Készült: 2021.03.05.08:21:36 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
20 118 2002.09.18. 8:52  17-244

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A mondandómat egy témakör köré szeretném csoportosítani, ez pedig a költségvetésnek a bevételi oldalon nyilvánvalóan egyik legfontosabb része, az adók, illetékek, illetve az értékpapír mellett a vagyoni bevétel.

A számvevőszéki jelentés elég egyértelműen foglalkozik a témával, külön fejezetként, külön vizsgálatként. Én azt gondolom, hogy ezeket a megállapításokat el kell fogadjuk, annál is inkább, mert két képviselő is szólt előttem arról, hogy megfelel a valódiság elvének, illetve a világosság és a következetesség elvét ők cserélték.

Én azt gondolom, hogy valóban, az elvnek megfelel, a gyakorlatnak nem. Akkor, amikor azt vetem föl, hogy 2001-ben mindent lehetett, közel járok az igazsághoz, mert százmilliárdokban mérhető az a kár, amit ennek az országnak az előző kormány, illetve a vagyonkezelő szervezetek okoztak. Azt kell mondjam, hogy amikor a pénzügyminiszter úr az expozéját azzal kezdte, hogy paradoxon a helyzet, valóban el fogunk fogadni egy olyan törvény-előterjesztést, amellyel nagyon sok vonatkozásban tartalmilag nem értünk egyet. De ahhoz, hogy továbbmenjen az élet, ezt meg kell tenni. Nagy valószínűséggel azzal kell foglalkozzunk, hogy hogyan lehet megváltoztatni ezt a kérdést.

Az Állami Számvevőszék elnöke elmondta azt, hogy milyen hiányosságok vannak az állami számvitel, az állami információs rendszer, illetve az állami vagyon nyilvántartása, ennek követése, értékelése vonatkozásában. Olyan pici részletekért, amelyek itt milliárdos nagyságrendűek, bíróságok döntenek, azon bíróságok, amelyek föl vannak újítva, így Békés megyében is, ahonnan én jöttem. Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogyan lehet szabályozni az állami vagyon nyilvántartását. Önkormányzati szinten a vagyonkataszter vonatkozásában ilyen-olyan nyilvántartások vannak. Ezeknek a nyilvántartásoknak, illetve az átértékeléseknek a folyamatossága azonban nem biztosított. Erre szintén törvényi rendelkezés van.

Az állam működésének bevételét jelentős mértékben adja azon vagyon hasznosítása, amely vagyon bizonyos szervezetekre van rábízva. Én úgy gondolom, hogy ez is egy picit talányos, mert milyen vagyon, és milyen szervezetre van rábízva. A ’95. évi privatizációs törvény döntően az ideiglenesen állami tulajdonban lévő vagyon vonatkozásában rendelkezik. A tartós állami tulajdonban lévő vagyon és az önkormányzati vagyon a vagyoni törvény keretében rendezett, de nem ennek megfelelően történik ezen vagyontárgyak működtetése, üzemeltetése.

Az ÁPV Rt.-nek a saját vagyoni köre, tehát a saját vagyon működése külön rendszerben kellene hogy történjen, a hozzáadott vagyoni működtetés, amely egy úgynevezett vagyonkezelői tevékenység és az értékesítés, tehát a magánosítás előkészítése, szintén külön kellene hogy történjék. Pontosabban, pontosan kimutathatónak kellene lenni annak az eredménynek, amely eredményt produkál az úgynevezett vagyonhasznosító. Ez a vagyonhasznosító nettó 36 milliárd befizetése helyett 80 milliárdot kapott az elmúlt évben. Megkérdőjelezem mellette azt, hogy az értékesítés vonatkozásában az egyébként nem a saját vagyonnal szemben elszámolt költségei, ráfordításai miért maradnak, ha úgy teszik, figyelmen kívül. A számvevőszéki jelentés erre utal egy mondatban.

Én azt gondolom, hogy ezeket az úgynevezett vagyoni körrel foglalkozó területeket pont emiatt kellene szabályozni. Én azt hiszem, hogy akkor, amikor a számviteli törvény - a 2000. évi új számviteli törvényről beszélek - valódiságelve megelőzi az összes többit jószerivel, és mi nem tudjuk, hogy Magyarországon a nemzeti vagyon mekkora érték akkor, amikor az Európai Unióhoz akarunk csatlakozni, akkor bizony ez fölveti azok felelősségét, akik ez idáig ezzel a területtel foglalkoztak. Nevesítem is abban az értelemben, hogy jelzem, 2001-ben a részvényrendelkezési jogot a Miniszterelnöki Hivatal minisztere gyakorolta. Itt jelenik meg az a bizonyos 12 állami gazdaság, amely állami gazdaság nem kellő módon lett gyakorlatilag értékesítve; kormányhatározattal történt, nem jogszabály által, ahogy az ÁSZ-jelentés is írja.

 

 

(14.30)

 

Meg kell azt mondani, hogy a jó gazda gondossága a vagyon hasznosításakor egy alap polgári elv. Én nem azt mondom, hogy itt a szándékosság, de hogy a vétkesség valamilyen szintje személyeknél is megtörtént, egészen biztos. Akkor, amikor az állam, a kormányzat az adófizetők pénzének gyarapításán, újraosztásán, a rendszer működtetésén dolgozik, egy olyan ÁSZ-jelentés részletét szeretném beolvasni, hogy azért a jövőre vonatkozóan ne legyenek kétségeink a tekintetben, hogy az elmúlt évben - a 2001. évben pontosabban - nem volt minden helyén a működés folyamán. Idézet: “Az ÁPV Rt. teljes működése, minden tevékenysége a privatizáció, illetve a vagyonkezelés körében merül fel, ami részletes és egyértelmű előírások, számlatükör belső tartalmának a számlarendben való egyértelmű azonosítása hiányában azt eredményezheti, hogy egyes költségek nem a megfelelő helyen, illetve nem mindig ugyanott kerülnek elszámolásra.ö

A következő mondat: “Ugyanakkor az ÁPV Rt. számviteli politikája, illetve számlarendje nem tartalmazza az adott főkönyvi számlákra elszámolható kiadások konkrét meghatározását, ami könyvelési hibákat…ö - és a többi, és a többi.

Ezek olyan tételek, amiért kevesebbért is feljelentések történnek a magánszférában. Nekem az a felvetésem - természetesen a szakbizottságban is meg fogom ezt tenni -, hogy az állami vagyon működésével kapcsolatos idevonatkozó, tehát a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, az ÁPV Rt., a Fejlesztési Bank és jó néhány, ágazathoz tartozó úgynevezett ingatlanműködtető szervezet tevékenységét át kellene vizsgálni. Meg kell nézni azt, hogy a következő évben, években hogyan lehet az állam számvitelrendjét zárttá tenni ebben az értelemben - nyilván ez nem egy-két napos történet -, és végiggondolni azt, hogy lehetséges-e több központú vagyongazdálkodás Magyarországon, amelynek keretében úgy folynak el a pénzek, ahogy egy jó áradáskor sajnos a Dunán.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
20 217 2002.09.18. 1:53  17-244

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Én Tóth képviselő úr optimista megközelítése felől szeretném ezt megközelíteni mindaddig, ameddig majd be tudja nekem bizonyítani valamikor, hogy ez a 2001. év törvényes is volt. Ugyanis lehet azt mondani, hogy ilyen sikeres év volt, és ilyen már nem lesz, de számba kell venni mindazokat a tízperces hozzászólásomban elmondott, a vagyongazdálkodás körébe tartozó hiányosságokat, amelyek nemcsak az elmúlt kormánynak a problémái, hanem ha nem oldjuk meg, a miénk is lesz.

Szeretném azt mondani, hogy azokat a szabályozásokat józan paraszti ésszel is meg lehetett volna oldani, hiszen azt nem lehet megtenni, hogy mondjuk az ÁPV Rt. privatizációra előkészít egy dolgot, és előtte olyan elő nem irányzott összegeket költ el más vagyoni elemek terhére, amelyek nem ebbe a körbe tartoznak, magyarul: nem az ő pénzét költötte el, és nem oda számolta el, ahova kellett volna, ez a dolog lényege. És ezt tessenek megérteni, hogy ha ezzel a 2001. évvel ilyen nagyon bátrak leszünk, akkor itt rettentő sok probléma lesz!

Tehát én azt mondom, hogy ne melldöngetés legyen a 2001. évvel kapcsolatban, hanem az ügyek csendes elfelejtése, mert tizenkét állami gazdaságot sokmilliárdos veszteséggel átadni nem szabad - vannak szabályok. A kisemberekre vonatkozó szabályok ugyanolyan szabályok, mint a nagy szervezetekre vonatkozó szabályok, úgyhogy én csak erre szeretném felhívni a figyelmet.

Köszönöm.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
22 54 2002.09.25. 4:42  47-61

MOLNÁR LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Asszony! ÁSZ-elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottsága szeptember 19-én megtárgyalta a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság beszámolóját az előző négy évre vonatkozóan és az Állami Számvevőszék 2001-re vonatkozó jelentését. Egyhangú szavazással általános vitára alkalmasnak tartjuk.

Azonban az a véleményünk, ahogy az Állami Számvevőszék is megállapította, hogy olyan rendszerbeli problémák vannak a törvény és az országgyűlési határozat vonatkozásában, amelyek indokolttá teszik azt, elsősorban a számviteli, költségvetési megközelítés alapján, hogy az Országgyűlés szakbizottságai áttekintsék, és azt követően a plenáris ülés elé hozzák azokat a javaslatokat, amelyeket az ÁSZ elnöke az imént döntően felsorolt.

 

 

(12.30)

 

 

A kulturális és sajtóbizottság előterjesztéséhez, illetve az eddig elhangzottakhoz csak kiegészítésként szeretném azokat a véleményeket elmondani, amelyek elhangzottak a költségvetési bizottság ülésén is.

Az tényszerű, hogy négy évig törvénytelenül működött a Távirati Iroda Részvénytársaság; az is tény, hogy ez a tulajdonos hibájából történt. Én azt gondolom, hogy ezzel most ezt orvosoljuk. A költségvetési bizottságban nem az volt az alapszándék, hogy kutakodjunk az elmúlt négy évben, felelősöket keressünk, hanem az, hogy megoldjuk a problémát. A mi javaslatunk az, hogy önálló indítványként a költségvetési bizottság elé terjesszük azokat a kérdéseket, amelyekről itt szó volt, és például azért nagyon izgalmas a közszolgálatiság kérdése, mert amennyiben nem szabályozzuk kellőképpen belső szabályokban a számvitel-politikában azt, hogy a költségeket vagy a ráfordításokat milyen költséghelyekre lehet elszámolni, bizony ez nagyon torz eredményességet mutathat. Az teljesen természetes, hogy a döntési, kötelezettségvállalási viszonyrendszert is át kell tekinteni, hiszen az elmúlt időszakban az elnök-vezérigazgató gyakorlatilag önmagában, egy személyben hozta meg azokat a döntéseket, amelyeket mi nem vitatunk, de intézményesen szeretnénk helyére tenni ezt a kérdést.

Szó volt itt az imént a 113 millió forintról, ez a választásokhoz kapcsolódó összeg. Ez felvetődött, mégpedig olyan formában, hogy igen, külön törvény határozza meg az MTI Rt. feladatát e témakörben. Igen ám, de egyetlenegy külön törvényben sincs benne! Tehát azokat a kérdéseket, amelyek itt felvetődnek, vagy éppen a végelszámolás kapcsán merült fel számszerűsítve, ha jól emlékszem, 53 millió forint eredménytartalékkal szemben való elszámolása, ezeket az illető szakbizottságnak pénzügyi-számviteli vonatkozásban meg kell tárgyalni. Ez nem úgynevezett humánpolitikai terület, hanem ez bizony kőkemény számviteli és adóvonatkozásokat vet fel.

Mi azt gondoljuk, hogy világos szabályozást kell elkészíteni, a világos szabályozást követően lehet a feladatokat számon kérni, és nyilvánvalóan mint a tulajdonos képviselete - így a szakbizottságok, hiszen a plenáris ülés ezzel kevesebbet tud foglalkozni -, részt venni a vagyon megfelelő módon való működtetésében.

A felszólalásra készülve, átnézve az alkotmány idevonatkozó szakaszát is, azt azért szeretném megállapítani, hogy az alkotmány az Országgyűlés vonatkozásában nem ismer olyat, hogy tulajdonol és tulajdonosi közgyűléssé alakul át a plenáris ülés.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 68 2002.10.30. 3:03  61-145

MOLNÁR LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Parlament! Elnök Úr! Kuratóriumi Elnök Úr! A költségvetési bizottság megtárgyalta az előterjesztést. Korábbi, mintegy egy hónappal ezelőtti időszakban foglalkoztunk ezzel a témával. Akkor egy ellenőrző albizottság fölállításáról döntöttünk. Előzetesen az a javaslatunk - amely a kulturális bizottsággal egybecseng - a konkrét előterjesztésről, hiszen ez a folyamodványa valaminek, hogy a csonka kuratórium időszakában ne fogadjuk el a beszámolót, egyébként az előterjesztést határozati javaslatok vonatkozásában, az általános vitára alkalmasságot támogatjuk.

Engedjenek meg néhány szót - ami már itt elhangzott - szerkezeti, gazdálkodási, jogi vonatkozásban. Az nagyon fontos kérdés, hogy a közalapítvány, illetve ennek kuratóriuma a közszolgálatiság vonatkozásában tulajdonképpen a gazdasági társaságokba helyezve egyfajta közgyűlési, illetve igazgatósági szerepeket vállal. Azért fordítom le erre a nyelvre, mert elég bonyolult a médiatörvény, és gazdálkodási szempontból igen jelentős az, hogy ki milyen mértékben felelős a gazdálkodásért. Akkor, amikor a közalapítvány - amely egy költségvetési szerv - gazdálkodását nézzük, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy bizony itt van egy részvénytársaság is mögötte, amely a gazdasági társaságokról szóló törvény, illetve a számviteli törvény szabályait be kell hogy tartsa. Ennek megfelelően olyan kérdések merültek föl már korábban, amely megalapozza azt a véleményt, hogy ne fogadjuk el a beszámolót, miszerint tőkevesztés történt annál a bizonyos részvénytársaságnál, amelyről itt szó van, tehát a Televízió vonatkozásában. Olyan gazdasági tranzakciók történtek, amelyeket a tulajdonos képviseletében a tulajdonosoknak, a kuratóriumnak, annak elnökségének meg kellett volna akadályoznia. A felelős gazdálkodás kérdése bizony felmerül, illetve egész pontosan a felelőtlen gazdálkodás kérdése. Ennek megfelelően javasoltuk azt albizottsági szinten, hogy más ellenőrző szervekkel együtt az Állami Számvevőszék gyorsított eljárásban vizsgálja a tevékenységet.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
34 344 2002.11.18. 5:19  19-381

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Az előzőekben nagyon sokan foglalkoztak már a bevételi oldallal, én a bevételi oldalnak a vagyoni bevételi oldalával szeretnék. Elöljáróban emlékeztetnék arra, hogy tervezni csak egy tisztes beszámoló, egy jó zárszámadás, elemzés után lehet.

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a zárszámadásból három lényeges elemet emelt ki a beszámoló, illetve az Állami Számvevőszék jelentése. Azt gondolom, ennek a három elemnek a leglényegesebbje az állami számvitel rendjének a kijavítása vagy teljes mértékű kiépítése, a zárt rendszerű mérleg- és információs rendszer működtetése és a vagyoni elemek tényleges értéken való tartása.

Ebből a három elemből tulajdonképpen a jelenlegi helyzetben most azzal szeretnék foglalkozni, amely, ha úgy tetszik, most az esettanulmányokat félretéve, a szakmai részét érinti ennek az ügynek. A bevételi oldalról azt kell mondjuk, hogy a növekedésünket a felhalmozás alapozza meg. A vagyoni bevételeknek két területe van, az egyik a privatizálás, tehát az értékesítés, a másik pedig a vagyonhasznosítás. A vagyonhasznosításban itt a költségvetésben nagyjából 20 milliárd forint, tizenkilenc milliárd hatszáz-egynéhány forint van, ez pedig koncessziós bevétel, osztalékbevétel, és hasznosításból a KVI-hez és a fejezetekhez tartozó ingatlanhasznosítás összesen 300 millió forint, ami igen alacsonynak mondható, és azt hiszem, hogy ezzel ez nincs is lerendezve.

Fontosnak tartom azt, hogy szabályozott legyen az államszámvitel rendszerén belül a kérdés. Véleményem szerint pénzügyminiszteri rendelettel kellene szabályozni a kérdéskört, éppen azért, mert a hozzárendelt vagyonnal szemben mindenkor elszámolható ráfordítás és költséghányadok mikéntjét szabályozni kell. Azt hiszem, nem kellő szabályozottság esetén a visszaélés táptalaja ez a terület, nem tudjuk az ellenőrzéseket lefolytatni. Azokat az eseteket most nem sorolnám fel, amelyek az elmúlt néhány évben történtek, igazából szakmaira próbáltam venni a kérdést és rövidíteni, amennyire lehet.

A valós értéken való tartásnak, különösen az Európai Unióhoz való csatlakozáskor, abban van jelentősége, hogy jó lenne tudni végre - ez adóssága volt a korábbi kormánynak meg azt megelőzőnek, meg az előzőnek is -, hogy milyen és mennyi vagyona van az államnak, ez hogyan oszlik meg, mi ebből a tartós állami, mi ebből a vállalkozói, illetve a korlátozottan forgalomképes, mi az, amivel lehet gazdálkodni.

A kérdéskör szabályozása az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság vonatkozásában igen-igen napi kérdés, hiszen novemberben a vagyonpolitikai irányelveket tárgyalni fogja a kormány. Az, hogy a számlatükre, számlarendje hogyan alakul, hogyan alakítják ki, egy főkönyvi rendszeren belül elkülönült könyvelést tud-e végezni vagy nem, azt hiszem, hogy ezt miniszteri rendeletben lehet szabályozni.

Természetszerűleg a vagyonértékesítést is tervezni kell, ennek a menete, úgy gondolom, hogy kellően elő van készítve. Azzal, hogy a privatizációs bevételek kapcsán - előrevetítve a mellékletben - az a vagyoni hányad, amely esetlegesen ki van jelölve és fel kell készíteni erre a területre, azt hiszem, garancia arra, hogy a megfelelő bevételeket produkálni fogja a kormány.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
48 26 2003.02.12. 5:11  17-45

MOLNÁR LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Számvevőszéki Elnök Úr! Államtitkár Urak! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési bizottság február 4-én megtárgyalta a fenti számon benyújtott törvénytervezetet, és többségi szavazattal - 2 szavazat ellenében és 6 tartózkodás mellett - általános vitára alkalmasnak tartotta.

Ennek a törvénytervezetnek az alapja az 1134/2002. augusztus 2-ai kormányhatározat, amely a korrupciómentes közéletről koncepcionális elemeket fogalmazott meg. Azért hangsúlyozom ezt, mert a Medgyessy-kormánynak szinte első intézkedései között volt a korrupció feltárására, az átláthatóság, a nyilvánosság és a visszaélések megakadályozására vonatkozó intézkedése.

