Készült: 2020.08.14.19:01:26 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
14 144 2010.06.14. 1:25  143-146

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A Gyurcsány-Bajnai-korszak kormányai az állami földek hasznosítása során azt a gyakorlatot alakították ki, hogy az eladásra, illetve a haszonbérletre felkínált földterületeket nem helyrajzi számonként, hanem nagy egységben összevonva, több száz vagy akár több ezer hektáros csomagban hirdették meg eladásra, haszonbérbe adásra, és a kikiáltási ár akár milliárdos nagyságrendet is elérhetett.

Ennek következtében azok a gazdák, akik a felkínált földterületekből gazdaságuk szomszédságában lévő kisebb földrészleteket szerettek volna megszerezni, erre teljesen eredménytelenül pályáztak, hiszen csak akkor tudták volna a gazdaságuk földalapjának kiegészítéséhez szükséges területét megszerezni, ha az egész meghirdetett értékesítési egységre ajánlatot tettek volna. Ebből a gyakorlatból is világosan látszott, hogy a szocialista-szabad demokrata kurzus a saját klientúrájához tartozó spekuláns tőkés csoportoknak kívánt előnyt részesíteni ezen pályázatok során.

Tisztelt Miniszter Úr! A nemzeti együttműködés kormánya kíván-e ezen a családi gazdaságokat sújtó, a földhöz juttatás esélyeit minimalizáló káros gyakorlaton változtatni?

Miniszter úr, várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
41 158 2010.11.02. 1:30  157-160

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! A Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást folytat 2009 áprilisa óta különösen nagy kárt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt, a magyar állam tulajdonát képező sukorói ingatlanok cseréje miatt, amely csere tekintetében a magyar államot több mint 1,3 milliárd forint kár érte.

A nyomozás során a Központi Nyomozó Főügyészség gyanúsítottként hallgatta ki Tátrai Miklóst, a vagyonkezelő volt vezérigazgatóját és Császy Zsoltot, a vagyonkezelő volt értékesítési igazgatóját, majd kezdeményezte előzetes letartóztatásukat.

Időközben az Orbán-kormány a Gyurcsány-kormány azon határozatát, amely a King's City sukorói kaszinóberuházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította, hatályon kívül helyezte. A nyomozás elrendelését követően Schiffer András, az LMP frakcióvezetője büntető feljelentést tett hivatali visszaélés bűntette miatt Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök ellen. Az elmúlt időszak információi szerint a nyomozást folytató Központi Nyomozó Főügyészség előterjesztést tett a főügyészséghez országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozóan. Kérem a legfőbb ügyész urat, hogy erre vonatkozóan nyilatkozzon.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
51 42 2010.11.23. 12:50  17-83

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Érdeklődve hallgatom itt a vitát a kollégák és a nem kollégák között a kormány által előterjesztett törvényjavaslatról, egy dologban azonban, én úgy látom, mindenki egyetért, hogy az irány az helyes, tehát az alapelvek jók; Bárándy képviselőtársammal is a bizottság ülésén azért ebben egyetértettünk. És abban is egyetértünk, tisztelt képviselőtársaim, hogy valamit kell tennünk a jelenleg hatályos anyagi és eljárásjogi jogszabályokkal, hogy tovább tudjunk lépni egy új, egységes anyagi jogi, illetve eljárásjogi szabályozás megalkotása tekintetében, mert nagyon sok olyan tényállás- és eljárásjogi intézmény van, ami szerintem már egy kicsit meghaladódott, az idő túllépett rajta, vagyis a gyakorlat gyorsabban haladt ebben az időszakban, mint maga az anyagi és az eljárásjogi jogszabály.

Tehát én úgy gondolom, hogy ez a vita egyrészt abból a szempontból jó alapot ad ahhoz, hogy megvitassuk, hogy a különböző parlamenti pártokon belül található kollégáknak mi az elképzelése a közeljövőre ebben a dologban, ami szerintem nagyon távol nem áll egymástól, itt olyan részletszabályokon vitatkozunk, ami szerintem egy szakmai egyeztetés keretében nagyon rövid időn belül megoldható. Ugyanakkor a főbb elvekben, ami magának az egész törvényjavaslatnak a tárgyalását teszi időszerűvé, úgy gondolom, hogy egyetértenek a pártok. Én ezt vélelmeztem, ezt hallottam akár a Jobbik képviselője, akár Bárándy képviselőtársam elmondása alapján. Itt nem csak a belső jog szorításának kell megfelelnie e törvény módosításának, azért az Európai Unió is elvár tőlünk elég sok mindent, hogy a belső jog normatíváit valamilyen mértékben azért próbáljuk közelíteni azokhoz az uniós rendelkezésekhez, ami egyébként ránk is vonatkozik, és majd a közeljövőben megalkotásra kerülő új anyagi, illetve eljárásjogi jogszabályok már magukba fogják ezeket az elvárásokat foglalni teljes mértékben. Plusz az Alkotmánybíróság döntése is jelentős mértékben kell hogy valamilyen irányban akár a büntető anyagi, akár az eljárásjogi szabályozást eltolja. Tehát nem hiszem, hogy az itt megfogalmazott kérdésekre a választ ebben a törvényjavaslatban kell majd megkapnunk, hanem majd egy kidolgozásra kerülő új, egységesen meghatározott anyagi és eljárásjogi jogszabályban.

Persze azokban a dolgokban, amiben viszont az idő már meghaladta a hatályos jogszabályokat, azokban valamilyen formában tovább kell lépnünk, és szükség van a jogalkalmazási tapasztalatok szerinti pontatlan előírások javítására. Tehát mindenképpen korrigálnunk kell azokat a dolgokat, amelyre a jelenlegi hatályos jogszabályok nem adnak választ. Itt több olyan dolog került az elmúlt időszakban napirendre, ami akár ügyvédi, akár ügyészi, akár bírói szakmai beszélgetéseken napi téma. Például itt van az előzetes letartóztatás jogintézménye, hogy ebben mi lenne az az üdvözítő megoldás, amely magát a jogintézményt végre a helyére tenné. Én ügyvédként elmondhatom, hogy nem azzal kell küzdenünk - de ebben szerintem Gaudi-Nagy Tamás is megerősítene engem -, hogy itt több oldalon keresztül egy fellebbezésben fejtsük ki, hogy a bírói végzés miért nem helytálló, és miért mindig ugyanazokat a gumiszabályokat alkalmazzák. Tehát ebben valamilyen elmozdulást kell szerintem kiharcolnunk, a szakmának kell elmozdulást kiharcolni. Én azt látom, amit itt a kormány is képvisel, hogy ennek a sokkal rendszeresebb felülvizsgálata egyelőre megoldást ad ebben a kérdésben. Az átfogó jogi szabályozás egy sokkal bonyolultabb szakmai egyeztetést fog megkívánni ebben a tekintetben. Az, hogy lehetőség van arra, hogy az előzetes letartóztatást rendszeresebben vizsgáljuk felül, szerintem egyelőre ezt a problémát valamilyen mértékben kezelni tudja.

Ugyanehhez a témához kapcsolódik itt a lakhelyelhagyási tilalommal kapcsolatos módosítás. A gyakorlat az, hogy vagy a házi őrizet, vagy a lakhelyelhagyási tilalom, azért az elkövetők ezt megszegték elég rendesen. Igazán nem volt semmilyen visszatartó erő abban a kérdésben, hogy milyen szankciót kell alkalmazni ebben a vonatkozásban. A most beemelt rendelkezés szerintem a szigorítás felé halad, és valóban valamilyen szankciót kell e mögé a jogintézmény mögé tenni. Én itt azzal, hogy ebben a kérdésben a fogolyszökést is vizsgálni kell, teljes mértékben egyetértek, úgy gondolom, hogy ez elegendő visszatartó erőt fog jelenteni azon személyek számára, akik a kényszerintézkedések közül ezt az enyhébb fokozatú kényszerintézkedést alkalmazzák velük szemben. Tehát én mindenképpen úgy gondolom, hogy ez pontosan egy olyan jogintézmény, amit a gyakorlat már túllépett, és magában a törvényben, a hatályos Btk.-ban ez nem megfelelő módon van szabályozva.

Itt a titkos adatszerzéssel kapcsolatban a Jobbik képviselője több mindent elmondott. Valamilyen formában érintett lettem ebben a titkos adatszerzésben, mert sajnos a múlt héten szembesültem azzal, hogy a személyem vonatkozásában milyen adat- és információgyűjtés folyt, hogy most a titkosszolgálatok vagy magánnyomozói szervezetek révén, de mindenképpen ebben, úgy gondolom, az a tágítás, hogy a szolgálatokon kívül az ügyészség is kapjon jogosítványt, és ezáltal nagyobb kontroll alá kerüljön, egyébként szerintem jelen pillanatban ez sem a teljes megoldás, mert ennek is teljesen átfogó szabályozása kellene, meg kellene határozni, hogy kik azok, akik nem végezhetnek ilyet, sokkal súlyosabb szankciókkal kellene szerintem szankcionálni a személyes adat megsértését vagy a bűnügyi személyes adat megsértését. Tehát szerintem a jelenlegi szankciók nem adnak olyan visszatartó erőt, nem abban az irányban ösztökéli azokat a magánnyomozói szervezeteket vagy akár a szakszolgálattól felkérést kapó egyéb cégeket, amelyek ezekben szerepet vállalnak. Tehát mindenképpen valamilyen megoldást ad, de ez a megoldás nem az a megoldás, amire én a végleges formában gondolok. Tehát úgy gondolom, ez egy eléggé érzékeny területe az anyagi és eljárásjognak, illetve a Btk.-nak, amelyben mindenképpen egy olyan konszenzust kell majd kialakítania a pártoknak, ami ugyan teljes mértékben az információgyűjtést, -szerzést nem fogja kizárni, de próbáljuk meg olyan minimális szintre csökkenteni, amely valamilyen védettséget ad nemcsak az országgyűlési képviselőknek, hanem minden magyar állampolgárnak ebben a vonatkozásban.

A korrupcióról szóló rendelkezések tekintetében természetesen az, hogy a választottbírákat bevonjuk ebbe a rendszerbe, az egy nagyon jó dolog. Én úgy gondolom, hogy ennek a parlamentnek feladata, hogy egy olyan korrupcióellenes jogszabályt alkosson, amely végre teljes mértékben meghatározza a fogalmát, meghatározza azt a személyi kört, meghatározza azokat az elkövetési magatartásokat, amely ebben a kérdéskörben meghatározható. Úgy gondolom, hogy jövő június körül ebben a kérdésben valóban meg kellene alkotni egy olyan jogszabályt, amely konkrétan, kifejezetten a korrupcióra és a korrupcióellenes harcra vonatkozóan határozza meg azokat a jogszabályi kereteket, amely alapján a nyomozó hatóságok, illetve jogalkalmazó szervek eljárhatnak Magyarországon.

Én itt a kábítószerrel kapcsolatos vitába nem kívánok belefolyni. Bárándy képviselőtársamnak igaza van abban; ha nem a Btk. kerül megnyitásra, hanem az értelmező rendelkezés, akkor ott nagyon nem tudunk mit tenni. Szerintem majd ezt is át kell gondolni. Itt is olyan szakembereket kell bevonni, mert nem a jogász kollégák fogják meghatározni a csekély mennyiséget vagy a jelentős mennyiséget vagy a nagy mennyiséget, hanem majd a szakértők. Itt is annyira felgyorsultak az események a kábítószer-fogyasztás vagy a kábítószer-terítés területén, hogy itt egy teljesen új szabályozásra lesz majd szükség.

(9.50)

Egyelőre ez a rendelkezés egy eseti kezelését adja ennek a dolognak. Tehát ezzel tudunk előrébb menni abba az irányba, hogy majd a későbbiek során megalkotásra kerülő egységes új anyagi jogszabály egy teljes körét fogja meghatározni ezeknek a dolgoknak.

Úgy gondolom, tisztelt képviselőtársaim, összességében véve, hogy az a javaslat, ami előttünk van, azokra a kérdésekre, amelyekre gyakorló jogászok igen nehezen kaptak választ, mert mindig valamilyen olyan problémába ütköztek bele, amit a jelenlegi anyagi és eljárásjogi jogszabályok nem tudtak megfelelően kezelni, választ tudunk kapni. Úgy gondolom, hogy ez a javaslat pontosan ezt a célt szolgálja, és ezért is támogatható ez a javaslat.

Még egyszer mondom: ha elmerülünk azokban a szakmai apró vitákban bizonyos tényállások tekintetében, akkor úgy gondolom, hogy az nem jó irány. Ebben a tervezetben le kellene rakni azokat az alapelveket, azokat az alapokat, amelyek a későbbiek során egy nagyon jó kiinduló támpontot fognak adni abban a kérdéskörben, hogy az új, egységes szerkezetű büntető törvénykönyv, illetve az ahhoz kapcsolódó jogszabályok megalkotása tekintetében milyen irányban haladjunk. Ha ebben meg tudunk állapodni, ha ebben van egy konszenzus, és egyébként ezt a konszenzust kifelé, a nyilvánosság felé úgy tudjuk tálalni, hogy egység van ebben, illetve a legfontosabb feladata a parlamentnek a közbiztonság, illetve az emberek közbiztonságba vetett érzésének a növelése, akkor úgy gondolom, hogy ebben a törvényben lehet egy olyan konszenzus, amelyet támogatni lehet.

Én mindenképpen támogatom a törvény törvényjavaslatát, és úgy érzem, hogy az az irány, amit ebben a javaslatban meghatároztunk, jó, és ezt az irányt kellene követni az elkövetkezőkben. Persze, egy új törvény kidolgozásához nagyon sok szakmai egyeztetésre, szakmai vitára, szakértők bevonására, az európai uniós joggyakorlat értelmezésére és egyéb olyan dologra van szükség, amely mindenképpen abba az irányba fog mutatni, hogy a parlament ebben a kérdésben egységes álláspontot képvisel.

Valóban, nem gondolnám Bárándy képviselőtársamról, hogy ő azért nyújt be módosító javaslatokat, hogy valamilyen ügyben vagy ügyhöz kapcsolódóan vagy egy ügyfélkörnek biztosítsunk előnyt. (Dr. Bárándy Gergely: Így van.) Szerintem ez a jogszabály nem erről szól, abszolút nincs köze ezekhez a dolgokhoz. Persze, nekem nem feladatom Bárándy képviselőtársamat megvédeni, de én ebben a javaslatban nem ezt látom.

Ez a javaslat nem erről szól. Ezért nem értem a Jobbik részéről ezeknek a felvetését. Én igazán itt politikai jellegű megnyilvánulásra vonatkozóan egy szakmai vitában nem nagyon szeretek hangsúlyt adni. Itt a szakmáról vitatkozunk, vitatkozzon a szakma, itt a politikai irányultságot szerintem próbáljuk egy kicsit most félretenni, és kifejezetten szakmai elven próbáljuk megfogalmazni azokat a kétségeinket, azokat az elvárásainkat, amelyek az új, egységes szerkezetű büntető törvénykönyvvel kapcsolatban felvetődnek bennük.

Köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Bárándy Gergely tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
128 156 2011.11.03. 10:06  127-177

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért ma örömmel hallgattam az ellenzéki vezérszónokok közül Ipkovich képviselőtársamat, aki azért a tegnapi bizottsági ülésen sokkal élesebben fogalmazott a legfőbb ügyész pártpolitikai elkötelezettsége vonatkozásában. Úgy látom, hogy eltelt egy éjszaka, és képviselőtársam az ott elmondott érveknek megfelelően azért ezt átgondolta. Sajnálom egyébként, és örülök neki, hogy Bárándy képviselőtársam ilyen jól mosolyog ezen a dolgon, sajnálom, hogy nem volt ott, mert akkor legalább ő is meghallhatta volna, hogy valóban ez a szervezet mennyire volt átpolitizált a rendszerváltást megelőzően. (Dr. Bárándy Gergely: Most meghallgatom.) Köszönöm szépen. Én azért önt végighallgattam, és nem szóltam bele, amikor ön beszélt.

Én azért úgy gondolom, hogy akik abból a közegből jöttek, és ez egyébként igaz Ipkovich képviselőtársamra is, elég jól tudják, hogy a rendszerváltást megelőzően kötelező volt a párttagság az ügyészségen, és valóban velem személyesen fordult elő, hogy mindennap megpróbáltak rávenni arra, hogy belépjek a pártba. Sajnos, a rendszerváltást megelőzően (sic!) az ügyészi apparátusban még mindig nagyon sokan vannak ott azon személyekből, akik az akkori pártállam tagjaként az ügyészi apparátusnak voltak a tagjai. Mégsem támadja őket a szocialista képviselőcsoport olyan hevesen, mint ahogy a volt legfőbb ügyészt, Kovács Tamást sem támadta olyan hevesen. És mit ad isten? A jelenlegi legfőbb ügyészre próbálják ráragasztani azt a politikai tényezőt, amelyet a tegnapi bizottsági ülésen többször megismételtek.

Úgy gondolom, szakmai alapon kellene ezt a vitát lefolytatni. Persze, szakmai alapon azok tudják ezt a vitát lefolytatni, akik belelátnak valójában is, hogy hogyan is működött vagy működik ez az apparátus, és van valami gyakorlati érzékük, és ebbe az irányba próbálják ezt az egész vitát terelni.

Úgy gondolom, hogy az a tervezet, amely a parlament előtt fekszik, valóban olyan szakmai elveket rögzít, amely a korábban véleményem szerint kissé megcsontosodott ügyészi szervezetet, ügyészi apparátust próbálja más irányba vinni. Egy dolgot azonban ne felejtsünk el, képviselőtársaim, azért ez az apparátus valóban - ahogy Ipkovich képviselőtársam mondta - egy katonai apparátushoz hasonlít, alá-fölérendeltségi viszony van, utasításadása van a felettes ügyésznek, mert ez az apparátus csak így tud működni, és így lehet mozgásban tartani, és ezt el kell fogadni. Ha az európai uniós ügyészi szervezetekre kitekintünk, akkor szerintem mindenki elfogadja, hogy azokban az országokban, ahol a demokráciát korábban kezdték el gyakorolni, ott is ugyanúgy működik ez a szervezet, sőt még lehet, hogy inkább utasítási alapon működik az ügyészi szervezet.

Azt gondolom, hogy sokkal inkább érdemes lenne arról beszélni, hogy a már meglévő ügyészi apparátust, szervezetet miként lehetne megerősíteni, miként lehetne azokra a feladatokra jobban sarkallni, illetve jobb lehetőséget adni számukra, amely kifejezetten a korrupcióellenes küzdelem vonatkozásában jelentene lehetőséget az ügyészi apparátus számára, illetőleg a büntetőeljárásban való részvételre. Úgy gondolom, hogy adott egy ügyészi szervezet, és ez az ügyészi szervezet kell hogy jelen pillanatban a hatályos jogszabályok alapján felvegye a küzdelmet a bűnözőkkel, illetve azzal a korrupcióval, amely ma Magyarországot jellemzi.

Azt gondolom, hogy ennek a szervezetnek pénzt, paripát, fegyvert kell adni, meg kell erősíteni. Olyan irányba kell vinni ezt az apparátust, amely hatékonnyá teszi mind a bűnüldözés, mind pedig a vádképviselet vonatkozásában. Nem véletlen, hogy ennek az apparátusnak titkosszolgálati eszközök biztosítását tette lehetővé a parlament döntése, mert valóban ennek a szervezetnek szüksége van azokra a titkos információkra vagy titkos adatok gyűjtésére, amelyet eddig ez a szervezet nem tudott végrehajtani az elmúlt időszakban.

Tehát úgy gondolom, a vitának erről kellene szólni, hogy hogyan tudnánk megerősíteni, hogyan tudnánk hatékonyabbá tenni ennek a szervezetnek a működését, és nem arról kellene szólni, hogy miért 9 évre választotta a parlament a legfőbb ügyészt, és hogy a legfőbb ügyész sorsa miért nem követi a parlament sorsát, vagyis az adott ciklus sorsát. Szerintem inkább arról vitázzunk, hogy miként tudunk ezen a szervezeten segíteni, mert valóban rengeteg olyan probléma van, ami szerintem ide nem is jut el a Parlament termébe. Nagyon sok volt kollégámmal szoktam ebben a kérdéskörben eszmét váltani, és igen, panaszkodnak, és ebben nincs semmi probléma, hogy azok a dologi, illetve személyi feltételek, ami esetlegesen a munkájuk jobbá tétele érdekében szükséges volna, nem mindig áll rendelkezésre.

Úgy gondolom, hogy ebben kellene támogatnunk az ügyészséget, ebbe az irányba kellene elvinnünk a vitát. Ha ezekben a dolgokban végre nem feszülnének egymásnak a pártok, hanem megpróbálnánk egy olyan konszenzust, egy olyan közös gondolkodást megvalósítani, ami ebben az irányban segítene, akkor szerintem ez az apparátus még sokkal jobban tudna működni. Itt kifejezetten azokra a döntésekre gondolok, mint hogy a Központi Nyomozó Főügyészség mellett vagy azon belül fölállt egy korrupcióellenes osztály, aminek a működési feltételeit a kormány jelentős mértékben segíti, mind személyi, mind anyagi feltételben, és szerintem ez egy követendő példa.

Ha egy ilyen szervezeti formát országosan létre tudnánk hozni az ügyészségen belül, és ehhez biztosítanánk az adott tárgyi és személyi feltételeket, akkor úgy gondolom, hogy sokkal inkább pozitív színben ítélnének meg bennünket a választópolgárok, akik nézik a parlamentben folyó vitát, és azt látják, hogy a vita nem arról szól, hogy az ügyészség munkáját miképp tudnánk hatékonyabbá tenni, hanem arról szól, hogy a pártok megint egymásnak feszülnek, és hogy miért az a legfőbb ügyész, aki a legfőbb ügyész, hogy a legfőbb ügyész előbb volt képviselő, mint Ipkovich képviselőtársam, aki ügyészként szerepelt. Egyébként én is előbb voltam ügyész, mint országgyűlési képviselő.

Szerintem ezek a dolgok nem a Parlament falai közé valók, úgy gondolom, ezek személyeskedő jellegűek, nem segítik az ügyészség munkáját, rombolják az ügyészség tekintélyét, és még egyszer mondom: a választópolgárok, akik nézik a parlamenti közvetítéseket, megint azt látják, hogy a pártok acsarognak az ügyészi apparátus vonatkozásában, ahelyett, hogy felsorakoznának egy koncepció mellett, és szakmai javaslatokat tennének le. Persze, lehet szakmai javaslatokat módosító indítványként benyújtani, ami, úgy gondolom, hogy az ügyészi apparátus működésével kapcsolatban fogalmazhat meg kritikákat, amelyet természetesen majd megint meg tudunk vitatni.

Ezt szeretném kérni képviselőtársaimtól, hogy próbáljunk már egy ilyen javaslat vagy ilyen törvénytervezet mellett szakmai érveket letenni. Én nagyon szívesen nem csak a folyosón, ahogy Varga István képviselőtársam mondta, vitatom ezt meg, én nagyon szívesen megvitatom a Parlament falai között ezt a problémát. Én ott éltem közöttük közel hét évig, láttam az apparátust belülről. Ügyészségi fogalmazóként kezdtem, majd ügyészként folytattam ezt a munkát, speciálisan katonai ügyészként nemcsak vádképviseletben, hanem nyomozó szerepben is, mert a katonai ügyészségnek volt egy speciális szerepe, nyomozást is folytatott a vádképviselet mellett. Tehát én látom ennek az egész dolognak a működését, a mechanizmusát.

Arra kérem képviselőtársaimat, hogy szakmai alapon vitassuk meg ezt a dolgot.

(16.10)

A legfőbb ügyész úr nem azért van itt, hogy mindenféle személyeskedő jellegű kritikákat fogalmazzunk meg vele szemben, amit már egyébként az ő meghallgatásán a bizottsági ülésen a szocialista képviselők megfogalmaztak. Úgy látom, azóta se tudták ezt a gombócot lenyelni, de javasolom, hogy inkább még egyszer, szakmai alapon próbáljuk ezt megközelíteni.

Nem is értem Bárándy képviselőtársamat, ő is gyakorló ügyvéd, tehát ő is nap mint nap a tárgyalótermekben ott van, úgy gondolom, az ügyész kollégákkal a tárgyalás szünetében ugyanúgy elbeszélget, mint ahogy én gyakorló ügyvédként elbeszélgettem, ismeri a problémákat. Akkor ezekre a problémákra keressünk már megoldást, és ne mindig azt nézzük, hogy a legfőbb ügyész pártpolitikai utasításokat hajt végre, és sorolhatnám azokat az általam nemtelennek vélt kritikákat, amelyeket itt a parlament termében a legfőbb ügyész vonatkozásában megfogalmaztak. Nekem nem tisztem megvédeni a legfőbb ügyészt, én csak azt szeretném önöktől kérni, tisztelt ellenzéki képviselőtársaim, hogy próbáljuk már meg ilyen irányba elvinni ezt a vitát.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
145 36-38 2011.12.01. 10:50  1-125

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy Novák Előd kicsit patetikus, érzelmi kirohanásoktól nem mentes hozzászólása után békésebb vizekre evezve, és kifejezetten a jogszabállyal, a törvénytervezettel foglalkozva hadd osszam meg a képviselőtársaimmal a gondolataimat. (Zagyva György Gyula, a Jobbik padsorai mögötti páholyban ülve, párttársaival vitatkozik.) Még akkor sem, ha néhány jobbikos képviselőtársam úgy gondolja, hogy nem a valóságot...

ELNÖK: Fölhívom a figyelmet arra, hogy a tisztelt képviselőtársak, amikor alkalmanként közbeszólnak, ennek teret engedek, de a páholyban levők esetében talán nem tudok néha különbséget tenni, úgyhogy javasolom, nyugodtan a képviselői helyet elfoglalva vegyen részt mindenki a vitában, metakommunikációban, bátran. Köszönöm.

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, a segítséget. Iustitia est regnorum fundamentum - az igazság az országok alapja. Úgy gondolom, ez a törvénytervezet kifejezetten azt az igazságot akarja helyreállítani, ami valójában a rendszerváltást követően elmaradt, ami megalapozza egy ország erkölcsi és morális alapjait.

1990-ben a rendszerváltó erők egy igazságon alapuló ország alapjait kívánták lerakni, azonban a kerekasztal-tárgyalások során kialakult konszenzus megfosztotta a társadalmat a kommunista rendszer bűnöseinek megnevezésére és a felelősségre vonásra vonatkozó jogos igényektől. Márpedig egy európai értelemben vett demokratikus jogállam nem épülhet egy történelem szemétdombjára való diktatórikus korszak bűneire. Igen, az az előző rendszer a történelem szemétdombjára került, és oda is volt való. És nem épülhet az 1945 után meginduló demokratikus változások felszámolására, nem épülhet az állampolgárok jogfosztására, nem épülhet az állam által intézményesített terrorra, nem épülhet egy erre alapozott eszme nevében elkövetett köztörvényes bűncselekményekre. Csak az igazságra épület.

Ameddig a Magyar Országgyűlés ezzel kapcsolatban ennek a jogos elvárásnak nem tesz eleget az állampolgárok, a társadalom felé, nem beszélhetünk igazságra és igazságosságra épülő államról és társadalomról.

A parlamentben jelenleg is helyet foglaló Magyar Szocialista Párt az alaptörvény szellemiségének eredőjét képező '56-os forradalmat vérbefojtó politikusi garnitúra által létrehozott Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódja, vagyonának és eszmeiségének örököse. Egyébként az elmúlt két évtized bebizonyította, hogy az MSZP valóban méltó örököse jogelődje eszmeiségének, a holdudvarát képviselő, máig haszonélvező, korábbi rendszerből ügyesen átmentett, illetve a szocialista kormányok regnálása alatt szerzett jogtalan gazdasági előnyöknek.

A gazdasági hatalom megszerzését követően a szocialisták a rendszerváltást követően a politikai hatalmat átengedték az akkori ellenzéknek, és várták az alkalmat a visszatérésre. A gazdasági hatalom birtokában ezt 1994-ben meg is tették, és tapasztalhattuk a következményeket. Megindult az a privatizáció, amelyet később a Medgyessy-, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány is folytatott, és ami olyan helyzetbe hozta az országot, hogy egy csőd közeli állapotot idézett elő, az államadósság 81 százalék fölé emelkedett, és egy olyan morális válság alakult ki az országban, amelynek a helyretételére hosszú-hosszú időre lesz szükség.

A kilencvenes években elmaradt a párt megtisztulása, és a leváltott rendszer tagjai, funkcionáriusai foglalták el a fontosabb pártbeli pozíciókat, ami lehetetlenné tette az állampárti múlttal való szembenézést, az új demokratikus rendszernek megfelelő végleges lezárást. Egy félelemből táplálkozó rendszer fenntartásában közreműködő, esetenként köztörvényes bűncselekményeket elkövető személyek 1990-ig politikai okokból, később pedig a politikai alkuk következtében nem kerültek felelősségre vonásra, sőt esetenként a kommunista rezsim szolgálatáért kiemelt juttatásban részesültek, ami teljességgel ellenkezik a társadalom igazságérzetével, ellenkezik egy igazságra épülő demokratikus állam eszméjével.

Tisztelt Ház! Az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit szabályozó törvényjavaslat első része éppen a diktatúrából a demokráciába való átmenet alkalmával elmulasztott, de a társadalmi igazságtétel szempontjából alapvető intézkedéseket határozza meg. A társadalmi igazságszolgáltatást szolgálja, hogy a diktatúra pontosan körülírandó vezető rétege által élvezett kiemelt juttatások csökkenthetők. Ezért nem igaz az, amit Bárándy Gergely szocialista képviselő próbál összemosni a törvénnyel kapcsolatban, hogy itt az egyszerű párttagok számonkéréséről és felelősségre vonásáról volna szó. Úgy gondolom, hogy jó lenne, ha Bárándy Gergely is a saját háza táján söprögetne, és körbenézne a körülötte levő személyek vonatkozásában, hogy miről is szól ez a törvénytervezet.

(22.40)

Nem helyénvaló, hogy tisztességben megőszült állampolgárokkal szemben a mai jogállami rendszerrel összeegyeztethetetlen kommunista hatalomgyakorlás kivételezett haszonélvezői érdemeikre tekintettel kiemelt nyugdíjban részesülnek. Úgy gondolom, hogy mindenképpen üzenetértékű, hogy az így megtakarított összeget az állam kizárólag a diktatúra áldozatainak okozott sérelmek enyhítésére, illetve az áldozatok emlékének ápolására fordítja.

Ugyancsak nehezen tagadható annak jogossága, hogy az Országgyűlés megteremtse az elkövetéskor hatályos büntető jogszabályok szerint is bűncselekménynek minősülő magatartások miatti felelősségre vonás lehetőségét az olyan elkövetők vonatkozásában, akik eljárás alá vonása és megbüntetése nyilvánvalóan politikai okokból maradt el.

Ez az elévülés speciális szabályainak meghatározása útján érhető el, nevezetesen a felelősség megállapítását akadályozó diktatórikus rezsim időszakát figyelmen kívül kell hagyni. Nem boszorkányüldözés folyik, mint ahogy a szocialisták mondják, hanem az ilyen személyeknek a jogállami keretek között működő bíróság előtt kell felelni tetteikért.

A demokratikus nyilvánosság biztosítása, valamint a kommunizmus borzalmai emlékének megőrzése céljából létesülő nemzeti emlékezet bizottsága alkalmas lehet arra, hogy az igazságnak megfelelően, függetlenül, szakmai alapon feltárja a hatalom gyakorlóinak szerepét, és megismertesse a társadalommal. Különös jelentőséggel bírhat a bizottság tevékenysége az ifjúság nevelése, a kommunista éra bűneinek velük való megismertetése szempontjából.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy képviselőtársaimhoz hasonlóan én is egy idézettel érzékeltessem ennek a törvénynek a jelentőségét. Wass Albert szerint "érdek annyi van, ahány ember a földön, de igazság csak egy van." Az igazság pedig megköveteli, hogy a kommunista diktatúra bűnöseit nevezzük meg, és nyerjék végre el méltó büntetésüket a jogállami keretek között. A bosszú és a megtorlás helyett demokratikus jogállami keretek biztosítják a társadalmi igazság helyreállítását, amelyen a közép- és kelet-európai országok már évtizedekkel ezelőtt átestek.

Tartozunk ezzel a szélesebb értelemben vett társadalmon belül mindenekelőtt azoknak, akiket a diktatúra meghurcolt, akik életét megnehezítette, ellehetetlenítette, akiket arra kényszerített, hogy szülőhazájukat elhagyva a világ távoli pontjain keressék boldogulásukat, és természetesen a politikai okokból meggyilkolt személyeknek is.

Engedjék meg, hogy János evangéliumának néhány szavával zárjam beszédemet: "Megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz benneteket." Csak az igazság ismerete és az igazság kimondása az, és az igazság megvalósítása teheti hazánkat az '56-ban megálmodott szabad, független Magyarországgá. Mert az igazság az országok alapja.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
145 48 2011.12.01. 2:24  1-125

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Itt én végighallgattam a jobbikos képviselőtársaim hozzászólását, és úgy érzem, egy picit savanyú a szőlő, ezt érzem. Tehát van egy törvénytervezet, amelynek a lényegi kérdésében én úgy gondolom, hogy a Gaudi-Nagy Tamás által elmondott vélemény teljes mértékben vagy majdnem teljes mértékben megfelel annak, amit mi itt elmondtunk, és most azt kérik számon rajtunk, hogy az előző Orbán-kormány miért nem terjesztette a parlament elé. Én ugyanazt tudom mondani, mint képviselőtársam, hogy el kéne olvasni, hogy Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései. Az alaptörvény kétharmados törvény, és a Fidesznek nem volt 1998-2002 között kétharmada, tehát nem tudta ezt a törvényt a parlament elé terjeszteni. Most, amikor itt van, most meg azt kérik rajtunk számon, hogy miért nem a ciklus elején terjesztettük be ezt a törvényt. Én úgy gondolom, bármit mondunk, a Jobbiknak semmi nem felel meg ebben a kérdéskörben.

Én azt szeretném mondani, hogy azért ez a törvény, úgy gondolom, hogy azt a szellemiséget, amelyet itt számon kérnek rajtunk, tartalmazza, és el kéne figyelmesebben olvasni, hogy mindaz a felvetés, amit itt a jobbikos vezérszónok elmondott a törvény értékelése során, az megtalálható ebben a törvényben. Tehát én úgy gondolom, olyan dolgot kéne számon kérni rajtunk, aminek van reális jogszabályi lehetősége, van reális jogszabályi háttere, és nem kéne, hogy úgy mondjam, olyan irányba elvinni ezt a vitát, ami abszolút ettől a törvénytől teljes mértékben idegen és eltér.

Tehát én azt kérném a jobbikos képviselőtársaimtól, hogy valamilyen normális mederben próbáljuk ezt a vitát lefolytatni. Én nem személyeskedtem, nem értékeltem senkinek a hozzászólását, én úgy gondolom, hogy a törvény valós szövegét próbáltam értelmezni és elemezni, és azokat a jogszabályi lehetőségeket mondtam el, amit a törvény magában hordoz. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
145 60 2011.12.01. 1:31  1-125

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Úgy gondolom, hogy Novák képviselőtársam elég méltatlan vitába kezdett bele itt a parlamentben. Ha végighallgatta volna az én konstruktív, hogy úgy mondjam, normális keretek között megfogalmazott javaslatomat, akkor nem kérne számon rajtam olyan dolgokat, amit nem mondtam. Megkérném tehát, hogy figyeljen oda, hogy miről beszélek, én is figyelek önre elég rendesen; bár néha nem tudom követni, de megpróbálok figyelni önre.

Tóbiás képviselőtársamnak pedig két dolgot szeretnék mondani: egyrészt miért nincsenek önök között azok a képviselőtársaink, akiknek ott kellene lenni: Lendvai Ildikó, Kovács László, Vitányi Iván. (Tóbiás József: Matolcsy és a többi?) Ehelyett ott van az a Bárándy Gergely, aki több alkalommal elmondta, hogy a rendszerváltáskor 13 éves volt, és ő nem tehet arról - vele mondatták el, ő mondta a vezérszónoklatot -, ami az MSZMP meg az MSZP vonatkozásában történt. Amikor ilyen patetikus kijelentéseket használnak, hogy majd a mi fejünkre fog visszahullani, akkor azt kérem önöktől, hogy legalább hiteles emberrel mondassák el azt, amit el kellene mondani ebben a kérdéskörben, és akkor nem lenne probléma. (Tóbiás József: Nem vagyunk hitelesek? Fiatalabb vagyok, mint te!) Én úgy gondolom, hogy Tóbiás képviselőtársam se volt még akkor ott, tehát nem hiszem, hogy eléggé hiteles ebből a szempontból. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 211 2012.02.27. 19:06  210-266

DR. BUDAI GYULA (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Európai Bizottság ez év január 9-én döntött arról, hogy a magyar nemzeti légitársaságnak a 2007 és 2010 közötti privatizáció és visszaállamosítás során biztosított állami támogatások és hitelek jogellenes állami támogatásnak minősülnek, és ezért arra kötelezték a magyar nemzeti légitársaságot, hogy ezt a közel 100 milliárd nagyságú összeget a magyar állam részére fizesse vissza.

(Dr. Szűcs Lajost a jegyzői székben Földesi Gyula váltja fel.)

Ennek a döntésnek egyébként a 2004-es uniós megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatásokban foglalt irányelvek alapján volt helye, amely konkrétan meghatározza, hogy állami vállalatok milyen formában részesülhetnek állami támogatásban. A Malév vonatkozásában az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a Malév az irányelvben megfogalmazott kritériumoknak semmilyen formában nem felel meg.

Előzményként szeretném megemlíteni, hogy 2010 novemberében a Wizz Air vezérigazgatója, Váradi József volt az, aki az Európai Bizottságnál versenyjogi eljárást kezdeményezett a Malév részére nyújtott állami támogatások tekintetében, amely versenyjogi eljárás eredménye lett a 2012. január 9-ei döntés, amely visszafizetési kötelezettség egyértelműen meghatározta a Malév sorsát, és egyértelműen abba az irányba mutatott, hogy a Malév csődbe fog menni.

Ennek eredményeképpen mindenképpen a 2007, illetve 2010 közötti időszakot kell vizsgálni. A Malév privatizációjára 2007-ben került sor, majd a privatizáció sikertelenségét követően 2010 februárjában már a Bajnai-kormány pénzügyminisztere, Oszkó Péter írta alá azt a visszaállamosítási szerződést, amely alapján a magyar állam a részvények 95 százalékáért 25 milliárd forintot fizetett, és a maradék 5 százalékot az az orosz VEB állami bank tartotta meg, amely a 2007-es privatizáció során 112 millió eurót adott a Malév különböző hiteleinek, illetve a Malév részére biztosított állami támogatások visszafizetésére.

De nézzük, miként is következett be az a sajnálatos helyzet, hogy a Malév befejezte az elmúlt hónapban a tevékenységét, a Malév csődbe ment, és megindult a Malév felszámolása. A Malév privatizációjára az előző szocialista kormányok több kísérletet tettek. Volt kísérlet 2004-2005-ben, amikor három kísérlet történt a Malév állami tulajdonú részvényeinek az értékesítésére, de ez sikertelen lett. Aztán volt egy szintén kevésbé sikeres tranzakció, amikor a Malév részvényeinek értékesítését össze akarták kötni a Budapest Airport részvényei 75+1 százalékának az értékesítésével, de ez is kudarcba fulladt.

