaszolni, két választ adok önnek. Mi vár a zsebszerződéseket kötő személyekre? Egyrészt egytől öt évig terjedő börtönbüntetés. Másrészt az ön által benyújtott új jogszabály alapján annak a területnek az állam javára történő marasztalása, amellyel a szerződés érintett, ugyanis az ügyész indítványára a bíróság a semmisnek nyilvánított szerződéssel érintett területeket az állam javára tudja marasztalni.

Még egyszer szeretnék azoknak a parlamenti pártoknak köszönetet mondani, akik támogatták ezt a törvényjavaslatot. Azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat, illetőleg az egész kérdés egy olyan kérdés, amely a politikai pártoktól függetlenül kellene hogy működjön. Ez egy nemzeti érdek, hogy a magyar termőföldet a külföldi befektetőktől, a spekulánsoktól megvédjük, illetőleg hogy azok, akik a korábbi joghézagokat kihasználva nagy mennyiségű termőföldet vásároltak meg az ország nyugati és középső részén, ezeket a szerződéseket ne tudják benyújtani a földhivatalokba, és ne tudjanak érvényt szerezni ezeknek a szerződéseknek.

Az a törvény, amelyet a parlament elfogadott, kitölti azokat a kereteket, amelyeket a korábban már elfogadott új büntető törvénykönyv, illetőleg az új földforgalmi törvénykönyv határoz meg.

Azt gondolom, hogy az a többletjogosítvány, amelyet az ügyészség részére, illetőleg a bíróságoknak biztosítottunk, egyértelműen garantálni fogja, hogy ezek a szerződések 2014. május 1-jét követően ne tudjanak érvénybe lépni, és már a korábban megkötött szerződéseket sem tudják azok a szerződő felek felhasználni, akik valóban nem azért vásárolták meg ezeket a területeket, hogy mezőgazdasággal foglalkozzanak, hanem kifejezetten spekulatív célra. Ezért úgy gondolom, hogy az új büntető törvénykönyv, az új földforgalmi törvénykönyv és ez a jogszabály teljes mértékben fogja garantálni a magyar termőföld védelmét.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
320 118 2013.11.04. 1:01  109-118

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Egyet tudok garantálni önnek, hogy a fiókban lapuló szerződésekből soha nem lesznek valós szerződések, tehát az azt megkötők soha nem tudják felhasználni. Két számot szeretnék önnek mondani: 2012-ben és 2013-ban a magyar kormány közel 7,5 milliárd forint költségvetési forrást biztosított arra, hogy ezeket a területeket, akár nemzeti parkokat érintő területeket, akár egyéb területeket az állam javára megszerezze akár kisajátítás, akár adásvétel útján. Ez közel 10 ezer hektár nagyságú terület, és ez még akkor is jelentős, ha a Jobbik ezt kevesli, mert úgy gondolom, hogy az előző húsz évben egyetlen kormány nem tett annyit a zsebszerződések visszaszorítására, mint ez a kormány.

A szocialistáknak, ne felejtsük el, 2002-ben az első döntésük az volt, hogy a 2001-ben megalakult bizottságot megszüntették. Egyébként a mostani tartózkodó szavazatuk azzal a nemmel ért fel, amelyet akkor hoztak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
320 122 2013.11.04. 1:54  119-126

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Örülök, hogy ezt a kérdést Gőgös Zoltánnal együtt tették fel nekem, mert így legalább el tudok mondani egy igazi baráti kapcsolatot, amelyet önök építettek korábban. A történet 2007-ben játszódott le, amikor a nyíregyházi Agro-City használatában levő közel ezerhektáros újfehértói állami földterületre írtak ki pályázatot azzal a céllal (Dr. Józsa István: Az is fideszes volt?), hogy a kft. használatában levő földterület átkerüljön a kft. egyes tagjainak használatába.

(16.00)

Csak hát valaki beleszólt a történetbe, és a helyi gazdák is pályáztak a földterületre, és meg is nyerték a pályázatot. És mit ad isten, az akkori államtitkár, Gőgös Zoltán úgy döntött, hogy a birtokpolitikai elvek sérültek, és visszavonták a nyertes pályázóktól ezt a földterületet, és az újra visszakerült az Agro-City használatába.

Én azt gondolom, hogy ez az ügy valóban egy baráti ügy. És hogy a baráti szálak hol kötődnek? Nagyon egyszerű, ennek a kft.-nek korábban résztulajdonosa volt ez a dr. Helmeczy László, aki az önök jelöltje most... - bocsánat, az Együtt-PM és az önök jelöltje a szabolcsi, nagykállói választókerületben -, illetőleg Helmeczy László családtagjai a mai napig tulajdonosai ennek a kft.-nek, hiszen a kft. a mai napig használja ezt a területet.

Ebben az ügyben volt egy büntetőeljárás is, amely megállapította, hogy valóban jogosulatlan volt a földhasználati szerződés visszavonása. És habár Gőgös Zoltán felelősségét nem állapították meg, mert nem tudták bizonyítani, ez az ügy mindenképpen azt bizonyítja, hogy az igazi baráti szálak az önök kormánya alatt a nagy cégek és önök között fonódtak össze teljes mértékben.

Köszönöm szépen. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Ez a válasz? - Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
320 126 2013.11.04. 0:38  119-126

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Gőgös Zoltán Úr! Én nem kívánok semmire gombot varrni. Az ön 2007. november 12-i válaszát, amit az "Újfehértó és ami mögötte van" című interpellációra adott, szeretném önnek felolvasni. Remélem, emlékszik még rá, ön ezt a nagyon fontos baráti visszaélést úgy minősítette (Harangozó Gábor mutatja dr. Budai Gyulának a szóban forgó képet.), hogy szerinte a földügyben semmilyen visszaélés nincsen, van egy-két ember, aki nagyon ráér, és ilyeneket nézeget. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) Tisztelt Képviselő Úr! Nézegesse ön is ezeket!

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból. - Harangozó Gábor: Erről beszéltem! - Mutatja a képet dr. Budai Gyulának, majd azt annak asztalára helyezi. - Dr. Budai Gyula átad egy iratot Harangozó Gábornak. - Gőgös Zoltán dr. Budai Gyulához: Miért hazudsz? Hivatalos bejegyzés van!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
322 92 2013.11.11. 2:07  87-96

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Gőgös Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy az ön címválasztásával, amely pontosan úgy szól, hogy a belvárosi piacon Chanel-kosztümös hölgyek tanyasi féldisznót cipelnek, sikerült azokat a tanyasi embereket megsérteni, képviselő úr, akik reggeltől estig tanyán élve, a tanyasi gazdaságot művelve igyekeznek a termékeket a helyi piacokra eljuttatni, és akik érdekében önök soha semmit nem tettek. (Közbeszólások az MSZP soraiból.)

Képviselő úr, ön feltett egy kérdést nekem. Én megkérdezném öntől, hogy önök 2002 és 2010 között a tanyán élőkért mit tettek, mekkora összeget fordítottak rájuk. Tisztelt Képviselő Úr! Mi a 2010-ben elindult tanyaprogram keretében nemzeti költségvetési forrásból 6 milliárd forintot fordítunk a tanyán élők helyzetének javítására. Azt gondolom, önnek mint volt minisztériumi államtitkárnak nem kell elmondanom, hogy a termékeket piacon kell eladni, képviselő úr, a piacokat pedig önök az elmúlt nyolc évben nemhogy létrehozták, hanem minden helyi piacot bezártak; mi pedig igyekszünk az elmúlt három év alatt újabb és újabb helyi piacokat létrehozni. Egy ilyen helyi piacnak számít az V. kerületben, a Belvárosban a Hold utcai csarnok.

Tisztelt Képviselő Úr! Ha ön vette volna a fáradságot, és ide a minisztérium elé elsétál és megnézi a Vidék Mustrát, ahol ötven helyi termelő az ország minden részéből fölhozza az áruját, akkor rádöbbent volna, hogy valóban van igény a belvárosban piacot működtetni, piacot nyitni, tisztelt képviselő úr. Budapest fővárosban a Belvároson kívül senki nem pályázott helyi piac létrehozására. Volt egy ilyen jogcím a kiírt tanyapályázat keretében, és ezeket a termékeket, képviselő úr, valahol el kell adni. Önök bezárták a piacokat, plazákat építettek, mi pedig ezeket a piacokat kinyitjuk.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

(15.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
322 96 2013.11.11. 1:07  87-96

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Engedje meg, hogy a kérdéskörben maradjak, és majd Gőgös képviselőtársam kíváncsiságát áfaügyben is ki fogjuk elégíteni. Egy pici türelmet kérünk még tőle.

Tisztelt Gőgös Képviselőtársam! Ebben az évben, 2013-ban 3,5 milliárd forint áll rendelkezésre a tanyafejlesztési program keretében, 778 értékelhető pályázatból 530 pályázat nyert, tisztelt képviselőtársam. Egyébként matematikából ön elég gyenge, mert a Belváros által megnyert összeg maximum 6 százaléka - erős túlzással is - az összköltségvetésnek, és én azt gondolom, képviselő úr, ismételten szeretném önnek javasolni, ha kinyit a minisztérium előtt a Vidék Mustra, sétáljon el, nézze meg, hogy hány őstermelő, hány termelő szereti felhozni a terméket Budapestre és eladni. Nem maradtak piacok, mert önök bezárták, megszüntették, és plazákat hoztak létre a piacok helyén.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
322 104 2013.11.11. 2:11  99-108

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! A számok makacs tények, hadd mondjak önnek néhány számot, amit ön hiányolt. A tanyasi termékek piacra jutására több mint másfélmilliárd forintra lehetett pályázni, ez a helyi piacok létrehozása, és ebből nyerte a Belváros azt az összeget, amit ön is, illetve a szocialisták is kifogásoltak. Tisztelt Képviselő Úr! Ön hogyan gondolja, hogy a tanyán élők a megtermelt termékeket a szomszéd tanyára viszik eladni? Vagy esetleg piacokat nem kéne létrehozni? Nem gondolják, hogy amit önök állítanak, az abszurd? Önök a tanyán élőkért aggódnak, hogy a tanyasi emberek mit fognak csinálni - és hol vannak azok a helyi piacok, ahol a megtermelt terméket el lehet adni?

De mondok önnek még egy számot: azt mondta, hogy az utakra nem biztosítottunk forrást. Tisztelt Képviselő Úr! 535 millió forintot lehetett tanyasi utak karbantartására fordítani. A tanyák villamosítására a tavalyihoz képest az önkormányzaton kívül az egyéni tanyagazdálkodók is már tudnak pályázni, közel 500 millió forintot biztosítunk a tanyán élők helyzetének javítására. Egyébként a kormány döntése alapján 2020-ig valamennyi tanyát villamos árammal kell ellátni.

Tisztelt Képviselő Úr! Én azt gondolom, hogy ezek a számok teljesen egyértelműen azt bizonyítják, hogy valóban és kifejezetten azokra a célterületekre összpontosultak ezek a pályázatok, ahol az valóban a tanyán élők helyzetének a javítására, a tanyasi gazdaságok fejlesztésére, a tanyasi termékeknek a helyi piacokon történő megjelenésére fókuszál. Én azt gondolom, hogy ezekkel a pályázatokkal kapcsolatban egyébként mindenkinek a lehetősége megvolt, a megyei jogú városoknak is megvolt és a fővárosi kerületeknek.

Képviselő úr, mondja már meg, hogy hány piac maradt meg a régi piacokból, ahová a Budapest környékiek, a Pest megyei őstermelők, termelők fel tudják hozni a termékeiket?! Nem a nagybani piacról beszélek, nem a Vásárcsarnokról, ahol viszonteladók vannak - ahol a helyi őstermelők meg tudnak jelenni!

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
322 108 2013.11.11. 1:03  99-108

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselőtársam! Jó reggelt kívánok önnek! Örülök, hogy a Jobbik három és fél év után elkezdett aggódni a tanyán élőkért. (Felzúdulás a Jobbik soraiból. - Suhajda Krisztián Rogán Antal padja mellé teszi a csizmákat.) Az elmúlt három és fél évben önök mit tettek a tanyán élőkért?

Tisztelt Képviselő Úr! Még egyszer mondom önnek, 2011-től több mint 6 milliárd forintot juttatunk a tanyán élők helyzetének a javítására. Én tudom, hogy ennél sokkal többet kéne annak a 300 ezer embernek nyújtani, de ez a forrás költségvetési forrásból lett biztosítva.

Képviselő úr, én nagyon sokat járok tanyára, nagyon sok olyan rendezvényen részt veszek, ahol ezeket a beruházásokat adjuk át. Higgyék el, hogy az emberek igenis nagyra értékelik a kormánynak ezt a döntését, ezt a határozatképességét. Az, hogy önöknek nem tetszik? Sok dologban vagyunk így.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
322 174 2013.11.11. 2:19  171-174

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Engedje meg, hogy egy rövid ismertetést fölolvassak önnek. 2012. február 14-én és 15-én Moszkvában és Szentpéterváron ismerkedhettek meg az orosz érdeklődők a magyar pálinka legjobbjaival. A pálinkafőzdéket és az adott termékeket a cégek vezetői, pálinkafőző mesterei képviselték: a zamárdi pálinkafőzde, a Rézangyal, a Gyulai Manufaktúra, a Márton és Lányai, a panyolai, a Nobilis, és sorolhatnám azokat a cégeket, amelyeket a sajtóhír ebben az összefüggésben határoz meg. Ez azt jelenti, hogy képviselő úr állításával ellentétben a Vidékfejlesztési Minisztérium jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a magyar pálinkafőzők, a magyar pálinkacégek a külföldi piacokon minél nagyobb arányban megjelenjenek.

Tekintettel arra, hogy jelen pillanatban az orosz piacon a legnagyobb a kereslet és az érdeklődés a magyar pálinkák iránt, 2012 és 2013 között négy alkalommal sikerült a legjobb magyar pálinkafőzdéknek bemutatkozni az orosz piacon, és jelentős üzleteket is sikerült kötni. Nem is olyan rég, 2013 márciusában az egyik magyar cég 15 ezer palack pálinkát értékesített az orosz piacon.

Tisztelt Képviselő Úr! A Vidékfejlesztési Minisztérium, úgy gondolom, mindent megtesz ennek érdekében. Arra a kérdésére én sajnos nem tudok önnek válaszolni, hogy az Agrármarketing Centrum pedig miért nem tesz meg mindent. Ugyanis ez a cég a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozik. Amíg a mi minisztériumunkhoz tartozott, addig nagyon jól működött a pálinkapromóció. Jómagam is több alkalommal vettem részt olyan külföldi pálinkapromóciókon, ahol a magyar pálinkafőzők színe-java megjelent, és igyekeztünk megfelelő módon a magyar pálinkát népszerűsíteni. Tehát úgy gondolom, a kérdése ebben a körben nem biztos, hogy a minisztériumnak szól, lehet, hogy más tárcát kéne ebben megkérdezni.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
322 178 2013.11.11. 2:13  175-178

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Engedje meg, hogy határozottan kijelentsem, hogy a magyar kormány ebben a kérdésben is meg fogja védeni a magyar termelőket, a magyar gazdákat az Európai Unió mindenféle eljárásával szemben. És igen, valóban, az Európai Bizottság idén októberben kötelezettségszegési eljárást indított az ellen a jogszabály ellen, amelyben mi nem az európai uniós versenyjogi szabályokat korlátoztuk, hanem a magyar nemzeti jogszabályok alapján minősülő versenyszabályokat módosítottuk. Erre mindenképpen szükség volt, mert a Gazdasági Versenyhivatal korábbi eljárása nem igazán a magyar termelők érdekében történt, és ennek eredményeképpen az egyik vezető ágazatunk, a dinnyeágazat a világ harmadik helyéről visszaesett a futottak még kategóriájába. A 10 ezer hektár nagyságú termőterület 4 ezer hektár körüli nagyságú területre csökkent.

A multi üzletláncok abban az időszakban akciózták le a Moldáviából és Görögországból származó dinnyét, amikor Magyarországon a magyar dinnyének volt szezonja. Elárasztották rossz minőségű, átcímkézett termékkel a magyar piacot, ezáltal a magyar termelőket lehetetlen helyzetbe hozták. Mi ezért hoztuk meg ezt az intézkedést, ezt vállaljuk, és ezt az intézkedést mindenképpen a magyar gazdák, a magyar termelők érdekében hoztuk meg. Úgy gondolom, az intézkedés eredménye meghozta kellő hatását, megfordult az a korábbi trend, ami a külföldről behozott dinnyék magyarországi forgalmazása terén volt tapasztalható. A magyar dinnye jelentős részét Magyarországon értékesítik a termelők, kisebb részét pedig külföldön. Azt gondolom, hogy a magyar parlament, amikor ezt a döntést meghozta, amikor a Gazdasági Versenyhivatal rossz gyakorlatát igyekezett korrigálni, mindenképpen helyes döntést hozott, és a magyar kormány meg fogja védeni a termelőket. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
323 38 2013.11.12. 1:19  25-325

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A szocialisták megint csúsztatnak elég rendesen. Azt gondoltam, hogy tegnap végre a számok magukért beszéltek, amikor konkrétan itt a tanyával kapcsolatban elmondtuk őket. Csak ebben az évben 535 millió forintot költünk tanyasi utakra, tisztelt szocialista képviselőtársaim. (Gőgös Zoltán: Milyen forrásból?) Szeretném önöket megkérdezni, hogy önök az elmúlt nyolc év alatt, amíg kormányon voltak, mennyit költöttek (Babák Mihály: Semmit!) a tanyai utak fejlesztésére. Nullát, képviselőtársaim. (Babák Mihály: Semmit!) Nullát! Az elmúlt három évben több mint 6 milliárd forintot nemzeti költségvetési forrásból költöttünk.

