Készült: 2020.07.12.13:04:10 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
4 171-173 2010.05.20. 4:47  107-174

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyik legfájóbb mulasztását pótolhatja a Magyar Országgyűlés ennek a törvényjavaslatnak a megszavazásával.

Nem csak Trianon miatt fáj, 2004. december 5-e óta duplán fáj. Ki kell mondanunk azt is, hogy az elmúlt húsz év szégyene az, hogy 2010-ben nekünk ma még erről egyáltalán itt beszélnünk kell. Ugyanehhez hozzá kell tenni azt is, hogy az elmúlt húsz év kormányainak felelőssége ebben a kérdésben nem azonos. A javaslattevők érdemeit természetesen nem szeretnénk elvitatni, és nagyon örülünk annak, hogy az új összetételű Országgyűlés ilyen elkötelezettséget mutat a határon túli magyarok ügye iránt, és biztosítani szeretnénk a többséget arról, hogy az ilyen és ehhez hasonló lépésekben, amelyek a határon túli magyarok érdekeit szolgálják, legyenek ezek akár szimbolikus, akár érdemi intézkedések, a Jobbik támogatására számíthatnak. Partnerei leszünk az ilyen lépések meghozatalának.

De ez a javaslat csak egy, bár nagyon fontos része annak, amit ennek az Országgyűlésnek a határon túli magyarság érdekében meg kell tennie. Ugyanilyen szimbolikus lépés volt már az alakuló ülésen a Székely himnusz eléneklése is. Ez nemcsak a székelységnek szólt, hanem szólt minden egyes határon túli magyarnak. Örömmel tudatom önökkel, hogy azóta megkérdeztem az Országgyűlés illetékes szerveit, hogy elhangzott-e már valaha így, teljes egészében a Székely himnusz ebben a Házban, és azt a tájékoztatást adták, hogy most először történt meg az, hogy ebben a Házban teljes egészében a Székely himnuszt elénekelték a képviselők. (Taps a Jobbik és a KDNP soraiban.)

Történelmi és szimbolikus tett volt ez, de szimbolikus volt a Székely himnusz éneklése alatt a szocialista frakció viselkedése is. Az egy dolog, hogy nem énekelték velünk a Székely himnuszt, az lehet a műveletlenségük következménye is (Derültség, zaj az MSZP soraiban.), ha esetleg nem tudják ennek a szövegét. De az, hogy a szélen ülő képviselők kimennek, a frakcióvezetőjük és több képviselőjük pakolászik, s nem képes a Székely himnuszt vigyázzban végigállni, azt gondolom, a Magyar Országgyűlésben tűrhetetlen magatartás. (Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik soraiban.)

Sok szó esett már 2004. december 5-éről, de fontosnak tartom, hogy világosan kimondjuk: lehet, hogy jogilag nem kötelezte ez a döntés az Országgyűlést arra, hogy ezt a javaslatot elfogadja, de erkölcsileg mindenképpen, hiszen az igenek akkor többségbe kerültek. Azóta a szocialistáknak kormányzásuk idején több évük volt, hogy ezt megtegyék, és nem tették meg. Ebben az MSZP felelőssége elvitathatatlan. Nemhogy nem adták meg ezt a javaslatot, és nem adták meg az állampolgárságot az elszakított magyaroknak, nem képesek a Székely himnusz alatt vigyázzban állni az Országgyűlés alakuló ülésén, de arra képesek, hogy ugyanerre az alakuló ülésre a szívükre tűzzék Izrael állam zászlaját egy kitűzővel, és úgy jöjjenek be erre az alakuló ülésre, és képesek arra, hogy ez ellen a javaslat ellen nevetséges érveket... (Közbeszólás az MSZP soraiból: Érveljenek!)

ELNÖK: Képviselő Asszony! Legyen szíves, ne térjen el a tárgytól, próbáljunk ott maradni, ami ennek a törvénynek az általános vitájára jellemző, és a társadalmi kritikát a másik frakció felé majd máskor javasolnám megfogalmazni. Köszönöm.

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Azt gondolom, nem ezt a magatartást kell követnie egy országgyűlési képviselőnek, amit ebben a kérdésben a szocialisták követnek. Úgy gondolom, az országgyűlési képviselőknek és magának az Országgyűlésnek is az egyik legfőbb kötelessége az, hogy minden egyes magyar emberrel éreztesse, bárhol is él a világban, nemcsak elvárjuk azt, hogy rendületlenül szeressék hazájukat, hanem a hazájuk viszontszereti őket.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
5 188 2010.05.21. 1:55  175-221

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hiller István úr azt mondta, hogy érti a javaslatot, de nem ért vele egyet. Én továbbra is szeretném önöket biztosítani arról, hogy a Jobbik véleménye a tegnapi bizottsági ülés óta nem változott meg, értjük a javaslatot és vele egyet is értünk. (Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik soraiban.)

Nagyon sok minden elhangzott ennek a javaslatnak az erényei közül. Az önkormányzatok helyzetének javítását Hoppál Péter úr említette, ezért én erre nem térnék ki még egyszer.

Én is behoznám falusi származásúként a kistelepülések helyzetét, és Hiller úr figyelmét is szeretném felhívni arra, hogy egy kistelepülés iskolájának a fennmaradását nem lehet kizárólag költségvetési szempontokból vizsgálni. Sokkal többet jelent egy faluban az iskola fennmaradása, s nemcsak a családoknak - nyilvánvalóan nekik is; ezt a szempontot Pósán képviselő úr kiválóan megindokolta -, hanem magának a faluközösségnek is nagyon fontos az iskola fennmaradása. Nagyon sok faluban - korábban ez is elhangzott - tényleg az iskola léte a kérdés, ezért is nagyon fontos ez a javaslat. A kisfalvakban nyilván egy kötődést képez a gyerekekben, akik ott nőnek fel és a saját falujuk iskolájába járhatnak. Én magam is falusi iskolába jártam, így tudom, hogy ez mit jelent. Ma a falusi értelmiség nagy részét a falusi iskola tanári kara adja, ami a falu kulturális életét is meghatározza. S az is fontos, hogy az épület egy értéke a falunak, s hogy az működik, azt karbantartják, és ott napi szintű munkavégzés folyik. Azt, hogy költségvetési szempontból milyen ez a javaslat, nem lehet kizárólag erre a szempontra szűkíteni.

Köszönöm. (Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
10 307 2010.06.01. 1:45  252-364

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Lehet dobálózni a hatmillió ajánlószelvénnyel vagy a nyolcmillió választópolgárral, de azt gondolom, hogy ennek nem sok értelme van. Amikor önök kétharmados támogatottságról beszélnek, akkor soha nem jut eszükbe a nyolcmillió választópolgár, hogy ahhoz mérjék a saját támogatottságukat, mert ahhoz képest már azért nem olyan sok az önök támogatottsága. De azt gondolom, hogy ennek nem sok értelme van, hogy a nyolcmillió választópolgárhoz mérjük a szavazatokat vagy az ajánlószelvényeket.

Azt gondolom, ha megváltoztatunk egy szabályozást, akkor ki kell indulni a jelenlegi helyzetből, és meg kell vizsgálni, hogy annak mik a következményei. Hogyha a legutóbbi országgyűlési választáson megvizsgáljuk azt, hogy az ajánlószelvény-gyűjtésnek mik a következményei, akkor azt látjuk, hogy három olyan párt volt, amelyik mind a 176 egyéni választókerületben tudott jelöltet állítani, mégis négy párt jutott be az Országgyűlésbe. Önök szerint ez így rendben van? Önök szerint még inkább afelé kellene elmozdulni, hogy még kevesebb párt tudja összegyűjteni az ajánlószelvényt, annak ellenére, hogy bejut az Országgyűlésbe? Én azt gondolom, hogy nem erre kell elmozdulnunk.

Az én demokráciafelfogásomban az, aki be tud jutni az Országgyűlésbe, aki az 5 százalékos választási küszöböt át tudja ugrani, annak az ajánlószelvény-gyűjtés nem okoz gondot. Ugyanis az ajánlószelvény-gyűjtésnek nem az a funkciója, hogy gondot okozzon a parlamentbe egyébként bejutó pártoknak, hanem hogy megszűrje az ennél kisebb támogatottsággal rendelkező pártokat. Ezért nem értem, hogy miért mozdulunk el ezzel ellentétes irányba, és ezzel még az ilyen pártok, mint jelen esetben volt az LMP, töredékszavazatokat is vesztenek, és azt gondolom, hogy a demokráciának semmiképpen nem használ ez a javaslat.

Köszönöm. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
14 365 2010.06.14. 1:56  338-396

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Kósa Lajos képviselő úr hosszan ecsetelte az OVB szakmai működésével kapcsolatos kritikáit, amit mindegyik ellenzéki képviselő is elmondott, és nem ez volt a bírálatunk fő sodrata, nem ez volt az irányvonalunk, hanem az az eljárási mód, ahogyan ezt a törvényjavaslatot beterjesztették. Miért van szükség arra, hogy egy nap alatt lezárjuk ennek az általános vitáját?

Ön is elmondta, hogy októberre szeretnék ezt a helyzetet megoldani. Októberig nem egy napunk van hátra! Miért hoznak olyan helyzetbe minket, ellenzéki képviselőket, hogy egy nap alatt, sőt nem is egészen egy nap alatt, hanem néhány óra leforgása alatt kell egy ilyen törvényjavaslattal kapcsolatban kialakítani a véleményünket és az érdemi észrevételeinket megtenni?

Említette azt is, hogy az MSZP meglehetősen antidemokratikus módon, 4:1 arányban választotta meg a jelenlegi OVB tagjait. Elképzelhetőnek tartom, hogy önök - ahogy az eddigi közös munkánk eredményéből levonható - ezt akár 5:0 arányban fogják megtenni.

De ha nem is így lesz, az, ha az MSZP antidemokratikus módon választotta meg az OVB tagjait, az önöknek semmiféle mentséget nem ad arra, hogy önök ugyanezt vagy hasonló szándékot szeretnének ebben a kérdésben megvalósítani. Leginkább az zavar minket, ellenzéki képviselőket - nemcsak ebben a kérdésben, hanem az alkotmánymódosításokkal kapcsolatban is -, hogy meg sem próbálnak együttműködni velünk, tehát kész javaslatokat hoznak ide a Ház elé (Felzúdulás a kormánypárti padsorokban.), és a bizottságokat is csak szemfényvesztésként hozzák létre.

Beszélt arról, hogy kétharmados felhatalmazást kaptak a választóktól. Úgy emlékszem, én a Fidesz programjában nem olvastam azt, hogy az OVB-t ilyen módon szeretnék átalakítani, tehát nem értem, hogy erre hogyan kaptak felhatalmazást.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik és az LMP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
15 340 2010.06.15. 2:04  315-355

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az iránnyal természetesen mi is egyetértünk, csak kérdés, hogy ez a megfelelő eljárási mód-e, ez a megfelelő javaslat-e arra, hogy elérjük azt valójában, hogy minőségi felsőoktatás és minőségi középszintű oktatás valósuljon meg Magyarországon.

A kétszintű érettségi rendszerét nagyon sokan bírálták nagyon nagy szaktekintélyek is, köztük például Baranyi Károly is, és ezért indokoltnak tartanám feltenni azt a kérdést, hogy a kétszintű érettségi szocialista megvalósításában vagy magában a kétszintű érettségi rendszerében van-e a hiba. Ezért nagyon fontos lenne ezen elgondolkodnunk, hogy a kétszintű érettségi megvalósítása mennyiben szolgálja azokat a célokat, amiket egyébként az előterjesztők vagy éppen Osztolykán Ágnes képviselő asszony megfogalmazott.

Baranyi Károlyra kell ismét hivatkoznom, aki tételesen cáfolta ezeket az előfeltevéseket, tehát a munkavállalás esélyeit nem növeli, ő magának az esélyegyenlőtlenség forrásának nevezte magát a rendszert. Tehát nemcsak azt a megvalósulást, ahogyan eddig Magyarországon ez működött, hanem magának a rendszernek a felépítésében látta a hibát. Az egyetemek megfelelő kontrollja szintén hiányzik, és ezen ez a javaslat sem fog változtatni, ezt is említette Osztolykán képviselő asszony.

Tehát már bizonyára Balczó Zoltán és Endrésik Zsolt felszólalásaiból is kiderült önök számára, hogy mi a régi rendszerű érettségit, az egyszintű érettségit és mellette a felvételi rendszerét tudnánk támogatni. De természetesen nem gondolom azt, hogy ezekkel a hozzászólásokkal most meg fogjuk tudni győzni a kormánytöbbséget. Ez a javaslat a jelenlegi helyzeten mindenképpen pozitív irányban változtat, ezért, még egyszer mondom, az irányelvekkel egyetértettünk, és egy módosító javaslatot is nyújtottunk be ehhez, amit Szávay István képviselőtársam fog önökkel ismertetni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
15 458 2010.06.15. 1:18  429-473

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Belőlem is a politológus hozta elő ezt a felszólalást, és én is a politikai kultúrával kapcsolatban szeretnék hozzászólni, bár nem gondolom, hogy ez csak az állampolgárok és az állam viszonyával kapcsolatban lehetne értelmezhető. Nem hiszem, hogy az a húzás például az önök részéről, hogy egy négyötödös egyetértést igénylő szabályt kétharmaddal kivesznek az alkotmányból, az elegáns dolog lenne, és a politikai kultúrában a konszenzus felé tett lépés lenne.

Felhívnám a képviselő úr figyelmét, hogy többségi demokráciák mellett léteznek a világban és Európában konszenzusos demokráciák is, amelyek ugyanúgy működőképesek, és a demokratikus kereteket betartják.

(23.00)

Említette azt is, hogy az Alkotmánybíróság esetében eddig is pártembereket választottak meg, csak az nagyon nem mindegy, ahogy tegnap az OVB-vel kapcsolatos vitában is elhangzott, hogy hány párt az, amelyik delegálhat oda képviselőket. Több párt megegyezése és több párt alkotmánybírája kerül be ilyen módon egy testületbe, vagy egyetlen párt az, amelyik az összes alkotmánybírót megválasztja, és ez nagyon nem mindegy szerintem, és a politikai kultúrában inkább a konszenzus felé kellene elmozdulni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 280 2010.07.05. 1:37  265-365

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvénymódosító javaslat ahhoz hasonlít, amit már itt körülbelül 2-3 héttel ezelőtt tárgyalt a tisztelt Ház, a büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslathoz, ugyanúgy egy salátatörvényről van szó. Akkor is, már az általános vitában is jeleztük önöknek, hogy méltatlan helyzetbe hozza az ellenzéket azzal a beterjesztő, előterjesztő kormánypárt, hogy egymással össze nem függő dolgokról kell egyetlen szavazással dönteni. Ezek után, hogy ezt tehát már az általános vitában is jeleztük, Répássy államtitkár úr a cinizmus elleni harc jegyében a következőképpen nyilatkozott itt előttünk: "Tehát nem eltúlzott, nem aránytalan ez a 'három csapás' büntetés. Azt gondolom, valóban visszatartó erőt jelenthet, és nagyon sajnálom, hogy az ellenzéki képviselőcsoportok nem szavazták meg ezt a törvényt." Tehát azok után, hogy Répássy államtitkár úr nagyon jól tudta, hogy egy salátatörvényről van szó, azt vetette a szemünkre, hogy a három csapás törvényt nem szavaztuk meg. Ugyanígy ez a törvényjavaslat is egy salátatörvény, amelynek vannak olyan részei, amelyekkel egyet lehet érteni, de nyilvánvalóan a Magyar Gárdára pályázó törvényjavaslati rész miatt ez megint méltatlan helyzetbe hozza az ellenzéket. És az, hogy ezek után Répássy államtitkár úr azon sajnálkozik, hogy nem szavazza meg a Jobbik a három csapás törvényt, az már nemhogy nem elegáns, hanem egyenesen cinikus, azt gondolom, köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 356 2010.07.05. 1:40  265-365

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Ha már Schiffer András képviselőtársam párhuzamot vont a homoszexuális felvonuláson részt vevők és a Magyar Gárda tagjai közt, akkor én is megtenném, egyúttal szeretnék egy kettős mércére rávilágítani. 2009-ben, körülbelül egy évvel ezelőtt egy vonulást jelentett be a Magyar Gárda az Andrássy útra, és ugyanarra a területre néhány hét elteltével jelentett be vonulást ez a homoszexuális csoportosulás. Érdekes módon az egyiket nem engedélyezte a rendőrség, amit a gárdisták jelentettek be, és később, nem tudom, néhány hét elteltével pedig a homoszexuálisoknak ezt a vonulást engedélyezték.

Mindannyian tudjuk, hogy a Magyar Gárda nem sértett törvényt, szemben a rendőrséggel, ugye, ez egyértelműen törvénysértő, és egyértelműen kettős mérce volt akkor. Illetve, hogyha tudnak róla, hogy a Magyar Gárda törvényt sértett, akkor kérem, hogy jelezzék konkrét példákkal, mert állandóan arra hivatkoznak, hogy az állami erőszak-monopóliumot megkérdőjelezi itt bárki is, de konkrét példát még nem tudtak erre mondani, hogy a Magyar Gárda ezt mikor tette meg. Nagyon kíváncsi lennék, hogy melyik eset az, amelyikre gondolnak ezzel kapcsolatban, mert akkor tudnánk érdemben párbeszédet folytatni ezzel kapcsolatban, de hogyha csak általánosságban beszélnek, akkor sajnos, erre nem kerülhet sor.

Azt gondolom, hogyha itt áprilisban forradalom lett volna, akkor most nem a gárdistákról és a gárda betiltásáról és ellehetetlenítéséről beszélnénk, hanem arról, hogy például azokat a rendőri vezetőket, akik ilyen kettős mércéket engedtek meg maguknak alapjogokkal kapcsolatban, felelősségre vonjuk. (Közbeszólás a Jobbik részéről: Így van!) Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
25 130 2010.07.13. 11:23  21-152

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Én kivártam a soromat írásban előre bejelentett felszólalóként, és valóban a javaslathoz szeretnék hozzászólni, úgyhogy nem vonom vissza, engedelmükkel, a hozzászólási szándékomat.

A javaslat indokolásában szerepel utalás az Apáczai Közalapítvány programjára, és korábban, illetve egész pontosan tavaly novemberben a Fidesz részéről volt egy olyan kezdeményezés is, egész pontosan Pelczné Gáll Ildikó tartott sajtótájékoztatót arról, hogy "Irány a Kárpát-medence" címmel szeretnének meghirdetni egy programot, ami 2010-től indult volna be, és a Polgári Magyarországért Alapítvány finanszírozta volna, illetve segítette volna a különböző osztályokat abban, hogy eljussanak határon túli területre.

Ekkor ezen a sajtótájékoztatón Pelczné Gáll Ildikó azt mondta, hogy Balog Zoltán is támogatja, és a költségvetésből el is különítenek egy keretet, amelyből ezt támogatni fogják. A barikád.hu tegnapi híre szerint azonban a Polgári Magyarországért Alapítvány igazgató asszonya azt mondta, hogy végül ez a program nem valósult meg, hiszen ez a határozati javaslat fogja megvalósítani ezt a célt, most már állami keretből, illetve állami támogatással, nevezetesen azt, hogy a határozati javaslat szerint valamennyi közoktatásban tanuló fiatal eljusson határon túli magyar lakta területekre. De sajnos 2010-ben ez még nem lesz lehetséges, ezért a Polgári Magyarországért Alapítvány részéről indokolt lett volna elindítani legalább erre az egy évre ezt a programot, és nagyon sajnáljuk, hogy ez nem valósult meg.

(14.20)

Nem tartom elfogadható indoknak azt, hogy ez a javaslat majd megoldja ezt a problémát. Egy évig, illetve talán, hogyha ezt nem sikerül a jövő tanévre sem bevezetni, akkor több évig is támogathatták volna ezeket a kirándulásokat.

A javaslat egy másik pontjában szerepel a magyarság háza, és ezzel kapcsolatban vetette fel Vona Gábor - ha még emlékszik rá valaki - a vezérszónoki felszólalásának végén, hogy vannak újabb javaslataink is, amelyek a nemzetpolitika terén a kormánytöbbség számára is megfontolandónak bizonyulhatnak. Ilyennek nevezte a Magyarok Világszövetségének helyzetét, amely az elmúlt években bizony eléggé bizonytalanná vált. Nagyon erős az áthallás a magyarság háza és a Magyarok Háza intézmények között. A Magyarok Háza a Magyarok Világszövetségének keretein belül 1994 óta működik, s ezt azért fontos az 1994-es dátum miatt elmondani: nem a Horn-kormány hozta létre, hanem még a Boross-kormány hozta létre, és maga a Magyarok Világszövetsége a két világháború között jött létre, éppen a miatt a speciális helyzet miatt, amelybe a magyarság Trianon után került, nevezetesen, ezt a szétszakítottságot és az ebből eredő fájdalmat próbálta a maga eszközeivel valamilyen módon enyhíteni.

Nem fogom elmondani a Magyarok Világszövetségének a teljes történetét, azonban azt szeretném a figyelmükbe ajánlani, hogy az utóbbi időben a Magyarok Világszövetsége milyen tevékenységet végzett a határon túli magyarok helyzetének javításáért. Trianon 90. évfordulójára kiadtak egy Hogyan történhetett? című kiáltványt, amit eljuttattak a határon túli magyar szervezeteikhez is. Nagyon fontos megemlíteni, és talán a Magyarok Világszövetségének egyik legfontosabb kezdeményezése volt a 2004. december 5-ei népszavazás, amit ők kezdeményeztek. Sokan felelőssé teszik magát a világszövetséget ennek az eredményéért. Én azt gondolom, ez egy hibás megközelítés, ők ráirányították a figyelmet egy nagyon fontos kérdésre, amit azután végül itt közösen meg is szavaztunk, és ez a kezdeményezésük ilyen módon révbe ért. Magyar nemzeti minimum című kiáltványt fogalmazták meg 2006-ban, majd most, 2010-ben is megújították ezt. Ezt is ajánlom a tisztelt képviselőtársaim figyelmébe.

A Magyarok Világszövetsége eddigi története során hét világkongresszust tartott: kettőt a Horthy-korszakban és 1990 óta pedig további ötöt, tehát ilyen módon kapcsolódik vélhetően azokhoz a célokhoz, amelyeket az előterjesztés a magyarság háza feladatainak tekint. Rendszeresen megjelenik a Honlevél című folyóirat, illetve Magyarságtudományi Füzetek címmel is jelentetnek meg kiadványt, majd ezeket összegyűjtötték, és egy nagyon vaskos könyvben, a Magyarságtudományi tanulmányokban meg is jelentették.

A Magyarok Világszövetsége a Szent László Akadémia keretében minden szombaton ingyenes előadásokat tart történelmi felvilágosító céllal, tehát kulturális rendezvényeket szerveznek, előadásokat tartanak, kiadványokat jelentetnek meg, s nemzetpolitikai kezdeményezésekkel élnek. Azt gondolom, fontos lenne újragondolni a Magyarok Világszövetségének egyébként a Fidesz-kormány idején megvont állami támogatását is, hiszen azt gondolom, ezek a célok, ezek a tevékenységek, amelyeket a Magyarok Világszövetsége végez, illetve végzett az elmúlt évtizedekben, támogatandók kellene hogy legyenek.

A magyarság házával kapcsolatban a bizottságban Révész Máriusz és itt a vita kezdetén néhány órával ezelőtt Pokorni Zoltán előterjesztői expozéjában is a Terror Házához hasonlította, annak a céljait, illetve az ahhoz hasonló kezdeményezésként értékelték, de ehhez benyújtottunk egy módosító javaslatot. Itt Pósán Lászlóra is szeretnék hivatkozni - nincs már itt vagy épp nincs itt -, aki a németországi példával élve említette, hogy több olyan intézmény van Németországban, ami ezzel foglalkozik. Tehát a mi módosító javaslatunk is arra irányul... - egyébként igyekeztünk a módosító javaslatban a kormányzatnak meglehetősen nagy mozgásteret hagyni annak megfontolásában és annak a végrehajtásában, hogy ezt a magyarság házát hány városban valósítja meg, pontosan hol legyenek ezek, de mindenképpen fontosnak tartanánk, hogy ne kizárólag egy budapesti intézmény legyen, amely ilyen segítséget nyújt a határon túli magyaroknak vagy a csonkaországi iskoláknak akár a megemlékezésekkel, akár az osztálykirándulásokkal kapcsolatban, hanem több magyarlakta nagyvárosban lehetnének ilyenek. Ez egyébként kapcsolódik Michl József KDNP-s képviselő módosító indítványához, amelyet természetesen támogatni fogunk, hogy az anyanyelv ápolására is fordítson figyelmet a magyarság háza vagy a magyarság házának intézményrendszere. De azt gondolom, ez is hatékonyabban tud megvalósulni, ha nem kizárólag egy budapesti intézményről van szó.

Amit Pokorni Zoltán képviselőtársunk szintén említett itt az előterjesztői expozéban, az a Trianon Múzeum megléte. Ezt is szeretném a tisztelt kormányoldal figyelmébe ajánlani, hogy Várpalotán működik a Trianon Múzeum, ahová egyébként a belépőjegy a határon túli magyaroknak teljesen ingyenes. Nagyon sok érdekes, a történelmi nemzettudatunk helyreállítása szempontjából fontos kiállításnak ad otthont ez a múzeum, például turulszobrok a Kárpát-medencében, a Himnusz, a Szózat és a Székely himnusz története, Magyar sors Csehszlovákiában 1945 és 1948 között, vagy egy külön kiállítást is megtekinthetünk a Lajtabánságról.

Én azt is támogatandónak tartom, tehát érdemes lenne a kormányoldalnak azon is elgondolkodnia, hogy a már meglévő, egyébként civil kezdeményezéseket felkarolja, és ezek mellett vagy ezekkel párhuzamosan, vagy az ő tapasztalataikat meghallgatva hozza létre ezeket az új központokat. De említhetném a különböző fesztiválokat, amelyeknek egyik legfőbb célja szimbolikusan a határok lebontása, tehát ilyen az EMI-tábor, amely minden elszakított nemzetrészre ellátogat nyáron, illetve a Magyar Sziget, amelyet a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kezdeményezett, és évek óta egyre népszerűbben működtetnek.

Tehát vannak olyan kezdeményezések, amelyek már léteznek. Eddig civil kezdeményezések voltak, éppen azért, mert az elmúlt húsz évben a nemzetpolitika nem olyan volt, amilyent a társadalom egyébként elvárt volna, és azt hiszem, megfelelnek ezek az általam említett civil kezdeményezések azoknak a szempontoknak is, amelyeket az előterjesztők az indokolásban a magyarság házával szemben támasztanak. Tehát ezek nem múltba révedő, búsongó intézmények, illetve rendezvények, hanem igenis a XXI. századnak megfelelők, az összetartozás érzését erősítő kezdeményezések.

Egy másik javaslat, amit Pokorni Zoltán szintén érintett az előterjesztői expozéban, az a mi határozati javaslatunk része volt, de ennek a Fidesz képviselői által benyújtott határozati javaslatnak csak az indokolásában szerepel az, hogy a határon túlról is jöjjenek ide, Magyarországra osztálykirándulásra diákok, osztályok, és ezzel kapcsolatban is megfogalmaztunk módosító javaslatot. Vélhetően ezt támogatni fogja a kormányoldal, hiszen hasonló jellegűt ők is benyújtottak.

Nyilvánvalóan egységes nemzetben gondolkodva nem tehetünk különbséget aközött, hogy a csonkaországi magyarok vagy a határon túli magyarok látogatnak el a másik otthonába. Ezzel a javaslattal az is célunk, hogy ösztönözzük azt, hogy magyar iskolába járjanak a gyerekek a határon túl, illetve azoknak, akik a határon túl magyar iskolába járnak, valamilyen segítséget, valamilyen pluszt adjon az anyaország. Természetesen ezen kívül sok más kiegészítő javaslattal lehet élni, de ez mindenképpen egy ilyen lenne.

Fontosnak tartjuk azt is, hogy perspektívát, jövőképet adjon az anyaország a határon túl élő magyaroknak, úgy, hogy megőrzik magyarságukat. Fontos, hogy legyenek lehetőségeik magyarságuk megőrzésével kapcsolatban, s ezért nyújtottuk be ezeket a módosító javaslatokat.

Összességében: a bizottságban is az igen erős érzelmeket kiváltó vita végén, illetve amikor ott is sikerült szóhoz jutni, elmondtuk, hogy természetesen támogatjuk ezt a határozati javaslatot, és reméljük, a kormányoldal befogadja a módosító javaslatainkat.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 274 2010.09.13. 1:41  269-317

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Én az ajánlás 1. és 3. pontjához szeretnék hozzászólni. Úgy érzem, hogy az MSZP nemcsak ebben a két javaslatban, de a többiben is rendszerint félreérti ennek az egész határozati javaslatnak a célját, hiszen olyan más kérdéseket is igyekeznek ennek a határozati javaslatnak a tárgyává tenni, ami valójában nem tárgya. Ha elolvassuk ennek a határozati javaslatnak a címét, akkor az iskolai nemzeti összetartozás napja bevezetéséről szól, a magyarországi és külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakításáról, valamint a határainkon kívül élő magyarság bemutatásáról szól a határozati javaslat.

Nemcsak itt, hanem majd más vitaszakaszban tárgyalandó módosító javaslatoknál is az MSZP rendszeresen olyan kérdéseket, jelen esetben az 1. pontban és a 3. pontban az Európa napja bevezetését szeretné ebbe a határozati javaslatba bevenni, ami nem tartozik ide, de még csak köszönő viszonyban sincsen azzal, amit ez a határozati javaslat szeretne megoldani. Azt nem vitatjuk el, hogy természetesen lehet külön beszélni mindenféle más dologról, az európai identitás kialakításáról vagy akár Európa napjának megemlékezéseiről vagy a szomszédos népek megbékéléséről, de az nem ennek a határozati javaslatnak a tárgya. Ezért ezeket a módosító javaslatokat a Jobbik nem támogatja.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 278 2010.09.13. 2:06  269-317

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Én is az MSZP-s módosító javaslatokhoz, illetve a 15. ponthoz szeretnék hozzászólni. Bár a 15. ajánlási pont és a bizottsági módosító javaslat majdnem ugyanarra vonatkozik, úgyhogy szeretnék beszélni arról is, hogy ha lehet. Egyetértek Révész Máriusszal abban, hogy szégyen az, amit az MSZP ebben a vitaszakaszban tárgyalandó javaslatoknál csinált. Nem azon voltak, nem arra törekedtek, hogy érdemi javaslatokkal konstruktívan álljanak hozzá ehhez a kérdéshez és próbálják javítani ezt a határozati javaslatot, hanem tényleg ilyen nevetséges és nyilvánvalóan általuk sem komolyan gondolt javaslatokat nyújtottak be.

A 15. ajánlási pont tartalmazza azt a módosító javaslatot, amit Szávay István képviselőtársammal nyújtottunk be. Ez arra vonatkozik, hogy a határon túli magyar diákok is jöjjenek Magyarországra. Ez eredetileg benne volt az eredeti határozati javaslat indoklásában is, de magában a normaszövegben nem, és ezért nyújtottunk be erre egy módosító javaslatot. Ez benne van, illetve erre vonatkozóan szerepel szabályozás a bizottsági módosító javaslatban is, de mi úgy érezzük, hogy a mi javaslatunk jobb lenne, hiszen mi egy konkrét csoportot jelöltünk meg, hogy kik azok, akiknek Magyarországra kellene látogatniuk. Ez egy konkrétan megfogható csoport lenne, nevezetesen, a magyar tannyelvű vagy részben magyar tannyelvű közoktatási intézmények magyar osztályaiba járó diákjai, míg a bizottsági módosító javaslatban csak az szerepel, hogy minél több külhoni magyar diák eljusson. Úgy gondoljuk, ez nem számon kérhető megfelelően, és nem tudjuk utána később ellenőrizni, hogy ez mennyire valósult meg. Másrészt pedig ezzel mintegy ösztönzésként is hathatnánk azokra a magyar családokra, akik külhonban élnek, de ők gondolkodnak azon, hogy magyar, illetve részben magyar (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) tannyelvű iskolába járassák gyerekeiket.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 282 2010.09.13. 2:45  269-317

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A 16-17. ajánlási pontokhoz szeretnék hozzászólni. A 16. pont szintén egy jobbikos módosító javaslat, amit a Magyarság Házára vonatkozóan nyújtottunk be. Nagyon jó kezdeményezésnek tartjuk azt, hogy létrejöjjön ez a Magyarság Háza, mert valóban szükség van arra a munkára, amit vélhetően a kormánypárt is ennek a háznak a működésébe utalna. De kevésnek tartjuk azt, ha mondjuk, Budapesten létrehozunk egy újabb múzeumot vagy egy újabb ilyen intézményt, ami az ország egyetlen pontján tud ilyen felvilágosító, segítő tevékenységet nyújtani, és ezért szeretnénk ezt kiterjeszteni, akár - ha az erre fordítandó költségeket nem is lehet növelni, akkor kicsit szerényebb körülmények között - több magyarlakta nagyvárosban is szeretnénk ilyet létrehozni. Azért is tartanánk fontosnak ezt, mert nemcsak a csonkaországi magyarságnak fontos ez a Magyarság Háza létrehozása, hanem a határon túli magyaroknak is.

Igyekeztünk úgy megfogalmazni ezt a módosító javaslatot, hogy elég nagy mozgásteret hagyjunk a kormánynak. Abba, hogy több magyarlakta nagyvárosban létrejöjjön, bele lehet érteni azt, hogy ez mondjuk, csak a csonka hazánkon belül értett magyarlakta nagyvárosokban, például Debrecenben vagy Szegeden jön létre, de bele lehet azt is érteni, hogy akár határon túl létesítünk ilyen intézményeket. Ezt teljes egészében a kormány mérlegelésére bíztuk, illetve bíztuk volna, hogyha elfogadják ezeket a módosító javaslatainkat.

Az, hogy Budapesten létrehozunk egy ilyet, még egyszer mondom, üdvözlendő, de a határon túli magyaroknak sokkal nagyobb segítséget nyújtana, ha legalább, mondjuk, határ menti városokban lennének ilyen, őket is segítő központok.

