Készült: 2020.08.12.08:36:22 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

237. ülésnap (2001.11.07.), 22. felszólalás
Felszólaló Tóth Sándor (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Gazdasági bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 5:33


Felszólalások:  Előző  22  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÓTH SÁNDOR, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Akárcsak a többi bizottságban is elhangzott már, a gazdasági bizottságban is élénk vita követte a benyújtott törvénycsomagot. Egyszerűen megkerülhetetlen volt, hogy a bizottságban kisebbségi véleményt megfogalmazó képviselők a nemzetgazdaság e fontos ágáról általánosságban is véleményt alkossanak.

Úgy véljük, hogy a kormány szándéka három eltelt év után az kellett hogy legyen, hogy a számára rendelkezésre álló eszközrendszerrel utat mutasson a mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó termelőknek, és megoldást nyújtson a mezőgazdaságot sajnos évek óta sújtó problémahalmazra. Ehhez képest sokkal szerencsésebb lett volna, ha valóban ez a törvénycsomag három évvel hamarabb kerül benyújtásra a parlament elé, és akkor mára már ennek a hatása is mérhető lenne vagy akár számon kérhető is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hosszan lehetne ecsetelni, hogy az elmúlt három év mit hozott, de úgy véljük, a statisztikai adatok egyértelműen bizonyítják, hogy szükség van arra, hogy a mezőgazdaságot e holtpontról kimozdító törvénycsomag megszülessen, de ezek a benyújtott tervezetek erre nem adnak választ. A mezőgazdaság legégetőbb problémája ma a piaci szabályozatlanság, a jövedelem- és a tőkehiány. E kérdésekre áttételesen lehet a földtörvénytervezettel részbeni válaszokat adni, ha a kormánynak lenne persze elfogadott birtokpolitikai koncepciója, de sajnos még ez sincs, még csak ezután fog megszületni.

 

 

(9.30)

 

A kormány e földtörvénytervezettel új fogalomrendszert kíván bevezetni: a családi gazdaságot - megjegyezni kívánom, hogy ennek nem a földtörvényben lenne a helye, ez más szabályozást is igényel. E családi gazdaságoknak a termőföldtulajdonát 300 hektárban határozza meg. Ez önmagában mutat egy nagyságrendet, amely közgazdaságilag, birtokpolitikai szempontból talán kívánatos, de akkor azt is meg kell fogalmazni és el kell dönteni, hogy ma és a jövőben Magyarországon hányan foglalkozzanak mezőgazdasági termeléssel, és mi legyen azokkal a mezőgazdasági termelőkkel, akiket e törvény nem preferál, és kiszorulnak majd a mezőgazdasági termelésből. Mert addig, míg a mezőgazdaságból nem képződik jövedelem, nem teremtődik forrás földvásárlásra sem, csak a spekulánsok fognak földet vásárolni, a tőke- és a hitelhiányos termelők többsége még az e törvény által biztosított elővásárlási jogával sem fog majd tudni élni.

Megjegyzem: az is érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy az eddigi bérlő földtulajdon-vásárlása is háttérbe szorul. A tervezet erősíti, hogy a földbérlet esetén a helyben lakót megelőzi a nemzeti földalap kht.

Nem értjük azt a megkülönböztetést sem, hogy a földtulajdonos tíz évre adhatja maximum bérbe a földjét, miközben a nemzeti földalap kht. arra is felhatalmazást kap, hogy akár ötven évre is bérbe adhassa a területet, ami fölött majd a kht. rendelkezik, akár 2500 hektáros nagyságrendben is, talán még a külföldieket is beleértve.

Ezért ezt a törvénytervezetet 12 képviselő ellenszavazatával nem tartottuk általános vitára alkalmasnak.

A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény módosításánál is szembetűnő számunkra, hogy a kormány mindenáron új földtulajdonosokat akar. Nem hiszem, hogy a közös tulajdonban lévő föld kimérettetésének erőltetése bármelyik birtokpolitikai és közgazdasági koncepciónak megfelelne!

Az 5. § 2. pontja úgy fogalmaz, hogy az ingatlan-nyilvántartásban osztatlan közös tulajdonként bejegyzett tulajdonosok 2002. március 1-jéig nyújthatják be igényüket, és kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy azt öt évig saját maguk művelik; még bérbe sem adhatják, sőt nem is értékesíthetik, azok a földtulajdonosok, akik nem is rendelkeznek a termeléshez szükséges eszközökkel, és talán - megkockáztatom - tapasztalatokkal sem. Az az érzésünk, hogy ezt a ma jól működő rendszert nem lenne szabad ilyen eszközökkel szétverni.

Itt kell megjegyeznem, hogy valamennyi benyújtott törvényjavaslatot elsietettnek tartjuk a hatálybalépést illetően. Rendkívül rövidek az előterjesztésben szereplő határidők, és ezek nem fognak megfelelő, elegendő felkészülési időt nyújtani az érintettek számára; különösen kirívó ez a földkiadó bizottságoknál, ahol jogvesztő határidők szerepelnek: ha 60 napon belül nem fogja kérni a földjének a kimérését, elesik az ingyenes kimérési támogatástól; természetesen itt még szó sincs kimérésről, csak a sorrend megállapításáról - gondoljunk csak a mezei leltárra. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Mindezek alapján a gazdasági bizottság 10 ellenszavazattal nem tartotta ezt általános vitára alkalmasnak. (Taps az MSZP-frakció soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  22  Következő    Ülésnap adatai