Felszólalás adatai

Miről is szól a Magyary Egyszerűsítési Program? A Magyary Egyszerűsítési Program célkitűzése az egyes hatósági vagy hatósági jellegű eljárások felülvizsgálata. A Magyary Egyszerűsítési Program elfogadásáról szóló kormányhatározat meghatározza, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni az egyes eljárások egyszerűsítése során, melyek azok a főbb prioritások, amiket összhangban az európai uniós követelményekkel érvényesíteni kell, és melyek azok a főbb irányok, amelyek a törvényjavaslat értelmezéséhez is megfelelő keretet nyújtanak.

(12.20)

Az egyszerűsítési program keretében egyrészt sor kerülhet egy adott eljárás egészének megszüntetésére, ha az nem tölti be a rendeltetését és ezzel feleslegesen növeli az érintettek és a hatóságok adminisztratív terheit.

A törvényjavaslat három eljárás megszüntetésére is javaslatot tesz, szükségtelenné téve például a három hónapon túli külföldi tartózkodásból való visszatéréshez kapcsolódó adminisztratív kötelezettségeket. Az egyszerűsítési program keretében másrészt, ha a felülvizsgálat alapján ez lehetséges, lehetőség nyílik az ügyintézési határidők csökkentésére.

A törvényjavaslat valamennyi érintett ügycsoportban javaslatot tesz az ügyintézési határidők csökkentésére, így például az anyakönyvi események személyiadat- és lakcímnyilvántartáson történő átvezetése tekintetében, továbbá az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelem elintézése tekintetében, vagy a magyar állampolgárság nyilatkozattal történő megszerzése esetén a hatóság számára nyitva álló ügyintézési idő tekintetében.

Az egyszerűsítés megvalósulhat harmadrészt az ügyfél és a hivatal közötti kommunikáció fejlesztésével, az ügyfélbarát tájékoztatás kiterjesztésével, amelyet a törvényjavaslat és az ahhoz kapcsolódó, a kormány által már elfogadott jogszabály-módosítások az ügyfélkapu használatának, az ügyintézésben egyre fontosabbá váló elektronikus kapcsolattartásnak és az érintett szervek tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó szabályoknak a bővítésével javasolunk megvalósítani.

A törvényjavaslat az egyszerűsítési program ajánlásaival összhangban javaslatot tesz az ügy folyamatának átszervezésére, például olyan módon, hogy csökkenti az ügyfél és a hatóságok közötti találkozások, személyes megjelenési kötelezettségek számát. A törvényjavaslat az előzőekkel és az egyszerűsítési program módszertanával összhangban valamennyi lehetséges területen növeli az ügy elektronizáltságának mértékét, valamint az egyes ügyek dokumentációs és információs igényének csökkentése keretében egységesíti a formanyomtatványokat, és megkönnyíti azok kitöltését a javaslat szerint.

Milyen ügyek tekintetében végzi el a törvényjavaslat az egyszerűsítési program által kijelölt felülvizsgálatot? A törvényjavaslat három nagy ügycsoport, az anyakönyvi ügyek, a személyiadat- és lakcímnyilvántartással kapcsolatos ügyek és az állampolgársággal összefüggő eljárások egyszerűsítését tűzi ki célul. Ennek keretében javaslatot tesz az anyakönyvezés, a hazai anyakönyvezési és az anyakönyvből hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás egyszerűsítésére, a névmódosítással, a személyazonosító igazolvány és a lakcímigazolvány kiállításával összefüggő ügyek egyszerűsítésére, valamint az állampolgárság hatósági megkeresésre történő igazolásával, az egyszerűsített honosítással és visszahonosítással összefüggő eljárások, a honosítási és visszahonosítási kérelem, a magyar állampolgárság megszerzésére vagy visszaszerzésére irányuló nyilatkozat, továbbá az állampolgársági bizonyítvány kiadására irányuló eljárási szabályok egyszerűsítésére.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, engedjék meg, hogy a fentiekben meghatározott, az egyszerűsítés érdekében kitűzött célok megvalósulását az egyes ügycsoportokon belül gyakorlati példákkal érzékeltetve mutassam be önöknek. Elsőként hadd szóljak az anyakönyvi ügyekről! Az anyakönyvi ügyek tekintetében az ügyintézés határidejének csökkentését célozza az a javaslat, amely 8 napról 5 napra mérsékli azt az időtartamot, amely alatt az anyakönyvvezetőnek a születési, házassági és halálozási eseményekből fakadó változtatásokat a személyiadat- és lakcímnyilvántartáson át kell vezetnie, és ezzel növelni a nyilvántartás naprakészségét.