A 17. ajánlási pontban Michl József képviselő úr módosító javaslatát találjuk, amit természetesen támogatunk. Ugyan ez egy egyszavas módosító javaslat, de nem szabad ennek a javaslatnak a jelentőségét emiatt vagy más miatt csökkenteni. Az, hogy az anyanyelvápolás szempontja belekerül ebbe a határozati javaslatba, szintén nemcsak a határon túli, hanem a csonkaországi honfitársaink számára is nagyon nagy előnyt jelenthet, úgyhogy ezt a módosító javaslatot is támogatjuk.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 292 2010.09.13. 1:10  269-317

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. A 16. ponthoz szólnék hozzá. Révész Máriusz képviselőtársam említette, hogy kétéves- hároméves távlatban térjünk vissza arra, hogy több nagyvárosban létrejöjjön a Magyarság Háza. A határozati javaslat szerint ez 2012. december 31-ére szól, illetve addig jöjjön létre, tehát ezzel a két év mostantól számítva megvan.

Azt gondolom, ahhoz, hogy széles körben változzon meg az emberek tudata a határon túli magyarokkal kapcsolatban és a magyarság mint nemzet fogalmával kapcsolatban, 2004. december 5-e után tudjuk, milyen demagóg, hazug kampányt folytattak is, azért talán egy ilyen intézménnyel nem lesz megvalósítható, és ennek az intézménynek is azt kellene szolgálnia, hogy ez a tudat, ami tévesen, téveszméken alapulóan sajnos nagyon sok magyar emberben kialakult, megváltozzon, és az ön által említett óhaj is, a két-három évből a két év teljesül ezzel a módosító javaslattal, úgyhogy ismételten kérem, hogy fogadják el.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 174 2010.10.25. 2:16  173-177

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az utóbbi hónapokban a média, köztük a Hír TV, a Magyar Nemzet és a kuruc.info többször beszámolt az állami fordító irodánál, azaz az OFFI-nál történt botrányokról. Kezdve azzal, hogy korábban azt a szakmailag hozzá nem értő Kisfaludy Zoltánt nevezték ki az OFFI vezérigazgatójává, aki előzőleg a bukott miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc kabinetfőnök-helyetteseként tevékenykedett. Mint arról az említett médiumok részletesen beszámoltak, az állami fordító irodából, hogy az önök szavaival éljek, talicskával tolták ki a pénzt. A több millió forintos ügyletek miatt először belső vizsgálat indult, azóta pedig a rendőrség két ügyben is vizsgálatot indított.

Az első kérdésem: hol tartanak a vizsgálatok, várható-e érdemi eredmény belátható időn belül? A második kérdésem, hogy az időközben az OFFI éléről eltávolított vezető, Gyurcsány Ferenc egykori bizalmasa hogyan kaphatott 5 millió forint végkielégítést, amikor felmentése 2 millió forintba került volna az államnak.

A harmadik kérdésem pedig egy, a magyarországi szakfordítókat közvetlenül érintő téma. Ma Magyarországon hiteles fordítást, fordítás hitelesítését, valamint idegen nyelvű hiteles másolatot a 24/1986. Mt. rendelet 5. §-a szerint, illetve, ha erről jogszabály eltérően nem rendelkezik, csak az OFFI készíthet. Magyarán, az államnak monopóliuma van a hiteles fordítások végzésére, ami mint a szocializmusból itt ragadt őskövület, nemcsak hátrányosan érinti a magyarországi szakfordítókat, de akadályozza is őket tevékenységükben. A rendszerváltás óta eltelt idő, valamint a nemzetközi tendenciák azt igazolják, hogy nem indokolt az állami monopólium fenntartása a fordítások és a hitelesítések terén. Számos környékbeli országban is bevezették a bíróság előtt esküt tett fordító intézményét, ami pozitív minőségbeli változást hozott, és amely korunk gazdasági igényeihez is jobban igazodik.

Tekintve, hogy a fordítói szakma részéről régóta fennálló igény az OFFI monopóliumának felülvizsgálata, kérem államtitkár urat, vegyék napirendre a kérdést, és számoljanak be az eredményekről.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
47 368 2010.11.16. 2:07  347-385

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az a helyzet, hogy egy olyan előterjesztés fekszik most az Országgyűlés asztalán, amellyel a jelen lévő pártok képviselői egyetértenek. Mindenki elmondta, hogy a célokkal egyetért, és az eszközökön van mit finomítani. Ez az előterjesztés arra kiválóan alkalmas volt, hogy erre a problémára konkrétan és jogalkotási szinten is felhívja a figyelmet. Azt javaslom, hogy akkor kezdjük el közösen a munkát.

Valóban vannak problémás pontok, ahogy itt több képviselőtársam is említette. Azzal is egyetértek, hogy a személyi kör meghatározása a legnehezebb. Ez az előterjesztés már az áldozatokra vonatkozóan ugyan még nem, de a bűnösökre vonatkozóan egy bizonyos személyi kört meghatároz. Azt gondolom, hogy az ebben az előterjesztésben meghatározott személyi kört szinte senki nem vitatta, sőt ennek kiegészítését javasolták többen, amire természetesen nyitottak vagyunk, és ez is társadalmi vita és országgyűlési vita tárgya kell hogy legyen. Nyitottak vagyunk arra, hogy beszéljünk arról, kik azok az emberek, akiket el tudunk ilyen módon is számoltatni. De nagyon fontos, hogy ez az előterjesztés elérje a célját.

Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ne arról beszéljünk, hogy miért ne csináljuk ezt, és milyen nehézségekbe fogunk ütközni. Nyilván minden jogalkotás során fogunk nehézségekbe ütközni, akár alkotmányos nehézségekbe is. Azért küldtek minket ide a választók, nagyon sokszor hivatkoznak erre fideszes képviselőtársaim, hogy ezeket a nehézségeket leküzdjük, és megoldjuk azokat a problémákat, amik jelenleg a társadalomban fennállnak. Ez is egy ilyen probléma. Az elszámoltatás több fideszes kampányígéretben is hallható volt, ez az előterjesztés is szerepelt a Jobbik programjában. Egyébként, ha sikerül meghatároznunk azt a személyi kört, akik ebben érintettek, ez későbbi, további jogalkotásra is kiválóan alkalmas lehet.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
47 378 2010.11.16. 1:53  347-385

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Schiffer András képviselőtársam hozzászólására szeretnék röviden reagálni. Nem hiszem, hogy féltenünk kellene Biszku Bélát vagy bárkit amiatt, hogy a nyugdíjminimum alá csökken az ő nyugdíja, ugyanis nagyon fontos azt leszögeznünk, hogy például Biszku Béla már húsz éve élvezi azt a többletet, amit 35 évig előtte nem nyugdíjként, hanem munkabérként úgymond kapott meg. És fontos azt leszögezni, ezért is kompromisszumos ez a javaslat, amit mi beterjesztettünk, mert Biszku Bélának soha nem járt ez a nyugdíj, nemcsak 2010-től vagy 2011-től nem jár, hanem soha nem járt ez a nyugdíj, tehát az lenne az igazságos, ha ő visszafizetné azt a nyugdíjat vagy akár azt a munkabért, amit ő ezért kapott.

A másik gondolat, amit el szeretnék mondani, az az áldozatokkal kapcsolatos. Az előző felszólalásomban nem volt idő néhány szót ejteni róluk. Az áldozatok sokkal többen vannak, mint a bűnösök, ez általában így van, a kormányzottak többen vannak, mint a kormányzók, és többen is élnek ma. Mivel itt többen elmondták, hogy nem olyan széles az a személyi kör, akit ez a javaslat érinteni fog, ez nyilvánvalóan mindegyikünk számára egyértelmű, hogy anyagi értelemben ebből a törvényjavaslatból nem fogjuk tudni kárpótolni azokat az embereket, akik a szocializmust bármilyen módon megszenvedték. Mégis úgy gondolom, nagyon fontos ez a törvényjavaslat, mert erkölcsi értelemben bizony kárpótlást jelent nekik, az igazságérzetüket bizonyára erősíteni fogja, és elégtételt jelent, hogyha az állam egy ilyen gesztust, egy ilyen szimbolikus lépést legalább megtesz az irányukba is.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
48 106 2010.11.17. 8:25  1-251

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. A nyugdíjasoktól visszatérnék a fiatalokra vonatkozó költségvetési adatokhoz. Ugyanis a versenyképességi törvényjavaslat indokolásában kiemelt ágazatként jelöli meg az oktatást is, ehhez képest, ha megnézzük a korábbi éveket, akkor azt láthatjuk, hogy a ráfordítás stagnál. Persze érthető 8 szűk esztendő után, hogy nem lehet csodát tenni, de azért egy forradalom után egy kiemelt ágazattól mégis többet várna az ember. Abba bele sem merek gondolni, hogy ha nem lenne kiemelt ágazat az oktatás, akkor milyen változások lennének ezen a téren, illetve milyen változások vannak azokban az ágazatokban, amelyeket nem kezelnek kiemeltként.

Persze, szegény ember vízzel főz - mondhatják. És itt rá is térnék arra, hogy az oktatásra rendelkezésre álló pénzt milyen, ezen belüli területekre fogják elkölteni, milyen kiemelt célokat fogalmaznak meg. Az első ilyen a felsőoktatás minőségének emelése, ami nagyon fontos cél, minden évben halljuk, hogy az adott kormányzatnak ez célja. Ezen belül ki kell emelnem pozitívumként azt, hogy a műszaki és természettudományos képzésekre járó hallgatók juttatásait emelik, ilyen módon is próbálva egyensúlyi helyzetbe hozni azt a hiányt, ami ezekben a szakmákban már a munkaerőpiacon régóta kialakult.

A következő kiemelt cél a kisiskolák újraindítása, amiről itt délelőtt már igen heves vita alakult ki. A kormánypártok részére egy apró kritikával élnék. Azt gondolom, hogy az erre elkülönített forrásokat nemcsak a kisiskolák újraindítására kellene elkölteni, hanem kisiskolák fenntartására is, hiszen nemcsak azokra a kisiskolákra kell gondolnunk, amelyeket bezártak az elmúlt 8 évben, hanem azokra is, amelyek a bezárás szélére kerültek. Azt hiszem, ezekből a forrásokból támogatni kellene azokat is, amelyek ilyen, akár kis mennyiségű pénzzel is meg tudnak menekülni a bezárástól. A kisiskolákkal kapcsolatban, úgy érzem, az MSZP képviselőinek felszólalásai egymásnak is ellentmondóak voltak. Gőgös képviselő úr azt mondta, számos példa van arra, hogy még a pedagógusok is elviszik saját gyermekeiket ezekből az iskolákból, ezzel kvázi megkérdőjelezte ennek a programnak a racionalitását és azt, hogy szükség van erre a programra. Míg Kolber képviselő úr azt mondta, hogy ez a 300 millió forint, amit a költségvetésben eddig előirányoztak erre a területre, kevés, nem fog elegendő számú iskolát megmenteni.

A bizottságban is volt erről a témáról szó. Ott elmondta a minisztérium képviselője, hogy mivel a jövő évben, ha újraindítunk egy kisiskolát, csak szeptembertől kezdhet el működni, ezért körülbelül egy iskola megmentése 6-8 millió forintba kerül, tehát az előirányzott 300 millió forint körülbelül 50 ilyen kisiskola újraindítására lehet elég. Azt mondanám, hogy ha 6-8 millió forint egy iskola újraindítása, akkor találhatunk még forrásokat, és ha Kolber képviselő úr kevesli az erre fordított összeget, bár azért a szocialistáknak nagy szerepük van abban, hogy ezeket a kisiskolákat bezárták, akkor keressünk forrásokat, amiket át lehetne csoportosítani. Hiszen például a közoktatás hatékonyságát javító mérésekre még így is 646 millió forintot irányoz elő a kormányzat, és számos helyen találhatunk dologi kiadásokra 673 millió forintot, természetesen mindenféle kibontás nélkül.

Szintén kiemelt célként fogalmazza meg ez a költségvetési törvényjavaslat a pedagógus-életpályamodell elindítását, ami ugyancsak támogatandó cél. Bár azt hiszem, egy egy évre szóló költségvetésben egy életpályamodell megalapozását előirányozni elég furcsa dolog, pláne úgy, hogy nem kerül sor a pedagógusok béremelésére. Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy béremelésen kívül más olyan tényezők is lehetnek, amelyek a pedagóguspálya megbecsültségét javítják. Az új felsőoktatási törvény tervezetében is vannak erre vonatkozóan már biztató jelek, de az indokolásban kifejezetten szerepel az is, hogy a pedagógusok anyagi megbecsültségét is javítani kell. Ehhez képest ez a 2011-es törvényjavaslat még nem teszi ezt meg. Reméljük, hogy a következő években ezekre is sor kerül.

Szintén kiemelt célként fogalmazzák meg a duális szakképzés megvalósítását, amiről évek óta társadalmi párbeszéd folyik. Itt térnék ki arra, hogy a költségvetésnek a számszerűsítést tekintve milyen ellentmondásai vannak. Szerepel egy egyéb oktatás cím ebben a költségvetésben, ami nincs kibontva. A bizottsági vitában Osztolykán Ágnes képviselőtársam kérdezett rá, hogy mit értenek pontosan egyéb oktatás címszó alatt. Az ő kérdésére megkaptuk válaszként azt, hogy mit is értenek ez alatt. Az egyéb oktatás címszóból derül ki, tehát csak kifejezett képviselői kérdésre, hogy a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettől 1 milliárd forintot fognak elvonni, ami azért is nagyon furcsa, mert más helyeken, például az alapítványok támogatásánál 600 ezer forintos tételek is külön nevesítve szerepelnek, míg erről az egymilliárdos tételről csak külön képviselői kérdésre tudtunk tudomást szerezni.

A tegnap esti vitában kialakult egy nézetkülönbség az LMP képviselője és a Jobbik képviselője között, erre is szeretnék most reflektálni, illetve felhívni a figyelmet egy olyan elvre, amivel nem értünk a költségvetés több pontjában. Tegnap este Szávay István és Schiffer András keveredett vitába azzal kapcsolatban, hogy a romatelepeken élők lakhatási és szociális integrációs programjára 500 millió forintot különítenek el. A Jobbik álláspontja az volt ezzel kapcsolatban, hogy ne tegyünk különbséget a szegény emberek között, a hátrányos helyzetben élő emberek között. Nemcsak cigány emberek élnek nehéz körülmények között, hanem magyar emberek is. A félreértés elkerülése végett nem azt mondjuk, hogy a cigány emberek ne kapjanak támogatást, ha erre jogosultak, hanem csak azt mondjuk, hogy ne tegyünk különbséget etnikai alapon, hogy most valaki romatelepen él vagy nem romatelepen él, de egyébként hasonló hátrányos helyzetben.

(12.40)

Ezt javasoltuk, hogy ezt a romatelepeken élők lakhatási és szociális integrációs programjára vonatkozó összeget bővítsük ki, és vonjuk össze azzal, hogy minden ember, aki hátrányos helyzetben él, hátrányos lakhatási körülmények között él, azok között ne tegyünk ilyen módon különbséget. Erre szeretnénk az oktatásban is felhívni a figyelmet. Oktatási támogatásokat se azért adjunk valakinek, mert roma vagy más etnikai csoporthoz tartozik, hanem ha oktatási nehézségei vannak, tanulási nehézségei vannak, szocializációs nehézségei vannak, akkor ezen az alapon, igen, támogassuk az ilyen nehézségekkel élő embereket. Ezért erre vonatkozóan fogunk benyújtani módosító javaslatokat.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
53 324 2010.11.26. 4:51  1-365

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Én a költségvetés oktatási fejezetében bennmaradt néhány igazságtalanságra és aránytalanságra szeretném felhívni a figyelmet, ugyanis az oktatási bizottság ülésén semmi rendkívüli nem történt, az összes ellenzéki képviselői módosító javaslatot leszavazta a kormánytöbbség.

Pósán László bizottsági alelnök úr a ma délelőtti felszólalásában azt említette, hogy voltak olyan módosító javaslatok, ahol nem voltak források megjelölve, és ezért voltak kénytelenek leszavazni ezeket. Szeretném így közvetve is tájékoztatni az alelnök urat, hogy a Jobbik általam és Farkas Gergely képviselőtársam által benyújtott módosító javaslataihoz, kivétel nélkül mindegyikhez, meg voltak jelölve a források is, de azokat sem támogatta a fideszes kormánytöbbség.

Ráadásul ezek között a módosító javaslatok között olyanokat is találunk, amelyek más fejezetekből vennének át forrásokat az oktatás támogatására, tehát azt gondolom, hogy az oktatási bizottság tagjainak más forrásokból, más fejezetekből a forrásátcsoportosítást igenis támogatniuk kellett volna.

Körülbelül öt módosító javaslatunk szintén azon rendkívüli kormányzati intézkedéseket jelöli meg a források alapjaként, amelyekre, mint az előbb hallhattuk Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársamtól, az alkotmányügyi bizottság is hivatkozik. Tehát az alkotmányügyi bizottság is onnan vesz el forrásokat. Mi is ezt tettük volna meg. Ennek ellenére nem támogatta a kormánypárti többség a javaslataik egyikét sem.

Továbbra is fennáll az az aránytalanság, ami ellen az általános vitában már Sneider Tamás képviselőtársam és én is felemeltük a szavunkat. Gyógypedagógiai és nemzetiségi tankönyvellátásra, sajátos nevelési igényű gyerekek támogatására 89 millió forintot tervez költeni a jövő évben a magyar állam, míg kifejezetten cigány gyerekek oktatási támogatására körülbelül 1 milliárd forintot, az elfogadott módosító javaslatoknak köszönhetően.

(17.00)

Ismét szeretném leszögezni, nem az a célunk; hogy a cigány gyerekek ne kapjanak költségvetési támogatást, hanem az, hogy a nehéz helyzetben levő gyerekek közül ne csak a cigány gyerekek kapjanak, hanem minden olyan gyermek, aki nehéz helyzetben van, jusson hozzá ezekhez a támogatásokhoz, és a szegény, hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyerekek között ne tegyünk különbséget etnikai alapon.

Hoffmann Rózsa államtitkár asszony szintén délelőtt hivatkozott arra, hogy számon kérjük rajta, illetve ezen a költségvetésen a pedagógus-életpályamodellt, amit egy év alatt nem lehet megteremteni. Ezzel tökéletesen egyetértünk, egy év alatt nem lehet megteremteni a pedagógus-életpályamodellt, viszont a kormányzat előterjesztése az indokolásban hivatkozik erre mint kiemelt célra, ezért kérjük számon, hogy milyen intézkedések, milyen számok társulnak a pedagógus-életpályamodellhez a 2011-es költségvetésben. Tehát nem mi találtuk ki azt, hogy a pedagógus-életpályamodellt számon kérjük, hanem ők maguk, a saját indokolásukban terjesztették elő azt, hogy a pedagógus-életpályamodell kiemelt célja az oktatási előirányzatoknak, ehhez képest a számok szintjén semmit nem találunk ezzel kapcsolatban a költségvetésben.

Még egy módosító javaslatunkra szeretnék kitérni, amely talán szimbolikusnak is nevezhető egy állam költségvetésében, mégis nagyon fontos lenne. A várpalotai Trianon Múzeum támogatásáról van szó. Ezt szintén Farkas Gergely képviselőtársammal ketten nyújtottuk be, és már nyáron, amikor a nemzeti összetartozás emléknapja bevezetéséről szóló határozati javaslatot tárgyaltuk, akkor is felhívtuk a kormánytöbbség figyelmét, hogy van egy civil kezdeményezés, amely évek óta működtet Magyarországon egy Trianon Múzeumot, érdemes lenne akár a "Határtalanul!"-programban, akár a nemzeti összetartozás emléknapjának megünneplésébe bevonni ezeket az embereket, ezt a múzeumot. Ezért a költségvetésben is szeretnénk előirányozni egy 50 millió forintos összeget, ami szintén nem talált meghallgatásra a kormánypárti képviselők között. Azt gondolom, ha a prostituáltak szakszervezetének támogatására, a terhességmegszakításokra, az antifasisztákra vagy a terrorelhárításra van bőven pénz, akkor igazán lehetne 50 millió forint ennek a Trianon Múzeumnak is a támogatására.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
54 76 2010.11.29. 1:55  75-82

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! November elején a Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapján közzétett felsőoktatási koncepcióban, a 2. oldalon az szerepel, hogy a 2006-ban általános érvénnyel bevezetett többciklusú felsőoktatási rendszer felülvizsgálandó. A Jobbik pozitívan értékelte nagyrészt az egész vitaanyagot, de ezt a pontot különösen. Egy másik pontjában - ez már a 20. oldalon található - a finanszírozási rendszerrel kapcsolatban azt olvashatjuk, hogy a tervek szerint az intézménytámogatási összeg országos előirányzatának 70 százaléka feladatfinanszírozás, 15 százaléka lenne mindössze hallgatói létszámhoz kötött, 15 százaléka pedig a képzést megalapozó tudományos célú támogatás lenne.

Ehhez képest néhány héttel később a Magyar Nemzet Online-on szivárgott ki ez a Pokorni-Hoffmann-paktum néven híressé vált dokumentum, amely ehhez képest ezen a két területen egyértelműen visszalépést jelent, illetve ezeket a konkrétumokat már nem nevezi meg; ehelyett ezzel ellentétes irányba mutat. A bolognai rendszert itt már nem felülvizsgálandónak, hanem irányadónak nevezik, ami egy hatalmas fordulat, azt gondoljuk, ami néhány héten belül beállt a kormányzat politikájában ezzel kapcsolatban. Valamint ennek a dokumentumnak a 2. oldalán úgy fogalmaz, hogy a hallgatóarányos finanszírozási rendszert a minőséget támogató elemekkel szükséges kiegészíteni, tehát egy kiegészítés nem jelentheti azt, hogy mondjuk, a 85 százalékát más alapra helyezzük. Ezen a kiszivárgott dokumentumon is szerepel az ön, illetve Réthelyi Miklós miniszter úr aláírása, ezért szeretném megkérdezni, hogy melyik tekinthető a kormány álláspontjának, illetve irányadónak a felsőoktatási törvény koncepciójával kapcsolatban.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
54 80 2010.11.29. 1:06  75-82

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm szépen a választ, államtitkár asszony. Mindenesetre nem győzött meg, ezért majd meg fogjuk látni, hogy mit fog a kormány előterjeszteni a felsőoktatási törvényben, és akkor egyértelművé válik majd mindannyiunk számára.

A bolognai rendszert irányadónak tartja ez az emlékeztető - akkor nevezzük így, bár a Magyar Nemzet nevezte ezt Hoffmann-Pokorni-paktumnak -, míg a vitaanyagban már a kétféle alapképzés bevezetéséről is szó van. Ez tehát inkább a régi főiskolai-egyetemi képzésre hajazó alapképzés lenne, ami a bolognai rendszer keretében eddig szintén nem valósult meg.

Egy másik fájó pont számunkra, hogy míg nagyon sok esetben a minőségi szempontokra hivatkozik, és a minőség felé tett elmozdulásokat szeretné mind a két anyag kilátásba helyezni, ehhez képest mennyiségi kritériumokkal találkozunk benne, több esetben is, sajtótájékoztatókon is elhangzottak ilyenek, illetve ebben a vitaanyagban is benne van. Reméljük, hogy ezek nem fogják gátját szabni a minőségi elmozdulásnak.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
57 176 2010.12.06. 1:54  175-179

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A műkincsszabályozás körül számtalan probléma van. Ezek közül az egyik legégetőbb, hogy Magyarországon nem rendezett a civilek által talált régészeti leletek helyzete. Önmagában a fémkeresők használatát nem tiltja jogszabály, így számos, akár csak hobbitevékenységként leletek keresésével foglalkozó ember találhat régészeti szempontból igen értékes tárgyakat.

Az állampolgároknak ugyan kötelezettsége van arra nézve, hogy ezeket jelezzék az illetékes hatóságoknak, ugyanakkor a talált leletekért az állam gyakorlatilag semmilyen pénzbeli jutalmat nem biztosít, hiszen a KÖH évente 3 millió forintból gazdálkodik e célra.

Így nem is ritkán fordul elő az a gyakorlat, hogy az emberek egy olyan külföldi országba viszik ki ezeket a régiségeket, ahol a beszolgáltatott régészeti leletnek meghatározzák a forgalmi értékét, majd ennek gyakran 5-10 százalékát, egy bizonyos értékhatár felett pedig 2 százalékát - egy kis kifutási idő után - átadják a beszolgáltatónak. Így az üzletszerűen ezzel foglalkozó keresőknek is megéri az állam együttműködését keresni.

Vannak olyan becslések, amelyek alapján évi egymilliárd forint körüli a műkincsvisszaélések értéke.

Kérdéseim a következők. Mindezek alapján kívánnak-e például a horgászengedélyhez hasonló szabályozást bevezetni a fémkeresők használatát illetően? Kívánják-e a tényleges beszolgáltatási díjakat értékarányosan, százalékhoz kötve meghatározni, hogy az értékeink ne szivárogjanak ki az országunkból? Valamint hogyan kívánják hatékonyabbá tenni az illegális régiségkereskedelem elleni harcot?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
61 343 2010.12.20. 1:36  318-346

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. És köszönöm L. Simon László képviselő úrnak, hogy kormánypárti képviselőként már a vita közben válaszolt néhány elhangzott felvetésre. Ez nem volt eddig szokása a kormánypárti képviselőknek, csak akkor válaszoltak az előterjesztői zárszóban, amikor nekünk már nem volt lehetőségünk viszontválaszra. Azonban az érdemi kritikákat és az érdemi kérdéseket sajnos L. Simon László felszólalása is nyitva hagyta. Nem válaszolt arra a többszöri ellenzéki felvetésre például, hogy milyen törvényjavaslat az, amelyen 106 zárószavazás előtti módosítást kell eszközölni. 106 koherenciazavar van egy törvényjavaslatban? Akkor ez milyen minőségű munka? Illetve mivel állt koherenciazavarban a digitális átállás időpontjának a megváltoztatása? Nyilvánvaló, hogy teljesen házszabályellenes, amit most ide benyújtottak.

Miért néhány óra alatt nyújtották be ezt a módosító javaslatot, és már döntenünk is kell róla? Miért nincs az önök által elfogadott jogalkotási törvénynek megfelelő egyeztetés ebben a kérdésben? Miért hivatkozik arra, hogy belső egyeztetés volt - ugye, ön ennek nevezi a frakción, illetve a párton belüli csatározásokat -, ez miért megfelelő legitimáció egy ilyen törvény elfogadásához, hogy a frakción belül lefolytatnak egy szakmai vitának nevezett egyeztetést? Miért nem viszik ezt szélesebb körbe? Szeretném, ha ezekre is választ kapnánk, ha máshol nem, legalább az előterjesztői zárszóban, bár nyilvánvalóan ezekre a kérdésekre nem fogunk választ kapni abban sem. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik frakciójában.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
63 32 2010.12.23. 1:24  31-35

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Önök megint egy szociális törvényben szeretnének szabályozni felsőoktatást érintő kérdéseket. Természetesen ez már közelebb áll egymáshoz, mint az egészségügyi törvény és a Költségvetési Tanács, de ugyanakkor továbbra sem helyes. Nem az önök rossz törvényhozási gyakorlata kell hogy legyen a mérce, hanem például a Házszabály.

A felsőoktatási törvény nem is volt megnyitva az eredeti javaslatban, ezért is például házszabályellenes Font Sándor zárószavazás előtti módosító javaslata. Ennél az is jobb lett volna, ha salátaként nyújtják be ezt a törvényt, és nem időközben teszik salátatörvénnyé, akkor legalább házszabályszerű lett volna, így még azt sem lehet rá elmondani.

Ez a javaslat az indokolásában sem ad arra a látszatra, hogy zárószavazás előtti módosító javaslatot a Házszabály szerint csak koherenciazavar esetén lehetne benyújtani, semmiféle koherenciazavarról nem értekezik, és egyáltalán nem is érinti azt, hogy bármilyen koherenciazavar fennállna. Továbbá úgy szeretne bevezetni egy mesterszakra épülő mesterszakot, hogy ez a javaslat az oktatási bizottság asztalán egyáltalán nem is szerepel.

Úgy gondoljuk mindezek miatt, hogy ez az eljárás méltatlan, házszabályellenes, és ezért elfogadhatatlan.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
66 20 2011.02.16. 5:13  1-117

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Meglehetősen furcsának tartom ezt a vitát, és én most nem arra gondolok, hogy az MSZP és az LMP nincsen jelen, hanem magára a parlamenti helyzetre, illetve arra, ami kialakult a sajtóban. Az Országgyűlés most vitatkozik az eseti bizottság indítványáról, miközben a sajtóhírek szerint ennek az indítványnak néhány része már elavultnak tekinthető, hiszen a Fidesz-KDNP frakcióülése már ezeknek bizonyos részeiről döntött, illetve előrébb járnak a koalíción belüli viták, mint magában az Országgyűlésben zajló viták. Ezért igyekszem lépést tartani ezekkel a sajtóhírekkel is, és ezekre a vitákra is szeretnék a felszólalásomban néhány kérdésben reagálni.

Elsőként két olyan javaslatról szeretnék beszélni, amit az alkotmány-előkészítő eseti bizottságban a Jobbik tett meg, és ez elfogadásra is került a kormánytöbbség részéről. Nem sok ilyen volt, három volt összesen, ebből kettőt érintenék most.

Az első a konstruktív bizalmatlansági indítvány megszüntetése, illetve ennek a konstruktív mivoltának a megszüntetése. Ez belekerült ebbe az eseti bizottsági indítványba. Ez azt jelenti magyarán, hogy az új miniszterelnök jelölésére nincsen szükség a bizalmatlansági indítvány megtételekor, a konstruktív mivolta tehát eltörlésre kerül, de az eljárási szabályok viszont szigorításra kerültek, így nem mondható el az, hogy a parlament erősödött volna a kormánnyal szemben.

Tegnapelőtt a Magyar Nemzeti Bankról szóló vitában is önök azzal érveltek, hogy a parlamentet erősítik a kormánnyal szemben. Ez most is megtörténhetett volna, de az eljárási szabályok ilyen szigorítása ezt sajnos nem teszi lehetővé. De az szerepel ebben a koncepcióban, hogy az indítványt a képviselők egyharmada terjesztheti elő, eddig egyötöde tehette meg ezt, és egy ülésszak alatt egy képviselő csak egy bizalmatlansági indítvány kezdeményezésének lehet részese. Ezt túlzott szigorításnak tartom, hogy egy ülésszak alatt csak egyszer. Négy év nagyon hosszú idő, azt gondolom, hogy nem indokolt ez a szigorítás.

A következő jobbikos javaslat volt a magzati élet védelme, amiben a sajtó már szintén előrébb jár, illetve a koalíciós egyeztetések, illetve viták előrébb járnak, mint mi itt az Országgyűlésben, illetve mint ez a javaslat. Sajtóhírek szerint Surján László európai vitákra hivatkozva vetette el a magzati élet védelmének alkotmányos szabályozását, illetve maga Orbán Viktor pedig az MSZP hazugságaitól és ellenkezésétől félve tartotta bölcsebbnek úgymond ennek kivételét a koncepcióból.

Nagyon reméljük, hogy ez nem fog megvalósulni, és benne marad a végső normaszövegben is a magzati élet védelme, de ha nem, akkor természetesen mi újra be fogjuk nyújtani, mert ezt egy olyan alapvető kérdésnek tartjuk, ami mellett nem lehet elmenni.

Másrészt, ha például a médiatörvényt tartották annyira fontosnak, hogy ezeket az európai vitákat le tudták folytatni, akkor azt gondolom, hogy a magzati élet védelme is kell hogy legyen annyira fontos, hogy akár európai vitákat is lefolytassanak ezzel kapcsolatban.

A koncepció még tartalmazza az egyenlő választójogot, és ennek megkérdőjelezésének tartom a gyermekek után járó szavazati jogot, amiről Turi-Kovács Béla is beszélt. Én osztom az ő véleményét. A Jobbik álláspontja szerint nincsen szükség az egyenlő választójog semmilyen megkérdőjelezésére.

Az alkotmány módosítása az utolsó, amiről szeretnék beszélni, bár itt is Szájer Józseftől hallhattuk, hogy nem ragaszkodnak ahhoz, hogy két egymást követő ciklus parlamentje kétharmaddal módosíthassa csak az alkotmányt. Ezt következetlenségnek is tartom az önök részéről, hogy egy új alkotmány megalkotásához nem fogadnak el ilyen megszorításokat, viszont a módosításához bevezetnék ezt. Azt gondolom, egy új alkotmány megalkotása sokkal nagyobb volumenű dolog, sokkal szigorúbb szabályok kellene hogy vonatkozzanak rá, de legalább ugyanolyan szabályok, mint az alkotmány módosítására, és ha a módosítással kapcsolatban ezt a szabályt elfogadjuk, akkor az új alaptörvény megalkotásában is el kellene fogadnunk ezt a szabályt, amit szintén sajtónyilatkozatokból tudom, hogy önök nem tesznek meg.

Még egy fél percben Cser-Palkovics András délelőtti felszólalására szeretnék reagálni, illetve annak egy részére, a mentelmi joggal kapcsolatos gondolataira. Tudják, hogy ez a Jobbiknak nagyon fontos kérdés. Nagyon örülök, hogy felmerül a mentelmi jognak valamilyen szűkítése, illetve újragondolása. Támogatjuk azt, hogy ez megvalósuljon. Ön is és ez a dokumentum is az Országgyűlés integritására hivatkozva tartaná meg a mentelmi jogot, de azt gondoljuk, hogy a képviselői munka alapvetően megváltozott azóta, amióta a mentelmi jog bevezetésre került, illetve ez az intézmény létrejött, ezért is szükség van az újragondolására, sőt akár az eltörlésére is.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
66 126 2011.02.16. 4:23  125-128

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az RTL Klub "Fókusz plusz" című szombati magazinműsora szolgáltatta az apropót a felszólalásomhoz, hiszen legutóbbi adásukban szombat este 7 órakor botrányos dolgok hangzottak el. Saját bevallásuk szerint, idézem: híressé vált álhősökről és meg sem történt eseményekről rántották le a leplet. A felvezetőben elhangzik, hogy nem mindennapi mesék találhatók a történelemkönyvekben, és ennek jártak utána.

Az Országgyűlés fideszes többségének köszönhetően már Btk.-ban nevesített tétel a holokauszt tagadása vagy relativizálása, azonban nem élvez hasonló védelmet például Mátyás király, Dugovics Titusz, a nándorfehérvári győzelem és a déli harangszó kapcsolata, valamint Petőfi Sándor Nemzeti Múzeumnál mondott szavalata, ugyanis ezek azok az események, illetve személyek, amelyeket az RTL Klub ebben a bizonyos magazinműsorban - és ismét idézni fogok - tévhitnek, legendának, hamis hiedelemnek titulál. Elhangzik ugyanis a műsorban, hogy mindössze a néphit kapcsolta össze a déli harangszót a nándorfehérvári győzelemmel; Mátyás király gyakorlatilag egy zsarnok volt, akit szinte csak adókivetései miatt érdemes egyáltalán megemlíteni is; Petőfi Sándor nem szavalta el 1848. március 15-én a Nemzeti Múzeumnál a Nemzeti dalt, ennek pedig még emléktáblája is van a helyszínen, amit egyébként be is mutattak, ennek ellenére állították ezt. És ha mindez még nem lenne elég, a slusszpoén: Dugovics Titusz állítólag nem is létezett.

