Készült: 2020.08.07.20:46:09 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

51. ülésnap (2010.11.23.), 42. felszólalás
Felszólaló Dr. Budai Gyula (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:50


Felszólalások:  Előző  42  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Érdeklődve hallgatom itt a vitát a kollégák és a nem kollégák között a kormány által előterjesztett törvényjavaslatról, egy dologban azonban, én úgy látom, mindenki egyetért, hogy az irány az helyes, tehát az alapelvek jók; Bárándy képviselőtársammal is a bizottság ülésén azért ebben egyetértettünk. És abban is egyetértünk, tisztelt képviselőtársaim, hogy valamit kell tennünk a jelenleg hatályos anyagi és eljárásjogi jogszabályokkal, hogy tovább tudjunk lépni egy új, egységes anyagi jogi, illetve eljárásjogi szabályozás megalkotása tekintetében, mert nagyon sok olyan tényállás- és eljárásjogi intézmény van, ami szerintem már egy kicsit meghaladódott, az idő túllépett rajta, vagyis a gyakorlat gyorsabban haladt ebben az időszakban, mint maga az anyagi és az eljárásjogi jogszabály.

Tehát én úgy gondolom, hogy ez a vita egyrészt abból a szempontból jó alapot ad ahhoz, hogy megvitassuk, hogy a különböző parlamenti pártokon belül található kollégáknak mi az elképzelése a közeljövőre ebben a dologban, ami szerintem nagyon távol nem áll egymástól, itt olyan részletszabályokon vitatkozunk, ami szerintem egy szakmai egyeztetés keretében nagyon rövid időn belül megoldható. Ugyanakkor a főbb elvekben, ami magának az egész törvényjavaslatnak a tárgyalását teszi időszerűvé, úgy gondolom, hogy egyetértenek a pártok. Én ezt vélelmeztem, ezt hallottam akár a Jobbik képviselője, akár Bárándy képviselőtársam elmondása alapján. Itt nem csak a belső jog szorításának kell megfelelnie e törvény módosításának, azért az Európai Unió is elvár tőlünk elég sok mindent, hogy a belső jog normatíváit valamilyen mértékben azért próbáljuk közelíteni azokhoz az uniós rendelkezésekhez, ami egyébként ránk is vonatkozik, és majd a közeljövőben megalkotásra kerülő új anyagi, illetve eljárásjogi jogszabályok már magukba fogják ezeket az elvárásokat foglalni teljes mértékben. Plusz az Alkotmánybíróság döntése is jelentős mértékben kell hogy valamilyen irányban akár a büntető anyagi, akár az eljárásjogi szabályozást eltolja. Tehát nem hiszem, hogy az itt megfogalmazott kérdésekre a választ ebben a törvényjavaslatban kell majd megkapnunk, hanem majd egy kidolgozásra kerülő új, egységesen meghatározott anyagi és eljárásjogi jogszabályban.

Persze azokban a dolgokban, amiben viszont az idő már meghaladta a hatályos jogszabályokat, azokban valamilyen formában tovább kell lépnünk, és szükség van a jogalkalmazási tapasztalatok szerinti pontatlan előírások javítására. Tehát mindenképpen korrigálnunk kell azokat a dolgokat, amelyre a jelenlegi hatályos jogszabályok nem adnak választ. Itt több olyan dolog került az elmúlt időszakban napirendre, ami akár ügyvédi, akár ügyészi, akár bírói szakmai beszélgetéseken napi téma. Például itt van az előzetes letartóztatás jogintézménye, hogy ebben mi lenne az az üdvözítő megoldás, amely magát a jogintézményt végre a helyére tenné. Én ügyvédként elmondhatom, hogy nem azzal kell küzdenünk - de ebben szerintem Gaudi-Nagy Tamás is megerősítene engem -, hogy itt több oldalon keresztül egy fellebbezésben fejtsük ki, hogy a bírói végzés miért nem helytálló, és miért mindig ugyanazokat a gumiszabályokat alkalmazzák. Tehát ebben valamilyen elmozdulást kell szerintem kiharcolnunk, a szakmának kell elmozdulást kiharcolni. Én azt látom, amit itt a kormány is képvisel, hogy ennek a sokkal rendszeresebb felülvizsgálata egyelőre megoldást ad ebben a kérdésben. Az átfogó jogi szabályozás egy sokkal bonyolultabb szakmai egyeztetést fog megkívánni ebben a tekintetben. Az, hogy lehetőség van arra, hogy az előzetes letartóztatást rendszeresebben vizsgáljuk felül, szerintem egyelőre ezt a problémát valamilyen mértékben kezelni tudja.