A személyiadat- és lakcímnyilvántartást érintő, azonban mindhárom ügycsoporttal összefüggő és kiemelt jelentőségű az a módosítás, amelynek célja, hogy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás a polgárok lehető legteljesebb nyilvántartása legyen. Ennek érdekében a törvényjavaslat a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba történő felvételt automatikussá teszi az olyan esetekben, amikor a hatályos szabályok szerint, mint például a magyar állampolgár külföldi anyakönyvi eseményének hazai anyakönyvezése, vagy az állampolgárság megszerzésének egyes esetei kapcsán, azt az ügyfélnek külön kérnie kell. Ezekben az esetekben a módosítás nélkül nem kizárt, hogy a polgár, visszariadva a további időt és utánjárást igénylő eljárástól, nem kérné a nyilvántartásba-vételét, pedig az abban szereplés az ügyfél számára is könnyebbé teszi a nyilvántartásban szereplő adatok igazolását, valamint a hatóság számára is egyszerűsíti az ügyfél elérését, az ügyféllel kapcsolatos információk igazolását, továbbá a vele való kapcsolattartást.

Az anyakönyvi ügycsoporton belül az előbb elmondottakhoz kapcsolódva ki kell emelni azt a módosítást, amely szerint a magyar állampolgár külföldi anyakönyvi eseményének hazai anyakönyvezésével egyidejűleg automatikusan megtörténik az esemény átvezetése a személyiadat- és lakcímnyilvántartáson is. Így például, ha a külföldön élő magyar szülők magyar gyermekük születését hazai anyakönyvezés céljából bejelentik, a gyermek a megadott adatokkal automatikusan bekerül a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba, egyszerűsítve és gyorsítva például a gyermek személyi azonosító vagy úti okmánnyal történő ellátását.

A hazai anyakönyvezés iránti kérelem benyújtása tekintetében a javaslat bővíti azon hatóságok számát, ahol a kérelem benyújtható, lehetővé téve a külföldön élő állampolgárok számára is a kérelem belföldön történő benyújtását. Tehát ha a fentiekben említett család történetesen éppen itthon tartózkodik, például azért, mert a külföldön született gyermeket az itthon élő családtagoknak be akarják a szülők mutatni, a hazai anyakönyvezést könnyen és gyorsan megindíthatják a hazai hatóságok előtt is, és nem kell külföldön a magyar külképviseletet felkeresni.

Az ügyfél és a hatóság közötti szükséges találkozások számának csökkentését szolgálja az a rendelkezés, amelynek értelmében az elhunyt személy személyi igazolványát és lakcímkártyáját az az anyakönyvező érvényteleníti, akinél a halált annak anyakönyvezése érdekében bejelentik, és ha a hozzátartozó ezt kéri, ezeket az okmányokat érvénytelenítve maga az anyakönyvvezető is visszaadhatja.