Képviselőtársam, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 45 nyertes pályázó van tanyaprogramban, tisztelt képviselőtársam. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Önök mennyit költöttek, amikor kormányon voltak? Amikor ön volt a fejlesztésért felelős, Tukacs képviselőtársam, mennyit költöttek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében? (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Semmit!) Nulla forintot, tisztelt képviselőtársaim.

Nagyon szépen megkérem önöket, a realitás talaján maradjanak, és azt hangoztassák, amit megtettek. (Dr. Józsa István: Ez a realistás!) Önök, önök semmit nem tettek a tanyán élőkért.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
325 50 2013.11.18. 4:00  47-53

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Én büszke vagyok arra, hogy jogi egyetemet végeztem, és jelen pillanatban a minisztériumban dolgozom. Azt gondolom, önnek ez a kijelentése, hogy valaki jogászként egy minisztériumban dolgozik, nem hiszem, hogy befolyásolja azokat a körülményeket, ahogy a munkáját végzi.

Először is engedje meg, hogy tisztázzuk egy nagyon komoly csúsztatását, amit ön itt elmondott. Tisztában vagyok azzal, hogy a regisztrált gazdálkodók számának nincs semmi köze, nincs összefüggésben a mezőgazdasági foglalkoztatottak számával. Képviselő úr, mi ilyet soha nem mondtunk, tehát önnek ez az állítása valótlan.

De nézzünk néhány olyan tényt, amiről valójában nem is beszélt. A mezőgazdaság 2013 első felében a magyar gazdaság egyik hajtómotorja volt, a bruttó hozzáadott érték volumene 13 százalékkal bővült, és ez jelentősen növelte a GDP-t.

Még egy nagyon fontos dolgot ön elfelejtett mondani, tisztelt képviselő úr, hogy a mezőgazdaságban vannak tendenciák, amelyeket figyelembe kell venni. Az egyik ilyen tendencia az idényjellegű szezonális foglalkoztatás. Ha ön csak ezt az évet figyelte volna egy kicsit kritikusabb szemmel, akkor nagyon jól tudja, hogy az elhúzódó tél miatt egyes növénytermesztési szektorokban a betakarítás eltolódott, és a betakarítás eltolódásával egyébként az idényjellegű munkák vagy az idényjellegű foglalkoztatások is eltolódtak. Tehát azok a foglalkoztatási számok, amelyeket most ön itt számon kér rajtunk szeptemberben, azok októberben és novemberben fognak jelentkezni.

A másik nagyon fontos dolog, képviselő úr, amit ön elfelejtett elmondani, hogy a nemzetgazdaságban a foglalkoztatottak száma 2012-ben 1,7 százalékkal növekedett, ezen belül pedig a mezőgazdaság 2012-ben, tehát ebből a foglalkoztatási arányból 5,2 százalékkal vette ki a részt. Ez a szám azt bizonyítja, hogy a mezőgazdaságban dolgozók száma ebben az időszakban meghaladta a 200 ezret, 2012-ben közel 30 ezerrel nőtt a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. A mezőgazdaságba, képviselőtársam, beletartozik az élelmiszeripar és egyéb olyan ágazat is, amely a mezőgazdasághoz kapcsolódik. Az élelmiszeriparban 2012-ben folyamatosan bővült a foglalkoztatás, 2012-ben 126 ezer ember dolgozott, 2013-ben pedig közel 6 ezer fővel gyarapodott az ágazatban dolgozók száma. A kormány által bejelentett sertésstratégia és az áfacsökkentés pedig pontosan a foglalkoztatás, a munkahelyek megőrzését, illetőleg az ágazat kifehérítését fogja eredményezni, ami szintén az itt foglalkoztatottak munkahelyének a megóvására, megtartására irányul.

Tisztelt Képviselő Úr! Azt szeretném önnek mondani, hogy bármit is mond, 2010 óta a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma meghaladja az előző időszakot. Hogy mondjak néhány dolgot önnek a jövőre vonatkozóan, amit ön szintén elhallgatott, a különböző ágazatok, szakszervezetek letették azokat a stratégiákat, amelyek a foglalkoztatás irányába mutatnak a 2014 és '20 közötti időszakban. Csak a zöldség-gyümölcs ágazat stratégiáját szeretném önnek elmondani, a szakszervezet dolgozta ki. 2014 és 2020 között ez az ágazat további 100 ezer új munkahelyet kíván létrehozni azokkal a beruházásokkal, amelyeket az ágazat felvázolt és meghatározott, amelyeket egyébként a kormány is támogat, további 100 ezer új munkahely fog létrejönni ebben az ágazatban.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
326 56-58 2013.11.19. 6:32  53-117

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt gondolom, hogy az a törvényjavaslat, amelyet Jakab István alelnök úr és Győrffy Balázs elnök úr terjesztett be a tisztelt Ház elé, mindenképpen olyan nagyon fontos kérdésekben ad tiszta és világos iránymutatást, amelyek a kamarai törvény elfogadásakor még nem voltak láthatók, és én még emlékszem, a kamarai törvény vitája során is többször elmondtuk, hogy az elkövetkező időszakban valóban ez a törvény majd átalakításra és módosításra fog szorulni, tekintettel arra, hogy vannak olyan jól látható folyamatok, amelyek már egyértelműen megmutatták azt az irányt, amelyet mindenképpen az agrárkamarának az elkövetkező időszakban be kell tölteni az agrártársadalomban.

Ezek a módosítások, amelyeket most hallhattunk, ezek pontosan ezt az irányt határozták meg. Én azt gondolom, hogy Jakab István elmondta azokat a nagyobb, főbb irányokat, amelyeket a törvényjavaslat tartalmaz. De én azt gondolom, hogy egy dologban egyet kell érteni a parlamentben valamennyi parlamenti pártnak, akik valóban az agrárkamara köztestületi funkcióját határozzák meg, hogy egy olyan agrárkamarára van szükség ma Magyarországon, amely valóban egy szolgáltató kamara, és a szolgáltatáshoz meg kell teremteni azokat a nagyon fontos feltételeket, hogy a gazdatársadalom felé a kötelező kamarai tagság révén valóban a kamara szolgáltasson. Mert természetesen a kötelező kamarai tagság automatikusan azt kell hogy eredményezze, hogy aki tagdíjat fizet a kamara részére, a tagdíjért mindenképpen szolgáltatásra legyen jogosult. És ezt teremti meg ez a törvényjavaslat azokkal a nagyon fontos kiegészítésekkel, amelyek egyébként - én azt gondolom - egy ésszerű döntés eredményeképpen jöttek létre, ugyanis a magyar kormány és az agrárkamara kötött egy megállapodást, és jelen pillanatban semmi más nem történt, mint ennek a megállapodásnak a beemelése ebbe a törvénybe.

És én azt gondolom, hogy egy nagyon lényeges dolog van, ami mindenképpen minden parlamenti pártnak az érdeke kell hogy legyen, hogy a Magyar Agrárkamarában ott legyenek azok a szaktanácsadók, szakértők és falugazdászok, akik a szolgáltatást, a klasszikus értelemben vett szolgáltatást tudják ellátni. És ez a törvényjavaslat ezt a lehetőséget teremti meg.

Valóban, a falugazdászokért, azt gondolom, Jakab István, én magam is és mások is nagyon sokat harcoltak. Ha emlékeznek rá, egy kis történelmi áttekintést hadd adjak önöknek: a 2005-ös nagy agrárdemonstrációnak az egyik nagyon fontos követelése volt, hogy annak a 600 falugazdásznak a sorsát rendezzük, és ez a 600 falugazdász megmaradjon, akiket az előző szocialista kormányok, hogy így mondjam, el akartak törölni. Meg akarták szüntetni annak a lehetőségét, hogy a magyar gazdáknak, a magyar termelőknek megmaradjon az az egyetlen kapcsolat az agráriumban a falugazdászokon keresztül, illetőleg ezek a falugazdászok tudják segíteni a vidéken, a végeken azokat a termelőket, akik az uniós csatlakozás során nem voltak olyan helyzetben, nem voltak minden információ birtokában, és így azokat a pályázatokat, támogatási kérelmeket, amelyeket el kellett juttatni az MVH-hoz, nem minden esetben tudták megfelelően elkészíteni. Na, a falugazdászok ezeknek a termelőknek segítettek, ezért volt annyira fontos a falugazdászoknak a megtartása.

És én azt gondolom, hogy most végre nyugvópontra került ez a nagyon fontos kérdés, mert a falugazdászoknak valóban itt, az agrárkamarában van a helyük, és így a falugazdászok szolgáltatni tudnak, sőt hatósági jogosítvánnyal is fognak rendelkezni. És azt gondolom, hogy valóban egy szolgáltató kamara fogja a tevékenységet ellátni. És ugyanezt tudom elmondani azokról a szakértőkről, szaktanácsadókról, akiknek egy része, a kamarai szaktanácsadók jelen pillanatban is megtalálhatók a kamarában, de azt gondolom, hogy ennél egy sokkal bővebb lehetőséget kell biztosítani, mert a kamarának azoknak a termelőknek, gazdálkodóknak, akik nem rendelkeznek pályázatírókkal, segíteni kell abban, hogy elkészítsék a pályázatokat. Ez a módosítás ezt a lehetőséget teremti meg.

Tisztelt képviselőtársaim, azt gondolom, hogy ennek a törvényjavaslatnak ez a legfontosabb üzenete, a legfontosabb része. Természetesen, ahogy Jakab István alelnök úr is elmondta, itt az Ipari és Kereskedelmi Kamarával kötött megállapodás egy részének a beemelése, az önkéntes kamarai tagság, egyes TEÁOR-számok módosítása, ez mind-mind nagyon fontos. De ahhoz, hogy egy kamara szolgáltasson, vagy egy kamara azért a tagdíjért, amelyet beszed, megfelelő szolgáltatást tudjon nyújtani, ahhoz mindenképpen elengedhetetlen, hogy mindenki, aki ma Magyarországon az agráriumban ezt a szolgáltató tevékenységet tudja segíteni... (Leesik a mikrofonja.)

ELNÖK: A mikrofonját legyen szíves, igazítsa meg. Megvárjuk, semmi probléma. Köszönöm szépen.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: ...azok a falugazdászok, azok a szakértők, azok a szaktanácsadók ott legyenek az agrárkamarában. Én azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez a legfontosabb része ennek a törvényjavaslatnak, és a kormány ezért támogatja, és természetesen a kormány kötötte azt a megállapodást az agrárkamarával, amely alapján ezek a nagyon fontos intézkedések ebbe a jogszabályba beemelésre kerültek, ezért a kormány az előterjesztést támogatja. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
326 72 2013.11.19. 2:05  53-117

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Megszólítottak, és szívesen és örömmel vitáznék Schiffer képviselőtársammal, ha lenne miről.

Tisztelt Képviselőtársaim! Jelen pillanatban az agrárkamarai törvény módosításáról kéne vitáznunk, és Schiffer képviselőtársam egyébként nem először, hanem ha ide, az ülésterembe bármilyen agrártémájú jogszabály beérkezik, akkor elmondja azt a sablonos tíz mondatot, amit el szokott mondani, és még jelen pillanatban a törvénytervezettel kapcsolatban egyetlen észrevételt nem hallottam tőle. (Dr. Schiffer András: Dehogynem!)

Képviselőtársam, engedje már meg, hogy a vitát szerintem fogalmazzuk már meg! A vita ugyanabban a témakörben elhangzott észrevételek ütköztetése. Jelen pillanatban, ha jól tudom, akkor a tisztelt Ház az agrárkamarai törvény módosításáról folytatja a vitát. Ön pedig a földtörvényről, a választásokról és egyéb dolgokról beszél, ami remek politikai beszéd, képviselő úr, de szakmailag tegyen már hozzá valamit. Az LMP az agrárkamarához tegyen hozzá valamit!

A múltkor - ön félreértette - megmondom önnek, nem dicséretnek szántam, hogy önt még Szabó Rebeka is fölülmúlta (Derültség az LMP és a Jobbik padsoraiban.), amikor még az LMP frakciójában ült. Az ön hozzászólásai olyan szakmaiatlanok, képviselő úr, hogy már nem tudok mit mondani. Egyszerűen csak keresem a szavakat, hogy amikor egy agrárkamarai törvénynek van a vitája, amikor ön elmondhatná, hogy van-e értelme, hogy a falugazdászok, a szakértők, a szaktanácsadók bekerüljenek a kamarába, és hogy ott valóban egy szolgáltató kamara jöjjön létre, ön földtörvényről, gazdákról, a kamarai választásról és mindenről beszél, de még egyetlen mondatot nem mondott el. Ebben a körben a kamarai törvényben nagyon szívesen vitázom önnel, és válaszolok önnek bármire.

Képviselő úr, próbáljunk ebbe az irányba menni! Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.(Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
328 8 2013.11.25. 5:02  5-8

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én megértem Vona frakcióvezető urat, hogy kellemetlen számára, hogy a Jobbik az elmúlt másfél évben csak hébe-hóba vett részt a zsebszerződéseket vizsgáló tárcaközi bizottság munkájában, és igazán építő jellegű javaslatot sem ön, sem pedig a pártja nem terjesztett elő ebben a másfél évben. És azt is értem, hogy most igyekeznek magyarázni a bizonyítványt, valójában mi is volt az oka annak, hogy nem támogatták azokat a javaslatokat, amelyek valóban arról szóltak, hogy amikor 2014. május 1-jén Magyarország vonatkozásában lejár a moratórium, akkor olyan helyzetbe hozzuk az országot, hogy azok a spekuláns befektetők - és ezek lehetnek akár belföldi, akár külföldi befektetők -, akik ezt az időpontot várják, ne tudjanak Magyarországon termőföldet vásárolni.

Ugyanakkor szeretném megjegyezni, frakcióvezető úr, hogy ön elég erősen csúsztatott a bolgár példa vonatkozásában, ugyanis Bulgária 2007-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, és a rájuk vonatkozó, a szerződésben meghatározott moratórium 2014. január 1-jén jár le. A bolgár parlament a döntésével semmi mást nem tett, képviselő úr, mint kezdeményezte a moratórium meghosszabbítását, ugyanazt a meghosszabbítást, amit mi már 2010-ben kezdeményeztünk, ugyanis Magyarország 2004-ben csatlakozott és a hétéves moratórium 2011-ben járt le, mi pedig azt kezdeményeztük, hogy 2014. május 1-jéig hosszabbítsák ezt meg. Egyébként javaslom, nézze meg, hogy a bolgárok valójában mit is kezdeményeztek; vagy ha azt javasolja nekünk, hogy vegyük át a bolgár földtörvényt, akkor azt gondolom, hogy elég rossz úton járunk, ugyanis a bolgárok lehetővé teszik a jogi személyeknek - külföldieknek és belföldieknek egyaránt -, hogy termőföldet vásároljanak az országban. A parlament által - és nem önök által, mert önök bojkottálták az új földtörvény elfogadását - elfogadott földtörvény kizárja a jogi személyek azon lehetőségét, hogy Magyarországon termőföldet vásároljanak, és ez vonatkozik mind a belföldi, mind pedig a külföldi jogi személyekre.

Ön azt mondta, hogy ez a kormány nem tesz semmit, csak alibizik. Hadd mondjam el azokat a nagyon fontos dolgokat, amit már többször is elmondtam, de úgy látom, hogy az önök tudatához ezek a nagyon fontos gondolatok valahogy nem jutnak el. Az új Btk. lehetőséget biztosít arra, hogy a termőföldet jogellenesen megszerzőkkel szemben a büntető törvénykönyv eszközeivel lépjünk fel, és nagyon súlyos, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azokat a spekulánsokat, akik a törvényben meghatározott módon kívánnak termőföldet vásárolni. Az új földforgalmi törvény, az ön állításával ellentétben, három olyan akadályt állít a spekulánsoknak, akik Magyarországon termőföldet akarnak vásárolni, amelyek alapján nem tudnak. A magyar államnak elővásárlási joga van. A magyar állam elővásárlási joga mindenkit megelőz. A helyi földbizottságok vétójoggal rendelkeznek, ezt önök is támogatták. A helyi földbizottságok hozzájárulása nélkül Magyarországon a jogszabály hatálybalépését követően senki nem tud termőföldet vásárolni. De ha a helyi földbizottságok mégis úgy döntenek, hogy hozzájárulnak a földvásárláshoz, a mezőgazdasági szakigazgatási szervek meg tudják akadályozni a termőföld megvásárlását. Ez az a törvény, amelyre önök nemet mondtak, képviselőtársam.