Ezt követően újabb privatizációs pályázat került kiírásra 2006-ban, amelynek eredményeképpen négy pályázat érkezett a Malév megvételére, és a négy pályázat közül annak az AirBridge Zrt.-nek a pályázatát fogadta el az akkori ÁPV Rt., amely a pályázati dokumentáció alapján a legrosszabb feltételek mellett kívánta privatizálni a Malévet. Erről a cégről annyit érdemes tudni, hogy a többségi tulajdonosa az az Abramovics úr volt, aki orosz befektetőként jelent meg a magyar piacon, és közel 200 millió forint alaptőkével hozta létre ezt a részvénytársaságot, és ezzel a 200 millió forintos alaptőkével próbálta privatizálni azt a Malévet, amelynek 2006-2007 fordulóján közel 70 milliárdos kintlevősége volt.

Ez a kintlevőség több részből állt. Egyrészt a Malév jelentős összeggel tartozott a Magyar Fejlesztési Banknak, és jelentős összeggel tartozott másik két banknak, ugyanakkor azonnali működési költségként a privatizáció során 5 milliárd forintot kellett fizetni a privatizációnyertes AirBridge Zrt.-nek, illetőleg 9 milliárd forintot kellett fizetni a további működések fenntartása érdekében.

Tekintettel arra, hogy a privatizációnyertes cég alaptőkéje a napi működési költségek egy részét sem fedezte, ezért az AirBridge Zrt. viszontgarancia-szerződést kötött az orosz Vnyesekonom Állami Bankkal, amely viszontgarancia-szerződés alapján ez a bank finanszírozta meg azokat a kinnlevőségeit, illetve tartozásait a Malévnek, amelyek az elmúlt időszakban a működése során felhalmozódtak.

(18.30)

Összesen az AirBridge Zrt. az orosz VEB állami bankon keresztül 112 millió eurós hitelt nyújtott a Malév részére, viszont a viszontgarancia-szerződés egyértelműen meghatározza, hogy a Malév lényegében saját magát finanszírozta meg egy bankgarancia révén.

Ugyanakkor már a szerződés megkötésekor látható volt, hogy az AirBridge Zrt. nem fogja tudni működtetni a Malévet. Ezért egy olyan megállapodást kötött a finanszírozó orosz állami bankkal, amely lehetővé tette azt, hogy amennyiben az AirBridge Zrt. nem tudja törleszteni az orosz állami bank felé ezeket a hitelrészleteket, úgy az orosz állami bank többségi tulajdont szerez az AirBridge Zrt.-ben, ezáltal az AirBridge Zrt.-n keresztül többségi tulajdont fog szerezni a Malév Zrt.-ben is.

Ez az előre látható sajnálatos esemény 2008-ban bekövetkezett, vagyis az orosz állami bank az AirBridge Zrt.-n keresztül többségi tulajdont szerzett a Malévben. Ez volt a Gyurcsány-kormány azon sikeres privatizációja, amellyel megadta az első kegyelemdöfést a Malévnek, ugyanis egy olyan orosz állami bank szerzett többségi tulajdont a Malév Zrt.-ben, amely igazán nem kívánta működtetni a magyar légitársaságot, hanem egyetlen fő célja volt, hogy az általa megfinanszírozott 112 millió eurós hitelt valamilyen úton-módon visszaszerezze.

Ennek alapján mindenképpen látható volt, hogy a Malévnek újabb állami segítségre lesz szüksége, és ez hamarosan be is következett, ugyanis a szocialisták által sikeresnek mondott 2007-es privatizáció közel másfél évig történt, és a Malév ismét működésképtelenné vált, és a működésképtelensége eredményeképpen újabb állami támogatásra volt szüksége a Malévnek, amelyet akkor már a Bajnai-kormány finanszírozott meg.

Ennek eredményeképpen megindultak a tárgyalások a részvények többségi tulajdonát birtokoló orosz állami bankkal, és ennek eredményeképpen lényegében 2010 februárjában a részvények 95 százalékát már a Bajnai-kormány visszavásárolta, vagyis 25 milliárd forintot adott a részvények 95 százalékáért, a maradék 5 százalékot pedig az orosz VEB Bank tartotta meg. Ugyanakkor ez a maradék 5 százalék lehetőséget biztosított az orosz állami banknak, hogy minden stratégiai döntést meggátoljon, minden stratégiai döntést ezzel az 5 százalékkal felül tudott írni, hogyha egyszerűen kívánok fogalmazni, ez az 5 százalék aranyrészvényként működött a Malév vonatkozásában. Ennek eredményeképpen a Malév működőképtelensége előre kódolt volt, egyértelműen lehetett látni, hogy előbb-utóbb a Malév ismételten olyan finanszírozási gondokkal fog küzdeni, amely a Malév csődjéhez fog vezetni.

Ugyanakkor a Malév vonatkozásában megjelentek azok a konkurens légitársaságok, amelyek mindenképpen szerették volna a Malév piaci pozícióit megszerezni mind a nemzetközi légi közlekedésben, mind pedig a Budapest Airport területén. Ennek eredményeképpen következett be, hogy 2010-ben, már az általam korábban említett Wizz Air vezérigazgatója, Váradi József versenyjogi eljárást kezdeményez az Európai Bizottságnál, és a versenyjogi eljárás megindulását követően egyértelműen látható volt, hogy a Malévnek az addig nyújtott állami támogatások tekintetében - és itt konkrétan meghatározza a bejelentő azt az időszakot, amelyre a versenyjogi eljárás lefolytatását kéri, ez a 2007 és 2010 közötti időszak -, vagyis a privatizáció és a visszaállamosítás időszakára nyújtott állami támogatásoknak és hiteleknek a folyósítását, illetve magát a privatizációt és a visszaállamosítást kívánta vizsgálni a bejelentés alapján az Európai Bizottság versenyjogi tanácsa.

Ezen indokok alapján egyértelműnek volt vélhető, hogy az Európai Bizottság mit fog dönteni azon 2004-es uniós megmentési és szerkezetátalakítási irányelv alapján, amelyet már korábban idéztem. Egyértelműen látható volt, hogy az Európai Bizottság el fogja marasztalni a Malévet, a Malévnek nyújtott állami támogatások kifizetését, el fogja marasztalni a privatizációt és a visszaállamosítást, ezáltal jelentős terheket fog róni a Malévra az Európai Bizottság.

Ez sajnos be is következett, és egyértelműen meghatározható volt, hogy a 2007 és 2010 közötti időszakra tehetők azok a privatizációs, illetve állami támogatások során a Malév részére nyújtott támogatások, amire az Európai Bizottság a jogellenes kifejezést használta. Tehát egyértelműen meghatározható, hogy ezen időszakban, a Gyurcsány-, illetve a Bajnai-kormány időszakában nyújtott állami támogatásokat és hiteleket vizsgálta az Európai Bizottság, és ezen támogatásokról és hitelekről állapította meg az Európai Bizottság, hogy jogellenesnek minősül.

Természetesen a Malév privatizációja szorosan kötődik a Budapest Airport privatizációjához, mert lényegében a két folyamat egyszerre indult meg, és nehezen elválasztható egymástól. Ezért az országgyűlési határozatban a Budapest Airport privatizációjával kapcsolatban is számos olyan kérdés merült fel, amelyet vizsgálni kell. Nagyon lényeges kérdés, hogy miért döntött úgy a privatizációt levezénylő ÁPV Rt., hogy a Budapest Airport privatizációja során a kevésbé jó, illetőleg hitelből finanszírozandó Hochtief lesz a nyertese a Budapest Airport működtetésének, és miért nem az angol befektető, aki saját tőkéből kívánta ezeket a beruházásokat megvalósítani. Mi volt az oka, hogy a vagyonkezelői szerződésben meghatározott tények tekintetében az első időszakban az ÁPV Rt., a következő időszakban pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő folyamatosan engedett a Budapest Airportnak abban a kérdésben, hogy amennyiben az utasszámot nem érik el az arra az évre meghatározott utaslétszámnak megfelelően, úgy az arra az évre a vagyonkezelői szerződésben meghatározott beruházásokat el lehet halasztani.

Az alap vagyonkezelői szerződés egy 260 millió eurós beruházást határoz meg a Budapest Airport vonatkozásában, amit 2011. december 31-ére a Budapest Airportnak meg kellett volna valósítani, és a Budapest Airport által a vagyonkezelő részére folyamatosan megküldött utaslétszámra vonatkozó jelentések soha nem érték el azt az utaslétszámot, ami az adott évre meghatározható lett volna. Így 2011-re mintegy 82 millió eurós követelés került átvitelre évről évre, aminek egy szépséghibája van, hogy a vagyonkezelői szerződés konkrétan rögzíti, hogy amennyiben az adott évre vonatkozóan a beruházást a Budapest Airport nem tudja végrehajtani, úgy az összeget a vagyonkezelő részére át kell utalni, illetve a vagyonkezelő a Budapest Airport által biztosított bankgaranciából lehívhatta volna.

Ez egyik esetben sem történt meg, és 2007-től 2011. december 31-éig összesen 82 millió euró került így átvitelre a következő évre, és ekkora beruházás nem került megvalósításra.

(Földesi Gyulát a jegyzői székben dr. Szűcs Lajos váltja fel.)

Úgy gondolom, hogy a két sikertelennek mondható privatizációt, amelyből a magyar államot az elmúlt években, illetőleg a jelen állapot szerint milliárdos károk érhették, mindenképpen vizsgálni kell, és a parlamenti vizsgálóbizottságnak választ kell adni ezekre a kérdésekre. Mint ahogy választ kell adnia a parlamenti vizsgálóbizottságnak arra vonatkozóan, hogy a Bajnai-kormány pénzügyminisztere által sikeresnek mondott visszaállamosítás során miért fizettek ki lényegében 25 milliárd forintot a részvények 95 százalékáért, amivel semmit nem értek. Mi volt az oka annak, hogy a visszaállamosítást sikeresnek mondó Oszkó Péter hamarosan a Wizz Air igazgatóságában találja magát, mi volt az oka, hogy a Malév vonatkozásában pontosan az a Wizz Air indította meg az eljárást az Európai Bizottságnál, amely eljárás lényegében a Malév csődjéhez vezetett?

(18.40)

Vagyis a Malév a 2010. év végére olyan helyzetbe került, hogy az orosz bank által meghatározott tartozás és a Malév kintlévőségei megközelítőleg 160 milliárdot értek el, így automatikusan be volt kódolva a rendszerbe, hogy a Malév előbb-utóbb csődbe fog menni, és a csődben levő Malévnak az Európai Bizottság január 9-i döntése alapján már állami támogatás nem nyújtható. Ezekre a kérdésekre, én úgy gondolom, a határozati javaslatban meghatározott kérdések mentén választ tudunk kapni, és úgy gondolom, hogy a Malév, a nemzet légitársasága, illetve a Budapest Airport, a Liszt Ferenc Repülőtér mindenképpen megérdemli azt, hogy egy parlamenti vizsgálóbizottság vizsgálja ki azokat a privatizációs, illetve a visszaállamosítás során elkövetett szabálytalanságokat, illetőleg hogy a vagyonkezelői szerződésekben miért a magyar állam részére előnytelen állapotot határozott meg az előző kormányzat, hogy mi az oka annak, hogy az ÁPV Rt. akkori vezérigazgatója 100 milliárdos tételekben úgy döntött, hogy az állítólagos akkori pénzügyminiszter, Veres János nem bírt tudomással ezekről a döntésekről.

Számos olyan kérdés merül fel, amelyet sajnos csak a parlamenti vizsgálóbizottság keretei között tud tisztázni a tisztelt Ház, ezért döntöttem úgy, hogy mind a Malév, mind pedig a Budapest Airport privatizációja vonatkozásában országgyűlési vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezem, és a vizsgálóbizottság működését azon kérdések mentén szeretném, hogyha a tisztelt Ház eldöntené, amely kérdéseket a határozati javaslatban megfogalmaztam.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 229 2012.02.27. 2:06  210-266

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A szocialisták megint elég rendesen csúsztatnak. Tehát vagy nem ismerik az egész történetet, és meg kéne ismerni, és ha meg akarják ismerni, akkor jöjjenek el a vizsgálóbizottságba, és akkor meg lehet vitatni. De ilyet állítani, hogy 2010-ben ők működőképesen adták át a Malévet, ez arcátlanság! A Malév napi fizetési gondokkal küzdött. Az egyik lukat tömték be a másikkal a Malév vonatkozásában. Én most azt érzem, hogy a szocialisták akkor az Európai Bizottság döntését vitatják azzal, amit most állítanak, ugyanis az Európai Bizottság döntött, kérem szépen: 2007 és 2010 között az államosítás, a privatizáció és a visszaállamosítás során nyújtott valamennyi támogatást jogellenesnek minősítették. És ennek a támogatásnak a visszafizetése vagy a visszafizetés kötelezettsége okozta a Malév csődjét. Ezt nem vitatja senki. Tehát ezért nem értem, hogy miért '98-at meg '99-et meg nem tudom, mit kell vizsgálni. A Malév csődjét kell vizsgálni, hogy mi volt az oka. (Kovács Tibor: Egyetértünk! Hogy 2012-ben miért ment csődbe!) És ennek az oka az volt, hogy 2007 és 2010 között a Gyurcsány- meg a Bajnai-kormány kötött két olyan rossz szerződést, mint az elmúlt húsz évben senki. Nem folytattak egyeztetést az Unióval, nem egyeztettek szakértővel, ahogy állítják, az Unióban senki nem tudott a visszaállamosítási szerződésről, utólag tájékoztatták az Európai Uniót.

Kérem szépen, ezeket a dolgokat kéne tisztázni, és a vizsgálóbizottság felállítására vonatkozó kérdések ezeket tisztázzák, illetve tisztázzák azoknak a politikusoknak a szerepét, akik később felbukkannak a konkurens cégeknél, akik a Malév csődje után rárontottak a piacra - a Wizz Air meg a Ryanair -, és tönkretették az egész konstrukciót. És mit keres Oszkó Péter, a Bajnai-kormány tagja a Wizz Air igazgatóságában? A mai napig nem kaptunk erre senkitől konkrét választ. Lehetősége van Oszkó Péternek eljönnie a bizottságba, és elmondani (Az elnök csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy milyen információkkal rendelkezett a Malévvel kapcsolatban.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 237 2012.02.27. 2:08  210-266

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Örülök, hogy Göndör képviselőtársam belelát a fejembe, szerintem remek képességekkel rendelkezik, de szerintem jobb lenne, ha felkészülten jött volna el erre a vitára, és legalább vette volna a fáradságot, és a honlapunkon elolvassa azt a vizsgálati jelentést, ami a Malév-privatizációról szól.

Képviselőtársam, tudja, hogy mikor akarták először privatizálni önök a Malévet? Egy 2004. XII. 31-es kormányhatározattal, amikor a Malév részvényeit 3,5 milliárd forintra értékelték fel. És ez az időszak, bocsánatot kérek, nem is tudom, hogy ki volt a miniszterelnök. Elnézést, érdeklődök önöktől tisztelettel.

Tehát nem arról van szó, hogy itt politikai bűnbakkeresés történik (Kovács Tibor: Dehogynem! Mi másról lenne szó?), hanem arról van szó, hogy a Malév privatizációja és visszaállamosítása hozta létre azt a helyzetet, amely miatt a magyar légiközlekedési vállalat csődbe ment. Illetőleg az Európai Bizottságnak az a döntése, amely alapján egyértelmű volt, hogy a Malévnek nyújtott állami támogatások - és azt az önök két kormánya nyújtotta, nem a Fidesz-kormány, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány, és az önök két kormánya kötötte ezt a szerződést - ágyazott meg ahhoz a helyzethez, hogy a Malév csődbe ment. Kérem szépen, ezt kell vizsgálni, mert a Malév helyzetét ez idézte elő. Lehet itt visszamutogatni '98-ra meg '99-re, nem akkor következett be. Egyértelmű a Bizottság döntése, hogy ezek a támogatások vezettek a Malév csődjéhez, ezért kell ezt a privatizációs, illetve visszaállamosítási folyamatot vizsgálni.

És valóban vizsgálni kell, hogy mi az oka, hogy a Malévet egy olyan kétes tulajdonosi háttérrel rendelkező orosz cégnek adták el, amely 200 millió forintos tőkével jött, és ez akarta a Malév 70 milliárdos hitelállományát megfinanszírozni, és hogy mit keresnek ebben a cégben azok a személyek, akik nem a Fideszhez, hanem az MSZP-hez köthetők.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 243 2012.02.27. 1:03  210-266

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Nagyon sajnálom, hogy Schiffer András ennyire tájékozatlan, mert amit az interneten olvas, az még nem biztos, hogy a konkrét valóságot fedi, hogy én agrárállamtitkár vagyok. Majd ha kineveztek, képviselőtársam, akkor beszélgethetünk erről. Ezek olyan alaptalan vádaskodások, amik egyébként önre jellemzők (Derültség az ellenzéki padsorokban.) ebben a vonatkozásban.

Mondja meg nekem, hogy mi köze a Malév-vizsgálóbizottságnak ahhoz, hogy én milyen munkát végzek! Képviselő úr, az ajtóm ön előtt is nyitva van, nagy tisztelettel várom, jöjjön be. Nagyon szívesen megmutatjuk, hogy milyen munkát végeztem. Az elmúlt másfél évben önt nem nagyon érdekelte, hogy milyen munkát végeztem. Ellentétben más képviselőtársakkal, akik elég sűrűn megfordulnak nálam, önt most érdekli valamiért. Képviselő úr, a szobám ajtaja nyitva ön előtt, jöjjön, nagy tisztelettel várom.

És nagyon szépen köszönöm, hogy megelőlegezte a bizalmat, hogy államtitkár vagyok, majd el is fogadom öntől a gratulációt, ha kineveznek, egyelőre még nem vagyok. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 247 2012.02.27. 2:04  210-266

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Nagyon szépen köszönöm a Jobbik-frakció támogató hozzászólását. Két dolgot szeretnék mondani. Egyrészt mindenképpen valóban dicséretes az az erőfeszítés, amit a Jobbik tett a Budapest Airport vonatkozásában, azoknak a visszásságoknak a feltárására, ami ott történt.

Szeretném önöket tájékoztatni, hogy az én feljelentésem alapján a Nemzeti Nyomozó Iroda folytatja a nyomozást azon beruházások elmaradása miatt, amiről képviselőtársam szólt. Illetőleg azt gondolom, hogy a jogi felelősök megtalálását bízzuk a nyomozó hatóságra, ugyanis a Központi Nyomozó Főügyészség pedig a Malév privatizációja és visszaállamosítása miatt megindította a büntetőeljárást. Úgy gondolom, hogy a vizsgálóbizottságnak azokat a kérdéseket kell megvizsgálni, ami bennünket érdekel, ami konkrétan a politikai felelősség, illetve azoknak a szerződéseknek az áttekintése során kerülhet napvilágra, ami úgy gondolom, hogy a magyar parlament keretein belül határozható meg.

Azt gondolom, hogy ezt a két dolgot ketté kell választanunk, a jogi felelősség, illetve a büntetőjogi felelősség meghatározását bízzuk a nyomozó hatóságra. A nyomozó hatóság hozza meg azokat a konkrét intézkedéseket, amikor a felelősség megállapítása során meg kell tenni azokat a büntetőeljárást kísérő intézkedéseket, zár alá vételt vagy bármilyen egyéb olyan jellegű dolgot, ami ehhez tartozik. A parlamenti vizsgálóbizottság viszont határozza meg azokat a személyeket, akik felelősek azért, hogy mind a Budapest Airport, mind pedig a Malév abba a helyzetbe került, amibe került. Mert azért a Budapest Airport sincs rózsás helyzetben, ugyanis a magyar államot 2011. december 31-én 82 millió euró kár érte. Ha jól számolom, ez közel 22 milliárd forint, tehát mindenképpen elég jelentős a kár ebben a vonatkozásban.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 265 2012.02.27. 12:24  210-266

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Nem volt véletlen, hogy már a vita során próbáltam azokra a felvetésekre reagálni, amik főleg a szocialista padsorokból hangzottak el, mert a vizsgálóbizottság bejelentését követően a szocialisták első reakciója azonnal az volt, hogy a politikai felelősséget és minden olyan felelősséget, ami a Malév, illetve a Budapest Airport vonatkozásában kialakult, megpróbáltak áthárítani a jelenlegi kormányra.

Ugyan valóban a vita jelentős része a Malévről szólt, de azért ne felejtsük el, hogy a Budapest Airport is egy jelentős falat. Arról a repülőtérről van szó, ami korábban Ferihegy volt, most Liszt Ferenc repülőtér, de úgy gondolom, ez is ugyanolyan szimbólum, mint a Malév. Nem nagyon látok ebben különbséget. Annyi a kettő között a különbség, hogy a Budapest Airport egyelőre még működőképes, és a működőképességét úgy őrizte meg, hogy azokat a fejlesztéseket, amit a Jobbik képviselői is elmondtak, nem hajtották végre, és a végre nem hajtott beruházások összegéből tartották fenn a működőképességet, illetőleg azokból a hitelekből, amelyeket az elmúlt időszakban fölvettek.

Én ezt több alkalommal elmondtam, hogy számomra már eleve érthetetlen volt az az egész privatizációs technika, hogy a repülőtér működtetéséért két cég versenyez. Jön az angol befektető, aki hitelek nélkül, saját tőkéből kívánja megvalósítani a beruházást, majd valamilyen úton-módon visszalép, aminek a háttere igen érdekes, és akkor megjelenik a német Hochtief, és hitelekből kívánja megvalósítani a beruházást. Óriási nagyságú hiteleket vesz föl a repülőtér működtetésére, de azt az alapvető, vagyonkezelői szerződésben meghatározott 260 millió eurós beruházást sem hajlandó megvalósítani, ami arra irányult volna, hogy a jelenleg 2-es terminálként működő repülőtér teljes mértékben, teljes komfortfokozatában működjön.

Napvilágot láttak különböző szakértői vélemények, és valóban jelentős beruházásokat halasztott el a Budapest Airport, és ehhez az az MNV Zrt. nyújtott támogatást vagy baráti kezet, amelyet a szocialista érában hoztak létre, aminek a vezérigazgatója az a Tátrai Miklós volt, akit Veres János pénzügyminiszter kézi vezérléssel irányított.

Ugyanis ne felejtsük el, hogy Tátrai Miklós volt az a személy, aki 2008 novemberében módosította azt a vagyonkezelői szerződést, amely alapján a végrehajtandó beruházásokat eltolhatták 2011. december 31-éig. Azért itt a szocialista képviselőtársaim elég jelentős ténybeli, illetve fogalmi tévedésben vannak a Budapest Airport vonatkozásában, és valóban igaza van Bertha Szilvia képviselőtársamnak, hogy azért kell a Budapest Airportot is vizsgálni, mert a kettő privatizációja szorosan összefügg egymással, és nem lehet őket elválasztani. Ez a két privatizáció majdnem egy időben és majdnem ugyanazon technika mentén lett végrehajtva.

Úgy gondolom, hogy nekem nem kell módosítanom az országgyűlési határozatban meghatározott vizsgálati szempontokat. Természetesen valóban, a Jobbik részéről a munka törvénykönyvébe beépíteni kívánt és általam is ismert szempontokat mindenképpen figyelembe kell venni, mert valóban, ebben az ügyben ők is folytattak tényfeltáró vizsgálatot, és számos olyan információt adtak át, ami a mi későbbi vizsgálati tervünk során felhasználható volt.

Persze ezt az egész dolgot egy nagy egységként kell vizsgálni, és Szilágyi képviselőtársam azon kérdésére, hogy miért az én feljelentésem jobb, mint az övéké, nem tudok válaszolni. Szerintem ezt a kérdést nem nekem kell föltenni. Valószínűleg sokkal nagyobb iratanyagból és sokkal több olyan információ birtokában voltunk, amihez ők nem jutottak hozzá, és ennek lehet az oka, hogy olyan tényeket, olyan konkrétumokat tudtunk beépíteni a Budapest Airport vizsgálati jelentésébe és az elkészült büntetőfeljelentésbe, amit ők nem tudtak. De úgy gondolom, hogy nem az a lényeg, hogy kinek a feljelentésére rendelték el a nyomozást, hanem az, hogy nyomoz a rendőrség, és a rendőrség feladata, hogy megtalálja azokat a személyeket, akik akár politikusok, akár vagyonkezelő-vezetők, akik felelősek azért, hogy a Budapest Airport jelenleg a Hochtief működtetése alá került, illetőleg akik felelősek azért, hogy a Malév ZRt. olyan helyzetbe került, amilyen helyzetbe került.

Ugyanis még egyszer mondom: a szocialisták semmi mást nem tesznek, mint tagadják az Európai Bizottság azon döntését, ami egy jogerős, végérvényes döntés. Ez a döntés pecsételte meg a Malév sorsát. Mert a Malévnak ezen visszafizetésre szánt közel 100 milliós állami támogatáson kívül 60-70 milliárdos folyamatos kintlévősége volt, ami a működése során keletkezett.

(20.40)

Tehát nekem ne mondják a szocialisták, hogy a Malév működőképes volt! Hogyha azok a beszállítók, amelyek beszállítói voltak a Malévnak, ezeket a követeléseket egyszerre benyújtották volna, akkor a Malév nem tudta volna ezeket a követeléseket vagy kinnlevőségeket befizetni. Tehát ez valótlanság, és ha finoman akarok fogalmazni, akkor csúsztatás, hogy a szocialisták, a Bajnai-kormány működőképesen adta át a Malévet az Orbán-kormánynak. Hát napi fizetési gondjaik voltak! Kellett volna repülni, egy-két Malév-járatra föl kellett volna szállni, beszélni az ott dolgozókkal, és elmondták volna, hogy nem megfelelő időben kapták a fizetésüket, és akkor sorolhatnám azokat a panaszokat, amelyek hozzánk is érkeztek. Vagy esetleg meg kellett volna hallgatni az ott dolgozó szakszervezeti vezetőket, hogy mit mondanak a Malévvel kapcsolatos fizetési dolgokról. Tehát úgy gondolom, hogy ez a javaslat, ez a határozattervezet, amelynek most a vitája folyik, mindenképpen azt a konkrét tényt kívánja föltárni, hogy mi vezetett a Malév csődjéhez, mi vezetett a Malév felszámolásához.

Engedjék meg Jobbikos képviselőtársaim, hogy a felszámoló személyére ne reagáljak, mert nem én jelöltem ki a felszámolót, én csak a határozati javaslatot nyújtottam be a parlamentnek. Úgy gondolom, ebben a kérdésben nem hozzám kéne fordulni. A felszámolás már egy konkrét jogi tény, ott már bekövetkezett egy működésképtelen helyzet, amikor megindul a Malév felszámolása. Úgy gondolom, ezt a kérdést ne nekem tegyék fel, én nem tudok erre válaszolni, hogy miért az a személy került kijelölésre, aki kijelölésre került a Malév felszámolása vonatkozásában. Én azokra a konkrét kérdésekre, szakmai, illetve jogi kérdésekre tudok válaszolni, amiket a határozati javaslatban megfogalmaztunk. Én meg úgy gondolom, az egyértelműen és jól körülhatárolhatóan meghatározza azokat a körülményeket, amelyek a jelenlegi helyzethez, illetőleg a Malév csődjéhez vezettek. Úgy gondolom, ezek a kérdések, illetve a Jobbik által a munkatervbe beépítendő kérdések megmutatják, rá fognak világítani azokra a konkrétumokra, amelyek a jelenlegi helyzethez vezettek.

Egy dologban egyetértünk. A Gyurcsány-Bajnai-kormány felelőssége ebben a kérdésben nem kerülhető meg, és a konkrét személyi felelősség nem kerülhető meg. Ugyanis nekem senki ne mondja, hogy 2007-ben az ÁPV Zrt. vezérigazgatója a kincstári vagyont felügyelő miniszter, a pénzügyminiszter hozzájárulása nélkül kötött ilyen szerződést. Ha ez igaz, akkor óriási nagy baj volt abban a kormányban. És azt se mondja nekem senki, hogy Oszkó Péter nem tudta, hogy amikor visszavásárolják a Malévet, akkor a 95 százalék részvénycsomag, ami 25 milliárdba került, semmit nem fog érni a magyar állam részére. Remekül lehet kommunikálni, de az orosz állami bank a maga 5 százalékával - ami 112 millió eurót testesített meg - minden döntést, minden stratégiai döntést meg tudott gátolni. Ki az az épeszű ember ma a világban, aki úgy meg akar vásárolni egy állami vállalatot, hogy nincs beleszólása a stratégiai döntésekbe? Így nem lehet eladni egy állami vállalatot! És verjük a mellünket, hogy mi visszavettük, és 95 százalékos részvénypakett a mienk? Hát a Budapest Airportban is hiába van a magyar államnak 25 százaléka, a mai napig 10 fillér osztalékot nem kapott a magyar állam a Budapest Airportból. Utána kell nézni! Hát ez is egy remek privatizáció volt? Azért legyen már annyi gerinc a szocialistákban, hogy legalább elismerik, ahol hibáztak! És kötöttek két vagy három ilyen remek privatizációs szerződést. És mi vizsgálni akarjuk, akkor szerintem a tárgyilagosság mezejére lépve támogassák ezt a vizsgálati javaslatot.

Összegezve, tisztelt elnök úr, tisztelt képviselőtársaim, úgy gondolom, hogy ennek a vizsgálóbizottságnak van létjogosultsága. Ennek a vizsgálóbizottságnak az a feladata, hogy a politikai felelősségen túl azért jogi konzekvenciákat is vonjunk le. Persze nem akarom meggátolni képviselőtársaimat, hogy megtegyék a büntetőfeljelentést, amit akarnak. Nyugodtan, én úgy gondolom, akkor az engem fog erősíteni ebből a szempontból, mert ők is ugyanarra az álláspontra jutottak. De szerintem adjuk meg a független nyomozó szerveknek azt a lehetőséget, hogy valóban ki fogják deríteni az igazságot, és ha a parlamenti vizsgálóbizottság jól el tudja végezni ezt a munkát, és olyan vizsgálati jelentést tud letenni, ami az ő munkájukat segíteni fogja, szerintem akkor már elértük a célunkat. És akkor is elértük, ha a bizottság meg tudja hallgatni azokat a személyeket, akiknek igenis van személyi felelősségük ezekben a dolgoknak, akár volt kormánytag, akár ÁPV Rt.-vezető vagy MNV Zrt.-vezető, mert ezeknek a vezetőknek van felelősségük.

Ezek a vezetők nem önállóan döntöttek több száz milliárdos privatizációk során ezekben a kérdésekben, ehhez mindenképpen egyébként mindegyiknél ott vannak a kormányhatározatok, tehát kormánydöntés volt akár a Budapest Airport privatizációjánál, akár a Malév privatizációjánál, illetve visszaállamosításánál. Tehát a kormánynak döntenie kellett ezekről a dolgokról, a kormánynak tudnia kellett ezekről a dolgokról. Azt gondolom, a jog nem tudása Magyarországon nem mentesít senkit, és ezekért a döntésekért vállalni kell a felelősséget. Vállalni kell azért, hogy Magyarországon a repülőtér nem magyar kézben van, és vállalni kell azért, hogy ma Magyarországon nincs nemzeti légitársaság. Ezért a felelősséget a szocialistáknak vállalni kell!

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 100 2012.03.05. 2:20  97-104

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, a képviselő asszony és a pártja is fantomokat kerget. (Dr. Józsa István: Budai Gyula! - Derültség a Jobbik padsoraiból.)

Amit megfogalmaztak mind ebben a kérdésben, mind pedig a nekem szánt nyílt levélben az oligarchákról, a zöldbárókról és a maffiáról, szerintem a mai napig ők, akik az igazság bajnokainak tekintik magukat, egyetlen bizonyítékot nem tettek le. Én már a múlt héten felajánlottam az önök volt frakcióvezetőjének, Schiffer úrnak, hogy szívesen látom a hivatalomban, és beszéljük meg ezt a kérdést. (Dr. Józsa István: Az ügyészségen?) A mai napig nem éltek ezzel a lehetőséggel, miközben olyan jellegű frázisokat puffogtattak, ami mögött semmi nincs. Nekem az a tiszteletteljes kérésem önök felé, ellentétben önökkel, én azért átéltem az előző rendszer pályáztatási gyakorlatát, mert korábban én az NFA ellenőrző bizottsági tagjaként jól láttam, hogy a szocialisták hogyan pályáztatnak, hogy a saját klientúrájukat hogyan építik ki. Ott valóban volt klientúraépítés. Ellentétben, önök egyetlen olyan konkrét esetet nem határoztak meg, mindenféle sajtóinformációkra hivatkoznak, illetőleg mindenféle olyan feltételezések mögé próbálnak bebújni, amiket nem igazoltak és nem bizonyítottak. (Szabó Rebeka közbeszólása.)

Én úgy gondolom, hogy előbb ismerjék meg azt a pályázati rendszert, amelyet önök kritizálnak. Azért próbáljanak már egy olyan világban élni, ahol a pályázók közül nem nyerhet mindenki, mert ha van egy terület, amire 25-en pályáznak, abból egy pályázó nyerhet, és a másik 24 sajnos nem nyert ezen a pályázaton.

Meg kellene nézni ezeket a konkrét eseteket, én úgy gondolom, és mielőtt egy rendszert kritizálnak, azelőtt mindenképpen annak a rendszernek a lényeges elemeit is meg kellene ismerni. Tehát én azt kérem a képviselő asszonytól, illetve Schiffer képviselőtársamtól, hogy továbbra is várom, jöjjön el. (Dr. Schiffer András: Jó.) Képviselő úr, jöjjön el, nézzük meg, hogy kik építettek klientúrát az elmúlt 8 évben. Megmutatom önnek, és (Felmutat egy iratot dr. Schiffer András felé.) akkor megbeszélhetjük, hogy ki épít klientúrát, illetve ki nem. (Dr. Schiffer András közbeszólása. - Dr. Józsa István: Le fognak váltani!)

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 104 2012.03.05. 1:11  97-104

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Ellentétben önnel és az ön pártjával, én már 2010. június 6. óta tanulmányozom azokat a kétes földértékesítéseket, amire ön most utalt.

Ellentétben önökkel, én legalább sikeresen teszem (Dr. Schiffer András közbeszólása.), mert az összes olyan privatizációs tranzakciót, amit az előző 8 évhez kötődő, már felülvizsgáltuk, és eredményeket értünk el. Dél-Borsodban a Mariano Kft.-től több mint 3 ezer hektár földet vett vissza az állam, és kiírta pályázatra. Ugyanez a helyzet a Hubertus Bt. vonatkozásában. (Szabó Rebeka közbeszólása.) Tehát azért itt vannak konkrétumok, ellentétben önökkel, akik semmilyen konkrétumot nem mondanak, csak azt, hogy én tanulmányozzak bizonyos pályázatokat. (Dr. Józsa István: Hát ez az! Kik azok?)

Szocialista képviselőtársaimnak azt ajánlom, hogy azért gondolkozzanak már el azon, hogy melyek azok a nagygazdaságok, amelyek valójában az önök szekerét tolták az elmúlt 8 évben. Szerintem néhányan tisztában vannak ezzel. És önöknek már többször elmondtam, hogy ebben a kérdésben jobb lenne, ha a saját házuk táján söprögetnének.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Dr. Schiffer András közbeszólása.)

(15.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 228 2012.03.05. 20:13  227-267

DR. BUDAI GYULA (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előző kormányzati ciklusok közül már sok privatizációról esett szó a Házban, de ami most a tisztelt Ház elé kerül, ismételt iskolapéldája annak, hogy egy korábban jól működő, korábban prosperáló, 100 százalékos állami tulajdonban levő céget hogy lehet tönkretenni, hogy lehet a járatokat kiszervezni, és miként lehet azokat az értékes ingatlanokat átjátszani ismeretlen tulajdonosi háttérrel rendelkező off-shore cégeknek, amelyek lényegében a mai napig az állami költségvetésből - korábban megkötött bérleti szerződések alapján - százmilliókat visznek ki az országból.

Hogy mindenki jól értse a helyzetet: nagyon sajnálom, hogy szocialista képviselőtársaim nem figyelnek, mert ez szintén megint hozzájuk köthető, és jelentős szerepük van abban, hogy a Volánbusz Zrt. vagy Rt., illetőleg azok az értékes ingatlanok - pontosan 8 darab értékes ingatlan - miként kerültek ki az állam fennhatósága alól, és hogy hogyan lehet, lehetett Magyarországon az elmúlt 8 évben olyan szerződéseket kötni akár adásvétel, akár bérleti szerződés vonatkozásában, hogy az államot képviselő ÁPV Rt., majd a későbbiek során MNV Zrt. abszolút nem fordított figyelmet arra, hogy kik a vevői ezeknek az ingatlanoknak, és hogy mi az oka annak, hogy az eladott ingatlant aznap vagy nagyon rövid időn belül visszabérli az állam ezektől az off-shore cégektől.

2003-ban született döntés a Volánbusz Rt. helyzetének stabilizálására, illetőleg az eladósodott társaság likviditásának helyreállítására, és régi jó szocialista módszer került bevezetésre: nem fejlesztünk, hanem eladjuk a meglévő értékes ingatlanokat, kiszervezzük a járatokat olyan cégekbe, akik jóval drágábban fogják végrehajtani azokat a feladatokat, amelyeket eddig az állam látott el.

Erre vonatkozóan alkotott egy adósság- vagy válságkezelési programot az ÁPV Rt., és ennek keretében történt a 8 darab nagy értékű ingatlan értékesítése. A Volánbusz Rt. 2005-2008 között közel 5,5 milliárd forint értékben vált meg ezektől az állam által rábízott ingatlanoktól. Abban, úgy gondolom, nincs semmi meglepő, hogy azért az előző kormányhoz köthető, vagyonkezelői feladatokat ellátó szervezetek próbáltak arra figyelni, hogy ezeket az ingatlanokat lehetőleg piaci áron értékesítsék, arra viszont már nem fordítottak figyelmet, hogy ezeket az ingatlanokat azonnal, tehát még aznap, miután értékesítették - vagy nagyon rövid időn belül - visszabérelték az állam részére.

Ezen ingatlanprivatizáció és minden olyan folyamat, ami a Volán Rt. privatizációjához vezetett, lényegében minden olyan jogszabályi feltételnek, amely az adott időszakban meghatározó volt, nem felelt meg. Egyrészt olyan megbízási szerződéseket kötöttek az ügyvédi irodákkal, akik ezeket a tranzakciókat - hogy úgy mondjam - koordinálták, amelyek jóval a piaci értéken felül történtek. A Volán Rt. a saját versenyeztetési szabályzatát is megsértette annak érdekében, hogy az ingatlanokról, illetve a járatkiszervezések tekintetében szerződést kössön, és a 8 darab jogügyletben, amelyek kifejezetten az ingatlanokra vonatkoznak, összesen 12 különböző nemzetiségű off-shore cég vett részt. Úgy gondolom, hogy a magyar privatizáció történetében olyan jogügylet még nem fordult elő, ahol 12 nemzetiségű off-shore cég a privatizáló tulajdonos ezekben az ügyletekben.

Ráadásul e privatizáció által mind a Volánbusz gazdálkodása, mind pedig a közpénzek átlátható felhasználhatósága lényegesen sérült. A vizsgálóbizottságnak mindenképpen vizsgálni kell, hogy kik döntöttek ezekben a privatizációs tranzakciókban, vizsgálni kell a privatizációs folyamatok során az ingatlanok valós értékét, és mindenképpen vizsgálni kell, hogy a privatizált ingatlanok visszabérlése során mi az oka, hogy a piaci érték alatt bérelték vissza ezek az off-shore cégek ezeket az ingatlanokat. És mi az oka annak, hogy például a szentendrei telep, a szentendrei pályaudvar, az érdi műszaki telep esetén csak jelképes bérleti díjat állapított meg az állam a privatizáló cégek vonatkozásában? Illetőleg ha már itt tartunk, mindenképpen vizsgálni kell, hogy a fóti műszaki telep értékesítése és privatizációja során a Wallis Rt.-nek milyen szerepe volt, mik azok a - hogy így mondjam - politikai kapcsolatok révén áttranszferált gazdasági kapcsolatok, amelyek értéken aluli árusításhoz vezettek a fóti telep értékesítése során.