Jelenleg ezeket az okmányokat az anyakönyvvezető továbbküldi az azok érvénytelenítését végző szervnek, ami egy második, ezúttal másik hatóság előtti megjelenést tesz szükségessé azon hozzátartozó számára, aki az okmányokat, élve a jogszabály adta lehetőséggel, vissza kívánja kapni. Az anyakönyvezés után a fentiek szerint automatikusan következik a személyiadat- és lakcímnyilvántartás.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy most én is ezt a logikát kövessem. A személyiadat- és lakcímnyilvántartással kapcsolatos kiemelkedően fontos változás az értesítési cím bevezetése. Felmerülhet a kérdés, hogy mi indokolja ennek a szükségességét. A jelenlegi életviszonyok között gyakran előfordul, hogy a szokásos tartózkodási hely munkahelyi vagy családi okokból történő gyakori változtatása miatt a lakóhely és tartózkodási hely bejelentésének jelenleg rendelkezésre álló lehetősége sem kínál kellő rugalmasságot annak a személynek, aki a gyakori helyváltoztatásai ellenére is biztosítani kívánja a hatóságok és mindazon személyek számára, akik róla nyilvántartásból szereznek adatot, hogy küldeményeik valóban megérkezzenek a címzetthez. A havonta, kéthavonta máshol tartózkodó személy az értesítési cím bevezetésével nem lesz kénytelen minduntalan visszatérni bejelentett lakó- vagy tartózkodási helyére, elég, ha értesítési címet létesít egy olyan helyen, ahol egyébként is gyakran megfordul, és ennek a lakcímnyilvántartásba történő bejelentésével máris biztosította, hogy valamennyi fontos küldemény időben elérjen hozzá.

Megoldást jelenthet ugyanakkor ez a lehetőség a hajléktalan személyek számára is, akik ugyan jogaik gyakorlása érdekében rendelkeznek települési szintű lakóhellyel, ez azonban nyilvánvalóan nem alkalmas a küldemények kézbesítésére, ugyanakkor a velük kapcsolatban álló szerv vagy szervezet, vagy más segítő személy címét értesítési címként megjelölve számukra is biztosítható, hogy a nekik címzett küldemények mindenkor célba érjenek.

A személyiadat- és lakcímnyilvántartás a törvényjavaslat értelmében 2013. március 1-jétől közhitelesen igazolja a magyar állampolgárság tényét. Ehhez szorosan kapcsolódik a fentiekben kifejtett azon törekvés, hogy lehetőség szerint automatikusan kerüljön a nyilvántartásba minden olyan személy, akinek állampolgársága igazolást nyer, vagy aki állampolgárságot szerez, mivel így nem kell az ügyfeleknek újabb hivatalnál jelentkezniük és kérelmeket benyújtaniuk, hanem a sok emlegetett egyablakos ügyintézés keretében (Moraj az LMP és a Jobbik soraiban. - Az elnök csenget.) időt és pénzt spórolhatnak meg.

Ez a módosítás nagymértékben megkönnyíti továbbá valamennyi olyan ügy intézését, amelyhez a magyar állampolgárság igazolása szükséges, különös tekintettel arra, hogy igen nagy és egyre növekvő számú szerv elektronikusan és közvetlenül betekinthet a nyilvántartásba, így a magyar állampolgárság tényét már a helyszínen, további iratok bekérése vagy az ügyfél újbóli megjelenésére vagy hiánypótlásra felszólítás nélkül is meg lehet állapítani.

(12.30)

Ezzel várhatóan drasztikusan csökken az olyan megkeresések száma, amelyekkel ma a hatóságok az állampolgársági ügyekben eljáró szervet kénytelenek megkeresni az állampolgárság igazolása érdekében, jelentős ráfordításcsökkenést eredményezve ezzel az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, valamint a többi igazolást kérő szerv oldalán.

Hogy egy gyakorlati példával szemléltessem ennek a módosításnak a jelentőségét, kérem, engedjék meg, hogy egy valamennyiünk számára ismert szituációt említsek meg itt. A magyar állampolgárok többsége személyazonosságát és állampolgárságát érvényes személyazonosító igazolvánnyal igazolja. Mi történik akkor, ha az okmány érvényességi ideje egyetlen nappal lejár? Ebben az esetben az eljáró közigazgatási szerv jogszabályi kötelezettségének eleget téve felhívja az ügyfelet az állampolgárság igazolására, amelynek teljesítéséig az adott ügyben érdemi döntést nem lehet hozni addig, amíg az ügyfél nem pótolja a lejárt okmányt. Ez jelentős időveszteséget és utánjárást jelent az ügyfél számára. Még kellemetlenebb a helyzet a külföldön tartózkodó polgárok esetében, hiszen például a földrajzi távolságok miatt számukra egy lejárt útlevél pótlása akár több hónapos procedúrát is jelenthet.

