Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt kisebbségi Szószóló Úr, Varga Szimeon Úr! Megtiszteltetésnek érzem, hogy az előterjesztők között lehetek az IPU magyar-bolgár baráti tagozatának elnökeként. Ebbéli szerepemből kifolyólag nagyon sokszor találkoztam az utóbbi időben bolgár delegációval, bolgár küldöttséggel, bolgár vendégekkel, akár bizottsági elnökökkel, bizottsági tagokkal, akár magas rangú állami szereplőkkel.

Azt kellett tapasztalnom, amit az előző felszólalásokban hallottunk, hogy a történelem és a kereszténységünk is összeköt bennünket. Ezenkívül a XX. század második felének és a XXI. század elejének társadalmi átalakulásai, társadalmi rendszerei, illetve társadalmi helyzete is hasonló a két országnak. Éppen ezért a történelmi tradíciókra és a régóta tartó, két nép közötti barátságra is tekintettel ezt a harmadik szempontot is figyelembe kell vennünk, amikor döntünk erről a napról.

Amikor a delegáció tagjaival, vendégekkel vagy bizottsági elnökökkel, akár ottani politikusokkal találkozhattam, találkozhattunk, sokszor akár konkrét problémák is szóba jöttek. Azt kellett tapasztalnom, hogy igen sokszor a bolgár nép is, maga Bulgária is ugyanazokkal a problémákkal küzd, mint Magyarország. Természetesen nem vagyunk egyformák, minden problémára más választ próbálunk találni. Néhány problémát azért említenék. Nagy probléma számukra is a határaikon kívül élő bolgárok jogainak védelme, az ő jogainak, érdekeinek képviselete, vagy beszélhetünk akár a demográfiai válságról, amely több országot, köztük Magyarországot és Bulgáriát is sújtja. Beszélhetünk akár arról a problémáról is, ami sajnos az Európai Unióban a posztszocialista országok bizonyos részét sújtja, ez pedig a kivándorlás ténye, helyzete és az állapota. Bulgária vonatkozásában hasonlóan nagy számokról beszélünk, sőt nagyobb számokról beszéltünk Bulgária, mint Magyarország esetében.

Éppen ezért, ha ezt figyelembe vesszük, a barátság napja segítheti, felfokozhatja az ez irányú kommunikációt és eszmecserét is. Azt mondom, hogy ahogy nem szégyen akár a saját hibánkból tanulni, nem szégyen akár más hibájából tanulni, de nem szégyen jó modelleket átvenni, olyan módszereket kipróbálni, amiket esetleg Bulgáriában már sikerre vittek. Természetesen találhattunk is ilyeneket. Ha a saját területemre, a szociálpolitika területére térhetek egy pillanatra, akkor azt mondhatom, hogy vannak olyan szociálpolitikai kérdések, amelyekre Bulgáriában megtalálták a megfelelő választ. Úgy gondolom, hogy ha ezeket vizsgáljuk, és akár egy ilyen jeles nap segítségével élénkebbé tesszük a kapcsolatokat, akkor az ez irányú eszmecsere, mondhatnám úgy is inkább, hogy a tapasztalatcsere élénkebbé válhat, és ez mindkét ország javát szolgálhatja.

Ha egy ilyen barátság napja van, az természetesen nemcsak állami szinten, nemcsak politikusi szinten és nemcsak a kulturális élet szereplőinek szintjén teremthet kapcsolatokat, hanem lehetőséget nyújthat arra, hogy mind Bulgáriában, mind Magyarországon egy átlag magyar állampolgár is mélyebben megismerhesse a bolgár kultúrát, Magyarországon találkozhasson intenzívebben egy nap keretein belül, a rendezvények, a programok keretein belül a bolgár kultúrával. Így talán az érdeklődés is kialakul, és talán nemcsak az államok, az országok közötti barátság alakul ki, az ez irányú folyamatok gyorsulnak fel és fejlődnek intenzíven, hanem remélhetőleg egyéni barátságok is, bolgár és magyar emberek közötti barátságok is kialakulhatnak. Úgy gondolom, hogy ez még erősebb köteléket jelenthet a két ország között.

Ne felejtsük el azt sem, hogy hasonló helyzetben vagyunk mindketten az Európai Unióban mint posztszocialista országok. Igenis szükség van minél több erős barátságra ezek között az országok között, hogy hasonló problémákban közösen tudjunk fellépni akár az Európai Unió porondján is, vállt vállhoz vetve küzdjünk a számunkra sokszor előnytelen döntésekkel szemben is. Éppen ezért örülök neki, hogy ebben az eljárásban ilyen formában holnap döntésre kerül a kérdés. Remélem, a parlament százszázalékosan - (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) egy pillanat, elnök úr, elnézést kérek - egyhangúlag elfogadja a határozati javaslatot, és így kifejezhetjük azt, hogy szeretnénk, és idén október 19-én a bolgár testvéreinkkel már együtt ünnepelhetjük ezt a jeles napot. Köszönöm szépen. Elnézést, elnök úr. (Taps.)

(18.30)