Mindezt annak ellenére tehetik, hogy itt az új, állítólag mindenre gyógyírt kínáló, a fiatalokat megvédő médiatörvény, a soha nem látott hatalommal bíró Médiatanáccsal, amely fellép a médiából áradó szenny ellen. A korábbinál határozottabban valósul meg a magyar és az európai kultúra védelme - hangzott el a törvényjavaslat, a médiatörvény előterjesztői expozéjában Menczer Erzsébettől. Ez lenne az a határozottabb védelem, hogy Dugovics Tituszt meg lehet kérdőjelezni, vagy Mátyás királyt, vagy az egyik legnagyobb költőnk, Petőfi Sándor történelmi tetteit? Mindezek ellenére történt az, hogy szombaton este, az egyik legnézettebb időpontban gyalázta egy magyar nyelvű tévécsatorna az egyik legnagyobb királyunkat, egyik legnagyobb költőnket és a nemzeti önfeláldozás egyik jelképévé vált hősünket.

2011-ben Magyarországon valóban el kellene gondolkodni, hogy arról kellene-e törvényt alkotni, hogy a holokauszttagadást tiltsuk, vagy pedig arról, hogy ezeket a nemzeti kiválóságainkat, akik a felnövő nemzedékek példaképei lehetnének, és az igencsak meggyengült nemzeti öntudat feltámasztásában komoly szerepet vállalhatnának, őket kellene-e védeni. Azt gondolja a Jobbik, hogy őket legalább hasonló védelem illetné egy magát nemzetinek valló kormány idején.

Ez a műsor azonban csak egy példája annak a tendenciának, ami sajnos évtizedek óta zajlik hazánkban, ez pedig a magyargyalázás, a magyar történelem meghamisítása. Gondoljunk csak az őstörténetre, amelynek tanításában még mindig monopóliumot élvez az ezerszer megbuktatott finnugorelmélet, vagy gondoljunk az olyan események oktatásban való elhallgatására, mint a dicsőséges pozsonyi csata. A honfoglalás idejéről ugyanis, amikor gyakorlatilag szinte először találkoznak a magyar diákok a magyarság ügyével, az augsburgi vesztes csatát minden egyes magyar fiatalnak belevésik a fejébe, de a dicsőséges, győztes, döntő pozsonyi csatáról szinte hallgatnak a történelemkönyvek. Azt gondoljuk, nagyon fontos lenne, hogy ezeket a csatákat is legalább ismerjék.

Mindezek miatt a Jobbik egyik legfontosabb céljának tekinti valódi történelmünk megismertetését a fiatalokkal, hiszen láthatjuk, hogy nemzeti jelszavak ide, teljhatalmú Médiatanács oda, még most is a Dugovics Titusz-tagadók fújják a passzátszelet.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
69 160 2011.02.22. 1:19  147-306

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Egyrészt ebben az alkotmánykoncepcióban szerepel a visszahívhatósághoz hasonlóan nehezen definiálható kitétel, ami a köztársasági elnök parlamentfeloszlatási jogaira vonatkozik, nagyfokú bizalomvesztés esetén a köztársasági elnök feloszlathatná az Országgyűlést. Ez is nagyon nehezen megfogható jogilag, hogy mit jelent a nagyfokú bizalomvesztés. Természetesen itt tudjuk, hogy mire gondolnak, Balatonőszödre nyilvánvalóan. Mi is érezzük azt a problémát, hogy ilyen esetekre kell valamilyen megoldást kitalálni, ezért nem ellenkezünk ez ellen a megoldás ellen sem.

Salamon képviselő úr említette, hogy modern demokráciákban a visszahívhatóság nem létezik. A visszahívhatósághoz hasonló intézmények, például Szlovákiában önkormányzati szinten igenis léteznek, tehát polgármesterekkel, képviselőkkel kapcsolatban léteznek, amelyek jó kiindulási alapot szolgáltathatnának például Magyarországon is ennek az intézménynek a bevezetésére. Pósán képviselő úrnak mondanám, hogy a törvény alacsonyabb szintű jogszabály, mint az alkotmány, tehát ha törvényben szabályozzuk a visszahívhatóság pontos részleteit, akkor megvalósul az, amit Bana Tibor képviselőtársam is említett. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
69 184 2011.02.22. 9:25  147-306

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bármi is legyen a jogkövetkezménye ennek a határozati javaslatnak, most még egy kísérletet teszek arra, hogy a benyújtott módosító javaslataimat ajánljam a figyelmükbe, amelyből - Bana Tibor képviselőtársam említette - egyet fogadtak el.

Felszólalásom első részében a nemzeti jelképekkel szeretnék foglalkozni, hiszen az alkotmányozás témakörében ezt is nagyon fontosnak tartom, és hogyha önök is említették, hogy új irányt szeretnének képviselni ezzel az alkotmánnyal, akkor úgy érzem, úgy érzi a Jobbik, hogy a nemzeti jelképeink tekintetében is meg kell ennek valósulnia.

A nemzeti jelképek felsorolásának bővítését javasoltam egyik módosító javaslatomban. Tudom azt természetesen, hogy nagyon sok olyan nemzeti szimbólumunk van, ami az én szívemnek is kedves, és nagyon sokat szinte vég nélkül be lehetne venni az alkotmány által is nevesített és védett nemzeti szimbólumok közé, például az '56-os lyukas zászlót vagy a turulmadarat, vagy az Árpád-sávos zászlót, mégis igyekeztem önmérsékletet tanúsítani, és egyetlen olyan szimbólum van, amellyel szeretném, illetve a Jobbik szeretné kiegészíteni a nemzeti szimbólumok felsorolását, ez pedig a Szent Korona.

Azért tartottam fontosnak kiemelni a Szent Koronát és az alaptörvényben nevesíteni mint nemzeti jelképet, mert úgy érzem, hogy ez egy alaptörvénybe való nemzeti jelkép, hiszen az alkotmányosságunknak az alapját szimbolizálja, a Szent Korona az államiságunk megtestesítője, a magyar nemzet egyik legfőbb szimbóluma, és ezért tartjuk fontosnak, hogy mindenképpen kerüljön bele az alaptörvénybe is nevesítve, külön védelmet élvezve, kiegészítve a címert, a zászlót és a felsorolt nemzeti jelképeket.

A másik módosító javaslatom Magyarország címerének megváltoztatására tesz kísérletet. Most e szerint a koncepció szerint a tölgyfalombok részét képezik majd a nemzeti címernek, és arra tettem módosító javaslatot, hogy a tölgyfalombokat cseréljük fel két angyallal, tehát a pajzsot és a koronát ne lombok vegyék körül, hanem két angyal tartsa, ezzel is utalva Magyarország történelmi hagyományaira. Azt gondolom, hogyha már jelképekről, szimbólumokról beszélünk, akkor fontos különbséget tenni a tölgyfa, egy lombhullató, földhözragadt növény és az angyalok, a mennyországot, az üdvözülést szimbolizáló jelképek között. Ezért tartanám jobbnak, hogyha két angyal tartaná Magyarország címerét, ami egyébként - és itt áttérnék a harmadik, következő javaslatomra is - a zászlón is meg fog jelenni, ahogy ezt már az alkotmány-előkészítő eseti bizottság eredeti javaslata is tartalmazza.

(13.10)

Bár tavaly Pörzse Sándor képviselőtársam képviselői önálló indítványként kezdeményezte, hogy a zászlóra kerüljön fel a címer, de ezt akkor leszavazta a kormánytöbbség, illetve napirendre sem került, már a bizottságban elbukott ez a javaslat. Úgy látszik, hogy most már aktuálisnak tartják ezt a kérdést, mert napirendre vették, s remélhetőleg önök is támogatni fogják ezt a javaslatot.

Azonban ezzel kapcsolatban is van egy inkább esztétikai kifogásom. Az eredeti javaslat szerint a címer a zászló fehér sávjában középen foglalna helyet. Ha megnézzük a méretarányos zászlót és a címer csak a fehér sávban van benne, az ott gyakorlatilag elveszik. Ráadásul ha a címer részévé tesszük akár a tölgyfaleveleket, akár az angyalokat, akkor a pajzs és a korona még kisebb lesz, ezáltal még jobban elveszik benne, ezért jobbnak tartanánk, ha úgy határoznánk meg a címer helyét, hogy a zászló közepén lenne, de belelógna a zöld és a piros sávokba is, tehát nagyobb lenne rajta - egyébként már számos olyan ábrázolása van a zászlónak, hogy rajta van a címer -, ez sokkal esztétikusabb. Egyébként már most is sokkal elterjedtebb - akár tölgyfalevéllel, akár anélkül ábrázolják a címert a zászlón -, hogy belelóg a sávokba. Én néztem ezekről képeket, illetve ha rendezvényeken végigtekintenek a zászlókon, azt láthatják, hogy ez sokkal elterjedtebb, s ez talán nem véletlen.

Felszólalásom második részében azokról a módosító javaslatokról szeretnék beszélni, amelyek elutasítása a Jobbik véleménye szerint a magyar rendszerváltás második elsikkasztása lenne. Arra kérem önöket, hogy ezt ne tegyék meg. Úgy tűnik, hogy 2011-ben új alkotmánya, új alaptörvénye lesz Magyarországnak, ami történelmi lehetőséget biztosít számunkra arra, hogy a múlt bűnöseit megbüntessük, az elszámoltatás megtörténjen, és alkotmányossá tegyünk olyan lehetőségeket is, amelyek eddig nem voltak azok. A kommunista vezetők közéletből való kizárására gondolok. A Jobbik évekkel ezelőtt kezdeményezett egy népszavazást ebben a kérdésben, amit az Országos Választási Bizottság alkotmányellenesnek talált. Mi azt szeretnénk, ha ez nem lenne többé alkotmányellenes, sőt ez is a magyar választók, a magyar szavazók, a magyar emberek érdekében állna. Az emberek nagy többsége támogatja ezt, amit önök is megmérhettek a saját szavazóik között. Kósa Lajos korábban, amikor még rendszeresen megtisztelte az Országgyűlést a jelenlétével, akkor említette, hogy önök mindent megmérnek közvélemény-kutatáson, ami a Ház elé kerül. Kérem, hogy ezt is tegyék meg, akár csak a saját szavazóik körében. Biztos vagyok benne, hogy nagyon nagy támogatottsága lenne egy ilyen javaslatnak. Erre is nyújtottunk már be alkotmánymódosítással is járó törvényjavaslatot, ami sajnos szintén nem kerülhetett eddig a Ház elé. Kérem, ne szalasszuk el még egyszer azt a lehetőséget, hogy ezt megteremtsük, és a magyar közéletet legalább ennyivel tisztábbá tegyük.

Egy másik, szintén ehhez kapcsolódó módosító javaslat az 1956 utáni megtorlásban részt vevők elszámoltatása, ugyanis az elszámoltatásnak nemcsak az elmúlt nyolc vagy húsz évre, hanem az elmúlt hatvan évre kellene kiterjednie. A Jobbiknak köszönhetően Biszku Béla ellen már indult egy eljárás, de ha ezt nem tettük volna meg, akkor a mai napig is békésen tengetné életét, kényelmesen élve abból a nyugdíjból, amit szintén el akarunk venni tőle. Erre is nyújtottunk be javaslatot. Mert önök is tudják, mindannyian tudjuk, nem igazságos az, hogy a Biszku Bélák, akik az 1956 utáni megtorlásokat levezényelték, abban részt vettek, ilyen körülmények között élhetnek, ezért szeretnénk, ha ezekben az esetekben is akár a büntetőjogi felelősségüket is meg lehetne állapítani, és nem évülnének el ezek a bűncselekmények sem.

Ahogy említettem a felszólalásom elején, egyetlen támogatott módosító javaslatom volt, amit ezúton is köszönök. Már megtanultam, hogy ellenzékben a kicsit is értékelni kell, bár azt, hogy 49 módosító javaslatunkból csak egyetlenegyet támogatnak, nem tartom méltányosnak. Az alkotmányügyi bizottság jobbikos tagjai beszámoltak nekem arról, hogy először egyetlen szavazással akartak dönteni az összes jobbikos módosító javaslatról. Ezt nem tartom alapos munkának, sőt elképesztő eljárásnak tartom. Szerintem valamennyi módosító javaslatot egyesével kellene mérlegelni, megvitatni és utána dönteni róla. Ha már a szabad mandátumról beszélnek, nem hiszem, hogy az összes képviselő elolvasta volna az összes jobbikos módosító javaslatot, és mindegyikről az elutasítás volt az egyöntetű vélemény. Kérem, hogy legalább az alkotmány ügyében erről a rossz szokásukról mondjanak le.

S még egy dologról szeretnék beszélni, kapcsolódva a szabad mandátumhoz is. Rubovszky György, a KDNP frakcióvezető-helyettese a nemzeti-1 televíziónak azt nyilatkozta, hogy a Jobbik fordítva ül a lovon, nem nekik van kétharmaduk, nem ők alkotmányoznak. Ezt meglehetősen arcátlan kijelentésnek tartom. Ha szabad mandátumról beszélünk és egyenlő képviselői jogokról, akkor igenis, a Jobbik is alkotmányozik, a Jobbik is részt vesz az alkotmányozásban, s az egész Országgyűlés alkotmányozik, nem csak a kétharmad. Szeretném, ha tartózkodnának az ilyen kijelentésektől a kormánypárti képviselők, vagy hát természetesen az ellenzékiek is, mindenki. (Taps a Jobbik soraiban.)

Összességében szeretném felhívni a figyelmüket, hogy az eljárási móddal kapcsolatban is van kifogásunk. Reméljük, hogy legalább a szimbolikus javaslatokat vagy a kommunista rendszer bűnöseinek megbüntetését szorgalmazó javaslatainkat támogatni tudják, hiszen úgy érezzük, ez az önök szavazóinak is elvárása.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
69 272 2011.02.22. 1:28  147-306

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Salamon László képviselő úrnak szeretnék csak reagálni. Én politológus vagyok, mint ahogy már az előbbiekből kiderült, és egy bizonyos Navracsics Tibor azt tanította nekem az egyetemen, hogy a parlamentarizmusnak is többfajta válfaja létezik, például kabinetkormányzás, kancelláriademokrácia és elnöki parlamentarizmus attól függően, hogy a parlamentnek és a kormánynak, illetve a parlamentnek és az államfőnek milyen egymáshoz a viszonya. Erről egyébként több politológiai tanulmányt találnak az interneten is, nem kell messzire menni. Tehát az, hogy a parlament és a kormány viszonya milyen vagy pedig a végrehajtó hatalmon belül hogyan oszlanak meg a jogosítványok a miniszterelnök és a köztársasági elnök között, ez teljesen változó a világban, parlamentáris rendszerekben is vannak ebben eltérések. És ha az államfőt közvetlenül a nép választaná, az nem jelentené feltétlenül azt, hogy olyan sok jogosítványt kellene adni az államfőnek, hogy az már a parlamentáris rendszerből való elmozdulást jelentene.

A Jobbik véleménye szerint persze erősíteni kell, ha külön legitimációja van az államfőnek, akkor erősebb jogosítványok illetik, de nem feltétlenül kell olyan erős jogosítványokkal felruházni, ami a parlamentáris rendszer keretein kívül esik. Ez vita tárgya lehet, hogy konkrétan hogyan állapítjuk meg az államfőnek a jogköreit egy közvetlenül választott államfő esetében.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
72 16 2011.03.07. 5:09  16-18

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A néhány hónapja nyilvánosságra került közoktatási törvény koncepciójában a kormány még a 17 éves korhatárt jelölte meg a tankötelezettség korhatáraként, ehhez képest néhány hónap elteltével a Széll Kálmán-tervben, ami egyébként összességében is meglehetősen nagy csalódást okozott, ez a korhatár már 15 százalékra csökken... - 15 évre csökken. (Derültség a Fidesz soraiban.)

A 17 évre csökkentéshez egy logikus és indokolt magyarázatot tudtak adni: Czomba Sándor államtitkár úr még arról beszélt, hogy ez az az életkor, amikor a szakképzésben például piacképes tudást tudnak szerezni a diákok, és ehhez képest most néhány hónap alatt változtatták meg úgy ezt a javaslatukat, hogy egyébként a szakképzésben és az oktatási rendszerben olyan óriási változások nem álltak be. Nem értjük tehát, hogy mi az indoka annak, hogy ezt meg kellett változtatni, és egyáltalán, ha egy jövő szeptemberben hatályos törvénnyel kapcsolatban hónapról hónapra változik a kormány álláspontja, akkor hogyan tudnak tervezni a közoktatási rendszernek az érintettjei, ha ilyen gyakran változik ez az álláspont.

(13.30)

A tankötelezettség korhatárának kérdése nemcsak egy oktatáspolitikai ügy, hanem egy nagyon fontos társadalmi téma, és ennek nagyon súlyos társadalmi következményei lesznek. Az önök mostani javaslata alapján ugyanis a tankötelezettség korhatárát elérő diák legfeljebb nyolc általános iskolai végzettséggel, esetleg plusz egy évvel rendelkezik, de szaktudást semmiképpen nem tud szerezni.

A Széll Kálmán-tervben önök azt írják, hogy a 15 éves, a tankötelezettség korhatárát elérő diák valójában a munka és a tanulás közül választhat, de ki kell mondani, hogy ez hazugság. Tizenöt évesen, nyolc általános iskolai végzettséggel milyen munkaerő-piaci kilátásai lesznek egy fiatalnak, akinek végzettsége, szaktudása, szakmája gyakorlatilag semmilyen nincs? Hazugság, hogy ő a munka és a tanulás közül választhat. Valójában a tanulás és a munkanélküliség, a kilátástalanság közül választhat.

S ki kell mondanunk sajnos azt is, hogy ez a kérdés fokozottan érinti a cigány kisebbséghez tartozókat, egy 2001-es felmérés szerint ugyanis a nyolc általánossal vagy az alatti végzettséggel rendelkező cigány szülők aránya az anyák között 92 százaléknál is magasabb, az apák között pedig 80 százaléknál is magasabb, és kevesebb mint 10 százalékuk tud munkát találni és dolgozni ezzel a végzettséggel.

Önök az egyik legfontosabb választási ígéretükként a munkahelyteremtést jelölték meg, ehhez képest a regisztrált álláskeresők száma folyamatosan nő. Ha ezzel az intézkedéssel újratermeljük azt a réteget, amelyik alacsony iskolázottsági szinttel rendelkezik, valamint az iskolákban a gyereklétszám csökken azért, mert fiatalabb korban kilépnek az oktatási rendszerből a diákok, akkor pedagóguselbocsátások is tovább növelhetik a munkanélküliséget, de akár még iskolabezárásokra is sor kerülhet. A problémás gyerekek kezelésére nem az a megoldás, hogy kizárjuk őket az oktatási rendszerből, sorsukra hagyjuk őket, és azt mondjuk nekik, hogy 15 évesen álljanak meg a saját lábukon, mert erre nyilvánvalóan nem képesek.

Ugyanakkor a jelenlegi helyzet sem tartható fenn. Rengeteg pedagógus panaszkodik azért, mert egyre több a problémás, sajátos nevelési igényű gyermek. Nekik nincs megfelelő képzettségük ahhoz, hogy olyan osztályokat tanítsanak, ahol nagy arányban találhatók ilyen gyerekek.

A tanulókat tehát nem a saját sorsukra kell bízni, hanem - a Jobbik megfogalmazott javaslata alapján - bentlakásos iskolahálózatot kell létrehozni az országban. Múlt héten egy ilyen iskolába tettem látogatást Zakó László képviselő úrral és jobbikos oktatási szakértőinkkel. Egy 1973 óra működő iskolát volt módunkban meglátogatni, amely az óvodától a szakképzés végéig nyújt képzést a diákoknak. Az igazgató úr elmondása szerint erre azért volt szükség, mert amíg úgy működött az intézmény, az általános iskola nyolcadik osztályáig nem tudtak olyan szép eredményeket elérni, mint most. Az ott végzett és szakmát szerzett diákok 90 százaléka dolgozik. S azt is szeretném hangsúlyozni, hogy nagyobb részben cigány tanulók járnak ebbe az iskolába. Tehát míg a Fidesz javaslata alapján egy tanköteles fiatal nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezik, és körülbelül 90 százalékos a munkanélküliség, addig a Jobbik javaslata alapján pontosan fordított ez az arány: 90 százalékos a foglalkoztatás.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
72 306 2011.03.07. 4:55  289-327

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. A Jobbik képviselői tartózkodtak a bizottsági szavazáskor, és ennek a tartózkodásnak az indokolását szeretném most röviden ismertetni önökkel. Néhány észrevételünket, illetve kérdésünket szeretném megfogalmazni a törvényjavaslattal kapcsolatban.

Most a vita közben is talán még hevesebb lett az érdeklődésünk az ingatlanokkal kapcsolatban, hiszen a miniszter úr válasza, miszerint ez nem egy nagyon kardinális kérdés ebben az esetben (Dr. Hende Csaba közbeszól.), illetve hogy még nem döntötték el ezek sorsát, ez azért nem nyugtat meg bennünket. Azt gondolom, hogy egy ilyen törvényjavaslatra, ami ilyen nagy változásokat eredményez nemcsak a képzésekben, hanem az ingatlanokban is, nagyobb tisztánlátásra lenne szüksége az Országgyűlésnek is ahhoz, hogy felelős döntést tudjon hozni ebben a kérdésben is.

Az indokolásban természetesen a közszolgálati életpályák megújításával kezdik. Ezzel természetesen egyetértünk, a miniszter úr által is említett példa miatt is, illetve sok egyéb dolog indokolja ezt.

(23.00)

Bár ez is egy olyan dolog Magyarországon, amit állandóan megújítanak és eredményt nagyon keveset tudunk elérni sajnos. Reméljük, hogy ez majd most másképpen lesz.

Ugyanakkor ez a javaslat elsősorban a képzésről szól, tehát az egyetemről, egy új intézmény létrehozásáról, amely gyakorlatilag négy különböző területet ölelne fel, a közigazgatás, a rendvédelem, a honvédelem és a nemzetvédelem területét szeretné egy intézménybe integrálni.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Ezeknek a területeknek a képzésével kapcsolatban, illetve hogy pontosan hogyan szeretnék átalakítani ezeket a képzéseket ahhoz, hogy egymáshoz közelebb álljanak, és ezek az önök által megfogalmazott célok, az integráció és az összehangolt képzések megvalósuljanak, nem nagyon derülnek ki ennek a konkrét lépései a törvényjavaslatból. Most az államtitkár úr előterjesztői expozéjában hallhattunk ezekről a hosszabb távú, több évtizedre is kiterjedő tervekről néhány szót, de még mindig úgy érezzük, hogy ez egy kicsit homályos ebben a törvényjavaslatban. Erről is több információt szeretnénk megtudni ahhoz, hogy érdemben tudjunk a törvényjavaslatról, illetve az új intézmény létrehozásáról állást foglalni.

Nagyon fontos a harmadik dolog, amit már érintettünk itt, a fenntartó megváltozása a Corvinus Egyetem esetében, illetve az, hogy ahogy Hiller képviselő úr említette, az oktatásért felelős miniszter gyakorlatilag nem jelenik meg fenntartóként ebben az intézményben. Egy ilyen integrált intézményben, azt gondolom, talán ez megengedhető lenne, hogy ha már egy testületet létrehozunk, akkor az oktatásért felelős miniszter is legalább helyet kapjon ebben, ha másképpen nem is. Egyébként önmagában az, hogy egy testület fogja a fenntartói jogokat gyakorolni, ezt nem tartom problémának. Ennek nyilván lesznek előnyei is, hátrányai is. De ha a kormány így szeretné saját maga meghatározni ezeket a fenntartói személyeket, akkor tegyék meg. Én működőképesnek látom ezt a testületet. Azért nem gondolom, hogy az MSZP-nek azok a félelmei jogosak lennének, hogy ez majd nem lesz működőképes. Nem olyan nagy testületről van szó, amely mondjuk, nem tudna tanácskozni vagy döntéseket hozni, azt hiszem, jelenleg ennek csak három miniszter a tagja.

A NEFMI bevonását azért is tartanám fontosnak, mert önök is említik a törvényjavaslatban, hogy ez az intézmény attól, hogy egy ilyen nagy, integrált intézmény lesz, még más intézményekkel is fenntarthat, illetve indíthat közös programokat, közös képzéseket. Elsősorban ezt Pósán képviselő úr is említette, a közigazgatási területre vonatkozhat nyilvánvalóan elsősorban. Ez megtörténhet olyan intézményekkel, sőt nagy részben olyan intézményekkel fog történni, ha erre sor kerül, amelyeknek a fenntartói jogait pedig az oktatásért felelős miniszter gyakorolja, tehát ezért is lenne fontos a NEFMI miniszterének is megjelennie a fenntartók között.

Összességében ezek azok a kérdések, amelyekre vagy az államtitkár úrtól, vagy a miniszter úrtól szeretnénk választ kapni, illetve további információkat, hogy felelős döntést tudjunk hozni a szavazások során.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
73 104 2011.03.08. 5:20  23-133

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nemcsak a kezdeményező Jobbik-frakció tagjaként, hanem legfiatalabb képviselőként és várandós kismamaként is nagyon örülök annak, hogy az Országgyűlés foglalkozik ezzel a kérdéssel.

Nagyon sok területet érintettek már előttem a felszólalók, ami a népesedéssel kapcsolatos, én elsősorban a fiatalok tudatával és elkötelezettségével kapcsolatos területeket szeretném érinti. Röviden a média szerepéről szeretnék beszélni, és utána pedig a családbarát felsőoktatás megteremtésének szükségességét szeretném alátámasztani.

A népesedési válság egyik legfőbb okozójaként a médiát is megjelölhetjük, ugyanis elképesztő torz képet fest a férfi-nő kapcsolatról. Elsősorban a kereskedelmi médiumokra gondolok, például az olyan műsorokra, mint a "Nagy Ő", az "Édes négyes" vagy a "Benkő feleséget keres". Gondoljuk végig, hogy ezek a műsorok mennyire nagy kárt okoznak a fiatalok tudatában, a fiatalok házasságról kialakított képében, és sajnos erre az új médiatörvény sem jelent egyelőre megoldást. A Jobbik beterjesztett ahhoz is egy javaslatot, hogy kapjon kedvezményt az a reklám, amelyik például a nagycsaládot pozitív példaként jeleníti meg, de sajnos ez nem valósulhatott még meg.

Ehelyett a házasságot mint pozitív példát bemutató műsorokra, reklámokra lenne szükség a televíziózásban, illetve a politikának is fontos szerepe abban, hogy ne öregecskedő feleségek lecseréléséről szóljunk, és tudatosítsuk azt is a fiatalokban, hogy a házasságnak is az egyik legfőbb célja az, hogy egy férfi és egy nő családot alapít. A házasság önmagában nem elég, hanem utána gyermekeket kell vállalni, a házaspárok vállaljanak gyermekeket. Én ezért egyébként személyesen is, hogyha egy esküvőre meghívnak, általában valamilyen gyermekjátékot vagy gyermekruhát adok ajándékba, hogy ezzel is felhívjam a házasulandók figyelmét, hogy innentől már legfontosabb feladatuk egy gyermek vállalása.

Annak köszönhetően, hogy torz férfi és női kapcsolatot mutat be a média, ezért torzul a férfi- és a nőkép is, a férfiak önképe magukról, illetve a társadalom által támasztott elvárások is torzak mind a férfiakkal, mind a nőkkel szemben. Nem úgy tekintünk - és sajnos itt sok felszólalásban is elhangzott, hogy nem úgy tekintünk - egy házaspárra, mint akik együtt vállalnak gyermeket, együtt alapítanak családot, hanem külön-külön beszélünk férfiről és nőről. Ennek természetesen megvan az oka, de sokkal fontosabb lenne hangsúlyozni az együttélést, az együttes gyermekvállalás, családalapítás fontosságát.

A fiatalok tudatát szintén befolyásoló tényező az oktatás és a felsőoktatás különösen, hiszen akkor érik el azt az életkort a fiatalok, amikor már felelősen tudnak gyermeket vállalni. Ma már körülbelül a fiatalok egyharmada vesz részt a felsőoktatásban, tehát elég sok embert érint ez a probléma, különösen azért, mert a nők átlagos életkora az első gyermekek születésekor, ahogy miniszter úr is mondta, majdnem 28 év, s a magas végzettséggel rendelkezők körében ez az életkor még magasabb.

(14.10)

Őket emiatt is külön kell kezelni, és azért is, mert vélhetően ők fogják a társadalom szellemi elitjét alkotni. Tehát az államnak is érdeke lenne, hogy az ő gyermekeik megfelelő életkorban, az anyák megfelelő életkorában szülessenek meg. Ráadásul az ő körükben a legnagyobb a különbség a kívánt és a ténylegesen megszülető gyermekek között. Ez még egy olyan indok, amely alátámasztja, hogy külön foglalkozzunk az ő helyzetükkel.

Néhány rövid javaslatot még elmondanék, hogy milyen változások lennének szükségesek a felsőoktatásban, amelyek elősegíthetnék, hogy a fiatalok hamarabb vállaljanak gyermeket. Például az állam tegye ingyenessé a továbbtanulási lehetőségeiket, a másoddiploma- vagy a PhD-képzéseken való részvételüket, mind a nők, mind a férfiak számára. Szintén új szemlélet szükséges az intézmények tekintetében, hogy az ilyen családok kettős hivatását - az egyetemi oktatásban való részvételüket és a családban betöltött szerepüket - elfogadja, rugalmas tanulmányi és vizsgarendet biztosítson számukra. S még egy nagyon fontos javaslat: az egyetemi városokban készüljenek kiemelt beruházásként olyan lakások, amelyek lehetővé teszik, hogy az ilyen fiatalok megfelelő körülmények között tudjanak lakni, illetve az egyetemekkel együttműködésben létrehozzunk mini bölcsődéket és óvodákat, hogy amíg az anya vagy az apa - esetleg mindkettő - az elfoglaltságait intézi, a gyermekét egyéves kora után biztos helyre tudja elvinni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik és a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
77 20 2011.03.23. 13:51  1-177

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Pokol Béla, a Barikád hetilap egy korábbi számában megjelent interjújában arról beszélt, hogy az új alaptörvénynek szerethetőnek kell lennie. A jelenleg hatályos alkotmányunk ugyanis nem az, hiszen nincsen közel az emberekhez, azt nem érzik magukénak. És túl az alkotmányjogi és jogtörténeti alapvetéseken, nyilvánvalóan ez a legfontosabb küldetése egy alaptörvénynek.

Nem szeretnék most beszélni a történeti jogfolytonosság helyreállításáról, ezt Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársam megtette, bár természeténél fogva az lenne hivatott ezt a feladatot beteljesíteni, a szerethető alkotmány küldetését beteljesíteni. Azonban már világosan látszik, hogy ennek megvalósulására tovább kell várnia a magyar nemzetnek. Leszögezem ugyanakkor azt is, hogy nem teszünk le arról, hogy a Szent Korona-tan ismét a magyar alkotmányosság alapjává lépjen, a Jobbik továbbra is ezt a nézetet vallja.

A jelenleg helyesen feltett politikai kérdés azonban az, hogy a Fidesz alaptörvénye képes lesz-e betölteni a szerethető alkotmány szerepét. Meggyőződésem, hogy sajnos nem, és a felszólalásomban ezt szeretném indokolni. Egyrészt szocialista elődjéhez hasonlóan ez is tartalmaz olyan vállalásokat, amelyeket komolytalannak kell tekintenünk, olyan rendelkezéseket, amelyeknek semmilyen jogkövetkezményei nincsenek, az állam ugyanis nem vállal kötelezettséget ezek tekintetében. Olyan vállalásokról van szó, amelyeket senkin nem lehet majd számon kérni, és ez az emberek súlyos megtévesztését jelenti.

Ilyen deklarációnak nevezhetjük, hogy a szülők megválaszthatják a gyermekük számára adandó nevelést. Megjegyzem, ez a jelenlegi alkotmányunkban is benne van, és ez valóban fontos és kívánatos lenne, de semmilyen állami kötelezettségvállalás nem társul e mellé a deklaráció mellé. Kin kérheti számon majd egy szülő például azt, hogy az iskolában nem hazafias nevelés folyik? Kin kérheti számon a szülő, ha az oktatásban a liberális szemlélet uralkodik, de ő nemzeti jellegű oktatást szeretne választani a gyermekének? Ki a felelős a marxista történelemtanításért, az őstörténetünk meghamisításáért? Kin kérhetjük számon azt, hogy a magyar oktatás világszínvonalúból Európa sereghajtói közé került?

(10.10)

Ki biztosítja a kistelepülési szülőknek azt, hogy a gyermekük színvonalas oktatásban részesüljön saját településén? A feltett kérdések mindegyikére ugyanaz a válasz: senki. Nem hoz tehát szemléletváltást ez a fideszes alaptörvény ezen a téren sem. De ugyanígy hallhattuk az előterjesztői expozéban Kövér László elnök úrtól, hogy az alapjogi fejezet illeszkedik az Európai Unió hasonló témájú dokumentumaihoz. Sajnálom, hogy erről kellett beszélni és ezt kellett kiemelni egy előterjesztői expozéban, és nem pedig azt, hogy milyen változásokat, milyen szemléletváltásokat fog hozni a Fidesz alaptörvénye például az alapjogok tekintetében.

Az alapjogi fejezet ugyanis megtalálható volt, sok tekintetben szóról szóra egyezően a jelenlegi alkotmányban is, azonban mégis azt láttuk, hogy 2002 és 2010 között a hatalom sorozatos jogsértéseket folytatott ártatlan magyar állampolgárokkal szemben. A szemléletváltásról egyáltalán nem beszélt sem az előterjesztői expozéban Kövér elnök úr, sem pedig önök a felszólalásaikban, pedig amire igazán szükség lenne, az nem az Európai Unióhoz igazodás, hanem az, hogy szemléletváltás történjen ezen a területen, és garantálják a magyar emberek számára, hogy a hatalom nem fog ilyen jogsértéseket elkövetni. Azonban a hatalommal szembeni szigorúbb fellépésről szó sincs, ahogy például szó sincs például az elszámoltatásról sem.