Ez a törvénytervezet, amelyet most a tisztelt Ház tárgyalni kezd, a közpénzek, köztulajdon törvényes és ésszerű módon történő felhasználásának, működésének és ellenőrzésének garanciarendszerét hivatott szolgálni. A költségvetési bizottság elsősorban a gazdasági megközelítést, illetve az ellenőrzési lehetőségeket tárta fel; azokról a jogi összefüggésekről nem kívánok szólni, hogy hány törvényt és milyen módon szabályoz, ezt az előttem szólók elmondták.

Az a célunk, hogy olyan szabályozás szülessen, amely biztosítja az átláthatóságot, a nyilvánosságot, mert a világos szabályozás nagy visszatartó erő, a nyilvánosság pedig a legjobb ellenőrzési eszköz. Szeretnénk, ha nem lehetne többé olyan gyakorlatot folytatni, amilyent az előző kormány folytatott, amikor állami rangra emelte a köz vagyonának lenyúlását, illetve asszisztált ehhez. Mi azt szeretnénk, ha az Állami Számvevőszék ellenőrzési szerepe - ahogyan a tervezet is szól - teljessé válna, lehetővé válna, hogy tényleg a legfőbb ellenőrző szervként működjön. Ennek megfelelően az a véleményem, hogy nem helyes, ha olyan javaslattételi szereppel ruházzuk fel a Számvevőszéket, ami esetleg lobbiirodává teszi; nevezetesen a 200 millió forint fölötti jegyzett tőkéjű állami tulajdonú vagy többségi állami tulajdonú társaságok esetében az a véleményem, hogy ha szükséges, adjunk neki egyetértési jogot, véleményezési jogot, de a javaslattétel jogát, az előkészítés munkáit és lehetőségét tegyük át valahova. Az ellenőrző szervet ne kényszerítsük olyan helyzetbe, amely az ellenőrzések során esetleg nem kap egészen jó hangsúlyt.

Másik kérdésként szóba került a koncessziós szerződés kérdése. Ez is nagyon fontos gazdasági lehetőség, azonban azt kell mondjam, hogy nagyon sok koncessziós szerződés nem kellően, alaposan előkészített, így az a javaslatom, hogy gazdasági megtérülési számítás is készüljön a koncessziós szerződés megkötése előtt, amely anyagot meg kell küldeni a Számvevőszéknek.

Szintén ilyen garanciális elem az, ami a cégiratokra vonatkozik. Arról szól az előterjesztés, hogy meg kell küldeni a tulajdonos képviselőjének szerződését 30 napon belül. Azt gondolom, esetleg egy példánnyal többet kell elkészíteni, és ne csak a cégnyilvántartásnak, hanem a Számvevőszéknek is küldjük meg, hogy amikor majd ellenőriz, akkor ne ő mászkáljon utána, hanem amikor megkapja, megnézi, lehet, hogy azonnal reflektálni tud bizonyos törvénysértésekre, és ha egy ellenőrzés, mondjuk, egy-két év múlva történik, már nem olyan hatékony, mint amilyent itt szeretnénk.

Befejezésként: nagyon fontos az önkormányzati terület - itt többen érintették már. Azt gondolom, hogy e 3200 önkormányzat, amely nagyon jelentős vagyonnal működik, vagyonkezelésének a működési mechanizmusával, ahogyan az állami vagyon esetében történik, a továbbiakban kiemeltebben kell majd foglalkozni.

Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
48 38 2003.02.12. 6:20  17-45

MOLNÁR LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! ÁSZ-elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormány az elmúlt év augusztusában koncepcionális programot fogadott el, amely a korrupció visszaszorítására irányult. Ennek megfelelően történt a törvény jelenlegi előkészítése. Ez a törvény 3 kétharmados törvényt és 16 többségi, 50 százalékos törvényt tartalmaz. Azzal, hogy az üzleti titok fogalmát szabályozza, és átvezeti több törvényen, nyilvánvalóan olyan képzetet kelt, mintha - itt a hozzászólók elmondták - úgynevezett salátatörvény lenne. Nem erről van szó.

Arról van szó, hogy koherens szabályozást kell elvégezni ebben a nagyon nehéz, szövevényes, és azt kell mondanom, az elmúlt időszakban bizony nagyon sok tekintetben fedett, elfedett témakörben. Ne feledkezzünk meg arról, hogy akkor, amikor 1989-ben megszületett az Állami Számvevőszékről szóló törvény, a fiatal demokrácia olyan garanciális eleme született, amely a legfőbb állami ellenőrző szervként jelenítette meg a Számvevőszéket, a parlament alárendeltségében, illetve a parlamentnek történő beszámolással.

Most arra van lehetőség, hogy a közpénzek, a közvagyon, az emberek adóforintjait nyomon követhessük azáltal, hogy a magánszférára is kiterjed az Állami Számvevőszék ellenőrzése a tekintetben, amikor a költségvetési források felhasználásáról van szó. Ebben a törvényben, amely az önkormányzati törvény kétharmadosságát, az adatvédelmi és a számvevőszéki törvény kétharmadosságát irányozza elő, teljesen természetes az, hogy közös céljainkat csak úgy tudjuk megvalósítani, amennyiben az ellenzéknek a kormánypárttal való - és fordítva - egyeztetése történik, beleértve a Számvevőszék szakmai véleményét is. Akkor, amikor az adatvédelemre, a közérdekű adatok védelmére vonatkozó előterjesztésről beszélünk, teljesen természetes módon az adatvédelmi biztos véleményének kikérése is napirenden van.

Akkor, amikor a polgári törvénykönyv szabályozottsága megtörténik, akkor, amikor a Számvevőszék jogosítványai olyan mértékben nőni fognak, hogy az átláthatóság, a nyilvánosság és azok a garanciális elemek, amelyek vonatkozásában a számviteli törvény is megnyilatkozik, én úgy gondolom, lehetővé válik a közpénzek átlátható kezelése, a közpénzek vonatkozásában az ellenőrzés.

Az államháztartási törvény kérdéskörében mindenféleképpen szeretném elmondani, hogy itt az önkormányzatok, az állam és a szabályozottság kérdésének a viszonyrendszere, fontossága megjelenik. Szeretném elmondani, amit már a költségvetési bizottság előadójaként is megtettem, hogy a koncessziós szerződéseknél, amelyeknél nagy valószínűséggel az önkormányzatok, az állam külön forrásbevonásának van lehetősége, olyan gazdaságossági, megtérülési számításokat is szükségesnek tartanánk, amelyek lehetővé teszik azt, hogy akkor is követhető legyen, mondjuk, 1-2-3 év után a koncessziós szerződés gazdaságossági kérdésköre, amikor ezek a szerződések bizony már az idő távlatában egy kicsit átláthatatlanabbnak tűnnek.

A gazdasági szervezetek és az állam, az önkormányzat vonatkozásában azt szeretnénk, ha olyan közélet alakulna ki, hogy az adófizető magyar embereknek, azoknak a szervezeteknek, amelyek tisztességesen gazdálkodnak, külön félelmük ne legyen az ellenőrzésektől. Az ellenőrzéseket preventív módon szeretnénk. Azt szeretnénk, ha olyan megelőzési és olyan feltáró tevékenység történne, amely a későbbi időszakban az előremutatást jelentené.

Köszönjük. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
60 26 2003.03.25. 5:14  17-67

MOLNÁR LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. ÁSZ-elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési és pénzügyi bizottság március 19-én megtárgyalta a jelentést és a számvevőszéki bizottság önálló indítványát, és egyhangú szavazással általános vitára alkalmasnak találta.

Az Állami Számvevőszék ez évi jelentésének igazán az ad nagy jelentőséget, hogy jelenleg a Ház előtt van - ha úgy tetszik, végszavazáson vagy a részletes vita befejezését követő végszavazáson - a közpénzek felhasználásáról szóló törvény, amely igen jelentős kérdésekben rávilágított a korábbi, még meglévő, de úgy hiszem, hogy itt a vitában is elhangzottak kapcsán a Számvevőszékről szóló 1989. évi törvény módosítására.

A költségvetési és pénzügyi bizottság szempontjából az átlátható államháztartás és az elszámolható közpénzfelhasználás, valamint a zárszámadás, illetve a költségvetés tervezése a leglényesebb esemény, illetve folyamatát tekintve természetszerűleg a fejezetek ellenőrzése, illetve az állami vagyon kérdéskörével való foglalkozás. Azért emeltem ki ezt a területet is, mint például a vagyoni kérdést, mert fontosnak tartom - már az előttem hozzászólók is megemlítették -, fontosnak tartjuk, hogy azok a javaslatok, amelyeket a Számvevőszék az évek folyamán - de maradjunk csak az elmúlt fél évben, néhány hónapban - a zárszámadás vitája kapcsán is letett az asztalra, hasznosuljanak. Javasoljuk, hogy ezeket a kormány fogadja meg. Nyilvánvalóan a Számvevőszék akkor tud tisztességes véleményt kialakítani egy törvénytervezetről - nevezetesen, legyen ez a közmédiára vonatkozó, a zárszámadás vagy akár a költségvetés benyújtásával kapcsolatos álláspontjának kialakításával kapcsolatos -, ha törvényes határidőn belül a kormány a benyújtásnak eleget tesz.

Emlékeztetni szeretném a tisztelt Házat arra, hogy a zárszámadás vitájában elhangzottak a mai napig nem teljesültek, de részben igen, hiszen az anyagban szerepel, hogy a zárt rendszerű mérleg, számvitelrendszer kialakítására a kormány már előkészületeket tett. Ami itt elhangzott például az egészségügyi bizottság hozzászólásában - és most lefordítom a költségvetés nyelvére -, hogy a fejezeti vagyon és egyáltalán az önkormányzati és az állami, tehát a közvagyon nyilvántartása, értéken való nyilvántartása, ennek a szabályozottsága még mindig nem megfelelő; és a harmadik fő kérdés volt - és azt hiszem, ezt még mondanunk kell, bár ez elhangzott a számvevőszéki elnök úr szájából is javaslatként -, hogy fontos a technikai, tárgyi eszközök fejlesztése, amire én gondolok, az konkrétan a számítógéprendszer és ennek a hálózati bővítése.

Mint az Országgyűlés legfőbb ellenőrző szerve, azt gondolom, ahogyan a másik törvény kapcsán is szóvá tettük, illetve ebben egyetértettünk, az ellenőrzéseknek elsősorban a megelőzést kell szolgálniuk, a feltárt véleményeket viszont vegyük figyelembe. Az a kérdésköre, hogy mint legfőbb ellenőrző szerv, egyfajta irányítója legyen a fejezetek belső ellenőrzésének, az önkormányzati ellenőrzési rendszernek, hangolja össze a szabályozottságot, azt gondolom, hogy ez mindenféleképpen fontos.

Szükségesnek tartjuk az országgyűlési határozattervezet kapcsán megemlíteni - a költségvetési bizottság ebben egyhangúlag foglalt állást -, hogy az a mondat, amely az állásfoglalás első mondatát jelenti, egy megjegyzéssel bővüljön, nevezetesen a “magas szintenö minősítés szerepeljen, amely szó szerint így hangzik: “Az Országgyűlés megállapítja, hogy az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségeinek magas szinten tett eleget.ö

Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
60 54 2003.03.25. 1:53  17-67

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Néhány felvetésem van az eddig elhangzottakhoz.

Dancsó képviselő úr a közbeszerzési eljárás lassúságáról beszél - én pedig azt mondom, hogy az előző kormány mellőzte a közbeszerzési eljárásokat.

Herényi képviselő úr a vizsgálatok eredményére való visszatérésről beszél - én pedig azt mondom, hogy volt egy 2001-es 2000-es kormányhatározat, amelyik a Magyar Befektetési Bank üzletrészeit rendezte, és így lehetővé vált, hogy a Fidesz és az előző kormányhoz közel álló körök 12 állami gazdaságot tartós használattal és egyéb formában egyszerűen lenyúljanak, ha úgy tetszik.

Horváth János képviselő úrral teljes mértékben egyetértek, Kárpáti képviselő asszony is felvetette, hogy bizonyos ügyekben természetesen gazdasági számításokat kell végezni, így van ez az egészségügyi nemzeti terv, illetve a népegészségügyi program kapcsán. Azt gondolom, illő lenne kiszámolni, hogy ennek a költségvetési hatása vajon mit jelent. Teljes mértékben egyetértek a vagyonleltár kérdésével is, azonban ehhez azt is tudni kell, hogy kétharmados törvényt kellene módosítani, az önkormányzati törvényt, hogy például az önkormányzatok adatszolgáltatására vonatkozó szabályok változzanak, és tudjuk azt, hogy hol, mekkora, milyen bekötőút és egyéb fejlesztések épülnek.

Azt, hogy a szolgalmi jogos útpályák vagy a vasúti pályák mellett a kezelő miért nem hajtja végre azokat a fenntartási kötelezettségeket, amelyeket egyébként más törvények előírnak, azt hiszem, a kezelőktől kell megkérdezni.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
60 60 2003.03.25. 1:10  17-67

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A 12 állami gazdaságot azért hoztam szóba, mert az Állami Számvevőszék jelentései között volt olyan, a zárszámadási jelentésre gondolok, amely arról szólt, és azért mondtam, hogy 2000-es kormányhatározattal, mert erre az ÁSZ azt mondta, hogy törvénysértő volt 2000-es kormányhatározattal dönteni ebben a kérdésben.

Én tehát nem akartam itt a múltat citálni, egyszerűen a számvevőszéki jelentésekről beszélünk, többen hozzászóltak, érintettek kérdéseket. Nyilvánvalóan itt két percben nem lehet kifejteni, és öt percben sem, hogy a 12 állami gazdaság ma hol tart, és szerintünk helyes volt vagy nem volt helyes - elmondtuk, hogy nem helyes. A zárszámadás tárgyalásakor arról szólt az ÁSZ, hogy 2000-es kormányhatározattal ilyen volumenű..., tehát jogszabállyal kellett volna - ez a döntő - dönteni, ahogy a törvény erről szól. A kormányhatározat pedig nem jogszabály - ezt szerettem volna elmondani. Ha visszatérünk dolgokra, akkor ezeket rendezni kell.

 

(12.20)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
74 89-91 2003.05.27. 3:05  86-122

MOLNÁR LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: (Mikrofon nélkül:) Elnök Úr! Nincs mikrofonom, valaki elvitte. (Derültség.) Kérek egyet.

 

ELNÖK: Erre még nem volt példa a tisztelt Házban, de úgy látszik, mindenre fel kell készülnünk. Kérek egy mikrofont a képviselő úrnak biztosítani! Nem tudok másra gondolni: bizonyára nyakkendőtűnek használta valaki. (Derültség. - Egy hordozható mikrofont tesznek Molnár László asztalára.) Öné a szó.

 

MOLNÁR LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Miniszter Úr! Kedves Képviselőtársaim! A költségvetési és pénzügyi bizottság május 14-ei ülésén megtárgyalta az előterjesztést, 15 igenlő és 12 tartózkodó szavazat mellett általános vitára alkalmasnak tartotta.

A vitában elhangzott, hogy gyakorlatilag egy lényegi törvényt, az államháztartásról szólót, illetve a Kincstár és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási rendeletet módosítja, valamint a társadalombiztosítás, illetve a magánnyugdíjra vonatkozó részekben, tehát az új szervezet összevonásából eredően az elnevezést módosítja.

Mint tudjuk, a 2001-2002-es zárszámadásról szóló törvény, illetve a 2003. évről szóló költségvetési törvény 117. §-a foglalkozik azzal, hogy 2003. július 1-jével a két intézményt össze kell vonni. Ennek megfelelően készült az előterjesztés, és én azt gondolom, hogy mind szervezetileg, mind személyileg, mind a munkáltatók, illetve a munkavállalók érdekeit szolgálja, figyelembe veszi mindazokat a szabályokat, amit ilyen esetben szükséges.

Fontosnak tartottuk megemlíteni azt, hogy mind a helyettes kincstárvezető, elnökhelyettes személyét, mind a megyei vezetők személyét illetően pontosan legyen kidolgozva a szakképzettségre, a szakmaiságra vonatkozó kritérium, illetve pályáztatást szeretnénk szervezetileg, ha tehát most egy megbízást követően a későbbiek folyamán pályáztatás történne. A kiválasztásra vonatkozóan nyilván más szabályok nem kerülnek szóba.

Itt annyit szeretnék még megemlíteni, hogy a kormányprogramban megfogalmazott racionalitást, az egyszerűbb, hatékonyabb és olcsóbb államigazgatás pénzügyi elszámoló rendszerét fontosnak tartjuk.

Köszönöm. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
74 115 2003.05.27. 2:03  86-122

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Igen, beszállok a vitába, mert kezd úgy tűnni ez a kérdés, hogy csak az ellenzéki oldalnak fontos, és mi védenénk a mundér becsületét.

Elöljáróban szeretném azt elmondani, hogy ha valahol valakit ellenőriznek, és létrehoznak egy jelentést, általában az addigi leginkább rossznak ítélt kérdéssel foglalkoznak. Ebben az esetben azt gondolom, hogy az a demokráciamínusz az a tevékenység, ahogy a Fidesz-kormány működött az elmúlt időszakban, az országjelentés nyilvánvalóan ezért emelte ki vagy ezért helyezte el hangsúlyosan ezt a folyamatot.

A kormányprogramunkban már szerepelt az olcsóbb és általában a racionálisabb, ésszerűbb állami működés kérdésköre. Azt gondolom, éppen ezért nagyon fontos ez a törvénytervezet, amely az alkotmány keretei között és az államháztartási törvény keretei között határozza meg az állam működését, garanciális elemekkel természetszerűleg. Azt hiszem, hogy az állam feladatai ellátásához nagyon fontos, ami itt már elhangzott a miniszteri expozéban is, hogy a lehető legkevesebb forrást használja, takarékoskodjon, takarékos államot ígértünk. És a szervezet elemzése, amelyet majd esetleg egy későbbi hozzászólásomban megteszek, rá fog mutatni arra, hogy a tervezéstől a végrehajtásig optimálisan hogyan lehet végrehajtani a feladatokat, és ebben az a bizonyos csatorna, amelynek a hossza a kommunikációt zavarja, egyáltalában nem mindegy, hogy mekkora.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
74 119 2003.05.27. 1:34  86-122

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Domokos képviselő úr válaszára egy jogszabálygyűjteményből idézném az üvegzsebtörvény 1. § (5) bekezdését. “Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az állami költségvetésből gazdálkodó szerveket, valamint az állami költségvetésből nyújtott támogatás vagy az állam által meghatározott célra…ö - nem akarom ragozni. A lényeg, hogy minden állami költségvetésből juttatott pénz ellenőrzésére jogosult az Állami Számvevőszék, ahogy ezt a kormány az elmúlt év augusztusában egy kormányrendeletben már előrevetítette, majd a 2003. évi XXIV. törvény, amely a közpénzek felhasználásáról szól, ezt törvényben is rögzítette.