(18.30)

Tehát a parlamenti vizsgálóbizottságnak mindenképpen egy nagyon lényeges feladata az értékesítés körülményeinek a vizsgálata és az értékesítés körülményeinek vizsgálata során azoknak a visszaéléseknek a feltárása, amelyek egy ilyen jellegű privatizációhoz vezettek.

A vizsgálóbizottságnak mindenképpen tisztázni kell, hogy a szentendrei pályaudvarra, a gödöllői műszaki telepre, illetve az érdi műszaki telepre végrehajtott értékesítés és visszabérlés kapcsán, illetőleg, ahogy már korábban mondtam, a fóti járműjavító bázis beruházási körülményeinek vizsgálata során mindenképpen választ kell kapnunk, hogy mi volt az oka annak, hogy a magyar állam vagy a magyar állam képviseletében eljáró ÁPV Rt. a szerződések megkötése során abszolút semmilyen figyelmet nem fordított arra, hogy a különböző telepeket megvásárló, majd visszabérlő cégek milyen tulajdonosi háttérrel rendelkeztek.

Mint ahogy mondtam, 12 nemzetiséghez tartozó off-shore cégek találhatók itt, a Kajmán-szigetektől a Virgin-szigetekig, ciprusi off-shore cégek. Úgy látom, az előző kormányzat idején szeretettel fordultak ezen cégekhez, hogy ezekben a kétes tranzakciókban vegyenek részt.

Mindenképpen vizsgálni kell, hogy gazdasági szempontból valóban helyes volt-e az a döntés, hogy egy adósságokkal küzdő állami vállalat vonatkozásában az ingatlanok értékesítése volt a helyes döntés, és ezáltal, hogy közel 5,5 milliárd forint értékű állami vagyontól szabadult meg az előző kormányzat, valóban hozzájárult ahhoz, hogy a Volánbusz Rt.-t versenyképessé tegye, illetőleg az állami tulajdonnal való gazdálkodás elvei érvényesültek ezen döntés során.

És mindenképpen nagyon lényeges körülmény, úgy gondolom, egy adott gazdasági döntés hátterének vizsgálata során, hogy a Volánbusz Zrt., a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, az ÁPV Rt. vezető tisztségviselőinek, illetőleg az adott időszakban az adott szervezet felett felügyeletet gyakorló pénzügyminisztereknek milyen szerepe van, és a döntések meghozatala során milyen információkkal rendelkeztek.

Mi azt gondoljuk, hogy a vizsgálóbizottság felállítása során mindenképpen számos olyan kérdésre kell választ kapnia a vizsgálóbizottságnak, amely eddig részünkre nem került megválaszolásra. Nagyon lényeges kérdés, hogy az a Pekli Ferenc, aki 2010 novemberéig vezette ezt a céget mint vezérigazgató, megfelelő gondossággal járt-e el az ingatlanok értékesítése során, valamint az ÁPV Rt. vezetői ellenőrizték-e az állami tulajdont szerző cégek tulajdonosi hátterét. Jelen tudásunk szerint ennek nem tettek eleget, ami egyébként jelentős büntetőjogi felelősséget is felvet, ugyanis én úgy gondolom, hogy a parlamenti vizsgálóbizottságnak mindenképpen meg kell majd hallgatnia az ebben a körben már vizsgálatot folytató MNV Zrt. felügyelőbizottságának azt a tagját, aki egy átfogó vizsgálatot folytatott ebben a témakörben, és az átfogó vizsgálat eredményeképpen számos büntetőfeljelentés született akár az ingatlanok értékesítésével kapcsolatban, akár a járatkiszervezéssel kapcsolatban, akár más, egyébként a Volánbusz gazdálkodásával kapcsolatos körülmények miatt.

Nagyon lényeges kérdés, én úgy gondolom, hogy a parlamenti vizsgálóbizottságnak tudomást kell szerezni arról, mert a mai napig nincs tudomásunk arról, hogy milyen magánszemélyek szereztek állami tulajdont az off-shore cégeken keresztül. Én úgy gondolom, hogy nem fog bennünket nagy meglepetés érni, ha az off-shore cégek tulajdonosi hátterében azt a Pekli Ferencet fedezzük föl, aki 2010 novemberéig a Volánbusz Rt. vezérigazgatója volt.

És nagyon lényeges kérdés, hogy mi az oka annak, hogy ha a magyar állam értékesít ilyen nagy értékű ingatlanokat, ezeket a magyar államnak azonnal vissza kell bérelni. Miért nem volt jó tulajdonos a magyar állam? Mi volt az oka, hogy az ingatlant megvásárló, ismeretlen tulajdonosi háttérrel rendelkező befektetők jobb tulajdonosai voltak ezeknek az ingatlanoknak, mint a magyar állam? Tehát mindenképpen választ kell kapnunk arra, hogy mi az oka ennek a kevésbé gondos eljárásnak?

Ugyanakkor nagyon lényeges kérdés, amire szintén választ kell kapnia a vizsgálóbizottságnak, hogy az ingatlanok eladása, majd visszabérlése hosszú távon mekkora többletköltséggel jár az állam számára. Ugyanis ez annyira lényeges kérdés a jelen vizsgálóbizottság működése során, ami mindenképpen arra fog választ adni, hogy a vizsgálóbizottság munkája vagy működése időpontjáig mekkora többletköltség jelentkezett a magyar állam számára, ugyanis ezek a szerződések sajnos még élő szerződések, habár én mint elszámoltatási kormánybiztos, az adott minisztériumnál kezdeményeztem ezeknek a szerződéseknek a felülvizsgálatát, de úgy gondolom, hogy ebben a kérdésben a végső szót a parlamenti vizsgálóbizottság jelentésében kell kimondani. Itt kell meghatározni azokat a konkrét irányokat, amelyek ebben a kérdéskörben felmerülnek.

Nem járok messze az igazságtól, ha már most kijelenthetem, hogy a privatizációs szerződések aláírásától, illetve a visszabérléssel kapcsolatos szerződések aláírásától számítva a mai napig jelentős többletköltség merült fel az ingatlanok visszabérlésével kapcsolatban. Ugyanis én úgy gondolom, hogy ha a Budapest Andor utcai telephelyet nézzük, ahol havi 6 millió plusz áfáért bérelte vissza a magyar állam az új tulajdonostól a telepet, a mai időpontig jelentős többletköltséggel számolhatunk. Ugyanezt mondhatom a fóti műszaki telepre, ahol 23,5 millió/hó bérleti díjat fizet a magyar állam, 20 éven keresztül. Számítsuk ki, hogy mekkora többletköltséget jelent, ugyanis a bérleti díj 1,9 milliárd forint lesz a 20. év végére.

Tehát ez jelentősen többletköltséget fog jelenteni a magyar államnak, ráadásul egy olyan szerződést kötött a vagyonkezelő, ahol a magyar államnak nagyon kevés mozgástere van. Tehát ez mindenképpen jelentős többletköltséget eredményez a magyar államnak. De ugyanezt tudom mondani a gödöllői műszaki telepre, ahol szintén 150 ezer forint/hó bérleti díjat határoztak meg a szerződés megkötésekor.

Tehát egyértelműen látszik, hogy egy olyan jogi konstrukció került létrehozásra, persze az ügyvédi irodáknak meg kellett dolgozni a pénzükért, ami jelentősen magasabb volt a piaci értéknél, és nemcsak meg kellett dolgozni érte, hanem ki kellett találni egy olyan jogi konstrukciót, amely alapján a magyar állam keze meg lett kötve, amely alapján a magyar állam ezekben a szerződésekben kis mozgástérrel rendelkezik; és ha bekövetkezik egy esetleges kormányváltás, akkor a vagyonkezelő nem tudja felmondani ezeket a szerződéseket. Vagy ha felmondja, mint például a fóti műszaki telep esetén, ahol az ingatlant megvásárló jelentős beruházást hajtott végre, és a beruházás összege kerül leszámítolásra bérleti díjként, tehát szintén nagyon kicsi az állam mozgástere a szerződések felmondása során.

És választ kell arra kapni mindenképpen, hogy az az 5,5 milliárd, ami az adott időszakban, 2005-2008 között a költségvetésbe bekerült a hosszú időre kötött bérleti szerződések vonatkozásában, valóban egy olyan megoldást jelentett-e a magyar államnak, hogy megérte.

(18.40)

Nem árulok el nagy titkot, tisztelt képviselőtársaim, ez egy tűzoltás volt. Lehet, hogy ez az összeg akkor, abban az időpontban jelentett valamit a költségvetés számára, de sokkal többe fog kerülni a végén, miután ezt az egészet kifizetjük, az ingatlanokat visszabéreltető, ma már tulajdonosi pozícióban levő külföldi tulajdonosok, off-shore cégek számára.

Tisztelt Képviselőtársaim! A vizsgálóbizottságnak ezekre a kérdésekre mindenképpen választ kell adni, és a válaszok alapján leszünk olyan helyzetben, hogy meghozzuk azokat a nagyon fontos szakmai és politikai döntéseket, amelyek a felelősség meghatározásának a hovatelepítésében határozhatók meg. Kíváncsian várom a szocialisták reakcióját, okulva a múlt heti vitából, amikor a korábbi időszakot is kívánták vizsgálni a Malév vonatkozásában. Nem tudom, hogy most mit kívánnak majd vizsgálni, de biztos remek ötletekkel fognak előállni, ugyanis a privatizáció, az ingatlanok értékesítése és a járatok kiszervezése 2005 és 2008 közé esik. Ez az időszak pedig a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány időszaka.

Nagyon nagy dolgokat nem lehet kitalálni ebben a kérdésben. Megint egy olyan privatizációval állunk szemben, ahol a magyar államot, a magyar adófizetőket jelentős kár érte. És hogy úgy mondjam, lényegében egy olyan állami vállalatot szerveztek ki, egy olyan állami vállalatot adtak el vagy értékesítettek áron alul, amely jelentős szereppel rendelkezett nemzetgazdasági szempontból. S akkor innentől kezdve a magyar kormány, a magyar állam keze ezeknek a szerződéseknek a felülbírálása során meg van kötve.

Mindenképpen úgy gondolom, hogy az elhibázott, rossz szakmai döntés mellett meg kell határozni azoknak a személyeknek a politikai felelősségét, akik ebben részt vettek. Aki 2005-ben az APV Rt. felügyeletét mint tulajdonos ellátta, az akkori pénzügyminiszter, illetőleg ugyanígy 2008-ig, az utolsó ingatlan értékesítéséig az MNV Zrt. felügyeletét ellátta az akkori pénzügyminiszter mint többségi tulajdonos.

Úgy gondolom, hogy a bizottságnak ezekre a kérdésekre választ kell kapni, és azt gondolom, hogy ezen kérdésekre adott válasz tekintetében leszünk abban a helyzetben, hogy megfogalmazzuk a konkrét véleményünket.

Köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 232 2012.03.05. 2:16  227-267

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Hát erre számítottam, amit a szocialisták megint megpróbálnak elhitetni velünk. Tisztelt képviselőtársam, azt szeretném önnek mondani, hogy az elmúlt nyolc évben, amíg önök regnáltak, én voltam néhány olyan bizottságban, amiről ön beszél. Tudja, mi volt a probléma? Az, hogy ebben a bizottságban mindig önök voltak többségben. Az NFA ellenőrző bizottságában, az MNV Zrt.-nél és mindenhol önök voltak többségben, és ha volt ilyen kezdeményezés, azt önök mindig leszavazták, és megakadályozták, hogy ebből az ügyből bármi legyen.

Csak nem egy dologról beszélünk. Most a 2005 és 2008 közti időszakról beszélünk. Ekkor adtak el nyolc nagy értékű ingatlant. S miután eladták, visszabérelte a magyar állam, és a visszabérlés során olyan szerződéseket kötöttek, amikkel a mai napig több milliárd forint kárt okoztak a magyar államnak. Erről beszélünk, képviselőtársam és nem arról, hogy a fideszes delegált mit mondott ebben a bizottságban. Hát nem erről beszélünk! Beszéljünk már konkrétan! Én konkrét tényeket mondtam, számokat, vitatkozzunk ezekről. Vitatkozzunk azokról a számokról, amiket én mondtam.

Cáfoljanak meg! Ha meg tudnak cáfolni, akkor örülök és állok elébe ennek a dolognak. De eddig nem nagyon tudtak megcáfolni sem ebben, sem a Malév vonatkozásában. Itt nem politikai üldözés meg hecckampány folyik! Önök eladtak nyolc nagy értékű ingatlant, aminek az az eredménye, hogy ezekért az ingatlanokért ma a magyar állam hatalmas összegeket fizet ki. És nem is az a probléma, hogy eladták, hanem az, hogy önök sem tudják, kinek adták el, mert off-shore cégeknek adták el, és ezek az off-shore cégek viszik ki a magyar állam adófizetőinek a pénzét. Mert kiviszik az országból, mert ők a tulajdonosok is meg a bérbeadók is. Erről beszéljünk! Lehet, hogy ez az önök időszakában egy remek dolog volt. Pekli úr biztosan remek pártfeladatot hajtott végre, hát ő volt az utolsó KISZ-titkáruk, vagy mit tudom én.

Jó lenne, ha ebben a körben beszélgetnénk. Vitatkozzunk tényekről, adatokról és számokról, ebben partner vagyok. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 240 2012.03.05. 2:12  227-267

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Nagyon szomorú vagyok, mert a személyeskedésen kívül, amit ön elmondott az én irányomban, hogy a miniszterelnök mit vár el tőlem és mit nem, semmilyen konkrétumot nem hallottam öntől. Egyébként nem vagyok meglepve, mert az előző héten pont Schiffer András személyeskedett ebben a dologban, hogy mit várnak el tőlem. (Kovács Tibor: Meg is vádolta, hogy kinevezte államtitkárnak!) Nézze, én azt tudom önnek mondani, hogy ön mint képviselő, jogosult arra, hogy befáradjon a Vagyonkezelőhöz, kérje ki a szerződéseket, olvassa el, tájékozódjon, és akkor nem hangulatkeltő jelentéseket fog vizionálni, hanem konkrétumot. (Babák Mihály: Loptak, csaltak, hazudtak.)

Ráadásul, én azt gondolom, ha mi kezdeményezünk egy vizsgálóbizottságot, akkor ön azonnal azt feltételezi, hogy a Fidesz a hibás azért, mert ebben a dologban ez történt; hogy a fideszes delegált nem jelezte a felügyelőbizottságban, hogy itt mekkora disznóság történik, nem álltunk a nyilvánosság elé. Képviselőtársam, 2007 óta majdnem minden héten a nyilvánosság elé álltam az állami földek értékesítése ügyében, amit önök csináltak. (Göndör István: Az agrárgazdaságról is beszéljünk?) Odaálltunk. Miért? Nem a Malévról beszélünk, képviselőtársam! (Göndör István: Beszéljünk a nyolc agrárgazdaságról!) Nem a Malévról beszélünk! Önök hozták ide a Malévot, csak mondtam egy példát önnek.

És rosszul idézett, képviselőtársam, mert a 6 millió forint plusz áfa hónapra vonatkozik. A 23 millió forint plusz áfa is hónapra vonatkozik, a bérleti díj. A milliárdok így jönnek ki. És ezeket a szerződéseket az önök kormányzása alatt kötötték. Nem a Fidesz kötötte és nem más, az önök kormányzása alatt azok az állami vagyont felügyelő cégek kötötték, amelyek irányítását az önök pénzügyminisztere látta el.

Tehát lehet a Fideszre mutogatni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), lehet azt mondani, hogy én teljesítem a feladatomat (Az elnök ismét csenget.), bármit lehet mondani; próbáljanak meg konkrét tényeket mondani, képviselőtársaim, és azzal örömmel vitatkozom. (Gőgös Zoltán: Gyula, Győrffy Balázshoz forduljál...)

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 246-250 2012.03.05. 2:10  227-267

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Azt gondolom, a szocialisták szándékosan más irányba akarják vinni ezt a parlamenti vitát, mint ami az előterjesztés lényege. (Kovács Tibor: Dehogyis!) Kovács képviselőtársam, nagyon szívesen elmagyarázom, hogy az önök ideje alatt hogyan működtek a földpályázatok. (Kovács Tibor: Ne azt mondd, hanem hogy most hogyan működik!) Sajnos, ott ültem abban a bizottságban, és láttam, hogy önök célirányosan annak a baráti körnek hogyan írják ki a több ezer hektáros területeket, pályázati egységet... (Gőgös Zoltán közbeszólása.) A képviselőtársam meg jobb, ha nem szól, mert az újfehértói pályázatot ön vonta vissza jogellenesen, tehát abba most ne menjünk bele szerintem. (Gőgös Zoltán: Azt bezárták.) Tehát azért mondom, hogy abba most ne menjünk bele.

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Bocsánat...

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Azt szeretném kérni a szocialista frakció tagjaitól...

ELNÖK: Képviselő úr, csak egy pillanatra. Megértem, hogy miután ön vidékfejlesztési államtitkári minőségében kapott itt most egy kérdést, és ezek után elindul egy rendkívül fontos földvita, és megértem, hogy reagál, de mégis próbáljuk meg visszaterelni a Volán-privatizáció keretébe, miközben tudom, hogy minden mindennel összefügg, és megértem, hogy egy előző felszólalásra reagált. Nem akarom korlátozni, csak kérem önöket, hogy lehetőség szerint majd próbáljunk visszamenni a szűkebb mederbe.

Köszönöm, és folytassa, beszámolom az időt.

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, nem is akarnám ezzel a kérdéssel húzni az időt. Nagyon szívesen fölajánlom ezt a konzultációt Kovács képviselőtársamnak, örömmel leülök vele, és elmondom, hogy mi történt az ő idejükben a pályázati kiírások tekintetében. (Kovács Tibor: Most hogyan történik, azt mondd!) Azt kérem, hogy a Volánbusz Rt. privatizációjáról, illetve a nyolc telep értékesítéséről, illetve a járatkiszervezésről beszéljünk. Mert ugye itt a járatkiszervezés pontosan azért történt, mert azt a pénzt, amit ebből kaptak, nem új buszpark létrehozására fordították, hanem kiszervezték, odaadták olyan külsős cégeknek ezt az üzemeltetést, amiről itt képviselőtársaim beszélnek.

Szerintem térjünk vissza ehhez a témához, és örömmel próbálok akkor önöknek válaszolni. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 262 2012.03.05. 1:28  227-267

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy odaadással hallgattam jobbikos képviselőtársam azon okfejtését, hogy valóban milyen összefüggés található az ingatlanok értékesítésével járó kiszervezések között. Én teljes mértékben egyetértek azzal, hogy valóban a bizottság a tevékenységét terjessze ki erre a témakörre vonatkozóan, ugyanis mi szintén folytattunk vizsgálatot a járatkiszervezésre vonatkozóan, és azt gondolom, valóban helyes ez az érvelés, hogy ez a két dolog szorosan együtt vizsgálandó, ezt egy nagyon támogatandó javaslatnak tartom.

LMP-s Képviselőtársam! Kicsit, hogy úgy mondjam, számomra szomorú a megjegyzése, hogy azt várják el tőlem, hogy a mezőgazdaságba is ugyanolyan elánnal vessem bele magam, mint a vizsgálóbizottságba.

Képviselőtársam! Ha elmondtam, amit szerettem volna, Szabó Rebekához hasonlóan adok önnek egy listát, tanulmányozzák, az a kérésem, és ha úgy érzik, hogy további információra van szükségük, nagyon nagy tisztelettel, szeretettel várom, és akkor ebből rá fog jönni, hogy a mezőgazdaságban milyen jelentős vizsgálatok folytak, nemcsak az állami földek privatizációja, hanem az egész közigazgatás igazgatásrendszere, az MGSZH, MVH minden vonatkozásában.

Köszönöm szépen.

(19.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 266 2012.03.05. 6:44  227-267

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Úgy látom, hogy ugyanaz a szomorú helyzet következett be, mint a múlt héten hétfőn, pedig még csak háromnegyed nyolc van, hogy a szocialisták megint távoztak a teremből. Elnézést, Józsa képviselőtársamat nem láttam. (Dr. Józsa István: Olyan aprócska vagyok! - Babák Mihály: Egy van!)

Azt látom, hogy amikor olyan vizekre evezünk, ami kellemetlen, akkor valahogy elmennek a teremből, és megelégszenek azzal, hogy megint megpróbálnak visszafelé mutogatni és egy egyértelműen hozzájuk köthető privatizációs tranzakcióért, egy egyértelműen hozzájuk köthető rossz gazdasági döntésért... - ami mögött valóban van egy politikai döntés, amely politikai döntést kell majd ennek a bizottságnak meghatározni, és meghatározni azokat a szereplőket, akik felelősek ezért a döntésért, akkor mindig valahogy eltűnnek (Babák Mihály: Maszatolnak.) és maszatolnak, ahogy képviselőtársam mondta. (Dr. Józsa István: Bezzeg a Babák segít!)

Azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy valóban ennek a vizsgálóbizottságnak nem az a lényege, hogy jogi felelősséget állapítson meg. A jogi felelősség megállapítását bízzuk azokra a hatóságokra, amelyek ebben az ügyben már nyomoznak. Azért szeretném elmondani Józsa képviselőtársamnak, hogy az MNV Zrt. felügyelőbizottsága - sajnos önök rosszul tudták - lefolytatta a vizsgálatot a Volánbusszal kapcsolatban az én kezdeményezésemre. Tehát mi nem akartuk, ahogy önök mondják, ezt az egész dolgot a szőnyeg alá söpörni, és több büntetőfeljelentés született a járműkiszervezés, az ingatlanok értékesítése, a gumiabroncsok cseréje ügyében, és sorolhatnám azt a kört, amelyben a vizsgálatot lefolytató felügyelőbizottság azt állapította meg, hogy felmerülhet a hűtlen kezelés és egyéb más bűncselekmény gyanúja. Persze hogy felmerülhet, de hogy valóban bűncselekmény történt vagy nem, azt majd a bíróság fogja megállapítani.

Arra szeretnék utalni, hogy itt a szocialista képviselők azt kifogásolták, hogy azt írtam, hogy esetlegesen. Ha viszont azt írtam volna, hogy konkrétan ez megtörtént, akkor az lett volna a problémájuk, hogy én már előre meghatározom, hogy elmondom, hogy konkrétan véleményt formálok róluk, hogy már megmondom, hogy ők ezt miként követték el vagy hajtották végre. Tehát úgy látom, hogy ha van rajtam sapka, az sem jó, ha nincs, az sem, tehát semmi nem jó ebben a kérdéskörben.

Én elhiszem és érzem, hogy nehéz szembesülni azzal, amit valóban elkövettünk, és a szocialista képviselőket az sem menti fel ez alól, hogy ők azt mondják nekem, hogy ők az elmúlt ciklusban itt ültek, én meg nem ültem. Hál' istennek, nem rólam szól ez a vizsgálat, hanem róluk szól, az ő kormányzatuk felelősségét kell majd meghatározni ebben a dologban, illetőleg azoknak a személyeknek a felelősségét, akik erről a dologról döntöttek, illetve ehhez a dologhoz hozzájárultak.

Én nem a szocialista frakció felelősségét firtatom, a vizsgálóbizottságban a szocialista frakció tagjai is ott fognak ülni, aztán majd elmondják a véleményüket pró vagy kontra. Itt bizonyos vagyonkezelési feladatot ellátó szervezetek vezetőinek a felelőssége és azoknak az irányítása alapján felmerülő felelősség határozható meg. Az ÁPV Rt. esetében az állami vagyonért a pénzügyminiszter volt felelős az akkori jogszabályok szerint, majd a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél szintén a vagyontörvény alapján a többségi tulajdonos, az állam és az államot képviselő pénzügyminiszter felelőssége vetődik fel ezekben a kérdésekben.

Úgy gondolom, hogy mindenféle vádaskodás nélkül, én nem mondtam egyetlen pénzügyminiszternek sem a nevét, a Volánbusz volt vezérigazgatójának nevét azért mondtam, mert úgy gondolom, hogy az a fogalom, hogy valóban ő volt a BKV utolsó KISZ-titkára, az jól jellemzi azt a klientúrát, aki ebben a körben tevékenykedett, és képviselőtársam, ő valóban 2002-től 2010 novemberéig a Volán vezérigazgatója volt. Tehát hogy úgy mondjam, pártvonalon jól feküdt Pekli úr. (Dr. Józsa István: Ez a Fidesznél is így van.)

Tehát ezért gondolom, hogy ne menjünk el olyan tények mellett (Dr. Józsa István közbeszólására:), én is, igaza van, persze. De most nem rólam van szó, tehát nem Budai Gyulát vizsgáljuk, hanem a Volánt, képviselőtársam. Tudom, ha önök tehetnék, akkor engem is vizsgálnának, de azért várjuk meg 2014-et, azért ne rohanjunk ennyire előre. Addig még azért lesz egypár javaslatom vizsgálóbizottság felállítására, mert még van néhány dolog, amiben önök sárosak az elmúlt időszakban.

(19.50)

Tehát azt gondolom, maradjunk a realitások talaján, és próbáljunk meg szakmai és gazdasági alapon közelíteni ehhez a dologhoz, és természetesen ez majd el fog vezetni oda, hogy ezért a döntésért ki a felelős, ki a felelős azért, hogy a magyar állam eladta ezeket a telepeket, ki a felelős azért, hogy olyan szerződést kötöttek, ahol abszolút nem érdekelte önöket, hogy kik állnak a visszabérlő cégek mögött, és az sem érdekli önöket, hogy miért szervezték ki a járatokat és hogy mi volt ennek az oka.

Úgy gondolom, képviselőtársaim, hogy a vizsgálóbizottságnak erre kell választ adni, és ahogy már korábban is említettem, támogathatónak tartom a Jobbik, Bödecs Barnának azt a javaslatát, hogy valóban a vizsgálóbizottság ne csak a telephelyek értékesítésével foglalkozzon, hanem vizsgáljuk meg a járat kiszervezését. Tisztelettel tájékoztatom önöket, hogy mi ezt is elvégeztük. Tehát a járatkiszervezésre vonatkozóan szintén komplett anyaggal rendelkezünk, amit - úgy gondolom - a vizsgálóbizottság nagyon jól fog tudni használni, mint ahogy jól fogja tudni használni ezt a vizsgálati jelentést, amelyet a vagyonkezelőnek átadtunk, amely alapján egyébként a felügyelőbizottság lefolytatta a vizsgálatát. Tehát ennek alapján fogom támogatni a Jobbik által előterjesztett vizsgálóbizottság vizsgálati tervére vonatkozó javaslatot.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 272 2012.03.05. 2:22  267-297

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Úgy látom, a szocialisták nem tudnak szabadulni attól a fóbiától, hogy nekem az a jussom a Malévvel kapcsolatos javaslatért, hogy államtitkár lettem. Nagyon szomorú vagyok, hogy ilyen szinten gondolkodnak, de úgy gondolom, ez teljes mértékben minősíti őket. (Dr. Józsa István: De lehet mondani.)

Tisztelt képviselőtársam, van egy rossz hírem: a Malév nem a jelenlegi kormány miatt, hanem önök miatt zuhant le. (Dr. Józsa István: Ezt meg kell vizsgálni!) Ez mindenképpen az önök felelőssége.

S van még egy nagyon érdekes meglátásom: amikor az MSZP bajban van, akkor mindig össze akar fogni valakivel. Most velünk szeretne összefogni, és olyan hangzatos megjegyzéseket hallunk, hogy fogjunk össze egy nemzeti légitársaság érdekében. Amikor a Malévet eladták meg visszavették, akkor miért nem akartak összefogni senkivel? (Dr. Józsa István: Honnan tudod, hogy nem akartunk?)

A tények nagyon makacs dolgok, képviselőtársam. Az Európai Bizottságnak vagy egy döntése. Egy versenyjogi eljárás következtében januárban azt mondták, hogy a 2007 és 2010 közötti időszakban a Malév jogosulatlan állami támogatásokat és hiteleket vett fel. Ezt pedig az önök két kormánya, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány adta. Ezzel felesleges vitatkozni, mert ezek tények. És a Malév vesztét pontosan ez okozta. Ezek a körülmények. Arról nem beszélve, hogy amikor eladták 2007-ben, meg amikor visszavették, az tragédia volt. No name off-shore cégektől kezdve jöttek-mentek a befektetők, a több 10 milliárdos adóssággal küszködő Malévet odaadták a 200 milliós alaptőkéjű AirBridge Zrt.-nek, amely mögött orosz tulajdonos volt. És sorolhatnám még azokat a remek döntéseket, amiket önök hoztak. Ne haragudjon, de ezt miért akarja ránk terhelni? Hoztak egy rossz szakmai döntés, ami mögött volt egy politikai döntés, volt egy kormányhatározat; ezért önök a felelősök. A Malév ezért ment csődbe. Azért került a Malév felszámolás alá, mert azt a 120 milliárd forintot, amit az önök remek döntése alapján a Malévnek a magyar állam részére vissza kellett volna fizetni, nem tudta megtenni. Nem tudom, hogy ezen mit kell annyit vitatkozni.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 276 2012.03.05. 0:46  267-297

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretném a vitának ezt a részét lezárni. Már csak két nagyon apró megjegyzésem van képviselőtársam felé. Miként lehet nemzeti összefogásról beszélni, amikor ön folyamatosan személyeskedik az irányomban? Ez elég érdekes dolog.

S tudja mit? Mi büszkék vagyunk arra, hogy harcolunk az Európai Unióval, önök meg lakáj módjára elárulják az országot. Gurmai Zita büszke arra, hogy az Európai Unióban megszavazták a Magyarországot elítélő döntést. Akkor el lehet dönteni, hogy kik személyeskednek és kik akarnak együttműködni. Ne haragudjon, képviselőtársam, én egyszerűen felháborítónak tartom azt, amit ön itt velem kapcsolatban megfogalmaz!

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 286 2012.03.05. 2:14  267-297

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Én úgy gondolom, hogy a szocialista képviselőtársaim egyvalamit felejtenek el: nemcsak a Malévról szól ez a vizsgálóbizottság, hanem a Budapest Airportról is, ami legalább ugyanolyan nagy volumenű privatizáció volt, mint a Malév. És azt gondolom, hogy ez az érvelés, hogy a Malévre elegendő a 90 nap, ez figyelmen kívül hagyja, hogy a Malév mellett a Budapest Airport privatizációját ugyanúgy vizsgálni kell a bizottságnak. Illetve én azt is bátran el merem mondani, hogy azért az elmúlt időszakban egy-két vizsgálóbizottság működésében részt vettem, és sajnos a vizsgálóbizottságok munkája azért nem volt gördülékeny, mert azok a korábbi miniszterek, miniszterelnökök nem nagyon óhajtottak megjelenni a bizottság előtt. Én meg azt gondolom, hogy igenis a bizottságnak erre az időre szüksége van ahhoz, hogy olyan mélységig feltárja az okokat, az okozatokat, amelyek a Malév, illetve a Budapest Airport eladásánál szükségesek voltak, amelyek mindenképpen fontosak.

Nem értem Göndör képviselőtársamnak az elmondását, hogy itt egy tőkét juttattak, meg... Már elmondtam, többször nem akarom elmondani, a Malév vonatkozásában a nyertes cég 200 millió forint alaptőkével rendelkezett, és hogy a Malévot privatizálni tudja, ahhoz az orosz Vnyesekonombank 112 millió eurós hitelére volt szükség. Tehát lényegében a Malév hitelből finanszírozta meg önmagát, amiért a magyar állam viszontgaranciát vállalt. Képviselőtársaim, nézzék már meg, legyenek szívesek, bemennek a vagyonkezelőbe, és megnézik a szerződéseket. Azért bizonyos dolgokban próbáljunk már meg konszenzusra jutni!

Úgy gondolom, hogy ezek a bonyolult privatizációs tranzakciók, az ügyben érintett személyek sokasága mindenképpen indokolttá teszi, hogy a vizsgálóbizottság 180 napig folytassa munkáját.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 296 2012.03.05. 7:58  267-297

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Schiffer András képviselőtársamnak válaszolnék, szerintem ezt a kérdést nem nekem mint az országgyűlési határozati javaslatot előterjesztő országgyűlési képviselőnek kellene feltenni állítólagos sajtóhírekre való hivatkozással. Tehát én már itt a vita elején a szocialistáktól megkaptam a "lehetséges" miatt a beosztásomat, hogy feltételezek, akkor az állítólagos sajtóhíresztelésre, engedje meg, képviselőtársam, hogy ne reagáljak, hogy volt-e ilyen vagy nem volt. Szerintem ebben a Házban megvan az a megfelelő személy, akinek ezt a kérdést föl lehet tenni, és akkor valószínűleg önnek erre válaszolni fog.

Én az országgyűlési határozatomat az általunk, kormánybiztosként lefolytatott vizsgálat alapján, azon iratok alapján, ami jelen pillanatban a vagyonkezelőnél, a különböző társminisztériumoknál megtalálható, terjesztettem elő. Azokat a megállapításokat és azokat a kérdéseket pontosan ezek alapján fogalmaztuk meg.

A vitában egyetlen alkalommal sem mondtam azt, hogy én azt látom a bizottság legfontosabb célkitűzésének, hogy jogi felelősséget állapítson meg. Úgy gondolom, állapítson meg szakmai felelősséget, politikai felelősséget, hogy valóban ki az okozója annak, hogy a Malév ebbe a helyzetbe került. Továbbra is azt az álláspontot képviselem, amit az országgyűlési határozati javaslatban megfogalmaztam, hogy valóban, a Malév csődje kettő tranzakciónak volt betudható. Ez a 2007-es privatizáció és a 2010-es visszaállamosítás, amikor lényegében a Bajnai-kormány 25 milliárd forintot adott a semmiért, a részvények 95 százalékáért, tekintettel arra, hogy a maradék 5 százalékos részvénypakett annál az orosz banknál maradt meg, amely korábban lényegében hitelt nyújtott a Malévnek a működés fennmaradásához.

Tehát amikor szocialista képviselőtársam azt mondja, hogy itt nem voltak ilyen dolgok, hát valószínűleg a bank azért nyújtotta a 112 millió eurós hitelt, mert nem volt finanszírozható, tehát már akkor is csőd közeli állapotban volt a légitársaság, ez a hitel mentette meg. Természetesen az orosz bank ezért a hitelért, az 5 százalékos részvénycsomagért minden stratégiai döntés megtartását magának kérte. Ez majd egy nagyon lényeges kérdés egyébként, hogy hogyan lehetett egy ilyen rossz szerződést 2010 februárjában megkötni, és ez már mindenképpen következménye volt annak, hogy az Európai Bizottság meghozta ezt a döntést. Most persze utólag lehet remek gondolatokat megfogalmazni, hogy mi lett volna akkor, ha... Hát, tisztelt képviselőtársaim, nincs ha. Van egy európai bizottsági döntés, amit a szocialisták nem nagyon akarnak, tehát ez valahogy nem tetszik nekik, mert ez egyébként azt vélelmezi, hogy ők a felelősek, mert az Európai Bizottság a 2007-2010 közötti időszakot, tehát pont a privatizációt és a visszaállamosítást vizsgálta, és az abban az időszakban adott állami támogatásokra és hitelekre mondta, hogy ez versenyjogi szabályokat sért, és hogy ezért jogellenes állami támogatásnak minősülnek.

Sajnos a szocialisták azt sem tudták velünk elhitetni, hogy ők ebben az időszakban komoly egyeztetéseket folytattak az Európai Unióval és az Európai Bizottsággal. Oszkó Péter hivatkozik mindenféle szakértőkre, ezt a szakértőt még senki nem látta, erről az egyeztetésről egy írásos anyag nem keletkezett, nem létezik, ilyen jegyzőkönyv a bizottság rendelkezésére nem állt. Mert ha állt volna, képviselőtársaim, akkor az Európai Bizottság nem dönt úgy idén januárban, hogy a Malévnek nyújtott támogatás jogellenes állami támogatássá minősül.

Tehát azt vélelmezem, hogy itt a szocialisták részéről - vagy Oszkó Péter részéről - semmi másról nincs szó, mint egy elterelésről, és természetesen lehet, hogy az elterelés sikerült is volna, ha időközben a sajtó munkatársai nem nyomozzák ki, hogy Oszkó Péter annak a Wizz Airnek az igazgatósági tagja, amely indította a versenyjogi eljárást a Malév ellen, aki a Malév csődbe menetelét követően a Malév piacainak a nagy részét szerette volna megszerezni. Egymásnak esett a két konkurens cég, a Wizz Air és a Ryanair, és itt az egymásra mutogatásból kiderültek ezek a dolgok, mert semmi más nem történt, mint dobálták egymásra a sarat, és ebből az jött ki, hogy valóban ez a két cég abban volt érdekelt, hogy a Malév csődbe menjen.

Úgy gondolom, ezek a körülmények már nem kapcsolódnak szorosan ahhoz, hogy mi okozta a Malév csődjét, hogy melyek voltak azok a rossz politikai, szakmai döntések, mert úgy gondolom, azt a szocialista képviselők sem tudják kétségbe vonni, hogy kormányhatározat döntött a Malév eladásáról, és szintén már a Bajnai-kormány kormányhatározata döntött a Malév visszavásárlásáról. Tehát úgy gondolom, emögött volt egy kormányzati akarat, amiért a felelősség az akkori miniszterelnököket, illetve az akkori pénzügyminisztereket terheli, és természetesen a felelősség alól nem bújhat ki a privatizáció során az akkor még ÁPV Rt., majd később az MNV Zrt. vezetősége, vagy az MNV Zrt. esetében a vagyontanács döntött a visszaállamosítás kérdéséről.

Tehát, tisztelt képviselőtársaim, azt gondolom, hogy ha valóban a Malév csődjének az okait akarjuk vizsgálni, akkor a határozatban meghatározott tematika alapján kell hogy haladjunk, és úgy gondolom, hogy azok a szempontok, amelyeket itt a jobbikos képviselőtársaim megfogalmaztak, megfontolásra alkalmasak, támogathatók, és szerintem a munkatervben ezek mindenképpen figyelembe vehetők. Azt gondolom, ebben egy hajóban evezünk, tehát azt látom, hogy itt nem arról van szó, amit a szocialisták mondtak - és nem akarom megvédeni a Jobbikot -, hogy a privatizáció egy szitokszó. Hát, kérem szépen, ha úgy privatizáltak volna a szocialisták, hogy nem saját zsebre dolgozunk, hanem abból az országnak haszna van, az egy nagyon jó dolog. (Dr. Józsa István: Ezt mi alapján mondod? Tegyél feljelentést!) De bármit mondhatunk - köszönöm, képviselőtársam, tegye meg -, bármit mondhatunk, azt gondolom, hogy mind a Volánbusz kapcsán lefolytatott vita, mind pedig a Malév kapcsán lefolytatott vita egyértelműen azt igazolja, hogy itt elhibázott, rossz döntések voltak, amely mögött nemcsak gazdasági, hanem személyi érdekek is voltak.