De ha még továbbmegyünk, a Nagy István képviselőtársam által benyújtott törvényjavaslat, amelynek a vitája már megtörtént a parlamentben, konkrétan meghatározza, hogy az ilyen módon megszerzett termőföldek vonatkozásában a bíróságnak lehetősége van, hogy az ügyész indítványára a magyar állam javára ítéli, marasztalja azt a földterületet, amelyet ilyen módon szereztek meg.

Tisztelt Képviselőtársam! Tudja, hogy a bolgárok hol tartanak hozzánk képest? Sehol. A bolgár földtörvény olyan kritériumokat tartalmaz, amilyeneket ha mi elfogadtunk volna, akkor ön most nem azért állt volna fel, hogy mi is kövessük a bolgár példát, hanem azért állt volna fel, hogy miért nem akadályozzuk meg a külföldi befektetők, jogi személyek termőföldvásárlását. Én azt gondolom, hogy azok a nagyon fontos jogszabályok, amelyeket felsoroltam, és azok a jogszabályok, amelyek az új földtörvény végrehajtásához kapcsolódóan lehetőséget fognak teremteni, 2014. május 1-jére Magyarországot olyan helyzetbe hozzák, hogy Magyarországon sem külföldi, sem belföldi spekuláns egyetlen négyzetcentiméter termőföldet sem tud megvásárolni. Ehhez kértük az önök segítségét, és önök ezt utasították el.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
328 44 2013.11.25. 3:46  41-47

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szilágyi képviselő úr nagyon helyesen a legfőbb ügyész úrhoz fordult abban a kérdésben, hogy egy folyamatban levő büntetőeljárásról tájékoztassa őt. Ezt a tájékoztatást a képviselő úr meg is kapta 2013. november 12-én, amely tájékoztatás úgy szól, hogy a nyomozás jelenlegi határideje 2013. december 15-ének napja, a várható befejezése, ahogy a képviselő úr is mondta, 2014 második fele. Majd van még egy nagyon fontos mondat, képviselő úr, amit ön nem olvasott fel a válaszból. Ennek az a lényege, hogy a büntetőjogi felelősség kérdésében megalapozott állásfoglalás a tényállás teljes körű felderítését követően lehetséges.

Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy ugyanúgy, mint korábban, folyamatban levő büntetőeljárásokat én ne kommentáljak, és ezzel kapcsolatban ne én alakítsam ki a véleményét. Azt kérem öntől, éljen azzal a lehetőségével, hogy amennyiben a legfőbb ügyész úr válaszát nem fogadja el, hívja meg az őt helyettesítő helyettesét, és tegye fel neki ezt a kérdést. Ugyanis azt, hogy a nyomozás jelen pillanatban hol tart és a nyomozás során kiket hallgattak meg, illetőleg van-e gyanúsított az ügyben, tőle tudja megkérdezni, nem a Vidékfejlesztési Minisztériumtól, mert a Vidékfejlesztési Minisztériumot a nyomozati cselekményekről a legfőbb ügyész úr nem tájékoztatja. Nekünk ugyanannyi információnk van ezen ügyről, mint önnek, hogy az ön feljelentése alapján a XIV. kerületi rendőrkapitányság ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást.

A legfőbb ügyész úr által adott válasz egyértelműen és határozottan megjelöli, hogy mikor várható a nyomozás befejezése, és a nyomozás befejezését követően milyen intézkedés várható ebben az ügyben.

Képviselő úr, visszautasítom azokat az ön által megfogalmazott kijelentéseket, hogy mi egy olyan ügyben, ahol büntetőeljárás indul, nem teszünk intézkedéseket. Nem is olyan rég az MVH-nál indult büntetőeljárás során a Vidékfejlesztési Minisztérium volt az, amely azt az eljárási, hogy így mondjam, kezdeményező lépést megtette, amelynek alapján egy nagy kiterjedésű, maffiaszerűen elkövetett bűncselekményt az ügyészség feltárt, és ennek alapján már egy olyan személy, egy vezető beosztású MVH-dolgozó az ügyészség, illetőleg a rendőrség vendégszeretetét élvezi és előzetes letartóztatásban van.

Tehát, képviselő úr, amennyiben ebben az ügyben az ügyészség azt a tájékoztatást fogja adni a minisztérium számára, hogy olyan személyek érintettek, akik a FÖMI-nél, hogy így mondjam, alkalmazásban állnak, meg fogjuk tenni a megfelelő lépéseket. De amíg az ügyészség ismeretlen tettes ellen folytatja az eljárást, és ennek az ügyben sem gyanúsítottja, sem más olyan személy nincs, akit ön felsorolt, addig, ne haragudjon, a Vidékfejlesztési Minisztériumnak semmi tennivalója nincs. Engedje meg, hogy az ártatlanság vélelme alapján, amit önök olyan sokszor hangsúlyoznak, illetőleg az LMP is oly sokszor elmond, ezt a jogot mi is fenntartsuk magunknak. Amennyiben önnek tudomása van arról, hogy ebben az ügyben bárki ellen eljárás indul, arról, kérem, tájékoztasson bennünket; addig pedig mi a legfőbb ügyész álláspontját fogjuk irányadónak tekinteni.

Köszönöm szépen, és kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
328 78 2013.11.25. 3:55  75-80

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! A kormány 2010-től nemcsak könnyítette a hazai termelők piacra jutását, hanem maga is aktívan részt vett abban, hogy elősegítse ezeknek a termelőknek a különböző piacokon történő megjelenését.

Azt gondolom, hogy mindenki előtt ismert annak a piacnak a működése, amely a Vidékfejlesztési Minisztérium előtt működött közel egy évig, és ez a piac a Vidék Mustra néven vált ismertté az emberek előtt, ahol közel 50 magyarországi őstermelő és kézműves tudott megjelenni minden pénteken, és tudta a kerületi, illetve a budapesti lakosságot jó minőségű, egészséges, általuk előállított termékekkel ellátni. Ugyanakkor a regisztrált őstermelők vagy termelők számában is jelentős változás következett be 2010 óta. 2010-ben mintegy 5 ezer kistermelőt tartottunk nyilván, jelenleg pedig a számuk 11 ezerhez közelít.

Jelentős változás következett be a helyi termelői piacokban is. 2012 végén 117 piacot tartottunk nyilván, jelenleg pedig 168 piac fogadja azokat a vásárlókat, akik ezen kistermelők és az őstermelők által előállított jó minőségű, tiszta, egészséges termékeket kívánnak beszerezni.

Egyébként nemcsak a jogszabályi feltételeket teremtettük meg, illetve ezekkel segítettük a termelők piacra jutását, hanem olyan adminisztratív intézkedési tervekkel is az elmúlt évben és ebben az évben is folytattuk azoknak a piacoknak az ellenőrzését, ahol az úgynevezett viszonteladókon keresztül kívántuk kiszűrni a külföldről beérkező, származási helyet igazolni nem tudó, ezáltal a helyi termelők piacra jutását gátló termékeket, igyekeztünk ezeket a termelőket, viszonteladókat az ellenőrzések során kiszűrni.

(15.20)

A nagybani piacon végrehajtott tavalyi ellenőrzés eredményeképpen most már elmondható, hogy a nagybani piacon jelentős számban azok az őstermelők és kistermelők tudják eladni a termékeiket, akik valóban elmondhatják magukról, hogy őstermelők. Azok az ön által felsorolt programok, amelyek akár a háztáji program, akár a mintamenzaprogram, akár a Magyar Pékszövetség védjegyének kibocsátása, valóban fontos szerepet juttatnak azoknak a termelőknek a piacra jutásában, akik eddig az előző kormányzati intézkedések alatt nem kapták meg ezt a lehetőséget. Nagyon fontos ezeknek a programoknak a szerepe, hogy a termelők minél nagyobb arányban tudjanak beszállítani azokba az önkormányzati intézményekbe, iskolákba, egészségügyi központokba, ahonnan valóban a beszállítás révén az értékesítési nehézségeik, problémáik egy jelentős része megoldódik.

Ugyancsak ennek a programnak egy sikeres része a tanyafelújítási program keretében a tanyasi termékek piacra jutása, amelyre az elmúlt három évben közel 2,7 milliárd forintot költött a kormány, 83 ilyen pályázat nyert, ami a piac létrehozására, a piac felújítására vonatkozott. Ennek a programnak a keretében 45 településen épült, illetve újulhatott meg a piac. Néhány ilyen település, Csemő, Kiskunmajsa, Kiskunfélegyháza, Nagyhalász, Nyárlőrinc, Tiszaalpár, Nyíregyháza. Úgy gondolom, hogy ezek a példák jól szemléltetik azt, hogy a kormány 2010-et követően mind jogszabályokban, mind pedig adminisztratív intézkedésekben mindent megtett azért, hogy a helyi termelők, a helyi kistermelők és őstermelők minél nagyobb arányban tudjanak piacra jutni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
328 232 2013.11.25. 14:33  231-307

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a rendelkezésemre álló időkeret alatt azokat a nagyon fontos főbb elveket ismertessem, amelyek alapján a Ház a mai napon elkezdte tárgyalni ezt a törvényjavaslatot, illetőleg engedjék meg, hogy ismertessem azokat a főbb irányvonalakat, amelyeket ez a törvényjavaslat tartalmaz.

Nevezetesen, Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozás következtében a csatlakozási okmányban azt vállalta, hogy a 7 plusz 3 éves átmeneti időszakot, az úgynevezett moratóriumot követően összhangba hozza a földszerzésre vonatkozó szabályokat az uniós rendelkezésekkel, amelyeknek egyik nagyon fontos elve a letelepedés szabadságának biztosítása a tőke szabad áramlásának uniós jogi elveivel, valamint egyenlő elbánást biztosít a magyar és az európai uniós állampolgárok között.

Ez egy olyan jogalkotási feladat, amely alapján a kormány a törvényi szinten meg kívánja jeleníteni a birtokpolitikai elképzeléseit, amelyek középpontjában a kis- és középüzemek megerősítése, a családi gazdaságokon alapuló termelési struktúra előtérbe helyezése, a falvak népességmegtartó, jövedelemtermelő és foglalkoztatási képességének megőrzése, valamint az állattartás gazdasági pozíciójának erősítése szerepel. Mindezek mellett fontos szerepet kap a birtokpolitikai elvek figyelembevétele, hogy a földeket azok művelhessék meg, akik élethivatásszerűen mezőgazdasággal foglalkoznak, távol tartva a mezőgazdasági termelést nem folytató, spekulatív, tőkebefektetési célból megjelenő szerzési igényeket és az ezek mögött található érdekköröket.

Az alaptörvény harmadik módosítása nyomán a földforgalomra vonatkozó törvényi rendelkezések sarkalatos minősítésűek, ami a szabályozás stabilitásával a gazdálkodás hosszú távon való kiszámíthatóvá válását kívánja biztosítani.

A 2013. június 21-én elfogadott földforgalmi törvény nem tett pontot a földek tulajdonszerzésével, használatával kapcsolatos törvényi szabályozás végére. Ezért a javaslat a földforgalmi törvény egyes rendelkezéseivel összefüggésben átmeneti és egyéb kiegészítő törvényi szintű szabályokat fektet le a földforgalmi törvény alkalmazhatósága érdekében. Az átmeneti rendelkezések megalkotására azért is van szükség, mert a földforgalmi törvény eddig nem ismert közjogi szabályozókkal avatkozik be a magánjogi viszonyokba, és ezeket össze kell rendezni.

A javaslatban kerülnek módosításra mindazok a törvények is, amelyeket a földforgalmi törvény előírásaival összhangba szükséges hozni és összhangot teremteni. Ezen túl a javaslat hatályon kívül helyezi a jelenleg hatályos, termőföldről szóló 1994. évi törvény rendelkezéseit.

A javaslat a földforgalmi törvényt módosítja csekély mértékben, így a földforgalmi törvényt módosító rendelkezések szerint a helyi földbizottság tagjainak megválasztása érdekében a települési önkormányzat jegyzője hívja össze a helyi gazdálkodói közösség közgyűlését. Ezzel összefüggésben a javaslat kimondja, hogy a helyi földbizottság tagjairól a jegyző vezet nyilvántartást. Ennek indoka, hogy a jegyzőnek van közvetlen kapcsolata a helyi gazdálkodók közösségével, és amennyiben a helyi földbizottság működésképtelen, akkor e körülmény fennállásáról a jegyző szerezhet közvetlenül és leghamarabb információt, nem pedig a hatóság, amelynek nincs helyi szerve a településeken.

A javaslat kiegészíti a földforgalmi törvényt azzal a kiutalással, miszerint e törvény egyes átmeneti szabályairól és más rendelkezések alkalmazásáról külön törvény rendelkezik.

(19.10)

A javaslat a földforgalmi törvény végrehajtását segíti elő olyan kiegészítő és átmeneti szabályokkal, amelyeket nem lehet törvénynél alacsonyabb szinten szabályozni. A szabályozandó tárgykörre is tekintettel a javaslat több jogterületet fog át, így tartalmilag anyagi jogi, eljárásjogi, magánjogi és közjogi előírásokat is tartalmaz.

A javaslat egyes rendelkezései közül a következőket emelném ki. Meghatározásra kerülnek a kedvezményes birtokmaximum, az 1800 hektár alkalmazási feltételei, amely a földforgalmi törvény szerinti állattartó telep üzemeltetőjét, valamint a szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítóit illeti meg.

A javaslat külön rendelkezéseket állapít meg a csereszerződésre, annak speciális hatósági jóváhagyására. Meghatározza, hogy a csere során a földforgalmi törvényben előírt mely feltételek bekövetkezése esetén minősül a csere birtok-összevonási célúnak. A csere alapján csak azt a szerződő felet illetik meg a birtok-összevonási célú földcseréhez külön jogszabályban megállapított adó-, illeték- és más kedvezmények, amelyiknél ez a feltétel teljesül.

A javaslat a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződések, valamint a földhasználati szerződések formai és tartalmi követelményeivel összefüggő, a földforgalmi törvényben meghatározottakon túl kógens előírásokat is rögzít a forgalombiztonság és a szerzési korlátok ellenőrizhetősége érdekében. A javaslat külön tartalmazza az adásvételi, a haszonbérleti szerződésnek az elővásárlásra, az előhaszonbérletre jogosultakkal való közlésére és e jogok gyakorlására vonatkozó, a földforgalmi törvényt kiegészítő rendelkezéseit.

A javaslat a tulajdonjog átruházásáról szóló bírósági vagy közjegyzői jóváhagyáshoz kötött egyezség megelőző hatósági eljárására vonatkozó szabályait is meghatározza, megakadályozva ezzel például az olyan esetleges bírósági eljárásokat, amelyeket a felek színlelt egyezségkötésre használnak fel.

A javaslat a szerződések hatósági jóváhagyásával kapcsolatos eljárásjogi szabályozás tekintetében általánosságban eltér a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályaitól, mivel azokat ebben a speciális hatósági eljárásban nem lehetne minden esetben alkalmazni. A hatósági határozat bírósági felülvizsgálata során rögzíti a javaslat az eljáró bíróság speciális illetékességi szabályait. Mivel a földforgalmi törvény a föld tulajdonjogának, valamint a földhasználati jogosultság megszerzéséhez új, előzetes engedélyezési, hatósági jóváhagyási eljárást vezet be, nem indokolt, hogy a földek forgalmára vonatkozó jogügyletekkel kapcsolatos új hatósági eljárás lefolytatása az érintett ügyfelek számára többletköltséggel járjon. Ezért a javaslat kimondja, hogy ezek az eljárások díjmentes eljárások.

A javaslat önálló fejezetben foglalkozik az egyes földhasználati szerződésekkel, így külön tartalmazza a haszonbérleti szerződés, a feles bérleti szerződés, a részesművelési szerződés és a szívességi földhasználati szerződés tartalmára és e szerződések megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket. A földforgalmi törvény ugyanis a földhasználati jogosultságot, a földhasználati szerződést gyűjtőfogalomként használja azzal, hogy egyrészről meghatározza, hogy ki és milyen feltételek fennállása esetén lehet földhasználó, valamint az egyes, fent említett szerződéstípusokat nevesíti, de utal arra, miszerint ezek tartalmára külön törvény vonatkozik.