Felmerülhet a kérdés, hogy ha okmányaink nagy részét a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatok alapján állítják ki, akkor maga a nyilvántartás miért nem alkalmas az állampolgárság igazolására. A kérdésre a törvényjavaslat adja meg a logikus és minden érintett számára előnyös választ.

Tisztelt Ház! Az állampolgársági eljárások tekintetében is elvégezte a kormány a felülvizsgálatot, amelynek keretében kezdeményezzük az ügyintézési határidők csökkentését. Tarthatatlan ugyanis, hogy 2012 novemberében is vannak olyan eljárások, amelyeknek ügyintézési határideje egy év.

Nemzetpolitikai szempontból kiemelt jelentőségű módosítás, hogy a törvényjavaslat az állampolgárság kedvezményes megszerzésének új esetét vezeti be, amely szerint kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki tíz éve él házasságban magyar állampolgárral és magyar nyelvtudását igazolja. Ezzel a törvényjavaslat az alaptörvényben foglalt célkitűzés megvalósítását segíti, erősítve a Magyarország határain kívül élő magyarok együttműködését Magyarországgal, valamint támogatja a magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket az alaptörvény által a nemzet fennmaradásának alapköveként megjelölt család keretein belül is.

Tisztelt Országgyűlés! Szeretném ugyanakkor felhívni a figyelmet arra, hogy a fenti jelentős módosításokkal a törvényjavaslatnak korántsem tértünk ki minden lényeges elemére. A törvényjavaslat tartalmazza még a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény módosítását is. A kistérségek létét és lehatárolásukat a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvény szabályozza, amely 2012. december 31-én hatályát veszti. Annak érdekében, hogy fennmaradjon a kistérségi rendszer, a jelenlegi kistérségek lehatárolását változatlanul szükséges átültetni a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvénybe. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerint 2013. január 1-jétől hatályba lépő rendszerben a kistérségek mint területfejlesztési statisztikai területi egységek léteznek, amelyek alkalmasak a megyén belüli fejlettségi különbségek kimutatására, ezen kívül alkalmasak további célzott hazai és európai uniós támogatások elosztására.

A 2007-2013 közötti európai uniós fejlesztési időszak pályáztatási rendszerében a kedvezményezettség kistérségi alapon működik, ezért az időszak végéig, 2013. december 31-éig szükséges fenntartani e területi szintet. Mindannyiunk érdeke, hogy a rendelkezésre álló valamennyi pályázati lehetőség adta keretek között a kistérségek - mint a pályázatok alapvető egységei - élhessenek az Unió biztosította előnyökkel, ehhez pedig elengedhetetlen a törvényjavaslatban foglaltak megvalósulása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végül hadd sorakoztassam fel röviden a törvényjavaslat által érintett eljárásokat: anyakönyvezés, lakcímnyilvántartás, állampolgárság, olyan hatósági eljárások, amelyek mindannyiunkat érintenek, és akár észrevesszük, akár nem, mindennapjaink részei. Kérem, gondoljanak arra, mennyi segítséget jelenthet ezeknek az ügyeknek az egyszerűbbé, ügyfélbarátabbá tétele, mennyivel jobb érzés valamennyiünk számára, ha olyan örömteli eseményeinket, mint egy gyermek megszületése, egy házasság megkötése vagy az állampolgárság megszerzése, nem árnyékolják be az azzal együtt járó adminisztratív ügyintézés érthetetlen és megmagyarázhatatlan nehézségei. Ezek mindannyiunk ügyei, valamennyi polgár ügyei. Kérem támogatásukat és segítő közreműködésüket, hogy valamennyi polgár számára könnyebbé, gyorsabbá és egyszerűbbé tehessük az ügyintézését életüknek ezen meghatározó pillanataiban.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, mindezekre tekintettel támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)