Ugyanehhez a témához kapcsolódik itt a lakhelyelhagyási tilalommal kapcsolatos módosítás. A gyakorlat az, hogy vagy a házi őrizet, vagy a lakhelyelhagyási tilalom, azért az elkövetők ezt megszegték elég rendesen. Igazán nem volt semmilyen visszatartó erő abban a kérdésben, hogy milyen szankciót kell alkalmazni ebben a vonatkozásban. A most beemelt rendelkezés szerintem a szigorítás felé halad, és valóban valamilyen szankciót kell e mögé a jogintézmény mögé tenni. Én itt azzal, hogy ebben a kérdésben a fogolyszökést is vizsgálni kell, teljes mértékben egyetértek, úgy gondolom, hogy ez elegendő visszatartó erőt fog jelenteni azon személyek számára, akik a kényszerintézkedések közül ezt az enyhébb fokozatú kényszerintézkedést alkalmazzák velük szemben. Tehát én mindenképpen úgy gondolom, hogy ez pontosan egy olyan jogintézmény, amit a gyakorlat már túllépett, és magában a törvényben, a hatályos Btk.-ban ez nem megfelelő módon van szabályozva.

Itt a titkos adatszerzéssel kapcsolatban a Jobbik képviselője több mindent elmondott. Valamilyen formában érintett lettem ebben a titkos adatszerzésben, mert sajnos a múlt héten szembesültem azzal, hogy a személyem vonatkozásában milyen adat- és információgyűjtés folyt, hogy most a titkosszolgálatok vagy magánnyomozói szervezetek révén, de mindenképpen ebben, úgy gondolom, az a tágítás, hogy a szolgálatokon kívül az ügyészség is kapjon jogosítványt, és ezáltal nagyobb kontroll alá kerüljön, egyébként szerintem jelen pillanatban ez sem a teljes megoldás, mert ennek is teljesen átfogó szabályozása kellene, meg kellene határozni, hogy kik azok, akik nem végezhetnek ilyet, sokkal súlyosabb szankciókkal kellene szerintem szankcionálni a személyes adat megsértését vagy a bűnügyi személyes adat megsértését. Tehát szerintem a jelenlegi szankciók nem adnak olyan visszatartó erőt, nem abban az irányban ösztökéli azokat a magánnyomozói szervezeteket vagy akár a szakszolgálattól felkérést kapó egyéb cégeket, amelyek ezekben szerepet vállalnak. Tehát mindenképpen valamilyen megoldást ad, de ez a megoldás nem az a megoldás, amire én a végleges formában gondolok. Tehát úgy gondolom, ez egy eléggé érzékeny területe az anyagi és eljárásjognak, illetve a Btk.-nak, amelyben mindenképpen egy olyan konszenzust kell majd kialakítania a pártoknak, ami ugyan teljes mértékben az információgyűjtést, -szerzést nem fogja kizárni, de próbáljuk meg olyan minimális szintre csökkenteni, amely valamilyen védettséget ad nemcsak az országgyűlési képviselőknek, hanem minden magyar állampolgárnak ebben a vonatkozásban.

A korrupcióról szóló rendelkezések tekintetében természetesen az, hogy a választottbírákat bevonjuk ebbe a rendszerbe, az egy nagyon jó dolog. Én úgy gondolom, hogy ennek a parlamentnek feladata, hogy egy olyan korrupcióellenes jogszabályt alkosson, amely végre teljes mértékben meghatározza a fogalmát, meghatározza azt a személyi kört, meghatározza azokat az elkövetési magatartásokat, amely ebben a kérdéskörben meghatározható. Úgy gondolom, hogy jövő június körül ebben a kérdésben valóban meg kellene alkotni egy olyan jogszabályt, amely konkrétan, kifejezetten a korrupcióra és a korrupcióellenes harcra vonatkozóan határozza meg azokat a jogszabályi kereteket, amely alapján a nyomozó hatóságok, illetve jogalkalmazó szervek eljárhatnak Magyarországon.