A javaslat külön fejezete tartalmazza a szerzési korlátozások hatósági ellenőrzésére, a föld kényszerhasznosításba adására, valamint a kényszerhasznosítóra vonatkozó szabályokat. A földforgalmi törvény alkalmazhatósága érdekében rendelkezik a javaslat a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről és a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett új, önálló nyilvántartás, továbbá a 2000 óta létező földhasználati nyilvántartás tartalmáról. A földhasználati nyilvántartást illetően itt már megjelenik az új adatszolgáltatási forma, a földhasználati összesítő szolgáltatás is, amely a birtokmaximumok ellenőrzésének egy fontos eszköze.

A javaslat a helyi földbizottságokra vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz. A javaslat alapján a helyi földbizottságokról, illetőleg tagjairól a jegyző vezet nyilvántartást. Az új rendelkezések rögzítik a nyilvántartás adattartalmát, amelyben a működésképtelenség tényét is rögzíteni kell. A javaslat garanciális okokból rendelkezik arról, hogy a helyi földbizottság, illetve annak tagja a jogügyletekkel kapcsolatos feladatai során megismert, személyes adatokat tartalmazó iratokat köteles zártan kezelni, azokat kizárólag a földforgalmi törvényben meghatározott feladata ellátása céljából, legfeljebb a mezőgazdasági igazgatási szerv döntésének a részére való közléséig kezelheti. Az iratokba más személy vagy szerv részére nem engedhet betekintést, továbbá azokat nem hozhatja nyilvánosságra.

A javaslat kisegítő szabályt is tartalmaz arra az esetre nézve, ha a településen 2014. április 30-áig a helyi földbizottság tagjainak a megválasztására nem kerül sor, vagy a megválasztott helyi földbizottság működésképtelen. Ez esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv a föld tulajdonjoga megszerzésének hatósági jóváhagyása iránti eljárásban a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamarának a föld fekvése szerinti területi szervét keresi meg állásfoglalás kiadása céljából, és ez esetben a helyi földbizottság alatt a kamara területi szervét kell érteni. A helyi földbizottság akkor működésképtelen a javaslat alapján, ha a feladatainak ellátását a tagjainak megválasztásától számított 30 napon belül nem kezdi meg, vagy 30 napot meghaladóan szünetelteti a tevékenységet, vagy ha a tagok száma a törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott létszám alá csökken.

A javaslat értelmében a földforgalmi törvénynek a földhasználati szerződés hatósági jóváhagyására vonatkozó rendelkezéseit csak a 2014. május 1-jén vagy ezt követően közölt, közzétett haszonbérleti szerződésekre, illetve a 2014. május 1-jén vagy ezt követően megkötött, haszonbérleti szerződésnek nem minősülő földhasználati szerződésekre kell alkalmazni. Így az említett átmeneti időszak alatt létesített földhasználati szerződések esetében a földhasználónak a földforgalmi törvény, valamint a javaslat szerinti nyilatkozatai lesznek a döntőek, és az ingatlanügyi hatóság a földhasználót a földhasználati szerződésben, valamint a meghatározott adattartalmú bejegyzési adatlapon tett nyilatkozatai alapján jegyzi be a földhasználati nyilvántartásba.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében a javaslat a földek tulajdonszerzésével, használatával kapcsolatos törvényi szabályozás teljes körű lefektetését szolgálja. Mivel a földügy nemzetstratégiánk egyik alapköve, s e tény megköveteli, hogy a vonatkozó szabályozás egzakt legyen, továbbá biztosítsa a földvagyonnal való rendeltetésszerű és hatékony gazdálkodást, bízom benne, hogy a javaslat tartalmával a tisztelt képviselőtársak egyetértenek.

Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy az elmondott indokok alapján a törvényjavaslatot tárgyalja meg, majd ezt követően fogadja el.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
328 306 2013.11.25. 17:22  231-307

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy Gaudi-Nagy Tamás témához illő vehemens kirohanásaira vonatkozóan hadd ne mondjak semmit, és tényleg megpróbáljak megmaradni a tervezet, hogy így mondjam, szellemisége és az abban meghatározott szakmai megfogalmazások tekintetében. Mint ahogy én nem kívánok reagálni arra a Magyar Zoltán által elmondott kijelentésre, hogy Zala megyében Leisztinger Tamás mikor szerzett földet, képviselőtársam, nem a Fidesz-kormány alatt. Ezt én visszautasítom. (Magyar Zoltán: Állami földeket, most!) Nem, képviselőtársam, én ezt visszautasítom. Ráadásul engedje meg zárójeles megjegyzésben, hogy én még kormánybiztosként is ezekben az ügyekben elég komoly vizsgálatokat folytattam a Leisztinger-birodalom ellen... (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: A Fidesz támogatója a Leisztinger! - Az elnök csenget.)

Tisztelt Képviselőtársam! Én nagy türelemmel itt ültem és hallgattam az önök, hogy így mondjam, szakmai magasságokba ívelő kijelentéseit, tiszteljen meg ön is azzal, hogy hadd mondjam végig, és ha van különvéleménye, akkor valamilyen parlamenti formában, interpellációban, azonnali kérdésben vagy napirend előtt el tudják mondani. Szerintem ennyit adjunk meg egymásnak, az a kérésem. Köszönöm szépen. Úgy gondolom, hogy ezt nem nekünk kellett volna Magyar Zoltánnak céloznia, hanem esetleg önöktől egy kicsit balra vagy jobbra, és akkor talán célba talált volna.

Úgy gondolom, hogy ez a törvénytervezet többről szól annál, mint hogy a vita jelentős része a helyi földbizottságok körül bontakozott ki. Tisztelt Képviselőtársaim! Ajánlom önöknek a már elfogadott jogszabály 68. § (1) és (2) bekezdését. Az új földforgalmi törvény VI. fejezete a helyi földbizottságok címén konkrétan meghatározza, hogy kik lehetnek a helyi földbizottságok tagjai. Azt is meghatározza, hogy a település közigazgatási területéhez tartozó földek méretének arányában legalább három, legfeljebb kilenc főből álló bizottságot fognak választani azok a személyek, akik ebben a földbizottságban megválasztásra kerülnek. Először is, minden tag egy szavazattal rendelkezik, teljesen mindegy, hogy mekkora területen gazdálkodik, úgy gondolom. Ezek a felhozott példák, hogy valaki 600 hektáron gazdálkodik... - mert a jogszabály meghatározza, hogy persze az adott településen gazdálkodó mezőgazdasági termelőszövetkezet is egyetlenegy tag lehet ugyanúgy, mint az az őstermelő, aki csak öt hektáron gazdálkodik. Ne nézzék le ennyire a vidéki embereket, hogy ezek az emberek nem tudnak maguk közül megválasztani egy 3, 4, 5, 6, 7 vagy maximum 9 tagú bizottságot. Úgy gondolom, hogy ez a magyar gazdák lenézése.

(21.40)

Illetőleg azokat a feltételezéseket vagy azokat a sejtetéseket, amelyek itt elhangzottak, hogy majd nézzük meg, hogy az idők folyamán a földbizottság tagjainak mennyi földje lesz, és azt fogjuk tapasztalni, hogy a bizottság tagjainak egyre több földje lesz, azt gondolom, a magyar gazdatársadalom nevében azért vissza kell hogy utasítsam. Ne haragudjanak! Az, hogy a magyar gazdákat azzal vádolják meg vagy a földbizottság tagjait azzal vádolják meg, hogy ezt a pozíciójukat arra fogják felhasználni, hogy nyerészkedjenek, és majd ők eldöntik egymás között, hogy kik vehetnek földet, úgy gondolom, felháborító, és nem hiszem, hogy ezen Ház falai között ez méltó kijelentés volt.

A képviselőtársaimnak azt szeretném mondani, abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy én az alaptörvény vitájában is itt voltam. Amikor ment a vita - és azért itt alakultak a dolgok -, önöknek az első nagyon fontos észrevétele volt az, amit én támogattam is, hogy ezek a helyi földkiadó bizottságok úgynevezett vétójoggal rendelkezve egy-egy ilyen földszerzési kontraktust meg tudjanak akadályozni. Hát nem bízunk a helyi gazdákban? Nem bízunk ezekben az emberekben, hogy ők meg tudják mondani, hogy adott településen ki az, aki földet vásárolhat, és ki az, aki nem vásárolhat földet? (Varga Géza: Ebben a kormányban nem bízunk! - Az elnök csenget.)

Tisztelt Képviselőtársam! Nem a kormányról folyik a vita, hanem egy törvénytervezetről, a nagy ívű gondolatait pedig majd akkor elmondhatja, ha a kormány kritikáját kell megfogalmazni. Azt gondolom, egyelőre maradjunk a tárgykörben.

Tehát én azt gondolom, hogy ez a jogszabályi hivatkozás teljesen egyértelműen meghatározza a földbizottságok tevékenységét, és ebbe mindenki beletartozik. Valóban kell egy hatóság, kell egy személy, aki koordinálja, és ez a személy lenne a jegyző, az adott település jegyzője, aki ismeri, hogy kik azok a regisztrált gazdák, kik azok, akik az adott településen földet használnak vagy élethivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységgel foglalkoznak.

És itt azért zárójelet raknék, sajnálom, hogy Gaudi-Nagy Tamás kedves barátom elment. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás a Jobbik-frakció mögötti páholyból jelzi jelenlétét.) Bocsánat, csak felkerült egy szinttel feljebb (Derültség.) - jó értelemben gondoltam. Tehát hogy mindenkinek adjunk lehetőséget beleszólni.

Tisztelt Képviselőtársam! Azért ismerni kell ezeket az embereket, el kéne néha járni vidékre, és meg kéne kérdezni, hogy az adott településen gazdálkodó emberek mennyire veszik jó néven az, hogy egy földterület értékesítésébe azok is beleszólnak, akik nem gazdálkodnak. Kérdezzük már meg őket! Kéne egy ilyen közvélemény-kutatást végezni, és akkor meglepődnének, hogy nem nagyon, sőt mondhatnám, hogy nagyon nem örülnek annak, hogy olyan emberek szólnak bele. És most persze értem, hogy mit mondanak önök, hogy a magyar föld mindenkié, az egész nemzeté, de egy adott térségben azoknak, akik gazdálkodnak és ebből élnek, azért engedjük már meg ezt a jogot, hogy akkor eldöntsék, hogy egy adásvételi szerződés vonatkozásában ki az, akit támogatnak, és ki az, akit nem támogatnak! Szerintem ennyi önállóságot adjunk meg a magyar gazdáknak.

Itt egy kérdés vitát generált - hogy így mondjam -, és először nem értettem a vitát, de aztán most már rájöttem, hogy hogyan kerül a csizma az asztalra, tehát hogy a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági Kamarát miként kevertük ebbe a dologba bele. Tisztelt Képviselőtársaim! A jogszabály azt mondja, hogy van egy helyzet: ha 2014. április 30-ig a helyi földbizottság tagjainak megválasztására nem kerül sor, vagy az eddig megválasztott földbizottság működésképtelen, kérem szépen, akkor jön be ez a rendelkezés, és úgy gondolom, ez pedig azt - hogy így mondjam - hivatott rendeltetni, hogy ne legyen működésképtelen a földbizottság, és ne legyen az egy adott térségben, hogy valaki nem végzi el ezt a feladatot. Ha nem jön létre április 30-ig a földbizottság, vagy ha a létrejött földbizottság működésképtelen, akkor valakinek ezt a feladatot el kell látni.

Erre mondja a jogszabály, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv a föld tulajdonjoga megszerzésének hatósági jóváhagyás iránti eljárásban megkeresi az agrárkamara föld fekvése szerinti területi szervét állásfoglalás-kiadás céljából; ebben az esetben a helyi földbizottság alatt a kamara területi szervét kell érteni. Hát valakinek ezt a feladatot el kell látni, de nem ez az általános. Én azért bízom abban, hogy minden településen az adott földhasználók meg fogják választani ezeket a bizottságokat, mert az ő érdekük, tehát működtetni kell. És egyébként - mint ahogy mondja az indoklás, hogy itt a helyi földbizottságok mikor működésképtelenek - az is pontosan meg van határozva, hogy akkor működésképtelen, ha feladatainak ellátását a tagjainak megválasztásától számított harminc napon belül nem kezdi meg, vagy harminc napot meghaladóan szünetelteti, vagy a tagok létszáma három, vagy mit tudom én, az alá a létszám alá csökken, ami az adott településen meghatározható.

Tehát azért úgy gondolom, hogy ez valóban egy nagyon fontos kérdés, mert nagyon sok minden áll vagy bukik azon, hogy ezek a helyi földbizottságok miként fognak működni, miként fognak felállni, illetőleg ha nem fognak felállni, akkor melyik az a szervezet, amelyik az ő helyükre lép. Azt gondolom, hogy az új földforgalmi törvény - többször elmondtam önöknek - egy keretjogszabály. A keretjogszabály meghatározta - az általam hivatkozott 68. § (1) és (2) bekezdése -, hogy kikből kell a földbizottság tagjainak felállni, illetőleg hány fősek lehetnek. De hogy a működésük miként rakható bele ebbe a rendszerbe, ahhoz kellett ez a jogszabály, hogy lényegében meghatározza azokat a feltételeket, hogy mi alapján fognak működni ezek a bizottságok. Egyébként ez a törvénytervezet nemcsak erről szól, de mivel a vita jelentős része itt a földbizottságokkal kapcsolatban zajlott, azért kívánok ilyen hosszan reagálni a földbizottságokkal kapcsolatban.

Nagyon szívesen reagáltam volna Szabó Rebeka képviselőtársamnak is, de úgy látszik, hogy az Együtt-PM-nek körülbelül annyira fontos ez a jogszabály, hogy két perc után, miután elmondta a mondókáját, távozott a teremből; biztosan sietett Bajnai Gordonhoz, hogy ecsetelje neki, hogy milyen remek munkát végzett, és megint elmondhatta a véleményét. Nagyon sajnálom, hogy az ő hozzáállásuk valóban ilyen a parlamenti munkához, de hátha talán egyszer valóban ők is másképp látják ezt a dolgot.

Úgy gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez a törvény sokkal többször szól, mint ami itt elhangzott, és valóban olyan nagyon fontos jogtechnikai, illetve kiegészítő jogszabályok lettek beleépítve, amiket az alapjogszabály - hogy így mondjam - nem határozott meg; nem is volt a feladata, mert ez a jogszabály egy keretjogszabály volt, és erre kellett ráépíteni a kapcsolódó jogszabályokat.

A képviselő asszonynak is szeretnék azért néhány dolgot mondani, ha megengedni. Ő azért igyekezett az LMP részéről a legaktívabb képviselőként az elmúlt fél évben a földdel kapcsolatos döntések meghozatalában részt venni, és úgy gondolom, hogy azonkívül, hogy elmondta a véleményét, egy nagyon fontos dolgot azért nem mondott el - valószínűleg azért, mert elkerülte a figyelmét.

Azt gondolom, hogy az a jogszabály, amelyet a parlament a nyáron elfogadott az új földforgalmi törvényre vonatkozóan, Európa egyik legszigorúbb ilyen jellegű jogszabálya. Mindenkinek javaslom, hogy olvassa el: ez egy borzasztóan nehéz jogi szöveg, elismerem, és ezt nem is vitatom, viszont minden olyan kiskaput, ami a spekulatív célú földszerzés megakadályozásához szükséges - amit itt a Jobbik is több alkalommal elmondott, meg amit önök is elmondtak -, ez a törvény bezár.

Vona frakcióvezető úr napirend előtti felszólalására elmondtam, hogy milyen szintek vannak konkrétan beépítve ebbe a jogszabályba. Elmondtam azonkívül, hogy mi az ehhez kapcsolódó másik két nagyon fontos jogszabály, amelyek, úgy gondolom, egy jogszabályi csomagot alkotva mindent, de mindent megtesznek azért, hogy 2014. május 1-jét követően valóban azok a folyamatok meglegyenek, amiért aggódik a Jobbik. És nem tudom, hogy rólunk miért nem feltételezik vagy legalább rólam, hogy nekem ugyanolyan fontos a magyar föld megvédése, mint önöknek. Ezt higgyék el! Azért ne gondolják, hogy ez csak önöknek fontos, meg hogy ez csak önöknek jelent érzelmi töltődést; nekem is nagyon fontos. Amikor önök még sehol nem harcoltak, mi a Magoszban már azért harcoltunk, hogy az állami földeket megvédjük.

(21.50)

Lehet, hogy önök is harcoltak, csak én nem tudtam róla, de én azt nem feltételezem önökről, hogy önöknek nem fontos a magyar föld megvédése. Én azt gondolom, hogy azok a jogszabályok, amelyek közül hál' istennek a büntető törvénykönyvet önök támogatták, vagy támogatták a Nagy István-féle előterjesztést, még annak ellenére is, hogy ön rám fogta, tisztelt Magyar képviselőtársam, hogy én ezt a jogszabályt kiheréltem, ami nem igaz egyébként ebből a szempontból, mert ez olyan rendelkezéseket tartalmaz, amilyen rendelkezéseket rajtunk kívül senki nem hozott. Képviselő úr, ha Európában van egy olyan állam - uniós tagállamról beszélünk -, amelyiknek a jogrendszerében benne van, hogy egy ilyen jogellenesen megkötött szerződés tekintetében, ha az ügyész azt indítványozza, hogy a bíróság marasztalja az állam javára, akkor én nagy tisztelője vagyok önnek, ha talál egy ilyen jogalkotást. (Magyar Zoltán: Nincs ilyen.) Nincs? De van (Magyar Zoltán: Hol van?), ott van benne a törvényben. (Az elnök csenget.) Kérem szépen, vissza fog érkezni a parlament elé, voltak benne módosítások, és akkor meg fogjuk szavazni.