A hatékony felhasználás és az átláthatóság, ellenőrizhetőség kérdésére tehát megvan a parlamenti ellenőrzési garancia. Egyébként azt gondolom, hogy a kormánynak is megvannak erre az eszközei. Tehát mindaz, ami vitaként vagy ennek kapcsán elhangzik, azt gondolom, hogy most már a tartalmi részre kellene rátérni, és az általános vitát ennek megfelelően folytatni.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 300 2003.09.22. 8:20  211-421

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Parlament! Nagyon örülök annak, hogy az ellenzék is olvassa a kormányprogramot, mert azt gondolom, hogy a gondolatviláguk ezzel tágabbá válik.

Arról, hogy a tervezés időszakában kétéves költségvetéssel indított az előző kormány, azt gondolom, hogy ez a pénzügyi tervezés történetében egyedülálló volt. A közgazdaságtan ismer rövid, közép- és hosszú távú terveket, ennek terminológiai tanítása is van. Azt hiszem, hogy a rövid távú tervezés rossz szimbiózisa a kétéves költségvetés, aminek a teljesüléséről most beszélünk.

Abban, hogy nem egy csoda ágazat ennek a két évnek az együttes értékelése, egészen biztos vagyok, hiszen olyan dolgok mosódnak össze, amelyek közgazdaságilag is eléggé eltérők. Elég, ha csak azt mondom, hogy egyik évben aszály van, az előző évben meg árvíz volt, mert ezeknek a kezelése egészen másképpen kell hogy történjék.

Az elmúlt kétéves időszakra jellemző volt, hogy a tervezést pártpolitikai tervezés is megelőzte. Mire gondolok? Arra, hogy amikor a Fejlesztési Bankról szóló törvényt megalkották, akkor pontosan tisztában voltak azzal, hogy olyan banki működési területre alkotnak új szabályt, amire a pénzintézeti törvény már megvolt, viszont olyan felmentést adtak a Fejlesztési Bank oldalán például az alapképzésre vagy más prudenciális lépések meg nem tételére, ami lehetővé tette, hogy a tizenkét állami gazdaság lenyúlása úgynevezett törvényes legyen. Ez pedig úgy történhetett, hogy emellett még olyan törvényt is módosítottak, mint a tőkepiacról szóló törvény vagy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény, amely egyedüli hatalomgyakorlóvá tette az elnököt, és az ellenőrzési szint tulajdonképpen az a nyolc-tíz törvény, amelyben a PSZÁF-nek jogosítványai vannak, a magánnyugdíjpénztártól a tőkepiacig, a tőzsdétől gyakorlatilag a teljes pénzügyi szervezetig. Ez azt jelentette, hogy nem volt olyan testület, amelynek a közigazgatási szerv rendszerében fellebbezésre lett volna lehetősége. Azt nem kell mondanom, hogy egy bírság összege akár 2-3-5 millió forint is lehetett, és ez ellen csak bírói fellebbezésnek volt helye.

Azt szeretném mondani, hogy ez kialakult gyakorlattá, rossz szemléletté vált. Mi ezt így gondoljuk, ezért törvényt fogunk módosítani. Ebben a Házban hangzott el a múlt héten, hogy miért nem hívja össze a költségvetési bizottság ellenőrző albizottságának elnöke az ellenőrző albizottságot. Az albizottság elnöke, az MDF frakcióvezető-helyettese, Font úr szó szerint azt mondta, csak nem gondolják, hogy összehívom, amikor kormánypárti a többség. Pedig ezt helyi törvény, a Házszabály írja elő. Ezek szerint ő külön törvényeket alkot saját maga számára? Rá nem vonatkozik a Házszabály, neki nem kell betartania? Neki igenis össze kellett volna hívnia az ellenőrző albizottságot! Azt hiszem, nagyot hibázott ebben az ügyben, de ha nem akar az albizottság elnöke lenni, akkor le kell mondani erről a posztról, és lesz más ellenzéki képviselő, aki ezt fölvállalja. Ennyit előzményként, csak azért, hogy az egész folyamatot egy picit jobban meg lehessen világítani.

Ehhez a működéshez tartozott - Szijjártó képviselőtársam említette -, hogy bizonyos területeken nem végeztünk közbeszerzést. Bizony az előző időszakban teljesen elfeledkeztek, uraim, a közbeszerzés alkalmazásáról. Már elhangzott, hogy több száz milliárd forint milyen módon került ki a költségvetésből. S való igaz, hogy ezt törvényesen nem kellett tenni, mert a közbeszerzési törvény hatálya alól vonták ki. Arra utaltam, a törvénykezésük olyan volt, hogy megteremtették a törvényi hátterét, s ezért az ügyészség vagy az eljáró hatóságok törvényesnek ítélnek dolgokat.

Szeretnék foglalkozni az állami vagyon kérdésével. Elhangzott már, hogy ez tíz-tizenkét éve probléma az önkormányzatoktól az államig. Ezen belül is két nagy terület az ÁPV Rt. és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, amelyek az intézményi és a vállalkozói vagyont kezelik. Azt gondolom, ebben közös felelősségünk van. Meg kell tenni a szükséges lépéseket; a múlt évi zárszámadáskor elmondtam, melyek ezek, most nem fogom megismételni. Egy dolgot azonban itt is szeretnék elmondani. A költségvetési bizottság ülésén kértem Varga Mihály elnök urat, hogy a jövő évi, 2004 első félévi munkatervben ez önálló napirendként szerepeljen, és a vagyoni kérdések köre egészében tárgyaljuk meg. A Számvevőszék igen fontos anyagot készít, ami addigra elkészül, és igen jó alap lesz a tárgyalásra.

A vagyon egyik nagy problémája, hogy tudni kell, mit ér, és hogy mennyi van belőle.

 

(20.10)

 

Mi csak ezt nem tudjuk, és az Európai Unióhoz való csatlakozásunk pedig itt van néhány hónapra. Azt hiszem, hogy ez annyira égető kérdés, amit elő kell vennünk majd.

A zárszámadás állami számvevőszéki részével annyiban szeretnék foglalkozni, hogy a magam részéről elismerésem fejezzem ki a Számvevőszék jelen lévő képviselőinek ezúton is, hiszen magas szintű munkát végeztek ismételten. Azt hiszem, hogy dicséret nekik, bár feladatuk, még akkor is, hogyha valóban nem sok dicsérő szó hangzik el a zárszámadási jelentésben. Ez következhet abból is, hogy mi megteremtettük annak feltételét, hogy bátran és őszintén mondhassanak véleményt.

Az üvegzsebtörvény elmúlt év ősszel történő megalkotásával ma már nemcsak az állami szektort ellenőrizhetik, hanem a vállalkozói szektort is. Azt hiszem, minden egyes megnyilvánulásunkkal azt támasztjuk alá, hogy igenis a mélyére kell nyúlni, az adóforintok útját kísérjék figyelemmel, és ez az áttekintett ellenőrzés adhat valós képet arról, hogy a kormány hogyan használja fel az adóforintokat.

Ennyi, köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
93 459 2003.10.07. 2:08  294-506

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Márton Attila hozzászólása indukálta azt, amit mondani szeretnék. Szeretném mindenkiben azt tudatosítani, hogy a magánszemélyek egymás közötti viszonyukban nem áfaalanyok. A magánszemély, amikor vásárol, akkor azon az áron veszi meg, ahogy az ingatlanpiaci forgalomban kialakultak az árak. Tehát ezt nagyon szeretném aláhúzni. Ez korábban is így volt, ma is így van.

Szeretném megjegyezni, hogy a Fidesz-kormány idején nem kért Magyarország derogációt az áfa kérdésére, éppen ezért ezt felvetni ilyenformán nem igazán helyes.

Azt, hogy a vállalkozó, aki eddig értékesítés céljára épített, és kulcsrakész állapotban adta el a lakóházat, most megteheti ezt építőközösségi formában, hiszen így is építkeznek, ebben az esetben összeáll az a 8-10-20 lakó, megbízzák a vállalkozót, a telket nyilvánvalóan a lakó veszi, és a vállalkozó épít. Tehát igazán itt elszámolási kérdések lehetnek.

 

 

(22.00)

 

A lényegi kérdés itt az önkormányzat áfaértékesítése egyik oldalról és a nagy ingatlanbefektetők vásárlása. Azt mondom - és ezt Csabainé képviselőtársammal meg is tettük -, hogy módosító indítványokat kell beadni arra vonatkozóan, hogy legyen egy átmenet az úgynevezett ingatlanbefektetői körnek, és itt a kedvezményes, illetve a normál kulcs kérdését fölvetve - nyilván a mértékről is fogunk vitatkozni - azt szeretnénk elérni, hogy május 1-jével kerüljön majd bevezetésre ez az új forma.

Köszönöm.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
93 467 2003.10.07. 0:50  294-506

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt hiszem, hogy a jogértelmezést lassan befejezhetjük, de azért, hogy ez maradjon meg a jegyzőkönyvben a végén, szeretném pontosan felolvasni. Amiről beszélünk, ez a tárgyi adómentességi kategória, és kivételként említi az építési telket. Azt mondja: “Földterület (ide nem értve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti beépítetlen építési telket).ö Magyarul, ez az adóköteles, a földterület önmagában tárgyi adómentes marad. Ez korábban úgy volt szabályozva, hogy ez a zárójel nem volt, és minden tárgyi adómentes volt. Most csak azért jegyzem ezt meg, mert félő, hogy ez a választókörzetbe is helytelenül fog kimenni.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 203 2003.10.13. 4:41  194-218

MOLNÁR LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A Parlament jelen lévő Képviselői! A költségvetési és pénzügyi bizottság ma délelőtti ülésén megtárgyalta a törvénytervezetet, és többségi szavazással általános vitára alkalmasnak tartotta.

A bizottságban kifejtett vélemények, azt hiszem, egybehangzóan arra irányultak, hogy az európai uniós csatlakozás kapcsán szükség van egyfajta jogharmonizációra. Ezt a jogharmonizációt, amelyet az államtitkár úr az expozéjában is jelzett, szám szerint a 2001/65. EK-irányelv és az 1606/202. EK-rendelet szabályozza. Az alapvető módosításokat a magyar számviteli rendszerben a 2000. évi C. törvény már 2000-ben a nemzetközi sztenderdekhez igazította, ennek megfelelően kialakult az alapelvi átrendeződés. Mint ismeretes, a valódiság elvét mint alapkövetelményt már ez a törvény is első helyre helyezte, és ennek megfelelően a szabályozás most történik részleteiben.

A társaságok, a törvény hatálya alá tartozó szervezetek a számvitel-politikájukban határozták meg azokat az átértékelési szabályokat - az eszközökre, forrásokra vonatkozó leltározási szabályzatot, a pénzügyi eszközökre s a többire vonatkozókat -, amelyek alapján az átértékelés elvégezhető, és az átértékelési különbség érvényesíthető a könyvekben. Az EU-előírásoknak megfelelően most jogszabályban, törvényben is rögzítenénk ezt. Fontos, hogy egységes szerkezetben, szemléletben és tartalmi elvek mentén valósuljon meg az összehasonlíthatóság, hiszen ahogy az expozéban is elhangzott, a tőke szabad mozgása, a vállalkozások tevékenysége értékelésének, a könyvek értékelésének összehasonlíthatósága ezt a kérdést alapelvként rögzíti.

A tőzsdei és tőzsdén kívüli cégekre különböző időpontot vezet be, a tőzsdei konszolidált mérlegre - elhangzottak az időpontok - 2005, a többiekre, általánosságban a kettős könyvvitelt vezetőkre 2004. január, de ebben van egy átmeneti időszak, egy felkészülési időszak.

Hogy a jelenleg hatályos 2000. évi számviteli törvény összesen egy paragrafusban, öt sorban fogalmazza meg a valódiság elvét követően az értékre, az értékelési mechanizmusra, egyáltalán az elvárhatóságra vonatkozó passzust, ez jelzi, hogy mennyiben foglalkozott a korábbi számviteli törvény, csupán csak elveiben, ki kell mondjam: a valódiság elvével, míg most ez a jogszabálytervezet az 59. § módosításával nagyjából nyolc oldalon keresztül taglalja a valódiság elvét az értékeléssel, az átértékeléssel szemben, a piaci forgalmi viszonyokat érintően. Ebben rendkívül sok vita lesz még. Az a véleményünk, hogy a módosító indítványok, de azt hiszem, a nemzetközi szervezetek, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara és a kapcsolódó társaságok jelenleg is vitáznak az értékről, a valódi értékről és a piaci értékről. Ezzel még elég sokat fogunk, véleményem szerint évek múltán is foglalkozni. Most egy jó alapot kell arra teremteni, hogy az európai uniós elvárásoknak megfeleljünk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
108 38 2003.11.18. 4:57  29-457

MOLNÁR LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Parlament! Tisztelt Jelenlévők! A költségvetési bizottság megtárgyalta legutóbbi ülésén az előterjesztést, és többségi állásfoglalásával általános vitára alkalmasnak tartotta.

A vitában elhangzott - miután Lenártek képviselőtársam is említette, én is szeretném elmondani -, fontos garanciális elemnek tartjuk, hogy a későbbiekben törvény szabályozza az autópályák és gyorsforgalmi utak építését. Az is elhangzott a vitára való válasz kapcsán, hogy ebbe a körbe érdemes lenne a négynyomúsítást is bevonni az egyszerűbb érthetőség miatt, hiszen a keleti országrészben esélyünk sincs arra, hogy autópálya épüljön, a keleti határ mellett - Debrecen, Békéscsaba, nem akarom ragozni ezt a vonalat -, éppen ezért a négynyomúsítás ennek a térségnek a jelenlegi fejlettségi szintje mellett megfelelő és kívánatos.

Fontos közérdeknek tartjuk a kisajátítási eljárás kérdését, éppen ezért a gyorsítás, a kisajátítási eljárás felgyorsítása terén, amely a törvény kapcsán elővásárlási jogban van rögzítve, az hangzott el, hogy a vételi jog intézményének megvizsgálása fontos lenne, hiszen itt az állam egyoldalú nyilatkozattal biztosíthatná az autópálya-, a gyorsforgalmiút-építéshez és négynyomúsításhoz a területet.

A környezetvédelmi kérdés rendkívül élénk vitát vált ki minden vonatkozásban. A költségvetési bizottságban a gazdaságosság prioritása merült fel, éppen ezért üdvözöljük azt, hogy a 3. §-ban rögzítve van a forrásoldal is, amely lehetővé teszi, hogy az éves költségvetésbe ezek az összegek bekerüljenek.

Egy példát említek, ami költségvetési bizottságban is elhangzott a környezetvédelmi terhelés vizsgálata, a vegetációs idő vizsgálata kapcsán (Babák Mihály közbeszól.) - ahogy a közbeszóló Babák képviselőtársam említi -: ez a 44-es főút kérdése volt, amely neuralgikus pontja a keleti országrésznek. Ígéret szóban elhangzott arra vonatkozóan, hogy ezzel a kérdéssel bővebben foglalkozunk. (Babák Mihály: Magas helyről!) Kihasználva annak lehetőségét, hogy ez a téma a költségvetési bizottságban mindkét oldalról elhangzott, ezért szükségesnek tartjuk azt, hogy a törvényben a melléklet bővüljön az előkészítés alatt lévő úthálózattal, annak felsorolásával.

Azért is késtem egy picit, mert ki kellett nyomtatni azokat a korábbi kormányhatározatokat, amelyeket az egyik kormány a másik után váltogatott. Így mondhatom azt, hogy a 44-es út fejlesztése az előző kormány döntése alapján került ki a 2010-ig tartó fejlesztésből - ennyit a házunk tájáról (Babák Mihály: De elindult!) -, de elindult.

Azt is fontosnak tartom (Babák Mihály: Csak másfél éve nem folytatódik!), hogy mivel törvény szabályozza a gyorsforgalmi út építését most már a kormányszintű döntésekkel ellentétben, hogy a gazdasági bizottság javaslata alapján a parlament évente hagyja jóvá a nyomvonalat, nem pedig úgy, ahogy a tervezetben szerepel, a területfejlesztési, a gazdasági és az útépítésért felelős miniszter jóváhagyásával. Ezek azok a garanciális elemek, amelyek mind ellenzéknek, mind kormánypártnak hosszú távon megfelelőek.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
108 92-94 2003.11.18. 1:58  29-457

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Parlament! Gyorsan felolvasok néhány rendeletszámot. Nem erről akartam szólni, de miután Domokos képviselő úr jelezte, hogy szeretné tudni, elmondom: 2001/19/97-es határozat, 2044/2003. (III.14.) számú kormányhatározat, 2117/9… (Az elnök kikapcsolja a szónok mikrofonját.)

ELNÖK: Tisztelt Képviselő Úr! Kérném, szíveskedjenek a tárgyra térni! A kétperces felszólalás nem annak a színtere, hogy a bizottsági vitára vagy a Házszabály értelmezésére vonatkozó kérdéseket kétperces vitákban itt, a plenáris ülésen fejezzük be. Kérném szépen, hogy a felszólalóval, a vezérszónokokkal, illetőleg az egyedüli felszólaló, Soltész Miklós képviselő úr felszólalásával kapcsolatban tegye meg kétperces felszólalását.

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm, elnök asszony. Ezek szerint maradt még másfél percem. Az idegenforgalmi bizottság előadója által elmondottakhoz szerettem volna eredendően hozzászólni, ugyanis én azt gondolom, hogy az idegenforgalmi bizottság, amely általános vitára nem tartotta alkalmasnak ezt az anyagot, saját szakmai alkalmatlanságát szavazta meg ezáltal. Önöknek tudniuk kell azt, hogy az idegenforgalom húzóágazata lehet Magyarországnak. Ehhez el kell jutni azokba a térségekbe, fel kell tárni a minél hamarabb történő megjelenés lehetőségét, hiszen ez nem marketingkérdés, hanem azon lehetőség, hogy a tőlünk nyugatabbról vagy éppen keletebbről érkező turisták időben eljussanak rázkódás, zötyögés és mindenféle nehézség nélkül a célállomásukra.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
108 522 2003.11.18. 0:09  503-549

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Ügyrendben kértem szót, nem tudom, észre tetszett-e venni, vagy mondjam el a vezérszónokit előbb…

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
108 524-526 2003.11.18. 13:56  503-549

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Ügyrendileg, mivel Ivanics képviselő úr hozzászólása nem volt házszabályszerű, véleményem szerint nem az hangzott el kisebbségi véleményként, ami a gazdasági bizottság ülésén, kérem, szíveskedjen az ügyrendi bizottságnak kiadni. (Dr. Répássy Róbert: Ha már a Házszabályra hivatkoznak, olvassák el a Házszabályt!)

ELNÖK: Az ügyrendi bizottságot a frakció vezetője fogja megkeresni, kérem a képviselő urat, forduljon a frakcióvezetőhöz. (Dr. Répássy Róbert: Vagy olvassa el a Házszabályt!) Köszönöm szépen.

Öné a szó, képviselő úr.