Vannak olyan ügyek is, amelyek kapcsán egyszerűen semmilyen vállalásokat nem tesznek. Azt gondoltuk, hogy most már majd színt kell vallaniuk olyan alapvető kérdésekben, mint például a szavazati jog kérdése. Politológusként szívügyem egy igazságos választási rendszer kialakítása, azonban a Fidesz alaptörvényéből még az sem derül ki, hogy a három év múlva esedékes választásokon egyáltalán kik lesznek azok, akik jogosultak arra, hogy részt vegyenek ezen a választáson. Nem derül ki a beterjesztett javaslatból, hogy fog-e plusz szavazati jog járni a gyerekek után. Nem derül ki, hogy a választópolgárok közösségébe is befogadják-e a határon túli magyarokat, vagy ők másodrendű állampolgárok lesznek. Nem derül ki, hogy mekkora lesz a következő Országgyűlés létszáma, ugyanis a 200 főre csökkentés eltűnt a fideszes alaptörvényből, és az sem derül ki, hogy milyen választási rendszer alapján fogja a magyar nemzet a következő Országgyűlést megválasztani.

Ezek olyan kérdések, amelyekre minél előbb választ kell adni, hiszen minden egyes magyar embernek az az érdeke, hogy a választási rendszer elemeinek meghatározására minél előbb sor kerüljön, minél távolabb legyen ez az időpont a voksolás időpontjától. Erre azért van szükség, hogy véletlenül se fordulhasson elő az, hogy a választásokhoz közeledve a kétharmados országgyűlési többséggel rendelkező Fidesz az aktuális politikai népszerűségéhez igazítsa a választási rendszert, így már annak torzításaivá, kizárólag saját maga számára kedvező szabályozást hozzon létre. Ehhez hasonló történt 2010-ben az önkormányzati választási rendszer átalakításával. Joggal mondjuk tehát, hogy ennek fennáll a veszélye, hiszen a kormánytöbbség előbb meg tudott alkotni egy egész alaptörvényt, mint egy ennél sokkal kisebb jelentőségű és sokkal kisebb munkával járó választási törvényt. Nem tisztességes a magyar emberekkel szemben, hogy ezeket a kérdéseket nyitva hagyják, továbbra is nyitva hagyják.

Nem tisztességes, hogy nem teszik egyértelművé az álláspontjukat a gyermekek után járó szavazati jogról, a határon túli magyarok magyar közéletben való részvételéről vagy arról, hogy milyen választási rendszer alapján zajlik a három év múlva sorra kerülő országgyűlési választás. Teszik mindezt úgy, hogy az önkormányzati választások esetében olyan részletszabályokat is az alaptörvényben rögzítenének, hogy mi a teendő például a jelöltek hiányában elmaradt választások esetében. Tehát míg az önkormányzati választásoknál ilyen részleteket is alaptörvényi szinten szabályoznak, addig az országgyűlési választások esetében egyáltalán semmit nem tudunk, még a választásra jogosultak körének meghatározására sem kerül sor az alaptörvényben.

A választásra jogosultak körének meghatározása mellett szólni kell azokról is, akik ezeket a tisztségeket betöltik, tehát választhatók. A Jobbik évekkel ezelőtt kezdeményezett egy népszavazást, amely kizárta volna a politikai tisztségekből a volt kommunista funkcionáriusokat, a volt kommunista állami vezetőket. Erre a népszavazásra azonban nem kerülhetett sor, mert az OVB alkotmányellenesnek minősítette azt. A Fidesz alaptörvénye szintén nem változtat ezen a rendelkezésen, tehát a kormánytöbbség nem szeretné kitiltani a kommunistákat a közéletből. Itt legalább állást foglalnak, de ez a rendelkezés is hozzájárul a rendszerváltás második elsikkasztásához.

A politikusokkal szemben tehát önök szerint nem elvárás, hogy ne legyenek a kommunista diktatúra vezetésében részt vevők, ne legyenek annak vezetői. Számos sajtónyilatkozatuk ellenére a Fidesznek tehát nem célja a közélet megtisztítása a kommunistáktól. Itt van erre a történelmi lehetőség, hogy a sajtónyilatkozatokon túllépve alaptörvényi szinten biztosítsák ezt, de nem teszik meg. Őszintén remélem, hogy ezek után sajtónyilatkozatokban sem fogják ezt megfogalmazni, mert ez nem igaz. A fideszes alaptörvénynek köszönhetően tehát maradhatnak a Lendvai Ildikók, Kovács Lászlók, Gyurcsány Ferencek. Ez a tény, a többi csak szöveg. Mondanom sem kell, hogy nem erre kaptak felhatalmazást. A politika tisztasága mellett a politikusok tisztasága érdekében sem tesznek semmit. Semmilyen rendelkezés nem szól arról, hogy milyen új kötelezettségei lesznek a politikusoknak, például az országgyűlési képviselőknek. Marad a mentelmi jog, marad az álláshalmozás, nem lesz visszahívhatóság, és folytathatnám a sort. A politikusbűnözésről azonban most nem beszélek részletesen. Több képviselőtársam is meg fogja ezt tenni.

Azt viszont le kell szögeznem, hogy ez egy újabb súlyos mulasztás; beszélnek arról nagyon helyesen egyébként, hogy a szocialisták ne vegyék fel a tiszteletdíjukat és a költségtérítésüket arra az időszakra, amíg nem vesznek részt a munkában. Ez helyes. De lesz-e például annak következménye, hogy Kósa Lajos november 10-e óta nem vett részt bizottsági ülésen. Az ő tiszteletdíjának felvétele ellen is így fognak ágálni, vagy tesznek valamit azért, hogy Kósa Lajos ne tehesse meg azt, hogy november 10-e óta nem végez munkát, és hónapokon keresztül felveszi az ezért járó tiszteletdíjat? Erről szintén nem szól a javaslat. Ezt sem kívánják szankcionálni.

Az általam említett intézmények és intézkedések, illetve mulasztások az okai annak, hogy az elmúlt húsz évben a politikusok nem a politikáért, hanem a politikából akartak élni és élhettek is. Nem látjuk azt sem, hogy szigorúbb szankciókkal sújtanák a dupla költségtérítések felvételét vagy éppen a bizottság előtti megjelenés megtagadását. Erre is volt javaslatunk. Gaudi Nagy Tamás képviselőtársam törvényjavaslatot nyújtott be erre és azt sem támogatták. Marad a Horn Gyula-i szemlélet: na és? És mindezt továbbra is az emberek fizetik meg.

Látjuk tehát azt, hogy semmit nem tesznek azért, hogy a politikusok újra az emberek felé forduljanak. Nem erre kaptak felhatalmazást. Saját maguk jogait tehát nem csorbítják, de az emberektől elvonják a lehetőséget például a tekintetben, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljanak egy alaptörvény-ellenes jogszabály felülvizsgálatát kérve. Az utólagos normakontrollt ezután ugyanis a kormány vagy a képviselők egynegyede kezdeményezheti. Nem értettem, hogy ez az egynegyed honnan jött, hiszen az eddigi szabályozásokban vagy a képviselők egyharmada, vagy egyötöde élhetett ilyen kezdeményezésekkel, aztán persze rájöttem, hogy itt egy aktuálpolitikai jogalkotásról van szó. Ez azt jelenti, hogy a kormánytöbbséget adó Fidesz képviselőcsoportja az egyetlen, amely az általa hozott törvényeknek az alkotmánybírósági felülvizsgálatát kérhetné. Csak a Fidesz kérheti! Ehhez semelyik másik frakció nem rendelkezik azzal az aránnyal ebben a ciklusban, ami lehetővé tenné számára, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljanak.

Ezek után persze örülnünk kell annak, hogy a köztársasági elnöktől például nem vonták el azt a jogkört, hogy az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényt visszaküldje a tisztelt Háznak, ugyanis Schmitt Pál köztársasági elnök úr honlapjáról ez a menüpont lekerült, tehát benne fel sem merül, hogy politikai egyet nem értését fejezze ki egy elfogadott törvénnyel kapcsolatban. Azt gondolom, hogy ez az intézkedése kristálytisztán jelzi, hogy milyen a viszony jelenleg a két intézmény között. Ha már Schmitt Pálnál tartunk, szeretném megemlíteni azt is, hogy számos magyartalan megfogalmazás található az alaptörvényben. Az elmúlt tíz hónap jogalkotásai során persze megszokhattuk, hogy sokszor még az alany és az állítmány egyeztetésére sem figyelnek, na most azt is láthatjuk, hogy ebből a körből az alaptörvény sem kivétel. Lehet, hogy ez szimbolikus kérdés, de egy új alaptörvény esetében ezekről is szót kell ejteni, ahogy szót kell ejteni a nemzeti szimbólumok kérdéséről is.

(10.20)

A Fidesz előterjesztése szerint zászlónkra nem kell hogy felkerüljön a címer. Pörzse Sándor képviselőtársam korábbi alkotmánymódosító javaslata is az volt, hogy a címer kerüljön vissza a zászlóra. És ha már önök nagyon sokszor hivatkoztak a történelmi hagyományainkra, legalább ebben a szimbolikus ügyben visszatérhettek volna ehhez, és a népköztársaság zászlajaként is deklarált lobogót végre lecserélhették volna. 1956-ban a hazafiaknak ki kellett vágni a Rákosi-címert a közepéről, és éppen itt lenne az ideje, hogy visszategyük oda a nemzeti címert a Szent Koronával.

Összefoglalásképpen: az jellemző erre az alaptörvényre, hogy bebetonozza a kommunistákat; nem állítja helyre a jogfolytonosságot; nem hozza közelebb a politikusokat az emberekhez; bizonytalanságban hagyja a határon túli magyarokat; nem számolja fel a politikusbűnözést; és nem hoz szemléletváltást az alapjogok tekintetében sem. Szerethető lesz ez így? Attól félek, hogy sajnos nem. Bogár László után szabadon azt is mondhatnánk: ez így nem alaptörvény, csak egy alaptörvénynek látszó tárgy.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
81 148 2011.04.01. 5:10  19-181

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásomban az országgyűlési képviselők jogállásával kapcsolatos kérdéseket szeretném érinteni, amelyeket a módosító javaslatokban a 72. és a 74. ajánlási pont tartalmaz.

A 72. ajánlási pontban találjuk azt a módosító javaslatot, ami az országgyűlési képviselők visszahívásával kapcsolatban tesz javaslatot arra, hogy ezt a visszahívhatóságot teremtse meg az alaptörvény, és ennek részleteit sarkalatos törvényben szabályozzuk. A többszöri hosszadalmas viták során már egyértelművé vált az önök álláspontja a tekintetben, hogy ezt nem támogatják, így ez nem okozott meglepetést számunkra, mindenesetre azt el szeretném mondani, hogy ha már annyira sok kérdést feltettek a választópolgároknak ezzel az alkotmánnyal kapcsolatban, és egyébként korábban egyszer Kósa Lajos - amikor még megtisztelte jelenlétével az Országgyűlés üléseit rendszeresen - elárulta, hogy önök mindent megmérnek. Javaslom, hogy erről is kérdezzék meg az embereket, hogy ők mit gondolnak a visszahívhatóságról, és támogatnák-e azt, hogy az országgyűlési képviselők visszahívhatók legyenek.

Szintén ebben a paragrafusban kell beszélni arról a pontról, ami azt tartalmazza, hogy egy képviselő elveszíti a mandátumát akkor, ha egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyűlés munkájában. Ez természetesen helyes, és igazából az a szégyen, hogy ez megtörténhetett Magyarországon az elmúlt 20 évben. Tudjuk, hogy voltak olyan szocialista képviselők, akik ezt megtehették, ezért fontos, hogy erre a problémára valamilyen gyógyírt kínáljon az alaptörvény.

Azonban tovább kellene mennünk, és úgy érzem ebből a paragrafusból is, és egyébként az egész alaptörvény kapcsán, hogy nem történt átfogó felülvizsgálat az országgyűlési képviselők munkájával kapcsolatban. Azt értem ez alatt, hogy természetesen ez néhány esetben előfordult, hogy valaki egy éven keresztül nem vett részt a munkában, de nem ez az egyetlen probléma, ami az elmúlt 20 évben az országgyűlési képviselők munkáját jellemezte. Tehát ebből a paragrafusból az derül ki számomra, hogy átfogó felülvizsgálat nem történt ebben a tekintetben, és az alaptörvény nem tartalmaz gyógyírt minden olyan kérdésre, amit a képviselők elkövethetnek, és egyébként más munkahelyeken például nem tehetik meg az emberek. Szintén utalnék Kósa Lajosra, aki november 10-e óta nem vesz részt bizottsági ülésen, az ezért kapott jövedelmet azonban felveszi. Azt gondolom, ez is megengedhetetlen magatartás, de még számos olyan példát sorolhatnánk, amit szintén kezelni kellene az országgyűlési képviselők munkavégzésével kapcsolatban, és ezt szintén nem teszik meg.

A másik, következő kérdés, amiről beszélni szeretnék, ez az összeférhetetlenség, amiről Szili Katalin képviselő asszony is beszélt. Gulyás Gergely képviselő úr az általános vitára adott előterjesztői válaszában beszélt erről, és elmondta, hogy az önök frakciója, illetve a két kormánypárti frakció is megosztott ebben a kérdésben. Ezért szeretnék egy kis löketet adni azoknak, akik az összeférhetetlenség szigorúbb szabályait támogatják. Úgy éreztem Gulyás Gergely képviselő úr válaszából is - és egyébként Orbán Viktor miniszterelnök úr sajtónyilatkozataiból is -, hogy a kiindulási alap az, amiben alapvetően különbözik az önök álláspontja a miénktől. Gulyás Gergely képviselő úr a polgármesterek, illetve a helyi képviselők szemszögéből közelítette meg az egész kérdést, és Orbán Viktor miniszterelnök úr pedig a létszámcsökkentéssel hozta összefüggésbe.

A mi elvi alapállásunk a parlamentarizmus alapjából indul ki, tehát azt mondjuk: a parlamentarizmusban a népszuverenitás letéteményese az Országgyűlés. Ezért az országgyűlési képviselő az, akinek a szemszögéből vizsgálni kell ezt a kérdést is, mint sok más kérdést egyébként. Úgy érzem - és talán önök is úgy érezhetik -, hogy egy országgyűlési képviselő munkája, lehetőségei végtelenek. Végtelen lehetősége, végtelen munkája van egy országgyűlési képviselőnek, ami mellett nem lehet tisztességgel ellátni más tisztségeket. Abból kifolyólag, hogy végtelen lehetősége van, végtelen kötelessége is van. Nemcsak az a kötelességünk, hogy itt legyünk, részt vegyünk a vitákban, hanem ezer más: tartsuk a kapcsolatot szervezetekkel, látogassunk el intézményekbe, tartsuk a kapcsolatot az emberekkel, fogadóórák keretében, lakossági fórumok keretében, és még sorolhatnám, hogy mennyi kötelessége van egy országgyűlési képviselőnek. Ez nem egy napi 8 órás munka, hanem sokkal több annál, az ember egész életét, ha hivatásszerűen tényleg gyakorolja az országgyűlési képviselői munkát, akkor az egész életét ki tudja tölteni végtelen lehetőségekkel, és ezért úgy gondolom, hogy végtelen kötelességekkel. És ez az, amiért nem engedhető meg, hogy mellette polgármester, helyi képviselő vagy bármi más legyen egy országgyűlési képviselő.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
83 196 2011.04.11. 5:06  195-196

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Országgyűlés egyik volt képviselőjéről, íróról, politikusról szeretnék emlékezni halálának 20. évfordulóját követően. Csengey Dénes ugyanis 1991. április 8-án, Dénes-napon halt meg. Csengey Dénes a magyar rendszerváltást megálmodó író volt, és olyan ember, aki nemcsak álmodott róla, hanem tett is érte, bár fiatalon bekövetkezett tragikus halála miatt nem volt hosszú a politikai pályafutása.

1953-ban született Szekszárdon, majd egyetemi évei, a magyar-történelem szak elvégzését követően szabadfoglalkozású író lett és a családjával Keszthelyre költözött. Részt vett a magyar politikai ellenzék monori találkozóján rendezett tanácskozáson, majd 1987-ben a lakitelki találkozó után kilencedmagával megalapította a Magyar Demokrata Fórumot. 1988 és 1991 között a Hitel szerkesztőségének munkatársa volt, 1990-től pedig a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője.

Írói sokoldalúságát is mutatja, hogy művei között találunk monodrámát, például "A cella" címűt, zenés tragikomédiát, amit jó barátjával, Cseh Tamással közösen alkottak, esszékötete is jelent meg, valamint a beszédeit egybegyűjtő kötetet is olvashatunk.

Hirtelen bekövetkezett, váratlan halála után képviselőtársa, Király B. Izabella így emlékezett vissza rá: "Soha többé nem jön velem szemben a Parlament folyosóján vállára vetett kabáttal. Soha többé nem köszön kedvesen, barátságosan: szervusz, Izabella. Nem tudok már gratulálni neki egy-egy írásához, nem mondja előre nevetve, tudom, a szádból vettem ki a szót. Mert mindig így kezdte, ha gratuláltam neki egy-egy megjelent írása után. Könnyű volt vele egyetértenem, ez örömöt és biztonságot adott nekem. Ha Csengey ezt vagy azt a dolgot ugyanúgy ítéli meg, mint én, akkor biztosan én is helyesen ítélem meg. Alig vártam, hogy valahol megszólaljon vagy írjon. Véleménye számomra mértékadó volt."

Csengey Dénes életrajzának rövid ismertetése után fontos megemlékezni arról a szellemiségről is, amelyet irodalmi-politikai munkássága során ránk hagyott, hiszen napjainkban, tragikus halálát követően húsz évvel is értékesek és mértékadók számunkra azok a gondolatok, amelyeket akkoriban megfogalmazott. Nemcsak egy átlagos országgyűlési képviselő volt, de egy olyan ember, aki nagyon korán ráérzett arra a történelmi lehetőségre, amely Magyarország előtt adódott, és amit nem sikerült teljesen véghez vinni.

Gyakran idézik már-már szállóigévé vált gondolatát: Európába, de mindahányan. Ez a mondat nem úgy szól, hogy Európába, de mindenáron. Ha továbbolvassuk ezt a gondolatot, kiderül számunkra, ez éppen arról szól, hogy Európa csak úgy érdekelhet minket, ha mindannyiunk boldogulását elősegíti, beleértve a vidék magyarságát és a külvárosi embereket is. Tehát nem mindenáron, de mindahányan.

Ebből a gondolatból is látszik Csengey Dénes egy másik kiváló tulajdonsága, mégpedig az, hogy nem szakadt el a magyar emberektől. Ha elolvassuk esszéit, meghallgatjuk beszédeit, ez természetesen rögtön világos lesz számunkra. "Főhajtás a nép előtt" című írása már címében is jelzi ezt a szándékot, s ha végiggondoljuk a tartalmát, még inkább megerősítést kapunk. 1989 decemberéről, karácsonyáról van szó, amikor néhány óra alatt példátlan nemzeti összefogással sikerült segíteni többek között Temesvár és Arad népének, hogy az áldatlan állapotok közepette legalább a gyógyszerellátást és a mentőautók számára szükséges benzinmennyiséget biztosítani tudjuk. Ebben is megmutatkozott az a szeretet, amelyet a nép iránt érzett, és amelynek ma is példaértékűnek kell lennie minden országgyűlési képviselő és minden politikus számára.

Felszólalásomat és emlékezésemet egy, a magyar népért érzett felelősségéről és szeretetéről tanúskodó gondolatával szeretném zárni, illetve szeretném azt is megemlíteni, hogy a Jobbik 2008-ban elindította a Csengey Dénes könyvtárat, amely szintén az ő emlékét őrzi. "Nincs itt másik magyar nép, hölgyeim és uraim. Önök a gazdái ennek az országnak. Vagy ha önök nem vállalkoznak rá, akkor ez egy gazdátlan ország lesz, megérdemel egy újabb zsarnokot."

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
84 142 2011.04.18. 5:55  135-161

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy 20 éves mulasztás orvoslására tettünk javaslatot Szilágyi György képviselőtársammal most zárószavazás előtti módosító javaslatként is. A Jobbiknak régi követelése az, hogy a volt kommunista rendszer vezetői ne vegyenek részt egy új rendszer vezető pozícióiban. Az, aki egy olyan rendszer vezetője volt, amely Magyarországot 40 éven keresztül elnyomásban tartotta és nyomorba döntötte, és amelyik az 1956-os forradalom és szabadságharc eszméit tagadta, annak a rendszernek a vezetőjének nincs helye egy új rendszer vezetésében.

Azért is mondtam, hogy ez egy 20 éves mulasztás, mert igazából ezt már 1989-ben is meg kellett volna tenni, és nagyon érdekes olvasgatni az akkori jegyzőkönyveket, illetve újságcikkeket abból az időből, amikor még Orbán Viktor miniszterelnök úr és Pozsgay Imre azon vitatkoztak, hogy a "szocialista" szó kikerüljön-e az addigi alkotmányból, illetve benne maradjon. Mi azt gondoljuk, hogy nem a szavakon kellene lovagolni, vagy nemcsak a szavakon kellene lovagolni, hanem a bűnösöket kellene végre felelősségre vonni.

Sem az 1989-es módosítások, sem a jelenlegi 2011-es alaptörvény nem foglalkozik azzal, hogy a volt kommunista rendszer bűnözéseit kitiltsa a közéletből. Ez egy olyan óriási mulasztás lesz ismételten, ami megbocsáthatatlan bűn. Azért nem tudunk még csak tartózkodni sem tiszta lelkiismerettel ennél az alaptörvénynél, mert ilyen mulasztásokat tartalmaz. Én csak erről az egyről szeretnék beszélni, a többi tekintetében a képviselőtársaim meg fogják tenni. Természetesen a preambulumként értelmezhető Nemzeti hitvallásban beszélnek arról, hogy az 1956-os forradalom örökösei vagyunk, és Magyarország szabadsága az 1956-os forradalomból ered, illetve magát az 1949-es alkotmányt, az arra vonatkozó rendszert sem ismerik el érvényesnek, és nem tekintik örököseinek az önök saját rendszerét ezzel kapcsolatban.

A Nemzeti hitvallás rendelkezései e tekintetben úgy szólnak, hogy nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, amely egy zsarnoki uralom alapja volt. Nagyon fontos megemlíteni azt, hogy ez egy zsarnoki uralom alapja volt, tehát akik ennek a rendszernek a vezetésében részt vettek, azok működtetői, fenntartói voltak ennek a zsarnoki rendszernek, és nem fér bele sem egy rendszerváltásba, sem egy forradalomba az, hogy azok, akik működtették, tevőlegesen hozzájárultak ennek a zsarnoki elnyomásnak a fennmaradásához, azok továbbra is ilyen vezető szerepeket töltsenek be az új rendszer, a forradalom új rendszerében, Magyarország demokratikus berendezkedésében.

Szépen hangzó szimbolikus deklaráció az, amit megtesznek itt a Nemzeti hitvallásban, de ha így gondolják, hogy valóban zsarnoki uralom volt, akkor azt is ki kell mondani, hogy nincs helyük azoknak, akik ezt a zsarnoki uralmat fenntartották, nem tölthetnek be vezető szerepet az új rendszerben. De Lengyelországban ezt megtették, mi is nagyon könnyen megtehetnénk. Itt van rá ez a történelmi lehetőség, amit - úgy látszik - szintén el fogunk szalasztani. Itt most még nem is csak arról beszélünk, hogy hogyan büntessük meg ezeket az embereket, hiszen tömeges, emberiségellenes bűncselekményeket követtek el, a magyarságot 40 éven keresztül elnyomásban tartották, egy diktatúra fenntartói voltak, de még nem is beszélünk arról, hogy a megbüntetésükkel kapcsolatban mit kellene tennünk, csak azt mondjuk, és ez egy kompromisszumos javaslat, hogy legalább ne vegyenek részt, legalább az új rendszer vezető pozícióit ne ők töltsék be. De önök a módosító javaslatok során is elutasították ezt a javaslatunkat, és az alkotmányügyi bizottság sem támogatta a Jobbik erre vonatkozó, zárószavazás előtti módosító javaslatát.

Ha megnézzük, hogy kiket érintene ez a szabályozás, akkor azt a kérdést kell feltennünk, hogy helye van-e az új Magyarország irányításában például egy Lendvai Ildikónak, egy Kovács Lászlónak vagy egy Gyurcsány Ferencnek. Most nem arról van szó, hogy ők egy más párt képviselői, hanem arról van szó, hogy egy kommunista, elnyomó rendszer vezető tisztségviselői voltak. A Jobbik szerint nincs helye nekik az új rendszer vezetésében, és az önök Nemzeti hitvallása is kimondja ezt gyakorlatilag, de semmilyen normatív következményeket nem rendel hozzá. Ezért kérjük, hogy rendeljünk hozzá normatív következményeket is, hiszen így maga a Nemzeti hitvallás is kiüresedik és hiteltelenné válik nagyon sok magyar ember számára.

Itt van az utolsó lehetőség, hogy az alaptörvényben megtegyék ezt a szabályozást, amire azért is szükség van, mert ahogy említettem, ez a Jobbiknak egy régi követelése, már évekkel ezelőtt népszavazást kezdeményeztünk ebben a témában, amit sajnos alkotmányellenességre hivatkozva nem lehetett megtartani. Tehát ha nem az alaptörvényben fogjuk ezt a kérdést rendezni, akkor félő, hogy később csak ennek a módosításával lesz lehetőség, tehát akkor praktikusabb lenne már eleve úgy megalkotni az alaptörvényt, hogy később emiatt ne kelljen módosítani. Ezért kérjük önöket, hogy fogadják be ezt a módosító javaslatunkat.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
85 72 2011.04.26. 2:57  71-77

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A Jobbik programjának is egyik kiemelt vállalása a Magyar Őstörténeti Kutató Intézet felállítása volt, hiszen a magyarság őstörténete az elmúlt évszázadokban a politika áldozatává vált. Nincs ez másként ma sem, hiszen még a vita megindítását is igyekeznek ellehetetleníteni a liberális megmondóemberek, sőt egyenesen megbélyegzik azokat, akik a Habsburg-kor óta hivatalos finnugor rokonsági elméletet meg merik kérdőjelezni. Éppen ezért itt az ideje, hogy a forradalmi változás megmutatkozzon ezen a területen, és végre szervezett keretek között, a tudomány képviselőinek bevonásával meginduljon az érdemi munka.

Ebben az intézetben nemcsak genetikai, hanem nyelvi, történeti, régészeti és néprajzi kutatásokra is szükség lenne, azonban eddig a kormányzat részéről mindössze a genetikai program elindítására vonatkozóan hallhattunk vállalást a "Julianus barát" program tervezett megindításával.

Ugyanakkor teljesen világos az is, hogy nem elég genetikai kutatásokat indítani ahhoz, hogy érdemi eredményt tudjunk elérni, és tudományosan alátámasztott válaszokat tudjunk adni a magyarság eredetére, illetve más népekhez fűződő rokoni kapcsolataira nézve. Ki kell dolgozni emellett azt a rendszert is, amely a kutatások eredményeit a magyar közoktatási rendszerben is hasznosítani tudja, hogy a felnövekvő nemzedék hiteles képet kapjon nemzetünk gyökereiről.

Államtitkár úr egy korábbi nyilatkozata szerint "néhány fős genetikai kutatócsoportnak föl kellene térképeznie a mai magyar népesség genetikai kapcsolatrendszerét mindazon népekkel, amelyekkel a történelemben vélelmezhetően - vagy csak egyesek vélekedése szerint - vérségi kapcsolatba került". A 2010 nyarán tett bejelentés óta azonban semmit nem hallani a fejleményekről, illetve márciusban Réthelyi Miklós miniszter úr bizottsági meghallgatásán nem tudott érdemi tájékoztatást adni arról, hogy hol tartanak vagy egyáltalán elindultak-e ezek a kutatások, sőt kijelentette, hogy a kormány nem tervezi megindítani azokat.

A magyar őstörténet kutatása nemzeti érdek, hiszen identitásunkat meghatározó területről van szó, amely évszázadok óta mostohagyereke volt a politikának. Nem a tudományos igazság keresése, hanem a magyarság identitásának aláásása volt a célja az elméletek megalkotásának. A kérdésem tehát arra irányul, hogy megtörténik-e végre ez a szemléletváltás, illetve hol tart a "Julianus barát" program mintegy tíz hónappal a bejelentését követően.

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
85 76 2011.04.26. 0:57  71-77

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Réthelyi Miklós miniszter úr általam idézett szavai nem a kulturális és sajtóbizottság, hanem az oktatási bizottság ülésén hangzottak el. Farkas Gergely képviselőtársam kérdésére válaszolta az általam elmondottakat Réthelyi Miklós miniszter úr. Úgy gondolom, ez a kérdés túlmutat a finnugorelméleten, és túlmutat azon is, hogyan reagál akár a "Julianus barát" program elindítására, akár a szélesebb körű őstörténeti kutatások megindítására a liberális értelmiség vagy néhány sajtóorgánum, vagy hogyan próbálnak ennek politikai színezetet adni. Ez nem mentség arra, hogy önök nem indították el tíz hónap alatt ezt a kutatást. Már csak azért sem, mert ez nem egy négyéves program lenne, hanem sokkal hosszadalmasabb munkát igényelne, ezért még sürgetőbb lenne az elindítása. Még az első lépést sem tették meg tíz hónap alatt, ezért nem tudom elfogadni a válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 154 2011.05.02. 2:03  153-160

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A Barikád hetilap birtokába került, mai napig titkosított szolgálati jegyzőkönyv az újság tájékoztatása szerint arról tanúskodik, hogy a szocialista vezetésű Oktatási Minisztérium Esélyegyenlőségi Főigazgatóságáról talicskával tolták ki a cigányfelzárkóztatásra szánt pénzt. A volt főosztályvezető, Borovszky Tímea ellen vesztegetés gyanúja miatt eljárás folyik, azonban helyettesével, Sárközi Gáborral kapcsolatban is többek között összeférhetetlenséget állapított meg a vizsgálat. Ugyanis 2008-ban 22 millió forint támogatást kapott az a kizárólag cigány tehetséggondozással foglalkozó Romaversitas Alapítvány, amelynek Sárközi 2004-től kezdve kurátora volt, és korábban oktatóként részt vett az alapítvány programjaiban is. Ebben a konkrét esetben részese volt a döntés előkészítésének, több kötelezettségvállalás ellenjegyzője volt, sőt a szervezet szakmai és pénzügyi végelszámolását egy személyben ő fogadta el, pedig ezt tiltotta az akkor hatályos, köztisztviselők jogállásáról szóló törvény. Tehát a vizsgálati jegyzőkönyv szerint ez az ember törvénytelenül a saját alapítványának juttatott támogatást.

Mindezek után idén márciusban, tehát az Orbán-kormány alatt a KIM osztályvezetőjévé nevezték ki ezt az embert, pedig az ellenőrzési jegyzőkönyv 2009-ben már elkészült. Tervezik-e, hogy ezt a Sárközi Gábort felelősségre vonják, nem pedig osztályvezetőnek nevezik ki? Illetve ez a vizsgálat a lap tájékoztatása szerint nem terjed ki a nagy összegű rendszeres megbízást elnyerő cégekre. Tervezik-e, hogy ezeket elindítják?

És azt hiszem, ez az eset is rávilágít arra, hogy sajnos nem működik hazánkban az elszámoltatás, és a cigány integrációra szánt, egyébként is hiábavaló támogatásokat saját haveri körüknek játszották ki a minisztériumok.

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 158 2011.05.02. 0:56  153-160

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. A vizsgálat szerint vétség alapos gyanúja áll fenn ezzel a Sárközi Gábor úrral kapcsolatban. S a jegyzőkönyv a lap tájékoztatása szerint már 2009-ben elkészült, önök pedig 2011 márciusában nevezték ki osztályvezetőnek ezt az urat. Tehát illett volna már előzetesen is tájékozódni arról, hogy milyen ügyekben érintett, milyen törvénytelenségeket követett el, illetve milyen gyanúk merülnek fel vele kapcsolatban is.

Tehát még egyszer elmondom: a lap tájékoztatása szerint a saját alapítványának juttatott több tíz milliós állami támogatást úgy, hogy a minisztériumban a döntés-előkészítéstől a végelszámolásig mindent ő csinált, és ezért kérem az államtitkár urat: bízom benne, hogy ez az elszámoltatás ki fog terjedni rá is. Én figyelemmel fogom kísérni, és ami támogatást tudunk, azt természetesen meg fogjuk adni hozzá.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 257-259 2011.05.02. 10:47  236-266

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Amikor először a sajtóban hallottam azt, hogy a kormánytöbbség fel kíván lépni az egyenruhás bűnözés ellen, akkor először még arra gondoltam, hogy egy igazságos társadalomban ez a bejelentés bizonyára a rendőrségre vonatkozna; arra a rendőrségre, amelyik a szocialisták regnálása alatt is sorozatosan, de sajnos a kormányváltás óta is azt látjuk, hogy elköveti az egyenruhás bűnözést, és ez ellen nem lép fel természetesen a kormánytöbbség.

(20.50)

Ez nem egy igazságos társadalom. Láthattuk már azt is többször a fideszes kormánytöbbség idején, hogy egy-egy személyre hoztak törvényeket, most egy szervezetre kívánnak egy törvényt hozni, tehát a szellemiség megmaradt ebből a szempontból.

Nagyon sok méltatlan vád elhangzott mind a Jobbikkal, mind a Szebb Jövőért polgárőrséggel szemben a mai napon mind a napirend előtti felszólalásokban, mind pedig a viták során, amiket szeretnék én is cáfolni. Egyrészt sorozatosan azt mondják és azt olvassák a fejünkre, hogy az állam erőszak-monopóliumát megkérdőjelezi akár a Jobbik vagy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület. Kérem, hogy mondják el azokat a konkrét eseteket, amikor önök ezt tapasztalták. Erre senkinek nincsen joga, és ha ilyet tapasztaltak, tegyenek ellene feljelentést, az ellen a személy ellen vagy a szervezet ellen, aki ezt megvalósította. Hogyha ezt nem teszik meg, akkor pedig ne mondják azt, hogy ez megtörtént.

Sorozatosan és főleg az LMP részéről halljuk a masírozás meg a szabadcsapat kifejezést. Ne haragudjanak, ezt visszautasítom, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület nem masírozik, járőrözést folytatnak, a polgárőrségről szóló törvény ezt lehetővé teszi. Semmilyen masírozásról nincsen szó. (Zaj, közbeszólások az LMP és a Fidesz soraiból.) Ne mossák össze olyan tevékenységekkel a polgárőrséget, amit nem tett meg. Ez hiba, sőt hazugság.