Tehát én azt gondolom - bocsánatot kérve képviselő asszonytól -, hogy azért ne ítélkezzünk picit felszínesen erről a törvényről, ez egy nagyon-nagyon jó, nagyon szigorú jogszabály, és ha valaki keresi azokat a nagyon fontos dolgokat, akkor megtalálja benne, hogy mi a lényege, mint ahogy megtalálja azt is, hogy például a helyi földbizottság 15 napon belül adja ki az adásvételi szerződést jóváhagyó állásfoglalását a szakigazgatási szerv kérése alapján. Tehát ez a rendszer működik, van egy háromszintű rendszer, amely teljesen jól működik. Persze, mivel a jogszabály még nem lépett hatályba, hogy valójában az életben ez miként fog működni, miként fogja hozni azokat az elvárt hatásokat, amiket mi szeretnénk, azt majd az élet fogja meghozni. De én úgy gondolom, hogy az az alapelv a törvény filozófiája, és az a nagyon fontos momentum, hogy ez a törvény arra hivatott, hogy a magyar termőföldet 2014. május 1-jét követően mind a hazai, mind a külföldi spekulánsoktól megvédje, és hogy termőföldet valóban csak az vásároljon, aki élethivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozik, ez a törvény egy nagyon jó törvény.

Azt kérem, hogy ha vitázunk, én nagyon szívesen vitázom önökkel, és igyekszem a politikai - hogy így mondjam - felhangot kerülni, és kifejezetten a szakmai vita felé igyekszem vinni a vitát. Persze, ha alaptalan politikai vádakkal illetnek bennünket, mint hogy Leisztinger a Fidesz-kormány alatt földet szerzett, az a Leisztinger, akit én mint kormánybiztos több eljárásban vizsgáltam, ezt vissza kell hogy utasítsam, de azt gondolom, hogy ez nem tartozik ehhez a törvényhez, de erre mindenképpen reagálnom kellett.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon szépen köszönöm a vitában elhangzó hozzászólásokat. Én valóban azt gondoltam, mint Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársam, hogy ez a vita hosszabb ideig fog tartani, de hát valószínűleg ennyi volt a muníció ebben a vitában. Azt gondolom, hogy ez egy jó jogszabály, én azt gondolom, hogy ez a tervezet valóban erősíti a nyáron elfogadott új földforgalmi törvényt, és arra kérem, annak ellenére, hogy azt mondták, hogy önök nem kívánják támogatni, gondolják át még egyszer, és támogassák ezt a jogszabályt.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
330 4 2013.11.27. 2:03  1-24

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én a részletes vitához nem nagyon kívántam hozzászólni, de azt látom, hogy ahelyett, hogy a Jobbik Magyarország és Magyar Zoltán a mai ülésen ismételten azokat a szakmai érveket ütköztetné, amely egy jogszabály vitájánál, hogy így mondjam, elvárható, ismételten nemtelen politikai támadást indít a Magosz ellen; képviselő úr, az ellen a Magosz ellen, amelynek én is a szövetségi igazgatója vagyok. Kikérem és visszautasítom a Magosz tagsága nevében azokat a rágalmakat, amelyeket ön elmondott.

Úgy gondolom, önök minden alkalmat megragadnak minden parlamenti vitán, hogy elmondják a Jobbik politikai üzeneteit, de ez a parlamenti vita, tisztelt képviselőtársam, az agrárkamarai törvénnyel kapcsolatos módosításokról szól. Nem tudom, ön mennyit beszélt, nem figyeltem, de egyetlen érvet nem mondott el, amely alapján önök bármiféle elgondolással, elképzeléssel rendelkeznének, hogy hogyan lehetne ezt a törvényt jobbá tenni, vagy hogyan lehetne valóban a kamarákat jobban működtetni. Ugyanazokat a sablonos, semmitmondó politikai paneleket mondják el a részletes vita során, mint az általános vita során.

Képviselőtársam, én nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy a Jobbik mögött mennyi gazda áll, mit tudnak önök felmutatni az elmúlt három és fél évben. Azt gondolom, térjünk vissza a parlamenti vita medrébe, igyekezzünk a szakmai javaslatainkat megfogalmazni, és amennyiben ez - hogy úgy mondjam - egy normális mederben zajló vitát eredményez, akkor van értelme. De ha önök minden alkalommal a Magoszt gyalázzák itt a parlamentben az agrárkamarai vita során, akkor úgy gondolom, hogy nem igazán szakmai szempontok alapján végzik a munkájukat, hanem kifejezetten politikai haszonszerzés végett.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
330 34 2013.11.27. 2:03  25-47

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mi tisztában vagyunk azzal, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalmon belül Magyar Zoltánt jelölték ki arra, hogy a Jobbik agráriummal kapcsolatos elképzelését megfogalmazza. Ez elég gyengére sikerült, én úgy gondolom, a Jobbik részéről.

Tisztelettel érdeklődnék, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom a vidéki gazdatársadalom hány százalékát képviseli itt a parlamentben. Mert mi, akiket ön megszólított, akár Jakab elnök úr, akár én, valóban a Magosz tagságát képviseljük, tisztelt képviselő úr, akármennyire nem tetszik önöknek, és higgye el, hogy a Magosz tagsága nagyon jól megvan önök nélkül, és ez a Magosz-tagság, a gazdaköri mozgalom ugyanúgy él és dolgozik, mint bármikor.

Még egy nagyon fontos kérdésem volna önhöz, és itt csatlakoznék Font elnök úrhoz. Az ön által hivatkozott és ön által legitimnek mondott anyaföldvédelmi kerekasztal a gazdák hány százalékát képviseli? Meg tudja ezt mondani? Nem tudja megmondani, képviselő úr. Nemcsak azért, mert nem választott, hanem mert ez egy illegitim szervezet, sehol nincs bejegyezve. A magyar agrárkamara egy köztestület, és ha ön még ezerszer el fogja is mondani, akkor is egy jogszerűen lefolytatott választás eredményeképpen választották meg azokat a kamarai tisztségviselőket, akiket ön most itt az elmúlt fél órában ócsárolt, becsmérelt, és egyenlőségjelet tett a gazdaszervezet vezetői és a kamarai vezetők között.

Tehát, tisztelt képviselő úr, a politikai kultúrának van egy bizonyos, hogy így mondjam, alja, de amit ön csinál, az már ez alatt a - hogy így mondjam - mélység alatt van ezzel a kijelentésével.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
330 46 2013.11.27. 2:25  25-47

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Én azt gondolom, hogy az általános vita során azokra a nagyon fontos érvekre, amelyek, hogy így mondjam, a különböző parlamenti pártoktól elhangzottak, én válaszoltam.

Egyetlenegy gondolat, ami megint megütötte a fülemet. Azt gondolom, és itt a jegyzeteimben szerepel is, és úgy gondolom, nem véletlenül állítottam azt az általános vita során, hogy a Jobbik miért nézi le a magyar gazdákat, miért nem bízik a magyar gazdákban, hogy ők el tudják dönteni, hogy a helyi földbizottságba kiket választanak, és miért feltételezi ezt a magyar gazdákról, hogy ezt a pozíciót arra fogják felhasználni - ahogy önök is itt elmondták az általános vita során -, hogy majd akik a bizottságban benne vannak, azok sokkal több földdel fognak rendelkezni. Nem is tudom, önök közül mondta itt valaki az este folyamán, hogy majd nézzük meg, hogy néhány év múlva a bizottság tagjai közül kinek mennyivel növekszik a földterülete.

Tisztelt Képviselőtársaim! Önök hogy akarják a magyar vidéket, ha ezt feltételezik a gazdákról? Ne haragudjanak, nemcsak az előző törvényben elmondottak, hanem ebben a törvényben elmondottak is egyértelműen arról árulkodnak, azt igazolják, hogy önök csak politikai haszonszerzésből, politikai célból hivatkoznak állandóan a magyar vidékre, a magyar gazdákra, miközben a magyar gazdákról meg azt feltételezik, hogy azok, akik ebben a bizottságban lesznek, korruptak lesznek, és maguknak fogják a földeket kiutalni, vagy úgy fognak dönteni. Elnézést kérek, én úgy gondolom, hogy azért a magyar gazdatársadalom ennél többet ér. Én nem fogom azt mondani Magyar Zoltánnak, mint amit Font Sándor mondott, hogy 1992-ben még az óvodában volt. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) De azért azok a gazdák, akik a magyar gazdatársadalom gerincét jelentik, azért ennél sokkal többet érdemelnek, tisztelt képviselőtársaim.

Úgy gondolom, hogy a részletes vitában önök közül bárki hozzászólhatott volna, illetlenségnek tartom, hogy amikor valaki beszél, akkor önök belekiabálnak. Tudom, hogy a Jobbik Magyarországnak ez a stílusa, mert nincs mondanivalójuk a parlamentben. (Moraj a Jobbik soraiban. - Az elnök csenget.)

Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
330 48 2013.11.27. 9:06  47-69

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Evezzünk békésebb vizekre, és a tisztelt Ház előtt található törvényjavaslat, úgy gondolom, nem fog olyan heves vitákat és érzelmi kitöréseket kiváltani, mint az előző két törvényjavaslat, habár én azt gondolom, hogy itt az elmondottak meg a különböző hozzászólások alapján az is előfordulhat, hogy ebben is nagyon komoly vita fog kibontakozni a parlamentben.

A Vidékfejlesztési Minisztérium összegyűjtötte és egy csomagba építette azon törvénymódosítási igényeit, amelyek vagy rövid terjedelmüknél fogva vagy technikai tartalmukra tekintettel nem igénylik azt, hogy az Országgyűlés külön-külön foglalkozzon velük, azonban hatálybalépésüket tekintve még a 2013. évi őszi ülésszakban indokolt az elfogadásuk.

Ennek eredményeként került a tisztelt Ház elé az egyes törvényeknek agrár- és környezetügyi tárgyban történő módosításáról szóló előterjesztés, amelyben a kormány 32 törvény módosítására tesz javaslatot. Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezek közül csak a fontosabbakat emeljem ki, mert nem kívánom a tisztelt Ház idejét rabolni.

A törvényjavaslatok közül az egyik törvényjavaslat rendezi a Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő és -értékesítő Kft.-nek és a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.-nek a vidékfejlesztési miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá helyezését. Én úgy gondolom, hogy egy nagyon régen megjelent óhajnak megfelelően az állami ménesek a Vidékfejlesztési Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek, amely egyébként, azt gondolom, hogy a nemzeti lovas stratégiának egy nagyon fontos támpontja.

A másik ilyen javaslat, az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény módosítása az állatkert fogalmának jogharmonizációs célú meghatározását tartalmazza.

Ebben a csomagban található a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosításának előírása, amelynek célja a "védett eredetű" kifejezés jelölésként történő használatára vonatkozó rendelkezések pontosítása, továbbá a tokaji borkülönlegességekkel kapcsolatos rendelkezések újraszabályozása.

(10.00)

Fontos törvényjavaslatnak tartom a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint a halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény módosítását, amely egyrészről garanciális szabályokat tartalmaz a helyi akciócsoportok működésével kapcsolatban, másrészről biztosítja, hogy az MVH büntetőeljárásban jogosult a sértetti polgári jogi igény képviseletére.

Szintén fontos, hogy a termőföld védelméről szóló törvénybe kerülnek beültetésre a gyümölcstermőhelyi kataszterre vonatkozó rendelkezések. A kataszter a gyümölcstermesztésre való alkalmasság szempontjából az ökológiailag minősített és osztályozott termőhelyeket tartja nyilván. A kataszter alapját az Érdi Állami Gyümölcs Kutató Intézet 1980-82-ben megkezdett, és azóta is folyamatosan, a helyszíni szemlék alapján bővített adatbázisa képezi. Eddig a főbb 13 gyümölcsfaj tekintetében több mint 500 ezer hektár terület került minősítésre. A törvényjavaslat a borszőlőültetvényekhez hasonló eljárásrendet határoz meg arra az esetre, ha a gyümölcsültetvény használója a gyümölcsültetvényét egy éven keresztül nem műveli. A növénytermesztési hatóság felszólítását követően fennálló mulasztás esetén a hatóság értesíti az ingatlanügyi hatóságot a földvédelmi bírság kiszabása érdekében. Emellett a növénytermesztési hatóság elrendeli a gyümölcsültetvény kivágását, ha a gyümölcsültetvény növény-egészségügyi kockázatot jelent a szomszédos ültetvényekre vagy a műveletlen gyümölcsültetvény más földrészlet megközelítését akadályozza.

Szintén fontos és érdemes beszélni arról, hogy az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény rendelkezéseinek felülvizsgálatára a gyakorlati tapasztalatok fényében került sor, illetve azokról a megoldásokról, amelyeket a módosítás tartalmaz. Az európai uniós normáknak megfelelően újraszabályozásra kerül az élelmiszer-hamisításra vonatkozó szabályrendszer. Azt gondolom, ez egy nagyon fontos terület. Az élelmiszerlánc-felügyeleti törvény feladatai teljes körű ellátásának biztosítására a módosítás megteremti az Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság létrehozásának jogszabályi feltételeit, így a Nébih szakmai felügyelete alatt álló, százszázalékos állami tulajdonban lévő nonprofit szemléletű gazdasági társaság jön létre. A jogsértések elleni hatékony hatósági fellépés érdekében pontosításra kerülnek a felelősségi kérdések, továbbá bővülnek a hatóság által alkalmazható intézkedési nemek, új bírságolási tényállások kerülnek bevezetésre. A módosítás 150 millió forintra emeli a növényvédelmi bírság és az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság legmagasabb összegét a megfelelő visszatartó erő érdekében. Azt gondolom, hogy ennek a bírsághatárnak a felemelése mindenképpen az élelmiszer-biztonság megszilárdítása irányában fog hatni.

A következő, általam fontosnak tartott jogszabály a Nemzeti Földalapról szóló törvény tekintetében benyújtott módosítás, amely alapján az NFA jogot szerez arra, hogy nyilvános pályáztatás vagy árverés mellőzésével adásvételi szerződést kössön olyan földrészletre, amelynek a térmértéke nem haladja meg a három hektárt, de mellette akár egy másik földalapba tartozó terület esik. Másrészről a Birtokpolitikai Tanács tagjai vonatkozásában az államtitkári megbízatás nem okoz a továbbiakban összeférhetetlenséget, különös figyelemmel arra, hogy a Vidékfejlesztési Minisztériumban az állami földprogramokért felelős államtitkár került kinevezésre.

Szintén fontos beszélnünk a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvény módosításával kapcsolatban felmerült technikai módosításokról. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvény módosításával a hungarikum tanúsító védjegy ábrás védjeggyé alakul a könnyebb használhatóság érdekében, továbbá az értéktárak összetett rendszere áttekinthetővé válik a "kiemelkedő nemzeti érték" kategória bevezetésével és az értéktárak közötti átmenet részletes szabályozásával.

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény módosítására a hatályos adatvédelmi szabályozásnak, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek való teljes körű megfelelés érdekében kerül sor.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy az önök előtt fekvő törvényjavaslat nagyon szerteágazó és sok szakterületet ölel fel. Ugyanakkor a rendelkezései valóban technikai jellegűnek minősíthetők, és úgy gondolom, hogy minden képviselőtársam egyetérthet ezekkel a technikai jellegű minősítésekkel. Ennek megfelelően kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az elmondott indokok alapján a törvényjavaslatot tárgyalja meg, majd ezt követően fogadja el.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
330 68 2013.11.27. 6:50  47-69

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy néhány olyan apró kérdésre válaszoljak, ami felmerült. Az egyik legfontosabb kérdés megint az NFA-val kapcsolatos módosítás körében merült fel. Azt gondolom, az a döntés, hogy a 3 hektár alatti vagy a 3 hektárig található területek pályáztatás nélküli értékesítését, hogy így mondjam, legitimmé tesszük, az egy nagyon jó dolog, mert sok olyan kis terület van egy-egy gazdaság közé beékelve, amely állami tulajdonban van. Az állam ezeket a területeket nagyon használni nem tudja, és ennek az értékesítése, azt gondolom, az ott élő gazdák tevékenységét teljes mértékben megkönnyíti és segíti.