MOLNÁR LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A befektetők és betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvény kapcsán meg kell jegyezzem mindjárt az elején, hogy a kormány október 29-én megtárgyalta, és nem fogadta el. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény… (Dr. Répássy Róbert: Hülyeséget mondtál, a beszámolót nem fogadta el.) Parancsol? (Dr. Répássy Róbert: A beszámolót nem fogadta el.) A beszámolóját nem fogadta el, teljesen nyilvánvaló, nem fogadta el a tevékenységről szóló beszámolót, ez így pontos.

Ma már a globalizáció következtében is megváltozott, felértékelődött a legtöbb országban a felügyeletek szerepe. Így van ez nálunk is. A kormány ezért úgy döntött a befektetők védelme érdekében, hogy haladéktalanul törvényt alkot, amellyel bezárja mindazt a kiskaput, ami lehetővé tette a pénzügyi szervezeti ellenőrzési rendszert kijátszó ügyeskedők, megkockáztatom, bűnözők tevékenységét. Gyorsított eljárásban tárgyaljuk a törvényt, hiszen számunkra fontos a pénzügyi rendszer stabilitása, a visszaélési lehetőségek megszüntetése.

A jelenleg tárgyalt törvény az alábbi törvényeket módosítja: hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások, tőkepiaci törvény, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló, a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, két szövetkezeti törvény, az új 2001-es és a '92. évi I. törvény, illetve a közjegyzőkről szóló törvény.

Általánosságban elmondható, hogy az informatikai rendszer korszerű és biztonságos működésére vonatkozó követelményeket fogalmazza meg - megjegyzem, ma is van olyan bank, amely egyesülése után még mindig két informatikai rendszert alkalmaz. Szabályozza a pénzügyi rendszer szereplőinek ellenőrzési rendszerét, felhívja a figyelmet az anyacégek és kapcsolódó vállalatok egyidejű ellenőrzésére, illetve a hiányosság feltárásakor az utóellenőrzés fontosságára.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete vonatkozásában kicsit részletezem a fenti általános megállapításokat és a kapcsolódó javaslatokat.

Emlékeztetni szeretnék arra, hogy létrejöttekor magába olvasztatta, olvasztotta az Állami Pénztárfelügyeletet, az Állami Biztosításfelügyeletet, az Állami Bankfelügyeletet, az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletet, az Önkéntes Kölcsönös Biztosítási Felügyeletet. Az integrált szervezet hatásköre kiterjed a hitelintézetekre és pénzügyi vállalkozásokra, ennek megfelelően a biztosítási tevékenységre, a tőkepiaci tevékenységre, a magánnyugdíjra és magán-nyugdíjpénztári tevékenységre, a közraktározási tevékenységre, a kockázati tőkebefektetési területre.

(21.50)

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete folyamatosan vizsgálja például a pénzmosás, a bennfentesség, a tisztességtelen árfolyam-manipuláció tilalmára vonatkozó szabályok megtartását. Az elmúlt időszakban történt, a felügyelet tevékenységét is érintő társadalmi esemény, amely középpontba állította a vizsgálódást a pénzügyi szféra prudens működése vonatkozásában: gondolok itt a brókerbotrányként elhíresült eseményekre és a jelenleg kibontakozás alatt lévő ingatlanbefektetési szövetkezeteknek befizető és pénzüket egyelőre vissza nem kapó kisbefektetők tragédiájára.

A problémák vizsgálata arra az eredményre vezetett, hogy a pénzügyi rendszer biztonságos működése, az ügyfelek érdekeinek védelme több ponton megköveteli a hatályos jogszabályok felülvizsgálatát. Az ellenőrzési rendszer hatékony, óvatos és szakszerű továbbfejlesztésével, saját ellenőrzési mechanizmusának is önjáróvá tételével úgy kell működjön, hogy ne személyektől függően, hanem az előre lefektetett szabályok szerint működjön.

Emlékezetes, hogy a PSZÁF-ról szóló törvény 2000. április 1-jén lépett hatályba. Első engedélyeinek egyikével, a III/73041-11/2002. (IV. 4.) számon engedélyezi a K&H Equities Rt. és a K&H Bank Rt. közötti részleges ügyfélállomány-átruházási szerződést. A hírek szerint a vizsgálat tárgyává tett cselekmények már a kirobbanást megelőzően két évvel történtek; ezek elsősorban sajtóértesülések. Azt gondolom, nem történhet meg még egyszer, hogy a brókerbotrányhoz hasonló eset előforduljon Magyarországon. Ez véleményem szerint elkerülhető lett volna, ha az átfogó felügyeleti ellenőrzések után kellő, szigorú célvizsgálatot végeznek.

A másik nagy terület a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársasághoz kapcsolódik. Itt az üzletrész-átruházás kérdésköre merült fel. Emlékezetes a 12 állami gazdaság ügye, amelyeket az előző kormány 2000-es kormányhatározattal - tehát nem jogszabállyal - hozzásegített hozzájuk közel álló személyeknek. Megjegyzem: a Fejlesztési Bank 2002-ig hatalmas, mintegy 135 milliárd forintos veszteséget halmozott fel. Hogyan történhetett ez?

A Felügyelet független a vizsgálati programjának kialakításában, ennek megfelelően él, élhet az utó-ellenőrzési tervének meghatározásában. Kérdezzük, hogy miért nem emelte fel szavát, miért nem vette vizsgálati programjába a Magyar Fejlesztési Bank Rt. közvagyonnal történő óvatos gazdálkodását. Vagy miért nem emelt szót a 12 állami gazdaság szabálytalan üzletrész-átruházásánál? Függetlensége révén erre joga lett volna. Igen, hibázott a felügyelet többször is, és rossz ellenőrzési gyakorlatot folytatott, és hogy ezt ne tehesse meg - hiszen itt nem egy-egy személy felelősségéről, hanem több millió betétes védelméről van szó -, a rendszerbe a betétesek és befektetők védelme érdekében garanciális elemeket kell beépíteni.

A PSZÁF hatásköre kiterjed a teljes pénzügyi szektor szervezeti rendszerére, az egyes egységek működésére és személyi összetételére. Most nézzük meg közigazgatásilag, mi is a felügyelet. „ A kormány irányítása alatt működő országos hatáskörű közigazgatási szerv, felügyeletét a pénzügyminiszter látja el.ö - ez a törvény hatályos szövege. Az ezt megelőzően létező Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet szó szerint a kormány felügyelete alatt működő országos hatáskörű közigazgatási szerv. Nem nagy az eltérés, az alábbiakban elmondottak azonban nagyon lényegesen befolyásolták a szervezet tevékenységét és jogi jellegét.

A 2000. április 1-jétől hatályos törvény a célrendszerébe beemeli a jogelődök célrendszerét, hatáskörét, azonban a 4. §-t kiegészíti azzal, hogy „ közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helyeö. Ez a 2000. évtől, a hatályos PSZÁF-törvénytől van így. Az előző tíz évben megvolt a közigazgatási rendszeri fellebbezési lehetőség.

Számomra ez az alapvető probléma, és ez indokolja azt, hogy a szervezeti rend átalakítását támogatom, azzal a nem lényegtelen kitétellel, hogy teremtsük meg a felszólamlás lehetőségét közigazgatási eljárás keretében is, amelynek halasztó hatálya van, ne csak a bírói felülvizsgálatot tegyük lehetővé, ami nem eredményez ilyet.

Egyébként ma Magyarországon az összes közigazgatási szerv az 1957. évi IV. törvény szerinti eljárási kódex alapján működik, és mivel ez a javaslat személyes javaslat volt, erre vonatkozóan a szükséges módosító indítványokat a mai délután benyújtottam, hogy további véleményalkotási, véleményezési lehetőséget teremtsek.

Igyekeztem szakmai alapon megközelíteni a kérdést, azonban néhány ügyről szólni kell. A törvénytervezet benyújtása óta különböző vélemények hangzottak el a sajtó- és parlamenti megnyilatkozásokban. A Fidesz frakcióvezető-helyettese Székesfehérváron, a hozzájuk közel álló napilap szerint nemzetközi közvéleménnyel fenyegetőzött. Idézem: „ Ez valóban olyan lépés, amely a parlamenti demokrácia keretein túlmutat, s minden kétséget kizáróan határozott fellépést igényel.ö Szeretném jelezni, hogy a demokratikus működést most mi fogjuk visszaállítani. (Tóth István: Elhiszed ezt?)

Fontosnak tartotta a Magyar Köztársaság központi bankja is annak jelzését, hogy a törvénymódosítás súlyosan sérti a felügyelet függetlenségét. Kérdés: kitől független a felügyelet? A kormánytól, amelynek irányítása alatt kell dolgozni, esetleg a tevékenységet felügyelő pénzügyminisztertől? A Magyar Nemzeti Banktól biztosan.

Sajtóközleményt adott ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is, amelyben jelezte: a felügyelet független, és hatékony működését veszélyeztető törvényjavaslat kerül napirendre. Rögzítsük ismét: hatósági felügyeleti tevékenysége, vizsgálati programja tekintetében valóban független, de országos hatáskörű közigazgatási szerv, ezért nyilvánvalóan a kormánytól nem lehet független. Ezt Bárándy miniszter úr nemrég pontosan elmondta itt, a tisztelt Házban.

Miután a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai között szerepel, hogy támogassa a pénzügyi rendszer stabilitását és a prudenciális felügyeletre vonatkozó politika kialakítását, illetve annak vitelét, nem volt helyes a nyilvánossághoz fordulnia, pont a pénzügyi rendszer stabilitása érdekében. Ugyanez elmondható a PSZÁF-nyilatkozatról is.

Tisztelt érintett Szervezetek! Tisztelt Képviselők! Az a kérésem, hogy a szervezetek a törvények szerint tegyék dolgukat, mondják el véleményüket itt, a parlamentben, járuljanak hozzá, hogy a pénzügyi rendszer stabilitása fennmaradjon. A szocialista képviselőcsoport szerint a befektetők biztonsága és védelme érdekében az alábbi tennivalóink vannak.

Ki kell építeni a rendszerszerű, az óvatos felügyeleti tevékenységet szolgáló ellenőrzési és irányítási mechanizmust, ellenőrzéskor a cégcsoport minden szereplőjét ellenőrizni kell. A pénzügyi szektorba fektetett bizalom megtartása érdekében a legszigorúbb informatikai felhasználói működést kell biztosítani. A szervezet irányítási modelljét át kell alakítani ahhoz hasonlóvá, amit a nemzeti hírközlési hatóság esetében javasolt az Európai Unió, egyszemélyes vezetés és döntéshozatal helyett egy nagy tekintélyű, különböző szakterületek képviselőiből álló szakmai testületre van szükség. Ennek a testületnek az elnökét az Országgyűlés választaná, tagjait pedig a köztársasági elnök nevezi ki. A hivatal vezetője főigazgatóként köztisztviselő, és a miniszterelnök nevezi ki hat évre.

(22.00)

Fontos számunkra, hogy feladatai ellátásában továbbra is független felügyelet működjön Magyarországon. Azt gondolom, abban egyetérthetünk, a befektetőknek nem az a fontos, hogy személy szerint ki az elnök, hanem az, hogy milyen törvények szabályozzák a piacot, illetve a felügyelet munkáját.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
113 107 2003.12.01. 2:06  106-113

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Jelenlevők! A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének honlapján található információk alapján szerintem megállapítható, hogy a Kárpátia Hitelszövetkezet tisztségviselőinek megválasztásával kapcsolatban a felügyelet ellentmondásos határozatokat hozott, és az előzetes, tehát a megválasztáshoz szükséges engedélyt utólag adta ki.

A PSZÁF ez év június 26-alkotmánybírósági határozatában engedélyezte a május 30-án delegált tisztségviselők megválasztását.

(15.40)

Ezt követően, július 10-ei határozatában engedélyezte a július 1-jén kijelölt tisztségviselők megválasztását. A felügyelet tehát néhány napon belül ugyanazon hitelszövetkezet élén két-két igazgatósági és felügyelőbizottsági elnököt - egymástól függetlenül - is legitimált anélkül, hogy a kettősség kapcsán bármilyen formában észrevételt tett volna. A PSZÁF 2003. augusztus 4-ei határozatában felügyeleti biztost rendelt ki a hitelszövetkezethez, hivatkozva arra, hogy nincs legitim vezetés a hitelszövetkezet élén, per van folyamatban annak megállapítása végett, hogy kik a jogszerű tisztségviselők.

A határozat nem tesz említést arról, hogy két vezetés számára maga a felügyelet adott engedélyt. A cégbíróság felfüggesztette a tisztségviselők megválasztására vonatkozó bejegyzési kérelmeket. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény értelmében pénzügyi intézménynél vezető állású személy csak a felügyelet előzetes engedélyével választható meg, illetőleg nevezhető ki. Ez értelemszerűen azt jelenti, hogy a PSZÁF számára előzetesen bejelentést kell tenni, majd a felügyelet engedélye után kerülhet sor a megválasztásukra.

A kérdéseim: törvényesen járt-e el a felügyelet, amikor a pénzügyi intézmények tisztségviselőinek kinevezéséhez szükséges előzetes engedélyt utólag adta ki, és így történt-e? Mikor regisztrálta a PSZÁF, hogy két-két igazgatósági és felügyelőbizottsági elnök van megválasztva? Követett-e el mulasztást a PSZÁF vezetése a fenti engedélyek egyidejű kiadásával? Ha igen, akkor indult-e belső eljárás a felügyelet, illetve a felelősség megállapítására?

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
113 111 2003.12.01. 1:11  106-113

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy a PSZÁF informatikai rendszere kívánnivalót hagy maga után, hiszen ennek sokkal hamarabb ki kellett volna derülni. Egy korrekt belső ellenőrzési mechanizmussal szintén alá lehet ezt támasztani.

Én úgy ítélem meg, hogy törvényt is sértett a PSZÁF, hiszen a hitelintézeti és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény, nevezetesen amikor előzetes engedélyt utólag ad ki, azt gondolom, a befektetők bizalmát ingatja meg azzal, hogy ezt így valósította meg.

Azt is szeretném megemlíteni, úgy tudom, hogy a második bejegyzést az a Balázs László kérte, tagként és nem tisztségviselőként, aki a Baumag érdekeltségi körben vezető tisztségviselő, és a felügyeleti biztos az a Gura Éva, akit a Balázs-féle közgyűlés választott. (Az elnök jelzi az idő leteltét.) Kérem a pénzügyminisztert, felügyeleti jogkörében eljárva indítson vizsgálatot, és ha szükséges, felelősségre vonást kezdeményezzen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
114 458 2003.12.02. 2:10  425-487

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Nem olyan régen néhány kapcsolódó módosító indítványt nyújtottam be a sajátjaimhoz is, ezért a vitában elhangzottakra annyiban szeretnék reagálni, hogy a szervezeti rendszer egyértelműsége érdekében a pénzügyminiszter - ha úgy tetszik - belenyúlási lehetőségét kizárva a hatósági munkát tekintve, illetve azt a bizonyos negyedéves beszámoltatást, ami az anyagban szerepel, pontosítottuk annyiban, hogy a PSZÁF-hez került piaci, a pénzügyi szektort érintő vélemények továbbítása, ami a Pénzügyminisztérium munkáját segítené. Tehát ilyen megfogalmazás van, konkrétan nyilván ez megvan.

Ami elhangzott: személyekkel a vitában nem foglalkoztam, nem is nagyon akarok. Egyetlenegy megjegyzésem van: a parlament nem vizsgálja az elnök felelősségét, az én tudomásom szerint a rendőrség vizsgálja. Sajtóhírek szerint gyanúsítottként szerette volna már meghallgatni, amit az ügyészség nem engedett - ezt csak szerettem volna közbevetni.

Az ingatlanszövetkezetek kérdéskörével kapcsolatban: a Baumag-elnök, Balázs úr jelentette ki nem olyan régen a nyilvánosság előtt, hogy vizsgálta őket a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Az 1218/2003. számú határozatában le is írja; a Baumag Szövetkezettel szemben folytatott eljárás megszüntetéséről szól ez a határozat. Mindent rendben talált a felügyelet. Akkor kérdem én, hogy az a több tízezer betétes, aki most nagyjából 40 milliárdot követel, hol fogja érvényesíteni a kárát.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
120 210 2003.12.22. 0:21  205-223

MOLNÁR LÁSZLÓ, a költségvetési bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Miniszterelnök Úr! Az önálló képviselői indítványt a költségvetési bizottság megtárgyalta, és rövid vita után általános vitára alkalmasnak tartotta. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
120 214 2003.12.22. 2:04  205-223

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Miniszterelnök Úr! A köztársasági elnök úr a mai napon normakontrollra visszaküldte a befektetők, betétesek fokozott védelméről szóló törvényt. Alkotmányos joga a köztársasági elnök úrnak, hogy ezt megtegye. Az, hogy ennek a törvénycsomagnak része volt a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény, most derül ki a közvélemény számára, hogy milyen fontos csomag volt ez, amelyet az ellenzék egyszerűen lex Szásznak degradált. (Zaj, közbeszólások.) Arról van szó ugyanis, hogy több olyan törvény került ebbe a csomagba, ami a betétesek fokozott védelmét szolgálta, ami az intézményes garanciákat beépítette, ami a pénzmosással kapcsolatban megtette azt a lehetőséget, amiről most szólni kell, hogy 2004. március 31-éig végezhetik el az ügyfelek a banki azonosítást, illetve az adategyeztetést.

A kormány benyújtotta javaslatát, Rogán képviselő úr is benyújtotta a javaslatát. A helyzet az, hogy a rövidebb, amelyik csak a dátumot tartalmazza, az kapott többséget; minősített többségről van szó. Én azt hiszem, hogy az emberek, az állampolgárok érdekében meghoztuk azt a döntést, ami nem volt könnyű, hiszen részben politikai döntésről is van szó, de ahhoz, hogy békés, boldog karácsonya legyen több százezer embernek, a Szocialista Párt úgy döntött, hogy megtámogatja Rogán képviselő úr javaslatát. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
124 102 2004.02.19. 8:05  1-145

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A helyzet az, hogy én azokkal értek egyet, akik azt mondják, hogy a gazdaság jó irányba megy, de azért nincs okunk a túlzott hurráoptimizmusra. (Tóth István: Nana!) Azt, hogy jó irányba fordult a gazdaság, azt hiszem, hogy az elmúlt órában elmondott statisztikák bizonyítják, emiatt szerintem kár közbekiabálni.

Én azt gondolom, hogy magunkkal azért őszinték lehetünk, és meg kellene nézni azt is, hogy hogyan alakulhatott ki az a helyzet, ami ma a magyar gazdaságban van, mitől van az, hogy két zárszámadási évben kell helyre tenni 900 milliárd forintot, mi történt (Tóth István: Kiloptátok! - Dr. Magda Sándor: Magatokból indultok ki! - Az elnök megkocogtatja a csengőt.) az előző kormány időszakában, és ezek után lehet gazdaságpolitikai stratégiáról beszélni.