A szocialista képviselőtársaim valahogy elfelejtkeznek arról, hogy az AirBridge Zrt.-ben két prominens személy volt: Költő Magdolna és Kiss Kálmán, tehát az sem a Jobbikhoz, sem a Fideszhez nem köthető szerintem, hanem a szocialistákhoz köthető ebben a vonatkozásban. (Dr. Józsa István: Magánszemélyek.) Meg arról is elfeledkeznek, hogy valamiért ez a két személy opciós jogot kötött azoknak a részvényeknek a visszavásárlására, amit az AirBridge-ben megvásároltak. Tehát azért vannak tények, amivel nagyon nehéz vitatkozni, képviselőtársaim. Ezért azt tudom mondani, hogy a határozati javaslatomat változtatás nélkül fenntartom, megfontolva azokat az érveket, amelyeket a Jobbik részéről kaptam.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
169 16 2012.03.06. 5:31  13-16

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! A mi kettőnk igazsága nem áll messze egymástól, úgy gondolom, és ha ön is úgy gondolja, akkor szerintem egy dologban megállapodhatunk: évek óta én vagyok az a személy, aki valóban kíméletlen harcot folytat mind a földspekuláció, mind pedig a jogszabályellenes földértékesítés ellen. Én nem parlamenti képviselőként kezdtem el ezt a munkát. Képviselőtársam tudja, de sokan nem tudják, hogy az elmúlt kormányzati ciklusban én voltam az a személy, akit a Magosz az NFA ellenőrző bizottságába delegálhatott, és ott közvetlenül beleláthattam azokba a földértékesítésekbe, illetőleg a spekulatív célú pályázati kiírásokba, amelyek, azt gondolom, az elmúlt időszakban jelentős vihart, illetve port kavartak Magyarországon. Abban is egyetértünk, hogy Magyarországon valóban a mezőgazdaság a kitörési pont. Én magoszos vezetőként évek óta azt mondom, hogy a magyar agrárium az, amely a válságból ezt az országot kivezeti és kihúzza.

Természetesen azokat a szabályokat, amelyek ebben a körben meghozandók, együtt kell megalkotnunk. Én itt tegnap több felvetett kérdésre elmondtam, hogy soha nem szeretnék olyan földértékesítési gyakorlatot, soha nem szeretnék olyan pályázati rendszert, mint amelyet az előző kormányzat idején az NFA folytatott. Ez a pályázati rendszer, amely az előző kormányzat idején meghonosodott, kifejezetten egy klientúrához kapcsolható, célirányosan meghirdetett földterületek értékesítésére, illetve bérbeadására vonatkozott. Olyan, eddig számunkra ismeretlen fogalmakat hoztak létre, amelyek valóban azt eredményezték, hogy a helyben lakó, élethivatásszerűen mezőgazdasággal foglalkozó családi gazdálkodók nem juthattak földhöz. Kitalálták a pályázati egység fogalmát, amely azt jelenti, hogy ha két-három személy összeáll, akkor egy nagyobb területre tudnak pályázni, ezáltal kizárják a helyben lakó családi gazdálkodókat, aminek egyébként számomra egyetlen racionális érve volt az, hogy jelen pillanatban 300 hektár az a maximum, amelyre egy pályázó pályázhat, ha az értékesítési egységek során minél többen álltak össze, annál nagyobb területre tudtak pályázni. Olyan strómanokon, anonim személyeken keresztül nyertek meg több ezer hektáros területeket, amely vonatkozásában az elmúlt időszakban valóban ádáz küzdelmet folytattunk, és képviselőtársamnak abban valóban igaza van, hogy ezeket a problémákat, vagyis a mezőgazdaságnak ezt a részét csak jogi eszközökkel tudjuk szabályozni.

(9.40)

Én egyet tudok önnek innen garantálni: én eddig is megtettem mindent, és ezután is meg fogok tenni mindent azért, hogy a magyar termőföld ne lehessen spekuláció, és ne lehessen egyéb olyan ügyeskedés célja, mint amit az előző kormányzathoz kapcsolódóan rendszeresen feltártunk.

Én ezért azt gondolom, hogy az elmúlt kormányzati ciklusban születtek olyan döntések, amelyek jó irányba vitték ezt a dolgot. De ne felejtsük el, 2010-ben a földtörvény módosításával az államnak elővásárlási joga lett azokra a területekre, amelyeket a jogszabály meghatározott. Ezzel azt a spekulatív földszerzést próbáltuk kivédeni, hogy a külföldi befektetők, akikről képviselőtársam beszélt, hogy ugrásra készen állnak... - valóban léteznek ilyen külföldi befektetők, akik csak spekulatív céllal szeretnének földet vásárolni Magyarországon, és majd amikor a moratórium megszűnik és a föld ára az európai uniós földárakhoz kapcsolódva kiegyenlítődik, akkor jelentős extraprofittal kívánják ezt továbbadni.

Hogy az államnak elővásárlási joga van, ez jelentősen csökkenti ezen spekulatív céllal földet vásárolni kívánó személyek körét. Ugyanakkor azt gondolom, hogy az a 3 éves moratórium, amelyet az Európai Bizottságnál sikerült kiharcolnunk, amely lehetőséget ad arra, hogy a földnyilvántartást végre rendbe szedjük, tisztázzuk az eddig kétes viszonyokat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), akár az osztatlan, akár más vonatkozásában, egy nagyon jó iránynak mondható.

Igen, képviselőtársam, egyetértek, hogy mind a földértékesítési, mind pedig az ehhez kapcsolódó szabályokat együtt kell megalkotnunk. Én úgy gondolom, hogy ebben a ciklusban a parlament elé kerülő új földtörvényben erre lehetőség van, és ott le tudjuk rögzíteni azokat a főbb sarokpontokat, amelyek azokat az ön által felvetett problémákat ki fogják zárni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 14-18 2012.03.12. 4:45  11-18

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár (mikrofon nélkül): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr!

ELNÖK: Kérem Budai Gyula mikrofonját bekapcsolni! (Dr. Budai Gyula hordozható mikrofont kap.) Parancsoljon!

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr!

ELNÖK: Kérem államtitkár urat, hogy a mikrofonba beszéljen, mert máskülönben fölöslegesen tették elé.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Nagyon szépen köszönöm a figyelmeztetést, hogy lesz valódi elszámoltatás. Én ezekhez nagyon sok sikert kívánok önöknek, de jó lenne, ha ebben nemcsak a parlamentben, hanem a parlamenten kívül is aktívan részt vennének, mert ezen a téren eddig elég halvány teljesítményt nyújtottak. (Zaj a Jobbik soraiban.)

Ugyanakkor az ön által elmondott dolgokkal sok mindenben egyetértek, valóban, akié a föld, azé az ország, de szeretnék a figyelmébe ajánlani egy adatot: a jelenlegi mezőgazdasági megművelésű földek állami tulajdonban lévő része mindösszesen 10 százalék. Tehát 10 százalékot kell a magyar államnak, a magyar kormánynak megvédeni azoktól a félelmektől, amiket ön mondott. (Zaj a Jobbik soraiban.)

Szeretnék mondani önnek néhány dolgot. Úgy gondolom, hogy tisztelettel végighallgattam önöket, megkérem, hogy önök is hallgassanak végig engem. Mi nemcsak szavakban tettünk ezért, hanem a gyakorlatban is. Olyan jogszabályokat fogadtunk el az elmúlt időszakban, amelyek jelentősen hozzájárulnak a föld védelméhez. A parlament 2010-ben megszavazta azt a törvényt, amely szerint az államnak elővásárlási joga van azokra a földterületekre, amelyeket értékesíteni akarnak. Erre mondok önnek egy pozitív példát. Az elmúlt napokban az NFA megakadályozta, hogy 131 hektár föld spekulánsok kezébe kerüljön, mégpedig úgy, hogy élt az állami elővásárlási joggal.

Azt a moratóriumot, amire ön hivatkozik, hogy hamarosan el fog múlni, ez a kormány harcolta ki. Ez a kormány három évet harcolt ki ebben a kérdéskörben, hogy megoldjuk azokat a problémákat, amelyek előttünk vannak. Úgy gondolom, hogy ez a probléma egy élő probléma, és ezért mindent meg kell tenni és meg is fogunk tenni. És szeretném a figyelmébe ajánlani azokat a nagyon fontos dolgokat, amelyek pontosan az ön által elmondottak ellen hatnak. Szeretném emlékeztetni, hogy az Orbán-kormány már 2001-ben felvette a harcot a zsebszerződésekkel szemben, amikor létrehozott egy olyan bizottságot, amelyik a zsebszerződéseket vizsgálta. Sajnálom, hogy a Medgyessy-kormány első intézkedése 2002-ben az volt, hogy ezt a bizottságot megszüntette, és ennek az eredménye, hogy a Dunántúlon közel 1 millió hektár került zsebszerződéssel külföldiek kezére. De mi harcolunk ez ellen. Ezeket a szerződéseket meg kell támadni, és erre nagyon jó esély van.

Úgy gondolom, ugyancsak pozitív példaként mondható el két másik ügy is. Az egyik a dél-borsodi Mariano Kft. ügyében hozott döntés, amely közel 3 ezer állami területet juttatott vissza a Földalaphoz, és erre a területre már pályázat kiírása történt, és a pályázatok elbírálás alatt vannak. Szintén a magyar földért, az állami földért meghirdetett harc egyik nagy állomása a Hubertus Bt.-től visszakövetelt 8 ezer hektár állami terület, amely vonatkozásában a magyar állam pert indított az állami földet nyolcvan évre bérlő tulajdonosokkal szemben. Az elmúlt 18 évben, képviselőtársam, 15 olyan nagy ügyben folytattunk vizsgálatot, ahol konkrétan nyomon követhető és érzékelhető, hogy strómanok, külföldiek szereztek állami tulajdonú földet. Ezek a vizsgálatok eredményesen záródtak le. Ezen vizsgálatok közül hatban folytat a rendőrség büntetőeljárást.

Úgy gondolom, képviselőtársam, hogy mind a kormány, mind pedig jómagam mindent megtettünk azért, hogy az állami földeket megvédjük, és az állami földek azokhoz az emberekhez kerüljenek, akik azt megérdemlik.

Köszönöm szépen. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 122-124 2012.03.12. 2:27  119-128

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Én is járok termelők közé, nem csak ön, és én önnel ellentétben inkább pozitív példákat hallok az elmúlt időszakban a pályázati kiírásokról a pályázat nyerteseivel lefolytatott beszélgetés során. De engedje meg, hogy válaszoljak az ön kérdésére, ami arról szól, hogy miért titkolják el az állami földhaszonbérleti pályázat nyerteseit.

Tisztelt Képviselőtársam! Szerintem akik eltitkolták és akik kijátszották az állami földhaszonbérleti pályázatot, azok önök voltak az elmúlt 8 évben. (Gőgös Zoltán: Nem igaz!) Mondok önnek két példát; az egyikben ön érintett egyébként, és örülök neki, hogy ezt a kérdést föltette nekem. (Gőgös Zoltán: Jelents föl!) Az egyik az újfehértói állami földdel kapcsolatos pályázat visszavonása, ahol négy családi gazdálkodó nyert termőföldet, majd az ön utasítására ezt a pályázatot érvénytelennek nyilvánították, arra való tekintettel, hogy nem az az Agro-City nyert, amelyet önök támogattak. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.)

Vagy itt van például a kerteskői állami földek közel 400 hektáros területe, ahol az NFA ellenőrző bizottsága megállapította (Közbeszólások az MSZP padsoraiból. - Az elnök csenget.), hogy az elővásárlási jogot rosszul alkalmazták, ennek ellenére egy olyan csoport nyerte meg, amely szintén nem volt jogosult erre a földterületre. De ugyanezt mondhatom el a bábolnai 240 hektárra, ahol két stróman nyert az önök támogatásával (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.), az ön volt képviselőtársa, Horváth Klára támogatásával. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.)

Képviselőtársam! Önök titkolták el a pályázati rendszert, mert én - mint az előző bizottság akkori tagja - nem tudtam megnézni, hogy ki miért nyert, milyen pontozási rendszert alkalmaztak. Ellentétben ön, hogyha fölmegy a honlapra, az NFA honlapjára (Gőgös Zoltán: Nincs fönn!), megtekintheti. (Gőgös Zoltán: De nincs fönn!) Megtekintheti, képviselőtársam. A nyertesek értesítést kapnak, ugyanúgy, mint a vesztesek is. Egy dolgot tudok önnek mondani. Nem lehet mindenki nyertes ebben a körben. (Dr. Lamperth Mónika: Csak a Fidesz!)

Én úgy gondolom, tisztelt képviselőtársam, hogy sokkal jobb lenne (Az elnök csenget.), hogyha önmagukba néznének, és az elmúlt időszakot megvizsgálva döntene úgy, hogy kik a vesztesei és kik a nyertesei ennek a haszonbérleti rendszernek. (Az elnök csenget.) Az önökének csak vesztesei voltak. Egyetlen családi gazdálkodó nem nyert az elmúlt nyolc évben.

ELNÖK: Államtitkár úr, lesz még egy perce.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 128 2012.03.12. 0:55  119-128

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Az ön kérdésének az a címe, hogy miért titkoljuk el. Önök miért titkolták el? (Derültség és taps az MSZP soraiból.) Képviselőtársam, én konkrétan tájékoztattam önt, hogy az NFA honlapján megtalálható. (Közbeszólások az MSZP soraiból: De nincsen fenn!) Képviselőtársam, menjen fel az NFA honlapjára, és nézze meg! (Közbeszólás az MSZP soraiból: Nincsen fenn!)

Képviselőtársam, a pályázaton nyertesek és vesztesek értesítést kapnak. Ön pedig rébuszokban beszél, fantom fideszes képviselőkre és politikusokra hivatkozik, akik nyertek. Képviselőtársam, nevezze meg, hozza nyilvánosságra, mondja el! (Gőgös Zoltán: Mondom!) Képviselőtársam, még egyszer mondom, hozza nyilvánosságra, nevezze meg! Mint ahogy én önt megneveztem, aki az újfehértói pályázatot visszavonta.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 148 2012.03.12. 2:16  145-152

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszonyom! Azt hiszem, hogy ebben a kérdésben ugyanúgy egyetértünk, mint a délelőtti megbeszélés során: számos olyan dolog van, ami ott elhangzott.

Azt gondolom, hogy a kormány álláspontja a GMO vonatkozásában egyértelmű: nulla tolerancia. Tehát a kormány továbbra is ezen az állásponton van.

Azt gondolom, hogy az Európai Unió 27 tagállama közül az egyik legszigorúbb előírás nálunk található, ebben a kérdéskörben a kormány következetes, és minden olyan intézkedést megtesz és meg fog tenni, ami ezt az állapotot fönn fogja tartani. Megértem az ön aggodalmát, és valóban én is tisztában vagyok azzal, hogy például a vetőmagtermesztés milyen fontos az agrárium szempontjából. Közel 130 ezer hektáron közel 250 növényfajt termesztenek, amely 109 milliárd forint értékben hoz bevételt az agráriumnak, és ebből közel 70 milliárd az, amit a hazai termelők használnak föl. Én tehát maximálisan egyetértek azzal, amit ön itt elmondott, hogy a kormánynak folytatni kell azt a megkezdett utat és irányt ebben a kérdésben, amelyet meghatározott és eldöntött.

Azt is el tudom önnek mondani, hogy azért van egy nagyon pozitív dolog, amiről ön nem tett említést. A GMO-val kapcsolatban az alaptörvény egyértelműen rendelkezik, én úgy tudom, mind büntetőjogi, mind pedig polgári jogi szankciók tekintetében. Tehát alaptörvényi szinten rögzítette a kormány, a parlament a GMO-mentességet. Azt gondolom, hogy azokra az ön által megfogalmazott aggodalmakra, amelyek itt akár a jogszabály-módosítások, akár a GMO-munkacsoport vonatkozásában elhangzottak, megnyugtatóan tudok önnek válaszolni.

A kormány a GMO-munkacsoport tevékenységét a 2012. év végéig meghosszabbította. A jogszabály-módosítások közül kiemelkedő volt a szántóföldi növényfajok vetőmagjainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló határozat módosítása. Úgy gondolom, hogy a kormány mindent megtett annak érdekében, amit ön kérdezett tőlem.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 152 2012.03.12. 0:55  145-152

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Képviselő asszony, úgy gondolom, az nem igazán jó érv, hogy ön arra hivatkozik, hogy ha valamit az alaptörvényben rögzítenek, akkor az nem olyan súlyú, mint ha bármilyen más jogszabályban vagy rendeletben rögzítenék. Azt gondolom, hogy ez egyértelműen a kormány és a parlament döntését határozza meg, hogy a GMO vonatkozásában nincs semmilyen más megoldás, mint az ország GMO-mentességét fenn kell tartani. A GMO-munkacsoport tevékenysége ezért került meghosszabbításra 2012 végéig.

Én meg azt gondolom, hogy az az intézkedéssorozat, amit tavaly a kormány a GMO-val szennyezett területek beszántásával és egyéb területen végrehajtott, példaértékű volt, és természetesen a károsult gazdák kártalanítása is ebben a vonatkozásban elsődleges szempont volt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
172 16-18 2012.03.19. 4:07  13-18

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon szépen köszönöm, hogy minden ülésszakon önök napirenden tartják a termőföld védelmével kapcsolatos aggályaikat. Én azt gondolom, hogy elég jelentős tárgyi tévedésekben szenved, amit ön elmondott.

Máris mondanék kettőt: én azt mondtam, hogy a termőföld 10 százalékát képezik az állami földek, illetőleg én mondtam egy példát az ön frakcióvezetőjének a napirend előtt mondott beszédére egy Vas megyei zsebszerződéssel kapcsolatban. Tehát én nem azt mondtam, hogy eddig 131 hektár földet szereztünk vissza, hanem mondtam önnek egy példát.

De mondtam önöknek még két példát: a dél-borsodi 3 ezer hektár nagyságú terület visszaszerzését, amelyre a gazdák már pályázhattak és szerződéskötés előtt áll. Mondtam önöknek még egy példát a nagybereki 8 ezer hektáros területre vonatkozóan, ahol egy német tulajdonban lévő társaságtól vette vissza az állam az állami földterületet.

Képviselőtársam! Én azt gondolom, hogy egy dologban egyetértünk: a kormány nemcsak mondja, hanem tesz is azért, hogy megvédje az állami földeket. Én nagyon nagy örömmel veszem azt, hogyha önök akár képviselőként, akár frakcióként, ebben a munkában részt vesznek. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból.)

Egyet kérek öntől és képviselőtársaitól, hogy egyeztessenek, mert önök közül néhányan eljönnek hozzám és rendelkeznek azzal az információval, hogy eddig ebben a témában milyen munkát végeztünk. Ezek szerint ön nem rendelkezik ezzel az információval. Tehát jó lenne, hogyha megbeszélnék egymással, hogy ki mit nyilatkozik ebben a témakörben.

Én azért négy dolgot szeretnék önnek elmondani. Az NFA-törvény módosításával az államnak elővásárlási joga lett, tehát élhet ezzel a jogával, hogy termőföldet vásárol. A moratóriumot, akár tetszik önöknek, akár nem, ez a kormány harcolta ki. (Derültség az MSZP és a Jobbik padsoraiból.) A spekulációk megakadályozása érdekében bevezetésre került a volt haszonbérlő fogalma. Ugyancsak megindítottuk a harcot a zsebszerződések felülvizsgálata vonatkozásában. Én ezt korábban is elmondtam, hogy közel 1 millió hektár terület van a Dunántúlon zsebszerződéssel külföldiek kezében. Önök ebben a kérdéskörben még egyetlen lépést nem tettek, de ha tettek, örömmel várom önt is, és ebben a dologban szintén megtehetik, amit akarnak.

Önök gyakran hivatkoznak a dán földtörvényre, hogy mi dán földtörvényt szeretnénk csinálni. Képviselő Úr! Önök közt és köztem az a különbség, hogy én voltam Dániában, és tudom, hogy miről szól a dán földtörvény. (Moraj a Jobbik padsoraiban. - Hangok ugyanonnan, többek között: Jaj! - Szórványos taps a Jobbik és az LMP padsoraiból.) Önök szerintem nem nagyon tudják.

Képviselő Úr! Mi magyar földtörvényt szeretnénk csinálni, magyar földtörvényt szeretnénk előkészíteni (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból. - Az elnök csenget.), magyar földtörvényt készítünk el, amely megfelel...

ELNÖK: Nyugalmat kérnék ellenzéki képviselőtársaimtól! Parancsoljon!

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: ...az alaptörvényben foglaltaknak, megfelel a hatályos jogszabályoknak, és megfelel az európai uniós előírásoknak.

Ennek alapján, képviselőtársam, biztosíthatom, hogy a kormány mindent meg fog tenni ezeknek az ügyeknek a feltárása érdekében. És még egyszer biztatom önt: amennyiben önnek ilyen dologgal kapcsolatban tudomása van, vagy információi vannak, nagy szeretettel várom, ossza meg velem, és akkor legalább meg tudjuk beszélni, mert néhány képviselőtársával ezt a kérdést már megbeszéltem.

És nagyon szépen kérem önt: tartsák napirenden ezt a kérdést, mert ha napirenden tartják (Közbeszólások és zaj a Jobbik padsoraiból.), minden alkalommal el fogom mondani önnek, hogy a kormány mit tett meg a termőföld védelme érdekében, és biztatom önöket, hogy ne csak szóban itt a parlamentben, hanem a gyakorlatban is hajtsák végre ezt a feladatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Közbeszólások a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
172 46 2012.03.19. 4:05  43-48

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! A mezőgazdaság és ezen belül az élelmiszer-termelés stratégiai jelentőséggel bír. Az agrárkormányzat legfőbb törekvése, hogy a jó minőségű magyar élelmiszernek ne csak a belföldi piacokon, hanem a külpiacokon is megfelelő helyet találjon. Ennek érdekében a kormányzat több intézkedést tett. Ugyanakkor szeretném elmondani önnek, hogy az agrárexportunk az elmúlt évben rekordnak számítható 18 százalékos növekedést elérve 6,9 milliárd eurót tett ki.

A piacok közül az ön által említett keleti piacok és ezen belül az orosz piac döntő jelentőségűnek számít, nemcsak a magyar termékek iránti nosztalgia, illetve a magyar termékek iránti kereslet, hanem más fontos szempont is dominál ezekben a kérdésekben. Ugyanakkor a piaci kereslet jelentősen változott ezekben az országokban a korábbiakhoz képest. Ugye, korábban Magyarországról az orosz piacra és a keleti piacra nagy mennyiségű, tömegtermelésben előállított élelmiszer került kiszállításra. Az utóbbi években pedig a jó minőségű, márkázott, tiszta élelmiszereket keresik ezeken a piacokon. Ugyanakkor ezekre a termékekre a keleti, illetve az orosz piacon megvan a megfelelő vásárlóképes kereslet, ami igényli ezeket a termékeket.

Hogy konkrétan válaszoljak önnek, az orosz féllel az elmúlt hónapokban több fordulón keresztül folytattunk tárgyalásokat, és bebizonyosodott, hogy valóban van igény a magyar élelmiszerre, és a jó minőségű magyar élelmiszerre van igény, és a jó minőségű magyar élelmiszer versenyképes azokkal a termékekkel, amelyek az orosz piacon találhatók. Természetesen az Orosz Föderáció adminisztratív szabályai nem hasonlíthatók az Európai Unió szabályaihoz, tehát vannak olyan előírások, amelyek mások, mint az uniós előírások, de ezekben az előírásokban jelentős közeledés történt a felek között, és próbáljuk ezeket az adminisztratív feltételeket megfelelően kezelni és ennek megfelelően alakítani a magyar élelmiszer-kiszállítást az Orosz Föderáció területére.

Ennek ellenére azt tudom önnek mondani, hogy hiába olyan szigorúak az oroszországi adminisztratív szabályok, az agrárexportunk 2011-ben 13 százalékos növekedést mutatott az orosz piacok vonatkozásában. Ugyanakkor nemcsak a magyar élelmiszerre van jelentős igény Oroszországban és a keleti piacokon, hanem a magyar technológiára és a kutatás-fejlesztés által kidolgozott különböző olyan know-how-kra, amelyek ezekben az országokban keresettek, és könnyen piacra találnak.

Én úgy gondolom, tisztelt képviselőtársam, hogy ez a két dolog adja azt az óriási lehetőséget, ami a magyar mezőgazdaságban és a magyar élelmiszeriparban van, tehát a jó minőségű, tiszta, márkázott magyar élelmiszerrel tudunk megjelenni az orosz és a keleti piacokon, és emellé azokat a biológiai alapokat, a kutatás-fejlesztés során elért eredményeket tudjuk letenni, amelyek jelentős bevételt eredményezhetnek a magyar mezőgazdaságnak és ezáltal a magyar gazdaságnak. Úgy gondolom, hogy az irány jó, ezt kell tovább folytatni, ezeket a piacokat olyan mértékben kell megszerezni, és a piacokon olyan mértékben kell megszilárdítani a jelenlegi helyzetünket, hogy ezt a kivitelt növelni tudjuk. Ennek a kettőnek a megléte fogja eredményezni azt, hogy Magyarország visszaszerzi azokat az elvesztett keleti piacokat, amelyek a korábbi időszakban jelentős mennyiségben élelmiszert tudtak felvenni.

Köszönöm szépen, és kérem a válaszom elfogadását. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
172 156 2012.03.19. 2:15  153-156

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy az ön kérdéséből egy mondatot kiemeljek, mert egyébként abban a válasz benne van. Ön azt tette fel kérdésként, hogy Fazekas Sándor azt nyilatkozta, hogy a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül pénzhez juthatna az ágazat.

Tisztelt Képviselő Úr! Ahhoz, hogy az ön kérdésében foglaltakat konkrétan megvilágítsam, mindenképpen az szükséges, hogy a tényeket teljes mértékben ismerjük meg. Sajnálatosan szeretném önnel közölni, hogy a gyárbezárást követően az üzem tulajdonosai, illetve senki nem fordult a minisztériumhoz, ugyanis a miniszter úr azt mondta, hogy amennyiben a Fejlesztési Bankhoz fordulnak, akkor lehetőség van arra, hogy az üzem vonatkozásában bármilyen finanszírozási konstrukció kidolgozásra kerüljön.

Természetesen a minisztérium tudott a gyárbezárásról, ugyanis a Penta Kft. nemcsak ezt a húsüzemet zárta be, hanem a mosonmagyaróváriPenta Kft. piacot vásárolt, nem pedig egy termelő ágazatot, és ez a piacvásárlás során felmerülő olyan piacszerzési mód, amelyet mindenképpen kezelni kell. Tehát az üzem vonatkozásában a mai napig senki nem fordult a minisztériumhoz, ugyanakkor a minisztérium a piaci szereplők helyett nem kezdeményezett semmilyen olyan jellegű döntést, amely a magánkézben lévő vállalkozások átszervezésére és talpra állításához szükséges.

Kormányzati segítségre akkor számíthat a vállalkozó, ha konkrét tervekkel, a piaci szereplőkre vonatkozó életképes üzleti javaslattal rendelkezik, illetőleg egy hosszú távú stratégiát tesz le a működés vonatkozásában. Sajnálatos módon ez az üzem részéről, illetve a menedzsment részéről nem történt meg.

Ugyanakkor szeretném önt megnyugtatni, hogy a tárca elkészítette azt a sertésstratégiát, amely már a kormány elé kerül, és az ilyen jellegű piacszerzéseket, illetve a termelők ilyen módon történő kiszorulását a piacról megakadályozza.

Köszönöm szépen.

(16.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
173 12 2012.03.20. 5:04  9-12

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Ház! Valóban egy nagyon sikeres szakmai programon vettem részt a Mezőföldön, és jó volt látni, hogy azok az elméleti dolgok, amelyek sokszor elhangzanak itt a Ház falai között, miként valósulnak meg a gyakorlatban.

Valóban, a bruttó hazai termék 2011 negyedik negyedévében 1,4 százalékkal nőtt, és ebből az agrárium 1,3 százalékot tudott hozzátenni. Tehát ha pontosan szeretnénk összefoglalni, akkor a növekedés súlypontja áttevődött a mezőgazdaságra, ami teljesen egyértelműen azokat a korábbi álláspontokat erősíti, amely szerint mind Európát, mind pedig Magyarországot a válságból a mezőgazdaság fogja kivezetni.

Szintén jelentős adat, hogy az agrárexportunk az előző évhez képest 17 százalékkal nőtt, vagyis 6,9 milliárd euró volt az exportbevétel az ágazatban, és igen jelentős volt a mezőgazdaság kibocsátása, meghaladta a 2000 milliárd forintot. Szintén pozitív hírként mondhatjuk, hogy 2012-ben az agrártámogatások összege 628 milliárd forintra rúg, több mint 36 milliárddal fogja meghaladni az előző évhez képest a forrásokat.

Ebben az egyik legpozitívabb dolog, hogy a nemzeti költségvetési források 90 százalékából különböző állattenyésztési ágazatok - szarvasmarha-, tej-, juh-, sertés- és baromfiágazatok - részesülnek a legjelentősebb mértékben, illetőleg 2012-ben is meg tudjuk őrizni a top-up támogatásnak azt a szintjét, amit a korábbi években megőriztünk.

Képviselő úr felvetésére valóban azt tudom mondani, hogy ezek az adatok azt támasztják alá, amit valóban a megyében is láttam. Valóban szükség van a kis, a közepes és a nagy agrárgazdaságok harmonikus egyensúlyára, harmonikus működésére, ez alkotja és adja az agráriumnak azt a lehetőségét, amely alapján az előző év ilyen hatalmas produktumot tudott létrehozni.

(9.30)

Azzal is, amit a képviselő úr felvetett, teljes mértékben egyetértek, valóban jelentős lemaradásunk van bizonyos állattenyésztési ágazatokban. A kormány nemcsak szavakban, hanem tettekben is meg kívánja valósítani az állattenyésztés és a növénytermesztés egyensúlyát; az előző kormányokkal ellentétben olyan intézkedéseket teszünk, amelyek az állattenyésztési ágazatokat segítik. Ne felejtsük el, hogy csak a parlamentben sokat vitatott földpályázatok vonatkozásában is az állattenyésztők azok, akik jelentős előnyben részesülnek.

A sertéságazat problémáját valóban több szempontból megvizsgáltuk. A kormány elkészíti azt a sertésstratégiát - a tárca egyébként már a kormány elé terjesztette és tárgyalta -, ami mindenképpen erre fog megoldást találni. Itt már többször is elhangzott, hogy bizonyos külföldi cégek piacot kívánnak vásárolni Magyarországon, és ezt a piacvásárlást olyan stratégiai döntésekkel tudnánk megakadályozni, hogy a termelőket és a feldolgozókat érdekeltté tudjuk tenni a különböző feldolgozóüzemeknek a létrehozásában és működtetésében.

Én azt gondolom, hogy valóban nagyon hasznos volt ez a szakmai út, valóban a magyar agrárium minden szegmense megtalálható volt Mezőföldön, valóban a kisgazdaságtól az egészen nagy gazdaságig láthattuk, hogy milyen jól és szervezetten működik ma Magyarországon az agrárium. Ez mindenképpen biztató erre az évre vonatkozóan is, ugyanis én azt gondolom, hogy a magyar mezőgazdaságban az előző évinél még egyszer akkora lehetőségek vannak, és ha ezeket a lehetőségeket kihasználjuk, és azokat a támogatásokat, amelyek még lehívhatók, jól hasznosítjuk, illetőleg azokat az ágazatokat - az állattenyésztésre gondolok - preferáljuk, akkor még nagyobb hatásfokkal tudjuk ezt az ágazatot segíteni. A kormány pedig azokkal az intézkedéseivel, amelyek kifejezetten a mezőgazdaságra vonatkoznak, úgy gondolom, lehetőséget ad mind a kicsi, mind a közepes, mind pedig a nagy gazdaságoknak, hogy ezt a harmonikus egyensúlyt megvalósítsák, és ebben a harmonikus egyensúlyban dolgozzanak.

Képviselő úr, nagyon szépen köszönöm a lehetőséget, hogy ott lehettem Mezőfalván, köszönöm a lehetőséget, hogy megmutatta számomra, milyen jól lehet gazdálkodni Fejér megyében.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 121 2012.04.02. 1:45  118-125

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Szeretném megnyugtatni önt és mindazokat, akik ebben a pályázatban érintettek voltak az elmúlt évben, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium elkészítette az erre az évre vonatkozó programot. Ennek a programnak a közigazgatási egyeztetése április második felében befejeződik, és előreláthatólag 2012 június-júliusában már pályázható lesz a különböző jogcímekre meghirdetett program.

Arról is szeretném önt megnyugtatni, hogy a program sikerességét látva ebben az évben a tavalyi egymilliárd helyett a kormány másfélmilliárd forintot kíván erre a programra elkülöníteni. Ez a másfélmilliárd ahhoz biztosít lehetőséget, hogy a sikeres pályázati jogcímek, mint például a tanyai termékek piacra jutása, a tanyai dűlőutak felújítása, illetőleg a tanyagazdaságok fejlesztése, a tanyagondnoki szolgálat megerősítése vonatkozásában sokkal több forrást biztosítunk arra, hogy azok az emberek, akik valóban tanyán élnek, távol a városoktól, jó lehetőséget kapjanak, illetve jó lehetőséget teremtsenek arra, hogy ezen forrásokból a gazdaságukat fejleszteni tudják, a tanyai dűlőutak felújításával sokkal közelebb kerüljenek azokhoz a térségekhez, ahol el vannak zárva.

Úgy gondolom, ez a program egy sikeres program, és a program sikerességét az bizonyítja, hogy a tavalyi miniszteri rendelet helyett az idén kormányrendeletben fogjuk meghatározni azokat a feltételeket, amelyek alapján pályázni lehet a program által meghatározott jogcímekre.

Kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 125 2012.04.02. 0:58  118-125

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valóban a pályázatok sikerességét igazolja, hogy az elmúlt évben több száz pályázat érkezett be, a pályázati összegeket tekintve egyes pályázati jogcímekre tízszeres túljegyzés van. Például a tanyai termékek piacra jutására meghatározott félmilliárd forintra közel 800 millió forint értékben érkezett be pályázat, vagy például a tanyás térségek földútjainak felújítására meghatározott összeg többszöröse került beadásra pályázati jogcímen.

Úgy gondolom, ez a program sikeres, ezt a programot folytatni kell. Természetesen az összeget ezért is növelte meg a kormány, hogy minél többen hozzájussanak, illetőleg azok, akik már korábban pályáztak ebben a programban, az elkezdett pályázati lehetőségek alapján a megkezdett beruházásokat tovább folytassák. Úgy gondolom, a kormány ehhez megfelelő támogatást és anyagi eszközöket biztosít.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 161 2012.04.02. 2:05  158-165

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Szeretném önt megnyugtatni, hogy sem én, sem a minisztérium nem akar egyetlen állattartó telepet sem bezárni, és nem szándékozik olyan intézkedéseket tenni, hogy a tenyészállat-állomány elvesszen. Képviselőtársam, én figyelmesen elolvastam az ön bizottsági jegyzőkönyvét, amikor a múlt héten az albizottság előtt ezeket a tényeket elmondta. Ezek az állítások egyetlen olyan konkrétumot nem tartalmaznak, amit most ön elmondott. Én azonban bátran biztatom önt, ha önnek információi vannak arra vonatkozóan, hogy itt strómanok nevére kerül földterület, és önnek konkrét tudomása van ezekről a dolgokról, akkor tegye meg azokat a lépéseket, amelyeket ilyen esetben meg kell tenni. Ez nagyon szép, hogy a parlamentben elmondja, hogy mit tegyünk vagy mit ne tegyünk, de önnek, mint országgyűlési képviselőnek, nemcsak joga, hanem kötelessége is egy ilyen esetben megfelelő lépéseket tenni.

Ugyanakkor arra is szeretném felhívni a figyelmét, hogy valóban, a pályázatok során számos olyan új elem került a pályázatba, mint például az elő-haszonbérleti jog megszüntetése, amely alapján a bérlőnek nincs előjoga abban a kérdésben, hogy ő ugyanúgy továbbra bérli ezt a területet, mint egy hitbizományt, és ezáltal a pályázaton elindulni szándékozókat kizárják. Én tudom, hogy önöknél az elmúlt nyolc évben ez volt a gyakorlat, hogy az elő-haszonbérleti joggal megakadályozták, hogy mások is a pályázatok során elinduljanak.

Képviselőtársam, én arra biztatom önt, amennyiben ön úgy gondolja, hogy ebben a pályázatban valami visszaélés történt, tegye meg a megfelelő intézkedéseket. Én szeretném önt tájékoztatni, hogy miután elolvastam a bizottsági jegyzőkönyvét, ebben a konkrét ügyben is vizsgálatot rendeltünk el, és fogjuk a megfelelő eredményről tájékoztatni önt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 165 2012.04.02. 0:48  158-165

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen. Ne haragudjon, képviselőtársam, ön föltett nekem egy kérdést, és a végén már megint Orbán Viktornál és a felcsúti földeknél tartunk. Ha konkrétan önnek az a kérdése, hogy mi a pályázat során az a szempont, amely alapján egy fiatal gazdálkodó nyert, akkor arra a kérdésre tessék megadni a választ. Én elmondtam önnek, hogy ebben a kérdésben valóban elrendeltünk egy vizsgálatot. Nem tudom, hogy ennek a konkrét esetnek mi köze van felcsúti földekhez, meg egyéb más dolgokhoz.

Képviselőtársam, azt is mondtam önnek, hogy nem én kívánok bíróságra menni, hanem amennyiben ön úgy gondolja, hogy ez a pályázat szabálytalan, vagy bármiféle visszaélés történt, ön mint képviselő, tegye meg a szükséges lépéseket.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Gőgös Zoltán: Az összes tehén megdöglik.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 169 2012.04.02. 2:15  166-169

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Ígérem önnek, hogy nem kívánok hivatkozni a pályázati rendszerre, viszont engedje meg, hogy két adatot mondjak önnek.

A tavalyi évben a GDP 1,7 százalékos növekedéséből az agrárium 1,3-et produkált, tehát sikeres ágazatnak mondható, és ezen belül az élelmiszer, a feldolgozott termékek kivitele jelentősen emelkedett. Tehát a jó minőségű, tiszta élelmiszerre nemcsak itthon, hanem a külpiacokon is jelentős igény van.

Természetesen az ön által elmondottakban azért némi csúsztatást találok fellelni, ugyanis én azt gondolom, hogy a kormány az elmúlt évben jelentős lépéseket tett abban a kérdéskörben, hogy a mezőgazdaság megtartó képességét jelentős mértékben növelje. Nem is olyan rég, itt a parlamentben a tanyaprogram kapcsán mondtam el jelentős intézkedéseket, amely a tanyán élő emberek piacra jutását, a városokba jutását segíti elő, de a helyi piacok létrejöttét is, amely folyamatosan épül. Én a mai napon Nagykállóban adtam át egy ilyen városi piacot, ahol az őstermelőknek, az ott élő kis családi gazdaságoknak adunk lehetőséget, hogy a maguk által előállított termékeket értékesítsék.

De ebbe a körbe vonható be az a szociális szövetkezeti rendszer, amely az embereknek segít a munkába való visszaállásban azáltal, hogy a szövetkezeten keresztül vetőmagot, vetőburgonyát és egyéb olyan terméket, nyersanyagot biztosít, amely egyrészt munkalehetőséget, másrészt pedig a helyben lakók megtartó képességét fogja jelentősen növelni. Ugyanezt tudom elmondani, ugyanezt a tevékenységet folytatja a Magyar Piac Szövetkezet is, amely egymás után nyitja azokat a helyi piacokat, amelyeken a kistermelők, a kisgazdálkodók, a biotermelők, az őstermelők tudnak piacra jutni.

Én úgy gondolom, hogy ezek a lehetőségek (Az elnök csenget.) mind-mind munkahelyeket teremtenek, és a munkalehetőséget növelik.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 12 2012.04.10. 4:26  9-12

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Asszony! Úgy látom, mi itt a parlamentben hétfőnként egy remek párost alkotunk. Ön minden alkalommal elmondja azokat a kétségeit, amelyeket a magyar föld védelmében az LMP a budapesti aszfaltról megfogalmaz, mi meg megtesszük azokat az intézkedéseket, amelyek valóban a magyar gazdák, a magyar gazdatársadalom érdekében szólnak. (Taps a Fidesz soraiban.)