Hogy Lengyel Szilvia képviselőtársam kérdezi, hogy az állami földprogramért felelős államtitkár miért lesz tagja a Birtokpolitikai Tanácsnak, szerintem ez egy nagyon egyszerű és reális dolog ebben a kérdéskörben. Nem mondom, hogy nekem feladatom Bitay Márton ebből a szempontból való megvédése, de úgy gondolom, hogy ezáltal egy olyan kontroll, egy olyan határozott, hogy így mondjam, ellenőrzés valósul meg, amelyet önök mindig hiányoltak eddig. Önök mindig azt mondták, hogy az NFA nincs megfelelően ellenőrizve, önök állandóan kifogásolták az NFA-val kapcsolatos, hogy így mondjam, döntéseket. Azt gondolom, hogy ezáltal egy olyan személy kerül be, aki nem politikus, nem országgyűlési képviselő, hanem egy államtitkári pozícióban található személy, aki kifejezetten olyan feladatokkal rendelkezik, hogy az állami földek pályáztatásával, az állami földek értékesítésével kapcsolatos kormányzati munkát összehangolja.

(10.50)

Úgy gondolom, hogy a szervezet működése így válik teljessé, és ezt az összeférhetetlenséget szünteti meg ez a jogszabály. Én ebben nem találok semmi kivetnivalót. Tudom, hogy Lengyel Szilvia sem ebből a szempontból közelítette meg ezt a dolgot, csak kérdésként vetette föl. Remélem, hogy amit most elmondtam, az megfelelő válasz Lengyel Szilvia képviselőtársamnak, aki nemcsak hétfőn, hanem ma is nagyra értékeli Bitay Márton tevékenységét; akkor, ha az objektív dolgok mellett van egy szubjektum is, úgy gondolom, hogy ez a kérdés eléggé egyértelmű, és számomra is, hogy így mondjam, elfogadható. Remélem, hogy képviselő asszony is elfogadja a válaszomat.

A szakmai részével kapcsolatban úgy látom, hogy konszenzus közeli helyzetben vagyunk a parlamentben. Azt gondolom, hogy ezek a módosítások valóban olyan jellegűek, illetőleg olyan módosítások, amelyek egy-egy jogszabály jobbá tételét segítik. Egy-egy technikai módosítás révén, hogy így mondjam, a hatályos jogszabály hatályosulását elősegítve sokkal inkább ember közelivé teszik ezeket a jogszabályokat.

Abban a kérdésben viszont, hogy nem volt elég idő a felkészülésre; pénteken került benyújtásra, ma szerda van, ha nem csalnak a gondolataim. Azt gondolom, én mindenkinek azt mondom, hogy mindenkinek ugyanannyi ideje volt fölkészülni erre a jogszabályra. Azért én nem gondolom, vagy ilyenkor mindig azt érzem, hogy csak az ellenzéki képviselők dolgoznak, a kormánypárti képviselők pedig nem dolgoznak. Nekünk is ugyanúgy föl kell készülni egy parlamenti vitára, ugyanúgy meg kell nézni a jogszabályokat, ugyanúgy meg kell nézni az ott átvezetett változásokat, hogy egy ilyen vitában részt tudjunk venni önökkel. Tehát azt gondolom, hogy péntek este óta szerda reggelig elég sok idő eltelt. Ez valóban nem egy olyan égbekiáltó változás, hogy több ezer oldalt át kell nézni, néhány módosításról van szó.

Ráadásul annak ellenére, hogy önök ezt kritizálták az ellenzék soraiból, a végeredmény, a konklúzió az, hogy támogatják. Ilyenkor egy picit úgy érzem, hogy savanyú a szőlő, hogy megfogalmaznak egy kritikát, majd azt mondják, hogy támogatják. Azt gondolom, hogy egy jogszabálytervezetnek mindig a szakmai tartalmát kellene a parlamentben megvitatni, a szakmai érvelésen kellene alapulnia. Persze, nagyon jól tudom, hogy az ellenzéknek az a feladata, hogy a kormányt vagy a kormánypártot folyamatosan kritizálja, de úgy gondolom, ha egy törvény jó, akkor a törvény vonatkozásában fejezzük ki a kritikát.

Magyar Zoltán képviselőtársamtól meg kérdezem, hogy mivel szúrtam őt hátba. Én nem értem, hogy mire gondolt. (Magyar Zoltán közbeszól.) Tisztelt Képviselőtársam! Az állattartásról szóló törvény vonatkozásában képviselő úrral, ha jól tudom, akkor mi egyeztettünk itt. (Dr. Staudt Gábor: Nem tökéletes, de... - Az elnök csenget.) Bocsánat, az önök frakciójából valakivel egyeztetek, valamilyen konszenzus közeli állapothoz jutunk, majd ön azt mondja, hogy én hátba szúrtam önt. Vagy a frakcióban nincs konszenzus, vagy önök nem beszélnek egymással. Én örülök, ha ön is eljön erre az egyeztetésre, minden parlamenti pártot meghívtunk, a Jobbik Staudt Gábor képviselőtársamat delegálta ebbe a körbe, és erre ön azt mondja nekem, hogy én hátba szúrtam önt, miközben Staudt Gáborral egyeztettem. Egy kicsit ez rosszul esett, ne haragudjon. Ez sokkal rosszabbul esett, mint amit reggel mondott, mert az egy jó vita volt, itt meg azt gondolom, hogy nem egy korrekt hozzászólás volt az ön részéről.

De tudomásul veszem, hogy önök engem annyira nem szeretnek, csak még egyszer szeretném önnek is elmondani, amit hétfőn este elmondtam, hogy higgye el, hogy nekem a magyar föld vagy a magyar mezőgazdaság legalább ugyanolyan fontos, mint önnek, és ugyanannyira szívügyemnek tekintem, mint ön. Ebben a dologban szerintem egyetértünk. Lehet, hogy az odavezető út nem mindig azonos, de az út végén szerintem mind a ketten ugyanazt szeretnénk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
330 76 2013.11.27. 2:10  69-97

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint egyike azoknak, akik ezt az előterjesztést jegyezték, nagyon röviden, azt gondolom, egy olyan változtatást szeretnénk, hogyha a tisztelt parlament elfogadna, ami valóban a gazdák érdekeit szolgálja. Én két nagyon fontos területet ragadnék ki. Az egyik a kkv-törvény módosítása vagy annak a megnyitása és lehetőség teremtése az őstermelőknek és a családi gazdálkodóknak, hogy a kkv-törvény hatálya alá kerülve ők szintén részt vehessenek a Magyar Fejlesztési Bank növekedési programjában. Ugye, a jelenlegi jogszabályok kizárják őket. Nagyon sok olyan jellegű kérés érkezett hozzánk az elmúlt időszakban, hogy szeretnének részt venni, szeretnék fejleszteni a gazdaságukat, de a jelenleg hatályos jogszabályok ezt nem teszik lehetővé. Én úgy gondolom, hogy ez egy olyan dolog, amit mindenképpen támogatni kéne.

A másik nagyon neuralgikus pont az elmúlt időszakban az uniós földalapú támogatásoknak, illetve a földhasználatnak a kérdése, ugyan a parlamentben is vitáztunk ebben a kérdésben rengeteget, és valóban azt gondolom, hogy az uniós szabályok eléggé kógensek ebből a szempontból. És én nem vagyok abban biztos, hogy azért ezek az uniós szabályok, amikor megszülettek, figyelembe vették azt a magyarországi földbirtokszerkezetet vagy azt a birtokstruktúrát, amely itt az elmúlt időszakban akár az osztatlan közös, akár a használat tekintetében fennállt.

Tehát én azt gondolom, hogy nekünk az Unióban a magyar érdekeket kell képviselni, és itt egy olyan jogszabályi módosítást kell tennünk, amely lehetővé teszi egyébként itt az előterjesztésben megfogalmazott nagyon fontos változtatást. Én azt gondolom, hogy ezt támogatható, mert aki ezt támogatja, az valóban a magyar gazdák, a magyar vidék érdekeit szolgálja.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
330 80 2013.11.27. 2:09  69-97

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnök úr, nem Mirkóczki képviselőtársamra szeretnék reagálni, azt gondolom, én a kormány részéről ma már lefolytattam ezt a nemtelen vitát a Jobbikkal. Én szeretnék továbbra is itt maradni, amit elmondtam, mert a két perc rövid volt.

És még egy nagyon fontos gondolat: azt gondolom, hogy valóban, a támogatások odaítélése és a használat között a földhasználat tekintetében meg kell találni azt a nagyon jó kompromisszumot, amely valóban egy tágabb értelmezését adja azon európai uniós jogszabálynak, amely azt mondja, hogy a területalapú támogatást csak annak a termelőnek fizetheti ki, aki az adott területet valóban használja. Még egyszer azt szeretném mondani, hogy azért vélelmezzük azt, hogy a magyar gazdák valóban arra a területre nyújtanak be támogatást, amit használnak. És a korábbi, hogy így mondjam, a rendszerváltást követő kaotikus helyzetben kialakult földbirtokviszonyok tekintetében még mindig sokan használnak olyan területet, amelynek nem biztos, hogy a használatát tudják igazolni, de attól függetlenül rendeltetésszerűen használják, művelik azt a területet, és azt gondolom, hogy jogszerűen veszik föl azt a támogatást, ami nekik jár. Akik pedig nem ezen az úton járnak: ahogy a hétfői napon is elmondtam, valóban egy olyan szervezetet sikerült a Vidékfejlesztési Minisztérium közreműködésével leleplezni, amely kihasználta azt a joghézagot, amely jelen pillanatban van.

Én azt gondolom, abból induljunk ki, hogy a magyar gazdák valóban az után a terület után igényelnek támogatást, amit használnak, és ezen módosítás egy könnyebbséget, egy lehetőséget biztosít nekik, hogy ne arról szóljon a vita, hogy valóban itt a fölvett támogatásokat az MVH visszaköveteli a gazdáktól, és akkor ezt igazolják meg azt igazolják. Én úgy gondolom, hogy ez az előterjesztés ezt a problémát meg fogja oldani, és azért kérem, hogy támogassák ezt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
330 88 2013.11.27. 2:09  69-97

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Engedje meg, hogy némi kis eligazítást biztosítsak önnek. Az MVH-nál kirobbant visszaéléseknek semmi közük nincs ehhez a jogszabály-módosításhoz, ugyanis 2010-ben, még az előző kormány idején az Európai Bizottság állami számvevőszéke már vizsgálta a földalapú támogatások kifizetését és az ehhez kapcsolódó földhasználati bejelentéseket, s már akkor egy elég jelentős elmarasztaló döntést hozott. Mint mondtam, ez még az előző kormány utolsó időszakában volt. Tehát már 2010 áprilisában egy nagyon komoly elmarasztaló döntést hozott, és felhívta az akkori kormány figyelmét, hogy hozzák összhangba a földalapú támogatások kifizetését és a földhasználatot. Az MVH semmi mást nem csinált, mint az Európai Bizottság állami számvevőszékének a döntését végrehajtva elkezdte a földhasználatok és a támogatások kifizetését ellenőrizni.

Mi pedig azt mondjuk, hogy az Európai Unió ez irányú törekvése elég szűk körben értelmezhető, az nem képezi le a magyarországi valós földbirtokviszonyokat. Pontosan ezért született meg ez a jogszabályi módosítás, mert a 2012. évi kifizetések ellenőrzések során - a 2013. év ellenőrzése 2014-ben lesz -, ahogy ön is mondta, valóban felmerült az a probléma, hogy azok közül sokan, akik éveken keresztül jogosan vették fel a támogatást, mert tényleg azt a földet művelték, a használatot nem tudták igazolni. Mi pedig nem szeretnénk, ha a gazdákkal visszafizettetnék ezeket a jelentős támogatási összegeket, hanem azt szeretnénk, ha ez a probléma megoldódna Magyarországon.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
330 92 2013.11.27. 2:16  69-97

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Engedje meg, hogy azt mondjam önnek, ez nem erről szól. Ez két különböző dolog. Én a parlamentben már nagyon sokszor elmondtam ennek az egész ügynek a hátterét. A támogatási kérelmek benyújtása kapcsán kirobbant botrány, illetőleg a földhasználat és a támogatások ügye két különböző dolog. A támogatási kérelmek benyújtása kapcsán kirobbant botrány egy olyan joghézagot, egy olyan hiányosságot használt ki, amelynek az a lényege, hogy a támogatási kérelem beérkezésekor az MVH-s ügyintéző, ügykezelő nem látja azt, hogy az a támogatáskérő, aki benyújtotta a támogatási igényét, rendelkezik-e annak a földnek a használatával vagy nem.

Az pedig, amiről most beszélünk, semmi másról nem szól, mint hogy az MVH mint európai uniós kifizető ügynökség az Unió döntése alapján, az Európai Bizottság döntése alapján visszamenőlegesen ellenőrzi, hogy azok kaptak-e támogatást, akik használják a földet. Ez két különböző dolog. Az egyik egy szervezett bűnözői kör bűncselekmény-elkövetésére irányul, a másik pedig a Magyarországon életvitelszerűen gazdálkodó gazdák ellenőrzésére, akik lehet, hogy egy osztatlan közös vonatkozásában nem szerezték meg az összes tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatát, hogy használhatják a földet, de évek óta jogszerűen használják. Tehát egy ilyen szakmai problémáról volt szó, amire nagyon remélem, hogy ez a jogszabály megoldást nyújt. Egyébként mi ezt csak lex Hubainak hívjuk, mert az egészet Hubai Imre, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara elnöke indította el. Ez tehát két különböző dolog. Ne próbáljuk összehozni a kettőt, mert a mostani előterjesztés nem is az MVH-ról szól.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
331 86 2013.12.02. 4:03  83-89

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy látom, hogy Magyar Zoltánnál és a Jobbiknál elég nagy probléma lehet, tekintettel arra, hogy megpróbálják menteni a menthetetlent, ami abból áll, hogy az elmúlt három és fél évben sem a földvédelem, sem pedig a zsebszerződések visszaszorítása érdekében semmilyen konkrét javaslatot, illetve lépéseket nem tettek.

És, tisztelt Magyar képviselőtársam, ha már a csúsztatásnál tartunk, az ön frakcióvezetője elég rendesen csúsztatott a múlt héten, napirend előtt, idehozva azt a bolgár példát, amelynek semmi köze a magyarországi földmoratóriumhoz, tekintettel arra, hogy a bolgárok sokkal később, 2007-ben csatlakoztak hozzánk, és 2014. január 1-jén jár le a moratórium. Ők ezt a még le nem járt moratóriumot kívánták meghosszabbítani. Az ön frakcióvezetője pedig megpróbálta ezt a két dolgot összemosni. Sőt, ha önök annyira jó megoldásnak tartják a bolgár földtörvényt, akkor a Jobbik kifejezetten azért lobbizik Magyarországon és Európában, hogy a jogi személyek, a nagygazdaságok nem csak használhassák a földeket, hanem annak tulajdonjogát is meg tudják szerezni.

Tisztelt Képviselőtársam! Azt gondolom, hogy igen nehéz önöknek vitatni azokat a konkrét intézkedéseket, amelyek az elmúlt években születtek a termőföld védelme érdekében. Van, amit önök is megszavaztak, van, amit pedig nem szavaztak meg. Azt gondolom, az új büntető törvénykönyv egyértelműen olyan jogi kereteket ad, aminek alapján a termőföld jogellenes megszerzésében részt vevő eladó, vevő, ügyvéd, közjegyző igen súlyos, 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A magyar állam elővásárlási jogát gyakorló NFA-nak pedig lehetősége van arra, hogy ilyen jellegű, spekulatív célú földszerzéseket megakadályozza.

Önök, tisztelt képviselőtársam, a múlt héten, az új földforgalmi törvény vitájában már azt is támadták, hogy a helyi földbizottságok hogyan álljanak össze. Önök azt feltételezték, hogy a helyi földbizottságok tagjai arra fogják fölhasználni mandátumukat, hogy a vagyonukat gyarapítsák. Vagyis a magyar gazdákat, ezeket a gazdákat korrupcióval vádolták meg. Hát, ha önök úgy látják, hogy ez a magyar föld védelme, ez a magyar termőföld megvédésének lehetősége, akkor, azt gondolom, önök nagyon messze járnak az igazságtól.

De azt gondolom, az is csúsztatás, képviselőtársam, amit ön itt a birtokszerkezettel kapcsolatban elmondott. És önök ezt itt rendszeresen előadják a parlamentben, hogy önök a kisgazdaságok pártján vannak. Azt gondolom, hogy a "Termőföldet a gazdáknak" program, ami közel 200 ezer hektár földterületet juttat a családi gazdaságoknak, 25 és 50 hektáros birtoktestekben, mindenképpen azokat a kisgazdaságokat erősíti, amelyek vonatkozásában a kormány elkötelezett. Ugyanis itt a parlamentben már többször elmondtuk önöknek, de úgy látom, hogy önök ezt nem értik meg, hogy mi azt a birtokszerkezetet, ami jelen pillanatban úgy mondható el, hogy 50 százalékban nagygazdaságok és 50 százalékban kis- és közepes gazdaságok, úgy szeretnénk, úgy fogjuk megváltoztatni ezzel a programmal, hogy 80 százalékban a kis- és közepes gazdaságok, a maradék 20 százalékban pedig a nagygazdaságok fogják ezeket a területeket használni.