Az, hogy az Orbán-Torgyán-kormány nem hitt abban, hogy 2004-ben az Európai Unióhoz lehet csatlakozni, teljesen nyilvánvaló, hiszen költségvetésen kívülre vitt közel ezer milliárd forintot, asztal alá vitte - nem ellopta, én ezt nem mondom, ön mondta, kedves fideszes képviselőtársam -, nem hitt abban, hogy az Európai Unióhoz ilyen hamar fog csatlakozni ez az ország, hiszen nem vállalta volna annak az ódiumát, hogy a könyvvezetést két év alatt rendezni kelljen. Most ennek isszuk a levét, csak ezt nem tudja a magyar lakosság, mert a Fidesz tematizálja a sajtót (Derültség a Fidesz soraiban.), és folyamatosan olyan féligazságokat mondanak, amiket így is lehet érteni meg másként is. (Dr. Fónagy János: Folyamatosan az M5-ről beszél, amit viszont a költségvetés intéz - logikus! - Az elnök csenget.) Tisztelem önt, Fónagy képviselő úr, két percben egész nyugodtan reagálhat. (Birkás Tivadar: A költségvetési hiányt is mi számoltuk el! - Az elnök ismét megkocogtatja a csengőt.)

Szóval, attól a beruházás nem lett olcsóbb - ha már útépítésről beszélünk, Fónagy képviselő úr időszakában is volt ilyen -, hogy költségvetésen kívülről finanszíroztuk, verseny nélkül, közbeszerzés nélkül. Ez volt az első Európai Unió felőli kritika, amit az Orbán-Torgyán-kormány felé megfogalmazott, és emiatt kellett most a megszorító intézkedéseket is részben megtenni. Én nem vitatom azt, hogy a 900 milliárd mellett a fedezet nélküli, nagyjából 300-320 milliárd az első száz napban elment. Igen, oda akartuk adni. Nagyjából sejteni lehetett, hogy a teljes fedezete nincs meg ennek, de a számok akkor mást mutattak.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a kormányváltás időszakában a gazdasági munkacsoportban, költségvetési munkacsoportban átnéztük mi is a dolgokat. Egészen más számok voltak, mint amik úgy csontvázként kidőltek a szekrényből, és akkor szembesültünk azzal, hogy bizony az NA Rt.-nek mekkora adóssága van, az AKA Rt.-nek mekkora adóssága van, az MFB Rt.-t hogyan kell konszolidálni, és lehetne sorolni. Az útépítésekkel kapcsolatban nagyjából 400 milliárd forintot kellett helyre tenni.

Mit tett az előző kormány a tekintetben - ha már itt szóba került a mezőgazdaság -, hogy az exportorientáció helyett... Az köztudott, azt nem akarom mondani, hogy a belső fogyasztás felé fordult ez a kormány, és gerjesztette a sertés-, a marha- meg mindenféle állattenyésztő területet a termelésre, mert hiszen akkor ő is fedezet nélküli csekket állított ki. Hiszen ha megtanította volna pályázni, hitt volna egyáltalán az európai uniós csatlakozásban, akkor az előző kormány foglalkozott volna azzal, hogy szerveződjenek össze azok a gazdák, akik szórványban termelnek, nem figyelnek a piacra, nem keresik a piacot. Tészek, bészek vagy bétek alakulása ez időszakban is lehetett volna, hiszen az Európai Unió már akkor jelezte, hogy ezeket a szerveződéseket komolyan veszi, és hogy ezekkel a nagyobb szervezetekkel lehet tárgyalni. Akkor nem lett volna ilyen probléma: nemzetközi lánchoz beszállítani, kisparaszti gazdaságból mikor fognak néhány mázsa paprikát megvásárolni, tessék már megmondani?! Majd ha összeállnak, és az egész láncnak több tonnában tudják elszállítani, ekkor versenyképes mezőgazdasági piacgazdálkodásról lehet beszélni. De ez nem szocializmus, nincs, aki helyettük megmondja, hogy merre és mit kell termelni - ebben van óriási felfogásbeli különbség!

Mit tett még az Orbán-kormány? Ösztönözte a lakásépítést; teljesen normális módon fontos, hogy a fiatalok, pályakezdők lakáshoz jussanak, ezzel nekem semmi problémám nincs. A problémám azzal van, hogy míg 2000-ben 190 milliárd forint volt az állam kötelezettsége a kedvezményes kamatozású kamatfeltételeknél, ez 2003 végére elérte az 1500 milliárdot, és közben önök azt mondják, jajong mindenki, hogy milyen óriási az államháztartási hiány, és mekkora a költségvetési mínusz. Persze, két év alatt ezer milliárd forintnyi összeg ment ki támogatásként.

És persze hogyan működött ez a lakásszektor? Ez úgy működött, hogy akkor még 30 millióig lehetett hitelt felvenni, a saját erőt összehozták. Itt nem a kis, 4-5 millió forint hitelállománnyal rendelkező, tényleg az állandó lakás megszerzéséért dolgozó kisemberekről beszélünk e tekintetben, hanem azokról, akik három-négy lakást vásároltak, a három-négy lakás három év alatt az albérleti díjból kiforogta a következő saját erőt, ezt is fölvette, és bizony ez gerjesztette. És ez nem túl nagy csoport, amely ezt a lakásállományt ilyen értelemben üzletszerűen forgatta.

(13.00)

Változtatni kellett, és meg vagyok róla győződve, hogy ezen tovább kell finomítani, különösen azért, mert ma is, ha 5 millió forintos hitelt nagyjából tízéves futamidőre valaki felvesz, annak a törlesztő részlete 55 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy ebből az állami támogatás 22 ezer forint minden lakás után. Akkor hol van itt még mindig az esélyegyenlőség a fiatal, pályakezdő családalapítónak?

Szeretném még megjegyezni - még csak az első oldalamat mondtam el, de láttam az időjelzést, egy picit felborult, itt nagyon sokan sok mindent elmondtak már - a költségvetés kapcsán: 2001-ben önök a Fejlesztési Bankon és a Postán keresztül nagyjából 7-8 százaléknyi mínuszt kivittek, egyszerűen a költségvetésben nem szerepelt. Ezeket kellene a társadalomnak elmondani! És akkor még nem is beszéltünk a gazdaságpolitika külső-belső környezeti viszonyrendszeréről, a Nemzeti Bank felelősségéről, s a többi, de ezt valószínűleg majd kétpercesben mondom el.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
132 2 2004.03.17. 4:38  1-4

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Parlament! Kedves Képviselőtársaim! Elérkezett az idő, amikor a parlamentben is szólni kell az ingatlanszövetkezetek körül kialakult helyzetről. Békéscsaba egyéni országgyűlési képviselőjeként az utóbbi hetekben egyre több telefont és levelet kapok; ma az országban közel 30 ezer ember keresi a reményt, mert nem lát esélyt pénze visszaszerzésére.

A kisbefektetők vagyonvédelme érdekében soron kívül kezdeményeztük, hogy a költségvetési és pénzügyi bizottság tárgyalja meg önálló napirendként a kialakult helyzetet. A vitát követően azt a javaslatot tettük, hogy kérjük fel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, vizsgálja meg annak lehetőségét, korábbi álláspontját is felülvizsgálva, kinevezhető-e felügyeleti biztos a Baumag Befektetési Szövetkezet tagjai vagyonának védelme érdekében. Másodsorban azt kezdeményeztük, hogy az ügyészség, miután közvetlen felügyelete alá vonta a nyomozást, soron kívül vizsgálja meg, a Baumag Befektetési Szövetkezet tagjai vagyonvédelme érdekében van-e lehetőség arra, hogy a szövetkezet vagyonát zárolják. Harmadik javaslatunk volt, hogy a költségvetési bizottság vizsgálja meg, milyen további intézkedések hozhatók a szövetkezet vagyonvédelme érdekében. Ezt a pontot azért kértük, mert a 2003 júniusában szabályosan kezdeményezett ellenőrző albizottsági összehívási javaslatunk ellenére Font elnök úr nem hívta össze az albizottságot. Nos, ennyit az MDF frakcióvezető-helyettesének demokráciafelfogásáról, jogkövető magatartásáról és a Baumag-károsultak problémái iránti érzékenységéről. Javaslatunkat a költségvetési és pénzügyi bizottság nem fogadta el, ezért fordulok most az Országgyűléshez.

Tisztelt Országgyűlés! A kialakult helyzetet a 2001. január 1-jén hatályba lépett, az Orbán-Torgyán-kormány javaslatára a tisztelt Ház által elfogadott új szövetkezeti törvény teremtette meg. Ettől kezdve több, úgynevezett befektetési szövetkezet alakult, és ettől kezdve a szövetkezeti üzletrész, a részjegytőke és a tagi kölcsön fogalmai keveredtek, illetve szándékosan keverték azokat össze. Az emberek többsége egy-egy szerződés aláírásakor azt sem tudta, milyen szerződést ír alá; egy dolgot tudtak: sokkal magasabb kamatot fognak kapni, mint amit a bankok ajánlanak. Ez nagy hiba volt.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete észlelte a problémát, és azt nyilatkozta 2001-ben a Pénzügyminisztériumnak, hogy tartalmában a szövetkezetek kimerítik a hitelintézeti törvényben definiált betétgyűjtés fogalmát, viszont ezt tagi kölcsön formájában teszik, és ez a szövetkezeti törvény hatálya alá tartozik, ezért nem tettek semmi érdemlegeset az ügyben. Ez nagyon nagy hiba volt véleményem szerint. (Dr. Veres János megérkezik az ülésterembe.) Most pedig az emberek félnek, aggódnak, nem tudják, hová forduljanak, nem tudják, mi lesz a pénzükkel. Pereket kezdeményeznek, de nem látnak be a szövetkezet könyveibe, és féltik a felhalmozott vagyont, amiből nekik is jussuk van. Segítséget várnak tőlünk. Azt várják, hogy óvjuk meg a tőkerészüket, ne engedjük, hogy ügyeskedők hordják szét.

Ezért most innen kérem a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, vizsgálja meg annak lehetőségét ismét, hiszen törvény szerint az ő joga és kötelessége, hogy vita esetén eldöntse, felügyelet alá vonja-e a szervezetet vagy sem; tehát vizsgálja meg, hogy a Baumag-szövetkezeteket - minimum három van: az általános befektetési, a stratégiai és a vagyonkezelő; az emberek nem tudják, hova szerződnek, csak szövetkezetet látnak - tartalmuk szerint felügyelete alá tudja-e vonni. Amennyiben ezt meg tudja tenni, akkor felügyeleti biztost is ki tud nevezni. Illetve kérem az ügyészséget, amennyiben az első pont nem teljesül, vizsgálja meg annak lehetőségét, zárolható-e a szövetkezeti vagyon a tagok vagyonvédelme érdekében.

Remélem, találunk megoldást a felvetett problémákra. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
139 256 2004.04.05. 7:26  247-271

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Elnök Asszony! Miniszterelnök Úr! Először is engedjék meg, hogy elnézést kérjek mindazok miatt, akiket képviselőtársam az imént megsértett, mivel nincsenek jelen. (Tállai András: Mi nem igaz belőle, azt mondd meg!) Másodsorban pedig szeretném elmondani Font képviselő úrnak is, hogy Békéscsabán van egy olyan nevezetű kiskocsma, amit úgy hívnak, Jobb mint otthon. Ilyen beszédért ott már ajtót mutatnak.

Ugye, azt a törvényt, amiről most beszélünk, egyszer már megtárgyaltuk. Az Alkotmánybíróság az átmeneti és zárórendelkezéseit hatályon kívül helyezte, illetve az egészet nem léptette életbe. Én ilyen tónusban, mint Répássy úr, nem tudok beszélni, nem is akarok, ez nem idevaló.

(19.50)

Miről szólnak a tények? A tények arról szólnak, hogy a kormány 2003. október 29-én megtárgyalta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének beszámolóját, és azt nem fogadta el. Nem fogadta el azért, mert olyan hiányosságokat talált a munkában, a belső gazdálkodásában, az együttműködés hiányát a kifelé való kapcsolatokban... (Font Sándor: Honnan tudod? Ez kormányülés volt!) Kormányülés volt, erről megjelent sajtótájékoztató, Font képviselő úr, ha olvasta volna, akkor ön is tudná.

A kormány döntött arról, hogy törvénycsomagot kell a parlament elé terjeszteni. Ebben a törvénycsomagban mindazokat a tételeket és mindazokat a törvényeket módosítani kívánta, amelyek az elmúlt években problémát okoztak, gondolok itt az informatikai, a belső ellenőrzési rendszerre, azokra a hiányosságokra, ami miatt a Magyar Fejlesztési Banknál 135 milliárdos hiány keletkezhetett úgymond. (Zaj.)

Vagy mondhatnánk azt, hogy 2002 áprilisában a K&H Bank és az Equities átruházási szerződését látja, és jóváhagyja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Ennek ellenére nem vizsgálja a K&H leánycégeit, pedig kellett volna, mert akkor nem lett volna az a bizonyos botrány, amiről ön az imént beszélt. A lényeg azonban, hogy nem fogadta el, tehát törvényt alkottunk. Ebben a törvényben a hitelintézeti, a tőkepiaci törvényeken, a szövetkezeti törvényeken, illetve mindazon, ami a prudenciális pénzügyi szektor működését segíti, változtattunk.

Az elmúlt időszak bennünket igazolt sajnos: néhány olyan kérdés, ami az ingatlanszövetkezetek körül most került napvilágra, bizonyítja, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete nem úgy járt el, ahogy az adott körülmények között neki független felügyeletként el kellett volna járnia. Ennek megfelelően történhetett az, hogy 2001-től olyan betétgyűjtések történtek, amelyek a hitelintézeti törvénnyel ellentétesek, és ezt az akkori pénzügyminiszter meg is írta.

Az ellenzék folyamatosan riogatott, nemzetközi közvéleménnyel fenyegetőzött, emlékeztetőül a Fidesz frakcióvezető-helyettesének november 1-jei nyilatkozatára, és begyűjtötte elvtársaitól, elvbarátaitól a nemzetközi porondról... (Derültség és közbeszólások az ellenzéki sorokban.) Begyűjtötték, így van, képviselőtársam, azokat a nyilatkozatokat, amelyeket lobogtatni lehetett itt, Magyarországon.

Miért is kell személyi kérdésekről beszélni? Mi nem arról beszéltünk, folyamatosan a törvény módosításáról. A mi részünkről nem hangzott el semmilyen vonatkozásban sem Szász, sem Magyar, meg nem tudom én, milyen név. Az viszont az elmúlt időszakban kiderült, különösen a Kárpátia Hitelszövetkezet téma kapcsán, hogy bizony olyan hiányosságok vannak a pénzügyi felügyelet háza táján, amiket kezelni kell.

Ez a nagy tekintélyű egyszemélyi vezető, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke olyan engedélyeket adott ki egy hitelintézet részére, ami azt tette lehetővé, hogy egyidejűleg két igazgatóságnak legyen engedélye, két felügyelőbizottsági elnöknek legyen lehetősége, arról nem is beszélve, hogy ez év januárjától gyakorlatilag majd két héten keresztül nem volt felügyeleti biztosa.

Lehetséges azonban, hogy talán így jobb is volt, hiszen az elmúlt fél évben, 2003 második félévében a Szász Károly által kinevezett felügyeleti biztos, dr. Tihanyi, aki korábban termelőszövetkezeti elnök volt, meg állattenyésztési kft.-t vezetett - egyébként mindkettőt felszámolták -, ez a felügyeleti biztos több mint százmillió forint hiányt, tőkehiányt idézett elő ennél a szövetkezetnél. (Végh László közbeszól.) Ennél a szövetkezetnél, Végh képviselő úr, megtörtént az, hogy úgy szállították le a tőkét, hogy több mint 50 százalékát elvesztették a vagyonuknak a hitelezők, a betétesek.

Nem történhet meg még egyszer, hogy a betétesek, akik jóhiszeműen beviszik a pénzüket egy hitelintézetbe vagy akár egy betétgyűjtő szövetkezetbe, ne tudják visszakapni. Éppen ezért, amikor az elmúlt évben különböző hitelezési akciókra a felügyeleti biztos jóváhagyólag áment mondott, akkor a Baumag-kisbetétesek pénze került veszélybe, és látszott, hogy vonják ki különböző csatornákon. Ezt nem vette észre a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vezetése.

Mi úgy gondoljuk, hogy az a törvény, amelynek a hatályba léptető rendelkezése az (1) és (2) bekezdés hiányosságait kiküszöbölve most önök elé, a parlament elé kerül, orvosolni fogja mindazokat a problémákat, amelyek a betétesek védelmében fennállnak.

Kérem az ellenzéki képviselőket is, hogy támogassák a törvénytervezetet. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 210 2004.05.10. 2:03  209-213

MOLNÁR LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési és pénzügyi bizottság délelőtti ülésén meghallgatta a miniszterelnök úr kérésére Farkas István közgazdász urat, aki a befektetők, betétesek védelmével kapcsolatos 2004. évi XXII. törvény kapcsán a felügyeleti tanács elnöki posztjára van jelölve.

Emlékeztetőül szeretném elmondani, ez a helyzet úgy alakult ki, hogy 2003 őszén a kormány nem fogadta el a PSZÁF beszámolóját, különböző problémák kapcsán felvetődött a szervezet átalakítása. (Moraj a Fidesz soraiban.)

(18.20)

A demokratikus átalakítás és a demokratikus vezetési rendszer lehetővé tette (Derültség az ellenzéki oldalon.), hogy az egyszemélyi vezetést felváltsa a testületi vezetés, ennek megfelelően került jelölésre (Zaj az ellenzéki oldalon.) - Répássy képviselő úr is tudja, hogy ennek megfelelően került jelölésre - Farkas István úr.

A délelőtti meghallgatáson az ellenzék igen mélyreható és nagyon szemtelen kérdéseket is feltett (Felzúdulás az ellenzéki oldalon.), amelyeket vissza is kellett utasítani. Ennek ellenére bizonyította szakmai felkészültségét a jelölt úr, bizonyította azt, hogy a közigazgatásban jártas, felkészült a pénzügyek, a tőkepiac, a nyugdíjpénztár területén és minden területen, ahol eddig dolgozott. Az elmúlt időszakban mintegy húsz évet pénzügyi területen töltött. Ezért a költségvetési bizottság többsége úgy ítélte meg, hogy alkalmas erre a feladatra, és javasolja a parlamentnek, hogy válassza meg elnöknek.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
157 188 2004.06.07. 2:11  187-190

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Mára szinte minden befektetési szövetkezet befejezte működését, a legnagyobb létszámú károsult, a Baumag szövetkezet új néven az Agenda-H érdekkörébe tartozik. A felszámolás alatt lévő Baumag Stratégiai Szövetkezet mintegy 170 millió forinttal tartozik az adóhivatalnak is. Lát-e esélyt arra, hogy ez valamiképpen megtérüljön? Van-e más ingatlanszövetkezetekkel szemben is APEH-követelés, és mi az elképzelésük annak behajtására? A követelések között meghatározó a sok-sok ezer kisbefektető igénye, amely kamataival együtt közel 40 milliárd forintot tesz ki.