Én itt a kábítószerrel kapcsolatos vitába nem kívánok belefolyni. Bárándy képviselőtársamnak igaza van abban; ha nem a Btk. kerül megnyitásra, hanem az értelmező rendelkezés, akkor ott nagyon nem tudunk mit tenni. Szerintem majd ezt is át kell gondolni. Itt is olyan szakembereket kell bevonni, mert nem a jogász kollégák fogják meghatározni a csekély mennyiséget vagy a jelentős mennyiséget vagy a nagy mennyiséget, hanem majd a szakértők. Itt is annyira felgyorsultak az események a kábítószer-fogyasztás vagy a kábítószer-terítés területén, hogy itt egy teljesen új szabályozásra lesz majd szükség.

(9.50)

Egyelőre ez a rendelkezés egy eseti kezelését adja ennek a dolognak. Tehát ezzel tudunk előrébb menni abba az irányba, hogy majd a későbbiek során megalkotásra kerülő egységes új anyagi jogszabály egy teljes körét fogja meghatározni ezeknek a dolgoknak.

Úgy gondolom, tisztelt képviselőtársaim, összességében véve, hogy az a javaslat, ami előttünk van, azokra a kérdésekre, amelyekre gyakorló jogászok igen nehezen kaptak választ, mert mindig valamilyen olyan problémába ütköztek bele, amit a jelenlegi anyagi és eljárásjogi jogszabályok nem tudtak megfelelően kezelni, választ tudunk kapni. Úgy gondolom, hogy ez a javaslat pontosan ezt a célt szolgálja, és ezért is támogatható ez a javaslat.

Még egyszer mondom: ha elmerülünk azokban a szakmai apró vitákban bizonyos tényállások tekintetében, akkor úgy gondolom, hogy az nem jó irány. Ebben a tervezetben le kellene rakni azokat az alapelveket, azokat az alapokat, amelyek a későbbiek során egy nagyon jó kiinduló támpontot fognak adni abban a kérdéskörben, hogy az új, egységes szerkezetű büntető törvénykönyv, illetve az ahhoz kapcsolódó jogszabályok megalkotása tekintetében milyen irányban haladjunk. Ha ebben meg tudunk állapodni, ha ebben van egy konszenzus, és egyébként ezt a konszenzust kifelé, a nyilvánosság felé úgy tudjuk tálalni, hogy egység van ebben, illetve a legfontosabb feladata a parlamentnek a közbiztonság, illetve az emberek közbiztonságba vetett érzésének a növelése, akkor úgy gondolom, hogy ebben a törvényben lehet egy olyan konszenzus, amelyet támogatni lehet.

Én mindenképpen támogatom a törvény törvényjavaslatát, és úgy érzem, hogy az az irány, amit ebben a javaslatban meghatároztunk, jó, és ezt az irányt kellene követni az elkövetkezőkben. Persze, egy új törvény kidolgozásához nagyon sok szakmai egyeztetésre, szakmai vitára, szakértők bevonására, az európai uniós joggyakorlat értelmezésére és egyéb olyan dologra van szükség, amely mindenképpen abba az irányba fog mutatni, hogy a parlament ebben a kérdésben egységes álláspontot képvisel.

Valóban, nem gondolnám Bárándy képviselőtársamról, hogy ő azért nyújt be módosító javaslatokat, hogy valamilyen ügyben vagy ügyhöz kapcsolódóan vagy egy ügyfélkörnek biztosítsunk előnyt. (Dr. Bárándy Gergely: Így van.) Szerintem ez a jogszabály nem erről szól, abszolút nincs köze ezekhez a dolgokhoz. Persze, nekem nem feladatom Bárándy képviselőtársamat megvédeni, de én ebben a javaslatban nem ezt látom.

Ez a javaslat nem erről szól. Ezért nem értem a Jobbik részéről ezeknek a felvetését. Én igazán itt politikai jellegű megnyilvánulásra vonatkozóan egy szakmai vitában nem nagyon szeretek hangsúlyt adni. Itt a szakmáról vitatkozunk, vitatkozzon a szakma, itt a politikai irányultságot szerintem próbáljuk egy kicsit most félretenni, és kifejezetten szakmai elven próbáljuk megfogalmazni azokat a kétségeinket, azokat az elvárásainkat, amelyek az új, egységes szerkezetű büntető törvénykönyvvel kapcsolatban felvetődnek bennük.

Köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Bárándy Gergely tapsol.)




Felszólalások:  Előző  42  Következő    Ülésnap adatai