Az, hogy félkatonai szervezetnek nevezik rendszeresen akár a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet, akár más hasonló tevékenységeket folytató szervezeteket, ez is elképesztő, semmilyen fegyverük nincsen, és nem léptek fel erőszakkal senkivel szemben, tehát kérem, hogy a félkatonai jelzőktől is tartózkodjanak. (Folyamatos zaj.) Nyilvánvaló, hogy ez a törvényjavaslat egy politikai kérdés, többen már itt egyébként az ezt a javaslatot támogató frakciók részéről is jelezték, hogy jogalkotásilag egy fércmunkáról van szó, amit nagyon gyorsan készítettek el vélhetően, a saját maguk által megalkotott jogalkotási törvény rendelkezéseit is figyelmen kívül hagyva fogják ezt önök elfogadni.

Néhány konkrét pontra is kitérnék, amit konkrétan tartalmaz ez a módosítás. Az egyik ilyen az együttműködési kötelezettség a rendőrséggel, amiről Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársam is beszélt. Elmondtuk már, de én is elmondom: a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület minden egyes esetben megtette ezt, együttműködést próbált kezdeményezni a rendőrséggel, és együtt is működött a rendőrséggel. Az együttműködési kötelezettséget ez a javaslat kizárólag a polgárőrség számára írja elő, holott, ha megnézzük az elmúlt hetek történéseit, akkor azt láthatjuk, hogy az a probléma, hogy a rendőrség követ el jogsértést a polgárőrség tagjaival szemben. Ez a helyzet Magyarországon.

Tehát, ha egy problémát szeretnénk orvosolni, és az együttműködési kötelezettséget szeretnénk előírni, akkor a rendőrség számára kellene előírni az együttműködési kötelezettséget, illetve mind a két fél számára. Hiszen az történt, hogy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai ellen lépett fel jogellenesen a rendőrség. A rendőrség volt az, aki jogellenesen fellépett, nem pedig a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai. (Folyamatos zaj.) Tehát ezek alapján joggal félhetünk attól, hogy politikai alapú diszkrimináció áll fenn. Tehát a rendőrség fogja diszkriminálni a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet ez alapján a törvény alapján is azért, mert politikailag nem a kormánytöbbséghez áll közel. Ez helytelen, és nem ad megoldást arra a problémára, ami ténylegesen fennáll Magyarországon.

Szintén a működési területén végezheti csak a polgárőrség azt a tevékenységet ez alapján az új törvény alapján, amit a rendfenntartásban kíván tenni. Szeretném azt is elmondani, ahogy ezt is már Sneider Tamás képviselőtársam említette, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület helyi emberekből alakult.

ELNÖK: Elnézést, képviselő asszony, bocsásson meg. Hadd kérjem arra a tisztelt Házat, hogy bármilyen álláspontot is képviselünk ebben a fajsúlyos témában, szerintem minden felszólaló megérdemli azt, hogy értsük az érveit, még akkor is, ha súlyosan nem értünk egyet, vagy ha súlyosan egyetértünk az álláspontjával. (Taps a Jobbik soraiban.) Így aztán kérem önöket, hogy miközben a szavazásokra befáradnak, közben hagyjuk még a felszólalókat hozzászólni. Folytassa, képviselő asszony!

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tehát a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai a helyi emberek, a helyi emberekből alakult, mégpedig azért, mert egyszerűen nem tudnak másképp élni. A politika cserbenhagyja őket, a rendőrség cserbenhagyja őket, és ezért saját maguk kezébe veszik a sorsukat, és ők próbálják a törvény által meghatározott keretek között megvédeni a saját javaikat, a saját életüket sok esetben.

Nem tudnak másképp élni. Ez szó szerint is igaz, az a gyöngyöspatai bácsi sem tudott élni szó szerint, aki öngyilkos lett azért, mert nem tudta elviselni ezt a helyzetet. Magyarországon ez egy probléma, nagyon sok településen óriási probléma, tehát kérem, hogy ne arról beszéljünk, amiről múlt héten Kontrát Károly államtitkár úr, hogy ki milyen politikai haszonszerzés céljára használja fel ezt a helyzetet. Nem az a feladat, hogy egymásra dobáljuk a sarat, hanem az, hogy megoldjuk ezeknek az embereknek a problémáját, és hogy a rendőrség ne kövessen el törvénysértéseket azokkal szemben, akik ennek a problémának a megoldásában érdekeltek, hiszen érintettek is, és ezért cselekedni szeretnének.

Az egyenruha kérdése a következő, amit tisztáznunk kell. Megtévesztésre alkalmas egyenruhát viselnek - itt egészen új szóösszetételeket is hallhattunk ma, például Pálffy képviselő úr azt mondta, hogy valaki önkényesen felöltözik. Ezt nem is tudom értelmezni, hogy hogyan lehet önkényesen felöltözni. De az is teljesen világos, hogy ezt a jogszabályt nem fogják mindenkire egyenlően alkalmazni. Sérülni fog a jogegyenlőség. Egy pincér egyenruhája nem sokban különbözik, mondjuk, egy polgárőr egyenruhájától, fekete mellényt visel, fehér inget, de arra mégsem fogják alkalmazni, mégsem fogják azt mondani, hogy egy pincér megtévesztésre alkalmas egyenruhát használ, illetve visel, de a polgárőr, ha ugyanezt megteszi, őrá alkalmazni fogják. Sérül a jogegyenlőség, és kettős mércét fognak bevezetni ezzel. (Folyamatos zaj.)

A 7. §-ban is eléggé érdekes helyzetet teremtünk, hiszen a büntetőeljárásról szóló törvény kimondja, hogy mindenkinek joga van, ha bűncselekményt észlel, az elkövetőt a helyszínen tartani, erre a jogszabály tehát mindenkit felhatalmaz, és a 7. § pedig azt írja, hogy ha nem hatalmazza fel erre, a polgárőr úgy végzi el ezt a tevékenységet, hogy nincs erre jogszabályi felhatalmazása. Hát van jogszabályi felhatalmazása a büntetőeljárásról szóló törvényben, tehát nem is tud úgy elkövetni ilyen cselekedetet, hogy nincs rá jogszabályi felhatalmazása, hiszen a büntetőeljárásról szóló törvényt nem módosítják, abból nem veszik ki ezt a paragrafust, tehát ez is egy röhejes helyzetet fog teremteni.

A 6. § indokolása pedig mindezek után, azt kell mondanom, egy színtiszta hazugság, és egyébként önellentmondást is jelent az önök által beterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatban. Azt írják ebben, hogy ugyanakkor napjainkban előforduló jelenség, hogy társadalmi szervezetek tagjai a Ptv. rendelkezéseit figyelmen kívül hagyják. Ha figyelmen kívül hagyják, akkor most nem kellene módosítani, hiszen fennállna a lehetőség és az esély arra, hogy fellépjenek velük szemben, de ennek nincs meg most a lehetősége, ezért módosítják a törvényt. Tehát, ha már most megszegnék a törvényt, akkor nem is kellene módosítani.

A hajdúhadházi esetre szeretnék kitérni. Egyrészt Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársam elmondta, hogy 6 ezer aláírást gyűjtöttünk össze azon a településen, 6 ezer olyan ember volt a 12 ezer helyi lakosból, aki névvel vállalta azt, hogy szeretné, ha a polgárőrség tovább folytatná a helyszínen a tevékenységét. Most az ő ellenükben alkotnak jogszabályt, és teszik mindezt úgy, hogy Hajdúhadházon 2010 áprilisában a Fidesz-KDNP listájára titkos szavazással kevesebb mint 3 ezer ember szavazott. Kétszer annyi, több mint kétszer annyi ember vállalta névvel a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület támogatását Hajdúhadházon, mint ahányan a Fidesz-KDNP-listára titkos szavazáson szavaztak. (Taps a Jobbik soraiban. - Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiból.)

Már említettem, hogy az egyenruhás bűnözésnek a rendőrségre kellene vonatkoznia, és a letöltendő börtönbüntetésnek pedig, úgy gondolom, hogy például Gyurcsány Ferencre kellene vonatkoznia. De amikor a Jobbik, nevezetesen Gaudi-Nagy Tamás beterjesztett egy olyan törvényjavaslatot, amely lehetővé tette volna azt, hogy Gyurcsány Ferencet a bizottság előtti megjelenés megtagadása miatt szabadságvesztés büntetésre ítéljék, akkor önök azt nem támogatták, míg egy polgárőrt, ha a szervezésben részt vesz, két év szabadságvesztéssel büntetnek.

(21.00)

Ki tesz nagyobb kárt Magyarországnak? Ki tett nagyobb kárt Magyarországnak? Az önök válasza az erre, hogy a polgárőr, mert őt megbüntetik, Gyurcsány Ferencet pedig nem büntették meg. Ezért is igazságtalan ez a törvény.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 34 2011.05.03. 5:10  23-49

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon nagy előrelépésnek tartom, hogy a kormányrendelet megszületett, amely rendezi és jogi kereteket teremt egyáltalán az otthonszülésnek, illetve ahogy itt szerepel benne, az intézeten kívüli szülésnek, illetve ennek a szakmai szabályait is rendezi.

Nyilvánvalóan ennek a célja az, hogy választási lehetőséget teremtsen a szülő anyáknak, a várandós anyáknak, hogy hol szeretnék világra hozni gyermeküket, és amennyiben fennállnak azok a biztonsági és higiénés feltételek, amelyek lehetővé teszik az intézményen kívüli szülést, akkor erre normális, rendezett keretek között legyen lehetőség.

(10.20)

Nagyon fontos jogalkotási aktus volt, hogy ez a kormányrendelet megszületett, és nyilvánvalóan ennek egy kvázi valamelyest technikainak is nevezhető hozzárendelése az anyakönyvi törvény módosítása, amelyről most itt szó van.

Mátrai Márta képviselő asszony ismertette azokat a statisztikákat, amelyek külföldön már rendelkezésre állnak, hiszen Magyarországnak még nincsen tapasztalata abban, hogy az otthonszülésekre milyen igény van egyáltalán, illetve hány várandós édesanya szeretné világra hozni otthonában vagy intézeten kívül a gyermekét. Azonban ezeknél a szabályozásoknál át kell tekintenünk, illetve a statisztikákat úgy tudjuk csak értékelni, hogy pontosan milyen szabályozás van érvényben ezekben az országokban, hiszen nem egyértelmű, illetve nem egyforma nyilvánvalóan, hogy ahhoz milyen feltételeknek kell teljesülnie; a különböző országokban eltérő gyakorlat alakulhatott ki e tekintetben is.

Nyilvánvalóan nem szeretnénk elvitatni azt a jogalkotói felelősséget, ami e mögött a kormányrendelet mögött fennáll, illetve azt, hogy a tapasztalatok híján nehéz már elsőre olyan kormányrendeletet vagy bármilyen más jogszabályt alkotni, amely megfelel valóban az igényeknek. Elképzelhető, hogy ez a kormányrendelet túl szigorúnak fog bizonyulni, és nagyon kevés várandós édesanya fog megfelelni azoknak az elvárásoknak, illetve biztonsági feltételeknek, amelyeket ez a kormányrendelet felállít velük szemben.

Ahogy a javaslat általános indokolásában olvashatjuk, az adminisztratív terheket úgy szeretné a kormány megalkotni, hogy a szülőket a legkevésbé terhelje. Ez nyilvánvalóan érthető, és a választási lehetőség megteremtésével erre lehetőséget is biztosít. Azonban a javaslat érinti a házasság intézményét is, illetve a házasságkötésnek a hivatali helyiségen kívüli megkötését, amihez kapcsolódva egy módosító javaslatot fogunk benyújtani, amely ugyanezt a választási lehetőséget, illetve a szabad döntés lehetőségét szeretné megteremteni a házasulandók számára is. Arra gondolok, hogy ha valamely házasulandó pár kizárólag egyházi házasságkötéssel szeretné összekötni az életét, akkor erre legyen lehetőség, hogy az állam ismerje el ezt a házasságkötést is.

2001 nyarán a Fidesz A jövő elkezdődött című vitairatában már szerepelt ez a javaslat, csak akkor a kormányváltás miatt nem volt idő ennek a megvalósítására. Ennek a javaslatnak az ellenzői leginkább az állam és egyház szétválasztását szokták felhozni érvként, amelyről úgy gondolom politológusként, hogy egy kicsit már a ló túlsó oldalára estünk. Ez a javaslat ugyanis nem ruházna át hatósági jogkört az államtól az egyház számára, mindössze egy bejelentési kötelezettséggé fordítaná át az eskető egyházi személy részéről a házasságkötésre vonatkozóan.

Számos külföldi példa is van arra, hogy az állam elismeri az egyházi házasságkötést is. Az Európai Unió több országában is ez így van, például Finnországban, Nagy-Britanniában vagy Spanyolországban is, de Görögország is ilyen európai uniós tagállam. Úgy érzem, hogy ez a javaslat összhangban van azzal a törekvéssel, amit az általános indokolásban megfogalmaznak, hogy ha választási lehetőséget biztosítanak a szüléskor a szülő édesanyának, akkor a házasulandóknál is ugyanezzel az elvvel összhangban meg kellene teremteni annak a lehetőségét, hogy ne kelljen kétszer kimondani a boldogító igent, hanem elég legyen egyszer, és az adminisztratív terheket a házasság esetében ugyanígy csökkenthetnénk.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
90 345 2011.05.10. 11:00  159-352

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik egyéves parlamenti munkája során már sok szégyenteljes dolgot láttunk, amit önök ide beterjesztettek, de azt gondolom, ez a határozati javaslat felülmúlja mindegyiket, ennek minden szava szégyenteljes. Már a határozati javaslat szövege, annak megfogalmazása teljes mértékben determinálja, hogy mi lesz a vizsgálat végeredménye. Teljes mértékben kizárja azt már a szöveg megfogalmazása is, hogy a bizottság valóban tényfeltáró munkát tudjon végezni.

Ez egy fideszes indítvány, a szó szoros értelmében ez egy pártindítvány, aminek nem az a célja, nem az a szándéka, ami valóban a nemzet érdeke lenne, hogy kivizsgáljuk az ilyen eseteket, és akár megállapítsuk a politikai felelősséget is, bár azért a kormányzat felelőssége és a kormánypártok felelőssége teljes mértékben kimarad, még a bizottság feladatából is természetesen. Tehát nem ezeket vizsgálja, hanem már megfogalmazásában is elfogult, a Fidesz látószögéből világítja meg azokat a dolgokat, és egyébként rengeteg pontatlanságot, hazugságot tartalmaz már a határozati javaslat is.

Nem szerepel benne, ahogy mondtam, a kormányzat felelőssége, pedig szívesen vizsgálnánk azt is, hogy milyen következményei vannak azoknak a kormányzati kijelentéseknek, amelyek például ebben a határozati javaslatban is megjelennek, vagy ahogy a választásokkor tették, hogy két hét alatt rendet tesznek, vagy hogy a jelenlegi közbiztonságot szeretnék fenntartani, ezeknek milyen következménye van, illetve milyen következménye van annak, hogy a kormányzat egyszerűen képtelen a vidék közbiztonságával mit kezdeni. Mert ezt is ki kell mondanunk, hogy itt nemhogy két hét alatt, de egy év alatt rend nem lett. Lehet, hogy saját magukat próbálják vigasztalni álstatisztikákkal, hogy Gyöngyöspatán 12 kis értékű szabálysértés történt ebben az évben. (Dr. Kontrát Károly: 15.) 15? A belügyminiszter úr még 12-t mondott, de teljesen mindegy, mindegyik hazugság, a 15 is hazugság meg a 12 is hazugság, teljesen mindegy, hogy melyik számot mondjuk. Nyilvánvaló, az emberek már nem bíznak a rendőrségben - érthető okok miatt, ezt megjegyzem -, hiszen nem kapnak érdemi segítséget a rendőrségtől, és ez sajnos évek óta így van.

Tehát nem vizsgálja a bizottság majd a kormányzat felelősségét, sőt külön megfogalmazzák az egyik pontban az ellenzéki pártok felelősségét. Tehát még ennyire kisstílűen, pitiáner módon beleteszik ezt az ellenzéki szót is, hogy még csak fel sem vetődhet, hogy Magyarországon egy kormányképes kormánypárt, akinek a valódi felelőssége az, aki a Belügyminisztériumot vezeti, hogy milyen a közbiztonság Magyarországon, ez fel sem vetődik, csak a parlamentben egyharmadnyi aránnyal sem rendelkező ellenzéknek a felelőssége vetődik fel; ez is egy óriási szégyen. Ettől, azt gondolom, hogy már hiteltelen és komolytalan lesz az egész bizottságnak a működése, nem csak az, amit eredményként ki fog hozni.

Nem vetődik fel a média felelőssége, illetve a fideszes média felelőssége, hogy milyen hazugságok, illetve hangulatkeltések mennek a Fidesz által most már teljes egészében elfoglalt Magyar Televízióban például vagy a Fidesz szócsöveként funkcionáló Echo Televízióban, ahova egyébként, hogyha behívják a Jobbik képviselőjét - jelen esetben Apáti Istvánnal fordult elő -, már a köszönésbe belevág a riporter. Tehát azt sem tudja elmondani egy jobbikos képviselő anélkül, hogy bele ne vágna a riporter, hogy jó estét kívánok, mert már átveszik a szót, és ez is mutatja, hogy milyen a hozzáállásuk a Jobbikhoz a médiában.

Azonban nem csak erről kellene beszélni - természetesen Apáti István képviselőtársam meg tudja védeni magát -, de a Magyar Televízióban szerkesztők, riporterek már állást foglaltak olyan kérdésekben, amelyeket még önök is a bizottság feladatai közé sorolnak. Például az hangzott el, hogy Gyöngyöspatán a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület megjelenése előtt semmilyen probléma nem volt. Ez egy óriási szégyen, hogy ez elhangozhatott a Magyar Televízióban egy riporter szájából, hiszen mindannyian tudjuk, ott egy ember öngyilkos lett, és sorozatos terrornak vannak kitéve az ottani emberek.

Azt is feltehetné a d) ponthoz hasonlóan akkor ez a bizottság kérdésként, hogy kinek a megbízásából dolgoznak ott olyan riporterek, akik ilyen dolgokat elmondhatnak. Vagy az is elhangzott egy beszélgetésben, szintén a Magyar Televízióban a riporter hölgy szájából, hogy ő már nem is tud különbséget tenni a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület és a Véderő között. Feltehetnénk a kérdést, hogy kinek a megbízásából - amiket önök itt feltesznek -, kinek a megbízásából mond ilyeneket egy riporter, kinek az érdeke, hogy összemossuk a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet a Véderővel? Ezeknek nem tesznek fel kérdéseket, ezért is látható, hogy egyáltalán nem az a céljuk, hogy valóban a helyzetet, az igazságot vizsgáljuk ki, hanem az, hogy a Fidesz nézőpontját, a Fidesz politikai érdekeit ráerőltessük egy bizottságra, és egy függetlennek tűnő, az ellenzéki pártok részvételével felálló bizottság is megerősítse a Fidesz pártérdekeit.

(17.50)

Feltehetnénk azt a kérdést is: kinek az érdeke az, hogy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet lejárassák? Ugyanis önök folyamatosan ezt teszik. Az állam erőszak-monopóliumának megkérdőjelezéséről beszélnek, arról, hogy jogellenesen működő egyenruhás csoportok vannak, de semmilyen jogellenes cselekedetet a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai részéről nem tudtak kimutatni. Megpróbálták, előállították őket, bíróságra hurcolták őket, eléggé gyalázatos körülmények között, de a bíróság jogerősen felmentette őket. Tehát a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületről nem lehet azt mondani, hogy jogellenesen működő egyenruhás csapat lenne, hiszen a törvények betartásával működött eddig. És Gyöngyöspatán is így lépett fel, ott sem tudták megállapítani, hogy bármilyen jogsértést elkövettek volna. Tehát megkérdezhetnénk, hogy miért, kinek az érdeke az, hogy lejárassák ezt az egyesületet, és ki hazudik ebben a kérdésben, kinek a megrendelésére és a többi. De ezt sem fogja kivizsgálni természetesen ez a bizottság.

Illetve nemcsak azt kellene természetesen feltenni, hogy kinek az érdeke, hanem hogy elősegíti-e ez a sok hazugság, ez a sok fideszes, médiában elhangzó hazugság azt, hogy a helyzet jobbra forduljon, és elősegíti-e azt, hogy a tisztességes embereket, legyen az magyar vagy cigány, megvédjük, és az ő életüket jobbá tegyük, illetve megvédjük őket a bűnözők mindennapi nyomorától.

Erre sem tesznek kísérletet - sőt. A bizottság feladata: javaslattétel a működő jogellenes csoportok törvényes felszámolásának elősegítése. Túl azon, hogy nyelvtanilag is értelmetlen ez a mondat, de elképesztő. Napi szinten embereket megkárosító cigány bűnözők megrendszabályozására semmilyen javaslatot nem fog tenni a bizottság, pedig látjuk, hogy ez a probléma, hogy ilyen emberek továbbra is működhetnek, szamurájkardokkal felfegyverkezve rátámadhatnak ártatlan emberekre, és ez önök szerint nem képez akkora problémát, mint az, hogy valaki a törvényeket betartva fellép, és próbál segíteni saját közösségén, illetve azon a közösségen, amely erre megkéri őt.

Arra, hogy mekkora igény lenne ilyen, egyébként segítő kezekre, azt mutatja az is, hogy Tiszavasváriban, mindannyian tudják, megalakult a csendőrség, és Fülöp Erik polgármester úr tájékoztatása szerint több település is csatlakozási szándékát jelezte ehhez a szervezethez, olyan települések is természetesen, ahol nem jobbikos a polgármester, és nagyon sok gratuláció, több tucat gratuláció érkezett a polgármester úrhoz, hogy ezt a csendőrséget felállították. Ez is mutatja azt, hogy az emberekben igenis van, lenne igény arra, hogy ilyen szervezetek működjenek, és a rendfenntartásban - természetesen törvényes keretek között, ahogy a tiszavasvári csendőrség is működik - részt vegyenek és segítsék a rendőrség munkáját. De önök szintén nem segíteni szeretnék az ilyen szervezeteket, hanem ellehetetleníteni, erről szólt a múlt heti Btk.-módosítás is és a polgárőrtörvénynek a módosítása is, és erről szól ez a határozati javaslat is. Erről szól ennek a bizottságnak a működése is.

A bizottság feladatait úgy fogalmazták meg, amihez természetesen mi nem tudunk módosító javaslatokat benyújtani, hogy előre borítékolják az eredményt, és csak olyan kérdéseket vetnek fel, amelyben az önök felelőssége fel sem merül. Holott, ha van egy kétharmados többséggel rendelkező párt az Országgyűlésben, akkor igenis nagyon fontos lenne az, hogy az önök felelősségét is vizsgáljuk, ebben a kérdésben is. A fő felelősség, mondjuk ki, a kormányzó pártokat és a kormányt terheli minden esetben, hiszen a többségnek van meg az a lehetősége is, hogy alaptörvényt alkossanak, ahogy ezt megtették, a törvényeket megváltoztassák, és megvédjék az embereket. Nem úgy kellene a törvényeket megváltoztatni, hogy azokat sújtjuk, akik segítő jobbot nyújtanak nekünk. A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület esetében ugyanis ez történt. Ők minden egyes esetben a rendőrséggel együttműködve szerették volna a munkájukat végezni, csak hát, ahogy elhangzott, felsőbb utasításra erre nem volt lehetőség.

Nagyon kérem, gondolják újra ezt a bizottságot, és legalább a bizottság feladatait úgy határozzák meg, hogy ne legyen előre borítékolható az eredmény, mert ez önöknek is és Magyarországnak is nagyon súlyos károkat fog okozni, az emberek politikába és rendőrségbe vetett bizalmát tovább fogja csökkenteni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
91 267 2011.05.16. 5:33  244-277

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én is nagyon sajnálom, hogy a 7. ajánlási pont nem házszabályszerű. Szívesen elmondanám Osztolykán Ágnesnek, aki az egyik előterjesztője ennek, hogy milyen tényezők idézik elő például az iskolai szegregációt, amire itt javaslatot tettek, de mivel sajnos ez nem házszabályszerű, ezért nem fogok most erről a témáról beszélni. Visszatérek a jobbikos módosító javaslatokhoz, amelyek közül szokás szerint - mondhatnánk most már - egyet sem támogatott sem a kormány, sem az előterjesztő, sem a honvédelmi bizottság.

Volner János képviselőtársam 2. ajánlási pontban megfogalmazott módosító javaslata szeretné kivenni a határozati javaslat szövegéből azt, hogy kihívóan közösségellenes magatartást tanúsító egyenruhás csoportokat nevez meg ez a javaslat. Nyilvánvalóan azért kellene kivenni ezt a szöveget belőle, mert ez nem probléma Magyarországon, és ezt az általános vitában is nagyon sokszor elmondtuk, hogy ilyen közösségellenes magatartást nem azok az egyenruhás, illetve egész pontosan formaruhás csoportok valósítanak meg, akiket önök szeretnének ellehetetleníteni, hanem éppen azok a csoportok, akik ellen létrejöttek ezek a formaruhás önvédelmi szerveződések.

Arról is szó van ebben a pontban, és Volner János szintén szeretné kivenni ezt a szöveget, hogy a jogellenes csoportok törvényes felszámolásának lehetőségét vizsgálja meg ez a bizottság. Hát azért önök eddig nem jártak nagy sikerrel ebben a kérdésben! Jogellenesen már sikerült fellépni ezek ellen az emberek ellen többször is, a Gyurcsány-kormány idején is, majd a Bajnai-kormány idején is, és ezt a szégyenletes hagyományt folytatja most a Fidesz-kormány is, sajnos.

Aztán az ezen csoportok létrejöttét kiváltó társadalmi jelenségek megoldásáról is beszél a javaslat, de ezeket nem kell megoldani. Ennek kiváltó oka a magyarság önvédelmi reflexe volt, ezen nincs mit megoldani. Azért jöttek létre ezek a formaruhás csoportok, önvédelmi szerveződések, mert egyszerűen a rendőrségre vagy a rendvédelmi szervekre - nemcsak Gyöngyöspatán és Hajdúhadházon egyébként, hanem Magyarország számos településén - sajnos nem lehet számítani. A magyarság önvédelmi reflexe volt az, ami létrehozta ezeket, ezért a kiváltó okon nincs mit megoldani, ez így egy értelmetlen szövegrész maradna ebben a javaslatban.

Zakó László képviselő úr módosító javaslata a következő, ami valóban csak egyetlenegy szót módosítana, hogy ez a bizonyos köznyugalom, illetve közrend meglévő vagy kívánatos jelenleg. Tudom nagyon jól, hogy önök nagyon szeretnek a statisztikák mögé bújni, és bejelentette a múlt héten az államtitkár úr, hogy öt kis értékű lopás történt idén Gyöngyöspatán. (Dr. Kontrát Károly: Három!) Most már csak három. (Dr. Kontrát Károly: És két másik bűncselekmény!) Jó. Amikor a belügyminiszter úr először beszélt erről, akkor tizenkettő volt, múlt héten öt volt, most már csak három; teljesen mindegy, ez a statisztikai szemlélet. (Pálffy István: Csökken a bűnözés!) Tegnap jártam Kelet-Magyarországon két kis faluban is, ahol elmondtam lakossági fórumon ezt, hogy önök szerint ennyi bűncselekmény történik egy ilyen faluban, az emberek nevettek, és ők maguk is elmondták egyébként, hogy nem fordulnak már a rendőrséghez. Ez a statisztikai szemlélet nyilvánvalóan egyáltalán nem fedi a valóságot, és teljesen mindegy, hogy ötöt vagy hármat mondunk, mert mind a kettő hazugság.

A 9. ajánlási pontban pedig Volner János a bizottság tagjainak összetételére tesz javaslatot, illetve módosító javaslatot, amit azért is kellene hogy támogassanak, mert ebben azért nem a saját politikai céljaink eléréséről van szó. Tehát nem arra tesz javaslatot egy jobbikos képviselő, hogy mondjuk, a jobbikos tagok számát növeljük ebben a bizottságban, hanem egyszerűen - ha már a bizottság feladatát ilyen egyoldalúan sikerült meghatározniuk, hogy ugye mindegyik pontot egy-egy ellenzéki pártra szabtak - legalább azt biztosítsák, hogy ez valóban egy paritásos bizottság legyen a kormánypártok és az ellenzék részvételével, és ha már nemzeti együttműködésről beszélnek, és a nemzeti együttműködés kormányának tekintik magukat, akkor legalább egy ellenzéki párttal szükségessé tegyük a politikai konszenzust azokban a kérdésekben, amelyeket ez a bizottság vizsgálni fog.

(20.50)

Azonban ezt sem támogatják, annak ellenére, hogy egy megosztott ellenzékkel van dolguk. Természetesen - ezt önök is tudják - az ellenzék nem egységes sem ebben a rendvédelmi kérdésben, sem a gyöngyöspatai események megítélésében, illetve azokban a kérdésekben, amiket az előterjesztők a bizottság feladatául szabnak. Tehát igazán tehettek volna legalább egy ilyen gesztust az ellenzék számára, hogy legalább egy pártot minden egyes kérdésnél bevonnak annak a kérdésnek a vizsgálatába. Így azonban csak tovább erősítik azt, amit az általános vitában is sajnos meg kellett állapítanunk, és a bizottság feladatának meghatározásából egyértelműen kiderül, hogy hiteltelen lesz sajnos a bizottság működése.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
96 14 2011.06.07. 4:50  13-16

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz egyéves kormányzása után az oktatásban egy dolog biztos: a bizonytalanság. Ugyanis van oktatásért felelős államtitkárság, mégis a partvonalról nagyon sokan kiabálnak be, és igyekeznek a saját elképzeléseiket a kormányzat munkájára ráerőltetni. Hol Pokorni Zoltán tesz hitet liberális, bukott eszmék mellett, és az államtitkárság törekvéseivel homlokegyenest ellentétes törekvéseket fogalmaz meg, hol pedig Matolcsy György szeretné a megszorításait az oktatásra is ráerőltetni. Ezért nem csoda, hogy sem a pedagógusok, sem pedig az oktatás más érintettjei nem tudnak kiigazodni a Fidesz álláspontján.

Hogyha néhány konkrétumot megnézünk azok közül, amikben ellentétes álláspontokat fogalmaztak meg, akkor talán elsőként említhetjük a tankötelezettséget. Az egyéves kormányzásuk idején háromféle számot hallhattunk már a tankötelezettségre vonatkozóan. Tavaly novemberben 17 évre szerették volna leszállítani, aztán az Orbán-csomagban 15 év szerepelt, Réthelyi Miklós miniszter úr a bizottsági meghallgatáson pedig már 16 éves tankötelezettségi korhatárt említett. Három tárca háromféle bejelentést tett ezzel kapcsolatban.

A következő ilyen kérdés a pedagógusok kötelező óraszámának a kérdése. Jelenleg 22 a kötelező óraszám úgy, hogy az elmúlt tíz évben ez 20 százalékot növekedett, mialatt a pedagógusok reáljövedelem-csökkenése pedig 40 százalékos volt. Ehhez képest először azt hallhattuk önöktől, hogy a 22 kötelező óraszámot 28-ra szeretnék felemelni, most pedig 32 intézményben eltöltött óráról beszélnek, amit már nem kötelező óraszámként fogalmaznak meg, csak az intézményben eltöltött időnek nevezik.

Tehát a tíz év alatti 40 százalékos reáljövedelem-csökkenés talán az egyik legfontosabb probléma, ami a pedagógusokat sújtja, és az egykulcsos adó sajnos a továbbiakban is hátrányosan érintette a pedagógusokat. Nemhogy megfordították volna ezt a tendenciát, és a béremelésről lehetne beszélni, hanem az egykulcsos adóval tovább sújtották ezt a réteget. Hoffmann Rózsa államtitkár asszony tájékoztatása szerint már 2012-től elindulhat az életpályamodell, ami béremeléssel is járhatna együtt, ehhez képest Matolcsy miniszter úr azt a tájékoztatást adta korábban egy sajtótájékoztatón, hogy reális a pedagógusok béremelésére a 2014-15-ös tanév, tehát még csak nem is ebben a kormányzati ciklusban kerülhetne erre sor. Ő egyáltalán a béremelés lehetőségét kötötte ehhez a dátumhoz, tehát nem is azt, hogy esetleg megkétszerezik a bérüket, vagy hogy hány százalékkal fogják azt növelni.

A Jobbik szerint így nem elég életpályamodellről beszélni, a tíz év alatt 40 százalékos reálbércsökkenés, reáljövedelem-csökkenés nagyon súlyos, és az életpályamodell, akármilyen jól is alkotják meg, és akármennyit is konzultálnak a pedagógusokkal vagy a szakszervezetekkel, béremelés nélkül nem fogja megoldani azt a helyzetet. Egyébként is, a politikában ez az életpályamodell kezdi azt jelenteni, hogy nyugodjatok meg, pénzt, azt nem tudunk adni, de valamit majd ki fogunk találni. Ezzel nagyon fontos lenne szakítani.

A megszorítás nemcsak a pedagógusok béremelését sújthatja, hanem ezek után ki tudja, hogy a felsőoktatásból is mennyi pénzt fognak kivonni. Szintén a megszorító csomagban, az Orbán-csomagban szerepelt ez is, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium tervei szerint 54 ezerről 30 ezerre csökkentenék az államilag finanszírozott helyek számát a felsőoktatásban, ami egészen elképesztő drasztikus csökkentés lenne, és mindenképpen elfogadhatatlan, azzal együtt, hogy a költségtérítéses képzést pedig egyszerűen meg akarják szüntetni.

Az iskolabezárási hullám ugyanúgy folytatódik, ahogy a szocialista kormányzatok idején. A költségvetésben elkülönítettek ugyan 10 kisiskola újraindításának megfelelő összeget, azonban ahhoz képest, hogy ezt kommunikálták, hogy újraindítást szeretnének, ehhez képest ennek sajnos többszörösét zárják be még idén is, tehát még ebben a költségvetési évben is. Amikor az újraindítás lett volna a fő cél, ebben az évben is több iskolát zárnak be, mint ahány újraindul.