A kialakult helyzetet véleményem szerint az Orbán-Torgyán-kormány idején a tisztelt Ház által elfogadott új szövetkezeti törvény és az előző Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a joggyakorlása, jogalkalmazása teremtette meg. Ettől kezdve ugyanis több befektetési szövetkezet alakult, és ettől kezdve a szövetkezeti üzletrész, részjegytőke és a tagi kölcsön fogalmai keveredtek, illetve szándékosan keverték azokat össze. Az emberek többsége egy-egy befizetéskor azt sem tudta, hogy milyen szerződést ír alá, egy dolgot tudtak csupán, hogy sokkal magasabb kamatot fognak kapni, mint amennyit a bankok adnának. Ezektől az emberektől magas hozamot ígérve, többek véleménye szerint őket megtévesztve, tévedésben tartva és nekik kárt okozva - ez a csalás hármas tényállása - csaltak ki pénzt a Baumag Stratégiai és a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezet vezetői. A felszámoló a sajtóhírek szerint feljelentette Balázs Lászlót, a Baumag-birodalom vezetőjét, miután nem kapta meg a szükséges mérlegadatokat kiegészítő mellékletet és tárgyieszköz-leltárt.

Kérdezem államtitkár urat, hogy mit tesz ebben a helyzetben a Pénzügyminisztérium, az adóhivatal és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének új vezetése.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
160 284 2004.08.27. 1:56  263-391

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Békéscsabai egyéni képviselőként mindenképpen hozzá kell szólnom itt az elején és leszögezni azt, hogy én egyébként két éve privatizációpárti vagyok. Pont azért is mondom, mivel ahogyan a Bábolna Rt. privatizációja történt, azzal sem békéscsabaiként, sem gazdasági emberként nem tudok egyetérteni. Kifejezetten a békéscsabai gyárra vonatkozó rész, amit én érintek.

Nyilvánvalóan az, ahogyan a kilencvennyolc egész nem tudom, hány százalékos állami tulajdon befolyásolja a piacot, egy előzetes Hajdú-Bét, egy Pick Szalámi Rt.-hez kapcsolódás, illetve az a mód, ahogy egy új társaságot hoz létre, otthagyja a kiürített gyárat, és ezt privatizáció vagy nyílt versenytárgyalási formában értékesíti, számomra elfogadhatatlan. Éppen ezért képviselőtársammal, másokkal kezdeményeztünk bizonyos lépéseket, ennek megfelelően a kormány felzárkóztatási tanulmányt készít a térségre. Remélem, hogy ennek eredménye is lesz.

Azt tartom fontosnak, amit Szalay képviselő úr elmondott az arányszámokról: 40 százalék a foglalkoztatás, 30 százalék a termelő, és az ár 30 százalék. Ez azt is jelenti, hogy bármilyen az eszközértéke ennek a gyárnak, az 1200 fő legalább 80 százalékának foglalkoztatása garancia legyen az állam oldaláról, és bízom abban, hogy a későbbi tanulmány erre lehetőséget is fog adni.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 104-108 2004.09.21. 9:51  17-149

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót. (A mikrofonja nem működik.)

ELNÖK: Egy pillanat türelmet kérek, képviselő úr!

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Nem hallatszik?

ELNÖK: Nem hallatszik. Munkatársaink rögtön a segítségére sietnek, és kérem, hogy induljon újra a képviselő úr hozzászólási idejének számlálása. (Megtörténik. - Kézi mikrofont helyeznek Molnár László elé.)

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Jegybankelnök Úr! Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Én egy más megközelítésben, nem a monetáris politika közvetlen eszközrendszeréről szeretnék beszélni. Ez azért lehet egy picit meglepő, mert a költségvetési bizottságban a jegybankelnök úr, illetve Auth alelnök úr egészen érthetően kifejtette, hogy ez bizony a monetáris politika eszköze.

Miről is van szó? A költségvetési bizottságot közvetlenül megelőzően egy napilap azzal foglalkozott, hogy logisztikai központot kíván a Magyar Nemzeti Bank építeni, és ez a logisztikai központ mintegy 12 milliárd forintba kerül, és különböző vélemények hangoztak el erről. Ezután kezdtem megnézni a jegybank beszámolóját, a 2001., 2002. és 2003. évre vonatkozó üzleti jelentést, illetve a felügyelőbizottság jelentését. Meg kell mondanom, hogy a felügyelőbizottság elég egyértelműen fogalmazott a tekintetben, hogy nem helyes az igazgatóság, illetve a Nemzeti Bank vezetésének döntése. Az nem derült ki pontosan, hogy milyen szinten hozták ezt a döntést.

Tehát arra voltam kíváncsi, hogy mi egyéb dolgot művel még a Magyar Nemzeti Bank, ami a monetáris politikához nem kapcsolható közvetlenül, és akkor erről adnék egy kis ízelítőt az én olvasatomban, hogy hogyan is kellene kezelni a beruházásokat, egyrészt a közbeszerzési, másrészt pedig az üvegzsebtörvény figyelembevételével.

A Magyar Nemzeti Bank részvénytársaság. A részvénytársaság... - egyrészt a cég nevét, ezt nem kell bejegyezni a cégnyilvántartásba, másrészt a részvénytársaságot mint rt.-t nem kell megjeleníteni a cégnévben, de a Nemzeti Bankról szóló 2001-es törvény elég világosan fogalmaz, amely azt mondja, hogy az abban a törvényben nem szabályozottak kivételével a gazdasági társaságokról szóló ’97. évi törvény az irányadó.

A gazdasági társaságokról szóló törvény pedig nem mondja azt, hogy meg kell kerülni a közbeszerzést, és azt sem mondja, hogy az adófizetők pénzét az állam tulajdonával eljárva úgy használják fel, ahogy ők jónak látják. Nem mondom, hogy rosszul közelítik meg, de azért a törvényes kereteket szerintem nem tartja be a Magyar Nemzeti Bank e tekintetben.

A vita arról szól, hogy a monetáris politika része-e a beruházás, része-e az, hogy a központi bank előtt állnak az autók, nem tudják kiszolgálni megfelelő időben az ide érkezőket. Azt gondolom, hogy ahogyan a Nemzeti Bankról szóló törvény fogalmaz, akkor ide kell hozni a parlament elé ezeket a gondokat, és azért elevenítem fel most a jegybankról szóló törvényt, hogy ne csak a jegybank ismerje egyik olvasatban, hanem a képviselők is próbálják értelmezni azt, hogy hogyan is látom én ezt a kérdést.

 

(13.00)

 

Abban nincs vita, hogy független a Magyar Nemzeti Bank a monetáris politika alakításában, a központi banki szerepében, a szabályozó szerepében, a deviza, az ehhez kapcsolódó banki műveletek... - és ebben a tárgykörben a monetáris politika alakítását nézve, érmekibocsátás, bankjegy és néhány olyan kérdés, amit már említettem.

De mit is mond a törvény a monetáris politikával kapcsolatban? Először is: meghatározottan, elsődleges cél szolgálatában kell tevékenykednie. Ez - a következő szakaszokban taglalja - az eszközöket, a pénz- és hitelkínálatot, valamint a pénz- és hitelkeresletet befolyásolja. A monetáris politika eszköze már egy következő; én próbálom úgy összeollózni ezeket a mondandókat, hogy a közbe-közbeszúrt, 2001-ben hatályba lépett törvény érthető is legyen a köznép vonatkozásában, tehát az egyszerű ember megértse, hogy miről is vitázunk, és hogy itt nem személyek elleni küzdelem folyik, hanem azoknak a törvényességi kereteknek a betartása jelent problémát, amelyeket ellentétes oldalról másképpen nézünk. A monetáris politikát az MNB az alábbi eszközökkel valósítja meg - nem teljes körű a felsorolás -: számlavezetési körben betétet fogad el, nyílt piaci műveleteket végez, értékpapírt bocsát ki, árfolyamot, kamatot befolyásol, értékpapírt számítol le, szabályozza a kötelező tartalékot, egyéb jegybanki eszközöket alkalmaz.

Kedves Jegybankelnök Úr! A beton és a malter nem monetáris politikai eszköz. A beruházás, annak a tervezése, az előkészítése, a kivitelezés szervezése nem ebbe a törvénybe tartozik. Éppen ezért nagyon szeretném, hogy a következő időszakban valamikor - és én éppen ezért a 2003-as évről szóló jelentés beruházásra vonatkozó részét illetően azt vetem föl - tekintsük át az önök által kezdeményezett beruházásokat, nézzük meg a háttérszervezeteket. És most az öt vagy hat cég közül nem azokról szeretnék beszélni, amelyek értékpapírral, tőzsdei műveletekkel foglalkozik, tehát amely szerintem a monetáris politika eszközrendszeréhez tartozik, hanem azzal szeretnék foglalkozni, amelyik nem.

Ilyen vonatkozásában én azt gondolom, ide tartozik az üdülési és jóléti szolgáltató kft. - amelynek a tulajdonosi szerkezetét megnézve, ha jól emlékszem, nemcsak nemzeti banki tulajdon van benne, most nem akarok részletekbe belemenni -, de azt gondolom, hogy a pénzverő részvénytársaság és a pénzjegynyomda sem kifejezetten a monetáris politika eszköze, hanem ezek gyárak, üzemek. Az üzemben lévő termék természetesen a monetáris politika eszköze, de az indifferens, hogy hol nyomják az érméket, és honnan hozzák a papírt, mert gondolom, hozzák a papírt, nem a Diósgyőri Papírgyárban állítanak csak elő pénznyomáshoz szükséges papírt, és évekkel ezelőtt itt is volt egy 4-4,5 milliárdos fejlesztés.

Tehát mindezeket, amiket a költségvetési bizottságban én felvetettem, és nem kaptam rá megnyugtató választ, hozom a plénum elé. Döntsük el együtt, hogy ez része-e a monetáris politikának vagy nem. Amennyiben úgy ítéli meg a parlament, hogy nem része, akkor ennek a korlátozó záradékát az önök által készített beszámolónál tegyük meg, ezt a részét nem elfogadva módosítsuk megfelelőképpen az idevonatkozó törvényt. Hangsúlyozom, és nagyon aláhúzom: nem a függetlenségükről, nem a monetáris politikáról és nem is az általam monetáris politikához kapcsolt eszközök használatáról beszélek, hanem - ha kicsit profán is a hasonlat - a betonról és a malterról.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 40 2004.09.28. 2:06  19-45

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ahogyan a miniszteri expozéban is hallottuk, a pályakezdők, a fiatal házasok lakáshoz jutásának egyik jelentős vagy fontos lehetősége szervezetileg a lakásszövetkezeti rendszer.

A magam részéről az elhangzottakhoz is kapcsolódva a lakásépítő szövetkezeti oldalt szeretném hangsúlyozni. Az önszerveződéssel saját lakás létrehozása, jogi személyi keretek között olyan lehetőséget jelent, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni. Építőszövetkezetként nagyjából 400 lakást építettünk hat év alatt a nyolcvanas évek elején, amelyek utána átalakultak társasházzá. Véleményem szerint ennek ez a normál rendje. Ezek csoportos, korszerű lakóházak, ma lakóparkoknak hívják őket. Azt gondolom, hogy egyfajta piaci szegmens, amely ezzel élni tud.

A történet másik része, amikor a társasházközösséget megelőző, úgynevezett építőközösséget vetem össze az építőszövetkezettel. Polgári jogi társaságként nem tudja azokat a kedvezményeket, lehetőségeket - mások már bővebben kifejtették ezt - igénybe venni, amelyek lehetővé teszik az építőszövetkezetnél az önálló lakás olcsóbb kialakítását. Én erre teszem a hangsúlyt, hogy saját maguk tudnak megbízni műszaki ellenőröket, felelős kivitelezőket.

Még egy gondolatot mondanék a gazdálkodásról. Én már megtettem a módosító indítványaimat, és a gazdálkodásban is nagyon fontos, hogy ne csak épületenként, hanem lakásonként is különítsük el a nyilvántartást, illetve évente számoljon el az adott (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) lakóval a szövetkezet vezetése.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
174 62 2004.10.13. 11:39  57-77

MOLNÁR LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy egy úgynevezett számviteli kérdéssel kezdjem, amelyen keresztül szeretném bemutatni, hogy mitől is érdekes, mitől is színes, miért fontos a számviteli törvény módosítása, mit tudunk ezzel elérni, mi az a kérdéskör, amelyre igenis választ kaphatunk.

A számviteli kérdés... - a döntvénytárakban ismert, a CD-tár kiegészítő részeként alkalmazandó. A számviteli kérdésem így szól: tegnap este, amikor készültem a hozzászólásomra, akkor felvetődött bennem, hogy vajon hova kell könyvelni az ÁPV Rt.-től a Magyar Fejlesztési Bankhoz ingyenesen kerülő részvénytársaságok részvényeit, ha az ingyenes vagyonátruházásról a 2045/2001-es határozat rendelkezik. A kérdés az, hogy az MFB számvitel-politikájában hogyan rögzítette, befektetési céllal vagy továbbértékesítési céllal történik ez a vásárlás, még akkor is, ha a kormány rendelkezik erről. Mert ha éven belül történik továbbértékesítési céllal, akkor a forgóeszközök között, a 3-as számlaosztályon tartjuk - igazán nem is a tulajdonosa, hanem egy továbbértékesítő bizomány -, ha pedig megtartani szándékozunk, és ez szerepel a számvitel-politikánkban, akkor a befektetett eszközök között egyáltalán nem mindegy, hogy ezt hova tesszük. Egyáltalán nem mindegy, hogy a nemzetközi jogrend erről mit mond, hiszen az összehasonlíthatóság, átláthatóság mint fontos számvitel-politikai alapelv, itt is megjelenik.

De hadd tegyek fel még egy kérdést, és ez túlmutat a szabályozáson. Vajon akkor hova könyvelheti az a társaság, amelyről a kormányhatározat nem szól, összegszerűséget ugyan megállapít, és, mondjuk, értékpapír-forgalmazási joggal sem rendelkezik - ez abban az időben az MFB Proxi volt. Itt a képviselőcsoport részéről számviteli szakemberek ülnek, ezt azért vetem fel, mert néhány érdekesség szerepel a módosításban. Ennyit a száraz számvitelhez. Én azt gondolom, hogy ez sokkal inkább gazdaságpolitikai kérdés, mint számviteli.

A történeti múltban vissza kell menjünk a 2000. márciusi lisszaboni Tanács-üléshez, amely rögzítette, ötéves periódusban, hogy a csatlakozó tagállamoknak hogyan, miképpen kell majd 2005-ben, illetve 2007-ig opcióval kifuttatva a számviteli szabályozását módosítani. Az alapcél: a tőkepiac hatékony és költséghatékony működéséhez történő hozzájárulás, a befektetők védelme, a pénzpiacon a bizalomerősítés volt.

2003 júniusában a Bizottság elkészítette az úgynevezett “Jövő útjaö programot, közleményben jelentette meg; az egyes számviteli standardoknak, nevezetesen a nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően azt a programot kell végrehajtani, amelyet az Európai Unió megfogalmaz a “Jövő útjaö cselekvési programban.

 

(11.50)

A 2000. évi C. törvény módosításával gyakorlatilag kibontottunk egy fontos alapelvet, a valódiság elvét, ekkor rendeztük a cégértékelést, a tárgyieszköz-értékelést, ennek elszámolását az eredménykimutatásban és a többi. Most annak a lehetősége van előttünk, hogy az összemérhetőségnek megfelelve, jogharmonizációs feladatunkat teljesítve gyakorlatilag a magyar számviteli elszámolási rendszert módosítsuk, még nem befejezve, hiszen én úgy gondolom, hogy amit itt az államtitkár úr az expozéjában elmondott, nem lesz végleges, néhány kérdésben hagyunk apróságot, de a lényegi elvekben, én azt gondolom, hogy a helyére fog kerülni a számviteli elszámolás.

A jelenlegi módosításról az export-import, tagállam-külső állam viszonyrendszerének megfelelően kell elsősorban egypár gondolatot szólnom. Az expozéban is elhangzott: a fő rendező elv, hogy a termékforgalom, a szolgáltatásnyújtás a Magyar Köztársaság államhatárát átlépi-e vagy sem. Anomáliák merültek fel könyvvizsgálói körökben is, hogy hogyan számoljunk el bizonyos dolgokat. A választ most adjuk meg a törvény módosításával, hiszen a számviteli elszámolás során továbbra is a Magyar Köztársaság államhatárán kívül, de az Európai Unión belüli termékforgalom, illetve szolgáltatásnyújtás továbbra sem minősül belföldinek, tehát ez egy nagyon fontos kérdés.

Átnézve a törvény módosított szakaszait, a képviselőcsoportok szakembereinek a figyelmét szeretném fölhívni - és talán még a nyilvánosságon keresztül a szakmáét - néhány olyan pontra, amely az irányelv javasolt részei szerint a jelenleg hatályos szöveget módosítja, és nem teljességre törekvéssel, de azért, hogy jelezzem, mi az, amire oda kell figyelni esetlegesen a későbbiekben.

A 3. §-ban kiterjeszti az egyéb szervezetek felsorolását a közjegyzőkre például.

A 23. § lényeges eleme a vagyonkezelőnél az önkormányzati vagyon részét képező eszközök megjelenése - ez idáig nem így történt.

A 25. §-ban: az immateriális javak között ezután ki kell mutatni az ingatlanhoz nem kapcsolt vagyoni értékű jogokat, mint például bérleti jog, használati jog, vagyonkezelési jog. Idáig a római jogi triász szerint a “birtoklás, rendelkezés, használatö alapelv szerint teljesen egyértelmű volt, hogy ezt az ingatlan tulajdonjogával kezeljük. Vagyoni értékű jogként eddig is figyelembe kellett venni, de ennek a leírása a számvitel szerint nem volt egyértelmű.

A 29. § a megítélt bírósági követelés kérdésköre, ami az expozéban is elhangzott, és a céltartalékképzés a jövőben, hogy céltartalékot kell képezni a mérlegfordulón fennálló kötelezettségekre. Eddig mit mondott a rendelkezés? Eddig “a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk szerint felmerültö szövegezés volt, és mérlegelésre adhatott okot, hogy kinek van információja, kinek nincs. Most azt mondja, hogy a “fennállóö, és ha ennek a fennállóságát évek múltán a bíróság állapítja meg, akkor is az akkori fennállás szerint kell.

Pontosítja az értékcsökkenés elszámolását a tárgyi eszközöknél, az immateriális javak, eredménykimutatás tételeit, de pontosítja az államháztartás egyes alrendszereinek egymással, illetve az Európai Unió különböző pénzügyi alapjaival történő adók, illetékek tárgyévre bevallott, fizetett, illetve fizetendő összegét.

Ez is egy merőben új elem, hiszen ma Magyarországon az államháztartási törvényt ismerve bizonyos, ha most azt mondom, hogy szabad átcsoportosítás van fejezetek között, ami nem helyes, és számvitelileg nem rendezett, akkor közel járok az igazsághoz. Emlékeztetőül: az Állami Számvevőszék nagyjából tíz éve megjeleníti a zárszámadásról szóló beszámolójában azt, hogy az államszámvitel nem kellően rendezett, ennek az egyik eleme az, ami most már megjelenik.

Rendszerezi és képzettséghez köti, továbbképezteti például a könyvviteli szolgáltatást végző cégeket, természetes személyeket. Eddig is volt nyilvántartás, de ezt kiterjeszti azzal, hogy kötelező továbbképzést ír elő az ebben résztvevők számára.