(13.30)

Hadd emlékeztessem néhány döntésre, amely már megszületett, amelyet mindenképpen a magyar termőföld érdekében alkotott a kormány! Legelőször a Nemzeti Földalapról szóló törvény értelmében az államnak elővásárlási jogot biztosítottunk, majd a földtörvény 2011. évi módosításával szintén a magyar állam elővásárlási jogot kapott az osztatlan közös vonatkozásában. Egyébként szeretném felhívni az ön figyelmét, hogy nem is olyan régen Karcagon egy 131 hektáros terület vonatkozásában, amit spekulánsok kívántak megvásárolni, ezen jogszabály-módosítással védtük meg a termőföldet. Illetőleg hadd emlékeztessem önt néhány számadatra, amelyről önök igyekeznek elfeledkezni; amikor én önnel találkoztam, és kedélyesen beszélgettünk (Derültség, zaj, közbeszólások.), én megígértem önnek, hogy minden olyan kérdésben, amelyet ön felvet, én partner vagyok.

Az alábbi adatokat hoztam az ön tudomására. Az eddig meghirdetett 34 ezer hektár haszonbérlet vonatkozásában 2389 haszonbérleti pályázatot írtunk ki. Erre összesen 5522 pályázat érkezett, ami érvényes volt 4059, és a benyújtott pályázatok száma 1760 volt. Az elbírált pályázatok száma közel 1000, amelyből eddig 276 szerződés került megkötésre.

Kedves Képviselő Asszony! Nem hiszem, hogy Magyarországon közel 5500 oligarcha van, aki pályázott ezekre a területekre, illetőleg én mondtam önnek egy adatot, hogy a meghirdetett földterületek 47 százaléka 10-50 hektár között van. Önök erről egyébként igyekeznek rendszeresen elfeledkezni, amikor ezeket a számomra izgalmas kérdéseket hétfőről hétfőre megfogalmazzák.

És hogy ne álljunk meg annál, hogy a kormány mit tett, szeretném önt tájékoztatni, hogy a kormány kormányrendelet formájában felállította azt az operatív bizottságot, amely a zsebszerződéseket fogja vizsgálni. Ennek a bizottságnak én lettem az elnöke (Zaj, hangok az MSZP soraiban: Ó!), és ez a bizottság megkezdte a munkáját.

Közel egymillió hektár termőföld van a külföldiek kezén, és biztosítom önt, hogy ez a bizottság a munkáját jól el fogja végezni. Mindenféle olyan hatósági eszközt, amely szükséges ahhoz, hogy ezeket a zsebszerződéseket felülvizsgáljuk, meg fogunk tenni. Itt minden olyan eszközzel, amelyet a magyar jogszabályok biztosítanak, fel fogunk lépni a zsebszerződésekkel szemben.

Ugyanakkor, ha jól emlékszem, ön itt volt a múlt héten, amikor a miniszterelnök úr a parlamentben az ön által feltett kérdésre konkrétan azt mondta, hogy még ebben az évben a parlament elé fog kerülni az az új földtörvény, amelyben a magyar gazdálkodók, a helyben lakó gazdálkodók érdekeinek megfelelően a moratórium lejártáig igyekezünk megvédeni a magyar termőföldet. Természetesen az európai uniós jogszabályok bennünket is kötnek, és ezzel összhangban kell megállapítani és megalkotni az elkövetkező időszakban az új földtörvényt.

Képviselő asszony, ön feltett nekem egy 11 pontból álló kérdést, amelyet, azt gondolom, hogy önnek elég lényegesen, illetve pontosan megválaszoltam. Ön hétről hétre, minden alkalommal ezeket a kérdéseket ismétli. Azt kérem, hogy vegye elő ezt az általam megválaszolt háromoldalas levelet, olvasgassa, és abból mindent meg fog tudni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 20 2012.04.10. 4:15  17-20

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Higgye el, hogy én őszinte vagyok. (Moraj, szórványos taps a Jobbik és az MSZP soraiban. - Az elnök csenget.) Amit most ön megpróbál összemosni a korábbi válaszommal kapcsolatban, arra a következőt szeretném önnek mondani.

Amire az én válaszom irányult, az a Nemzeti Földalap kezelésében levő földterületek, ugyanis az ez irányú pályázatokkal kapcsolatban fejtettem ki a véleményemet, és mondtam el önnek, hogy a Nemzeti Földalap kezelésébe tartozó állami földek érintik az egész magyarországi termőföld 10 százalékát. Én soha nem mondtam önnek és senkinek, hogy a kormány nem kívánja megvédeni mind az állami, mind pedig a termőföldeket. Szerintem ebben nincs köztünk vita, mert mind a ketten úgy gondoljuk, hogy a termőföldet meg kell védeni. A különbség az közöttünk, hogy mi ezt tettekben próbáljuk, önök meg szóban itt, a parlamentben. (Derültség a Jobbik soraiban.)

Képviselő úr, hadd ismételjem meg önnek ugyanazt, amit Szabó Rebekának elmondtam, hogy a kormány mit tett már ebben a kérdéskörben az elmúlt két évben. Egyébként önök ezekhez a javaslatokhoz egyetlen jobbító módosító javaslatot, ami esetleg a megoldást segítette volna elő, nem adtak. (Zaj, moraj a Jobbik soraiban. - Vona Gábor: Nem láttuk a földtörvényt.)

A Nemzeti Földalapról szóló törvény lehetőséget biztosít az államnak, hogy elővásárlási joga legyen. A 2011. évi módosítás, ami egyébként majd az ön egyik képviselőtársának interpellációjában szerepel, az osztatlan közösben biztosít a magyar államnak elővásárlási jogot. A külföldi földspekuláció megakadályozása érdekében egy kormányhatározat született, amely a zsebszerződések felülvizsgálatát kezdeményezte és fogja eredményezni. Ez az a földterület, amiről ön is beszélt, ezek már nem állami földek, ezek magántulajdonban levő földterületek, és ezeknek a magántulajdonban levő, zsebszerződés útján átjátszott területeknek kell visszaszerezni a tulajdonjogát, és ehhez kell azt a jogszabályi hátteret akár a polgári, akár a büntető törvénykönyvben megtalálni, ami lehetőséget biztosít, hogy ezt a földterületet megvédjük.

Ugyanakkor szeretném önt megnyugtatni arról, hogy mi nemcsak szavakban, hanem tettekben is újabb lépéseket tettünk. Megkezdtük a nemzeti parkok használatában levő, közel 100 ezer hektár terület felülvizsgálatát, visszaszerzését, és pályázat útján a helyben lakó gazdálkodóknak odajuttatni.

(13.50)

Egyébként a múlt héten Dél-Borsodban már közel 25 pályázó nyert ilyen területet 2800 hektár nagyságban.

Képviselő Úr! Én azt gondolom, hogy szavakban nagyon jól el lehet mondani, hogy a kormány nem tesz meg semmit azért, hogy megvédje a termőföldet. Mi is nagyon jól tudjuk, hogy 2014 májusában lejár a moratórium. Ez a hátralévő közel két év ad lehetőséget arra, hogy a magyar kormány megtegye azokat az intézkedéseket, amelyek alapján a termőföldet meg tudjuk védeni. Itt nemcsak az állami földről beszélek, mert a zsebszerződések nem állami földeket, hanem magánkézben lévő földeket érintenek, mint ahogy a nemzeti parkok használatában lévő területek nemcsak állami földeket, hanem magánkézben lévő területeket is érintenek.

Képviselő Úr! Ahogy a miniszterelnök úr mondta, a parlament elé fog kerülni a földtörvény, és akkor nyugodtan várjuk azokat a jobbító intézkedéseket, amelyek önök szerint megoldják ezt a problémát. Én úgy gondolom, hogy ebben partner vagyok, és annak ellenére, hogy ön azt mondta itt, a parlamentben, hogy nem szívesen találkozik velem, én felajánlom önnek, hogy találkozzunk, ahogy a frakciójában már több képviselőtársával találkoztunk, és ezeket a kérdéseket meg tudtuk beszélni.

Képviselő Úr! Várom az irodámban. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 32 2012.04.10. 3:44  29-35

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Szeretném megnyugtatni önt, hogy nekem ugyanolyan fontos az átláthatóság és a közpénzek felhasználása, mint önnek. Természetesen az ön által feltett kérdésekre meg fogom adni a megfelelő választ, ugyanakkor szeretném felhívni az ön figyelmét, hogy amikor az NFA létrejött, akkor szükségessé vált, hogy ezt a szervezetet a minisztérium valahol elhelyezze. A minisztérium nem úgy döntött, hogy költségesen vásárol egy épületet, vagy felújíttat egy egész épületet, hanem úgy döntött, hogy a FÖMI ötödik emeleti szintjén fogja elhelyezni a Nemzeti Földalapot, ezzel jelentősen igyekezett takarékoskodni a költségvetési forrásokkal. Természetesen a szervezetnek egy olyan emeleti szintet kell elfoglalni, ahol a felújítási munkálatokat el kellett végezni.

(14.10)

Valóban, az első felújítási munkálatokra a FÖMI a HAUS BAU Kft.-vel szerződött, amely elvégezte a nyílászárók, az ajtók cseréjét, válaszfalakat épített, és minden olyan építőipari munkát elvégzett, amely szükséges volt ahhoz, hogy a Földalapkezelő Szervezet elfoglalja ezt a szintet. Ezt követően került sor egy másik cég tevékenysége során az elektromos hálózat, illetve az energia felhasználásának a korszerűsítésére, és erre a FÖMI egy újabb szerződést kötött az Ingatlan Bau Kft.-vel, majd a működés során szükségessé vált a FÖMI-vel használt közös helyiségek felújítása. Erre egy harmadik vállalkozóval kötött szerződést a FÖMI, amely valóban az ön által meghatározott értékhatáron belül végezte el a munkálatokat.

Összegezve, én úgy gondolom, hogy a három szerződés között, mint ahogyan ön állítja, nincs átfedés, mindösszesen annyi, hogy a három szerződést a FÖMI az ötödik emeleti munkálatok elvégzésére kötötte meg. Ugyanakkor szeretném önt tájékoztatni, képviselő úr, hogy a minisztérium a FÖMI részére semmilyen költségvetési támogatást, közpénzt nem adott, a FÖMI költségvetése állami támogatást nem tartalmaz, a FÖMI a kiadásait és a bevételeit a saját tevékenységéből, a saját bevételeiből állítja elő, hozza létre.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, ez a megoldás, hogy a Földalapkezelő Szervezetet nem egy új épületbe költöztettük, hanem egy meglévő épület ötödik emeleti szintjét alakítottuk át munkavégzésre, olyan takarékossági szempont volt, amely szerintem azokat a feltételezéseket, amelyeket ön állít a feltett kérdésekben... - hogyha finoman fogalmazok, egy kicsit eltúlzónak tartom.

Képviselőtársam! Én úgy gondolom, ha önnek arra vonatkozóan vannak adatai, hogy itt a különböző szerződések során valamilyen olyan jellegű dolog történt, hogy a közbeszerzési eljárást megpróbálták kijátszani, akkor tegye meg a megfelelő lépéseket. Egyébként november 7-ig kormánybiztos vagyok, ha hozzám fordul, akkor én is ki fogom vizsgálni az ügyet.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 38 2012.04.10. 2:46  35-40

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, ahogyan ön említette, a Legfelsőbb Bíróság 2011. júniusi döntése alapján közel 3 ezer hektár terület került vissza a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésébe, a magyar állam tulajdonába, amely területre az NFA földhaszonbérleti szerződés keretében pályázatot írt ki, együttműködve a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal. Ez a terület valóban, ahogyan ön mondta, a rendszerváltást követően egy olasz tulajdonú céghez került, amely 0-100 forint/hektáros áron közel húszéves bérleti szerződést kötött, és bérelte ezt a területet.

A Legfelsőbb Bíróság döntése alapján a pályázatra kiírt területekre, 44 meghirdetett birtoktestre 41 pályázótól 149 pályázat érkezett, amely vonatkozásában a nemzeti park igazgatósága 25 pályázót nyilvánított nyertesnek. Én úgy gondolom, hogy a 2012. április 3-i időpont döntő, a rendszerváltozás óta ugyanis nem történt olyan, hogy egy külföldi tulajdonban lévő gazdasági társaságtól visszaperelt terület a helyben lakó, a helyben élő gazdák birtokába kerül, és ők hasznosíthatják. Azok a gazdák, azok a társulások szerezték meg ennek a földterületnek a haszonbérleti jogát, akik megfelelnek a birtokpolitikai elveknek, helyben lakók, 1200 hektárnál nagyobb terület nincs a tulajdonukban, a bérleményükben, és állattartást vállalnak.

(14.20)

Így kötött a nemzeti park igazgatósága 25 nyertes pályázóval szerződést. Ugyanakkor szeretném önt tájékoztatni, hogy további 900 hektár terület vonatkozásában szintén peres eljárást folytat a nemzeti park, amely hamarosan vissza fog kerülni, és erre is pályázatot fogunk kiírni, illetőleg az összes olyan nemzeti parkkal megkötött haszonbérleti szerződést, amely az elmúlt időszakban nem került felülvizsgálatra, felül fogjuk vizsgálni, és azoknak a helyben lakó gazdáknak fogjuk ezeket pályázat útján odajuttatni, akik a földbirtok-politikai irányelveknek megfelelnek. Úgy gondolom, hogy ez a pályázati rendszer, ez a pályáztatás, amely Dél-Borsodban létrejött és megszületett, ékes példája annak, hogy a magyar kormány olyan birtokpolitikát folytat, amelynek alapján a helyben lakó gazdálkodók, illetve kisebb családi gazdaságok, társas vállalkozások juthatnak állami földhöz.

Köszönöm szépen, és kérem válaszom elfogadását. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 110 2012.04.10. 1:28  107-115

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Szeretném megnyugtatni, hogy én legalább annyi időt töltöttem el a mezőgazdaságban, mint ön, és láttam már állatkihajtást. (Derültség az MSZP soraiban.) Sőt, amikor önök ellen tüntettünk a 4-esen, én ott aludtam a traktorban a gazdákkal, míg ön és a minisztere nyaralt valahol. (Moraj az MSZP soraiban. - Az elnök csenget.)

Képviselő Úr! Figyelmesen végigolvastam az ön meghallgatási jegyzőkönyvét, és ezen a két eseten kívül a megyéjében, Veszprém megyében más olyan pályázatot nem találtam, ahol nem nyertek az ön által preferált személyek. Ugyanakkor szeretnék egy Veszprém megyei adatot önnek fölolvasni, mert az ön megyéje, és mindig aggódik a megyéjéért. Az ön megyéjében 259-en regisztráltak, 222 pályázat volt, ebből a beadottak száma 101, és már 41 nyertes pályázót hirdettek ki. Képviselőtársam! Ön kiemelt két olyan vesztes pályázót a múlt héten és ma, akik nem nyertek.

Képviselő Úr! A pályázatok szabályai egyértelműek és világosak, helyben lakó, gazdálkodó, akinek a tulajdonában vagy a használatában 1200 hektárnál nagyobb terület nincs, és állattartást kell vállalni. Képviselőtársam! Ha ön úgy gondolja, hogy ez a két pályázat, amelyet a múlt héten és ma elmondott, hogy nem az a személy nyert, akit ön gondolt, akkor tegye meg a szükséges lépéseket. (Gőgös Zoltán: Úgy lesz!) Azt gondolom, hogy az NFA a hatályos szabályoknak megfelelően járt el.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 115 2012.04.10. 0:47  107-115

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elég furcsán hangzik egy szocialista képviselő szájából, hogy a kisgazdaságokért aggódik, amikor az elmúlt nyolc év semmi másról nem szólt, mint hogy a családi gazdaságokat tönkre akarták tenni, mert olyan adminisztratív jogszabályokat hoztak, amelyek a családi gazdaságok ellen irányulnak.

Tisztelt Képviselőtársam! Úgy gondolom, ha ön ezekért a dolgokért aggódik, akár ön, akár képviselőtársa, vegye már végre a fáradságot, fáradjon be a Földalapkezelőhöz, mert önöknek mint képviselőknek joguk és lehetőségük van arra, hogy ezeket a pályázatokat megtekintsék. Legyenek bátrak, induljanak el, nézzék meg! Én azt gondolom és azt feltételezem - én már megvizsgáltam ezeket a pályázatokat -, hogy ezekkel a pályázatokkal minden rendben van.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 119 2012.04.10. 1:52  116-123

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Én azt gondolom, hogy a mai nap az önök frakciójából ez már a második olyan felvetés, hogy mit kívánunk tenni a termőföld védelme vonatkozásában. Azt gondolom, az ön frakcióvezetőjének elég világosan fogalmaztam, és ön is hivatkozik arra a kormányhatározatra, amely egy tárcaközi bizottság, egy operatív bizottság felállítását kezdeményezte a zsebszerződések megakadályozása, felülvizsgálata vonatkozásában. Ez a bizottság ezen a héten szerdán fogja megtartani első ülését, ugyanakkor a minisztériumban már folyik a munkacsoportokon belül az az előkészítő munka, amely alapján ezt a közel 1-1,5 millió hektár, zsebszerződések útján külföldi tulajdonban, használatban lévő földterületet kívánja a magyar állam visszaszerezni.

Képviselő Asszony! Én azt gondolom, mi nemcsak mondjuk, hanem már tettünk ebben az ügyben. A mai napon itt, a parlament előtt elmondtam azt az olasz tulajdonú Mariano Kft.-vel kapcsolatban történt legfelsőbb bírósági döntést, amely alapján közel 3 ezer hektár terület visszakerült a magyar államhoz. Ugyanilyen eljárást folytatunk a német tulajdonú Hubertus Bt.-vel, amelyik Nagyberekben közel 8 ezer hektár állami földet bérel. Ebben is bírósági eljárás folyik Bécsben, illetve a Somogy Megyei Bíróságon. A nemzeti parkok vonatkozásában az összes külföldi kézben lévő területet felül fogjuk vizsgálni, ezeket a szerződéseket felül fogjuk bírálni, mert van lehetőség a bérleti szerződésben, hogy 60 napra a nemzeti park igazgatósága felmondja ezeket a szerződéseket.

Én úgy gondolom, hogy nemcsak szavakban, hanem tettekben is mindent megteszünk azért, amit ön is mondott, mert azt gondolom, ebben a kérdésben egy úton haladunk: a magyar termőföldet meg kell védeni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 123 2012.04.10. 1:11  116-123

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Asszony! Azt, hogy az ügy elévült, remélem, nem nekem kívánja felróni, mert én nem vagyok jogalkalmazó hatóság, azt esetleg a bíróságnak vagy az ügyészségnek kellene felróni. Én azt gondolom, hogy azokban az ügyekben, amelyekben mi vizsgálatot folytattunk, soha nem állapítottuk meg, hogy elévült, ezeket az ügyeket mindig eljuttattuk a megfelelő hatóság vonatkozásában, akár a Mariano, akár a Hubertus, akár más külföldi tulajdonban lévő, Magyarországon haszonbérleti szerződés alapján állami földeket bérlő gazdasági társaságokkal szemben.

Én azt gondolom, egy olyan dolgot kér számon rajtam, amelyben nem vagyok joghatóság, ugyanakkor egyet tudok önnek ajánlani vagy javasolni: én nem bizottságosdit fogok játszani ezen operatív bizottság vonatkozásában, hanem azon minisztériumokkal, amelyek ebben a tárcaközi bizottságban részt vesznek, le fogjuk tenni a parlament asztalára azokat a javaslatokat, amelyek akár a büntető törvénykönyvön keresztül, akár a polgári törvénykönyvön vagy más jogszabályokon keresztül meg fogják akadályozni, hogy 2014 májusában a külföldiek az általuk zsebszerződés útján használt bérelt területeket elvigyék.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
180 42 2012.04.16. 3:53  39-45

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Közel 1,3 millió hektár nagyságú az a terület, amelyről most ön beszélt az interpellációban, és az osztatlan közös megszüntetését az elmúlt kormányzat alatt forráshiány akadályozta.

A 2012. évi költségvetésben az osztatlan közös felszámolására mintegy 3 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből a Vidékfejlesztési Minisztérium 500 millió forintot biztosít, míg a különbözet, a 2,5 milliárd forint az egyensúly-biztosítási tartalék-előirányzatból került átcsoportosításra, tehát a kormánynak megvan a felhatalmazása, hogy ezt az összeget felhasználja az osztatlan közös felszámolására.

Jól értem a problémát, és nem mostani probléma az, képviselő úr, amit ön most felvetett, és azt gondolom, hogy ennek a folyamatnak 2014. május 1-jéig, amire a földmoratórium megszűnik, mindenképpen pontot kell tenni a végére. A tárcánál folyamatban van a részaránytulajdon szerinti földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetése - ezt egy 2005-ös kormányrendelet szabályozta -, ennek az átdolgozása folyamatban van. Mint ahogy folyamatban van azon versenyképtelen területek birtokszerkezetének az átalakítása, amelyek szintén odavezetnek, hogy az Európai Unióban nem tudunk versenyképes birtoktesteket kialakítani. Ennek a folyamatnak egyébként nagyon lényeges momentuma lesz az az új üzemszabályozási jogszabály, amely a parlament elé fog kerülni.

Szintén úgy gondolom, hogy a képviselő úr igen részletesen felsorolta azokat a jogszabály-módosításokat, amelyek az elmúlt időszakban a földtörvény vonatkozásában napvilágot láttak, de egy nagyon lényegesről elfeledkezett a képviselő úr: ugyanis 2011-ben a 2011. évi CI. törvény úgy módosította a földtörvényt, hogy az állam elővásárlási jogát kiterjesztette a tulajdonostársak egymás közötti adásvétele vonatkozásában is, vagyis ez a módosítás lehetővé tette, hogy az államnak elővásárlási joga legyen abban a körben, amikor a tulajdonostársak egymásnak kívánják ezeket a területeket érvényesíteni. Sőt továbbment: ez a módosítás nemcsak a tulajdonostársak, hanem harmadik személy vonatkozásában is az államnak elővásárlási jogot biztosított ebben a kérdéskörben.

Egyébként ezen jogszabály alapján sikerült megakadályoznunk azt, hogy egy osztatlan közös vonatkozásában egy 131 hektáros Karcag melletti terület tekintetében egy mohácsi nyugdíjas 131 millió forintért vásárolja meg a területet, mert az állam élt az elővásárlási jogával, így ezt a területet meg tudtuk vásárolni.

De hogy továbbmenjek, a képviselő úr feltett egy olyan kérdést is nekem, hogy az ügyészség hány esetben élt ezzel a keresetindítási jogával. Képviselőtársam, az ügyészség bennünket nem tájékoztat arról, hogy hány ilyen pert indít, de tekintettel arra, hogy ön ezt kérdésként fogalmazta meg felém, meg fogom keresni a legfőbb ügyész urat, és tájékoztatást kérek ebben a vonatkozásban.

(14.40)

Hogy mit teszünk a földspekuláció megakadályozásáért? A képviselő úr biztosan tudja, hogy a múlt héten összeült az az operatív bizottság, tárcaközi bizottság, amely a spekuláció útján létrejövő zsebszerződések felszámolása tekintetében alakult meg, és minden olyan fontos jogszabályi döntést, amely szükséges ahhoz, hogy 2014. május 1-jéig a magyar termőföldet - és nemcsak az állami földet, hanem minden termőföldet - megvédjük, meg fogunk hozni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
180 110 2012.04.16. 2:06  103-114

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Megadnám önnek a szót, mivel egymás mellett ülünk, és szoktunk azért beszélgetni, tehát ezt a kérdést ne velem szemben fogalmazza meg, hogy önnek nem adtak lehetőséget a véleménye elmondására.

Én megpróbálok röviden válaszolni az ön által feltett kérdésekre. Én úgy gondolom, hogy az új hulladéktörvény alapvetően szolgálja majd azt a társadalmi és környezetvédelmi célt, hogy minél kevesebb hulladék képződjön akár a lakosságnál, akár a gazdaságban. Illetőleg a törvény szellemisége, illetve néhány paragrafusa konkrétan foglalkozik a megelőzéssel és azokkal a kérdésekkel, amelyek erre lehetőséget biztosítanak.

Hogy az Európai Unió miként foglalt állást ebben a kérdésben, képviselő úr, szeretném tájékoztatni, köztudomású, hogy előzetes notifikáció céljából megküldésre került a törvényjavaslat az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság három hónapon belül befejezte a vizsgálatot, és megjegyzést tett a törvényjavaslatra, valamint Ausztria, Franciaország és Németország pedig részletes véleményt küldött. Erre való tekintettel ez az eljárási határidő, mármint a notifikációs határidő, további 3 hónappal meghosszabbodik, így 2012. július 2-áig tart, vagyis eddig az időpontig az Országgyűlés zárószavazással ezt a törvénytervezetet nem tudja elfogadni.

(15.50)

Tehát mindenképpen meg kell várni az Európai Bizottság, illetve a három említett tagállam véleményét ezzel kapcsolatban.

Arra vonatkozóan, hogy ön azt hiányolja, itt konkrét adatok a hulladékképződés vonatkozásában nem jelentek meg, azt gondolom, képviselő úr, az a jogszabály, ami a hatályos termékdíjtörvény gyakorlati eredményének tekinthető, illetve azok az eredmények már konkrétan azért visszautalnak erre vonatkozóan, természetesen (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) a konkrét adatok ezt követően várhatók.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
180 114 2012.04.16. 0:43  103-114

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr. Úgy gondolom, amit a képviselő úr állít, az azért nem fedi teljes mértékben a valóságot, ugyanis úgy gondolom, már van pozitív hatása. Az egyes nagy hipermarketek pénztárainál megszüntették az ingyenesen osztogatott műanyag zacskókat. A termékdíjtörvény jó hatásának minősíthető, hogy a nagy hipermarketek a műanyag zacskók elmaradását egyfajta zöldmarketingbe csomagolták, vagyis olyan irányban halad ez a jogszabály, amelyet végül is meghatároztunk, illetőleg a műanyag italpalackok egy darabra vetített átlagos tömege jelentős mértékben, 25-30 százalékkal csökkent.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
180 128 2012.04.16. 1:31  125-132

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Ha már a földmutyiknál tartunk, Borsodban a szendrői 6 ezer hektárt (Közbekiabálások az MSZP soraiból: A kérdésre válaszoljál!), amit önök át akartak játszani a baráti vállalkozóknak, négyszer vonta vissza az akkori vagyonkezelő.

De válaszolok a kérdésére, tisztelt képviselő úr. Ön kőkeményen bűncselekményeket fogalmazott meg. Önnek mint országgyűlési képviselőnek, ha tudomása van arról, hogy itt bűncselekményt követtek el (Gőgös Zoltán: Most már neked is!), akkor tegye meg a szükséges jogi lépéseket, és ha az információim nem csalnak, akkor csütörtökön az ön frakciótársa, Harangozó úr összehívta azt az albizottságot, amely napirendjére tűzte ezt az ügyet, ahol Gőgös képviselő úr is ott lesz, és ott lesznek azok a tagok, akik megvizsgálhatják ezt a pályázatot. (Folyamatos közbeszólások az MSZP soraiból.) Kérem szépen, menjenek el, találkozzanak ezekkel a pályázókkal, akik nyertek! Ők ott élnek, nézzen a szemükbe, ezek ott élő gazdálkodók, és mondja el nekik, hogy ők csaltak, adatokat hamisítottak, és hogy bűncselekmény útján jutottak ehhez a földterülethez! Kérem szépen, képviselő úr, menjen el, vagy jöjjön el a bizottsági ülésre, és ott el kell mondani ezeket az észrevételeket.

Önök hétről hétre a parlamentben olyan állításokat fogalmaznak meg, amelyek semmi konkrétumot nem tartalmaznak. (Gőgös Zoltán: Ne mondja már!) Képviselő úr, Gőgös képviselő úr, pont ön, aki az újfehértói pályázat során visszavonta a nyertes családi gazdálkodóktól a pályázatot, ön beszél földmutyiról? Kérem szépen, az önök elmúlt nyolc éve erről szólt! (Az elnök csenget.)

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
180 132 2012.04.16. 0:43  125-132

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Gőgös képviselőtársam, tudja, hogy miért vonták vissza önök az újfehértói pályázatot? Azért, mert nem az a Tárbály család nyert, amelyik annak az Agro-Citynek a többségi tulajdonosa, aki önöket támogatta a 2006-os kampányban. (Közbekiabálások az MSZP soraiból. - Köztük: A kérdésre válaszoljál!) Képviselő úr, ha valamit megfogalmaz, azt támassza alá konkrét bizonyítékokkal! Azon az ezerhektáros területen egy darab állattartó telep nem működött a térségben, képviselő úr. (Dr. Józsa István: Nem igaz!)

És még egyszer mondom önnek: ha ön úgy gondolja, hogy ebben az adott pályázatban bűncselekmény történt, tegye meg a feljelentést. (Gőgös Zoltán: Szakmai hülyeség történt!) Csak bátran, képviselő úr, önnek joga és kötelessége ez!

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Józsa István: Bűnüldözésből nem lesz tehén! - Közbekiabálás az MSZP soraiból: Gratulálunk hozzá!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
180 178 2012.04.16. 2:21  175-178

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedje meg, hogy néhány olyan hasznos tanácsot adjak, ami ebben a kérdésben önnek is, másoknak is segít. A pályázatok eredményéről szóló döntés nem minősül hatósági határozatnak, így ezzel kapcsolatban jogorvoslati lehetőség nincs. Az viszont nem kizárt, hogy a pályázaton elindult és magukat vesztesnek tekintő pályázók az NFA-hoz fordulnak. Az ellenőrzés három színtéren folyik, egyrészt a miniszter úr rendelt el vizsgálatot, másrészt a Nemzeti Földalapkezelő ellenőrző bizottsága folytat vizsgálatot, harmadrészt pedig az NFA belső ellenőrzési osztályának van negyedéves vizsgálati terve, amelynek alapján folyamatosan vizsgálják felül a pályázatokat.

Képviselő Úr! Ön is tagja annak a bizottságnak információim szerint, amely csütörtökön 9 órakor ülésezni fog a földalapkezelő épületében. És önnek akkor ott lehetősége van, hogy beletekintsen ezekbe a pályázatokba, hogy az önhöz leveleket küldő gazdálkodók panaszai alapján ott megnézze ezeket. Mert, gondolom, ők, akik a vesztesei ennek a pályázatnak, mert nyertesek nem nagyon keresik meg önt vagy önöket. Ennek alapján ön teljesen információ közelben lesz, hogy milyen pontozás, milyen szempontok alapján kerültek ezek a pályázatok elbírálásra, milyen pontozás, milyen elbírálás alapján lett az egyik pályázó vesztes, a másik pedig nyertes.

Képviselő Úr! Önnek is azt szeretném mondani, és azt hiszem, ebben elég következetes vagyok, hogy amennyiben ön vagy akár az öntől jobbra ülő frakció tagjai bűncselekményről vagy olyan dologról szereznek tudomást, amely mindennek alapján rendőrségi, ügyészségi eljárást eredményez, arra kérem önöket, tegyék már meg a büntető feljelentést. Itt hetek óta jönnek, mondogatják ezt, és egyetlen olyan dolog nem történt! Mindenki elmondja a magáét, aztán, mint aki jól végezte dolgát, nem csinálnak semmit. Önök itt visszaélésekről, bűncselekményekről beszélnek (Varga Géza: Szabálytalanságokról beszélek.), és egyetlen lépést nem tesznek. Arra kérem önt, képviselő úr, hogy tegye meg ezeket a lépéseket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
182 168 2012.04.23. 2:16  165-172

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Először szeretném arról tájékoztatni, hogy a kormány mit tett már eddig abban a kérdéskörben, amit ön felvetett. Sikeresen kezdeményezte az Európai Bizottságnál a földmoratórium további három évvel történő meghosszabbítását, azaz 2014. május 1-jéig a földmoratórium él.

2010-ben módosítottuk a földtörvényt oly módon, hogy az államot elővásárlási jog illeti meg mindenkivel szemben. 2011. augusztus 1-jétől minden tulajdonostárssal szemben is elővásárlási jog illeti meg a magyar államot, amely alapján a tulajdonostársak egymás közötti adásvétel esetén a magyar állam első helyre kerül, így meg tudjuk akadályozni azt, hogy az osztatlan közösbe akár cserével, akár más módon bekerülő személyek a tulajdonostársak között felvásárolják az osztatlan közösben levő területeket.

Az NFA-ról szóló törvény módosítása kapcsán az elő-haszonbérleti jog megszüntetésével lehetőséget biztosítunk a helyben élőknek, hogy sikeresen pályázzanak. Ugyanakkor a képviselő úr felvetésére a kormány március 30-án kormányhatározatban döntött egy úgynevezett tárcaközi bizottság felállításáról, amely kifejezetten a zsebszerződések vonatkozásában határozott meg feladatokat.

Szeretném önt tájékoztatni, hogy már a szerdai kormányülésre bekerül a büntető törvénykönyv egységes szerkezete, és abban már a zsebszerződésekre vonatozóan törvényi tényállást fogalmazunk meg, vagyis a büntetőjog eszközeivel fogjuk üldözni a zsebszerződések megkötőit. Ez egyébként nemcsak az eladót és a vevőt, hanem a zsebszerződés megkötésében közreműködő ügyvédet és közjegyzőt is ugyanúgy fogja érinteni, mint ahogy a polgári törvénykönyv rendelkezéseit is módosítani kívánjuk. Az ügyészségnek közérdekből keresetnyitási lehetőséget biztosítunk, módosítjuk az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó jogszabályt ebben a körben, a földhivatalok fokozott feladatot fognak kapni az ilyen szerződésekkel kapcsolatban, hogy bejelentési kötelezettsége legyen. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Képviselő úr, én arra kérem önöket, illetve az ellenzéki pártok képviselőit, hogy vegyenek részt ebben a jogalkotási folyamatban. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
182 172 2012.04.23. 0:57  165-172

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Vagyonosodási vizsgálatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tud indítani, ezt ne kérje tőlem, ebben én önnek nem tudok segíteni, de ha átadja nekem azokat az iratokat, amelyekre hivatkozik, akkor abban mindenképpen meg fogjuk tenni a lépéseket.

Én nemcsak ebben kérem az önök közreműködését, hanem abban is, hogy hamarosan a Ház elé kerül az új földtörvény, és ehhez is kérünk önöktől olyan javaslatokat, amelyek a közösségi jog elvárásainak megfelelnek. Ebben kérem képviselő úr közreműködését, illetőleg kérjük az operatív bizottság számára azokat a nagyon fontos információkat, amelyekkel önök rendelkeznek. Valóban tudomással bírok arról, hogy a megyei közgyűlés keretén belül önök úgynevezett földvédelmi bizottságokat kívánnak felállítani vagy állítanak föl. Természetesen mi ezekben az ügyekben partnerek vagyunk, és minden olyan jobbító javaslatot és minden jobbító szándékot, ami a magyar termőföld megvédésére irányul, azt szívesen elfogadjuk önöktől.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. - Bana Tibor átadja az általa említett iratokat.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
188 84 2012.05.14. 3:33  81-86

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Teljes mértékben egyetértek az ön által felvetettel, hogy a nemzetközi gazdasági környezet, a gazdasági válság olyan helyzetbe sodorja az emberek jelentős részét, főleg a vidéken élő embereket, hogy meg kell tanulni a túlélési technikákat, önellátóvá kell válnia, és az államnak ehhez segítséget kell nyújtani, illetőleg ösztönözni kell, hogy ezeket a technikákat az emberek megtanulják.

E cél elérése érdekében 2011. szeptember 1-jén léptettük hatályba az új közfoglalkoztatási törvényt, és 2012 januárjától elindult a közfoglalkoztatás új rendszere. A közfoglalkoztatás három olyan területet érint, amit a képviselő úr említett. Az egyik a mezőgazdasági munkák, a másik az önkormányzatok által szervezett terület, a harmadik pedig az állami szektor. De azt gondolom, hogy az egyik legfontosabb terület a mezőgazdaság területe, és ez a közfoglalkoztatásban egy teljesen új dimenziót határoz meg.

A mezőgazdasági tevékenység esetén a cél a saját szükséglet saját munkával történő előállítása, majd a településeken és a mikrotérségekben az így megtermelt termékeknek a közétkeztetésben történő felhasználása, illetve a hozamok növelésével, egy nagyobb árualap előállítása útján ezeknek a megtermelt termékeknek a piacra történő juttatása. Így jelentős számban munkahelyeket tudunk teremteni, illetőleg a hátrányos helyzetű térségekben a munkanélküliséget tudjuk csökkenteni. A 94 hátrányos helyzetű kistérségben 40 ezer fő bevonásával indult Start-munkaprogram.

A mezőgazdasági mintaprogramok keretében pedig egy új lehetőséget tudunk biztosítani, a szociális célú tangazdaságok megteremtésével le tudjuk tenni az alapjait a szociális szövetkezeteknek. Itt pedig egy nagyon lényeges elem jön be a rendszerbe: a mezőgazdasági képzéseket úgy kell biztosítani, hogy az elvégzést követően, tehát a képzésben részesülők ezt követően a családjuk számára a szükséges élelmiszereket elő tudják állítani, illetőleg az ezt követően vagy ezt meghaladóan megtermelt termé-keket piacra tudják vinni, vagyis jövedelmet tudjanak ebből realizálni.

80 további kistérségben akarjuk megindítani az úgynevezett gondoskodó programot, amelynek az a lényege, hogy a résztvevők nem bért kapnak, hanem a maguk által megtermelt javakból részesülnek, és a program keretében a megtermelt plusztermékeket piacra tudják vinni. Ebbe be kívánjuk vonni az önkormányzatokat, a civil szervezeteket; földterületeket szociális földprogram keretében, vetőmagot, kisállatot és mást kívánunk biztosítani a programban résztvevők számára.

Tisztelt Képviselő Úr! Úgy gondolom, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium által kidolgozott vidékfejlesztési stratégia, amelyet a kormány elfogadott, megfelelő lehetőséget biztosít, hogy az emberek valóban önellátó módon meg tudják teremteni ezeket a lehetőségeket.

Köszönöm szépen, és kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
192 80 2012.05.21. 2:14  77-84

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy megfordítsam az ön kérdését, és akkor megmondjam, hogy szerintem kik a politikai haszonlesők. (Felzúdulás az MSZP soraiban.) Ön, képviselő úr, ön a politikai haszonleső és mindazok a személyek, akik a vidéken élő gazdák földéhségét, érzelmeit kihasználva a Parlament falai közé hozzák azokat a problémákat, amelyek önök nem így oldottak meg, hanem mindjárt elmondom, hogy hogyan oldották meg.

Tehát, képviselő úr (Közbeszólások az MSZP soraiból.), ön minden héten elmondja a konkrét példáit, és ebben a dologban még a mai napig egyetlen lépést nem tett. Ön semmilyen jogi lépést nem tett az ügyben. Ön órákon keresztül tanulmányozta a földalapkezelőnél a pályázatokat, semmit nem talált.

Képviselő Úr! Azt kérdezem öntől, hogy önök az elmúlt időszakban mit tettek ebben a kérdésben. Semmit nem tettek. Bocsánat, pontosítanék: több ezer hektár állami földet adtak el, kijátszva a földtörvény rendelkezését, az úgynevezett pályázati egység létrehozásával. Emlékeztetem önt, hogy például a szendrői 6 ezer hektárra egy nyírbátori cég jelentkezett be, amelyben nyugdíjas bankigazgató és pedagógus volt. És amit nem tudtak eladni azzal mit csináltak? A lejárat előtt 4-5 évvel további 20 évre odaadták azoknak a nagygazdaságoknak, amelyeket önök támogattak. De nem volt elég önnek, önöknek ez, képviselő úr, hanem továbbmentek: amit nem tudtak eladni, vagy nem tudtak átjátszani ezeknek a cégeknek, és ahol nem az önök által preferált személyek nyertek, ott visszavonták a pályázatot. (Folyamatos zaj, közbeszólások az MSZP soraiban.)