És az az új földtörvény, amely 1200 hektáros birtokmaximumot - képviselőtársam, birtokmaximumot - határoz meg, az belimitálja ezt a felső határt. A kedvezményes birtokmaximum, aki állatott tart, vetőmagot termeszt és egyéb tevékenységet folytat, maximum 1800 hektárig mehet el. Úgy gondolom, önök nem értik a földtörvényt, képviselőtársam.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
331 98 2013.12.02. 3:36  95-103

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Asszony! Remélem, most végighallgatja a válaszomat, nem úgy, mint szerdán, a földtörvény vitája során, ahol miután elmondta a kétperces hozzászólását, távozott a teremből, és nem igazán volt kíváncsi, hogy mi az álláspontunk ebben a kérdésben.

Ön azt a címet adta az interpellációnak, hogy az Orbán-kormány elárulta a családi gazdaságokat. Tisztelt képviselő asszony, engedje meg, hogy ajánljam a figyelmébe, hogy a családi gazdaságokat nem az Orbán-kormány, hanem az a Bajnai Gordon árulta el, akinek ön most a szekerét tolja, hiszen ne felejtsük el, hogyan fosztotta ki a Hajdú-Bét-károsultakat. Azt gondolom, ez nevezhető igazi árulásnak.

Tisztelt Képviselő Asszony! Ön mindenféle fantasztikus példákat hozott föl, és megint elfeledkezik egy nagyon fontos dologról: az ön harcostársa, Bajnai Gordon 2009-ben, kormányra kerülését követően közel 30 ezer hektár állami föld haszonbérletét juttatta oda négy vagy öt nagygazdaságnak pályáztatás nélkül. Azt gondolom, ha ön valóban az objektív igazságot keresi, akkor ez ellen is fel kellett volna emelni a hangját, és nem állandóan ezt a kormányt kellene önnek mindenféle valótlan tényekkel megvádolni.

De a számok makacs tények, képviselő asszony, önnek is szívesen a figyelmébe ajánlok néhány számot: 2010-ben, a kormányváltást megelőzően az állami földeken 600 bérlő volt, 2014-re ezeknek a bérlőknek a száma 6 ezerre emelkedik. A matematika szerint, ha jól számolom, ez a tízszerese annak, ami az előző kormány alatt volt. A múlt héten kötötte meg az NFA a 3000. haszonbérleti szerződését, és azoknak a birtoktesteknek a nagysága, amelyeket ön oligarcháknak nevez, 25 és 60 hektár közötti területekre esik. Azt gondolom, tisztelt képviselő asszony, ez nem igazán nagybirtoknak nevezhető.

(15.30)

Az interpellációja két példát hozott föl, engedje meg, hogy mind a kettőre válaszoljak. Az egyik az NFA által felhozott példa, hogy az NFA miért nem adja ki a jogerős bírósági ítélettel megállapított adatokat. Tisztelt Képviselő Asszony! Ezt önnek tudni kellene, ön indította a pert az NFA ellen! A Fővárosi Ítélőtábla 2013. október 21-én felfüggesztette az ítélet végrehajtását, és az adatok nem adhatók ki. Miért nem a bírósághoz fordul, miért hozzánk?

De akkor nézzük Kishantost, tisztelt képviselő asszony! Ön bennünket megint olyan dolgokkal vádol, amit a harcostársán, Bajnai Gordonon kellene számon kérni, hiszen 2009-ben a Bajnai-kormány volt az, amely Kishantos vonatkozásában felszámolást indított egy 28 millió forintos bérleti tartozás tekintetében, majd a kormányváltást követően az NFA engedélyezte a Kishantosi Kht.-nak, hogy három évre elosztva kifizesse ezt a tartozást. Képviselő asszony, miről beszélnek önök? Hol van itt az objektív, egyenlő mérce? Nagyon szépen megkérem, hogy nézzenek önmagukba, és - hogy így mondjam - a szekértolója háza táján tessék megnézni, hogy ki van a gazdákkal Magyarországon és ki nem.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
331 204 2013.12.02. 2:14  201-204

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Az ön által feltett kérdésből egyetlenegy mondat volt, ami, azt gondolom, az igazság felé halad: amelyben az szerepelt, hogy valóban olyan kaotikus állapotot örököltünk az előző kormánytól, amely vonatkozásában 2010-től mind a kormány, mind pedig a minisztérium azon fáradozott, hogy azt a húsipart, amelyet az előző kormányok káoszba és adósságba kergettek, teljes mértékben rendbe tegyük.

Nem tudom, a képviselő asszony mennyire van tisztában azokkal az adósságszámokkal, amelyek itt az elmúlt években felhalmozódtak a kormányváltás előtt. Például Kapuvárt 4,5 milliárd forinttal sikerült felszámolásba vinni, de nagyon jelentős volt Pápa tartozása, illetőleg nem volt véletlen, hogy a nagy múltú Gyulai Húskombinát szintén felszámolásban, végelszámolásban ment el. Azt gondolom, a kormánynak azok az intézkedései, amelyek arra irányultak, hogy az önkormányzatokat tulajdonosként behozza ebbe a rendszerbe, illetőleg az önkormányzatoknak lehetőséget biztosítson, hogy ezeket az üzemeket átvegyék és működtessék, mindenképpen olyan reorganizációja, újraszervezése az iparnak, ami, úgy gondolom, követendő példa és minta.

Meg kell kérdezni Gyulán a polgármester urat, az általuk létrehozott cég remekül működteti a nagy múltú üzemet, a múlt hónapban már nyereséget - hogy így mondjam - hoztak létre, és ugyanez mondható el a kaposvári Kométáról. Pápán viszont a kormány szintén tűzoltást tudott végezni: az előző kormány által ránk hagyott több milliárd forintos - hogy így mondjam - követelés tekintetében közel 850 millió forintot fizettünk ki a kistermelőknek és beszállítóknak.

De hogy mondjak néhány dolgot: a piacra jutás segítése a multik vonatkozásában, intézkedéssorozat, 27 százalékról 5 százalékra csökkentettük az áfát, a diszkriminatív árképzés bevezetése (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), azt gondolom, mind-mind azokat a fontos intézkedéseket tartalmazzák, amelyek a húsipar megmentése irányába hatottak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
331 309 2013.12.02. 1:12  306-309

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak egy hozzászólás volt a részletes vitában, illetőleg ezt az akadémikus vitát az általános vita során már lefolytattuk. Amit most Varga Géza elmondott, az elég messze áll az igazságtól, ugyanis a korábbi jogszabály, a Nemzeti Földalapról szóló törvény 1 hektárig biztosít lehetőséget arra, hogy az NFA pályáztatás nélkül földet értékesítsen. Az élet ezen túllépett. Rengeteg olyan terület volt egy-egy gazdaság, illetve birtok közé beékelődve, amely az állam tulajdona volt, de nem nagyon lehetett hasznosítani semmire. Ez pontosan azt segíti elő, hogy az ott élő emberek ezeket a területeket pályáztatás nélkül megvásárolják.

Ezt a vitát már lefolytattuk, csak erre az egy dologra szerettem volna reagálni, merthogy más hozzászólás nem volt. Ez valóban egy olyan jogszabály, amely a benne megfogalmazott elvek és feltételek mentén kívánja elérni a közvetlen hatását.

Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
331 315 2013.12.02. 3:02  310-315

DR. BUDAI GYULA (Fidesz). Előterjesztőként néhány gondolatot hadd mondjak el. Az általános vitához képest öröm volt hallani, hogy a Jobbik Magyarországért támogatja ezeket az előterjesztéseket. Az általános vitában, amelyben nem Varga képviselőtársam, hanem Magyar Zoltán képviselőtársam vett részt, azért még ez nem volt ennyire kikristályosodva. Azért még itt voltak fenntartások ebben a kérdésben. Azt gondolom, hogy az a bizottsági módosító, ami a földhasználat tekintetében, hogy így mondjam, az európai uniós normákhoz igazítva rendezi ezt a problémát, nagyon sok gazdálkodónak azt a korábbi problémáját fogja rendezni, ami a túligénylés vagy a használat nem igazolása kapcsán az MVH irányából fölmerült.

Úgy gondolom, hogy ez a javaslat összességében valóban egy olyan javaslat, amely mindenképpen támogatásra méltó. Ugyanis olyan nagyon régi problémák végére tesz remélhetőleg pontot, amelyeket már az elmúlt néhány évben igyekeztünk megoldani, de a jogkövető magatartás vonatkozásában, hogy így mondjam, a szereplők mindig keresték azt a lehetőséget, amikor akár a vis maior, akár a földhasználat tekintetében valamilyen kibúvót tudtak találni. Úgy gondolom, hogy összességében ez egy támogatható javaslat, és valóban, a legfontosabbnak a földhasználaton kívül annak a problémakörnek a megoldását látom, hogy a kkv-törvénybe beemelésre kerülnek az őstermelők és a családi gazdálkodók.

Ugyanis valóban nagyon jelentős problémát jelent a mezőgazdaságban a finanszírozás, hogy miként tudják azok a kis- és közepes családi gazdaságok finanszírozni önmagukat a fejlesztések kapcsán. Ugyanis az nem vitakérdés, azt gondolom, köztünk, hogy a földalapú támogatások és a pályázati lehetőségek nem adnak akkora lehetőséget a finanszírozás tekintetében. A Magyar Nemzeti Bank növekedési programja viszont egy olyan, hogy így mondjam, lehetőséget kínál tálcán ezeknek az őstermelőknek és családi gazdaságoknak, hogy ebben részt vehetnek, azzal a közel 2,5 százalékos hitellehetőséggel pedig újabb tőkét tudnak biztosítani a gazdaságoknak. Mi ezt a hiányt próbáltuk megoldani. Mi is valóban észleltük ezeket a problémákat, nagyon sok megkeresés érkezett hozzánk.

Azt gondolom, hogy ennek az elfogadásával ez a probléma megoldódik, és ezáltal az agráriumnak azok a szereplői, akik valóban tőkeszegények, tőkéhez fognak jutni. Azt gondolom, hogy ez a javaslat, úgy látom, konszenzusos alapon, mindenki által támogatható lesz.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
334 106 2013.12.09. 2:10  101-110

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A Vidékfejlesztési Minisztérium a múlt héten fejezte be azt a nyolc állomásból álló országjárást, amelynek fő mottója az volt, hogy "GMO-mentes Magyarországért". Ezen rendezvénysorozat kapcsán nagyon sok gazdálkodóval és olyan civil szervezetekkel találkoztunk, akiknek szerettük volna elmondani, hogy valójában mi is annak a stratégiának a lényege, amelyet a kormány és a minisztérium képvisel ebben a kérdésben.

Valóban, ahogy ön is mondta, az egyik legfontosabb döntés a 2012. január 1-jén hatályba lépett alaptörvényünk XX. cikkelyében rögzített GMO-mentes mezőgazdaság meghatározása. Nagyon fontos döntés volt ebben a kérdésben az a 2006-os országgyűlési határozat, amely Magyarország számára a védzáradék lehetőségét kötötte ki, illetőleg kimondtuk a GMO-növények termesztésbe vonásának tilalmát. De szintén nagyon fontos jogszabályi rendelkezés volt a 2013. július 1-jén hatályba lépett büntető törvénykönyv rendelkezése, amelyben új tényállásként szerepel a géntechnológiailag módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettség megszegése. Dolgozik a tárca azon is, hogy Magyarországon GMO-mentes jelölésről szóló jogszabály jöjjön létre, vagyis az, hogy a lakosság, a fogyasztók, akik nap mint nap vásárolnak a különböző üzletekben, dönteni tudjanak, hogy milyen terméket kívánnak megvásárolni, és mi ezt a GMO-mentes jelöléssel kapcsolatban kívánjuk meghatározni.

Ugyanakkor a hatóság is jelentősen végzi a munkáját. 2012-ben fokozott ellenőrzés indult, évente 400-500 élelmiszer- és takarmányminta ellenőrzése történik meg. Az ellenőrzött termékeknek mintegy 23 százaléka tartalmaz csak GMO-t, és ennek mindegyike a 0,1 százalék alatti (Az elnök csenget.) mértéknél marad.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
334 110 2013.12.09. 1:04  101-110

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: (Mikrofon nélkül:) Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném még arról is tájékoztatni, hogy nemcsak az élelmiszer-biztonság fontos a minisztérium számára (Közbeszólások: Mikrofon!), hanem az agrárágazatnak egy nagyon fontos területe a vetőmagtermesztés is. Bocsánat! (Kézbe veszi a mikrofonját.) 2013. november 19-éig összesen 845 vetőmagmintát vizsgáltunk meg, a Nébih ezt a vizsgálatot lefolytatta, és a vizsgálat eredményeképpen 23 esetben mutatott ki GMO-t, s ezen vetőmag-forgalmazókkal szemben eljárást indítottunk. Sajnos még mindig próbálkoznak a nagy vetőmag-forgalmazók, hogy akár kukorica, akár csemegekukorica, akár repce tekintetében GMO-val szennyezett vetőmagot hozzanak forgalomba.

Ne felejtsük el, Magyarországon ez stratégiai ágazat, közel 190 milliárdos piac, Európában a harmadikok, a világon pedig a kilencedikek vagyunk. Meg kell őrizni a GMO-mentességünket, nemcsak az élelmiszerek vonatkozásában, hanem a vetőmagok vonatkozásában is.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
334 114 2013.12.09. 2:07  111-118

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Én úgy gondolom, hogy önöknek van a legkevesebb joga ebben a témakörben megszólalni, mert az önök kormánya alatt, 2005-ben azért volt háromhetes gazdatüntetés Budapesten, mert önök elfelejtették kifizetni a földalapú támogatásokat, majd ezt követően is hol kifizették, hol nem, de mindig késve fizették ki, tisztelt képviselő úr. Viszont én úgy tudom, hogy az ön által tulajdonolt cég, amelyikben ön is tulajdonos, vagy a kedves édesapja, az megkapta a támogatást, tehát azért a családi öröm megvan önöknél, tisztelt képviselő úr.

De hogy néhány adatot mondjak önnek, 2013. november 30-áig az MVH a 177 ezer ügyfélből 170 ezer ügyfél részére átutalta a támogatást (Gőgös Zoltán: De mennyit?), körülbelül 140 milliárd forintot fizetett ki. 7 ezer ügyfél maradt fönn a vizsgálati időszakban, a túligénylés, az egymás területére történő ráigénylés, illetőleg annak a vizsgálatnak az eredményeképpen, amelyet ön is itt kifogásolt a parlamentben.

Tisztelt Képviselő Úr! Ha mi nem folytatjuk le azokat a vizsgálatokat, amelyekre ön hivatkozott, akkor most, a mai napon azt a kérdést teszi föl nekem, hogy miért nem vizsgáltuk ki azokat a cégeket, amelyekkel kapcsolatban ön itt interpellált meg azonnali kérdést tett föl a parlamentben, és mi olyan cégeknek fizetünk ki jogtalanul támogatást, amelyekre vonatkozóan ön kérdést tett föl. Tehát én úgy gondolom, képviselő úr, önnek van itt legkevesebb joga ebben a kérdéskörben a parlamentben megszólalni.

Ami pedig az agrárkamarát illeti, tisztelt képviselő úr, nagyon röviden engedje meg, én nagyon jól tudom, hogy önöknek nem tetszik a jelenlegi agrárkamarai rendszer. Az ok nagyon egyszerű: mert kikerült az a klientúra, akit önök tettek oda, azok a képviselők, volt párttitkárok (Közbeszólások, derültség az MSZP soraiban.), téeszelnökök és mindenki, akik az ön érdekeit képviselték az agrárkamarában. (Az elnök csenget.) Természetesen úgy gondolom, tisztelt képviselő úr, hogy ez az agrárkamara most alakult meg márciusban, adjuk meg a lehetőséget, hogy bebizonyítsák, hogy sokkal jobban működik (Az elnök csenget.), mint az önök kormányzása alatt. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
334 118 2013.12.09. 1:01  111-118

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Én nem minősítem az agrárkamara elnökét úgy, mint ön, és az agrárkamara elnökének szíve joga, szíve joga, hogy az MVH elnökének ír, és érdeklődik arról, hogy az általa képviselt tagság bizonyos tagjai miért nem kapták meg a támogatást.

(15.50)

Én most válaszoltam önnek erre a kérdésre, tisztelt képviselő úr, ugyanakkor nem értem, hogy önnek miért csak akkor esik le a tantusz, amikor a legfőbb ügyész ugyanazt válaszolja önnek az MVH-s büntetőeljárásban, amit én mondtam, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal nyomozása derítette föl azt a maffiaszerű hálózatot, amelyre vonatkozóan mi adtunk tájékoztatást az Alkotmányvédelmi Hivatalnak és a hatóságoknak.