A nemzet legfontosabb szereplői a pedagógusok, akik a jövő generációért leginkább felelősek, és a legfontosabb ágazat az oktatás gazdasági szempontból is, ezért nagyon kérem, hogy ne hagyják cserben.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 208 2011.06.14. 1:57  203-211

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A tavaly beharangozott, illetve megígért forradalmi változásokat követően is azt láthatjuk, hogy a 2011-es év is sajnos az iskolabezárások éve, holott még a költségvetésben külön tételként is kitűzték célul azt, hogy kisiskolák újraindítására fognak elkölteni 300 millió forintot.

(18.20)

Nemhogy a kisiskolák újraindítására nem sikerült ezt a pénzt elkölteni, hanem még annál is több iskolát zárnak be idén, amire ez a keret elég lett volna. Tehát hogyha ezt a keretet teljes egészében felhasználta volna a kormányzat, még akkor sem beszélhetnénk 2011-ről úgy, mint az iskolák újraindításának az éve, hiszen ennél lényegesebben többet, több tucat iskolát zárnak be sajnos 2011-ben is, tehát semmilyen forradalmi változás nem történt.

A most bezárt iskolák újraindítása, amit a közoktatási törvény megalkotásával esetleg tervez a kormányzat, sokkal több pénzbe fog kerülni, mintha most sikerült volna megmenteni ezeket az iskolákat. Ráadásul a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy több tucat esetben az érintettek, a szülők feljelentést tettek az iskolabezárások törvénytelensége miatt, eljárási hibák megsértésének gyanúja miatt.

A költségvetési helyzetre sok esetben sajnos nem lehet hivatkozni, olyan óvodák, illetve iskolák bezárására is sor került, amelyeknek a fenntartása az adott város költségvetésének mindössze 1 százalékát tette volna ki, tehát nem jelent olyan mértékű megtakarítást, ami gazdaságilag indokolttá tenné egy-egy intézmény bezárását.

Ezekre a problémákra keres gyógyírt a Jobbik ezen javaslata, és én is kérem, hogy támogassák azt, annak a tárgysorozatba-vételét.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 222 2011.06.14. 1:39  219-225

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az LMP javaslata ugyanarra a problémára keresi a megoldást, amire a Jobbik is nyújtott be saját javaslatot. Ebből is gondolhatják, hogy száz százalékban természetesen nem értünk egyet az LMP-s előterjesztéssel, mégis olyan fontosnak tartjuk ezt a kérdést, hogy minden megoldás érdekel minket, ezért fogjuk támogatni annak a tárgysorozatba-vételét. Itt egy 500 millió forintos keretösszeg felhasználásáról lenne szó elsősorban, ez az anyagi vonzata ennek az előterjesztésnek. Itt szeretném elmondani azt, hogy a Jobbik már a 2011-es költségvetéshez is nyújtott be módosító javaslatot, ami a kormányzat által előzetesen tervezett 300 millió forintos keretösszeget megnövelte 46 millió forinttal, ugyanis ezt támogatta a kormánytöbbség.

Azonban elképedve kellett tapasztalnunk, hogy ezt a módosításunkat elfújta a szél. Ugyanis a Széll Kálmán-terv ezt gyakorlatilag zárolta. Tehát az a megszorítás, amit ez a terv jelent Magyarországnak, bizony érinti egyrészt a jobbikos módosító javaslatot is, másrészt pedig a kisiskolák újraindítására szánt összeget is. Tehát itt is azt kell elmondani sajnos, hogy nemhogy jó befektetésként, a jövőbe tett befektetésként értékeli a kormányzat a kisiskolák újraindítására szánt pénzt, hanem a gazdasági megszorítás ezt a területet is érinti.

A Jobbik, még egyszer mondom, támogatja az LMP javaslatát, és kérem, hogy önök is tegyék ezt. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 291 2011.06.14. 4:10  288-302

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon röviden tenném meg észrevételeimet ehhez a rövid országgyűlési határozati javaslathoz. Mindenesetre a támogatásunk mellett nagyon fontosnak tartok néhány tényt leszögezni ezzel a javaslattal kapcsolatban.

Egy olyan határozatról van szó, amelyet ma nyújtottak be, ma tárgyalta meg a bizottság, és az elektronikus futárpostán elérhető napirendben még a száma sincs benne, tehát annyira frissen kaptuk meg ezt a javaslatot, bár az élettörténete elég érdekes, mert nem azon napirendi pontként tárgyaljuk, ahol az elfogadott napirendben szerepelt.

Azt is le kell szögezni, hogy ennek a határidőnek a meghosszabbítására azért van szükség, mert a tavaly június 16-án kihirdetett eredeti országgyűlési határozati javaslatban meghatározott, idén június 30-ára vonatkozó határidőt, amit saját maguk szabtak saját maguknak, nem tudta tartani ez az albizottság. Arról szólt ez az eredeti javaslat, hogy idén június 30-ára készül el az általuk előterjesztett választójogi szabályozás, ezt tolják ki most október 31-ére, illetve a benyújtást pedig december 31-ére, hogy a társadalmi vitát e között a két időpont között le tudják folytatni.

Annak ellenére van ez így, hogy tavaly júniusban jött létre a bizottság, és a Jobbik részéről Gyüre Csaba képviselő úr vesz részt ebben; az ő tájékoztatása szerint az érdemi munka gyakorlatilag csak idén áprilisban indult meg. Ezért is javasoljuk azt, hogy változtassuk meg ennek a bizottságnak a formáját, tehát ne az alkotmányügyi bizottság albizottsága legyen az, amely előkészíti a választójogi reformokat, hanem egy eseti bizottságot állítsunk fel, amelyben így akkor természetesen nemcsak az egyébként túlterhelt alkotmányügyi bizottság tagjai vehetnek részt, hiszen az új alaptörvény megalkotása miatt is - érthetően egyébként - túlterhelt volt ez a bizottság.

Másrészt pedig az új rendszer megteremtése, ahogy Salamon képviselő úr is elmondta, nemcsak szűk értelemben vett választójogi törvényeket, illetve a választás napján esedékes történéseket fogja érinteni, de azért azt zárójelben megjegyzem, hogy amikor az új ciklus elkezdődött, és szorította a kormánytöbbséget az idő, hogy az önkormányzati választási rendszert megváltoztassa, azért az sikerült néhány hónap alatt az Országgyűlésben megtenni, de fogadjuk el, hogy nagy súlyú ügyről van szó, ezért az időre szükség van.

Olyan kérdésekre is fontos lesz kitérni ebben az új választási törvényben, illetve a bizottság munkájában, mint például az ajánlószelvények ügye, amelyről nem szeretnék elkezdeni most sztorizgatni, hogy milyen visszaélések történtek az elmúlt időszakban, illetve milyen visszaélések lehetnek még így is, hogy szigorították a kopogtatócédulák másolásának lehetőségét. Illetve egy másik nagyon fontos és sajnos máig aktuális kérdés a pártok adatgyűjtése, illetve a személyi adatokkal való visszaélése, ami most a szociális konzultáció kapcsán is felmerült, és az adatvédelmi ombudsman is aggályait fejezte ki. Ezek mind olyan kérdések a szűk értelemben vett választójogi kérdések mellett - tehát hogy arányosabb lesz a rendszer, vagy pedig az egyéni képviselet felé mozdulunk el, esetleg a kettőt megpróbáljuk valahogyan ötvözni - amelyekre szintén ki kell hogy terjedjen a bizottság munkája, ezért tudjuk támogatni természetesen azt, hogy erre ne a következő két hétben kerüljön sor, hanem néhány hónap még rendelkezésére álljon a bizottságnak.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
100 2 2011.06.20. 5:07  1-6

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A homoszexuálisok szombati vonulásukon meggyalázták a kereszténységet és a demokráciát is, az utóbbit a rendőrség aktív részvételével. A szocializmust és a szocialistákat idéző rendőri módszerekkel kellett ismét szembesülniük az ellentüntetőknek, sőt lassan már annak kell örülnünk, hogy nem csukják le napokkal előtte a potenciális tiltakozókat, mondjuk, a Kubatov-lista alapján, mint ahogy tették azt az átkosban.

Manapság talán már nem is hírértékű, ha a rendőrség jogsértést követ el, annyiszor lehettünk tanúi ilyen eseményeknek az elmúlt kilenc évben, de ettől még nem válhat normává. Jellemző a kettős mércére, hogy a gárdisták meg sem jelenhetnek nyilvános rendezvényen egyenruhájukban, mert az egyes cigány bűnözőkben félelmet kelt, azokat a deviáns magamutogatókat pedig, akik például kutyával fajtalankodást imitálnak, és az egymással csókolózó férfiakat hatalmas erőkkel védi az ÁVH Budapest utcáin. Csak halkan kérdezném meg, hogy hány tíz millió, száz millió forintjába kerül a magyar adófizetőknek az, hogy az emberiségellenes és deviáns homoszexuálisokat szolgálja a rendőrség, még azon az áron is, hogy sárba tiporja a normális többség jogait.

Az m1tv.hu aznap esti beszámolójából ugyanis mindannyian láthattuk, hogy az Oktogonnál az ávósok kordonokkal ketrecbe zártak mindenkit közel egy órára, aki épp arra járt - gyerekeket, mozgássérültet, a Városligetbe tartó családokat, még a magyarul nem beszélő külföldi turistákat is -, és egyszer csak könnygázt fújtak közéjük, ami miatt többen rosszul lettek. Ugye, legalább azt nem várják el, hogy tapsoljunk ennek a rendőri fellépésnek? Mindeközben a nagyrészt külföldi homokosok büntetlenül és védelem alatt garázdálkodhattak, közerkölcssértések tömkelegét követhették el, az LMP és az MSZP szokás szerint adta alájuk a lovat, ráadásul a rendőrség is őket védte ahelyett, hogy éppen ellenük lépett volna fel, akik valóban szabálysértően viselkedtek, szándékosan megbotránkozást keltettek.

A szombaton történtek miatt a Jobbik feljelentést tesz garázdaság miatt a homoszexuálisok ellen, személyes szabadság megsértése és más hivatali bűncselekmények miatt a rendőrök ellen, mert nem tűrhetjük tovább azt, hogy a deviáns homoszexuálisok és az impotens rendőrség cinkos összekacsintása következmények nélkül maradjon. Az egyik legbotrányosabb tettük a csoportos házasságkötés volt, amelyet rendezvényük zárásaként hirdettek meg; jellemző módon egy normális házasodó pár a saját esküvőjén miattuk alig jutott el az utca egyik oldaláról a másikra.

Nem csoda azonban, hogy egyre többet követelnek a homokosok, hiszen több mint egy év kereszténydemokrata kormányzás után még mindig lehetőség számukra a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése annak ellenére, hogy az anyakönyvi törvény vitájában a kérdés már előkerült, de a kormány nem tartotta fontosnak az érdemi változtatásokat, csak toldozgatta a jogi szabályozást. Megtartották tehát a homoszexualitást törvényesen jóváhagyott társadalmi jelenségként, elutasították ellenben azt a jobbikos javaslatot, amely az egyházi esküvő állami elismerésére vonatkozott.

A helyzet abszurd mivoltát egy, a KDNP hivatalos honlapján elérhető, színvonalas publicisztika gondolatával szeretném megvilágítani, amely a homoszexuális felvonulásról a következő mondatokat fogalmazza meg: "A keresztényellenes erők provokációja azokkal szemben, akik a hagyományos, egyben keresztény családmodell mellett állnak ki hangosan vagy a hétköznapok csendjében. A hagyományos jelen esetben nem elavultat, hanem működőt jelent. Amióta ember él a földön, azóta ezen a hagyományos módon tartja fenn magát, adja tovább az életet. Vagyis nem reklámozható, és nem fogadható el normálisnak, követendőnek és helyesnek ez az életvitel, mert különben az emberiség kihalna. Ki kell tehát jelentenünk, hogy azok akarják elfogadottá tenni a homoszexuálist, akik az emberiség ellen dolgoznak. Ez a provokáció a teremtés természeti törvényei szerint élő többséget akarja háttérbe szorítani, megerőszakolni, bűntudattal sújtani azért, hogy végképp eltűnjék."

Kár, hogy mindezt 2009-ben írta a KDNP egyik politikusa, és ebből semmi nem valósul meg a kormányzásukban, csak asszisztálnak ehhez a keresztényellenes, rendőrileg biztosított provokációhoz.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
100 254 2011.06.20. 3:17  243-267

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azzal magam is egyetértek, és a Jobbik-frakció is egyetért, hogy a szabályozás megváltoztatása indokolt. Emellett nem is szeretnék érvelni, hiszen majdnem mindegyik frakció ezt megtette. Ezzel mi is egyetértünk. Azonban, ha a szabályozásnak ezt a konkrét megváltoztatását nézzük, akkor már egy kicsit úgy érzem, a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntik. Tehát nem kell feltétlenül végletekben gondolkodni, hogy 50 százalékos részvételhez kötött egy választási forduló érvényessége, vagy pedig töröljük el teljes mértékben, és 0 százalék legyen, illetve gyakorlatilag egy szavazó az érvényesség küszöbe. Hiszen ez az eltörlés, ha így gondoljuk, akkor az a legitimáció eltörlését is jelenti, ami pedig azért nyilvánvalóan senkinek nem lenne jó.

Az lenne a Jobbik véleménye, hogy a praktikus szempontok ne írják felül teljes mértékben az elvi szempontokat. Valamilyen mértékű legitimációt igenis meg kell követelnünk egy időközi országgyűlési választás esetében is. Azzal egyetértek, és a tapasztalatok is ezt mutatják, hogy nem feltétlenül azonos ez a részvételi arány általános országgyűlési választások esetében, ezért a saját módosító javaslatunkat ajánlom figyelmükbe, amely az első fordulóban 25 százalékos részvételhez köti az érvényességet. Ez a fele az általános országgyűlési választásokon megkövetelt részvételnek, ami, úgy gondolom, talán elvárható lenne, és egy bizonyos fokú legitimációt azért biztosítana az első fordulóban. A második fordulóban, figyelembe véve azokat a szempontokat, amelyek itt elhangzottak, hogy ne legyen egy-egy körzetben végtelen számú választás akár emiatt, ott eltörölhetjük ezt az érvényességi küszöböt.

Így azért megmaradna valamilyen szintű legitimáció, és elvárnánk az emberektől legalább az első fordulóban a részvételt, ösztönöznénk is rá egy olyan részvételi arány meghatározásával, ami azért elérhető még egy időközi országgyűlési választás esetében is. A második forduló küszöbölné ki azt az eshetőséget, hogy emiatt meg kelljen ismételni ezt a választást.

A mandátumok egyenlőségéről beszélt itt Karácsony Gergely képviselőtársam. Ha úgy vesszük, ez most sem egyenlő, hiszen a választókerületekben nem egyenlő számú választópolgár lakik, és soha nem lesz egyenlő. Tehát ilyen problémát nem látok ennek a szabályozásnak a bevezetésével. Illetve a részvétel lehetőségét nem veszi el az emberektől, ugyanúgy megvan a lehetőség, hogy egy időközi országgyűlési választáson is részt vegyenek. Itt nem arról van szó, hogy az adott kerületben akkor mindig időközi választás lesz, hiszen amikor általános országgyűlési választás van, akkor természetesen arra a választókerületre is azok a szabályok vonatkoznak, mint az összes többire.

(20.00)

Egy időközi választás ideiglenes állapotot teremt gyakorlatilag, amit néhány éven belül az általános országgyűlési választás orvosolni fog, tehát ezt a problémát sem látom. Ezért kérem, hogy a Jobbik javaslatát támogassák.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
104 340 2011.06.27. 5:01  333-354

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Amikor készültem erre a részletes vitára, figyelembe vettem azt, amit az általános vita végén az előterjesztői válaszban Kósa képviselő úr mondott, nevezetesen, hogy valamilyen kompromisszumot összehozunk a módosító javaslatokból, sőt azt is mondta, hogy ezekből ki lehet hozni valamilyen normális javaslatot. Az alkotmányügyi bizottság ajánlásában pedig azt látom, hogy egyetlenegy módosító javaslatot sem támogatott se az előterjesztő, se a bizottság, se a kormány. De ha egyetlenegy ellenzéki javaslatot - amiket egyébként ön is dicsért az általános vitában - sem támogatnak, akkor nem értem, hogyan lehet ésszerű kompromisszumot kihozni.

A saját módosító javaslatunk arra a helyzetre próbál reagálni, amit én nem tartok aktuálpolitikainak. Persze aktuálpolitikai is, mert a püspökladányi választás is rámutatott arra, hogy rossz az a rendszer, amely jelenleg fennáll. Ennyiben természetesen aktuálpolitikai, de ez nem egy új keletű ügy, nem a püspökladányi választás volt az első, amely ezt a problémát felvetette. Sajnos, nagyon sok időközi választást meg kellett ismételni azért, mert nem járult elegendő választópolgár az urnákhoz.

Az, hogy valaki más feltételekkel szerez mandátumot - amit Lamperth Mónika képviselő asszony mondott -, az az általános országgyűlési választások esetében is így van. Jelenleg Magyarországon a legkisebb és a legnagyobb választókerület lakossága között körülbelül kétszer akkora különbség van, ilyenformán soha nem lehet olyan helyzetet teremteni, hogy mindenki ugyanolyan feltételekkel szerezzen mandátumot, ráadásul a listás képviselőknek a kiosztás miatt több szavazatra van szükségük ahhoz, hogy mandátumot szerezzenek. Az egyéni választókerületben lehet a legkevesebb szavazatszámmal mandátumot szerezni.

Homokba dughatjuk a fejünket, de tudomásul kell vennünk, hogy ez így van. Ez így is marad, ezen nem tudunk változtatni. Viszont azt is tudomásul kell vennünk, hogy az időközi választásoknak politikailag más a jellegük. Én nem tartom problémának azt, ha megbontjuk a jogrendszert - ami egyébként is, amint jeleztem, meg van bontva, ha úgy fogjuk fel -, és alkalmazkodunk ahhoz, hogy az időközi választásokon akármit csinálunk, akármit csinálnak a pártok, nem lesz ugyanakkora a részvétel, mint egy általános országgyűlési választáson. Ez a dolog természetéből fakadóan van így. Ezért Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársammal igyekeztünk egy olyan javaslatot előterjeszteni, amelyik életszerű és alkalmazkodni igyekszik ehhez az állapothoz.

Ennek a javaslatnak két dologra kell választ adnia. Egyrészt arra, hogy valamilyen mértékű részvételt időközi választás esetén is követeljünk meg. Mivel Magyarországon jelenleg kétfordulós választási rendszer van érvényben, ezért ezt az első fordulóban érdemes megkövetelni. Valamilyen minimálkövetelmény legalább az első fordulóban legyen, és a részvételi küszöb, a részvételi arány olyan mértékű legyen, ami a szavazóknak elérhető célt tud nyújtani. Azért nem értek egyet azzal, hogy az 50 százalékos részvételi arányt követeljük meg az első fordulóban, mert láthatjuk, hogy ennek a fele sem szokott az urnákhoz járulni az első fordulóban, míg ha a Jobbik által beterjesztett 25 százalékos részvételt követeljük meg, az olyan elérhető célt jelent a választópolgároknak, ami arra sarkallhatja őket, hogy az urnákhoz járuljanak.

A másik dolog, amire választ kell adnia ennek a módosító javaslatnak, hogy ne kelljen sokszor megismételni egy választást. Nyilván az egész előterjesztésnek ez a célja. Gyakorlatilag a második fordulóban a részvételi küszöb eltörlése lenne az a megoldás, ami ezt a problémát ki tudná küszöbölni, hiszen legutóbb Püspökladányban a második fordulóban sem volt meg a 25 százalékos részvételi arány. Azért kell gyakran megismételni a választásokat, mert a részvevők száma nem éri el a 25 százalékot. Ha az első fordulóban valamilyen legitimációs küszöböt fel tudunk mutatni, és a szabályozás valamilyen legitimációs küszöböt támaszt a választópolgárokkal és a mandátumszerzéssel szemben, és ezt csak a második fordulóra törli el, akkor ez egy olyan kompromisszumos javaslat lehet, amely mind a két problémát ki tudja küszöbölni, amit ez a javaslat igyekszik megcélozni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
104 344 2011.06.27. 1:46  333-354

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Karácsony Gergely képviselő úr azt mondta, nem tartaná szerencsésnek, ha az időközi választásokra más szabályokat hoznánk. Én meg azért nem tartom problémának, mert ez egyrészt kényszermegoldás, másrészt pedig az összes választókerület időközi választására ugyanaz a szabályozás vonatkozna. Ilyen értelemben nem sérülne a választókerületek közötti egyenlőség. Bármelyik választókerületben írnak ki időközi választást, mindegyikre ugyanaz a szabály vonatkozik.

A mandátumegyenlőség, illetve az, hogy nem ugyanannyi szavazattal lehet mandátumot szerezni, egy olyan probléma, amit nem lehet egyszerűen kiküszöbölni, mert ha egy család elköltözik, akkor máris át kellene húzni a választókerületek határát. Ez nem életszerű, ezért nem lehet megoldani. Azzal nem teremtünk újabb problémát, ha megváltoztatjuk ezt a szabályozást.

Persze én is látom, a legjobb megoldás az lenne, ha az embereket rábírnánk arra, hogy 50 százalékuk vegyen részt az első fordulóban a választásokon - az időközi választáson is -, és akkor megoldódna a probléma. Csak hát a húszéves tapasztalat az, hogy ez nem így van, és nem tudjuk rávenni az embereket, vagy csak a legritkább esetben, hogy az időközi választáson is részt vegyenek. Őszintén megmondom, nem néztem utána statisztikailag, hogy hány időközi választás volt az elmúlt húsz évben és azok közül hányszor volt eredményes az első forduló, de tényszerű, hogy ez nem így van. Nekünk most arra kell szabályozást hoznunk, hogy mi az, amivel eredményesebbé tudjuk tenni a rendszert. Azzal nem tudjuk eredményesebbé tenni, ha nem változtatjuk meg, és ugyanúgy 50 százalékos küszöböt támasztunk az első fordulóban a részvételi eredményesség szempontjából. Ezért kérem, hogy a Jobbik életszerű javaslatát támogassák.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

(23.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 90 2011.06.29. 5:40  63-91

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A hozzászólásomban két vezérfonalat szeretnék érinteni, egyrészt a kulturális vetület megjelenése mellett szeretném felhívni a figyelmet a törvényjavaslat nemzetpolitikai vetületére is, és nagyon örülök, hogy erről már Pálffy István képviselő úr is a kormányoldal részéről beszélt, illetve kapcsolódnék Pörzse Sándor képviselőtársamhoz, másrészt pedig a hozzászólásom második részében szeretnék bekapcsolódni a bővítés, bővíthetőség kérdésébe.

Nemzeti emlékhelyekről beszélünk, nem állami emlékhelyekről, ezért tartjuk kifejezetten fontosnak azt, hogy legyen legalább egy olyan emlékhely a felsoroltak között, amelynek egyértelműen nemzetpolitikai vetülete is van, nemzetpolitikai üzenete is van a mai helyzetre vetítve. Természetesen nagyon fontosak azok az emlékhelyek, amelyek fel vannak sorolva, de ilyet nem találunk ezek között, ami kifejezetten egy újabb erőt, egy újabb üzenetet jelentene a határon túli magyaroknak, és ezt hiányoljuk ebből a javaslatból, ezért is fogalmazta meg Pörzse Sándor képviselőtársam, hogy a Rongyos Gárdához kapcsolódóan Ágfalván kellene létesíteni ezt az emlékhelyet.

Azért is tartjuk ezt fontosnak, mert ha azt a nemzetpolitikai fordulatot tekintjük, ami az állampolgárság megszavazásával vagy az osztálykirándulások bevezetésével, illetve a Trianon-emléknap bevezetésével elindult itt az Országgyűlésben, a kultúra területén is bizony ehhez kapcsolódóan mindenképpen fontos lenne egy ilyen üzenetet ismételten küldeni a határon túli magyaroknak, és azt a szemléletet erősíteni, hogy egy nemzetben gondolkodik az Országgyűlés. Másrészt a Rongyos Gárda küzdelme kapcsolódik ahhoz is, hogy Trianon ledöntéséért tevő, azért tenni akaró emberekről van szó, és illeszkedhetne abba a kormányzat által is támogatott szellemiségbe, ami azt tűzte ki célul, hogy Trianon ne egy múltba forduló, bús emléknap legyen, hanem próbáljunk meg erőt meríteni abból a helyzetből, ami jelenleg is fennáll, és úgy gondolja a Jobbik, hogy ezt nem azzal kellene elérni, hogy június 4-én narancsos bálokat tartunk, hanem próbáljunk meg a Trianon ledöntésén fáradozó embereknek is emléket állítani.

A Rongyos Gárda több szempontból is példamutató e tekintetben is, de a törvényjavaslat egy másik célkitűzését is teljesíti, nevezetesen a magyarországi nemzetiségeknek a részvételét ebben a küzdelemben, hiszen a Rongyos Gárdában nagyon sok nem magyar nemzetiségű és nem keresztény vallású ember is részt vett és harcolt Magyarországért, azért a kis területért, amely így itt maradhatott Magyarországon. Tehát ebből a szempontból is a magyarországi nemzetiségeknek is és a magyarországi nemzetiségekkel való összetartozásnak is egy példáját adhatja a Rongyos Gárda.

(14.20)

Azt gondolom, mindannyian érezzük azt, hogy a nemzeti emlékhelyek szinte a végtelenségig bővíthetők lennének. Ez azonban nem probléma, emiatt nem csüggednünk kell, hanem büszkének kell lennünk, hiszen ez is azt mutatja, hogy Magyarországnak milyen gazdag a történelme, hogy van miből merítenünk, van mire büszkének lennünk. Mi is fontosnak tartjuk azt, hogy a rangja maradjon meg annak, hogy valamely emlékhelyet nemzeti emlékhellyé nyilvánítunk. Ezért sem szeretnénk mi sem, ha a bővítést a végtelenségig folytatnánk. Ugyanakkor a Rongyos Gárdát az említett okok és a nemzetpolitikai vetület miatt - elsősorban emiatt - szeretnénk beemelni ebbe a törvényjavaslatba, és ezzel is bővíteni az emlékhelyek sorát.

Ami a politikát illeti: az előbbi vitából is érezhető, hogy itt politikai konszenzus bizony nem lesz, már csak azért sem, mert - ha csak a XX. századi történelem eltérő megítélésére gondolunk az egyes pártok részéről - sokan a XX. századi diktatúráknak a részesei voltak; egyik oldalon elszenvedői, a másik oldalon pedig haszonélvezői voltak a kommunista rendszernek, és még ma is olyan sérelmek állnak fenn az egyes emberek között, amiket nem lehet áthidalni. Az egyes pártok szellemisége miatt - ahogy azt ma délelőtt Károlyi Mihály megítélésével kapcsolatban is láthattuk - nem lehet áthidalni ezt a különbséget. Ezért úgy látom, hogy politikai konszenzus nem jöhet létre a pártok között e tekintetben sem. De talán a nemzetpolitikában és a magyar emberek fejében bekövetkezett változások lehetővé tehetik, hogy legalább a nemzetpolitikai vetületet a Rongyos Gárda győztes csatájának megünneplésével, illetve nemzeti emlékhellyé nyilvánításával elérhessük.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
108 170 2011.07.11. 2:08  169-172

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Ma, július 11-én ünnepeljük a népesedés világnapját, azonban nekünk, magyaroknak továbbra sincs mit ünnepelnünk, hiszen 2011 első negyedévében is 11 százalékkal esett vissza a születésszám az egy évvel korábbihoz képest. Tehát nem az elmúlt 8 évről, hanem az elmúlt egy évről van szó, végre erről beszéljünk. Ráadásul mostanában érik el termékeny koruk végét az úgynevezett Ratkó-unokák, egy népesebb generáció, így a csökkenés még inkább kétségbeejtő.

Az új Országgyűlés alakuló ülését megelőzően három jobbikos korjegyzőtársammal a magyar ifjúsághoz intézett kiáltványunkban így fogalmaztunk: "Most újabb fordulóponthoz érkeztünk, a gyökeres változás lehetősége kecsegtet: visszafoglalhatjuk hazánkat, új otthont teremthetünk fiataljainknak, hogy ne más országokban keressék a boldogulás lehetőségét, hanem tervezett, népes családjaikkal belakhassák a Kárpát-medencét." Több mint egy év elteltével sajnos még mindig aktuális ez a mondat, hiszen a fiatalok kivándorlási kedve soha nem látott méreteket ölt, és a születésszám is drasztikusan visszaesett.

Az államnak azt is támogatnia kellene, hogy a születendő gyermekek időben érkezzenek az őket felelősen nevelő családokba. Az első gyermek születésekor a magyar anyák átlagos életkora majdnem 30 év, mégsem hallani arról, hogy a kormány a felsőoktatás családbaráttá tételét kiemelt célnak tekintené, pedig a 20-as éveinek elején járó generációk közel 30 százalékát érinti ez a kérdés. Nem látunk érdemi megoldásokat a fiatalok lakáshoz jutásának támogatására sem, ami szintén egyik meghatározó oka a kívánt gyermekek meg nem születésének. A Jobbik számos javaslatot megfogalmazott a demográfiai katasztrófa megfordítására, ám a kormányzat részéről érdemi válasz nem érkezett felvetéseinkre.

Kérdezem tehát államtitkár urat: milyen érdemi lépések várhatók a népesedési katasztrófa megállítására? (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
121 16 2011.10.19. 9:00  1-113

DÚRÓ DÓRA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A nők és a férfiak között természetes különbségek vannak, amelyeket az emberek általában nem is vonnak kétségbe. Ezek a különbségek az élet minden területén megmutatkoznak, a családban és a munkában egyaránt, sőt a politikában is. Nyilvánvaló, hogy a férfiakhoz képest más a szerepe egy nőnek a magánéletben és más a közéletben is.

Úgy gondolom, hogy a nők legfontosabb és legszebb hivatása az anyaság. Egy nő nem akkor veszít többet, ha a családalapítás miatt a munkahelyén nem jut előbbre vagy a politikában nem tud magas pozícióba kerülni, hanem akkor veszít, ha nem tapasztalja meg, milyen csodálatos érzés anyának lenni. Ekkor veszíti el a nőisége lényegét. Ha nincsenek gyermekeink, nincs kiért dolgozni sem, és ez össznemzeti szinten is igaz. Emiatt kell megbecsülnünk különösen azokat a nőket, akik a főállású anyaságot választják hivatásuknak, és annak szentelik egész életüket, hogy nagy családjukról gondoskodjanak.

A magyarság ilyen drasztikus arányú fogyása mellett elsődlegesen erről kell beszélni, ezért a Jobbik népesedési vitanapot kezdeményezett tavaly, amire sor is került itt az Országgyűlésben. Fontosnak tartom tehát, hogy egy ilyen kissé belterjes, női vita napirendjét egy kicsit tágítsuk, hiszen a nők tömegeinek nem az a problémája, hogy nem lehet képviselő, hanem sokkal inkább az foglalkoztatja őket, hogyan tudják a gyermekeiket tisztességgel és anyagi biztonság mellett felnevelni.

A gyermekvállalások számára kedvezően hat, hogy a XXI. században az anyaság megélése nem kell hogy azt jelentse, a nő minden másról lemond. A technikai vívmányoknak és a nők leleményességének köszönhetően azok az anyák, akik felelősen vállalnak gyermekeket, munka mellett is tisztességgel fel tudják nevelni őket, míg sajnos elsősorban a cigány családoknál hiába van otthon akár mindkét szülő, a gyermek nem kap megfelelő törődést. Erre világít rá az a kérdőíves felmérés is, amely a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Tárki közösen jegyzett kötetében jelent meg idén. Ebből ugyanis kiderül, hogy azzal a kijelentéssel, hogy egy dolgozó anya ugyanolyan meleg és szoros kapcsolatban lehet gyermekeivel, mint egy olyan anya, aki nem dolgozik, a nők 75 százaléka, a férfiak 72 százaléka értett egyet.

(10.30)

Azzal viszont, hogy a család élete megsínyli, ha a feleség teljes munkaidőben dolgozik, már csak a nők 38 százaléka, a férfiak 36 százaléka azonosul. Tehát az emberek tapasztalatai azt mutatják, hogy a dolgozó nők is megfelelő gondoskodást nyújthatnak gyermekeiknek.

A kérdés terjedelmes szakirodalma az utóbbi években figyelemre méltó átalakulásról számol be: míg harminc éve a nők magasabb munkaerő-piaci részvétele még alacsonyabb termékenységi mutatóval járt, ez mára megfordult. Tehát ahol az anyákat továbbra is kizárólag gyermekgondozói szerepükben támogatja az állam, ott csökken a népszaporulat. Egy nőnek gyermekei születése után is az élete része lehet például egy egyházi asszonykórus, egy civil szervezeti tisztség, a politika vagy a sport, akár versenyszerűen is, gondoljunk csak Janics Natasára, aki néhány hónapos babája mellett is olimpiai bajnoki címvédésre készül. Ha ugyanis egy-két gyermek megszülése után azt a látszatot keltjük a nőkben, hogy az életükbe nem fér bele más, nem fér bele több, akkor hogyan várhatjuk el, hogy még egy-két gyermeket vállaljanak? Sokkal inkább a segítséget kell megadni nekik ahhoz, hogy ez a - ha fogalmazhatok így - közérdekű álmuk valósággá váljon.

Én magam abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy két hónapos kislányunk gondozásában nagy segítséget nyújt népes rokonságom. Most épp a gyermekorvos nagymama vigyáz rá a közelben, a beszédem írásakor pedig szintén képviselő férjem babusgatta a gyermekünket. A kisgyermekes anyák számára viszont általában nehézséget jelent a bölcsődei férőhelyhiány, és ezen változtatni csak egy feladat a sok közül, ami előttünk áll annak érdekében, hogy a nők helyzetén könnyítve elősegítsük a születések számának növekedését.

Magyarországon a képviselők között nem éri diszkrimináció a nőket, még a gyermekeseket sem, hiszen több nagycsaládos, köztük egy hétgyermekes anya foglal helyet a patkóban. Többen képviselőként is szültek, G. Nagyné Maczó Ágnes kisgazda honanya ráadásul az Országgyűlés alelnökeként, a Jobbikban Bertha Szilvia, Hegedűs Lorántné és Morvai Krisztina képviselő asszony is három gyermek édesanyja. Igyekszem lépést tartani én is. Esetleg a témát felvető LMP-s kollégák el kellett szenvedjenek, tapasztaltak valamilyen hátrányos megkülönböztetést akár a pártjukban, akár itt az Országgyűlésben, hogy ebben az ügyben egy vitanapot kezdeményeztek? Az ő szabályzatukkal szemben mi a női kvótarendszert éppúgy elvetjük, mint a hasonlóan értelmetlen, akár például az életkor alapján történő kvótázást. A Jobbik szerint csak az alkalmasság lehet szempont.