Képviselő Úr! Ön volt, aki Újfehértónál visszavonta a pályázatot. Azt gondolom, hogy önök eljöttek az NFA-ba az ellenzéki képviselőkkel, politikai cirkuszt csináltak, és nem találtak semmit. Majd önök idejönnek a parlamentbe, és minden héten elmondják ugyanazt, de semmilyen konkrétum nincs. Képviselő Úr! Ön például a nagyesztergári ügyben személyesen érintett. Arra adjon választ inkább, hogy ön mit tett ott.

Köszönöm szépen. (Nagy zaj az MSZP soraiban. - Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
192 84 2012.05.21. 0:31  77-84

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Én nem minősítem az ön korábbi státusát, hogy főgépészként milyen téeszben volt párttitkár. (Gőgös Zoltán: Nem voltam párttitkár.) Én büszke vagyok arra, hogy katonai ügyész voltam. Azt, amit ön most mondott, hogy mi szemét módon intéztük ezeket a pályázatokat, kikérem magamnak, visszautasítom. Azt gondolom, hogy amit önök az elmúlt 8 évben az agráriumban tettek, az volt egy nagyon szemét dolog.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
192 92 2012.05.21. 2:21  87-96

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Engedje meg, hogy az idő rövidsége miatt csak soroljam, hogy mit tett a kormány a magyar termőföld védelméért, és arra kérném, hogy a közeljövőben egyeztessen képviselőtársával, akivel folyamatosan kapcsolatban vagyok, és a zsebszerződések vonatkozásában konkrétan dolgozunk.

Az előhaszonbérlet megszüntetésével, úgy gondolom, óriási lépést tettünk, hogy a korábbi bérlők ne tudják a földet megszerezni. 2011-ben az államnak elővásárlási jogot biztosítottunk az osztatlan közös vonatkozásában, a tulajdonostársak egymás közötti adásvétele tekintetében. Valóban, az új Btk. koncepciójában a zsebszerződés önálló törvényi tényállásként szerepel, arra kérem önöket, hogy ezt támogassák, és ha van jobbító javaslatuk, akkor tegyék meg, és ne kritizálják az általunk kidolgozott tényállást. Az ügyészségnek keresetnyújtási jogot kívánunk biztosítani, hogy közérdekből a zsebszerződésekkel szemben fel tudjanak lépni.

Hamarosan a Ház elé kerül az új földtörvény, arra kérem, hogy ha ezt majd önök is látni fogják, akkor erről is mondják el véleményüket. A családi gazdaságokról is hamarosan törvény fog kerülni a Ház elé, a demográfiai földprogramot hamarosan indítjuk, a minisztérium honlapján ott található az a kérdőív, amelyben várjuk a társadalmi vitával kapcsolatos észrevételeket. Az osztatlan közös vonatkozásában szintén megszületett az a jogszabály, amely alapján aki 2012. június 1-jéig a földhivatalhoz kérelmet nyújt be, úgy az állam részére a kimérési költségeket megelőlegezi.

Képviselőtársam! Azt gondolom, hogy ha önök ezekben a dolgokban együttműködtek volna velünk, akkor elmondhatták volna, hogy önök is mindent megtettek a magyar termőföld érdekében. És ha már itt az őrségi földeknél járunk, ott voltam Őriszentpéteren, találkoztam azokkal a gazdálkodókkal, akik sérelmezték azt, hogy zsebszerződés révén kerültek ezek a földek osztrák tulajdonba.

(15.40)

A magyar állam első körben 450 millió forintot biztosít a nemzeti parknak, hogy ezeket a területeket fölvásárolja, és további forrásokat kíván átcsoportosítani, hogy a nemzeti park területén zsebszerződésekkel osztrák tulajdonba, használatba került földterületeket a magyar államnak visszavásárolják.

Köszönöm szépen, képviselő úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
192 96 2012.05.21. 0:38  87-96

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: A magyar gazdákat az keseríti el, hogy önök az Unióból való kilépéssel közel 350 milliárd forint támogatást kívánnak a magyar gazdáktól elvonni. (Felzúdulás, közbeszólások a Jobbik soraiból: Ez nem igaz. - Hazugság!) Önök folyamatosan azt szajkózzák, hogy lépjünk ki az Unióból. Képviselő úr, a magyar gazdák ekkora támogatástól esnének el. Valóban, ha önök a magyar gazdákért, a magyar vidékért aggódnak, akkor tegyék meg a jobbító javaslataikat. Képviselő úr, az ön képviselőtársán kívül a Jobbik frakciójából senkitől semmilyen jobbító javaslatot nem kaptam. Várom, és amennyiben úgy gondolják, hogy ebben a kérdésben együtt lehet dolgozni, örömmel állok elé.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
192 190 2012.05.21. 2:16  187-191

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Egy 1994-es alkotmánybírósági határozat rendelkezett arról, hogy a jogellenesen magántulajdonba kerülő védett természeti területek kisajátítás útján visszakerüljenek a magyar államhoz. Mi semmi mást nem teszünk, mint ennek az alkotmánybírósági határozatnak a jogszerűségén alapulva ezeket a területeket ki fogjuk sajátítani, és vissza fognak kerülni a magyar államhoz. Ez az Őrségi Nemzeti Park területén 19 ezer hektár nagyságú területet érint, országosan pedig 100 ezer hektár fog így visszakerülni a magyar állam tulajdonába.

De konkrétan az Őrségi Nemzeti Park területe vonatkozásában a kormány 2011 decemberében arról döntött, hogy 450 millió forintot juttat az Őrségi Nemzeti Parknak azért, hogy az alkotmánybírósági határozaton alapuló jogkörét tudja gyakorolni, és ezeket a területeket ki tudja sajátítani. A kisajátítások megindultak, az elmúlt 4 hónapban a biztosított 450 millió forintnak mintegy 85 százaléka lekötésre került, és közel 700 hektár terület kerülhet a magyar állam tulajdonába. Ennek alapján erre a területre vonatkozóan a helyben lakó, ott élő gazdálkodók pályázhatnak. Egyébként én nemrég, két hete voltam Őriszentpéteren, találkoztam az ott élőkkel, és üdvözölték a kormány ez irányú döntését.

De hogy továbbmenjek, a parlament előtt van már az új büntető törvénykönyv koncepciója, amelyben a zsebszerződésekkel kapcsolatban nagyon szigorú fellépést ígér a kormány; a zsebszerződés kötője, a zsebszerződésben közreműködő felek, az eladó, a vevő, az ügyvéd, a közjegyző nagyon szigorú, 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztésre, börtönbüntetésre számíthat. Azt gondoltuk, hogy adjuk meg a lehetőséget az ebben szereplő személyeknek, és az új büntető törvénykönyv hatálybalépéséig lehetőség van, hogy ezeket a jogellenes szerződéseket föltárják, és amennyiben föltárják, úgy mentesülnek a jogi szankciók alól.

Köszönöm szépen a válaszom elfogadását. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
195 22 2012.05.29. 2:22  19-25

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Látja, így jár az, aki a Népszabadságot olvassa, ahelyett, hogy elfogadná a gazdák meghívását, amit az ön irányában, illetve azoknak az ellenzéki képviselőknek adtak át, hogy jöjjenek el a Mezőségbe, nézzék meg, a nyertes pályázók milyen területeken gazdálkodnak, illetve önt meghívták egy fórumra, ahová ön nem mert eljönni, ehelyett olvasott a Népszabadságban egy kiragadott mondatot, amely szerint azt állítja, hogy én hibásnak tekintem a pályázatot.

Képviselő Úr! A mondat úgy folytatódott, hogy valóban voltak hibák, mint például az, hogy az állattartást vállalóknak ne egy évre, hanem további három évre biztosítsuk azt, hogy az állatállományt beállítsák. Képviselő úr, el kell jönni, találkozni kell a gazdákkal. (Zaj az MSZP soraiban.) Én ott voltam a múlt héten kedden, végigjártam a nyertes pályázókat, megnéztem, hol gazdálkodnak, és képviselő úr, valóban azok nyertek, akik állatállománnyal rendelkeznek, akik vállalták az állattartást, és ott csak nyertes pályázók voltak, képviselő úr!

(14.00)

Ön most olyan dolgokat kifogásol, amelyekre egyszerűen nem hajlandóak. Ön minden héten a parlamentben elmondja azokat a hatalmas kijelentéseket, hogy kik nyertek, de nem veszi a fáradságot sem ön, sem az ellenzéki képviselők közül senki, hogy végre lemenne a gazdákhoz, a szemükbe nézne, és végigjárná azokat a gazdaságokat, amelyekről ön beszél, képviselő úr. Úgy gondolom, hogy legyen bátor, vegye a bátorságot, önt meghívták. Én nagyon szívesen elmegyek önnel újra, végigjárom önnel, leülök önnel egy fórumra, megkérdezhetjük a gazdákat, hogy mi bajuk van. Képviselő úr, semmi bajuk nincs! (Moraj az MSZP soraiban.) A problémát önök itt, a parlamentben a hisztériakeltéssel teremtik meg. Képviselő úr, a mezőségi gazdák azt üzenik önnek, hogy továbbra is várják, továbbra is szeretettel látják, az ajánlatuk továbbra is áll önnek, viszont azt kérik önöktől, képviselő úr, hogy ha eddig nem segítettek az elmúlt nyolc évben, csak kárt tettek nekik, akkor az a kérésük, hogy most már ne segítsenek, sem jogsegélyszolgálattal, sem jogi tanáccsal. Higgye el, hogy a magyar gazdáknak nem az önök segítségére van szüksége!

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiból. - Közbeszólás az MSZP soraiból: Gyér taps! Így kerül a jegyzőkönyvbe.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
195 126-128 2012.05.29. 2:04  123-132

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Úgy látom, hogy a szocialista frakcióban egyre többen értenek a mezőgazdasághoz (Gőgös Zoltán: Hát, jobban nálad.), és egyre jobb kérdéseket igyekeznek megfogalmazni ebben a kérdésben.

Úgy gondolom, a földhaszonbérleti pályázatok vonatkozásában nagyon sokszor elmondtam, hogy ahol föld van, ott érzelmek vannak, és ahol vesztesek vannak, ott nyertesek is vannak. A képviselő úr egyetlenegy konkrét példát sorolt fel, hivatkozva Gőgös Zoltánra, aki hetek óta több konkrét példát sorol fel, miután az a Gőgös Zoltán által sokat emlegetett Flóra nagyesztergári gazdasági társaság problémája megoldódik, és közel 102 hektár földet kapott az elmúlt időszakban, és erről Gőgös Zoltán elég mélyen hallgat. Vagy az a soproni juhtenyésztő... (Gőgös Zoltán: Három hónap. Három hónapra. - Az elnök csenget.) Elnök úr, szeretném befejezni a mondanivalómat. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Tisztelt Képviselő Úr! A kérdést Varga Zoltán tette fel, és meghallgatjuk az államtitkári választ.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Nagyon szívesen meghallgatom Gőgös Zoltánt, és akkor tegye fel a kérdését, nagyon szívesen megvitatom vele. Vagy az a soproni juhtartó, akire szintén itt hivatkoztak, aki a közelmúltban 120 hektár földet kapott megbízási szerződés alapján, illetőleg képviselő urat arról szeretném tájékoztatni, hogy nagyon szívesen megadom azoknak a gazdáknak az elérhetőségét, akik az elmúlt időszakban abból a 34 ezer hektár földből állattartóként nyertek. Több száz húsmarhát, anyatehenet, illetve juhot tartanak, és gazdálkodnak ezen a területen.

Képviselő úr, tehát az a kérésem, hogy ne csak mindig a negatív példákat soroljuk fel, hanem néha mondjunk pozitív példákat. És ahogy Gőgös Zoltán képviselő úr elmondta, hogy három hónap után megoldódott a probléma, úgy gondolom, hogy ez a probléma is meg fog oldódni.

Köszönöm szépen. (Gőgös Zoltán: Nem három hónap után, hanem három hónapra kapta meg a földet.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
195 132 2012.05.29. 0:54  123-132

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Képviselő úr, engedje meg, hogy a szakértelemmel kapcsolatban ne nyissunk vitát, mert szerintem önöknek volt nyolc évük, hogy a szakértelmet a mezőgazdaságban megmutassák, és elég rendesen tönkretették a magyar mezőgazdaságot. Képviselő úr, 1780 nyertes pályázóból 4-et, 5-öt emlegetnek önök hétről hétre, hogy azok a vesztesek.

Még egyszer mondom: nagy tisztelettel kérem önöket, hogy ne csak a veszteseket emlegessék, nagyon sok pozitív példa van, akik a nyertesek vonatkozásában lettek kihirdetve. Én ezeknél a nyerteseknél voltam, és el kell menni ezekhez a nyertesekhez. Gőgös Zoltán képviselő úrral is nagyon szívesen elmegyek, nem úgy, mint ő, ahogy nem jött el a borsodi gazdák meghívására. (Gőgös Zoltán közbeszól.) Tisztelettel köszönöm a meghívást, időpontot fogunk egyeztetni, és veszem a fáradságot, és elmegyek önnel, képviselő úr.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
198 16 2012.06.05. 5:20  11-16

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Amint hallgattam önt, azon gondolkodtam, mi az oka, hogy hétről hétre önök minden hétfőn, esetleg kedden ugyanazokat a paneleket elmondják, megpróbálják sulykolni a médián keresztül, hogy itt van ez a csúnya, rossz kormány, aki nem a helyben lakó gazdáknak kívánja odajuttatni a földterületeket, és idézik azt az 5-6 vesztes pályázót az 1781 nyertes pályázó közül. Ha megnézzük, akkor ez még a nyertes pályázók 1 százalékát sem teszi ki, akik nem nyertek azon az adott területen, ahol beadták a pályázatot. Ön folyamatosan két példát hoz fel itt a parlamentben, a Flóra Nagyesztergárt és Kaskantyút, ahová engem meghívott. Elfogadtam a meghívását, és örömmel elmegyek önnel, ellentétben önnel, képviselő úr, aki nem jött el velem a mezőcsáti gazdákhoz. Nemcsak én hívtam meg önt, hanem a helyi gazdák is meghívták.

Azon gondolkodom, mi is az oka annak, hogy önök vagy ön, illetve azok az ellenzéki képviselők, akik ezt a kérdést a zászlójukra tűzték, minden héten csak ugyanazt tudják elmondani, semmi újat nem tudnak ezekben a dolgokban felhozni, hogy itt, a Parlament falai között próbálnak ebből politikai hasznot szerezni. Képviselő úr, valóban, amit önök, illetve az ön ellenzéki képviselőtársai csinálnak, az semmi más, mint politikai haszonszerzés.

Képviselő Úr! Amikor én két hete Mezőcsáton voltam, ahová ön nem jött el, a mezőcsáti MSZP egy szórólapot terített le a településen a fórum előtt, hogy ez a csúnya Fidesz-kormány elvette a gazdáktól a földet, és az emberek ne menjenek el az általam megrendezendő fórumra. Képviselő úr, ez egy szakmai fórum volt. Az ön helyi párttársai szórólapok ezreit szórták ki a településen, a kormány ellen agitálva. Mi ez, ha nem politikai haszonszerzés, képviselő úr? Ez politikai haszonszerzés! És közben, hogy valójában mi történik, önök nem is vesznek tudomást arról, képviselő úr!

A kormány meghirdetett egy haszonbérleti pályázati rendszert, ahol nagyon fontos szempontok érvényesülnek. Valóban, önök az elmúlt évben semmit nem tettek abban a kérdésben, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyát helyreállítsák. Önök ezt nagyon jól kommunikálták. Ez a kormány a földhaszonbérleti pályázatok nagyon fontos szempontjának határozta meg, hogy az állattartók, illetve az állattartást vállalók azok, akik a pályázatok során, hogy úgy mondjam, elsőbbséget élveznek. (Gőgös Zoltán felmutat egy Blikk lapot.)

Képviselő Úr! 34 ezer hektár földterületet hirdettünk meg első körben, 1781 nyertes pályázó volt, több mint 600 szerződést kötöttek meg, önök pedig 5-6 vesztes pályázó nevét ismétlik folyamatosan itt a parlamentben. A kiírt területek 47 százaléka 10 és 50 hektár közötti birtoktest, ez igazán nem mondható olyan nagy területnek, ami a nagygazdaságokhoz kapcsolódik. Tizen-egynéhány a 100 hektár feletti terület, amit meghirdettünk, a többi terület 5, 10 és 20 hektár közötti terület. Ön említette Bács-Kiskun megyét, képviselő úr; 1,5, 2 és 3 hektáros területeket nyertek ezeken a pályázatokon.

(9.40)

És tudja, képviselő úr, engem mindig az bosszant, hogy ön korábban a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkáraként elég sok döntésbe belelátott, és elég sok olyan döntést hozott, ami a gazdák érdekeivel ellentétes volt. Önök háromféle módszert ismertek, képviselő úr, az állami földekkel kapcsolatban. Vagy eladták az állami földeket több ezer hektáros területekre kiírva, kizárva a helyi gazdákat annak a lehetőségéből, hogy pályázni tudjanak. Ha nem tudták eladni a földeket, képviselőtársam (Gőgös Zoltán: Nem is adtuk el. Semmit nem adtunk el.), akkor a lejárat előtt négy-öt évvel további húsz évre odajuttatták ezeknek a nagygazdaságoknak. Ha egyik módszer sem működött, akkor pedig érvényes pályázatokat vontak vissza, mint például ön is, képviselőtársam. Engedje meg, hogy én is elmondjam minden alkalommal: Újfehértón több mint ezer hektár vonatkozásában négy nyertes gazdálkodótól vonták vissza a pályázatot, képviselő úr. (Gőgös Zoltán: Gyula, mondd el! Arra mondjál valamit, a műkörmösre! - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Rikkancs lett a Gőgös, újságot árul!) Ezeket a módszereket alkalmazták önök.

Ön felsorolt itt különböző területeket, és még talán annyi időm nekem is van: Szendrő, Bábolna, Kerteskő, Újfehértó, Balkány. És mondhatnám azokat az állami földpályázatokat, ahol önök jogszabályellenesen írtak ki, vontak vissza és hirdettek eredményt, képviselő úr. Erre válaszoljon, képviselő úr, és ha erre válaszolt, akkor azt hiszem, van miről beszélnünk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
198 102 2012.06.05. 4:30  95-105

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőház! Ugyan nekem még nem volt módom ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban elmondani az álláspontomat, de szeretném megköszönni minden képviselőtársamnak azt a hozzáállását, ami ezen javaslat vonatkozásában tapasztalható volt. Azt gondolom, hogy egy olyan fontos törvényjavaslat van jelen pillanatban a parlament előtt, amely mindenképpen hosszú távra meghatározza azt, hogy milyen magatartást fognak tanúsítani mind az üzletláncok és mindazok a beszállítók, amelyek ma jelenleg Magyarországon a kereskedelem piacán megtalálhatók.

Nem titok, hogy hosszú egyeztetés előzte meg ezt a törvényjavaslatot, és az egyeztetések során rég nem tapasztalt konszenzus alakult ki mind az üzletláncok képviselői, mind pedig a feldolgozói és a termelői oldal között. Ennek ellenére azok a módosító javaslatok, amelyeket képviselőtársaim ehhez előterjesztettek, mindenképpen jobbították magának a törvénynek a szövegét, és a tartalmát is abba az irányba vitték, hogy a lehető legjobb megoldást tudjuk ebben a kérdésben itt a parlamentben, hogy úgy mondjam, tető alá hozni.

Én azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy valóban egy példaértékű, gyors döntés született, és akik itt a Házban vannak és a mezőgazdasági bizottság tagjai, azok nagyon jól tudják, hogy egy olyan probléma miatt került napirendre ez a kérdés, amit mi csak tejválságként vagy a tejágazat problémájaként emlegetünk, ugyanis mind az Európai Unióban, mind pedig Magyarországon olyan jellegű piaci folyamatok indultak el, amelyek szükségessé tették, hogy ebben a körben olyan jogszabályi keretet hozzunk létre, amely valamilyen mértékben ezeknek a folyamatoknak gátat szab.

(13.00)

Ugyan még a parlament csak tárgyalja a törvényjavaslatot, máris a jótékony hatása érezhető a piacon. Azok a tejárak, amelyek az elmúlt hónapban zuhanni kezdtek, elkezdtek felfelé emelkedni, és valóban, az áruházláncok, hogy úgy mondjam, azt az ígéretüket, hogy a nagy magyar feldolgozóktól fogják fölvásárolni azokat az UHT-tejeket, amelyek korábban Szlovákiából, Lengyelországból ömlöttek rá a piacra, tartották, és ha valaki az elmúlt napokban egy-egy ilyen üzletláncba ellátogatott, akkor azt látta, hogy jelentős mennyiségű áruátrendeződés van. A korábbi, külföldről érkező, kevésbé jó minőségű UHT-tejek lekerültek a polcról, és fokozatosan a nagy magyar feldolgozóktól megvásárolt, jó minőségű, habár egy picit drágább, de magyar tej került az UHT-tejek vonatkozásában.

Én azt gondolom, hogy ez az az út, amelyen tovább kell lépnünk, és nemcsak a tejágazatban, hanem minden olyan ágazatban, ahol ez a probléma észlelhető, ezeket meg kell lépnünk. Ez a törvény, ez a jogszabály erre lehetőséget ad, és mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a kormány egyeztessen mind a termelői, mind a feldolgozói oldallal, és szükséges ahhoz, hogy egyeztessen a kereskedelmi oldallal, és természetesen szükséges ahhoz, hogy a parlamentben a képviselők átérezzék ennek a dolognak a súlyát, és ilyen gyorsan reagáljanak arra a konkrét folyamatra, amely Magyarországon a tejágazatban megindult.

Én nagyon szépen köszönöm a képviselőtársaim módosító javaslatát, és köszönöm azt az egyetértést, ami a mezőgazdasági bizottságban és más bizottságban ebben a kérdésben kialakult. Azt gondolom, hogy a képviselők értették a kormánynak azt a jobbító szándékát, amit ebben a kérdésben szerettünk volna megvalósítani.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 162 2012.06.11. 1:46  157-166

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Sokadszor vitatjuk meg ezt a kérdést itt a parlamentben, és az ön kérdésfeltevése azt feltételezi, hogy a kormány korábban törvénysértéseket követett el a földalapú pályázatoknál, és most mi újabb törvénysértésekre készülünk.

Képviselő úr, az a kérésem önhöz, hogy ha önnek tudomása van, hogy korábban törvénysértések történtek, akkor tegye meg azokat a lépéseket, amire már többször biztattam önt. Képviselő úrnak nemcsak joga, hanem kötelessége, hogy ha ön az átnézett pályázatok között olyan dolgokat fedezett föl, mint amit itt mondott, hogy a bizottság valótlanul pontozott, vagy a bírálóbizottság valótlan tényeket állapított meg, akkor önnek kötelessége ebben az ügyben akár hivatali visszaélés vagy akár másmilyen bűncselekmény miatt feljelentést tenni. Az ön frakciójában remek jogászok ülnek, ügyvédek, úgy gondolom, hogy szerintem ezt meg tudják tenni. Én jelenleg nem praktizálok, de tudok önnek ajánlani ügyvédi irodát, amely fog önnek segíteni esetleg ebben a dologban. Szerintem ezt önök meg tudják tenni, ha találtak volna olyan törvénysértést, amely kiállja a törvényesség próbáját.

Képviselő úr, önök nem találtak semmit, önök minden hétfőn a parlamentben politikai színjáték keretében ugyanazokat a tényeket, adatokat sorolják föl, még a mai napig nem tettek semmit, pedig az a bizottsági ülés, amelyről ön beszélt, lassan másfél hónapja volt, és azóta semmi nem történt. Én biztatom önt, képviselő úr, hogy tegye meg a lépéseket.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 166 2012.06.11. 0:51  157-166

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Valóban, képviselő úr, én ezt mondtam a parlamentben, de a mondat úgy hangzott, hogy megfontolás tárgyát képezi, hogy a földpályázatokban az állattartást vállalóknál az egy évet három évre kellene felemelni. Egyébként a pályázatot, ha ismeri, képviselő úr, akkor az állattartást vállalónak öt évig fönn kellene tartani az állatállományt, tehát ez egy - hogy úgy mondjam - polémia, ami esetlegesen a pályázatokkal kapcsolatban merül fel.

Annak is örülök, képviselő úr, hogy most már elszámoltatási kormánybiztosi minőségemben is minősített. Képviselő úr, én csak azt tudom önnek és a frakciótársainak javasolni, hogy csinálják azt utánam, amit az elmúlt 18 hónapban az elszámoltatás terén végeztem, és akkor esetleg megtisztul a parlament úgy, ahogy önök itt szeretnék. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 52-54 2012.06.18. 4:22  49-56

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt képviselő úr, engedje meg, hogy két választ fogalmazzak a kérdésére. Az első válaszom az ön feltett kérdésére az, hogy igen, lehet húzóágazat a vetőmagtermelés Magyarországon. Magyarország számára az agrár- és élelmiszer-gazdaság stratégiai ágazatnak minősül. A magyar vidék és ezzel összefüggésben az egész ország sikere jelentős mértékben függ az agrárágazat versenyképességétől és jövedelemtermelő képességétől.

Ön nagyon jól idézte azokat az adatokat, amelyek jelen pillanatban a vetőmagtermelésben meghatározóak. Valóban közel 130 ezer hektáron folyik vetőmagtermelés Magyarországon. Ez egy 190 milliárd forintot felölelő piac. Magyarország az Európai Unióban a harmadik, a világon pedig a kilencedik legjelentősebb exportőrnek minősül vetőmagtermelésben. Ehhez pedig egyrészt hozzájárul az ország adottsága, a vetőmag-termelési és feldolgozási tapasztalatok, a logisztikai előnyök, és mindezek a körülmények tették a legsikeresebb ágazattá. Az is igaz, amit ön mondott, valóban ma Magyarországon közel 100 ezer hektár területet öntöznek, és ennek az öntözött területnek a növelésével a vetőmagtermelést sokkal versenyképesebbé tudnánk tenni. A magyar vetőmagok kiváló minőségűek, jól bírják a hazai klímát, és a Vidékfejlesztési Minisztérium ezért indította azt az akciót, hogy vessünk vetőmagot, vagyis egy kampányt indítottunk. Ennek pedig célja nagyon egyszerű, a magyar vetőmagok piaci arányát új fajták forgalomba hozásával... - korszerű, egészséges magyar élelmiszert szeretnénk előállítani Magyarországon.

Magyarországon a vetőmag-előállítást egy 2003. évi törvény határozza meg. A vetőmagtörvény egy kerettörvény, és a részletes szabályokat egy végrehajtási rendelet fogalmazza meg. A Vidékfejlesztési Minisztérium felismerte az ön által elmondottakat, és megkezdtük ennek a törvénynek és a végrehajtási rendeletnek a módosítását abban a szellemben, amely során szeretnénk érvényesíteni, hogy a magyar vetőmag kimagasló biológiai alap, és a vetőmag pedig nemzetstratégiai alap, illetve érdek.

Valóban igaz, hogy Magyarország jelentős lépéseket tett a kiváló, versenyképes vetőmagfajták védelmében. Ezek a vetőmagok valóban GMO-mentesek, és 2012. január 1-jétől az alaptörvény is garantálja a magyar mezőgazdaság GMO-mentességét. Ehhez járul hozzá, hogy az Országgyűlés nem olyan régen elfogadta a már régóta szorgalmazott géntörvény módosítását, amely újabb lehetőséget biztosít. Ezen új szabályok alapján Magyarország biztonságot adhat azoknak a termelőknek, akik az elmúlt időszakban jelentős mértékben vették ki a részüket a vetőmagtermelésből, ezáltal az Európai Unióban jelenleg elfogadott két GMO-s termék, a MON 810-es kukorica és az Amflora burgonya tekintetében, illetőleg amennyiben az Európai Unió újabb ilyen növények termesztésbe vonását szorgalmazná, Magyarország lényegesen előrébb tart, és ezen GMO-s termékek vonatkozásában előrébb tartunk. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

A válaszom önnek, képviselő úr, hogy nemcsak (Az elnök jelzi az idő leteltét.) vezető szerepet játszunk, nemcsak húzóágazat...

ELNÖK: Államtitkár úr, ha lehet, legyen szíves befejezni.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 256 2012.06.18. 0:03  255-257

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: (Hangosítás nélkül:) A kormány támogatja a javaslatot. (Közbeszólások.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
204 4-6 2012.06.19. 5:31  1-7

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Sokadjára hallgatom végig az ön által itt hétről hétre elmondott ugyanazon történeteket, amelyek (Gőgös Zoltán: Csorna új.) sok mindenben nem változnak. Hát lehet, képviselő úr, hogy Csorna új, de ön a régi, én úgy gondolom, és sok újat nem tudott nekünk mondani ezen a mai reggelen. (Gőgös Zoltán: Dehogynem!) Nem csitulnak az indulatok. Igen, képviselőtársam, valóban nem csitulnak, mert amit önök vidéken folytatnak még négy-öt ügyben, az semmi más, mint politikai hecckampány.

Én múltkor is elmondtam önnek, képviselő úr, hogy ha önök szakmai alapon akarnak tárgyalni egy ügyben, akkor miért van szükség arra, hogy Mezőcsáton azon a napon, amikor én odaértem, az ottani MSZP több ezer szórólapot szórt ki, támadva engem és támadva a kormányt. (Gőgös Zoltán: Amit az Ángyán csinált.) Hát, képviselő úr, mezőcsáti MSZP volt ráírva, azt nem hiszem, hogy az egyenlő Ángyán Józseffel. (Gőgös Zoltán: Tudom, de a táblázatot ti csináltátok!) De ezt szerintem beszéljék meg, és arra kérem, hogy ha én tisztességgel végighallgattam önt, akkor adjuk meg egymásnak a tisztességet és a becsületet. Én nem szóltam bele az ön beszédébe, pedig mondott olyan zöldségeket, hogy szívesen beleszóltam volna, de végighallgattam önt. (Gőgös Zoltán: Cáfolj meg!)

Azt mondja a képviselő úr, hogy a tisztességtelen termelőt önök nem bántották. Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy sokadszorra felidézzem önnek az újfehértói földpályázatot. Az a Szolnoki Ferenc és a családja, aki megnyerte a pályázatot, tisztességtelen termelő volt? (Gőgös Zoltán: Nem, nem bántottam.) Képviselő úr, ön nem bántotta, csak visszavonta a pályázatot, a már megnyert, érvényes pályázatot, és még négy családi gazdálkodónak visszavonták. Miért? Azért, képviselő úr, mert van ott a térségben egy nagy cég, az Agro-City, amely 2006-ban Demendi László kampányát támogatta, nagyon jól tudom, mert az én választókerületem, és nem ezek a cégtulajdonosok nyertek. (Gőgös László: Fel is jelentette a Gyula, nem lett belőle semmi. - Az elnök csenget.)

(9.10)

Képviselő úr! Úgy gondolom, hogy akik ott nyertek, mind a négy családi gazdálkodó, ők tisztességes gazdálkodók voltak, és az ő nevükben visszautasítom az ön által megfogalmazott dolgokat.

Képviselő úr! Ön két - hogy úgy mondjam - klasszikus példát hoz fel itt a parlamentben: Kaskantyú és Flóra Nagyesztergár.

Képviselő úr! Higgye el, hogy én bátor vagyok, olyannyira bátor vagyok, hogy a kollégáim már egyeztetnek, hogy mikor fogok ellátogatni az ön által többször felhozott Flóra Nagyesztergár-i gazdaságba, és nem 50 hektárt, hanem 102 hektárt nyertek. (Gőgös Zoltán közbeszólására:) Képviselő úr, 102 hektárt nyertek, és további két pályázatuk van bent, amiben... (Gőgös Zoltán: Nincs.) Képviselő úr, rosszak az információi, tájékozódjon. Engedje meg, hogy végre hadd mondjam már el, amit szeretnék, mert ennek nem sok értelme van, hogy mindig beleszól. Hozzászoktam az ön stílusához ebben az 8-10 évben, mióta ismerem, de azért engedje már meg, hogy végigmondjam, amit szeretnék. (Kontur Pál: Szocialista intelligencia!)

Tehát ellentétben önnel, én bátor vagyok, és le fogok menni, nem úgy, mint ön, akit meghívtak a mezőcsáti gazdák, de meghívhatjuk önt máshová is, de ön soha nem fog eljönni.

Képviselő úr! Nekem maximum négy-öt helyre kell elmennem, ahol a vesztesek vannak. Önnek több mint 700 helyre kellene eljönni, ahol a nyertesek vannak, mert több mint 700 nyertes pályázóval kötötte meg a Földalap a haszonbérleti szerződéseket az elmúlt időszakban.

Úgy gondolom, hogy ha én végigjárom önnel a veszteseket, akkor arra kérem önt nagy tisztelettel itt, a Ház falai között, hogy ön pedig járja velem végig a nyerteseket, nézzen azoknak a gazdáknak a szemébe, akikről azt állítja, hogy tisztességtelenek. (Dr. Józsa István: Nem erről van szó!)

A földtörvény vonatkozásában, képviselő úr, valóban párbeszédre van szükség, én osztom az ön véleményét. A földtörvényt a kormány július 11-éig be fogja nyújtani, és óriási lehetőség van, hogy vitatkozzunk erről. Itt a nyár, mi folytatjuk a társadalmi egyeztetéseket, az őszi parlamenti időszakban a pártok is beszállhatnak - hogy úgy mondjam - ebbe az egyeztetésbe. Úgy gondolom, hogy valóban egy olyan földtörvény kell, ami eurokonform, megfelel a közösségi jognak, és megfelel azoknak az érdekeknek, amit a magyar kormány, ez a kormány képvisel. Vagyis a családi gazdálkodók érdekének fog megfelelni, és nem azt a nagybirtokot fogja támogatni, amit önök az elmúlt nyolc évben folyamatosan kistafíroztak és támogattak, képviselő úr.

Engedjen meg még egy nagyon lényeges megjegyzést. Úgy gondolom, hogy önök az elmúlt nyolc évben nem voltak elég bátrak. Nem volt meg a politikai szándék (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy a földtörvényhez hozzányúljanak. Mi hozzányúlunk, és fogunk egy olyan földtörvényt alkotni...

ELNÖK: Államtitkár úr, lejárt az idő.

BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: ...amely a magyar gazdák érdekeit szolgálja. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 8 2012.06.25. 5:02  5-8

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak, Hölgyek! Nagyon szépen köszönöm Schiffer Andrásnak, hogy végre lehetőséget kapok a parlament plenáris ülésén, hogy az elszámoltatással kapcsolatban néhány dolgot elmondjak önnek. Előtte azért engedje meg, hogy fölhívjam a figyelmét (Novák Előd közbeszól.), nem szoktam semmilyen titkos záradék mögé bújni, és rosszak az információi, még egyelőre elszámoltatási kormánybiztos is vagyok, tehát ebben nem igazán jól tájékozott a képviselő úr.

De azért nézzünk néhány számot, amivel önöknek mindig problémája van, és nem a tényeket, hanem ezeket a politikai lózungokat hangoztatják itt a parlamentben. Az elmúlt közel két évben 53 ügyben indult nyomozás, olyan ügyekben, amelyeket mint kormánybiztos jómagam indítottam. Ezekben a nyomozásokban olyan előző kormányhoz tartozó kormánytagok nevei szerepelnek, mint Gyurcsány Ferenc. Persze, nem vindikálom el a jogot öntől, hogy az egyik följelentő ön volt, a másik csak én. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Gratulálunk! - Dr. Vadai Ágnes tapsol.) Ez azért az igazsághoz hozzátartozik. Szabó Pál, a volt közlekedési miniszter, Juhász Ferenc, Szilvásy György, illetve sorolhatnám az államtitkárokat is, csak néhányat mondok: Fekszi Márta, Fapál László, Markó Andrea, és még a sor egész számos. Ezek a személyek mind-mind az előző kormányzat jeles képviselői voltak, és az elmúlt nyolc évben sokat tettek azért, képviselő úr, hogy ez az állami vagyon, amelyet önök nem találnak, eltűnt szőrén-szálán.

Mondanék önnek néhány nagy ügyet, hátha azért az emlékezete megvilágosodik. Például az MNV Zrt. Off-shore ügyeiben jelen pillanatban Kocsis István, a volt BKV-vezér ellen is folyik az eljárás; a moszkvai kereskedelmi központ, Malév Zrt. privatizációja, képviselő úr, sukorói telekcsere. Aztán, hogy a kíváncsiságát kielégítsem a nagy állami gazdaságokkal kapcsolatban, valamennyi állami gazdaságot - a 2004-es kormányhatározat alapján amit a Medgyessy-kormány privatizált -, mindet átvizsgáltuk. Négy esetben indítottunk büntetőeljárást, de vizsgáljuk a LEADER-t mint pénzelnyelő programot, illetőleg vizsgáljuk a HM-mel kapcsolatos vesztegetési ügyeket, a lakáscseréket, az egészségügyi készletgazdálkodás ügyeit. (Dr. Vadai Ágnes közbeszólására:) Igen, képviselő asszony, és vizsgáljuk az ön férjének, a Parking Kft.-nek is a megbízási szerződéseit, hogy megnyugtassam. (Dr. Vadai Ágnes: Nyugodtan.) Tehát nem kell idegeskedni, előbb-utóbb abban az ügyben is célt fogunk érni.

Tehát tisztelt képviselő úr, ezek az ügyek és ezek a számok mindezek alapján azt mutatják, hogy valóban az elszámoltatás jó ütemben halad, az elszámoltatás abba az irányba halad, amelyet a kormány meghatározott. És akkor még nem is beszélek a vagyonkezelő vezérigazgatójának kétes ügyeiről, jelen pillanatban négynél tartunk, háromban gyanúsítottként szerepel; Sukoró; moszkvai kereskedelmi központ; Fradi-pálya privatizációja, és a bábolnai Ménesbirtok vonatkozásában már vádirat került benyújtásra, illetőleg a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság tárgyalja; illetőleg vádelőkészítésben van Gyurcsány Ferenc és Juhász Ferenc ügye.

Képviselő úr, önnek az elmúlt két évben rengeteg lehetősége lett volna, hogy ezekben az ügyekben megszólaljon vagy bármit is tegyen. Önök nem tettek semmit, sőt az általam kezdeményezett kettő darab vizsgálóbizottság, a Malév-Budapest Airport és a Volánbusz vonatkozásában is nemhogy részt vettek ebben, hanem hogy úgy mondjam, tevékenyen abban működtek közre, hogy ezek a vizsgálóbizottságok ne úgy működjenek vagy ne úgy álljanak föl, ahogy kell. Illetőleg a MÁV-vizsgálóbizottság vonatkozásában is, amelyet szintén mi indítottunk el, önök nemhogy hozzátettek volna, hanem semmilyen olyan konkrétummal nem szolgáltak, ami esetlegesen föltárta volna a MÁV-val kapcsolatos törvénysértéseket. (Dr. Schiffer András közbeszól.)

Képviselő úr, és nemcsak ügyekről tudunk beszélni, hanem effektíve konkrét összegekről is tudok önnek beszélni. A Péti Nitrogénművek vonatkozásában a vizsgálat eredményeképpen 23,5 milliárd került visszafizetésre a Fejlesztési Bankhoz. Az IKR Zrt.-nél 6,2 milliárd forint került visszafizetésre, az Omninvest 2,5 milliárdot fizetett vissza még az előző kormány által nyújtott támogatásból, és sorolhatnám a kisebb, 500 milliós, egymilliárdos tételeket, amit ennek a kormánynak sikerült visszaszerezni; és ez a kormány volt, amely megakadályozta, hogy az előző kormány által kötött szerződések ne menjenek teljesülésbe.

Képviselő úr, önnek joga és kötelessége, hogy részt vegyen ebben a munkában. Azt gondolom, hogy tevékenyen vegyen részt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
211 58-60 2012.07.02. 4:06  55-63

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném már az elején leszögezni, hogy az ön által fölvetett kérdés már okafogyottá vált, ugyanis az a konkrét eset, amelyről ön beszél, már nem létezik, ugyanis mindkét esetben a nyertes pályázók a földhaszonbérleti pályázatukat visszamondták, és az NFA szabályzata alapján az azt követő, második helyen befutó pályázókkal kötött szerződést a Földalap.