Képviselő úr, nem kérem, hogy higgyen nekem, de miután a legfőbb ügyész megerősíti önnek azt, amit én elmondtam, fogadja el az én válaszom is ebben a kérdésben. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
335 4 2013.12.10. 5:07  1-4

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Engedje meg, hogy én ne folytassam azt a stílust, amit ön tegnap itt már az azonnali kérdések során, illetőleg a mai napirend előttijében próbált a tisztelt Házban meghonosítani. Ugyanis számoltam, öt perc alatt körülbelül hatszor mondta, hogy hazudtunk, én hazudtam, a kormány hazudott. Én nem fogom önt hazugnak nevezni, egyrészt mert tisztelem önben a nőt, másrészt pedig a stílus maga az ember, tisztelt képviselő asszony.

(9.10)

Ugyanakkor engedje meg, hogy egy nagyon fontos észrevételt mondjak önnek: én közel 20 évi ügyvédi praxissal nem venném a bátorságot, hogy egy általam nem ismert és nem látott elsőfokú bírósági ítéletre, amelyről itt folyamatosan szó van, hivatkozzak, és ebből konkrét állításokat vonjak le. Én azt gondolom, hogy ha ön egy picit jobban tájékozódott volna, akkor önnek a kollégái elmondják, hogy ez nem egy jogerős döntés volt, és ez ellen a döntés ellen van jogorvoslati lehetőség.

Ugyanakkor ön azt mondja, hogy a bíróság azt állítja, hogy Kishantosnak nincsen tartozása. Tisztelt képviselő asszony, én nagyon szívesen át fogom önnek adni a Fővárosi Ítélőtábla 2010-ben kelt jogerős ítéletét, amelyben a következőket mondja ki Kishantos vonatkozásában: "Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest - ez a Kishantosi Nonprofit Kht. -, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 27 millió forintot, valamint 9 millió forint kamatot.". Ez pedig nem másból ered, mind a haszonbérleti díjból felhalmozódott tartozásból.

Én azt gondolom, hogy ön egy olyan pártnak a tagja, amely folyamatosan a jogállamiságról beszél itt a parlamentben, ugyanakkor most valahogy erről hirtelen megfeledkeztek, és egy konkrét ügyben, úgy látom, a jogállamiság nem számít semmit, nem számít az, hogy nincs egy jogerős ítélet ebben az ügyben, és önök semmi másra nem használják fel Kishantost, mint politikai haszonszerzésre. Ugyanakkor attól, hogy ön és a pártja nem veszik tudomásul a Fővárosi Ítélőtáblának ezt a döntését, és nem veszik tudomásul, hogy a Legfelsőbb Bíróság 2010 októberében jogerős végzésében a Kishantosi Nonprofit Kht. felülvizsgálati kérelmét is elutasította, az az önök szuverén joga, ugyanakkor akkor ne tessék bennünket állandóan a jogállamiságról és a demokráciáról kioktatni itt a parlamentben, ha önök egy konkrét ügyben ezt nem veszik tudomásul. (Soltész Miklós: Siralmas!)

Tisztelt képviselő asszony, ha én osztom az ön álláspontját ebben a kérdésben, és ön azt mondja, hogy a Kishantosi Nonprofit Kht.-nak nem volt tartozása, és Ácsné mindenhol azt hangoztatja, hogy neki ebben a kht.-ban vagy kft.-ben csak 5 százalék tulajdona van, akkor mi az oka, hogy mindenhol ő szerepel, hol civilként, hol pedig az Élőlánc elnökeként jelenik meg, amikor civilként kell, akkor civilként, amikor pedig olyan a helyzet, akkor pedig politikusként lép elő (Dr. Rétvári Bence: Hoppá! - Soltész Miklós: Nocsak, nocsak! - Dr. Szél Bernadett közbeszól. - Soltész Miklós: Nocsak, ki beszél?!), de ugyanakkor ha valaki kritikát fogalmaz meg közszereplővel szemben, akkor ő megint hirtelen civillé válik ebben a dologban.

De visszatérve, tisztelt képviselő asszony, ha nincs tartozása ennek a kft.-nek, ha nincs tartozás (Dr. Szél Bernadett közbeszól.), amit ön vitat a jogerős ítélet alapján, akkor tessék megmondani nekem, hogy Ács Sándorné a Kishantosi Nonprofit Kht. nevében 2011. szeptember 20-án miért írt alá egy megállapodást, amelyben elismerte a 27 millió forint tartozását, az NFA nagylelkűen elengedte a 9 millió kamatot valakinek a közbejárására (Dr. Szél Bernadett közbeszól.), és a megállapodás a következőket tartalmazza: az első fokon a bíróság ilyen és ilyen számú ítéletében, valamint a Fővárosi Ítélőtábla ilyen és ilyen számú ítéletével földhaszonbérleti szerződésből eredő haszonbérleti díj és késedelmi kamat megfizetésére kötelezem magam, Ács Sándorné írta alá, nagyon szívesen megmutatom önnek. Ugyanakkor itt szerepel, hogy 2011 szeptemberétől 2014 januárjáig Ács Sándorné a kft. nevében milyen törlesztési részletekben fogja ezt a 27 millió forintot kifizetni. (Dr. Szél Bernadett: És az miből származik?)

Tisztelt Képviselő Asszony! Nagyon szépen megkérem önöket, ha önök nincsenek tisztában a tényekkel (Dr. Szél Bernadett közbeszól.), akkor nyugodtan kérdezzenek (Dr. Szél Bernadett: Kérdezek, nem válaszol!), segítünk önnek. Én nagyon szívesen átadom önnek ezt a megállapodást, a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét is nagyon szívesen átadom önnek (Dr. Szél Bernadett: Válaszolni tessék!), és akkor fogalmazzák meg az álláspontjukat. Ha nem, ott van az önök remek frakcióvezetője, Schiffer András, aki a jogállamiság nagy harcosa, jogvédő, akkor legalább konzultáljanak, hogy az, hogy elsőfokú ítélet, mi az, hogy jogerős ítélet (Dr. Szél Bernadett: És a kérdésre válaszol?!), mi az, hogy megállapodás, és mi az, hogy bérletidíj-tartozás. (Dr. Szél Bernadett közbeszól. - Sebestyén László dr. Szél Bernadettnek: Fogja már be a száját! - Dr. Szél Bernadett: Ez benne lesz!)

Köszönöm szépen, képviselő asszony. (Taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Szél Bernadett távozik az ülésteremből. - Soltész Miklós: Eddig tart a parlament! Nincs, megszűnt az LMP. - Dr. Budai Gyula: Elment?)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
337 70 2013.12.16. 4:23  67-73

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Megígérem önnek, de nem az ön kérésére egyébként, hogy nem kívánom azokat már hatályban lévő jogszabályokat és intézkedéseket felsorolni, amiket ön ugyan nagyon nem szeret, de ezek tények. És mind a három kérdésére fogok önnek válaszolni. Eddig is szoktam válaszolni az ön kérdésére. Az más kérdés, hogy önnek nem tetszik az én válaszom, de ez az ön problémája.

2011-ben tíz nemzeti park igazgatósága kapott forrásokat arra vonatkozóan, hogy az úgynevezett zsebszerződésekkel érintett területek tekintetében akár kisajátítás, akár adásvétel jogcímén területeket szerezzen vissza. 2012-ben 1 milliárd 50 millió forint állt a tíz nemzeti park igazgatóságának rendelkezésére, és ebből 2051 hektár területet vásároltak meg, illetve sajátítottak ki. 2013-ban a nemzeti parkoknak 1 milliárd 850 millió forint állt rendelkezésükre, és ebből 2338 hektárt vásároltak meg adásvétel jogcímén, 190 hektár vonatkozásában rendeltek el kisajátítást. Szeretném az ön figyelmébe ajánlani, hogy nemcsak az Őrségi Nemzeti Parkról van szó, hanem a Kiskunságban is voltak ilyen kisajátítások és ilyen vásárlások. Tehát a kormány által deklarált 4 ezer hektáros állami tulajdonba vétel, ami ki volt tűzve célként, megvalósult. Ugyanakkor szeretném önt tájékoztatni, hogy 2014-ben 1,6 milliárd forint áll a nemzeti parkok rendelkezésére.

Az NFA vonatkozásában a következőről szeretném önt tájékoztatni, képviselő úr. Az NFA-nak ebben az évben közel 4 milliárd forint állt rendelkezésére, hogy az állam által deklarált elővásárlási jogát gyakorolja. Ezt meg is tette, és a mai napig az NFA ebből a 4 milliárd forintból 6453 hektárra jelentett be elővásárlást, és vásárolt meg ebben az évben. Úgy gondolom, képviselő úr, hogy itt már közel 10 ezer hektár nagyságú területről beszélünk. Én nem kívánok önnel itt vitába szállni azzal, amit ön mondott, hogy az ön információi szerint közel egymillió hektár olyan terület van külföldiek, hogy így mondjam, használatában, ami zsebszerződéssel érintett. Úgy gondolom, hogy ez a terület jóval kevesebb ennél.

Ugyanakkor az a jogszabály, amit a parlament elfogadott, a 2013. július 1-től hatályba lépett új Büntető Törvénykönyv alapján kizárja, hogy a külföldiek zsebszerződés útján földterületet vásároljanak, mindenképpen gátat vetett annak, hogy az ilyen jellegű jogügyletek, hogy így mondjam, törvényesek legyenek.

A következő kérdése, hogy milyen intézkedések voltak a zsebszerződések tekintetében. 2012-ben 34 bejelentés érkezett a minisztériumba, ezt továbbítottuk az ügyészségnek, 2013-ban 19 bejelentés érkezett, ezt is az ügyészségnek és a rendőrségnek továbbítottuk. 2012-ben az ügyészség egy esetben indított keresetet semmis szerződéssel kapcsolatban, 2013-ban már 12 esetben indított keresetet semmisségre való hivatkozással. Az ügyvédi kamara abban a körben, hogy hány ilyen jellegű eljárás indult ügyvédek vonatkozásában, nem tudott tájékoztatást adni, mert az új büntető törvénykönyv hatálybalépéséig közokirat-hamisítás miatt folyt eljárás. 2013. július 1-jétől pedig nem indult eljárás ilyen dologban.

Hogy miért vettük le napirendről a törvényt? Nagyon egyszerű: az elmúlt időszakban számos olyan földhasználattal kapcsolatban érkezett bejelentés, ami miatt meg kell fontolni, hogy a büntető törvénykönyv módosítása is szükséges.

Köszönöm szépen, képviselő úr. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
337 195 2013.12.16. 2:04  192-195

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Nem Bitay Márton mondta, hanem én mondtam, hogy néhány ember kormányellenes hangulatra kívánja felhasználni azt, hogy a földalapú támogatások körül zűrzavaros helyzetet alakítanak ki. Ennek pedig az apropója nem volt más, mint hogy a múlt héten tájékoztattuk a nagy nyilvánosságot, hogy a Világgazdaság felelős szerkesztője, Újvári Miklós úr 232 hektárra jelentett be úgy támogatási kérelmet, hogy nem volt jogosult, majd ezt követően, miután én megtettem ez ügyben a feljelentésemet a NAV-hoz, másnap Újvári Miklós úr távozott, és azóta senkinek nem árulja el, hogy mi volt az oka, hogy más használatában, művelésében levő területre jogosulatlanul nyújtott be támogatási kérelmet.

Egyébként, tisztelt képviselő asszony, amikor önök elmondanak tényeket, nem nagyon látnak a dolgok mögé. Ebben az évben 177 ezer támogatási kérelem érkezett be, ebből a MVH 170 ezer támogatási kérelmet fizetett ki, ennyinek fizetett előleget, 140 milliárd forintot. 7 ezer kérelem maradt fenn és a 7 ezer kérelem ellenőrzése a túligénylés, a kettős igénylés, illetőleg a függőben levő földhivatali bejegyzések miatt van még. Ugyanakkor az MVH folyamatosan dolgozza fel ezeket a túligényléseket, kettős igényléseket, és folyamatosan fizeti ki a gazdálkodóknak az előleget.

Egyébként azt gondolom, hogy az MVH rendszere vonatkozásában a Vidékfejlesztési Minisztérium tette meg azt az intézkedést, amelynek alapján az MVH egyik felelős vezetője és másik három nem MVH-s dolgozó a rendőrség szeretetét élvezi. Folyik az ügy kivizsgálása, és folyik annak az ügynek a felderítése, amely vonatkozásában több száz millió forint európai uniós támogatást mentettünk meg a gazdáknak.

Köszönöm szépen.

(17.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
338 20 2013.12.17. 4:55  17-20

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, már-már a bajai videóhoz hasonló események zajlanak le, csak most nem egy választást kívánnak meghamisítani, vagy kívánnak valótlan adatokat kiállítani, hanem a földalapú támogatásokban, annak megszerzésében olyan prominens személyek, a baloldalhoz köthető prominens személyek jelennek meg, mint Újvári Miklós, aki a Világgazdaság felelős szerkesztője. Újvári Miklós 2013-ban május 17-én nyolc darab területre, összesen 232 hektárra jelentett be támogatási igényt úgy, hogy ezek a területek se nem a használatában, se nem a tulajdonában, sem semmilyen jogcímen nem voltak Újvári Miklóshoz köthetőek.

Amikor 2013 októberében a rájelentkezés kiderült, és az ügy sértettje, Péter Mihály fölvette a kapcsolatot Újvári Miklóssal, Újvári Miklós másnap azonnal lejelentkezett a területekről.

(9.50)

Ekkor derült ki egyébként, hogy azzal az ügyfél-azonosító kóddal, amellyel be lehet jelentkezni az MVH ügyfélkapuján keresztül a területekre, Újvári Miklós nem rendelkezett, és más személy volt, aki a bejelentkezést végrehajtotta a nevében.

Én azt gondolom, hogy eddig a történet egy Btk.-tényállást valósít meg, mégpedig a költségvetési csalás kísérletét, és ennek megfelelően a Vidékfejlesztési Minisztérium a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz fordult, és bejelentést tett, hogy ebben az ügyben járjanak el, és vizsgálják ki ezt az ügyet.

Sajnos, egyértelműen megállapítható, hogy bizonyos kormányellenes körök, kihasználva a földalapú támogatások körül kirobbant vitákat, arra használják föl ezt az eseményt, hogy a gazdálkodókban kormányellenes hangulatot váltsanak ki. Az elmúlt hetekben a szocialisták részéről, illetve Gőgös Zoltán részéről többször támadták a kormányt abban a kérdésben, hogy miért késik a támogatások kifizetése, holott nagyon jól tudjuk (Zaj. - Az elnök csenget.), tisztelt képviselőtársaim, hogy az MVH a 177 ezer kérelemből 170 ezerben fizetett 50 százalékos előleget közel 140 milliárd értékben, és a fennmaradó további előleget 2014 januárjában az MVH ki fogja fizetni a gazdák részére.

Ha jól látjuk, akkor ez a történet két szálon fut. Egyrészt itt vannak azok a szervezett bűnözői körök, akik kihasználva az európai uniós támogatások adta lehetőséget, ebben az évben megpróbáltak több száz millió forintot a magyar gazdáktól megszerezni. Ebben a témában a minisztérium időben észlelte a visszaélés lehetőségét, az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz fordultunk, és az Alkotmányvédelmi Hivatal fölgöngyölte ezeket a bűnözői köröket, és ennek eredményeképpen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozást rendelt el, és jelen pillanatban négy személy előzetes letartóztatásban van. Ezen személyek közül az egyik az MVH vezető beosztású dolgozója.

Ugyanakkor a másik kör pedig azon, hogy így mondjam, önmagukat újságíróknak nevező személyek próbálkozásai, amely egyértelműen arra vetíti az egész dolgot ki, hogy megpróbálnak támogatási kérelmek benyújtásával zavart, bizonytalanságot generálni a gazdák között, és ezáltal, a politika erre ráülve kormányellenes hangulatot teremt a magyar gazdák között.

Tisztelt Képviselőtársam! Szeretném önt megnyugtatni, hogy az a 7 ezer kérelem, amelynek az ellenőrzése folyik, folyamatosan történik. Az MVH időben be fogja fejezni ezen kérelmek ellenőrzését, és az a 7 ezer gazdálkodó, aki ilyen események miatt nem kapta meg a neki járó 50 százalékos előleget, hamarosan meg fogja kapni, a minisztérium pedig minden ilyen esetben a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz fog fordulni, hogy ezeket a személyeket megfelelően felelősségre vonják.

Egyébként zárójelben kívánom megjegyezni, hogy Újvári Miklós azzal, hogy miután az ügy kirobbant, másnap bejelentette a lemondását és távozott a Világgazdaságtól, egyértelműen beismerte a felelősségét.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)