Szó volt itt arról, hogy még milyen törvényi, kormányrendeleti és ennek megfelelő átültetésről van szó. Én ebbe nem kívánok belemenni, hiszen elég részletes összevetést kaptunk.

Mint ahogy említettem, fel fog értékelődni a mérlegképes könyvelők, a könyvvizsgálók szerepe, és én azt gondolom, hogy a mai magyar társadalom felkészült számviteli, könyvviteli szakembereinek is szüksége van bizonyos mértékű továbbképzésre.

A jelenlegi törvénymódosítás fontos eleme tehát a jogharmonizáció, az összemérhetőség vonatkozásában a pontosítás, ezeket megteszi. Ez is egy lépés abban a folyamatban, amit a lisszaboni tanácskozás 2000-ben megfogalmazott a kapcsolt tagállamok vonatkozásában. Éppen ezért, mivel úgy ítéljük meg, hogy a jelenlegi szabályozást módosító törvénytervezet túlnyomórészt eleget tesz ennek, a szocialista képviselőcsoport szükségesnek és elfogadandónak tartja ezt a törvényt.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
174 74 2004.10.13. 2:07  57-77

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót. Az állami vagyonnal kapcsolatos két felvetésre szeretnék reagálni. Az egyik Lezsák képviselő úr felvetése. Ahogy említettem korábban, az államszámvitellel kapcsolatos hiányosságokat mi is felvetjük, ahogyan az önök kormányának is felvetette a Számvevőszék, és én is elmondtam már a 2002-es zárszámadásban, hogy bizony, itt van mit tenni.

A csatolt vagyoni melléklet, amit hiányol, alapvetően csak azért, hogy rögzítsük a jegyzőkönyv számára, amit a Számvevőszék folyamatosan felvet, ma is és korábban is, hiszen elég nehéz mérni, de ez azért szerintem követelmény, pontosan meg kell hogy legyen: az egyik az értéken tartás, amit a korábbi számviteli törvénnyel rendeztünk, nagyjából az 52-60. § között, ezt most már kötelező megtenni az önkormányzatoknak is.

(12.50)

A másik kérdés pedig a méret, hossz, mennyiség egésze. Egyes utak átadása, ennek aktiválása kérdéskörét veti föl. Amit Ivanics képviselő úr mond, az a vagyonkezelői jog. A vagyonkezelői jog évekkel ezelőtt rendezve lett, egész odáig, hogy vagyonkezelői jog ma bejegyezhető, sőt, be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba. Ez nem a vállalkozói vagyonkezelői jog, ez egy standardizált vagyonkezelői jog. Ez lehet önkormányzati cég, állami cég, magántulajdonú cég, és itt nem arról van szó, hogy le akarna bárki is nyúlni valamilyen vagyont, hanem ez egyszerűen ennek számviteli rendezettsége, az üzleti politikában megjelenítése, illetve a beszámolókészítésnél felsorolás.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 379 2005.02.21. 2:05  292-402

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat általános vitájában mindenképpen szeretném megemlíteni, hogy a 2003. év végén elfogadott gyorsforgalmi utas törvényünk alapvetően nem részletezi a kiemelt közcélt, a közérdeket, éppen ezért Pettkó képviselőtársam a környezetvédelemről beszél; én a gyakorlati engedélyezés időszakáról beszélek, amikor a környezet- és természetvédők a gyorsforgalmi utas törvényre hivatkozva olyan előírásokat tesznek, amelyek nagyjából két évre kitolják az első környezetvédelmi engedély kiadásának az idejét.

Ez az egyik kérdés, amit szerintem a mostani módosítással rögzíteni kell, hogy ez a gyorsforgalmi utas törvény 2003-ban nem azzal a céllal született, hogy az egyébként is szigorú környezetvédelmi szabályokat szigorítsuk és a határidőket kitoljuk, hanem annak megfelelően kell ebben részt venni, hogy belátható időn belül elvégezhető legyen a környezetvédelmi értékeket is figyelembe véve a tervezés és engedélyezés, és ennek megfelelően a későbbiek folyamán, azt gondolom, a gazdaságosság, a versenyképesség, a leszakadt régiók felzárkóztatása kell hogy kiemelt célunk legyen.

Éppen ezért egy módosító indítványt is adtam be, amely erre vonatkozik, és éppen az M44-es út engedélyezésére vonatkozó elnyúlt határidő miatt kellett ezt megtennünk.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 395 2005.02.21. 1:38  292-402

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Nyilván látszik rajtam ez a hátrányos helyzet. Köszönöm a szót, elnök úr. Az előttem szóló nem padtársaim, de Békés megyei képviselők mondandójához szeretnék én is hozzászólni.

Teljesen természetes, hogy szeretnénk országhatár-Kecskemét M44-es utat, de azt kell mondjam, hogy Medgyessy miniszterelnök úr hitt a Fidesznek, elhitte, hogy vannak tervek. Pont ez a legnagyobb bajunk, amiért szót akartam kérni. (Babák Mihály: Ne magyarázkodjál! Mit ígértetek?) Kedves szarvasi Babák képviselő úr, akinek a városát el fogja kerülni reményeim szerint ez a Kondoros-Tiszakürt elkerülő út, azt kell mondjam, hogy most birkózunk a Környezetvédelmi Minisztériummal, illetve a főhatósággal, most van ott, hogy 2003. januártól számítva az első környezetvédelmi engedély ki lesz adva.

Kérem szépen, a jegyzőkönyv számára akartam csak elmondani, nem húzni az időt, ott tartunk, hogy az elmúlt tíz-tizenöt évben tanulmánytervek készültek, cetlik, vécépapírok voltak, sajnos ez egyik sem felel meg a tervnek, nem volt nyomvonal-kijelölés, most vagyunk ott, hogy lesz egy környezetvédelmi tervünk. (Babák Mihály: Három év alatt!) Hát, lehet, hogy tovább, mert az NA Rt. valószínűleg bírósághoz fog fordulni.

De nem akarom húzni az időt, köszönöm a figyelmet. És azon vagyunk, Békés megyeiek, mindannyian, hogy az út megépüljön előbb-utóbb.

Köszönöm. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
204 185 2005.03.07. 2:14  184-187

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az M44-es gyorsforgalmi út környezetvédelmi engedélyezési eljárása 2002-ben indult el. Az Uvaterv Rt. elkészítette az egyéves környezeti hatásvizsgálatot, amelyet 2004 áprilisában küldött meg a Környezetvédelmi, Vízügyi és Természetvédelmi Főfelügyelőségnek.

Az elsőfokú engedélyt 2004. október 15-én kapta meg a Nemzeti Autópálya Rt., amely a gyorsforgalmi utas törvény kapcsán a törvény erejénél fogva időközben beszállt a lebonyolításba. Ez hat hónap. Az elsőfokú eljárás kapcsán irreális előírásokat fogalmaztak meg, amellyel 8,5 milliárd forint többletköltséget idéztek elő, amelyet nem tudott elfogadni az rt., és megfellebbezte azt. A másodfokú eljárásban már enyhítettek ezen, és csak a pillérek egy részét tartotta meg. Államtitkár úr tudja, hogy miről beszélek; ez a híd, a töltéshát és a pillér kérdése. Ezzel is nagyjából 3 milliárd forintnyi többletköltséget okozott.

Az egész eljárás folyamán az derült ki, hogy a gyorsforgalmi utas, tehát az autópálya-törvény szellemével ellentétben nem az a közérdek, hogy gyorsabban, gazdaságosan, racionálisan épüljön az autópálya vagy a gyorsforgalmi út, hanem az, hogy a természet és a környezet védelme kerüljön előtérbe. Azt gondolom, hogy a vörös unkák, a halfajok és a tarajos gőték mozgása felér annyival, mint annak a 400 ezer embernek a mozgása, akiket ez Békés megyében érint.

Kérdezem államtitkár úrtól, mit tesznek annak érdekében, hogy a hatósági eljárásban a határidőket betartsák az önök felügyelete alatt dolgozók, illetve mit tesznek annak érdekében, hogy a gyorsforgalmi úthálózat gyorsabb, gazdaságosabb fejlődését elősegítsék.

Köszönöm és várom válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
226 121 2005.05.18. 3:00  116-122

MOLNÁR LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az államtitkár úrral nem beszéltünk össze, bár hozzá kell tennem, a gondolkodásmód - legalábbis a mi oldalunkon - azonos, így a költségvetési bizottságban is hasonló gondolatokat fogalmaztunk meg 11-én, amikor is a törvénytervezetet többségi szavazással általános vitára alkalmasnak találta a költségvetési és pénzügyi bizottság.

Itt két apró módosításról van szó, bár nagy horderejű, pénzügyileg nagy horderejű módosításról. Az egyik, amikor is az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal feladatairól szóló törvényt módosítjuk, ennek is a 2. § (8) bekezdését, ahol azt mondjuk ki, hogy az eddigi, pályáztatás útján történő követeléseket ezt követően a magyar követeléskezelő központnak kell adni, ha úgy tetszik, engedményezni, és ez a szervezet az engedményezést tovább is adhatja.

Tulajdonképpen itt elhangzott már, a mi időszakunk alatt volt ez a rendszer, amely nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, azzal együtt, hogy a verseny az elvileg mindig egy nagyobb bevételt hoz, itt, úgy tűnik, hogy a hozzá fűzött reményeket nem hozta. Ennek megfelelően, miután egy üvegzsebtörvény már 2003-ban megszületett, így az ellenőrzés lehetősége is tágabb lett, indokolt a képviselői önálló indítvány támogatása. Azt gondoljuk, hogy ezzel lényegesen magasabb hatékonysággal működhet a behajtás, illetve a követelés érvényesítése.

(14.50)

A másik lényeges törvényhely-módosítás az adózás rendjéről szóló, amely azt teszi lehetővé - szintén elhangzott -, hogy a mögöttes felelősök is megfoghatók legyenek valamilyen formában; polgári peres úton - szól az előterjesztés. Azt gondolom, hogy az az elvi ellentét, ami egy korábbi legfelsőbb bírósági álláspontot jelentett, hogy közigazgatási határozat nélkül nem lehet engedményezést és nem lehet követelést érvényesíteni, ezzel a módosítással, az adózás rendjéről szóló törvény 35. § (3) bekezdésének módosításával ez az akadály elhárul, és kérjük az Országgyűlést, hogy támogassa az önálló indítványt.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 184 2005.06.06. 4:42  181-219

MOLNÁR LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési bizottság 2005. május 31-én megtárgyalta, és 15 igen, 13 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartja a 16302. számú törvényjavaslatot, amely az építési, kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról szól.

A miniszter úr is említette, három alapvető törvénnyel foglalkozik: a munkaügyi ellenőrzéssel, a közbeszerzéssel és az építési törvénnyel. Mindhárom törvényhez el lehet mondani, hogy az adatszolgáltatási, az ellenőrzési és a közbeszerzési törvényben pedig további pontosítási kérdéseket vetett fel.

A kisebbségi, többségi vélemény itt egyben szerepel. Szeretném elmondani, a kisebbségi oldalról felvetődött, hogy a feketegazdaság idáig árcsökkentő szerepet töltött be, ez a továbbiakban 8-10 százalékos esetleges érték-, árnövekedést hozhat magával. Úgy gondolom, ezzel együtt a feketegazdaság visszaszorítása érdekében a legfertőzöttebb területeken - építőipar, magasépítő-ipar és útépítés - hathatós lépéseket kell tenni. Nem megengedhető az, hogy a hatodik, nyolcadik alvállalkozó már számla nélkül, esetleg csak egy fénykép dokumentálásával jelezze, hogy a munka elkészült, lapátos emberek felvonultak a gépek mellé, és semmilyen egyéb dokumentáció nincs az elvégzett munkáról.

Azt gondolom, az eddigi törvények is igen szigorúan szabályozták az építési tevékenységet, azonban ezen törvények megtartása kívánnivalót hagyott maga után. Ez a törvény az építésfelügyeleti eljárás szabályait is pontosítja. Azt gondolom, az építésfelügyeleti eljárásnak sokkal inkább a jegyzői tevékenységnek az ellenőrzésére kellene irányulnia, mint az egyes építések ellenőrzésére. A munkabiztonsági tevékenység teljesen egyértelmű: az emberek biztonságát, a munkavégzés biztonságát is jelenti. Ezzel természetesen nem azt mondom, hogy a feketemunkásokat nem kell ellenőrizni a munkavédelmi vizsgálatok rovására.

Azt gondolom, a közbeszerzési törvény azon pontosítása, amely az 5. § (9) bekezdésére vonatkozik, teljesen egyértelmű: a vállalati vállalkozásba adási szerződés Ptk. szerinti megfelelése itt alvállalkozókról beszél, ahol a vállalkozási szerződés eredmény eléréséről beszél, míg a megbízási szerződés a teljesítési segédet ismeri; ez itt helytelen megfogalmazás, ezért erre képviselőtársam módosító indítványt fog benyújtani.

Visszatérve az építkezési tevékenységre: a kiviteli tervek készítése idáig is kötelező volt, az építési napló vezetése idáig is kötelező volt. Alapvetően olyan szerteágazó törvények születtek - és lehet, hogy ennek a szabályozásnak egy picit az egyszerűsítés irányába is kell hatnia -, hogy a kivitelezők meg tudják tartani a törvényt. Korábban volt egy 1978. évi szabályozás a Ptk.-n kívül, amely csak az építési vállalkozási szerelési szerződésekre vonatkozott. Én felvetem a kormányzat részére, hogy elképzelhető, mint atipikus szerződési kategóriának, külön részletekbe menően is érdemes lenne az építési szerelési szerződés Ptk.-n kívüli szabályozása is. Itt az anyagban szerepel, hogy kormányrendelet is foglalkozni fog az üggyel.

A költségvetési bizottság tehát általános vitára alkalmasnak tartja. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

(19.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
242 58 2005.07.04. 2:17  57-62

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Közeleg a jövő évi költségvetés tervezése. Mint tudjuk, az adótörvények és a költségvetés bevételi oldala szoros összefüggést mutat.

Az elmúlt héten Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr adójavaslatait a közvélemény, a külföldi elemzők, a szakma nagy várakozással kísérte, és úgy ítélem meg - a sajtó híradásait is figyelembe véve természetesen -, hogy megelégedéssel nyugtázzák az eddig bejelentett, és azt kell mondanom, hogy tervszerűnek tekintett hosszabb távú adópolitika intézkedéseit.

Az is elhangzott az ellenzék vezetője részéről, hogy nagy adókérdésekben a megegyezésre, konszenzusra törekvésük megvan, hajlandók ebben tárgyalni, ugyanakkor az is elhangzik a sajtóban, hogy az adócsökkentésekkel a szocialisták büntetik a családokat. Hogyan kell ezt értelmezni, hiszen a kis- és középvállalkozásoknak segítő jelenlegi intézkedések mindenféleképpen pozitív képet mutatnak.

A költségvetési időszakra vonatkozóan tehát kérdezem tisztelt államtitkár urat, hogy a bejelentett változások milyen hatással lesznek a költségvetési egyensúlyra, készítenek-e valamiféle számításokat a Pénzügyminisztériumban arra vonatkozóan, hogy az adócsökkentés következtében a bevételkiesés hogyan alakul, szükség lesz-e valamiféle megszorításra, és milyen hatással lehet az adóintézkedési csomag a maastrichti kritériumokat is figyelembe véve az eurózónához való csatlakozásra.

Köszönöm. Kérem megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
242 62 2005.07.04. 0:12  57-62

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm képviselőtársam, államtitkár úr válaszát. A válaszát elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiban. - Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiból: Bravó!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
249 282 2005.09.27. 9:11  275-293

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ebben a ciklusban, ha jól emlékszem, most harmadik alkalommal módosítjuk a számvitelről szóló törvényt. Tulajdonképpen a jogharmonizációval összefüggő mind a három, azonban kisebb-nagyobb eltérések természetesen vannak.

Az első alkalommal módosított törvény 2004. január 1-jén lépett hatályba, amit elsőként 2005-ös beszámolóknál kellett használni. A másodikat, amely már egy picit részletesebb volt, és amely az értékelési szabályokra, a céltartalékképzésre, a beszámolóra és a könyvvizsgálói jelentésre vonatkozott, szintén a 2005. év első beszámolóinál kellett alkalmazni.

Szó volt itt már arról, hogy pontosítottuk az értékcsökkenésnél, a tárgyi eszközöknél, illetve az immateriális javaknál az eredménykimutatás tételeit. Ekkor az üzleti jelentés teljes tartalmi szakaszát átírtuk, és most eljutottunk a számviteli szabályozásnál oda, hogy ami gyakorlatban picit túlszabályozottá vált, ott néhány helyen egyszerűsítünk is. Természetesen nem vitatva azt, ahogy az államtitkár úr előterjesztésében elmondta, hogy versenyképességet is javít egy egyszeri tárgyieszköz- vagy eszközleírás 50 ezerről 100 ezerre, illetve az ehhez kapcsolódó számviteli, könyvvezetési kiegészítő mellékletben foglaltak, én azt gondolom, hogy a számvitel alapjai a jogharmonizáció kapcsán - ahogy Horváth képviselő úr is jelezte -, az összevethetőség, a valódiság és az óvatosság három lényeges, nagy, alapvető eleme természetesen tárgyalásra kerül mindig és minden egyes módosításkor.

A kiegészítő melléklet kötelező adattartalmának csökkentése nehéz feladat, hiszen ez a rész tartalmazza azokat a számszerű adatokat, a vállalkozás vagyoni, pénzügyi helyzetének, a vállalkozás működésére, eredményességére vonatkoztatható megbízható és valós képet, amely a tulajdonosok - állami vagyon esetében az Országgyűlés -, a hitelezők, befektetők felé fontos iránymutatás. Azt gondolom, hogy az a 300-320 ezer vállalkozó, vállalkozás, társaság, amely a számviteli törvény hatálya alá tartozik, az elmúlt évben a módosított szabályokat már tudja alkalmazni, de azért mindig, minden egyes alkalommal fel kell hívni a figyelmet arra, hogy bizony 2006-ban már az új szabályokkal komplexen kell a beszámolójukat elkészíteni.

Itt szó volt már arról, hogy a versenyképességet a devizában való könyvelés, az ehhez kapcsolódó tevékenységek hogyan érintik, én ezzel külön nem kívánnék foglalkozni.

Szeretném megemlíteni azt a részemről figyelemfelkeltőnek is betudható megjegyzést, ami az átalakulási vagyont és az ezzel kapcsolatos kérdéskört szabályozza. Itt új elemként jelenik meg az üzleti vagy cégérték figyelembevétele a követelések és kötelezettségek egymással való szembeállításakor. Magyarul: ha valamely cégben olyan immateriális javak jelennek meg, azaz üzleti vagy cégértéken van benne, a cégből való kiszálláskor ez az érték figyelembe veendő. Ez egy új elem, nem azt jelenti, amit a képviselőtársam az imént mondott, hogy bizalmatlanok vagyunk, és mindjárt a rosszra gondolunk, de én azt gondolom, hogy erre figyelemmel kell lenni, hiszen ha most példaként a Baumag-szövetkezetek kérdéskörét vesszük, bizony itt a jövőben - és itt nemcsak a törvényhozásnak, hanem a jogszabályt benyújtó Pénzügyminisztériumnak, kormánynak is felhívnám a figyelmét - ennek a kérdéskörnek a tárgyalása rendkívül fontos. Az, hogy mekkora a cégérték, mekkora az üzleti érték, és ez az értékelés hogyan történik, valós lesz-e vagy sem, ezt valakinek meg kell majd ítélnie. Én úgy ítélem meg, hogy a tőkével szembeni kivezetés bizonyos kockázatokat is rejt magában.