Ugyanakkor engedje meg, képviselő úr, hogy megnyugtassam. Én nem bántam meg semmit, amit önnek ajánlottam. Az ajánlatom továbbra is áll, hogy ha tudnak olyan esetekről, akkor hozzák nyilvánosságra. Persze ezt a konkrét esetet, amit ön mondott, nem önök hozták nyilvánosságra, hanem egy napilap írta meg, önök is onnan szereztek tudomást erről a konkrét esetről.

Illetőleg arra is szeretném felhívni a figyelmét, hogy mielőtt a parlamentben állít valamit, azért nézzen utána, ugyanis a helyi pályázó ebben a konkrét esetben, ahol egy országgyűlési képviselő hozzátartozója nyert egy 35 hektáros földterületet, érvénytelen pályázatot nyújtott be, tehát ő semmiképpen nem nyerhetett volna. Ezen kívül még volt két érvényes pályázó, és az egyik érvényes pályázóval kötötték meg a szerződést.

Képviselő úr, azon viszont nagyon meg vagyok lepve, hogy önök egy figyelőrendszert működtetnek, amely alapján a gyanús, önök által gyanúsnak ítélt földbérleti pályázatokat kívánják megfigyelni. Ha jól értem, akkor önök a nyertes gazdákat kívánják megfigyelni? Nem értem ennek a figyelőrendszernek a lényegét, képviselő úr. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.)

Ugyanakkor engedje meg, hogy a képviselőtársam nevében visszautasítsam azt a kijelentését, hogy politikai hátszéllel nyernek földterületet képviselők. (Moraj és hangok a Jobbik padsoraiból, köztük: Á!) Képviselő úr, ha... (Az elnök csenget.)

ELNÖK: Államtitkár úrnál van a szó.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Nagyon figyelek. Képviselő úr, amennyiben ön úgy gondolja, hogy itt hivatali visszaélés történt, vagy a bírálóbizottságot befolyásolták, akkor - már többször elmondtam önnek - tegye meg a büntetőfeljelenést.

Egyébként szeretném önnek a figyelmébe ajánlani a pályázatot elbíráló bizottság döntését, ahol a nyertes nagyon minimális, öt ponttal előzte meg a második helyen levőt, illetőleg közjegyzői okirat igazolja a pályázatok felbontását és bírálatát, és a bírálóbizottság nem tudja, hogy kinek a pályázatát bírálja el. (Derültség és közbeszólások a Jobbik padsoraiból.) Tehát ön az NFA-t gyanúsítja meg bűncselekmény elkövetésével. Én örülök, hogy a Jobbik frakciója jól szórakozik. Azt se tudják, hogy miről van szó (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból.), életükben nem láttak még ilyen pályázatot.

Tehát, képviselő úr, én arra biztatom önt továbbra is, hogy amennyiben ilyen esetekkel találkozik, akkor hozzák nyilvánosságra, és minden esetet meg fogunk vizsgálni, mint ahogy ez is megvizsgálásra került, és ezek a pályázatok, amelyekről ön beszél, már okafogyottá váltak, és a pályázatok során a második helyen szereplő pályázókkal kötötte meg az NFA a szerződéseket.

Képviselő úr, én azt gondolom, hogy ön semmilyen konkrétumot nem tudott elmondani ma, két újsághírre alapozva mondta el az információkat, ezt nem a Jobbik nyomozta ki, ez újságban jelent meg, és az alapján hozták ide önök a parlamentbe. (Moraj és közbeszólások a Jobbik padsoraiból.) Képviselő úr, önök ugyanúgy folytatják azt a politikai hecckampányt, amit két hónapja elkezdtek a magyar vidék és a magyar gazdák ellen. Sok sikert kívánok önnek, képviselő úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
211 130 2012.07.02. 2:08  127-134

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy máris én is hadd javítsam önt. Nem kényszerhasznosítási szerződést kötnek azokra a földterületekre, amelyekre az NFA pályázatokat írt ki, hanem megbízási szerződéseket kötnek október 1-jéig, majd ez alatt az idő alatt kell elbírálni azokat a pályázatokat, amelyeket ezekre a területekre beadtak. Tehát a szóban forgó ügyben nem kényszerhasznosítási, hanem megbízási szerződést kötöttek, s a megbízási szerződés ügyleti értéke ugyanannyi, minthogyha haszonbérleti szerződést kötött volna.

Képviselő úr, mivel én nem ismerem annak a levélnek a tartalmát, amelyre ön hivatkozik, így engedje meg, hogy a levél tartalmáról ne nyilatkozzam. Ugyanakkor egy dolgot szeretnék önnek ebben a kérdéskörben elmondani. Én, ahogyan korábban is ígértem önnek, minden olyan ügyben, amelyben önnek aggályai vannak, állok a rendelkezésére, és minden olyan ügyben, amelyben önnek kifogása van, azt meg fogjuk vizsgálni.

Ha az NFA ebben a kérdéses ügyben úgy döntött, hogy az a bírálat, amely alapján az ön által megnevezett személy nem nyerte el a szerződést, illetve visszavonták a szerződést, akkor az NFA döntését el kell fogadnunk. Az, hogy az NFA ezt követően miért megbízási szerződés alapján adta oda a korábban nyertes pályázónak, képviselő úr, az ön által feltett kérdésnek megfelelően meg fogjuk nézni, de én azt gondolom, hogy ez a gyakorlat azt igazolja, hogy az NFA nem személyek alapján dönt, hanem beadott pályázatok alapján dönt, üzleti terv alapján dönt, pontok alapján dönt, és van három fő szempont, amit önnek is elmondtam: korábban helyben lakó, állattartást vállaló vagy állatállománnyal rendelkező és 1200 hektárnál nagyobb területtel nem rendelkező személy. Ha ezeknek a feltételeknek a pályázó megfelel, képviselő úr, akkor (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) az NFA helyesen járt el, mert az NFA üzleti terv alapján dönt. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
211 134 2012.07.02. 0:35  127-134

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Képviselő úr, én már az ön kérdését sem értettem, de ahogyan ön elmondta, így világossá vált ebből a szempontból. Képviselő úr, a levelét tanulmányozni fogjuk, és ennek megfelelően fogunk önnek ebben a kérdésben választ adni.

Az, hogy a csornai földek hogyan jönnek az ön kérdéséhez, megmondom őszintén, nem nagyon értem. Tehát úgy látom, hogy ha valami önnek eszébe jut, akkor azt itt elmondja a parlamentben, még akkor is, hogyha nem kapcsolódik az adott feltett kérdéshez. Képviselő úr, Csornán nincs érvényes pályázat jelen pillanatban.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 12 2012.07.03. 4:42  9-12

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Képviselő úr, megpróbálok úriember lenni önnel szemben. (Derültség a kormányzó pártok padsoraiban.) Ön vagy nem ért ahhoz, amiről beszél, vagy valótlant állít. (Gőgös Zoltán: Te nem értesz, az a baj!) De legyünk jóhiszeműek, és tételezzük fel, hogy valótlant állít, és akkor óriási ténybeli tévedések halmaza hangzott el abban, amiket ön itt mondott. Egyébként ez a mai nyilatkozata a szombati sajtótájékoztatón sokkal finomabb volt, mert ott azzal vádolta meg a kormányt, hogy a kormány mintegy 400 milliárd forinttal károsítja meg a mezőgazdaságot azzal, hogy nem kívánja kifizetni a gazdáknak a támogatást.

Képviselő Úr! Néhány ténybeli tévedést hadd mondjak önnek, ami öntől elhangzott.

(9.30)

A költségvetési törvény tervezetéből nem olvasható ki, hogy a kormány nem szándékozik kifizetni a földalapú támogatás vonatkozó részét, hiszen a költségvetésnek nincs közvetlen előirányzata. Képviselő úr, 2012-ben a közvetlen támogatásokat - ezt önnek is tudni kell - az Unió december 1-jén utalja át, és december 15-ével lehet kezdeni a kifizetéseket. (Gőgös Zoltán: Nem így van.) Normál menetben. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Ebben az évben ez az összeg 316 milliárd, ez a SAPS, ennyi a támogatás, képviselő úr. Ha a normál menetet számítjuk, akkor 175 milliárd forint kerül kifizetésre ebben az évben, ez a támogatások 55 százaléka, 2013 elejére pedig 141 milliárd fog átkerülni.

Ugyanakkor, képviselő úr, szeretném önt emlékeztetni, hogy mind 2010-ben, mind 2011-ben kezdeményeztük a Bizottságnál, hogy előleget fizethessünk ki a gazdáknak, így mind 2010-ben, mind pedig 2011. október 15-éig a SAPS és a tejtámogatások 50 százalékának megfelelő előleg került kifizetésre a gazdák részére. Szeretném megnyugtatni önt és azokat az aggódókat, akik ezzel kapcsolatban önnek információt adnak, hogy ez ebben az évben is kifizetésre kerül, tehát ez az összeg ki lesz fizetve a termelőknek.

Ugyanakkor van még egy elég súlyos tévedés a top-up támogatások vonatkozásában, tisztelt képviselő úr. Ugye, a top-up támogatások vonatkozásában 30 százalék volt adható a csatlakozást követően, de 2010 után, mivel elértük a támogatási szint 70 százalékát, 2011-ben már 80 százalékon vagyunk, csak 20 százalék adható, 2012-ben pedig 90 százalékon van a közvetlen támogatás, így csak 10 százalék lenne adható. (Gőgös Zoltán közbeszól.) Tehát az, amire ön hivatkozik, az nem valós, képviselő úr. Egyébként szeretném önt emlékeztetni, hogy a top-up vagy az úgynevezett nemzeti támogatás eddig is kifizetésre került annak az értéknek megfelelően, amilyen szinten volt a közvetlen támogatás mértéke.

Képviselő úr, ha ön igazat mondana, akkor a kormány nem tárgyalt volna a Bizottsággal, hogy 2012-ben a top-upra vonatkozó modulációs számítást változtassák meg, és ennek alapján 2012-benismételten ugyanannyi nemzeti támogatást fognak kapni a magyar gazdák, mint 2011-ben. Tehát, képviselő úr, ön olyan súlyos ténybeli és fogalmi tévedésekben van, amire azt tudom mondani jóhiszeműen, hogy ön nem ért ehhez a dologhoz. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Azt kérem öntől, hogy mielőtt egy ilyen jelentős kérdésben tájékozódik, akkor, ha nem probléma, nagyon szívesen elmondom önnek parlamenten kívül, hogy milyen összegeket kívánunk juttatni. (Gőgös Zoltán közbeszól.) Gőgös képviselő úr, ha van mondanivalója, akkor napirend előtt nyugodtan szóljon hozzá.

Képviselő úr, egyet szeretnék mondani: a magyar gazdatársadalmat a Jóisten mentse meg attól az Európától, amit a Jobbik szeretne. Önök hol az Unióból akarnak kilépni, hol az önök elnöke annak örül, hogy az Unió válságban van. Képviselő úr, ha mi kilépünk az Unióból, a magyar gazdák évi 500 milliárd forint támogatástól esnek el. Ezt akarja a Jobbik.

Köszönöm szépen, képviselő úr. (Taps a kormánypártok soraiban. - Gőgös Zoltán dr. Budai Gyulához szól.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
213 36 2012.07.06. 3:00  33-68

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Az egyik szemem sír, a másik nevet. Megmondom őszintén, örülök neki, hogy végül is a Ház elé ez a javaslat került, ugyanis a mi elképzelésünk szintén az volt, hogy adjunk lehetőséget a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének és a többi érdekelt szervezetnek, hogy a közöttük több mint tíz év óta fönnálló nézetkülönbségeket rendezzék.

Én azt gondolom, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium ebben a kérdésben nyitott, én számos egyeztetést folytattam a MEOE elnökével, illetőleg az elmúlt héten az FCI magyarországi elnökségi tagjával, illetőleg találkozót kezdeményeztem az FCI elnökével, hogy végre rendezzük ezt a hosszú évek óta fennálló helyzetet.

Én azt gondolom, hogy azok az érvek, amelyeket Simicskó képviselőtársam elmondott, aki nálam sokkal inkább jártas ebben a - hogy úgy mondjam - világban, teljes mértékben fedi a kormány azon álláspontját, hogy azt a két nagy világeseményt, ami az elkövetkező egy évben várható, és az ország megítélése szempontjából jelentős, azt mind a kettőt meg kell rendezni.

(10.40)

Az egyik már itt van a nyakunkon szeptemberben, a zalaegerszegi munkakutya-világbajnokság, amelynek Zalaegerszeg ad otthont, illetőleg a Zala megyei - hogy így mondjam - turisztikai befektetőknek jelentős bevételt fog jelenteni. Ez egy óriási nagy rendezvény, amelynek a megtartása, azt gondolom, hogy mindenképpen indokolt. Ugyanilyen kiemelkedő a jövőre májusban megrendezendő világkiállítás, ami szintén egy olyan rendezvény, amely több százezer turistát vonz Magyarországra, illetőleg a kutyás világ színe-java ezen a rendezvényen meg fog jelenni.

Azt gondolom, hogy ez a két rendezvény az általam elmondottak miatt kiemelkedő jelentőségű, illetőleg a legfontosabb, hogy ezek a szervezetek egymással leüljenek, és végre megegyezzenek. A Vidékfejlesztési Minisztérium felvállalta, hogy ebben az egyeztető tevékenységben vezető szerepet fog elfoglalni. Jómagam fogom ezt az egyeztetést a különböző szervezetekkel lefolytatni, és nagyon reméljük, hogy végre egy béke fog bekövetkezni a kutyás világban, és megoldásra kerülnek azok a korábbi problémák, amelyek ebben a körben felmerültek.

Ennek alapján mi támogatjuk Simicskó István képviselőtársam javaslatát. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
214 146 2012.07.09. 15:17  145-190

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. (Az elnök csenget.) Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Talán a Jobbik-frakció is megtisztel azzal, hogy végighallgat, hiszen én is végighallgattam az ő nagy ívű eszmecseréjét vagy eszmefuttatását. (Szilágyi György: Melyik részére gondol, államtitkár úr?)

Azt gondolom, hogy ezzel a törvénnyel egy nagy adósságot törlesztett a kormány, és végre karnyújtásnyira került az a lehetőség, hogy valóban egy olyan agrárképviselet, a gazdákat, az élelmiszer-feldolgozókat, a kiskereskedelmet, az élelmiszer-kiskereskedelmet egyaránt magába foglaló, magába tömörítő köztestület jöhet létre, amely egyrészt szalonképes Európában, másrészt valóban megtestesíti azokat az elvárásokat és azokat az érdekeket, ami a magyar gazdákat már nagyon régen megillette volna.

Az, hogy sajnos a kormányzásból eltelt két év, és csak most jutottunk ide, egy szomorú tény, de azt gondolom, hogy az elmúlt vagy a mögöttünk hagyott két év számos olyan tapasztalatot, gondolatot adott számunkra, amely alapján ez a törvény markánsan fogja megjeleníteni azoknak az érdekeit, akiket valójában képviselni fog a megalakuló Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara.

Úgy gondolom, hogy egy dologban mindannyian egyetértünk: azt a kamarai rendszert, amely korábban volt, meg kell újítani, és a megújítás lényegében egy olyan új lehetőséget biztosít a magyar parlament részére, hogy egy hosszú távra szóló, eurokonform gazdasági kamaráról szóló jogszabályt alkosson meg. Azt gondolom, hogy a teremben levők közül senki nem vitatja azt a kérdést, hogy az élelmiszer-termelés stratégiai ágazat, minden ország kulcsfontosságú tényezőnek tekinti, és a nemzeti vidékstratégia egyik legfontosabb célja egy életképes agrár- és élelmiszer-termelés, jó minőségű élelmiszerek előállítása, illetve jó minőségű élelmiszerek biztosítása a fogyasztók részére. Azt gondolom, hogy ennek első lépcsőfoka ez az új agrárkamarai törvény.

Amikor a törvényalkotáshoz hozzáfogtunk, több gondolatot fogalmaztunk meg. Ahogy korábban is mondtam, nagyon lényeges szempont egy EU-konform törvény létrehozása; ennek megfelelően tanulmányoztuk az Európai Unió agrárkamaráival kapcsolatos lehetőségeket, a francia és a lengyel modellt, és ennek alapján jutottunk arra a megoldásra, hogy a nálunk jelenleg működő agrárkamarák nem igazán jelenítik meg, illetve testesítik meg azokat az érdekeket, amelyek azoknak a gazdáknak, feldolgozóknak, kereskedőknek az érdekei lennének, amit Európában számos agrárkamara megtestesít.

Ennek alapján jutottunk arra az álláspontra, hogy egy centralizált, más módon szervezett agrárkamarára van szükség, ugyanis a jelen pillanatban működő agrárkamarák megyei szervezete, vagyis hogy minden megyei kamara önálló jogi személy, veszélyezteti vagy nem igazán teszi lehetővé azt a működést, amit valójában az agrárkamaráknak meg kéne testesíteni. Ezért döntöttünk úgy, hogy egy agrárkamarára van szükség, és ez mellett persze szükség van a területi, megyei elv megtartására, de nem abban a formában, mint amit a korábbi agrárkamarák alkalmaztak és tettek magukévá.

Az is meggyőződésünk, hogy egy új önálló agrárkamarai törvény lehetőséget ad a magyar agrár- és élelmiszer-gazdaság szereplőinek egy jól szervezett köztestület felállítására, és itt a "jól szervezett"-en van a hangsúly. Abban is biztosak vagyunk, hogy egy jól működő agrárkamara segítséget ad a gazdálkodók életének és tevékenységének megkönnyítésére, és partnere lehet a mindenkori kormányzatnak, kormányoktól függetlenül - szeretném kijelenteni.

Van három olyan fontos szempont, amit a törvény megalkotásakor mindenképpen figyelembe kellett vennünk. Az egyik az, amit korábban elmondtam: mindenképpen csökkenteni kell az állami szerepvállalást ebben a körben. Az állami szerepvállalás csökkentése mellett viszont egy szolgáltatásbarát agrárkamarát kell létrehozni, vagyis közelebb kell vinni a szolgáltatást az ágazat szereplőihez. A harmadik nagyon fontos ismérv pedig, hogy az agrárkamarának pillért kell képezni a törvényhozói és a végrehajtói hatalmi ágak mellett.

Mindezt miért mondom? A jelenlegi agrárkamara egy önkéntes tagság alapján működő agrárkamara, ami azt jelenti, hogy az ágazat szereplőinek, vagyis az agrárágazat, az élelmiszer-gazdaság és a vidékfejlesztés szerepelőinek nem volt kötelező a tagság.

(19.10)

Ennek alapján nem is képviselhette megfelelően az ágazat szereplőit, mert egy nem kötelező tagság alapján működő kamara egyéni érdekeket testesít meg, és nem tudja az ágazat szereplőit olyan mértékben megjeleníteni akár az Európai Unióban, akár a kormányzattal folytatandó tárgyalások során, amilyen mértékben meg kell hogy jelenítse. A jelenlegi Agrárkamarának ha az adatai nem csalnak, körülbelül 10 ezer tagja lehet, ugyanakkor a létrejövő új Agrárkamara az ágazat szereplői - az agrár-, az élelmiszer-gazdasági és vidékfejlesztési ágazat szereplői - révén körülbelül 400 ezer tagra határozható meg. Ez alapján a kamara gazdasági súlya is jelentősen változik. Olyan markánsan, olyan jól megjeleníthetően testesíti meg az ágazat szereplőinek érdekét, amely, azt gondolom, partnere lehet a kormányzatnak az Európai Unió illetékes szervei, hatóságai előtti tárgyalásban, illetőleg megfelelő információkkal szolgálhat az ágazat szereplőinek.

Tehát az önkéntes tagság semmiképpen nem biztosította azt a működést, azt a lehetőséget a kamarának, hogy köztestületként megfelelő szerepet játsszon az agrárágazatban. Ezért a kormány által benyújtott törvény kötelező kamarai tagságot ír elő, és a kötelező kamarai tagság egyértelműen olyan lehetőséget biztosít az ágazat szereplőinek, lényegében egyesítve a teljes agrár- és élelmiszer-gazdaság érdekeit, hogy megfelelő képviselettel rendelkezzen mind a kormányzat, mind pedig az Európai Unió illetékes hatóságai felé.

Úgy gondolom, hogy a kötelező tagság rengeteg előnnyel jár. A kétkedőknek azt szeretném mondani, hogy sokkal több az előnye, mint a hátránya a kötelező tagságnak. Ugyanakkor a kötelező tagság a tagsági kör kiszélesítését is jelenti, és ahogy korábban is mondtam, ez potenciálisan megnöveli a köztestület, a kamara érdekérvényesítő képességét.

Azt gondolom, hogy a kötelező tagság meghatározásának számos olyan érve volt, amiről azonban néhány szót mindenképpen érdemes ejtenünk. Jelenleg Magyarországon nincs erős gazdálkodói réteg. A magyar agrár- és élelmiszer-gazdaság szereplői nem képesek fenntartani versenyképességüket a szomszédos országok hasonló szereplőivel, illetve más, nagy európai gazdaságokkal és nagyvállalatokkal szemben. Ha azokat a kis, közepes agrárgazdaságokat, kis, közepes és mikro-agrárvállalkozásokat, élelmiszer-feldolgozókat, kereskedelmi egységeket a kamara védőernyője alatt egyesítjük, olyan jelentős gazdasági potenciált jelentenek, amely ezentúl érvényesen tudja az érdekeit a versenytársakkal szemben érvényesíteni, nemcsak belföldön, hanem az Európai Unióban is.

Ugyanakkor lehetőséget biztosít az agrárgazdaság és a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, egy erős Agrárkamara nemzetbiztonsági szempontból az élelmiszeripar stratégiai jelentősége miatt jelentős szerepet játszik mind az élelmezési, mind pedig az élelmiszer-biztonsági területen. Azt gondolom, hogy ezek a főbb ismérvek teljes mértékben ennek a létrejövő új agrárkamarának a létjogosultságát igazolják, és mindenképpen a magyar gazdálkodóknak, a magyar agráriumnak, a magyar élelmiszer-feldolgozóknak és valamennyi szereplőnek, akiket majd az agrárkamara egyesíteni kíván, szükségük van egy erős, jól működő köztestületre.

Tehát valóban a törvény célja a gazdák, az agrár- és élelmiszer-gazdasággal foglalkozó gazdálkodó szervezetek versenyképességének megerősítése, az, hogy az Agrárkamara szolgáltató jellegű köztestület legyen, az, hogy az újonnan létrejött Agrárkamara partnerének tekintse a kormányt, és a kormány is partnerként tekintsen az Agrárkamarára, és az önkéntesség elhagyásával egy kötelező törvényi erőn alapuló tagsággal tudjuk ezt igazolni.

Azt gondolom, hogy ebben a körben az elmúlt két évben rengeteg vitát folytattunk le. Több olyan tervezet látott napvilágot, amely valamilyen érdekek mentén próbálta integrálni az agrárkamarát, és a most a parlament elé kerülő tervezet, azt gondolom, az egyik legjobb megoldást nyújtja a parlament részére. A legjobb megoldást nyújtja a gazdáknak, gazdálkodóknak, az élelmiszer-feldolgozóknak, mert mindazokat a lehetőségeket biztosítja, amelyeket a jelenlegi Agrárkamara nem tudott számukra biztosítani.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy elég részletesen megvitattuk ezt a kérdést, és az, hogy a bizottsági ülésen a kormánypárti képviselők ilyen jelentős számú módosító indítványt nyújtottak be, amelyeknek jelentős része támogatható volt, azt bizonyítja, hogy igenis volt értelme ezt a jogszabályt idehozni a parlament elé, mert úgy látjuk és a képviselők is úgy látják, hogy ennek itt az ideje, és hogy az utolsó órában vagyunk, és hogy ezt a törvényt a parlamentnek el kell fogadni.

Ezért arra kérem önöket, hogy szakmai javaslataikkal, szavazatukkal támogassák a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvénytervezetet. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.(Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
214 188-190 2012.07.09. 8:40  145-190

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért egy dolgot tisztázzunk már egymással! Szilágyi György barátomat nagyra tartom, mert sok jó gondolatot mond, de azért lépjünk már vissza egy picit a realitások talajára. Van önöknek egy olyan szakértőjük a frakcióban, aki előtt ez a kérdés ismert, nem most hallott először az agrárkamarával kapcsolatos problémákról. Én ott voltam a bizottsági ülésen, és mielőtt ő elhagyta az üléstermet, kritizálta ezt a jogszabályt. Persze, azzal állt fel, hogy nem volt elegendő ideje, hogy felkészüljön, nem ismeri a törvény szövegét, öt óráig lehetett beadni módosító indítványt. Voltak olyan kifogásai, amelyekkel igazából nem tudok egyetérteni, mert aki ennek a területnek az ismerője, annak véleményem szerint nem kell nagy felkészülés, hogy ebben a kérdésben elmondja a véleményét, ha valamivel nem ért egyet, akkor azt megfelelő módon juttassa érvényre. Varga Gézának volt lehetősége, és ismeri a jelenlegi agrárkamarai rendszert.

Kedves jobbikos képviselőtársaim, megint egy álvitának érzem azt, ami most a parlamentben folyik. Az, hogy a szocialisták meg az LMP miért nincs itt, az az ő problémájuk, de azért itt lehetne szakmai vitát is folytatni, és nem mindig azt kellene mondaniuk, hogy nem kívánnak ebben részt venni, mert a Jobbiknak van elképzelése arról, hogy milyen agrárkamara legyen. Ahogy Magyar Zoltán képviselőtársunk is mondta, ő már nagyon régen konzultál szakértőkkel - most is hívott fel szakértőt -, akkor csak van valamilyen elképzelése az agrárkamaráról. És az a két képviselőtársa, aki bejött a bizottsági ülésre, az elképzelését elmondhatta volna, és esetlegesen azokat a jobbító javaslatokat is, amelyek az önök elképzeléseiben szerepelnek, hozzátehette volna. Ne haragudjon, én nem nagyon tudom elfogadni az önök érvelését. Aki az elmúlt nyolc-tíz évet az agráriumban töltötte el, mint én vagy Jakab István érdek-képviseleti vezetőként, annak azért van valami elképzelése arról, hogy hogyan működött az az agrárkamara, amely helyett most egy teljesen más szemléletű, egy centralizált, nem a megyékre, hanem területi elven épülő agrárkamarát képzelünk el.

(20.20)

Ez egy szakmai vita, képviselő uraim, egy szakmai vita, hogy maradjon az a szervezet, ami 10 ezer tagot számlál, és kismértékben képviseli az agráriumban szereplők érdekeit, vagy jöjjön egy nagyobb merítés, ami sokkal bővebben, nemcsak agrár-, hanem az élelmiszer-gazdasági és vidékfejlesztési kamaraként is kell hogy szerepeljen, és közel 400 ezer szereplőt fog össze. Ezen szereplők között valóban mi nem a nagyüzemeknek kívánunk kedvezni, hanem azok a módosító indítványok, amelyek bejöttek például a tagdíj vonatkozásában - hogy meghúzunk egy felső limitet, és abból lefele bontjuk a tagdíjfizetési kötelezettséget -, lényegében olyan lehetőséget adnak, hogy a kisebb vállalkozások is tudják az érdeküket érvényesíteni ebben a kamarában. Ez a demokratizmus elve, az egy tag egy szavazat, képviselő urak.

Vannak olyan dolgok, amikhez nem kell nagy jogászi elme, hanem a józan paraszti ész vagy egy pici jártasság ebben a világban hozzásegít ahhoz, hogy ebben a kérdésben elmondjuk a véleményünket. Pontosan ezért nem szükséges politikai térre terelni ezt az egész dolgot. Ez egy szakmai dolog, higgyék el nekem. Az, hogy a magyar agrárszektornak egy olyan átfogó, egy olyan képviselete van, amely nemcsak Magyarországon, hanem Európában is megfelelő súllyal tud fellépni, ez egy nagyon nemes dolog, és nemcsak arról szól, hogy a szereplőket képviseljük, hanem ez egy komoly gazdasági egységként tud fellépni a Magyarországon levő nagyvállalatokkal, multikkal és mindenkivel szemben. Az új agrárkamarai törvény ezen szektor szereplőinek a versenyképességét növeli. Erről vitatkozunk, hogy ez mennyire jó nekünk, vagy mennyire nem jó. Én ebben a kérdéskörben állok a rendelkezésükre, és ezt a vitát le lehet folytatni.

Varga Gézát például azért nem értem, mert ő folyamatosan bírálja a Magoszt, amikor ő 2005-ben ennek a Magosznak az egyik jelentős szereplője volt a tüntetések során, most meg savanyú a szőlő, mondhatnám ezt. Ő nagyon jól tudja, hogy mi volt az elképzelése a Magosznak az agrárkamaráról. Ne jöjjenek nekem ilyen dolgokkal, mert én a képviselő úrnál egy picit régebb óta vagyok ebben a közegben (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból.), és nagyobb rálátásom van ebben a dologban. Azt gondolom, hogy ezek a dolgok szerintem szakmai szempontok alapján kezelhetők.

Örülök egyébként, hogy Szilágyi György képviselőtársam új oldaláról mutatja meg önmagát, az agráriumhoz is ért. Nagyon örülök, mert eddig azt hittem, hogy máshoz ért, a sporthoz, most rájöttem, hogy az agráriumhoz is, és ez nagyon jó dolog, mert a magyar parlamentnek ilyen sokoldalú képviselőkre szüksége van, azt gondolom. (Szilágyi György: Azért van ön is ennyi szerepben.)

Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Azt gondolom, hogy a kormánypárti képviselők, akik valóban ebből a szakmából jöttek, akik valóban ismerik ezt a közeget, akár Jakab István, akár Pócs János, akár Győrffy Balázs vagy Obreczán Ferenc, valami közük van a magyar gazdákhoz. Láttak már magyar gazdát, átéltek már krízishelyzeteket, voltak a barikádnak azon az oldalán, ahol önök soha nem voltak még. Azt gondolom, hogy legalább akkor ezt a tiszteletet adjuk meg nekik. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Rendőrök voltak? - Derültség a Jobbik padsoraiban. - Az elnök csenget.) Nem, képviselő úr. Amikor ön még szerintem azt sem tudta, hogy mi az, hogy magyar gazda, mi már 2005-ben a téren kétezer traktorral tüntettünk a kormány ellen. Érti, képviselő úr? (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból. - Az elnök csenget.)

Képviselő úr, csinálják jobban! Ha jobban csinálták volna, akkor nem ennyien vannak a magyar parlamentben, hanem többen. Ezt tudom önnek mondani. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Leszünk többen.)

ELNÖK: Államtitkár úr, egy kis türelmet kérek! Képviselőtársaim, és az államtitkár urat is kérem, hogy térjen a tárgyra.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Megpróbálom szakmai mederbe visszaterelni ezt a dolgot. Azt gondolom, hogy ez a törvény pontosan azokat az érdekeket fogja érvényesíteni, amelyek eddig a magyar agráriumban, a magyar élelmiszer-feldolgozó iparban és a vidéken nem érvényesültek.

Én jó szívvel tudom ajánlani, hogy támogassák ezt a törvényt, és tudomásul veszem az ellenzék kritikáit, persze az építő, szakmai jellegű kritikákat, de ahogy a személyeskedő kijelentéseket hallottam, ez elég messze van ettől. Uraim, önök előtt a lehetőség, 2014-ben lehet bizonyítani. Sok sikert kívánok önöknek! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
215 18 2012.07.12. 4:51  13-18

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Ahogy itt hallgatom önt, ön óriási tévedésben van, csúsztat végig, és szerintem nem is tudja, hogy miről beszél. A kormány, a miniszterelnök úr azt ígérte, hogy a mai napon benyújtjuk a földtörvényt.

Képviselő Úr! Egyre szeretném megkérni önt: amíg nem látta a normaszöveget, addig (Balczó Zoltán: Koncepcióról van szó...) ne értelmezze magát a törvényt. És azt gondolom, hogy (Varga Géza: A koncepciót...) azon az egyeztetésen, amelyen (Az elnök csenget.) ön is ott volt a frakciója részéről, megfelelő, mindenre kiterjedő tájékoztatást kapott.

Ezen túl, képviselő úr, önnek átadtuk azt a kérdőíveket tartalmazó listát, amelyet feldolgoztunk, hogy milyen válaszokat kaptunk a gazdálkodóktól. Képviselő úr, kikérem magamnak és visszautasítom, hogy mi manipuláltuk ezeket a kérdéseket! (Varga Géza felmutat egy iratot.)

(9.40)

Képviselő Úr! Ezek a kérdések arra irányultak, hogy mit gondolnak az emberek azokról az elképzelésekről, amelyeket a koncepció megfogalmazott. Ez egy vitairat volt, képviselő úr. Maguk a kérdőívre adott válaszok is egy vita tárgyát képezik, amely alapján a koncepció révén majd a normatív szöveg el fog készülni. Ön viszont itt olyan konkrét tényeket állított, képviselő úr, amiről ön nem is tudhat, hiszen nem is ismeri a normatív szöveget. Magát a normatív szöveget a kormány ma fogja benyújtani. Amikor benyújtásra kerül, képviselő úr, akkor lehet majd ezekről a kérdésekről beszélni, amiket itt elmondott.

Képviselő Úr! De higgye el, hogy mi ebben a törvényben a gazdák véleményét vesszük figyelembe, az érdekképviselet véleményét vesszük figyelembe. Ön képviselte a frakcióját, ön elmondta a frakciója álláspontját, azt is figyelembe fogjuk venni; egyeztettünk a Professzorok Batthyány Körével, az ő véleményüket is figyelembe fogjuk venni (Zaj, beszélgetés. - Az elnök csenget.); egyeztettünk a megyei közgyűlésekkel, az ő véleményüket is figyelembe fogjuk venni, és egész nyáron folytatni fogjuk azt a társadalmi vitát, amit elkezdtünk.

Képviselő Úr! Ön egy olyan dolgot kér számon a kormányon, amiről nem tudhat, amiről nincs is információja. Ön azt állítja, hogy mi a nagybirtokosoknak fogunk kedvezni, az ön képviselőtársa, Gőgös Zoltán az egyeztetésen pedig ennek az ellenkezőjét állította. Tehát jó lenne, ha megbeszélnék, hogy ki kit képvisel. Képviselő Úr! Mi a családi gazdálkodók érdekét fogjuk ebben a törvényben képviselni, és hogyha ön ezt a normaszöveget meg fogja ismerni, akkor rá fog jönni, hogy amit ön itt állított, az mind valótlanság, és tévedések sorozatán alapul.

Képviselő Úr! Ebben a jogszabályban egy olyan garancia kerül beépítésre, hogy az államnak elővásárlási joga van az NFA-n keresztül, de ha az NFA ezzel nem kíván élni, akkor a helyben lakók, az itt élő gazdálkodók tudják ezt az elővásárlási jogot gyakorolni, tehát egy kettős garancia van beépítve, és a helyi birtokhasznosítási bizottságnak nem csak véleményezési joga lesz, képviselő úr. Képviselő Úr! Tehát még egyszer mondom: ön tévedésben van, nem ismeri a normatív szöveget, nem tudja, miről beszél. (Zaj a Jobbik soraiban.) Feláll a parlamentben, populista módon ismételten hajtogatja a Jobbik álláspontját, miközben konkrétumokat nem tud erről a jogszabályról.

Képviselő Úr! Mi, amikor önök ott voltak a miniszter úrral tartott egyeztetésen, azt mondtuk önöknek, hogy amint megvan a normatív szöveg, újra üljünk le. Képviselő Úr! Várja meg, amíg a kormány benyújtja a jogszabályt, és akkor újra üljünk asztalhoz, és akkor ön elmondhatja azokat a valós szakmai érdekeket vagy szakmai gondolatokat, amelyekről ön úgy gondolja, hogy valósak. De nagyon szépen kérem, hogy tartózkodjon ettől a populista, mindenféle olyan jelzőt tartalmazó kifejezésétől, amellyel össze akarja mosni a kormány tervezetét, hogy a kormány itt a nagybirtokosoknak, nem a kisbirtokosoknak kedvez.

Képviselő Úr! Olvassa el, képviselő úr, a koncepciót! A kérdések is arról szólnak, ami a kormány programja: a családi gazdaságok támogatása. Képviselő Úr! Ha ott van a törvényszöveg, akkor üljünk le ismét, és beszéljük meg, és akkor a valós tények alapján folytassuk le ezt a vitát. Nagyon szépen megkérem, ne tájékoztassa félre a gazdákat és a vidéki embereket!

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
215 46 2012.07.12. 4:22  43-48

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban 2014. május 1-je a moratórium lejártának határideje, és ez az az időpont, ameddig mindent meg kell tennünk, és meg is fogunk tenni annak érdekében, hogy külföldiek jogellenesen ne tudjanak termőföldet szerezni Magyarországon.

Ennek az első nagyon fontos lépése az volt, hogy a kormány március végén felállított egy tárcaközi bizottságot, amely tárcaközi bizottságnak az a dolga, hogy megalkossa és a parlament elé terjessze azokat a jogszabályokat, amelyekkel ezt meg fogjuk tudni akadályozni. Ennek a munkának az egyik nagyon fontos lépése a már ön által is hivatkozott új büntető törvénykönyv, amely önálló törvényi tényállásként rögzíti a zsebszerződésekkel kapcsolatos megítélést, és meg kell hogy mondjam, nagyon súlyos, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel, börtönnel fenyegeti azokat a személyeket - eladó, vevő, közjegyző, ügyvéd -, akik ilyen jellegű szerződésekben részt vesznek.

Nagyon fontos az új földtörvénynek az a rendelkezése, amely az úgynevezett előzetes hatósági engedélyezés jogcímével igyekszik azokat az átruházásokat kiszűrni, amelyek az ilyen jellegű szerződésekre vonatkoznak, vagyis a tiltott átruházások hatósági hozzájárulások nélkül nem jöhetnek létre. Fontos szerepet szánunk ebben a küzdelemben az ügyészségnek. Az ügyészséggel folytatott egyeztetések alapján szeretnénk, ha közérdekből az ügyészség keresetet indíthatna az ilyen jellegű szerződésekkel kapcsolatban.

Megvannak azok az adminisztratív eszközök, amelyekkel felvettük a harcot a zsebszerződések vonatkozásában. Példaként említeném az Őrségi Nemzeti Parkban azt a kisajátítási döntésünket, amely alapján a kormány 450 millió forintot biztosított a nemzeti parknak, hogy a jogellenesen megszerzett védett területeket a nemzeti park ki tudja sajátítani. Ez közel 700 hektár területet érint. A kormány újabb döntése alapján a kormány ebben az évben 600 millió forintot biztosít, hogy az ilyen kisajátításokat a nemzeti parkok területén tovább tudjuk folytatni.

Nagyon fontos a tárcaközi bizottságnak az a döntése, amely alapján négy megyei földhivatalban - Győr-Sopron megyében, Vas, Zala és Somogy megyében - egy átfogó vizsgálat indult meg, amely átfogó vizsgálat során a külföldi magánszemélyek, külföldi tulajdonában álló jogi személyek, pénzintézetek javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálog tekintetében a külföldiek javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezet, használati jog, a földhasználati nyilvántartásban szereplő külföldi földhasználó és -használat tekintetében a használat jogcímétől függetlenül a szerződések átvizsgálása megkezdődik. Az összes ilyen szerződést át fogjuk tekinteni, és a szerződéseket a Legfőbb Ügyészségnek át fogjuk adni, és a Legfőbb Ügyészség ezekben az ügyekben konkrét vizsgálatot fog lefolytatni. Azt gondolom, hogy miután ebben a négy megyében ezeket a szerződéseket áttekintettük, a vizsgálatokat ki fogjuk terjeszteni az ország további megyéire.

