Készült: 2020.08.05.18:45:15 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

245. ülésnap (2001.11.30.), 128. felszólalás
Felszólaló Tóth Sándor (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:29


Felszólalások:  Előző  128  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÓTH SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az eddigi felszólalók is nagyon sok mindenben érintették már azt, hogy a kormány nem nyújtotta be e törvényeket megelőzően a birtokpolitikai koncepcióját, és hiányzik az a törvény, ami tulajdonképpen a családi gazdaságok fogalmát rendezte volna. Megítélésünk szerint egyáltalán nem ebben a törvénytervezetben van a helye, nem a földtörvényben, hogy valami fogalmat alkossunk arról, hogy milyen elképzelések lehetnek a családi gazdaságok körül. Ezért én az ajánlás 13. és 14. pontjáról szeretnék beszélni, amit sajátomnak tudhatok.

Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy fontolják meg: a nemzeti földalap valóban lehet eszköz ahhoz, működőképes birtokméretek alakuljanak ki, amiről már nagyon régóta, hosszú idő óta beszélünk, hogy Magyarországon sajnos a birtokszerkezet olyannyira elaprózódott, hogy több százezer vagy több millió földrészletnek van külön tulajdonosa. Ezeknek a földrészleteknek a gazdaságos művelésbe való bevonására lehet egy eszköz a nemzeti földalap kht. működtetése.

De hogy ebben a 2. §-ban ki van kötve az, hogy a működőképes családi gazdaságok kialakítása a feladata...!? Tisztelt képviselőtársaim, nemcsak családi gazdaságban lehet birtokstruktúrát kialakítani, nemcsak családi gazdaság formájában lehet működőképes mezőgazdasági földterületeket kialakítani, hanem ennek számos formációja is van. Nem is olyan túl régen a szövetkezetek alakítását szorgalmazta ez a parlament, arra adott külön támogatásokat, hogy a mezőgazdasági földtulajdonosok álljanak össze és működőképes birtokméretben próbáljanak gazdálkodni, terményeiket értékesíteni. Megítélésünk szerint diszkriminatív az és nem való a nemzeti földalap kht. rendeltetési körébe, hogy csak kimondottan a családi gazdaság kialakításának az elősegítésére alapuljon. Ez zavarólag hathat az egész szervezet működése szempontjából.

Ugyancsak sérelmezzük ebben a módosító indítványban, hogy kiköti azt, hogy szakirányú végzettséggel rendelkező fiatal agrárvállalkozók földhöz jutásának a támogatását segíti elő. Természetesen ezt fontosnak tartjuk, de tessék megnézni, a mai Magyarországon kik rendelkeznek földtulajdonnal, melyik az a korosztály, amelyik birtokai alapján családi gazdálkodóvá válhat, ha már feltételezzük, hogy ilyen is van. Ebben nem lehet kikötni azt, hogy csak fiatal! Egyébként is, mi az, hogy fiatal? Életkor alapján akarjuk meghatározni, hogy kit minősítünk fiatalnak? A harminc év fölötti agrárvállalkozó fiatal? A negyven év fölötti fiatal vagy idős? Vagy a 25 éves korhatárt tekintjük? Vagy vállalkozóként tekintjük fiatalnak, most kezdő vállalkozónak? Mindenképpen megfontolásra ajánlom, hogy ezeket a zavaró megfogalmazásokat ebből a 2. § 1. pontjából vegyük ki.

A 2. § (1) bekezdésének b) pontjában a nemzeti földalaphoz tartozó állami termőföldvagyon rendeltetésénél meghatározza azt, hogy a nemzeti földalap kht. feladata a földárak és haszonbérek alakulásának befolyásolása. Tisztelt Képviselőtársaim! Megítélésünk szerint 1990-ben arról szavazott az ország, hogy piacgazdaság legyen, és a kereslet és kínálat alakítsa az árakat. Vonatkozik ez a földárra is. Nem tagadható ugyanakkor, hogy a nemzeti földalap kht. e törvény szerinti működése kihatással lesz a földárakra. Kihatással lesz a kedvező termőhelyi adottságú területeken is és kihatással lesz a kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken is. De ezt nem lehet egységesen kezelni! Számos olyan földterület van Magyarországon, amelyeknek a művelésből való kivonása is indokolt lenne, mert olyan kicsi aranykorona értékkel bír, hogy nem biztosít kellő megélhetést és jövedelmet az ezen gazdálkodóknak. Ezt is ugyanolyan áron veszi figyelembe a nemzeti földalap a földárak kialakításánál, mint teszem azt, egy negyven aranykoronás termőhelyi adottsággal rendelkező területen, ahol megint más jellegű művelési mód és földterületek alakulhatnak ki?

Tehát azt mondom, hogy ez mindenképpen zavaró, piacgazdaságban bízzuk arra, hogy a helyben, a környéken kialakult földárak befolyásolják a nemzeti földalaphoz felkínált földterületek árát is.

 

(11.40)

 

Ne kössük meg azt, hogy a nemzeti földalap fogja majd befolyásolni, és ehhez alkalmazkodjanak majd helyben az árak.

Köszönöm szépen.

 




Felszólalások:  Előző  128  Következő    Ülésnap adatai