Persze feltehető a kérdés, hogy miért van az, hogy a hölgyek aránya nem éri el a 10 százalékot sem az Országgyűlésben. A válasz egyszerű: vannak olyan foglalkozások, amelyek közelebb állnak az egyik vagy a másik nemhez. Vagy pusztán véletlen lenne, hogy a magyar pedagógusoknak 82 százaléka nő? A nagy számok törvénye alapján nyilvánvalóan nem az. Természetes, hogy a gyermekek iskolai neveléséhez nagyobb hivatástudattal rendelkeznek a hölgyek, ám ebből nem következik, hogy a férfiakat bármilyen diszkrimináció érné ezen a területen, senki nem gondolja úgy, hogy egy férfi elé különböző akadályokat görgetnek, és ezért nem tud pedagógusként dolgozni.

Úgy érzem, hogy a magyar politikában is hasonló a helyzet a nőkkel. Az tehát, hogy társadalmi arányukhoz képest jóval kevesebb nő vesz részt a közéletben, nem jelent automatikusan diszkriminációt. Ennek oka sokkal inkább keresendő a magyar politikai kultúrában. A lényegi kérdés tehát az, hogy valójában mi tartja távol a nőket akár a szavazástól, akár a képviselőségtől, milyen képet alakítunk ki bennük a politikáról. Politológusként jól tudom, a skandináv térségre jellemző, hogy a nők parlamenti aránya megközelíti az 50 százalékot is, és nagyon sokan ezt összefüggésbe hozzák azzal, hogy ilyen sikeres gazdaságként működnek ezek az országok. Úgy gondolom, hogy ez téves következtetés, hiszen ugyanez az arány Ruandában még magasabb. A nők fokozottabb részvétele tehát nem eredményez feltétlenül jobb gazdasági mutatókat.

Hasonlóan téves az az elgondolás is, hogy a nők problémáit csak nők érthetik meg, és csak ők jeleníthetik meg. A vitanapot megelőzően igen hosszú levélváltás és eszmecsere alakult ki a Jobbik-frakcióban a nők szerepével kapcsolatban, és ismét meggyőződtem, hogy az egyes árnyalatnyi véleménykülönbségek nem úgy alakultak ki, hogy a nők alkották az egyik csoportot a férfiakkal szemben. A férfi képviselők is érzékenyen és megértően viszonyultak a problémákhoz. Ennek bizonyítéka lesz a későbbiekben Hegedűs Tamás, Gaudi-Nagy Tamás és Z. Kárpát Dániel képviselőtársaim hozzászólása is.

Sokkal inkább az a probléma, hogy sok nő gondolhatja úgy Magyarországon, hogy a politika önmagában egy férfias világ, hiszen lényegi eleme a verseny, a küzdelem, emellett keménységet és erősebb idegrendszert kíván. A napi politikai csatározásokra ez igaz is, ám a politikának éppúgy megvannak a maga szépségei, mint bármely más hivatásnak. A probléma az, hogy ezeket nem tudjuk eléggé megmutatni a nőknek, nem alakult ki az a politikai kultúra, ami ezt közvetítené feléjük. Pedig a különböző szakterületek mind jelen vannak a politikában, és azok közt igenis találni olyanokat, amelyek közelebb állnak a nőkhöz. Bár van olyan szocialista képviselő, aki szerint a katonapolitika is ilyen, de sokkal inkább az oktatás, a kultúra, a szociálpolitika vagy akár az emberi jogok tekinthetők nőkhöz közel álló területeknek, hiszen a hölgyekre inkább jellemző empátia és érzékenység előnyt jelent ezekben. Fő feladatunknak tehát azt érzem, hogy megmutassuk a politika szépségét a nőknek, megmutassuk, hogy ez a hivatás nem csak a másik legyőzéséről szól. Itt is lehet építeni, alkotni, adni, gondoskodni - a szebb jövőért.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik, a kormánypártok és az LMP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
126 161 2011.10.28. 8:55  1-253

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én az oktatás helyzetéről szeretnék beszélni, illetve a költségvetésnek az oktatást érintő fejezetéről, amely egy kissé sajátos helyzetben van most, hiszen, mint tudjuk, a költségvetési és a tanév nem esik egybe, sőt, pont félbemetszik egymást.

Tehát a 2012-es költségvetési évben egy olyan fél tanévet fogunk finanszírozni, amire a jelenleg hatályos közoktatási és felsőoktatási törvény vonatkozik, míg a tervek szerint szeptembertől már új törvény fog életbe lépni mind a közoktatásban, mind a felsőoktatásban, mind a szakképzésben, bár ezeknek a tartalmát még nem ismerjük, illetve a Ház nem fogadta el őket, és úgy kell megalkotni ezt a költségvetést, hogy nem tudjuk pontosan, milyen szabályozások fognak vonatkozni konkrétan a közoktatási és a felsőoktatási intézményekre vagy éppen a szakképzés intézményeire. Ez nem egy mellékes dolog, hiszen a finanszírozásnak nagyon komoly átalakítását tervezi a kormányzat mind a közoktatásban, mind a felsőoktatásban, és ezért nagyon fontos lenne ezeknek a törvényeknek a konkrét, pontos és már elfogadott változatait ismerni ahhoz, hogy a költségvetésről érdemben vitatkozni és nyilatkozni tudjunk. Mindenesetre az egybeesik az új oktatási törvények és a költségvetés kapcsán, hogy mindegyikben forráskivonásokról, iskolabezárásokról, pedagóguselbocsátásokról lehet hallani.

(Nyakó Istvánt a jegyzői székben Szilágyi Péter
váltja fel.)

Ha csak a tegnapi napot vesszük figyelembe, hogy mi történt tegnap az oktatás tekintetében, akkor elmondhatjuk azt, hogy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának szervezésében egy tüntetés zajlott le az új felsőoktatási törvény ellen, amely többek között a tandíj bevezetését is tervezi, amit egyébként tegnap már az önök képviselői is majdhogynem, indirekt módon elismertek, hogy valóban ez meg fog történni.

Nyilvánosságra került egy háttéranyag a köznevelési törvényhez, amely azt irányozza elő, hogy az új köznevelési törvénynek köszönhetően 633 iskolát fognak bezárni és nyolcezer pedagógust fognak elbocsátani. Ehhez még hozzájön az, ami szintén a szakképzési tervezet kapcsán került nyilvánosságra, hogy a szakképzésben dolgozó huszonhétezer-néhányszáz pedagógus helyett csak 20 ezer lesz az, aki megtarthatja az állását, tehát egy körülbelül 7-8 ezres létszám az, amelyet el kell bocsátani, miközben a pedagógus-életpályamodell bevezetését eleve csak 2013-tól tervezik, és akkor is csak úgy, ha az ország gazdasági teljesítménye lehetővé teszi. Tehát az elbocsátásokat már szinte biztosra veszik, míg a pedagógusbér-emeléssel járó pedagógus-életpályamodell bevezetését csak a gazdasági helyzettől teszik függővé.

Láthatjuk az oktatás tekintetében is, hogy ez a költségvetés sajnos megszorítást jelent már önmagában is a tavalyi évhez képest, ugyanis csökken a ráfordítás, és ez még csak az elfogadott költségvetés, nem tudhatjuk, hogy jövőre év közben milyen további megszorítások várhatnak erre a területre is. A tavalyi költségvetéshez benyújtott jobbikos módosító javaslatok is sajnos elvéreztek a Széll Kálmán-tervben, például a kisiskolák újraindítására tervezett pályázatos programokra fordított összeget a költségvetésben sikerült növelnünk 46 millió forinttal, de már a télen a Széll Kálmán-terv zárolta ezt az összeget, és így nem is került elköltésre, így hát ki tudja, hogy jövőre is milyen tervekkel, csomagokkal állnak elő, illetve hogy hányszor lesz szükség ennek a költségvetésnek a módosítására.

Van azonban pozitívum is természetesen ebben a költségvetésben, és erre nagyon gyakran és büszkén hivatkoznak is, ez pedig például az, hogy a nemzeti tehetségprogramot a tavalyi 850 milliós összegről megemelik, és most 1,3 milliárdot fognak elkölteni a tehetséges magyar gyermekekre, ez mindenképpen becsülendő és elismerésre méltó. Tavaly egyébként a Jobbik is a tavalyi összeg növelése érdekében adott be módosító javaslatot, amit szintén el is fogadtak. De ezt az 1,3 milliárdos összeget szeretném egy kicsit másokhoz viszonyítva megvilágítani, hogy ennek mennyi is a jelentősége.

Balog Zoltán, a társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár úr ugyanis bejelentette, hogy az esélyegyenlőséget célzó oktatási programokra és a halmozottan hátrányos helyzetű, kiemelten a cigány diákok tanulásának támogatására 10 milliárd forintot fognak elkölteni, és ez csak az az összeg, amit az oktatási támogatásokban. Az államtitkár úr azt is bejelentette, hogy ebben a programban a kedvezményezetteknek legalább a fele cigány származású gyerek kell hogy legyen, tehát legalább 5 milliárd forintot költenek el ugyanazzal a szemlélettel egyébként, ami az elmúlt 21 évet is jellemezte, cigányfelzárkóztatást célzó oktatási programokra, ami, sajnos félő, hogy ha a szemléletmódon nem változtatunk, akkor ugyanolyan kidobott pénz lesz, mint ahogy azt a szocialisták tették az elmúlt nyolc évben.

Természetesen fontos a felzárkóztatás is, de a szemléletmódon változtatni kellene. Illetve van egy másik probléma is ezzel a programmal, mégpedig az, hogy a gyerekre vonatkozóan ki az, aki meg fogja mondani, hogy ő cigány, és ki az, aki meg fogja mondani, hogy ő nem cigány. Ha különbséget teszünk a gyerekek között a támogatások kiosztásánál aszerint, hogy ő cigány vagy nem cigány, akkor tegyünk különbséget minden területen, és mérjük fel azt, hogy a cigányok aránya például a büntetés-végrehajtási intézetekben mekkora. Ne csak akkor állapítsuk meg, hogy valaki cigány, ha ez támogatásra jogosultságot jelent a számára, ne alkalmazzuk továbbra is ezt a kettős mércét.

(14.00)

Vagy mindenhol legyünk színvakok, vagy pedig mindenhol mérjük fel, hogy a cigányságnak milyen a helyzete. Ezt nem lehet így csak a támogatásokhoz kötve megállapítani.

A költségvetésben egy másik fontos elvárás is sérül, ez pedig az áttekinthetőség. A Nemzeti Erőforrás Minisztériumnál több mint 350 olyan sor szerepel a költségvetésben, amely csak tavaly szerepelt, és 90 olyan sor van, amely viszont tavaly nem szerepelt és idén szerepel, bár az egyezések mind a kettőnél magasabb számban találhatók. Például az áttekinthetőséget nehezíti, hogy az oktatási alapítványok támogatásánál tavaly 18 alapítványt nevesítettek, és ezeknek a támogatását részletesen tartalmazta a költségvetés, a 2012. évi költségvetésben pedig már csak három ilyen alapítványt találunk. Tehát 15 alapítvány támogatását nem részletezi, nem bontja ki a költségvetés. Több olyan tétel is eltűnt, ami nagyon fontos lenne, hogy szerepeljen, például a szakkollégiumok támogatása, a gyakorló iskolák normatív támogatása vagy maga a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság támogatása, amely tavaly 210 millió forintot kapott a költségvetésből, most egyszerűen nem találjuk benne ezt a sort, illetve azt, hogy ez a bizottság milyen mértékű támogatást fog kapni. De ugyanígy a közoktatás hatékonyságát javító mérés-értékelés tavaly 646 millió forinttal szerepelt a költségvetésben, és idén egyáltalán nem találjuk meg, hogy ez hol van.

Ilyen nehéz időszakokban valóban az oktatás kellene hogy legyen az, amelyik a legnagyobb mértékű befektetést igényli, és a legnagyobb mértékű befektetést meg is kapja. Ehhez képest reálértéken több mint 10 százalékot csökken az a ráfordítás, amelyet a tavalyi évhez képest, tehát az Orbán-kormány első évéhez képest el kell szenvednie ennek a területnek. Az áttekinthetőség csorbításával hiába próbálják tehát eltüntetni, sajnos az oktatás szereplői a saját bőrükön fogják érezni, hogy ez milyen megszorító költségvetés.

A felszólalásom végén pedig szeretném idézni Orbán Viktor miniszterelnök urat, aki azt mondta a piarista gimnáziumban tartott tanévnyitón, hogy "az idő hamar eltemeti a percembereket, az iskolabezáratókat és a hatalmaskodókat". Nagyon kérem, hogy fontolják meg Orbán Viktor miniszterelnök úr szavait. Ha ezt a költségvetést elfogadják ebben a formában, akkor sajnos önökre is ez a sors vár.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
133 28 2011.11.14. 1:21  25-29

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti köznevelésről szóló törvény alapjaiban változtatja meg az egész köznevelési rendszert, ezért alapvető fontosságú döntéseket kell meghoznunk a nemzet jövőjére vonatkozóan.

Olyan kérdésekről kell beszélnünk, mint például a felső tagozatoknak a kisiskolák esetében történő veszélybe kerüléséről, a tankötelezettségi korhatár 18 évről 16 évre csökkentésének társadalmi következményeiről, illetve munkaerő-piaci következményeiről is, az érettségi rendszer várható átalakításáról, illetve át nem alakításáról. Tudjuk jól, hogy készült egy háttértanulmány a koncepcióhoz, amely például 10 ezer pedagógus elbocsátását és több mint 600 iskola bezárását vetítette előre. Ezek olyan súlyos következmények, amelyek miatt a Jobbik nem tartja elegendőnek azt, hogy mindössze 8 órás időkeretben tárgyaljuk meg azt a köznevelési törvényt, amely emellett tartalmazza magának a pedagóguséletpálya-modellnek a bevezetését is, amelyre szintén nagyon sok szót kell fordítanunk.

A Jobbik mindezek miatt elfogadhatatlannak tartja, kevésnek tartja a 8 órás időkeretet, ezért az időkeretben történő tárgyalást nem támogatja.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
134 67 2011.11.15. 10:41  23-162

DÚRÓ DÓRA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A köznevelési törvény mintegy 70 oldalas normaszövege számos pozitívumot és negatívumot tartalmaz, valamint sok dolog nem egyértelmű vagy hiányzik belőle. Vezérszónoki felszólalásomban ezeket szeretném röviden áttekinteni, a szakmai részleteket pedig a vita későbbi szakaszában fogjuk még fejtegetni a képviselőtársaimmal.

A legfontosabb előrelépés az, hogy a liberalizmus bukását teljesen egyértelművé teszi néhány területen. A Jobbik üdvözli a tartós tankönyvek bevezetését és fajtáinak várható radikális csökkentését, a NAT-ban a tartalmi elemek megjelenését, a pedagógusok munkájának külső, szakmai ellenőrzését és értékelését, a testnevelés óraszámának megemelését, a tehetséggondozás területén történő előrelépéseket, és az érettségi rendszer tervezett átalakítását, bár ez utóbbi is egyelőre a homályos részek közé sorolható.

A hátrányos elemeket egy háttértanulmányból is megismerhettük, amelyet azonban titkosítottak, így ismét egy kiszivárgott dokumentumról beszélünk, amelynek a létezését eleinte ráadásul tagadták is a nyilvánosság előtt. Ez túl azon, hogy erkölcstelen, tisztességtelen, a Házszabály 97. § (2) bekezdését is sérti, amely ugyanis kimondja, a törvényjavaslat indokolásában meg kell jelölni az elfogadása esetén várható társadalmi és lehetőség szerint számszerűsített becsült gazdasági hatásokat. Nos, éppen ezek a számszerűsítések szerepeltek a titkosított dokumentumban, 633 iskola bezárása és körülbelül 10 ezer pedagógus elbocsátása.

Annak ellenére, hogy némiképp módosult a javaslat a korábbiakhoz képest, mindez nem kecsegtet szép reményekkel a pedagógusok számára sem. Arról van szó ugyanis, hogy a felső tagozatok nagyon sok, legfőképpen falusi iskolában veszélybe kerülnek, a tanárok munkahelye megszűnhet, a diákok pedig lakóhelyüket már gyerekkorukban elhagyva, városi iskolába fognak járni. Hogy mindez miért is olyan nagy veszteség, azt egy idézettel szeretném megvilágítani: "Az elmúlt évek intézkedéseinek szenvedő alanyaivá vált érintett településeken a polgármesterek, szülők, pedagógusok beszámolója szerint a kis falusi iskolákból városi iskolákba terelt diákok jelentős hányada nem érzi jól magát az új iskolában, s ennek következtében tanulmányi eredménye is leromlik." Az idézet Hoffmann Rózsa államtitkár asszonytól való, és mélységesen egyetértek a szavaival, csak a tetteivel nem.

A tankötelezettség korhatárának leszállítása 18 évről 16-ra a következő elhibázott lépés, amit említenem kell. Itt ugyanis nemcsak egy számháborúról van szó, hanem egy igen fontos össztársadalmi kérdésről. Amióta a Fidesz kormányra került, többször is változott az álláspontjuk, hol a 18, hol a 17, hol a 16 év mellett tették le a voksukat. A legutóbbi azonban nyilvánvalóvá teszi, nem tudnak mit kezdeni azokkal a problémás, többségükben cigány gyerekekkel, akik az oktatási rendszerben vannak. A Jobbik tisztában van azzal, hogy milyen körülmények uralkodnak manapság az iskolákban, mégsem az a megoldás, hogy kipateroljuk ezeket a gyerekeket az iskolapadból mindenféle képzettség nélkül.

(12.10)

Ez nem csak oktatási probléma, ezt össztársadalmi szinten kell kezelni. A helyes kérdésfeltevés úgy hangzik: újra akarjuk-e termelni a cigányság köreiben azt az életmódot, hogy nem munkából, hanem jobb esetben segélyből, rosszabb esetben bűnözésből éljenek? A Jobbik válasza egyértelmű nem, ezért nem támogatjuk a kormány ezen intézkedését. A megoldást az oktatási rendszeren belül kell megkeresni és megteremteni, méghozzá a bentlakásos iskolák hálózatának létrehozásával.

Természetesen tudjuk, nem várható el az, hogy a pedagógusok hatékony intézkedést tegyenek olyan 17-18 éves fiatalokkal szemben, akiket addig nem fegyelmezett senki, azonban már óvodáskorban látszik, hogy egy gyermek milyen családi háttérrel kerül be a közoktatás rendszerébe, és az a családi háttér neki előnyt vagy inkább hátrányt jelent. Ha időben intézkedünk tehát, akkor nem lesz probléma a későbbiekben sem. Csak a generációs lánc megszakításával van esélyünk arra, hogy tisztességesen dolgozó embereket neveljünk azokból, akiknek a szülei nem a munkára inspirálják őket, és hiába beszélnek ekkor sokan szegregációról vagy rasszizmusról, ez a megoldás vezet eredményre, enélkül minden egyes felzárkóztatásra költött forint hiábavaló pénzkidobás.

Hiszen milyen esélyei lesznek egy olyan fiatalnak az életben, akinek semmilyen szakképzettsége nincsen, mindössze 16 éves, a tanulmányait már befejezte, és nem tudja, mi az a fegyelem, kötelezettségeit soha nem teljesítette? Ki fogja őt alkalmazni? Ki fog neki munkát adni? Nyilvánvalóan senki, így továbbsüllyed a munkanélküliség okozta kilátástalanságba, és leendő gyermekeit sem a munkára és a tanulásra fogja nevelni, hiszen számára sem az volt a fontos, nem az jelentett értéket és megélhetési forrást.

A pozitívumok és negatívumok után át kell térnünk arra, hogy melyek azok az elemek, amelyek hiányoznak a javaslatból. Kerettörvényről lévén szó, nem tartalmaz olyan részletszabályokat, amelyeket a jelenleg hatályos rendelkezés. Ez bizonyos esetekben jogos, más elemeiben viszont nem helyeselhető, ráadásul a már említett titkosított háttértanulmányban olyan mértékű megszorításokról szereztünk tudomást, amelyek a tárca irányában eddig meglévő bizalmat is alapjaiban rengették meg.

Itt kell beszélnem az érettségi rendszeréről és az Oktatási Jogok Biztosának Hivataláról, amelyekkel kapcsolatban nem egyértelmű a törvény. Nem titok, hogy a kormánypártokon belül éles ellentét feszül a kétszintű érettségi rendszerével kapcsolatban, és ez érződik a javaslaton is. A Jobbik álláspontja egyértelmű: elutasítjuk, zsákutcának tartjuk a jelenleg hatályos rendszert, és az egységes vizsgakövetelményeket támogatjuk a felvételi lehetőségének megtartásával. Baranyi Károly, a Nemzeti Pedagógus Műhely vezetője számos kiváló szakmai tanulmányt készített ebben a témában, amelyekben megmutatta a gyenge pontokat, az ő nyomán szeretnék most röviden rávilágítani ezekre.

Hosszasan sorolhatnám az olyan rémtörténeteket is, amelyekből minden egyetemista vagy diplomás fiatal tucatszámra képes mesélni, hogy miket nem tudnak manapság a felsőoktatásban tanuló hallgatók. Kossuth Lajost egyes egyetemisták második világháborús elítéltként emlegetik, vagy nem tudják, mi a különbség a kft. és a bt. között. Szégyen, hogy az ilyen emberek egyáltalán érettségit kapnak, nemhogy felsőoktatási tanulmányokat folytathatnak.

Kezdjük az érettségire felkészítő tankönyvekkel. Olyanokat találni bennük, amelyekben egy feladat megoldásához négy közül kell kiválasztani a jó választ, amelynek az indokolása, és most idézet következik: azért a d) a jó, mert a másik három nem helytálló. Ez is rávilágít arra, hogy a tankönyvfajták számának csökkentésére szükség van. Maguk a feladattípusok is felszínességre nevelnek, amikor például egy kétmondatos idézet alapján kell egy egész korszakról véleményt írni a történelem érettségin, de hasonló abszurditást képvisel a feleletválasztós tesztek megjelenése irodalomból.

Emellett szólni kell a tartalomról is. Köztudott, és a Jobbik a tiltakozását is kifejezte, amikor néhány évvel ezelőtt Spiró György szerepelt a feladatlapon. Túl azon, hogy ilyen magyarellenes embereknek semmi keresnivalójuk a magyar fiatalok környékén, azért is felháborító, mert méltatlan helyzetbe hozza azokat a tanárokat is, akiket például a Jönnek című hungarofób és trágár verséről kérdeznének a diákok. Mit mondhat egy nemzeti érzelmű irodalomtanár egy természetesen világnézetileg semleges iskolában erre a kérdésre? Sorolhatnám tovább az indokokat, de az időm fogytán van, és talán az eddigi érvek is bizonyítják, hogy radikális változásra van szükség a további színvonalcsökkenés megelőzése érdekében.

Az emelt szintű érettségi puszta követelménye ugyanis nem hozza magával a színvonal emelkedését. A hiányt és a méltatlanságot persze nemcsak az érettségi jelenti, hanem sajnos úgy látszik, keserű sors vár az oktatási jogok biztosának intézményére is. A hivatalt egyébként az első Orbán-kormány hozta létre, és úgy tűnik, a második Orbán-kormány fogja kiüresíteni. A brutális megszorítások következtében már a nyomtatási költségeire sincs pénz, persze kormányzati ígéretet ő is kapott, hogy mindent megtesznek ennek orvoslása érdekében, de fideszes ígéretekkel már tele a padlás. Ehhez képest nemhogy arról nem hallani, hogy növelnék a hivatal számára juttatott támogatási összeget, hanem egyenesen kivették a törvényből a tanulók, a tanárok és a szülők jogát arra, hogy panaszaikkal a hivatalhoz forduljanak. Nos, Aáry-Tamás Lajos hivatala tavaly 828 közoktatási, 527 felsőoktatási és 56 szakképzési panaszt vizsgált meg, és adott azokra választ vagy kezdeményezett eljárást, a beszámolóit olvasva pedig kiderül, hogy igen hasznos és magas színvonalú szakmai munkát végez. 2009-ben az iskolai agresszió elharapódzására hívta fel a figyelmet, nemzeti stratégia kidolgozásának szükségességét szorgalmazva.

(12.20)

Érthetetlen és káros tehát a kormány korlátozó intézkedése, illetve az, hogy ezeket a jogokat nem biztosítják a törvényben. Összefoglalásként tehát azt mondhatjuk, hogy a törvény számos kétségtelenül pozitív intézkedése ellenére félő, hogy néhány elemével helyrehozhatatlan károkat okoz a közoktatás, ennek következtében a nemzet életében, ezért a Jobbik Magyarországért Mozgalom számára ebben a formában elfogadhatatlan.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
134 87 2011.11.15. 1:34  23-162

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Nyilvánvalóan mi is tisztában vagyunk azzal, hogy a jelenleg hatályos 18 éves tankötelezettségnek milyen következményei vannak, és hogy milyen hatásai vannak akár abban a helyzetben, ami az iskolákban kialakul. Tudjuk nagyon jól, hogy a pedagógusok milyen méltatlan helyzetbe kerülnek, amikor ilyen fiatalokkal, kezelhetetlen fiatalokkal kellene valamit kezdeniük. De abból, hogy a jelenlegi rendszer nem jó, nem következik egyenesen, hogy a 16 év jó lesz. Lehet, hogy ezekre a problémákra meg fogja adni a jó megoldást, a pedagógusnak nem kell most már majd foglalkozni 17-18 éves gyerekekkel, hiszen azok nem lesznek bent az oktatási rendszerben.

De mi lesz a társadalmi következménye? Ha egy 16 éves fiatal kikerül az oktatási rendszerből, mindenféle szakképzettség nélkül, hogyan fog munkát találni? Nyilvánvalóan sehogy. Újratermeljük a szegénységet, újratermeljük a munkanélküliséget. Ez nem megoldás. Az oktatási rendszeren belül kellene megkeresni a megoldást, úgy, hogy minden gyereket már kiskorától a tanulás iránti elkötelezettségre nevelünk rá, és már akár óvodáskorától arra neveljük, hogy a munka, a tanulás fogja neki a megélhetést biztosítani, nem pedig az, hogy ameddig problémás, akkor húzunk egy határt, és addig, ameddig bent tudjuk tartani, addig ellébecol bent az oktatási rendszerben, amikor pedig végre megszabadulhatunk tőle, akkor mehet is. Nem ez a megoldás. Ez újratermeli a munkanélküliséget, a szegénységet, és az oktatási rendszerben nem fog színvonal-emelkedést hozni magával.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
136 170 2011.11.17. 7:11  25-305

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Politológiai közhely, de talán minden józan eszű ember számára is egyértelmű, hogy a válságos időszakban az oktatás kellene hogy legyen az a terület, amelyre a legtöbb befektetést költi a kormányzat, amelyet a legkevésbé érintenek a megszorítások. Ehhez képest jelenleg mit látunk? Azt, hogy az oktatásban a ráfordított összeg 10 százalékkal csökken reálértéken. A módosító javaslataim kapcsán elsősorban a felsőoktatást érintő megszorításról szeretnék beszélni, mivel nemrég Hegedűs Lorántné képviselőtársam elmondta, hogy milyen mértékű megszorításra számíthatnak a közoktatás intézményei.

Kezdem az egyik legfontosabb felsőoktatási testülettel, a Magyar Felsőoktatási és Akkreditációs Bizottsággal, amely a tavalyi költségvetésben 210 millió forintos támogatást kapott, míg idén nem szerepel külön sorban külön tételként a költségvetésben. Ugyanígy a Felsőoktatási és Tudományos Tanács tavaly 47 millió forint támogatást kapott, idén nem szerepel külön sorban a költségvetésben.

Összevonták ugyanis ezt a két testületet, illetve magukat a testületeket nem, csak a támogatásukat: 76 millió forint lesz az az összeg, amelyből ennek a két testületnek működnie kell a következő évben. Ha összeadjuk a tavalyi támogatásukat, az majdnem 260 millió forint. A 260 millió forint lenne az, amely nominálértéken megtartja a tavalyi támogatást, ehhez képest most 76 millióra csökken ez a támogatás.

(15.10)

Az ezeket a testületeket érintő módosító javaslataink azt célozzák, hogy reálértéken ne csökkenjen ezeknek a testületeknek a támogatása. Nem valami demagóg javaslatot szerettünk volna az Országgyűlés elé terjeszteni, hogy több száz millióval növeljük meg a költségvetésüket, hogy egyébként fenn tudják tartani függetlenségüket, csak azt, hogy reálértéken ne csökkenjen ezeknek a testületeknek a támogatása. Tehát még egyáltalán nem is irányoztunk elő növekedést a módosító javaslatunkban, tekintettel vagyunk arra, hogy milyen nehéz a gazdasági helyzet, sőt, az államadósság ellen vívott harc is kudarcos, ezért igyekeztünk egy reális javaslatot megfogalmazni.

De a felsőoktatásban ugyanígy, nem csak ezeket a testületeket érik el a megszorítások. Csökken a hallgatói juttatásokra fordított összeg mértéke, csökken a felsőoktatás információs rendszerére költött összeg, ezért hasonló elv szerint szerettük volna reálértéken megtartani az erre költött összegeket is, hogy ez a csökkenés a felsőoktatást ne érje ilyen drasztikusan, ne érje a testületeit, a hallgatóit, az oktatóit, hanem legalább egy reálértéken stagnáljon a ráfordítás, ha nem is tudunk egyelőre növekedést biztosítani ezzel kapcsolatban.

Felvetődik a kérdés, hogy ha a kormány, illetve a kormányoldal nem támogatja sem a közoktatásban, sem a felsőoktatásban, hogy növekedjenek vagy stagnáljanak a ráfordítások, akkor nemzetinek nevezhetjük-e egyáltalán ezt a kormányt.

Nemzetinek nevezhetjük-e azt a kormányt, amely a kábítószer-fogyasztás megelőzésével kapcsolatos feladatokra szánt támogatást több mint 200 millió forinttal csökkenti? A tavalyi évben a kábítószer-fogyasztás megelőzésére fordított összeg 512 millió forint volt. A módosító javaslatunkban Farkas Gergely képviselőtársammal csak azt irányoznánk elő, hogy reálértéken ne csökkenjen az, amit kábítószer-fogyasztás megelőzésére költünk. Talán önöknek nem kell magyaráznom, hogy mennyire fontos ez a fiatalok számára, hogy a kábítószer-fogyasztás megelőzését elérjük, illetve csökkentsük. Nem szeretnénk, hogy az erre fordított összeget csökkentenék, mert ez is felveti, hogy valóban nemzeti-e ez a kormány, és valóban törődik-e a jövő generációjával, a fiatalok generációjával.

Ugyanígy csökken a ráfordítás a KSH Népességtudományi Intézetére, amely tavaly 96,1 millió forintos támogatást kapott. Az idei évi költségvetésben ez alig haladja meg a 90 millió forintot. Itt is ugyanaz az elv vezérelt minket: csak a reálérték-csökkenést küszöböljük ki.

Nagyon jól tudjuk mindannyian, hogy Magyarország legfontosabb, legfőbb problémája a népességfogyás problémája. Ezért is kezdeményezett a Jobbik vitanapot is az Országgyűlésben. Számos felszólalásunkban felhívtuk a figyelmüket arra, hogy meg kell állítani a népességfogyást. Ha ez így megy tovább, akkor az ENSZ ma kiadott jelentése alapján Magyarország, a magyar emberek ki fognak halni. Készített egy listát az ENSZ, hogy melyek azok az országok, amelyeket a kihalás veszélye fenyeget, és Magyarország bizony ott van azok között az országok között. Ezért is nagyon fontos, hogy a tudományos kutatást és az adatok megismerését támogassuk, azt az intézetet, amely ezekkel foglalkozik, ne ellehetetlenítsük, az erre adott támogatásokat ne csökkentsük, hanem legalább megtartsuk és növeljük is lehetőség szerint.

Egy magát nemzetinek valló kormánynak kötelessége lenne, hogy saját magától eszébe jusson, hogy Magyarország egyetlen 1956-os múzeumát támogassa. Ha ez nem is jut eszébe a Fidesz-kormánynak, akkor a Jobbik figyelmezteti ezen kötelezettségére azzal, hogy egy módosító javaslatot terjeszt be a költségvetéshez, amely a Pongrátz Gergely '56-os közhasznú alapítvány támogatására hív fel. De Magyarország egyetlen '56-os múzeuma Kiskunmajsán működik, ahol nemcsak ezt a múzeumot találjuk, hanem egy kápolna is és egy ifjúsági tábor is található, amelynek nagyon fontos lenne a támogatásnövelése, illetve a támogatás megteremtése, ugyanis egyáltalán nem kap állami támogatást jelenleg. Önök szerint nincs szükség arra, hogy ez állami támogatást kapjon, hiszen a kormány költségvetésében nem szerepel tételként. A Jobbik szerint nagyon fontos, hogy támogatást kapjon, aki múzeumot, ifjúsági tábort működtet és egy kápolnát is fenntart, ahol egyébként el van temetve Pongrátz Gergely, az '56-os Corvin köz legendás parancsnoka is, és nagyon fontos lenne, hogy a tábor téliesítése, a fűtés biztosíthatná a programok számának növelését, és hogy minél több fiatalt tudnának vendégül látni.

Mindezek alapján szeretném feltenni a kérdést, hogy valóban nemzeti-e az a kormány, amely csökkenti a felsőoktatásra szánt összeget, a kábítószer-fogyasztás megelőzésére szánt összeget, a Népességtudományi Intézet támogatását, és a Pongrátz Gergely alapítványt sem támogatja, valóban nemzeti-e ez a kormány. A választ pedig az önök lelkiismeretére bízom.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
138 90 2011.11.21. 2:00  89-96

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! A nyári uborkaszezonban különösebb visszhang nélkül maradt Lázár Jánosnak egy megdöbbentő vagy épp megdöbbentően őszinte kijelentése, amely engem politológusként különösen mellbe vágott. (Zaj, közbeszólások a kormánypártok soraiban.)

A Fidesz frakcióvezetője ugyanis így szólta el magát, talán hirtelen felindultságában (Zaj. - Közbeszólás a Jobbik soraiból: Csend legyen!), idézem: "Jó lenne, ha a KDNP szembenézne azzal, hogy ez nem koalíciós kormány." Most azt kérdezem miniszterelnök úrtól, mi a véleménye erről a beismerésről. A Fidesz valóban nem tekinti koalíciós partnernek a KDNP-t, annak ellenére, hogy ha miniszterük nincs is a kereszténydemokratáknak, de például Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesi pozíciót tölt be.