Én azt gondolom, képviselő úr, hogy ez az intézkedéscsomag, amelyet most önnek felvázoltam, mindenképpen azt biztosítja és azt garantálja, hogy 2014. május 1-jéig minden olyan jogellenes szerződéssel szemben fel fogunk lépni, amely azt eredményezné, hogy külföldiek Magyarországon jogellenesen szerezzék meg termőföld tulajdonjogát.

És hogy mekkora terület van a külföldiek kezében? Képviselő úr, folyik egy számháború ebben a kérdésben. Én azt gondolom, hogy valóban, majd ha a földhivatalokban átnéztük a szerződéseket, akkor fogjuk tudni megmondani. Én azt gondolom, hogy az 1 millió hektár eltúlzott. 500 ezer és 1 millió hektár közötti az a terület, amely ilyen módon kerülhetett át külföldiek (Az elnök csenget.) tulajdonába. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
215 73 2012.07.12. 2:04  70-79

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Végre elérkeztünk egy olyan pillanathoz, amikor nem konkrét esetről kell vitatkoznunk, hanem ön egy általános kérdést tett föl.

Képviselő Úr! Én azt gondolom, hogy önökkel ellentétben mi nemcsak hangsúlyozzuk a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyának a megteremtését, hanem konkrét intézkedéseket teszünk, mint ahogy ön is azt mondta, hogy jónak tartja azt a több mint 40 milliárdos, erre elkülönített összeget. Illetőleg, képviselő úr, engedje meg, hogy ezen túl azért még hadd emlékeztessem önt néhány dologra, ami ebben a körben, én úgy gondolom, hogy az állattartóknak kedvez. (Göndör István: Csak az igazat!)

Ugyanis az új földtörvény koncepciójának vitáján, amelyen ön is ott volt, egy dologban egyértelműen megállapodhattunk, hogy maga a koncepció és a kormány által benyújtásra kerülő új földtörvény az állattartóknak fog kedvezni. Kifejezetten ebbe az irányba kívánjuk elvinni mind a tulajdon, mind pedig a haszonbérlet tekintetében az új jogi szabályozást. Tehát nem csak deklaráljuk az állattartás és a növénytermesztés egyensúlyba hozását. Önökkel ellentétben, azért emlékeztetem a képviselő urat, amikor önök átadták a kormányt, akkor 70:30 volt az arány a növénytermesztés-állattenyésztés vonatkozásában. (Gőgös Zoltán: Ne túlozzunk!) Az állatállomány jelentősen csökkent. Az önök kormánya alatt az agrárgazdasági jelentés folyamatosan arról szólt, hogy milyen arányban csökkent az állatállomány.

Én azt gondolom, képviselő úr, hogy az általunk meghozott intézkedések ezzel ellentétes irányba hatnak. Tehát mi az állattartóknak kívánunk kedvezni egyrészt olyan állami támogatásokkal, költségvetési forrásokkal, amelyek lehetőséget adnak a fejlesztésre, illetőleg az új földtörvényben is ezt kívánjuk deklarálni, hogy az állattartók elsőbbséget fognak élvezni. Remélem, képviselő úr, hogy végre ebben a kérdésben egyet fogunk érteni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Gőgös Zoltán: Majd meglátjuk!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
215 77-79 2012.07.12. 1:17  70-79

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Nem szoktam feleslegesen beszélni, ellentétben önnel. (Moraj és közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: Jaj! - Gőgös Zoltán: Mi lesz az állatokkal?) Köszönöm szépen, megvárom, amíg képviselőtársaim meghallgatnak és...

ELNÖK: Én leszámolom az időt.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: ...a tiszteletet. Köszönöm szépen. Tehát képviselő úr, ön a Gyurcsány-Bajnai kormánynak volt a tagja ezen a területen, és önnek rengeteg lehetősége lett volna, hogy azokat a problémákat, amelyeket itt most felvetett nekem, megoldja.

Képviselő úr, önök nem oldottak meg semmit! (Gőgös Zoltán: 200 milliárdos fejlesztés volt...) Önök tönkretették a magyar állattenyésztést, a magyar állattartókat. Az önök földpályázati és földértékesítési rendszere mindenkit felülmúlt. Önök eladtak mindent, amit tehettek, és nem segítettek az állattartóknak.

Képviselő Úr! Ön minden ülésen elmondja a Flóra Nagyesztergár példáját. Képviselő Úr! Négy-öt példán kívül nem nagyon tudnak mást mondani. Én meg azt gondolom, hogy ezen közel 700 nyertes jelentős része állattartással (Gőgös Zoltán: Hány állat ez?) rendelkezik, illetve állattartást vállal. Képviselő úr, majd az élet bennünket fog igazolni!

Köszönöm szépen, képviselő úr. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Lótetű lesz! - Nem lesznek tenyészállatok! - Nagyon gyenge volt!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
215 83 2012.07.12. 1:54  80-87

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! A 882/2004. EK-rendelet konkrétan meghatározza, hogy megkülönböztetésmentes ellenőrzést kell a tagállamokban végrehajtani, ellenőrizni kell mind a hazai, mind pedig a külföldi termékeket.

Ugyanakkor a kereskedelem és a gyártók ellenőrzése miatt magasabban ellenőrzött a magyar termékek száma, de ez más tagállamokban is így van. Egyébként a magyar hatóság a külföldön működő külföldi gyártót sajnos nem tudja ellenőrizni. Sajnos ebben a kérdésben, hogy úgy mondjam, mi próbálunk olyan konkrét intézkedéseket hozni a hazai piacon, hogy ez az arány megváltozzon. Azt gondolom, hogy az elmúlt időszakban számos olyan intézkedést hoztunk, ami a külföldi termékek kiszorítását eredményezte, konkrétan hadd említsem meg önnek, képviselő asszony, amiről önök nem nagyon beszélnek, de a tisztességtelen piaci magatartásra vonatkozó törvény módosítása során a szlovák, a német és a lengyel UHT-tejek teljes mértékben kiszorultak a piacról, magyar UHT-tej érkezett a helyére, és ugyanez mondható el a német és a lengyel trappista sajtok vonatkozásában. Ezáltal a hazai tejtermelők jelentős mértékben tudtak hazai magyar tejet juttatni a piacra. Tehát lehet olyan szabályozásokat hozni a belső piac vonatkozásában, ami egy-egy adott termék vonatkozásában, hogy úgy mondjam, kiszorítja a külföldit, és nagyobb mértékben ellenőrzi vagy lehetőséget biztosít az ellenőrzésre, de azért amíg az Európai Unió tagjai vagyunk, ezeket a szabályokat nekünk tiszteletben kell tartani.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
215 87 2012.07.12. 1:01  80-87

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem értem, hogy mire mondta, hogy elmaszatolt választ adtam önnek. Azt gondolom, azon kívül, hogy elmondtam, hogy jelen pillanatban az Európai Unió milyen szabályozás alapján működik, én konkrét példát mondtam önnek, hogy hogyan próbáljuk ezeket a folyamatokat, hogy úgy mondjam, a hazai piacon befolyásolni. Mondhatnék önöknek még példát. Folyamatosan egyeztetünk a multi üzletláncokkal, hogy a magyar termékek minél nagyobb arányban kerüljenek az üzletláncokba, és hogy az élelmiszer-biztonsági szempontból az EU-s tagállamból érkezett termékeket minél nagyobb mértékben tudjuk vizsgálni.

Azt gondolom, képviselő úr, hogy nekem nem feladatom megvédeni a NÉBIH-et, de azt gondolom, nagyon jól végzik a munkájukat. Az elmúlt időszak eredményei azt mutatják, hogy igenis a magyar hatóságok mindent megtesznek annak érdekében, hogy olyan dolgok, mint amiket ön elmondott, minél kisebb számban forduljanak elő. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Bírságolják halálra a multikat!)

Köszönöm szépen. (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Nem tapsolt senki.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 56 2012.09.10. 4:09  53-59

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön gyakorló, praktizáló jogász tudomásom szerint, és önnek tudnia kell, hogy az igazságszolgáltatás az ügyészség és a bíróság feladata, nem a kormányé. Magyarország jogállam, és a jogszabályokat mindenkinek be kell tartani.

Abban, amit elmondott, képviselő úr, sok mindenben egyetértek önnel, és önnel ellentétben én azért sikeresnek tartom az elszámoltatást. Engedje meg, hogy hadd ismertessek néhány adatot, amely a 2010. november 9-e és 2012. augusztus 31-e közötti elszámoltatás konkrétumait tartalmazza. 1442 ügyben folytattunk vizsgálatot, 110 darab nyilvános jelentés készült, 61 darab feljelentést tettem - ebből még most is több mint 30-ban nyomoznak -, 47 személyt gyanúsítottak meg, és 39 személy lett vádlott a jelen eljárások alapján.

Képviselő Úr! Abban is egyetértek önnel, hogy a szocialisták a korrupciót kormányzati szintre emelték. Tényként állapítható meg, hogy az előző szocialista kormányok ideje alatt rendszeresen történt az európai és a nemzeti források lenyúlása. (Lukács Zoltán: Ez most megszűnt! - Dr. Szanyi Tibor: Ülj le!) A vizsgálatok során nem volt olyan ügy, amelybe az előző kormányhoz köthető miniszter, államtitkár, miniszterelnök ne került be volna konkrétan a vizsgálati eljárások során elkövetőként, tanúként. Mindenkit a jogi állása szerint hallgatott meg az ügyészség. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Hazudsz! Felháborító!)

Az elszámoltatási kormánybiztosnak ezen ügyek felderítése és a hatóságok részére történő átadása volt a legfontosabb és a meghatározott feladata. Képviselő Úr! Ezeket az ügyeket átadtuk a megfelelő hatóságoknak, és azok pedig az eljárásokat lefolytatták.

Mivel ön valóban praktizáló jogász, tudnia kell önnek, hogy az eltelt két év alatt a magyar igazságszolgáltatás, hogy úgy mondjam, útvesztői igenis sikernek tekinthetők, hogy ilyen nagy számban kerültek ügyek bíróság elé, 7 ügy, ilyen nagy számban kerültek meggyanúsításra az elkövetők. De azért, hogy mondjak a képviselő úrnak néhány komolyabb ügyet, látom, ön rendszeresen nézi a honlapunkat, amelyen egyébként minden olyan ügy megtalálható, amely az elmúlt két évben vizsgálat tárgya volt, MNV off-shore ügyei, 15 milliárdos kár, Kocsis István és társai (Dr. Szanyi Tibor: Baltás gyilkos!), Fapál László volt közigazgatási államtitkár és Juhász Ferenc volt miniszter lakásügyei. (Dr. Szanyi Tibor: És a te lakásod?) Ennek egyébként még van egy másik része, amiben az ügyészség konkrétan nyomoz. Moszkvai kereskedelmi központ.

És annak ellenére, képviselő úr (Dr. Szanyi Tibor: Hol laksz?), hogy a sukorói ingatlanügyben ugyan Gyurcsány Ferenccel szemben bizonyítottság hiányában megszüntették az eljárást, 5 személlyel szemben emelt vádat az ügyészség. Vagy például a Magyar Posta székházának az eladása, Szabó Pál volt közlekedési miniszter, a Dataplex-ügy még folyamatban van a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, a Fradi-pálya értékesítése, amiben szintén 6 gyanúsított van. És azért elmondható, hogy ezeknek az ügyeknek szereplője Tátrai Miklós és Császy Zsolt.

Képviselő Úr! Azt gondolom, arról is kéne beszélni, hogy önök az elmúlt két évben hány ügyben tettek feljelentést. Arról is kéne egy statisztika, hogy a Jobbik hány ügyben élt ezzel a lehetőséggel. (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiból.) Nagyon sokat nem tudok. Ugyanakkor szeretném önt megnyugtatni, képviselő úr, hogy azokban az ügyekben, amelyeket ön folyamatosként lát a honlapon, az augusztus 1-jén a Miniszterelnökséghez került KEHI, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal folytatja a vizsgálatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 143 2012.09.10. 1:28  140-147

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Ne haragudjon, én nem értettem a kérdést. Milyen kérdést tett fel nekem ebben a dologban azon kívül, hogy azt mondta, hogy a Fővárosi Törvényszék valamilyen döntést hozott velem kapcsolatban? Nagyon nagy tisztelettel megkérem, tájékoztasson már erről, hogy milyen döntés született, mert én nem tudok velem kapcsolatos ilyen jellegű döntésről. Ön általánosságban beszél dolgokról, amelyeknek se eleje, se vége, se közepe. Ugyanazt elmondta, mint a legutolsó parlamenti ülésen, hogy a földbérleti pályázatok hány százaléka hova került, kihez került.

Képviselő úr, ismételten nagy tisztelettel megkérem, hogy konkrétumokat szeretnék. Egyébként már az ezredik bérleti szerződés is átadásra került. Azt gondolom, hogy ön is itt néhány olyan esetet mond, amit a szocialistákkal együtt vagy összebeszélve folyamatosan mondogatnak itt a parlamentben. De hogy ezer bérleti szerződésnek már van gazdája, és ezer család már gazdálkodik, az önöknek nem fontos. Még egyszer mondom, nagyon nagy tisztelettel várom, tájékoztasson már engem, hogy a Fővárosi Törvényszék velem kapcsolatban milyen döntést hozott. Vagy lehet, hogy akkor én értettem félre, vagy ön kevésbé tájékozott ebben az ügyben, de én a nyáron nem voltam a Fővárosi Törvényszéken, ettől még a távollétemben hozhatott volna, de erről tudtam volna mindenképpen.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 147 2012.09.10. 0:35  140-147

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Nem hiszem, hogy az én dolgom az, hogy a tisztelt Háznak arról a sajtóperről, amelyben Tátrai Miklós volt a felperes és egy bábolnai földértékesítéssel kapcsolatban lefolytatott vizsgálat miatt ellenem pert nyert... - ha önök ennek örülnek, akkor ne haragudjon, nem értem az ön kérdését. Egyébként pedig biztatom önöket, a parlament előtt van a földtörvény, tegyék meg a javaslataikat, van rá lehetőség, hogy ott kifejtsék, hogy miért nem jó ez a törvény, és én úgy gondolom, hogy a parlament dönt ebben a kérdésben.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 159 2012.09.10. 1:35  156-163

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Úgy látom, a nyár önnek is izgalmas volt, és nem sokat sikerült pihennie. Egy dolgot viszont engedjen meg nekem: hadd ne kommentáljak sajtóértesüléseket, hangfelvételeket és az ön feltevéseit. Szerintem ez nem az én dolgom (Harangozó Gábor: Hát kié?), hogy ami megjelenik a sajtóban, azt én kommentáljam, képviselő úr. Az a tiszteletteljes kérésem önhöz, hogy amennyiben önnek konkrét információi vannak, vagy ön találkozott a nyertesekkel vagy a vesztesekkel, és mutattak önnek megkötött szerződést, és akkor ezt a kérdést felteszi nekem, akkor valóban, képviselő úr, válaszolok az ön kérdésére. De egy dolog biztos, képviselő úr: Kabán eredményhirdetés nem történt, és szerződéseket nem kötöttek senkivel.

Az, hogy ön a Népszabadságból olyan feltevéseket olvas, hogy tizenhat kabai gazda nyert, képviselő úr, ez az ön egyéni problémája. Az NFA honlapján szerintem nem tizenhat kabai gazda szerepel, mert az NFA honlapján nem szerepel senki, nem hirdettek eredményt, és nem kötöttek szerződést, képviselő úr.

Tehát, még egyszer mondom, azt azért ne várja el tőlem, hogy hangfelvételeket és sajtóértesüléseket kommentáljak. Ha ön úgy gondolja, hogy e hangfelvételnek bizonyító ereje van, és ott bármiféle jogellenes visszaélés volt, akkor biztatom önt, tehát ugyanazt mondom most is... (Gőgös Zoltán: Már megtörtént!) Képviselő úr, akkor egyre gondoltunk. Sok sikert kívánok a munkájához! (Gőgös Zoltán: Köszönöm. - Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 163 2012.09.10. 1:03  156-163

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Képviselő Úr! Én úgy gondolom, hogy ön valóban nem értette, amit én elmondtam. (Gőgös Zoltán: Hát nem, mert nem mondtál semmit!) Köszönöm szépen, képviselő úr. Azért önnél többet szoktam mondani. Államtitkárként azért ön sokkal nagyobb turpisságokat csinált ennél, mint amiről most beszél (Egy hang az MSZP padsoraiból: Jaj! - Lukács Zoltán: Helyben vagyunk!), hogy mi a mi felelősségünk. Nem akarom elmondani önnek az újfehértói földet, ahol ön vonta vissza a pályázatot, mert már szerintem a képviselőtársaim is unják.

Képviselő úr, a kabai képviselő nem tudom, hogy mit mondott és mit nem mondott. Szerintem azt vele beszélje meg. (Gőgös Zoltán: Kérdezze meg!), de az NFA jogosult egyedül pályázatban eredményt hirdetni. Képviselő úr, ha ezt nem tudja, akkor nem nálam van szakmai probléma, és az NFA jogosult szerződést kötni... (Gőgös Zoltán: Akkor nem nyertek ezek szerint a helybeliek?) Képviselő úr, akkor nem nálam van probléma, hanem önnél. Akkor ezek szerint ön nem ismeri az NFA eljárásrendjét, hogy amikor a honlapon megjelenik a nyertes, és szerződést kötnek, az a győztes, képviselő úr.

Köszönöm szépen. (Gőgös Zoltán: Ezt mondja meg a helybelieknek! Én ott voltam szombaton! - Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 183 2012.09.10. 2:48  180-183

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Ha jól értem a szavait - mit is mondott? -, az irányított pályáztatással lényegében bűncselekménnyel vádolja a minisztériumot, illetőleg az ön feltevése alapján mi valakit ebbe a helyzetbe szeretnénk hozni. Jól értem, hogy ezt mondta? Mert ha ön ezt mondta, akkor az a kérésem, képviselő úr, hogy tegye meg a megfelelő büntető feljelentést.

A kérdésére válaszolok, képviselő úr. A tárca nem szánta senkinek az OHÜ kommunikációs megbízását. A minisztérium nem kért fel senkit, és nem kötött senkivel ilyen jellegű megbízást. Egyébként az egész ügyben van egy elég jelentős csúsztatás, ami az összegekkel kapcsolatos, mert a keretszerződés nem arról szól, amit ön elmondott. Egy nagyon fontos momentumról szeretném önt tájékoztatni, képviselő úr, hogy az Európai Unió hivatalos lapjában augusztus 16-án jelent meg a pályázat, és az OHÜ által kiírt összeg közbeszerzésénél európai uniós szintű megjelenésként kell közzétenni.

Aztán itt említ egy ügyvédi irodát. Azt gondolom, képviselő úr, hogy az OHÜ a versenyeztetési eljárás keretében választotta ki ezt az ügyvédi irodát. Ugyanakkor, amiről itt beszélt ön, a dátumok és a közbeszerzés tekintetében, szeretném önt tájékoztatni, hogy a jelentkezőknek csak részvételi szándékot kellett regisztrálniuk, nem részletes ajánlatot tettek. Tehát részletes ajánlat nem érkezett, képviselő úr, és ha nem érkezett részletes ajánlat, akkor nem lehet eredményt hirdetni. Azt gondolom, ebben teljes mértékben egyetértünk.

És hogy miért volt sürgős ez a közbeszerzési eljárás? Azért volt sürgős, tisztelt képviselő úr, mert az OHÜ már ősztől szeretné elindítani azt a szelektív hulladékgyűjtő kampányt, ami az ésszerű hulladékgazdálkodásra vonatkozik, illetve ez egy szemléletformáló kampány lenne, amit az OHÜ szeretne meghirdetni.

A másik nagyon lényeges, képviselő úr, szeretném önt tájékoztatni arról, hogy az OHÜ minden egyes közbeszerzési kiírást a Vidékfejlesztési Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a közbeszerzési hatóság hirdetmény-ellenőrzési illetékeseivel le szokott egyeztetni. Még egyszer mondom, képviselő úr, ha ön úgy gondolja, hogy itt egy irányított közbeszerzés, irányított pályáztatás volt, akkor tegye meg a feljelentését. Én visszautasítom az ön vádjait ebben a kérdéskörben.

Köszönöm, képviselő úr. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 216 2012.09.10. 5:28  215-225

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A washingtoni egyezmény 1973-ban jött létre 26 ország aláírásával, jelenleg 173 féllel a világ legnagyobb és leghatékonyabb nemzetközi természetvédelmi megállapodása. A hatálya alá közel 35 állat- és növényfaj tartozik, amelyek veszélyeztetettségük alapján három függelékbe soroltak; illetőleg ez a rendszer vagy ez az egyezmény szabályozza az ellenőrzés és engedélyezés rendszerét is.

A nemzetközi megállapodáshoz Magyarország 1985-ben csatlakozott, majd 2003-ban törvénnyel hirdette ki a megállapodást. Így ez a szerződés három vonatkozásban is érinti Magyarországot. Az egyik ilyen nagyon fontos szempont, hogy Magyarország földrajzi fekvéséből adódóan tranzitútvonal Kelet-, Délkelet-Európa tekintetében; ezek az országok igen gazdagok azon fajok felvevőpiacai tekintetében, amelyeket az Európai Unió számos országából érkező állampolgárok előszeretettel vásárolnak, illetőleg viszik ki ezeket a különböző növény- és állatfajokat. A tranzitútvonal ellenőrzése komoly felelősséget ró Magyarországra.

A másik nagyon fontos szempont, hogy a magyar állampolgárok is egyre nagyobb mértékben vásárolnak az egyezmény hatálya alá tartozó növény- és állatfajokból. Tehát Magyarország is jelentős felvevőpiaccá lépett elő.

A harmadik nagyon lényeges szempont, hogy hazánkban is élnek olyan őshonos fajok, amelyek szerepelnek az egyezmény függelékein, vagyis nagyon fontos az élőhelyek meghatározása, illetve a befogás és a gyűjtés szabályainak behatárolása. Ilyen nagyon fontos, illetve védett faj Magyarországon a rákosi vipera, amelyik az egyik legveszélyeztetettebb fajunk, illetve a túzok és más ragadozó madarunk.

A hazai természetvédelemnek tehát egyik nagyon fontos feladata ezeknek az egyezmény hatálya alá tartozó fajoknak az ellenőrzése, illetőleg az egyezmény hatálya alá tartozó fajok nemzetközi kereskedelmének szabályozása és a káros hatásoktól történő megóvása.

Mint ahogy említettem, az egyezmény hatálya alá tartozó állatokat és növényeket három függelékbe soroljuk, és a III. függelék az, amelyre a részes országok javasolhatnak fajokat, amennyiben azok védelméhez nemzetközi segítséget kérnek. Tekintettel arra, hogy az egyezmény végrehajtásának az alapja a függelékben megjelenő fajlista, annak a nemzetközi jogrendbe való átültetéséről a részes feleknek kell gondoskodniuk, vagyis Magyarországnak kell, amennyiben valamilyen faj tekintetében a függelékbe történő felvételt szeretné elérni. Tehát a parlament előtt található törvényjavaslat többek között e nemzetközi kötelezettségünknek kíván eleget tenni.

A törvényjavaslat benyújtásának célja az egyezmény III. függelékében felsorolt fajok tekintetében a vörös róka három alfajával, a hermelin egy alfajával és további három menyétfélével kapcsolatos magyar fenntartás bejelentése.

Az Európai Unió tagállamai 1989-ben és 2000-ben, tehát a magyar csatlakozást megelőzően döntöttek arról, hogy az India által az egyezmény III. függelékébe felvett hét alfaj vonatkozásában hivatalos fenntartást jelentenek be. A döntés alapjául az szolgál, hogy az érintett vörös róka alfajok, illetve a hermelin alfaj egymástól, illetve a fajok más alfajaitól nem vagy csak alig különböztethetők meg.

Magyarországon a vörös róka vadászható faj, míg a hermelin természetvédelmi oltalom alatt áll. Tekintettel arra, hogy e fajok esetében hazánkban nem a fenntartással érintett alfajok fordulnak elő, a törvényjavaslat elfogadása az e fajokra vonatkozó egyéb hazai jogszabályokat, illetve azok végrehajtását nem érinti.

A fenntartások bejelentésével európai uniós kötelezettségünknek teszünk eleget. Ennek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból. - Dr. Józsa István: Jó volt! - Tapsol. - Közbeszólások az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 224 2012.09.10. 2:05  215-225

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Asszony! Próbáltam szakmai lenni, de úgy látszik, ez egy parlamentben nem jó. Tehát ha nem politikai vitát folytatunk egymással, és én szakmai oldalról próbálok egy dologhoz közelíteni, akkor önök azonnal politikát csempésznek bele. Egyedül az ön felszólalásán vagyok egy picit meglepődve, megmondom őszintén, mert én sem vadászlobbit, sem politikai értékelést, sem semmit nem mondtam el az expozémban, hanem kifejezetten az egyezménnyel kapcsolatos kormányzati álláspontot. Tehát nem tudom, hogy képviselő asszony az expozéban a vadászlobbival kapcsolatban talált-e valami értékelést, én nem találtam, illetőleg nem Rodics Katalinnal kapcsolatban mondtam el a véleményemet. Azt gondolom, hogy képviselő asszonynak szerintem itt szakmai szempontból kellett volna értékelni ezt a dolgot.

Ön fölsorolt néhány olyan esetet, ahol azt mondja, hogy a kormány nem tett meg mindent. Az egyik legfontosabb dolgot elfelejtette felsorolni. A Hubertus Bt.-től visszavett 8200 hektár nagyságú természetvédelmi területet, ahol én indítottam az eljárást, és természetkárosítás miatt több büntető feljelentés is született. Tehát azt gondolom, hogy nem szabad ennyire egyoldalúan mérni ezeket a dolgokat, mert szerintem azért történtek jó dolgok is.

Képviselő Asszony! Most be kellett érnie velem, mert Illés Zoltán nincs itt; lehet, hogy legközelebb megint velem kell beérnie egy ilyen nagyon fontos témában. De azt gondolom, ha szakmai alapon maradunk, és nem a napi politikai csatánkat vívjuk, akkor szerintem ebben a dologban egész jól ki lehet jönni. Köszönöm az értékes hozzászólást.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 322 2012.09.10. 1:23  319-366

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A módosítás, úgy látom, annyi sok mindenkit nem nagyon érdekel, de az igazán fanatikusok még a helyükön maradtak.

Én azt gondolom, aki a módosításokat végigtekintette, az jól láthatja, hogy itt valójában egy olyan fontos jogszabályról van szó, amelyet ugyan a parlament tavaszi vagy nyári ülésszakának a végén szavaztunk meg, de már most szeptemberben visszahoztuk, mert, ahogyan Győrffy Balázs képviselőtársam mondta, voltak olyan apró finomítások, korrigálások, amelyek igazán az átmeneti elnökség működéséhez voltak szükségesek. Persze mindenki azt mondja, hogy a puding próbája az evés. Az átmeneti elnökség megkezdte a munkáját, megkezdték a megyei szervezetek átvételét, átvilágítását, és akkor szembesültek olyan problémákkal, amelyek itt a módosító javaslatokban felmerültek, illetőleg volt néhány technikai pontosítás, de magát a kamarai törvény gerincét és azt a fősodort, amelyben a kamarai törvény megfogalmazásra került, nem változtatta meg. Mi mindenképpen, a kormány támogatja a képviselői indítványt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 348 2012.09.10. 1:12  319-366

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Nem Jakab István, nem Győrffy Balázs, hanem a magam nevében visszautasítom azt, amit Varga képviselőtársam mondott, hogy mi lefeküdtünk a kormánynak, és sorolhatnám ezeket a nem a parlamenthez és nem a törvényhez illő kifejezéseket.

Képviselő úr, engem a Magosz tagsága demokratikusan választott meg. Ön, akit 2005-ben a gazdák elzavartak a "Gazdák teréről", ne oktasson ki bennünket. És tudja, kinek a kenyerét ette a Hősök terén? Azoknak a nagygazdáknak, akiket most szapul, képviselő úr. Több tiszteletet, több szerénységet, és ha megkérhetem, akkor térjen vissza a jogszabályhoz, mert amit itt elmondott, ennek semmi köze a kamarai törvényhez.

Amikor a földtörvény vitája megnyílik a parlamentben, elmondhatja ezzel kapcsolatban a véleményét, képviselő úr, persze ez egy szabad, demokratikus parlament, de még egyszer mondom, képviselő úr, önnek nincs joga ahhoz, hogy a Magosz megválasztott tisztségviselőjével szemben ilyen véleményt fogalmazzon meg. Ön soha nem volt a Magosz tagja, nem is lesz szerencsére, és még egyszer mondom, önt 2005-ben a gazdák elzavarták a "Gazdák teréről".

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
217 294 2012.09.11. 0:05  291-305

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány támogatja mindkét előterjesztést.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
220 44 2012.09.24. 4:10  41-47

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Én értem az ön problémáját, amelynek a lényege az, hogy a kompenzációs felár, amely 12 százalék, élő állat esetében 7 százalék, nincs összhangban azzal az inputtal vagy azzal az eszközvásárlással, amelyet az őstermelők ilyen esetben fizetnek. De én úgy gondolom, hogy ez a probléma sokkal összetettebb és sokkal bonyolultabb, mint ahogy ön most ezt itt elmondta.

A jelenlegi 7 százalékos és 12 százalékos kompenzációsfelár-kulcsok felülvizsgálatára a hazai költségvetési szempontok miatt jelenleg nincs lehetőség. Ugyanakkor megállapítható, hogy az általános forgalmi adó rendszerében fő szabály szerint a terméket értékesítő adóalany áfafizetési kötelezettsége, míg az adóalany vevőnek adóelvonási jogosultsága van, a kompenzációs felár egyébként ebből a rendszerből alakult ki.

(14.20)

A kompenzációs felár tehát a beszerzések utáni inputáfa le nem vonhatóságát hivatott rendszerszerűen kétféle kulccsal kompenzálni. A termelés hozzáadott érték jellege miatt a beszerzések áfatartalmának kompenzálására hivatott kompenzációs felár nyilván a késztermék áfájánál alacsonyabb arányt képez, a kettő az egyben nem összevethető.

Képviselő Úr! A áfakulcs és a kompenzációs felár mértéke között nem áll fenn szoros összefüggés, mivel a kompenzálás átlagos színvonalának megítélését az is befolyásolja, hogy milyen a termelés volumene, milyen a termelés összetétele és a költségek szerkezete is. Az uniós szabályok szerint a kompenzációs felár hosszú távon nem jelenthet burkolt támogatást a mezőgazdasági termelőknek, továbbá minden évben szükséges az átlagos kompenzációs felárkulcs összevetése a becsült, le nem vonható inputáfa arányával. Ugyanakkor még egy dolgot figyelembe kell venni. A kompenzációs felár rendszerét választható adóalany nem mondott le egyszer s mindenkorra a visszaigénylés jogáról. Az áfatörvény is lehetőséget biztosít mindenki számára, hogy helyette a tételes áfaelszámolás rendszerét válassza, így a beszerzésénél előzetesen felszámított áfa visszaigénylésére lehet jogosult. Ugyanakkor, képviselő úr, ön rendszeresen hivatkozik a 2005-ös gazdatüntetések során egy olyan megállapodásra, amelynek sem ön, sem az ön pártja nem volt sem résztvevője, sem nem volt akkor ön ott, és nem harcolt a gazdák érdekeiért. Én már egyszer megkértem önt, hogy ne hivatkozzon egy olyan tüntetésre, amelynek ön nem volt részese.

Képviselő úr, én több alkalommal elmondtam önnek, hogy én úgy gondolom, hogy valóban egyszer az őstermelői státust a helyére kellene tenni, mert meg kellene határozni, hogy valójában az őstermelő mit jelent. Az őstermelő termelőt jelent-e, vagy jelenti-e azokat a viszonteladókat, kereskedőket, akik őstermelői igazolvánnyal, az őstermelők helyett fellépve értékesítik ezt az árut, és visszaigénylik azt a kompenzációs felárat, amelyet az inputoldalon nem fognak kifizetni, mert ők nem vásárolnak inputot, mert nem termelnek, képviselő úr. Én azt gondolom, hogy a rendszer hibája ennek a - hogy így mondjam - kompenzációnak a rosszul történő megítélése. Legelőször ezt kellene helyre tenni, és miután (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) ez helyretételre került, akkor lehet beszélni a kompenzációs felár helyretételéről. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 12 2012.10.01. 3:58  9-12

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Meglepve hallom, hogy az LMP ismételten aggódik a családi gazdaságokért. Azért is meg vagyok lepve, mert eddig csak Szabó Rebeka, most már pedig Jávor Benedek is aggodalmát fejezte ki a családi gazdaságokért.

Tisztelt Képviselő Úr! Szeretnék önnek egyvalamit leszögezni itt az elején: Magyarországon minden szereplőnek helye van a magyar mezőgazdaságban, a kis-, a közepes és a nagygazdaságoknak, és ezeknek a szereplőknek az egyensúlyát kell megtalálni. Ennek ellenére a kormány a családi gazdaságokat támogatja, és a családi gazdaságok érdekeit szolgáló jogszabályokat alkot.

(13.40)

Képviselő úr, én azt gondolom, hogy kicsit idő előtti volt, amit ön mondott, hogy vonjuk vissza a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényt, miközben holnap, én úgy tudom, hogy önök is részt fognak venni 2 órakor azon az egyeztetésen, ahol a parlamenti pártok egyeztetnek ebben a kérdésben.

Meglepő számomra, hogy önök aggódnak a magyar termőföldért, miközben önök semmi olyan konkrét javaslattal nem élnek ebben a kérdésben, ami az aggodalmukat indokolná. (Közbeszólások az LMP padsoraiból.) Én elmondtam, képviselő úr, hogy önök nem vettek részt vagy nem is kívánnak részt venni azon a tárcaközi bizottsági ülésen, amely a zsebszerződések feltárását (Szabó Timea: Nem hívott meg. - Közbeszólások az LMP padsoraiból.) eredményezi. Én azt gondolom, hogy nem kell meghívni, mert a Jobbik Magyarországért jelezte, hogy szeretne eljönni, és ott voltak. Önök miért nem jelzik, képviselő úr? (Szabó Timea: Jelezni kell azt, hogy...?)

Tegyék le a javaslataikat, nagy figyelemmel fogjuk önöket ebben a kérdésben meghallgatni, és figyelembe vesszük a javaslataikat. Mint ahogy a földtörvény vitájához sem tettek hozzá semmilyen konkrét javaslatot. Semmi mást nem tesznek, fölállnak a parlamentben, elmondják a maguk igazát, ami szerintem csak részigazság, és ahhoz képest semmi olyan konkrét javaslattal nem élnek ebben a kérdésben. (Közbeszólások az LMP padsoraiból.) Önök aggódnak a családi gazdaságokért, aggódnak a magyar termelőkért, de semmilyen konkrét javaslatot nem tesznek annak érdekében, hogy például a nagybani piacot megtisztítsuk azoktól a nepperektől és viszonteladóktól, akik azokat a családi gazdaságokat és őstermelőket teszik tönkre, akikért önök aggódnak.

Képviselő úr, én azt gondolom, hogy az aggodalmon túl sokkal jobb lenne, ha konkrét javaslatokkal élnének. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) A földtörvénynek a vitája (Az elnök csenget.) elkezdődik a parlamentben, jelenleg a bizottságok előtt tart a meghallgatás, készül a mezőgazdasági üzemszabályozásra vonatkozó törvény, ami szintén a családi gazdaságok érdekét szolgálja. (Dr. Schiffer András: Melyik család?) Én azt gondolom, hogy rengeteg olyan lehetőség van... Schiffer képviselő úr, én mindig végighallgatom önt türelemmel. Ne haragudjon, ezt az óvodás módszert, hogy megkérjem, hogy maradjon csendben, szerintem nem a parlamentben kéne megbeszélnünk.

Tehát készülnek azok a jogszabályok, amelyekhez önök hozzátehetik a megfelelő javaslatukat. Én úgy gondolom, hogy önöknek ebben az eltelt időszakban semmilyen konkrét javaslatuk nem volt. Én ott voltam azon az egyeztetésen, amikor az önök (Taps az LMP soraiban.) képviselője, Szabó Rebeka a földtörvénnyel kapcsolatban semmilyen konkrét javaslatot nem terjesztett elő. Képviselő úr, én azt gondolom, hogy tegyék le a javaslataikat, és miután letették és a kormány ezt nem akceptálta, utána mondják el, hogy mi nem vagyunk önöknek ebben partnerek. Köszönöm, képviselő úr.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 56 2012.10.01. 2:38  53-59

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön kérdése úgy szól, hogy mit rejtegetünk, és mit titkolózunk.

Én azt gondolom, hogy titkolózni önök szoktak, mint például az MSZP-s tagsággal rendelkező Braun Róbert milliós megbízási szerződése kapcsán (Derültség és moraj az MSZP padsoraiból.) a Nemzeti Bankban. Én azt gondolom, hogy a titkolózás igazán az önök háza táján lelhető fel.

És, képviselő úr, nagyon szomorú vagyok, hogy az MSZP-nek annyi a véleménye (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Nézz a szemébe!) a magyar mezőgazdaságról hétről hétre, hogy kik nyertek, milyen pályázatokat nyertek, miközben eddig egyetlen pályázatról sem derült ki (Gúr Nándor: A kérdésre válaszolj!), hogy bármilyen szabálytalanság történt. Önök egyetlen szakmai javaslatot nem terjesztettek elő a parlamentben az elmúlt időszakban. Az állami földek pályázatának bírálatán kívül semmi mást nem tudnak megfogalmazni.

Képviselő úr konkrétan Nagy Péter pályázatával kapcsolatban ön is elismerte, hogy ez jogilag teljesen rendben van, és erkölcsileg kifogásolható. Képviselő úr, Őszöd óta erkölcsről önöknek nagyon nehéz beszélni, tehát azt kérem, hogy az erkölccsel óvatosan bánjanak. (Derültség és moraj az MSZP padsoraiból.)

Kabával kapcsolatban, képviselő úr, én azt gondolom, hogy egyszer már válaszoltam önnek itt a parlamentben. Ha nem emlékszik rá, akkor lapozza fel a parlamenti jegyzőkönyvet, és olvassa el a válaszomat.

A csornai területekkel kapcsolatban, képviselő úr, szomorúan tapasztalom, hogy ön nem ismeri a pályázati kiírást, ugyanis a helyben lakó 20 kilométeren belül van... (Gőgös Zoltán: 18!) A 18, képviselő úr, kevesebb, mint a 20, de hát matematikából önnek nem tudok sajnos semmilyen oktatást adni. Ugyanez a helyzet állapítható meg a büttösi területekkel kapcsolatban.

Képviselő úr, én azt gondolom, hogy a pályázati eredmények nyilvánosságra hozatala az NFA honlapján folyamatosan megtalálható, nem úgy, mint az önök idején.

Képviselő úr, engedje meg, mert engem is érintett személyesen itt egy pályázattal kapcsolatban. Képviselő úr, ha az ön jogi ismerete hiányos (Gőgös Zoltán: Nem ezt kérdeztem!), akkor azt kérném, hogy forduljon Bárándy Gergely képviselőtársához, hogy ki a hozzátartozó és a rokon. Engedje meg, képviselő úr, hogy felolvassam önnek, hogy a magyar polgári törvénykönyv kit nevez rokonnak és hozzátartozónak (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Keresztapa!): házastárs, élettárs, egyenes ágbeli rokon, örökbefogadott. A hozzátartozó az élettárs, egyenes ágbeli rokon házastársa. Képviselő úr, ha az ön jogi ismeretei hiányosak, akkor Bárándy Gergelytől kérjen tanácsot! Szerintem ad önnek jó pénzért.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Gúr Nándor: Kérdezd meg az embereket!)