Készült: 2020.08.04.08:15:28 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

245. ülésnap (2001.11.30.), 249. felszólalás
Felszólaló Tóth Sándor (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:15


Felszólalások:  Előző  249  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÓTH SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Az ajánlás 59. és 67. pontjához kívánok hozzászólni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Itt elhangzott, hogy minden magyar állampolgár, illetve minden helyben lakó, ha módja van, akkor tulajdonképpen vehet földet, és utána úgy gazdálkodik vele és úgy hasznosítja, ahogy akarja. Ha gondolja, szövetkezetben, ha gondolja, szövetkezetet alakít, ha gondolja, akkor egyénileg vagy családi gazdaként művelheti. Nem akarom nagyon kipoentírozni, képviselőtársaim, azt, hogy ez majdnem olyan kitétel, hogy minden magyar állampolgár lehet a Magyar Köztársaság elnöke, vagy minden magyar állampolgár lehet a Magyar Köztársaság miniszterelnöke.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk álló törvénytervezetek nem ezt tükrözik. Ha figyelembe vesszük azt, hogy háromszáz hektárban maximáljuk a családi gazdálkodót, akkor ha ezt visszaosztjuk a magyar állampolgárok létszámára, illetve a rendelkezésre álló magyar termőterületre, akkor bizony kiderül, hogy nagyon csekély az a szám, akiből családi gazdálkodó válhat, aki akár 100, 200 vagy 300 hektár földtulajdonnal rendelkezik.

És akkor itt valóban nem beszéltünk arról, hogy mi lesz azokkal a ma vidéken élő és mezőgazdasági termeléssel foglalkozókkal, akik akarva-akaratlanul ki fognak szorulni ebből a mezőgazdasági szektorból. Ez a folyamat egyébként, nagyon jól tudjuk valamennyien, magától is megy, működik, a birtokok koncentrálódnak. Ez a törvény erre csak rá fog segíteni.

Az 59. pont a nemzeti földalap kht. mint haszonbérbe adó által kötött haszonbérleti szerződés időtartamára vonatkozik, amely az előterjesztés szerint ötven év lehet.

Nem tudom, hogy mi az a mezőgazdasági művelési ág - biztos van ilyen -, ami indokolja azt, hogy ötven évre haszonbérbe adjuk; gondolok itt az árterek hasznosítására vagy ilyesmire. De a törvény átgondolatlanságára utal az, hogy minimum különbséget kellene tenni ültetvényes gazdálkodás, kertészeti kultúra, erdészeti gazdálkodás között - ott akár 150 évet is el tudok képzelni, ha az a cél, hogy egy tölgyest telepítsünk az adott területen, mert környezetvédelmi szempontból, az élővilág kultúrájának a megőrzése szempontjából ez szükséges lehet. Tehát ezt mindenképpen szükséges lenne szabályozni. Egy óriási hiányossága ennek a törvénytervezetnek, hogy erre ki sem tér.

Arra sem tér ki, hogy mi van akkor, ha a haszonbérlő nem jó gazda módjára műveli a földet, nem tartja kultúrállapotban. Ez jogilag elég felemásan körülhatárolt kategória: a jó gazda gondossága, és nincs szankció, nincs lehetőség arra, hogy ha ez a terület nem megfelelően kerül hasznosításra, akkor ezt az ötven év bérbeadási idő lejárta előtt módosítani lehessen.

Több képviselőtársam is adott be módosító indítványt, mi is adtunk be módosító indítványt. Mindenképpen megfontolásra ajánlom, hogy kultúrák szerint - ültetvényes gazdálkodás, szántóföldi növénytermesztés vagy erdészeti kultúra - tegyünk különbséget. Átlagosan egyébként öt-tíz év közötti bérbeadási időt tartok elfogadhatónak.

Az ajánlás 67. pontjában több képviselőtársammal együtt nyújtottunk be módosító javaslatot a haszonbérlet nagyságára vonatkozóan.

 

(14.10)

 

A 2500 hektár bizonyos körülmények között elfogadható, de nagyon korlátos körülmények között; például árvízvédelem vagy erdőtelepítés. De a 2500 hektár nagyságrendnél, amikor 300 hektáros családi gazdaságokról beszélünk, vagy arról, hogy egy magánszemély tulajdonában ma Magyarországon 300 hektár termőföld lehet, megfontolásra ajánlom, hogy kapaszkodjunk bele ebbe, és 300 hektárban határozzuk meg az egy természetes személy által bérelhető termőföld nagyságát.

Ugyanakkor azt is ki kell kötni, hogy ez a személy csak magyar állampolgár lehet. E szabályozás lehetővé teszi azt, hogy bárki, ha természetes személy, magánszemély, földet bérelhessen, és nem zárja ki a külföldi haszonbérlés lehetőségét. Vagy így próbáljuk legalizálni azt, ami ellen harcolunk, aminek a beharangozásával készült ez a három törvényből álló csomag, hogy vissza akarjuk szorítani a külföldiek tulajdonlását? Akkor a haszonbérletnél is próbáljunk erre törekedni!

Köszönöm a figyelmüket.

 




Felszólalások:  Előző  249  Következő    Ülésnap adatai