A bizonylati kérdés megint csak felsorolásra kerül, technikai jellegű kérdés. Azt gondolom, hogy az államigazgatásnak is el kell oda jutni, ha kétnyelvű a bizonylat vagy többnyelvű a bizonylat, hogy adott megyei ellenőrző szervezeteknél legyenek nyelvet beszélő embereink.

 

(16.30)

A részleteket részben elmondta az államtitkár úr, részben képviselőtársam a költségvetési bizottság részéről, tehát ezen túllépek.

A jogszabályi környezetről: a közigazgatási eljárási törvény, dr. Kilényi professzor kommentárjában - kénytelen voltam átolvasni, miután a PSZÁF-törvény is rám lett osztva, hogy is mondjam csak… Az egyetemeken az eljárási törvényeket a hallgatók általában utálják. Ezt a kódexet azonban kénytelenek vagyunk megtanulni, kénytelenek vagyunk használni, és ami ebben a viszonyrendszerben megjelenik a Könyvvizsgálói Kamara vagy egyáltalában más törvények vonatkozásában, azt gondolom, nincs visszaút, ezt végig kell vinni, a jogharmonizációs feladatunk is ezt jelenti. Nyilván megjelenik az Európai Unió kapcsán is, de a magunk feladata oldaláról is az elektronikus rendszer vezetése, az elektronikus rendszer összerakása vagy kiterjesztése. Amennyire emlékszem, a 2002-es zárszámadásban hallottam először, mint első időszakos képviselő, ha úgy tetszik, hogy az államszámvitel és az államinformatikai rendszer nincs a helyén. Ezt elmondhatjuk ma is, most az állami vagyonkörről; ha zárszámadási vita lenne, ezt lehetne fejtegetni, de azt gondolom, hogy ez elsősorban pénzkérdés, nem elhatározás kérdése.

A Könyvvizsgálói Kamara saját hatósági döntési és országos jogköri lehetőségeit szintén az államtitkár úr felvetette. Én most szeretnék egy, az adózás rendjéről szóló módosításhoz véleményt fűzni, ami megint csak azt jelenti, hogy az Art. a közigazgatási eljárási törvényt jelöli meg, annak bizonyos tételeit a felsorolásban említett adóügyekben nem kell alkalmazni. Ez a következő törvényben is igaz, meg lehet, hogy az előzőekre is meg a jövőre. Bármennyiszer tipizálunk, pontosabban egy rendes keret szerint halad, és egy kógens kódexszel dolgozunk, annál egyszerűbb a kérdés. Minél több a kivétel, minél több a speciális szabály ezekben az eljárásokban, annál nehezebb az ügyfélnek, és annál nehezebb nyilvánvalóan a törvényhozás helyzete is. Általánosságban ennyit szerettem volt az Art.-hez szólni.

A szocialista képviselőcsoport arra kéri a tisztelt Házat, hogy támogassa a törvénytervezetet, és szavazatával erősítse meg.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
249 298 2005.09.27. 4:57  293-312

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt évben módosítottuk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényt a befektetők védelme érdekében. Igyekeztünk bezárni mindazokat a kiskapukat, amik a korábbi időszakban még nyitva maradtak. Elképzelhető, hogy nem mindenben sikerült ezt még megtennünk.

Az akkori időszakbeli és a mai törvénygerinc kapcsán továbbra is a pénzügyi tárgyú törvények, így most 12 törvény módosítása kerül előtérbe, elsősorban a közigazgatási eljárási törvény átültetése miatt. Nyilvánvalóan a hitelintézeti, a biztosítási, a tőkepiaci - és nem sorolom fel, itt elhangzott már - törvényben szereplő különös szabályok alkalmazása a közigazgatási eljárási törvény 13. §-a szerinti megfogalmazással átültetésre került.

Az, ami a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél újként megjelenik, a felügyeleti eljárás, szintén egy régi adóssága ennek a törvénynek. Én azt gondolom, hogy a korábbi szervezeti-tartalmi egység mellett mindenképpen ki kell emelni azt is, hogy a közigazgatási eljárási törvény egy újfajta szemléletet is hoz, hiszen ez a törvény, mint korábban is, a közhatalom egyik komoly letéteményese volt, azonban ennek úgy kell működnie, hogy az ügyfél abban a viszonyrendszerben, ahol partner lehet - nyilván a súlyának és a személyének megfelelően -, az ügy jellegétől függően együttműködő legyen mindkét fél.

Itt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete természetesen a teljesítőképesség, a jogkövetés kapcsán, mint ahogy az eljárási törvény egésze, csak indokolt esetben alkalmazza a rendelkezésre álló hatalmi eszközöket. Az '57. évi IV. törvényhez viszonyítva ez lényeges eltérés, és szükségessé teszi a PSZÁF-törvény 3. §-ában felsorolt szaktörvények ilyetén való módosítását.

Én azt gondolom, hogy a közigazgatási rendszerben, mint minden másban, a nyilvánosság jelentős visszatartó erő a társadalom egészét érintően. Éppen ezért, amikor a szabályozás arról beszél, és valahol a háttérben a magyar tőkepiaci lap megszűnése kapcsán hozzánk eljuttatott vélemény is arról szól, amiről szól ez az egyéni befektetői kezdeményezés, nyilvánvaló, hogy a honlapon megjelenő Határozatok Tárának teljességét veti fel, ami, azt gondolom, a mai viszonyok között elvárható. Nyilván ezt meg kell vizsgálni anyagi függvényében is.

(17.20)

A határidőkről itt már szólt, ezek technikai jellegűek, bár nagyon fontos technikai jellegű módosítások. Azt gondolom, hogy ismételni itt az államtitkár úr által elmondottakat nem szükséges.

A felügyeleti díjra vonatkozó kérdés felvetődött az elmúlt években is, ennek szabályainak objektív rendezése, számításos módon történő fizetése szintén fontos tétele a szabályozásnak.

A pénzügyi piac nemzetközi jellegére tekintettel a felügyelet eljárása során eltekinthet a magyar nyelv kötelező használatától, illetve az iratok ilyetén történő benyújtásától is. Azt gondolom, hogy a szaktörvényből átültetett intézkedésekre vonatkozó szabályok célja lehetővé teszi a felügyeleti tevékenység, illetve a felügyeletnek a pénzügyi tevékenységek egységes megítélését és ennek a napi munkában való érvényesülését is.

A szocialista képviselőcsoport tisztelettel kéri a képviselőket, hogy támogassák a kormány előterjesztését. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
249 306 2005.09.27. 1:13  293-312

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Dancsó képviselő úr hozzászólása kapcsán kell reagálnom, ugyanis nem volt elég pontos a képviselő úr a felügyeleti eljárás kapcsán felvetett kérdéskörben.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete mint egységes felügyelet a 2000. április 1-jével hatályos 1999. évi CXXIV. törvénnyel jött létre, és ebben az időszakban nem mi kormányoztunk. Szeretném elmondani, hogy az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet viszont végzett felügyeleti eljárást, sőt bírósági feljelentést is tett, és a Baumag-károsultak ügye 2003-ra csúcsosodott, amikor bedőlt a rendszer. Tehát ez, amit képviselő úr felvetett, azért nem helyénvaló, mert az egységes felügyeleti rendszer létrehozásakor maradt ki az ÁPTF-nek az a felügyeleti eljárás indítására vonatkozó joga, amit most rajtunk kér számon.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
259 415 2005.11.02. 6:46  272-420

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A jövő évi költségvetés tervezése nagyobb figyelmet kapott az elmúlt hetekben, mint a korábbi időszakban lehetett ezt tapasztalni. A politikai pártok, társadalmi szervezetek, illetve a gazdaság piaci szereplői kíváncsiak arra, hogy tartani tudjuk-e a növekedési ütemet csökkenő infláció mellett, hogyan tudjuk versenyképességünket fejleszteni, hogyan tudjuk a szociális juttatásokat szinten tartani, növelni.

A versenyképesség alapvetően attól függ, hogy a gazdaság szereplői külső és belső környezetben hogyan működnek. Kiszámítható, tervezhető jövőt szeretnének, ehhez pedig hosszú távú társadalmi megegyezésre van szükség a politikai pártok, a szakmai szervezetek és a lakosság részéről. Igen, ma - ez furcsán hangzik a mai parlamentben, de - megegyezésre van szükség a jövő miatt a pártok, a társadalmi szervezetek és a lakosság részéről az adók, az elvonások, a juttatások és az adóelkerülés megítélésében is.

Az előző megközelítés a miénk, amiről most beszélek, az az ellenzéké. Ez az ellenzék arról beszél, hogy államháztartási hiány van, magas az államadósság. Folyamatosan azt mondja, személyre lebontva a csecsemőtől az aggastyánig, mekkora az a hiteltömeg, amit vissza kell fizetnünk. Igen, családi házat, lakóházat, társasházakat nem szoktak készpénzért vásárolni, ehhez hitel kell, így van ez a napi életben is. Nekünk, Békés megyeieknek elsősorban az a fontos, hogy mikor lesz autópályánk, hiszen a befektetők, a beruházók ezután építik az üzemeket, hogy elérhetők legyünk, munkahelyeket teremtenek, és majd utána számoljuk meg a hiányt, mert az a növekedés, az a hozam, amit a munkahelyteremtés, az üzemek létesítése jelent, gyorsuló megtérülést fog eredményezni, és gyorsuló mértékben csökkenti az államháztartás hiányát.

Tisztelt Képviselőtársaim! A mi lehetőségeinket alapvetően meghatározza az Orbán-Torgyán-kormány ránk hagyott nagyjából 1000 milliárd forint adóssága, illetve a mi száznapos és későbbi intézkedéseink, amelyek nagyjából 400 milliárd forintot tettek ki. Ez a 2006. év determinációja. Szigorúak a tervezési kereteink, hiszen a 2008-2010-es maastrichti kritériumokat tartani szeretnénk és tartani is kell. Az állami fejlesztések elsősorban az infrastruktúrát érintik, jelentős összeget költünk autópálya-építésre. Véleményem szerint ez az a terület, ahol el lehet adósodni, hiszen egy hosszú távú megtérülés a vállalatok versenyképességét jelentheti, valamint a beruházások ösztönzését és a külföldi tőke beáramlását. Jelenleg - ahogy néztem - 92 milliárd forint van külön soron, elkülönítetten.

A jövő évi költségvetés számára a makrofeltételek biztatóak, a növekedés gyorsul, elsősorban az exportnak és a sokoldalú beruházásoknak köszönhetően. Ez alapján arra lehet számítani, hogy jövőre bővül a foglalkoztatás, és így többen fognak többet keresni, kiszámítható jövedelemhez jutni az üzleti életben is. Nincs más út, mint hogy az üzleti szférában bővüljön a foglalkoztatás, a közszférában pedig csökkenjen. Igen, bátorság kell ezt meglépni. Amikor egy márciusi beszélgetésen az egyik tanult barátomnak elmondtam, hogy nagyjából 20 százalék a foglalkoztatási többlet és mintegy 200 ezer főt jelent, és ennek a kivonása a szektorból a vállalati szektor felé irányításával, más módon a nyugdíjaztatás lehetővé tételével, azt válaszolta, hogy ne akarjunk egyszerre mindent. Nos, Járai úr két hónappal később nagyjából 230 ezer főre taksálta ezt a létszámot. Igen, felélhetjük a versenyképességünket azáltal, hogy sokkal többet költünk erre a szférára, mint amennyit a gazdaság megenged. Alapvető követelmény tehát, hogy ésszerű összhang érvényesüljön a gazdaság teljesítménye, a termelékenység alakulása és a kifizetendő bérek, szociális juttatások között.

A költségvetés jellegét meghatározza, hogy a megfogalmazott intézkedések a nagyobb igazságosság, a fokozottabb társadalmi szolidaritás jegyében születnek.

Hagyok néhány percet az utánam szólóknak is, de azért szűkebb hazámról még röviden szólnék. Békés megye az elmúlt tíz évben leküzdötte magát a megyék közt az utolsó helyre. Valamikor az ország éléskamrájának tartották, édesvízkészletünk egyedülálló az országban, a termálvízkészletünk kimagasló, csakúgy, mint a földgázkészlet, és 40 aranykoronás földjeink vannak, mégis úgy gondoljuk, hogy az a szegénység, ami elérte Békés megyét, nem tartható, ezért pozitív diszkriminációra van szükségünk. Ahogy már korábban is elhangzott, el kell érnünk, hogy 2010-re megépüljön az autópálya.

Még egy gondolatot hadd vessek fel, költségvetési kérdés. A madárinfluenzával kapcsolatos sajtóhírek, médiaszereplések nagymértékben rontják az ágazat versenyképességét. Nálunk nagyon sok a csirkefarm, nagyon sokan tenyésztik, van feldolgozóüzem is. A költségvetésben meg kell keresni a lehetőséget, ahogy a mezőgazdasági szektorban a korábbi években is megtettük ezt. A szakma 4-5 milliárd körülire taksálja azt a tartalékot, azt az intervenciós lehetőséget, amit az ágazatban lévő hátrány, az ebből eredő 30-40 százalékos fogyás és a vágási lehetőségek szűkülése okoz.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
270 108 2005.11.23. 2:07  105-117

MOLNÁR LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési és pénzügyi bizottság 2005. november 16-án megtárgyalta és többségi szavazással általános vitára alkalmasnak találta a közbeszerzésekről szóló 2003. évi törvény módosításaként tárgyalt T/18199. számú törvényjavaslatot.

2003-ban a közpénzek ésszerű felhasználása, átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közpénzek során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében alkottunk törvényt. Az Európai Unió szabályozásával további összhang megteremtésére vált igény, hiszen a hatálybalépés pillanatában tulajdonképpen alkotott az Unió két irányelvet, amely a későbbiekben a szabályozás tárgyává válik.

Minden közpénzfelhasználó közegnek a legjobb megelőző tevékenysége az átláthatóság, a nyilvánosság és azok a garanciális elemek, amelyek vonatkozásában a közpénzek átlátható kezeléséről az üvegzsebtörvény is rendelkezik. Meg kell azonban jegyeznem, hogy ez a közbeszerzési törvény tekintetében sem maradéktalanul érvényesült. Gondolok itt elsősorban az építőipari beruházások, beszerzések és szolgáltatások területére, amely kapcsán pont a 2004/18. EK-irányelv foglalkozik. A másik a 17-es, amely a szolgáltatási, a vízügyi, energetikai, közlekedési területet öleli fel.

(A jegyzői székben Béki Gabriellát dr. Füle István váltja fel.)

Több tartalmi elembe nem kívánnék belemenni, mert itt egyrészt az expozéban elhangzott, másrészt a vezérszónok, gondolom, erről beszélni fog; a költségvetési bizottság általános vitára alkalmasnak tartja, és ajánlja a parlamentnek.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
273 106 2005.11.29. 0:35  103-125

MOLNÁR LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési bizottság november 23-án megtárgyalta a törvénytervezetet, és általános vitára alkalmasnak találta. Ez egy kötelező lépés, amelyet meg kell tennünk, hiszen az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodást Magyarország aláírta, részese, ennek megfelelően ezt meg kell tennünk, így általános vitára támogatjuk az előterjesztést. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
273 128 2005.11.29. 3:58  125-137

MOLNÁR LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési és pénzügyi bizottság november 23-án tárgyalta a gyorsforgalmi utas törvényt, az autópálya-törvényt, amely a 2003. évi CXXVIII. törvényként lett kihirdetve, illetve ennek kapcsán a T/18365. számú törvényjavaslatot, amely ennek módosítását kezdeményezi az államtitkár úr által elmondottak szerint.

Abban mindannyian egyetértünk, hogy az autópálya-építés gyorsítása fontos közérdek. Abban is egyet kell érteni, ahogyan 2003-ban az Országgyűlés alkotta a törvényt, hogy átláthatóan, finanszírozhatóan, tervezhetően, ütemesen történjenek ezek. Az elmúlt évben felgyorsultak az események, látható a törvény mellékletében, hogy sokkal több útszakasz készül el a vállalt időre, mint ahogyan ez eredetileg tervbe volt véve. A költségvetési bizottsági ülésen felvetődött az a kérdés, hogy az Állami Autópálya Kezelő Zártkörű Részvénytársaság és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság együttműködése, egyáltalán a finanszírozás hogyan történhet, illetve felvetettük azt a kérdést, hogy számvitelileg hogyan tudja rendezni a kormány azt kérdést, hogy a Kincstár szerzi meg a területet és adja át. Az államszámvitel kérdése szerintünk szabályozatlan, e tekintetben folytatni kell tárgyalásokat, illetve ezt is meg kell határozni. Ezt egyébként az Állami Számvevőszék nagyjából 15 éve fejtegeti a zárszámadási és költségvetési vitánál, hogy az államszámvitelt, illetve a vagyoni rendezettséget valamilyen formában rendezni szükséges.

Az a kérdés, hogy a programos utak, azaz a programutak és az úgynevezett hagyományos, ÚKIG kezelésébe kerülő utak hogyan is kerülnek finanszírozásra és kijelölésre. Ezt aggályként jelenítettük meg, nevezetesen, azt a törvényi passzust, amely arra utal, hogy egyéb külön jogszabály határozza meg a programos utak méretét, helyét s a többi, erre mi azt gondoljuk, hogy ennek továbbra is törvényi parlamenti ellenőrzés alatt kellene lenni. Egyébként erre vonatkozóan nyújtottam be módosító indítványt pont azért, hogy a kérdés ennek kapcsán rendezve legyen.

Nagyjából ez a harmadik, éven belüli törvénymódosítása az autópálya-törvénynek, ami nem egy kiszámíthatóságot hoz magával. Azt gondolom, hogy ezt a fajta konstrukciót, ami a vagyonkezelés, építés, beruházás vonatkozásában megjelenik… - itt szeretnénk fölhívni a kormány figyelmét arra, hogy ez ügyben a szakmai egyeztetéseket végezze el, hiszen nem találkoztunk a konkrét megoldási variációval, be van terjesztve egy törvény.

Azt gondolom, hogy az általános vitában vagy ez időszak alatt meg lehet tenni azokat az egyeztetéseket, amelyek a felvetett kérdéseinkre majd választ fognak adni. Az általános vitát és a törvény elfogadását támogatja a költségvetési bizottság.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
285 269 2006.02.06. 0:14  266-270

MOLNÁR LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. A költségvetési és pénzügyi bizottság ma délelőtt megtárgyalta az előterjesztést, és 15 igen, 6 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartja. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)