Sajnos, a tettek alapján úgy látom, hogy Lázár János ez esetben igazat mondott. Vegyünk néhány konkrétumot! A Hit Gyülekezetét a Fidesz egyenjogúvá tette a történelmi egyházakkal. Kezdetben a KDNP is nemtetszését fejezte ki, de semmit nem ért. Minden botrány ellenére Alföldi Róbert még mindig a Nemzeti Színház igazgatója. A KDNP is nemtetszését fejezte ki, semmit nem ért.

A Hoffmann Rózsa államtitkársága által készített köznevelési törvényt a Fidesz vezető politikusai, Pokorni Zoltán és Lázár János alapjaiban igyekeznek megváltoztatni. A KDNP is nemtetszését fejezi ki, egyelőre nem tudjuk, ez mennyit ér, de várhatóan annyit, mint a korábbiak. Ami számít: csak a Fidesz.

Miniszterelnök úrnak mi a személyes véleménye ezekben az ügyekben? Miért van az, hogy az igazán fontos kérdésekben a KDNP konzervatívabb álláspontjával szemben minden területen a Fidesz liberálisabb irányvonala győzedelmeskedik? Meg tudja tehát erősíteni Lázár János azon kijelentését, hogy ez nem egy koalíciós kormány, vagy nem egyezik a véleménye a frakcióvezetőjükével?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
138 94 2011.11.21. 0:45  89-96

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Én konkrét kérdéseket tettem fel önnek a kormányra vonatkozóan, illetve olyan ügyekre vonatkozóan, amelyekben az Országgyűlés törvényeket hozott, és a pártszövetség pártjai között véleménykülönbség alakult ki. Én az ön személyes véleményére lennék külön kíváncsi Alföldi Róbert ügyében, a Hit Gyülekezete ügyében vagy a köznevelési törvény kapcsán kialakult vitában, illetve Lázár János kijelentésével kapcsolatban is.

Azt szeretném kérdezni, hogy ön koalíciósnak tekinti-e ezt a kormányt. Ezek világos kérdések, úgy érzem, kérem, hogy ezekre legyen szíves válaszolni.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
140 104 2011.11.23. 4:04  1-165

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Házszabály 97. § (2) bekezdése előírja, hogy a törvényjavaslathoz mellékelni kell a várható társadalmi és gazdasági hatásokat, lehetőség szerint számszerűsített formában. Ezt nem teszik meg ebben a törvényjavaslatban, a mintegy 65 oldalas normaszöveghez mindössze egy másfél oldalas általános indokolás társul. De hát természetesen megszokhattuk már ezt, hogy nem mellékelik azokat a háttérszámításokat, amelyeket elvégeztek. Ugyanígy volt ez a köznevelési törvény esetében is.

Hogy háttérszámítások ehhez a törvényjavaslathoz kapcsolódóan is készültek, egy Magyar Nemzet-cikkből tudhattuk meg, ahol leírják, idézem a Fidesz házi lapját, a Magyar Nemzetet: "A koncepció szerint az intézmények integrációjával az átlagos osztálylétszám a szakképző intézményekben 24,6-ról 29,5-re nő. Több gyerek jut majd egy pedagógusra, a jelenlegi 13,9 helyett 15,2, ami a szakképzésben részt vevő pedagógusok számának csökkentését jelenti.

(13.00)

A számítások elvégzése után kiderül, hogy míg jelenleg 27 384 pedagógus dolgozik az iskolai rendszerű szakképzésben, addig 2016-ra ez a szám az előrejelzés szerint 20 000-re apadna, ami 26 százalékos létszámszűkítést jelentene. A szakképzés forrásigénye az átalakítás következtében mintegy 20 százalékkal csökkenne." - eddig az idézet.

Azt gondolom, hogy ez a Magyar Nemzetben megjelent összefoglaló, illetve a kormány által készített háttérszámításokra hivatkozó néhány sor és cikk nagyon jól összefoglalja, hogy mi a lényege ennek a törvénynek. Az oktatásból, nemcsak a közoktatásból, hanem a szakképzésből is forrásokat vonnak el, a felsőoktatásban is ugyanezt tapasztalhatjuk. Sajnos, miközben a forrásokat 20 százalékkal csökkentik, addig a szakiskolások számát pedig 30 százalékkal növelni szeretnék. A gimnáziumokba bejutás feltételét szigorítva nyilvánvaló, hogy sokkal többen fognak a szakképzésben részt venni. Ami egyébként önmagában nem lenne probléma, ha nem társulna forráskivonással.

A Jobbik is egyetért azzal, hogy a szakképzés pesztízsét és a munkaerő-piaci megbecsültségét is vissza kell állítani és erősíteni kell. Kormánypárti képviselőtársaink is elismerik a tiszkrendszer visszásságait, hiányosságait, elsősorban a forráselosztással kapcsolatban, azonban nem találunk gyógyírt ebben a törvényben és nem találunk garanciákat arra, hogy a tiszkrendszer további működtetése meg fog felelni az igazságosság elveinek, és ezzel az erőltetett kötelező tiszkesítéssel nem fogják fenntartani, illetve erősíteni ezeket a visszásságokat. Ez a létszám-meghatározás, ami a törvényben benne van, és a kötelező tiszkesítést írja elő, egészen embertelen, a kis közösségek szétveréséhez vezet, ezért ezt semmiképpen nem tudja támogatni a Jobbik.

Összességében azt tudom mondani, sajnos a szűkös időkeret miatt, hogy a forráskivonás miatt, a pedagóguselbocsátások miatt és a finanszírozás garanciáinak hiánya miatt nem tudjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot. Nagyon fontos lenne, hogy alapjaiban a tiszkrendszer felülvizsgálatával is foglalkozzunk, hiszen anélkül nem fogunk tudni hatékony szakképzést létrehozni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
140 254 2011.11.23. 4:52  165-295

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Már nagyon sok szó esett itt a felzárkóztatásról és annak fontosságáról, úgyhogy azzal kapcsolatban szeretném a Jobbik álláspontját ismertetni önökkel, hiszen egy valóban nagyon fontos problémáról van szó. Ezt, a felzárkóztatás célját kívánja elérni a Híd-program is, ami megtalálható a köznevelési törvény tervezetében, azonban több visszásságot is észleltünk ezzel kapcsolatban. Elsősorban a Híd II.-programról szeretnék beszélni, amelybe azok a tanulók kerülnek, akik nem kívánják folytatni középfokú iskolában a tanulmányaikat, tehát elvégezték az általános iskolát, de még nem érzenek motivációt arra vonatkozóan, hogy középiskolában folytassák a tanulmányaikat.

Hallhattuk már itt több képviselőtársamtól is, hogy milyen képzettséggel és milyen kompetenciákkal kerülnek ki a gyerekek az általános iskolából, sokszor még a szakiskolába is úgy nyernek felvételt, illetve úgy kezdik meg szakiskolai tanulmányaikat, hogy gyakorlatilag funkcionális analfabéták, tehát gondolhatjuk, akik még motivációt sem éreznek a tanulás iránt, ők milyen helyzetben lehetnek, és milyen tudással rendelkezhetnek. Úgy érzem, nagyon késő tanulásra motiválni ilyen fiatalokat 15 éves korukban. Elvégzik az általános iskolát úgy-ahogy, ezt is nagyon jól tudjuk, sok esetben ez hogyan történik, de a szűk időkeret miatt nincs módom ezt kifejteni, és nincs motivációjuk arra, hogy továbbtanuljanak, tehát nem a tanulást tekintik életcéljuknak, és valószínűleg nem a munkát, amit tanulással tudnának megalapozni.

Minden szakértő egyetért abban, hogy mind a motivációkat, mind pedig a fejlesztéseket minél korábban érdemes elkezdeni. Minél korábban fejlesztjük, motiváljuk a gyerekeket, annál hatékonyabb eredményeket tudunk elérni. Ezért tartom igen későinek azt, hogy 15 évesen, egy évvel az önök által bevezetetett tankötelezettségi korhatár letelte előtt kezdjük el tanulásra motiválni azokat a gyerekeket, akikről nagyon valószínű, már sokkal korábban kiderül az, hogy nincs motivációjuk a tanulás iránt. Ez a program tehát valószínűsíthető, hogy nagyon kevéssé lesz hatékony, és nem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket.

A Jobbik szeretné a saját, felzárkóztatásra vonatkozó javaslatait is viszontlátni a törvényben, illetve a későbbiekben megvalósítani, ez pedig a bentlakásos iskolák rendszere. Ennek a logikája hasonlít az egész napos iskolák logikájához. Hogyha egy tanulónak nincsenek meg a körülményei otthon, a családjában arra, hogy tanuljon, illetve a családjában nem azt a példát látja, hogy a tanulás, a munka megélhetési forrás, akkor az állam igyekszik megteremteni ezeket a lehetőségeket. Erről szólna az egész napos iskola is, hogyha úgy hoznánk meg a törvényt, hogy valóban a szegényebb rétegek és a családilag nem a tanulásra ösztönző környezetből kikerülő gyerekek vegyenek részt az egész napos iskolában, ehhez hasonló a bentlakásos iskola is.

A Zala megyei Csapi nevű községben működik egy ilyen bentlakásos iskola, sőt, már óvoda is, tehát már 3 éves kortól bentlakásos formában nevelik ott a gyerekeket. Látogatást tettem néhány szakértővel, és az igazgató úrral is volt szerencsém találkozni, aki elmondta, megerősítve az én meggyőződésemet is, hogy minél korábban kerülnek be a gyerekek a bentlakásos iskolába vagy óvodába, annál jobban formálható a személyiségük, annál jobb eredményeket tudnak elérni. Ő azt mondta, hogy aki a felső tagozatba kerül be egy olyan családi háttérrel ebbe az iskolába, amelyről az előbb, a korábbiakban már beszéltem, már akkor is nagyon nehéz eredményeket elérni, hogy tanulásra motiválják, vagy valóban szakképzettséget szerezzen. Ebben az iskolában egyébként nemcsak óvodai és általános iskolai nevelés folyik, hanem szakképzettséget is szerezhetnek a gyerekek. Ezt a modellt nagyon jónak tartom.

(17.20)

Tehát gyakorlatilag második otthonukká válik így az iskola, amit 3 éves koruktól 17-18 éves korukig is az otthonuknak tekinthetnek. Nagyon kérem államtitkár asszonyt, hogy fontolják meg ennek lehetőségét, illetve a felzárkóztatásnak ezt a formáját is tegyék lehetővé.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 24 2011.11.30. 9:51  1-29

DÚRÓ DÓRA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatból egész egyszerűen süt a hatalomkoncentráció. Már megszokhattuk ezt a média vagy akár a választási bizottságok területén, azonban most a felsőoktatásban is ennek vagyunk tanúi.

A köznevelési törvényben is egyértelmű az a szándék, hogy az iskolaigazgatókat központilag szeretnék kinevezni, ugyanez a felsőoktatásban a rektorokkal kapcsolatban merül fel. Végigvonul a törvényen az a szándék, hogy a szenátustól, amely az érintettek részvételével, az ő döntéseikkel működik, csúsztatják fel a hatásköröket a rektorokhoz, ami nem lenne probléma abban az esetben, ha meghagynák azt a lehetőséget, hogy a rektort továbbra is a szenátus választja meg, illetve döntő befolyást gyakorol a rektor megválasztásában. Azonban láthatjuk, hogy a törvény 12. § (3) bekezdése szerint a szenátus mindössze rangsorolja a rektorjelöltek személyére érkezett pályázatokat, és ezt elküldi a fenntartónak, és a fenntartói jogokat a miniszter gyakorolja. Tehát a szenátustól, amely az érintettek részvételével, döntéseivel működik, gyakorlatilag egy fölülről kinevezett rektorhoz csoportosítja át az alapvető döntési szituációkat. Úgy érzem, ezzel az intézményi autonómiát is sérti a törvény.

Szó volt már itt a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak a helyzetéről, amelynek a költségvetésben is már gyakorlatilag az ellehetetlenítését célozták meg azzal, hogy a tavalyi 210 milliós támogatás helyett idén már egyáltalán nem is szerepel a MAB külön sorként a költségvetésben, hanem más testületekkel együtt egy 76 milliós keretet terjesztett be a Nemzetgazdasági Minisztérium, tehát a tavalyi 210 millió forint helyett jövőre másokkal együtt kellene 76 millió forintból működnie. Azt gondolom, ez egész egyszerűen elképesztő. Ráadásul az összetételre vonatkozó szabályok is megváltoznak, hat tagot delegál az oktatási miniszter szintén, illetve hármat a Rektori Konferencia, amelyben már olyan rektorok fognak részt venni, akiket szintén a miniszter nevez ki, tehát szintén fideszes politikai megfeleléssel fog a 12 tagú testületben 9 ember részt venni.

Az intézményi autonómia legerősebb sérülése a 20. §-ban testesül meg, amely azt mondja ki, hogy az egyesülésről a szenátusok előzetes véleményének ismeretében a fenntartó hoz döntést. Magyarul, az állami egyetemek esetében az egyesülésről nem is kell senkivel együttdöntési jogot gyakorolnia, a miniszter fog döntést hozni. Nagyon szép, hogy felsorolják az állami felsőoktatási intézményeket a törvényben, de ez a paragrafus, ennek a megváltoztatása előrevetíti, hogy igenis intézményi integrációra készülnek.

Nagyon gyakran elhangzik az, hogy Magyarországon túl sok felsőoktatási intézmény van, ez a törvény is felsorolja, 67 intézmény működik jelenleg. Ha az európai uniós átlagot 10 millió főre levetítjük, akkor 80 intézmény jut az Európai Unióban 10 millió főre, tehát európai uniós összehasonlításban igenis nem sok ez az intézmény Magyarországon.

Szólnom kell nekem is a hallgatókat érintő változásokról is, elsősorban a tandíjról. Ez a finanszírozási forma, az önköltséges rész, az egészen elképesztő módon részösztöndíjasnak hívott finanszírozási forma is igenis hatalmas terheket ró a családokra. Emlékezhetünk rá, hogy a Fidesz 2008-ban eredményes népszavazást kezdeményezett a tandíj eltörlésének érdekében. A Jobbik is támogatta ezt természetesen. Az emberek akkor egyértelműen kifejezték az akaratukat az ingyenes, államilag támogatott felsőoktatás mellett. Emellett nem lehet szó nélkül elmenni. Az emberek egyértelmű akarata az, hogy ne a pénztárca döntse el, hogy ki szerezhet Magyarországon diplomát. Erre, kormányra kerülve a Fidesz ezt vezeti be, ami ellen ellenzékben annyira ágált, és amit a népszavazáson az emberek is kinyilvánítottak. Ez elfogadhatatlan, és azt gondolom, óriási hitelvesztés a kormánynak.

Ráadásul ez a tandíj nemcsak a szegényeket fogja távol tartani a felsőoktatási intézményektől, hanem már veszélyezteti a középosztálynak a gyermekeit is, ebben a helyzetben, ebben a gazdasági helyzetben igenis ezt kell mondanunk, nemcsak a szegény gyerekeket fogjuk kizárni, hanem egyenesen a gazdagok kiváltságává fogjuk tenni a felsőoktatást, ha az Országgyűlés elfogadja ezt a törvényt, ezt a finanszírozási formát.

Nagyon fontos célkitűzése a tárcának, hogy a minőség irányába mozduljon el a felsőoktatás, amivel természetesen egyetértünk, nem szeretnék itt most történeteket mesélni arról, hogy milyen események történnek az egyetemeken, a vizsgákon mennyire felkészületlenek a tanulók, illetve a középiskolai tananyagból sem tudnak szinte semmit, ezért valóban nagyon fontos a minőségnek a javítása. Ugyanakkor számos nyilatkozatban hallhattuk, és magában a törvényjavaslatban is a minőség ellen ható mennyiségi kritériumokat fogalmaz meg a törvény.

(10.40)

Az egyik ilyen az, hogy öt év átlagában az egyetemeknek évente 60 doktorjelöltet kell kibocsátaniuk. Ez egész egyszerűen elképesztő. Ahogy Balczó Zoltán képviselőtársam is mondta a törvény egy pontjára utalva, ezt meg kell ismételnem: nem tudom, hogy hol él az, aki ezt leírta. Ez nem a minőség irányába fog hatni, hanem annak irányába, hogy rugdossák a felkészületlen és a doktori fokozat elnyerésére nem alkalmas jelölteket is az egyetemek a doktori fokozat megszerzésére annak érdekében, hogy megtarthassák egyetemi rangjukat.

Ugyan a törvényjavaslat nem tartalmazza, de az EU 2020 stratégiának része, és elvárás az Európai Uniótól Magyarország irányába is, hogy az akkor 30-34 éves korosztálynak a 40 százaléka felsőoktatási végzettséggel rendelkezzen, tehát diplomás legyen. A bizottsági ülésen helyettes államtitkár úr elmondta, hogy Magyarország "csak" 30 százalékot céloz meg, hiszen ezt nem tudjuk elérni. De ez szintén egy olyan mennyiségi kritérium, ami egész egyszerűen nem teszi lehetővé azt, hogy a magyar felsőoktatás minősége emelkedjen.

És végül szeretnék szólni még két, a hallgatókat alapvetően érintő kérdésről. Az egyik a nyelvvizsga kérdése. Tudjuk nagyon jól, hogy nagyon sok olyan fiatal van, aki azért nem tudja megszerezni a diplomáját, mert az előírt nyelvvizsga-követelményeknek nem felel meg, azt egyelőre nem tudta a diploma megszerzésének idejére teljesíteni. De erre nem az a megoldás, hogy akkor már bemeneti követelménynek előírjuk a nyelvvizsgát, hogy felvételizni se tudjon az, akinek nincsen legalább egy C típusú középfokú nyelvvizsgája. Csak abban az esetben várhatjuk el azt, hogy egy hallgató vagy akár egy érettségiző nyelvvizsgát szerezzen, ha erre biztosítjuk a felsőoktatásban, illetve a közoktatásban a lehetőséget, hogy ingyenesen a közoktatás és a felsőoktatás keretei között megszerezze azt a nyelvtudást, azt a nyelvismeretet, amely szükséges ahhoz, hogy a diplomáját megszerezze.

Nem tehetjük meg azt, hogy olyan előírást, olyan kritériumot támasztunk, ami mellé nem rendeljük oda a képzést. Ezt nem tehetjük meg a hallgatókkal, tehát csak akkor követelhetjük meg a nyelvvizsgát, ami egyébként szerintem helyes, hogy megköveteljük, ha emellé a képzést is odatesszük.

A következő és egyben utolsó pont, amiről beszélek, az a hallgatói szerződések kérdése. Azzal az alapelvvel, amit az oktatási tárca megfogalmazott, hogy aki államilag finanszírozott képzésben vesz részt, az a közösséget szolgálja a tudásával és a közösségért, a magyarságért dolgozzon, azzal egyetértünk, de nem szabad a ló túlsó oldalára esni. Tehát a törvény ugyan nem tartalmazza ennek a részleteit, de szintén a tárca irányában már elfogyott a bizalmunk sajnos, tehát a hallgatói szerződéseket igenis konkrétan, törvényi szinten kellene szabályozni azért, hogy világos legyen mindenki számára, hogy milyen feltételekkel vállalja a felsőoktatásba kerülést. Ez nem világos ebben a törvényben, és ez is az oka az általam említetteken kívül, hogy nem tudjuk azt támogatni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 955 2011.11.30. 1:45  938-1084

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tudjuk jól mindannyian, hogy milyen gazdasági helyzetben van az ország, és úgy érzem, hogy az ellenzék részéről nem is a gazdasági számokat vitatjuk, illetve nem a forráskivonás tényét vitatjuk, hanem elsősorban én ott érzem hibásnak a kormányzat gondolkodását, hogy amikor nehéz gazdasági helyzetben vagyunk, akkor az oktatás az az ágazat, amelyből a forráskivonások ilyen mértékben megtörténnek. Ez nemcsak a felsőoktatásra igaz, hanem tudjuk jól, hogy a köznevelésre is és a szakképzésre is.

Nagyon sokszor felhozzák kormánypárti részről Finnország példáját, amely valóban egy nagyon sikeres oktatási rendszerrel és nagyon jó munkaerő-piaci mutatókkal is rendelkezik. De ehhez hozzá kell tenni azt, hogy Finnországban nemcsak úgy alakult ki ez a munkaerő-piaci helyzet, hanem ennek igenis a nagyon komoly finanszírozási háttere is megvolt, akkor is, amikor Finnországban nem volt ilyen jó a gazdasági helyzet.

Másrészt azt is hibásnak tartom, hogy azt mondjuk, hogy a hallgatóknak a hitel lehetőséget teremt. Valójában úgy gondolom, hogy a hitel fogolyként kezeli a diákokat, a hallgatókat. Amikor kikerülnek az egyetemről, már elképesztő mértékű hitellel kezdik el az életüket, ami fogolyként kezeli őket, és egyáltalán nem biztos, hogy egyáltalán munkához jutnak, tehát hogy el tudják kezdeni például a hitel visszafizetését, amiben akkor szintén segítséget kell kérniük. Tehát ez egy óriási visszafogó erő lehet. Úgy érzem, hogy a hitel nem jelent valódi lehetőséget a fiataloknak.

Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 997 2011.11.30. 1:57  938-1084

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. (Márton Attila: Ki vigyáz a gyerekre?) Cseresnyés Péternek az előző felszólalására szeretnék reagálni, aki azt mondta, hogy most is van államilag finanszírozott forma, és ez megmarad. Igen ám, csak a létszámot drasztikusan csökkentik, 54 ezerről 30 ezerre, amit azt jelenti, hogy jelenleg 24 ezer olyan hallgató van, akik most részt tudnak venni államilag finanszírozott képzési formában. De a későbbiekben ez nem lesz, tehát 24 ezren ki fognak esni ebből a lehetőségből, és ez nagyon fontos tényező. Persze örülhetünk annak, hogy megmarad ez az államilag finanszírozott forma, de azért a létszám nem mindegy, és itt a létszámon van a hangsúly, nyilvánvalóan, senki nem állította, hogy megszűnik az államilag finanszírozott képzési forma.

A másik pedig: Balla György képviselő úrra is szeretnék reagálni, aki azt mondta, hogy a felsőoktatásba való bekerülés csak gondoskodás kérdése. Nyilvánvalóan egyetértek azzal, hogy nagyon sokat számít a családi háttér, és a szülők nagyon sokat tudnak tenni azért, hogy növeljék a gyerekeik esélyeit, de a köznevelési törvénynek az általános vitájában éppen több fideszes képviselő szájából is elhangzott, még a vezérszónoki felszólalásban Pokorni elnök úr is és ha jól emlékszem, Révész Máriusz is említette, hogy Magyarországon sajnos a köznevelési rendszer a családok vagyoni hátterét nem is, hogy leküzdené, tehát a szegényebb gyerekeknek nem esélyt teremt, hanem sajnos visszahúzza őket. Az OECD-országok összehasonlításában is Magyarország majdnem az utolsó helyen van az esélyteremtés tekintetében.

Tehát nagyon is igaz az, hogy meghatározza a vagyoni háttér azt, hogy egy diáknak milyen a teljesítése már a köznevelésben is, és ebből kifolyólag a felsőoktatási tanulmányokra is ez kihat, és ez volt az, amit itt kifogásoltunk a felsőoktatási törvénytervezettel kapcsolatban is.

Köszönöm. (Szórványos taps a Jobbik soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 1079 2011.11.30. 9:12  938-1084

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Sajnos nem tudtam részt venni itt a személyemet is érintő vitán, ami kialakult, mert éppen a kislányomat kellett szoptatnom itt, az Országház egyik helyiségében, akire jelen pillanatban a férjem vigyáz, de a gyerekvigyázásba még be szokott segíteni egyébként mind a két nagymama is. Úgyhogy köszönöm a magánéletem iránt aggódó fideszes kijelentéseket, most már remélem, hogy akkor mindenki megnyugodott. Egyúttal köszönöm Márton Attila képviselő úr bocsánatkérését is.

Mindezek miatt felborítom a felszólalásom előre tervezett sorrendjét, és előreveszem azt a pontot, amelyet csak később szerettem volna elmondani, ez pedig a családbarát felsőoktatás kialakítása. Nemrégiben tartottunk egy vitanapot az Országgyűlésben a nők politikai, közéleti szerepvállalásáról, és ennek kapcsán a kormány álláspontját ismertetve is Soltész államtitkár úr is elmondta, hogy a nők kettős hivatását szeretné a kormányzat is elismerni és ennek megfelelő intézkedéseket tenni.

Úgy érzem, a felsőoktatásban is nagyon nagy szükség van arra, hogy elismerjük ezt a hivatást, hiszen a demográfiai mutatók is már a 30 évvel ezelőtti mutatókhoz képest azt mutatják, hogy ma a nők munkaerő-piaci szerepvállalása már nem kizárja a gyermekvállalást, hanem épphogy elősegíti, tehát a nők szeretnének igenis visszatérni a munkaerőpiacra. Ráadásul érdekünk is, hogy már a felsőoktatásban is elismerjük ezt a kettős hivatást, hiszen ha életkorban kitolódik a gyermekvállalás, az senkinek nem lehet az érdeke, tehát meg kell teremtenünk azt a lehetőséget, hogy felsőfokú tanulmányaik folytatása közben is már gyermeket vállaljanak a fiatalok, ahogy ennek részleteit egyébként Kopp Mária nagyon pontosan kidolgozta.

Szeretnék a hallgatókkal kapcsolatos bánásmódról is szólni, illetve a róluk kialakított képről, amit az oktatási államtitkárság, illetve a Fidesz képviselői az elmúlt időszakban megtettek elsősorban a fideszes médiában. A törvény előkészítése során másról sem hallottunk, csak hogy a hallgatók jogait szeretné megvonni az államtitkárság, vagy pedig a részvételi arányukat szeretné csökkenteni a szenátusban, és mindig csak arról volt szó, hogy miért van ezekre szükség, miért kell visszaszorítani a hallgatók beleszólását és jogait az őket érintő kérdésekbe. Úgy érzem, hogy ez egy helytelen irányvonal.

Nyilvánvalóan elismerjük azt, és mindannyian tudjuk, hogy igenis vannak olyan hallgatók, és ezt el kell mondani, akik visszaélnek azokkal a juttatásokkal, azokkal a lehetőségekkel, amelyek rendelkezésükre állnak a felsőoktatásban. De nem szabad abba a hibába esnünk, hogy őmiattuk, egyébként egy nagyon alacsony arányú hallgatói réteg miatt általánosítsunk, és az egész hallgatói társadalomról azt gondoljuk, hogy senki nem szeretne tanulni, és csak a lehetőségek kihasználására, illetve visszaélésre szakosodik úgymond.

A finanszírozás kérdéséről már nagyon sokat beszéltünk itt. Arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy a részösztöndíj megnevezést egy megtévesztő megnevezésnek tartom, hiszen a részösztöndíjas képzésben is azért, ha a családot, a hallgatót nézzük, a hangsúly igenis a térítésen van. Ha az állam viseli is a költségek, a képzési költségek felét, akkor is több százezer forintos tételekről beszélünk, amit a hallgatónak meg kell fizetnie, tehát sokkal jobb lenne a költségtérítéses képzés elnevezés megtartása.

Emellett a tanulmányi követelmények kapcsán van egy időbeli korlát, hogy két félévvel lépheti túl, legalább két félévvel lépheti túl a hallgató az előirányzott képzési időt. Ezt mindenképpen korrigálni kell a törvényben, ugyanis ez a paragrafus nem tartalmazza azt, ha önhibáján kívül történik meg a túllépés, míg a hallgatói jogviszony szüneteltetésénél ott van, hogy ha önhibáján kívül, az természetesen nem számít bele. Itt a megszűnés eredményezésénél ezt külön nem nevesíti a törvény.

Ezután a finanszírozásra kell rátérnem, és most nem arról szeretnék beszélni, hogy van-e pénz vagy nincs pénz, mert már gyakorlatilag többórás vita folyt itt kizárólag erről, hanem a finanszírozás mikéntjéről, a finanszírozás elveiről szeretnék beszélni.

Emlékezhetünk rá, hogy az egy évvel ezelőtti koncepcióban pontosan százalékosan meghatározta az államtitkárság azt, hogy milyen szempontok szerint, milyen arányban szeretné a felsőoktatás finanszírozását. Ebben a koncepcióban az szerepelt, hogy a finanszírozási elveket egészen új alapra helyezzük, tehát a minőséget nem szolgáló fejkvótaalapú finanszírozást nagyon kis mértékben, mindössze 25 százalékban tartotta volna meg az a koncepció a finanszírozás tekintetében. Majd ez már ebbe a törvénybe sem került bele, sőt emlékezhetünk, hogy a Hoffmann-Pokorni-paktum néven elhíresült dokumentumban már csak az szerepelt, hogy a fejkvótát ki kell egészíteni más finanszírozási formákkal és más alapú finanszírozási formákkal, de ebben a törvényben sajnos azt kell mondjuk, hogy titkolózik a kormányzat. Nem tudjuk, hogy pontosan milyen arányban, milyen alapon fogja finanszírozni a felsőoktatási intézményeket. Ez nemcsak azért probléma, mert homályban hagyja, hanem azért, mert egy hónap múlva hatályba szeretné helyezni a kormányzat ezt a törvényt úgy, hogy nem tudjuk a finanszírozás alapelveit.

Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársam a jogászképzés kapcsán beszélt erről a mesterszakra épülő mesterszakról, amit sokan új elemnek tartanak a törvényben, de nem az. 2010. december 23-án a szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosügyi és foglalkoztatási törvény kapcsán egy zárószavazás előtti módosító javaslattal Font Sándor képviselő úr kezdeményezte ennek a bevezetését, amit el is fogadott az Országgyűlés. Ez egy ékes példája annak a házszabálysértő gyakorlatnak, amit önök rendszeresen folytatnak a zárószavazás előtti módosító javaslatokkal kapcsolatban. (Font Sándor közbeszól.) Illetve a felsőoktatási törvény meg sem volt nyitva abban a törvényben, amiről ekkor szavazott az Országgyűlés.

Szólnom kell még arról, hogy mi a helyzet a pártokra és a pártokhoz kötődő ifjúsági szervezetekre vonatkozó szabályozással. A Jobbik úgy gondolja, hogy elég szigorú a törvény ezekkel kapcsolatban. Úgy látjuk, hogy mivel felsőoktatási tanulmányokat csak felnőtt választópolgárok folytathatnak, nem indokolt a pártoknak és a párthoz kötődő ifjúsági szervezeteknek az ennyire korlátozott jelenléte az egyetemeken. Itt felnőtt emberekről van szó, akik életének az egyetemi közösség nagyon fontos része, és nem tartjuk ördögtől valónak azt, hogy a pártok is vagy legalább a pártokhoz kötődő ifjúsági szervezetek is részt vehessenek ezeknek a közösségeknek az életében.

Erről egyébként néhány évvel ezelőtt Rétvári Bence jelenleg államtitkár úr, akkor az IKSZ elnöke is kiadott egy közleményt, amelyben a pártoknak és az ifjúsági szervezeteknek a nagyobb részvételét kívánta az egyetemeken. Ehhez képest most a KDNP-s államtitkár asszony, illetve a KDNP-s vezetésű oktatási államtitkárság által készített törvényben ez nem jelenik meg.

Nagyon nagy problémának tartom azt is, hogy a tehetséggondozás, a tudományos diákkörök és a szakkollégiumok megjelennek ugyan a törvényben, de ez alatt a cím alatt mindössze egyetlen paragrafus jelenik meg, és ez öt sor, ami ezekre a tevékenységekre, illetve intézményekre vonatkozik. A szakkollégiumok támogatását nagyon fontosnak tartotta a Jobbik. Tavaly és idén is költségvetési módosító javaslatot is nyújtottunk be annak érdekében, hogy növeljék a szakkollégiumok támogatását, amit tavaly el is fogadtak, és ennek köszönhetően egy emelt összeggel működhettek a szakkollégiumok. Ezt idén is megkíséreltük, de idén már nem nyert támogatást.

Összességében: ezek is, illetve a vezérszónoki felszólalásban kifejtettek azok a legproblémásabb pontok, amik miatt nem tudjuk ezt a törvényt támogatni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

(16.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 1094 2011.11.30. 2:04  1085-1136

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kapcsolódnék ahhoz a véleményhez, amely a tankötelezettség korhatárának leszállítását elhibázottnak tartja. Mi, jobbikos képviselők osztjuk ezt a véleményt. A 16. életév betöltésével szemben a 17. életév betöltését jelöltük meg a módosító javaslatunkban, azért, mert ez az a legkorábbi időpont, amikor lehetősége van valakinek szakképzettséget szerezni.

A törvény indokolása szerint 16 évre szállítja le a tankötelezettség felső határát. Ennek a legfőbb indoka az, hogy a kötött iskolarendszertől, a közismereti oktatástól elforduló, motiválatlan tanuló mielőbb átléphessen a munka világába. Úgy gondoljuk, egy olyan tanuló, aki 16 éves, és nyilvánvalóan semmilyen szakképzettséget nem tud megszerezni, ennek megfelelően csak olyan munkát fog tudni betölteni, amihez semmilyen szakképzettségre nincsen szükség, ami pedig nem fogja őt felemelni, ezért úgy gondoljuk, ez nem jelent megoldást azoknak a tanulóknak, akik motiválatlanok a tanulás iránt, ezért nem tudjuk támogatni a tankötelezettség korhatárának leszállítását.

Ehhez kapcsolódva beszélnék a 61. számú módosító javaslatunkról, amely az egész napos iskolára vonatkozik. Itt azt a mondatot szerettük volna, illetve szeretnénk megváltoztatni, amely úgy szól, hogy az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmenti az általános iskolában 16 óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól. Ezt szeretnénk úgy módosítani, hogy az igazgatónak legyen mérlegelési joga a tekintetben, hogy felmenti vagy felmentheti a tanulót, hiszen így egy személyben a szülő dönti el azt, hogy a tanuló köteles-e részt venni a 16 óra előtt tervezett foglalkozásokon. Ezt nem tartjuk szerencsésnek, az iskolaigazgatónak szeretnénk mérlegelési jogot adni e tekintetben.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 1100 2011.11.30. 2:09  1085-1136

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Kapcsolódva Gőgös képviselő úr felszólalásához, valóban elkeserítő helyzetben vannak a pedagógusok, ami a bérezést illeti, és ezen kíván segíteni több módosító javaslatunk is.

Az egyik az, amely a pedagógusi előmenetelhez kapcsolódó tudományos kutatáshoz igénybe vehető alkotói szabadságot illeti.

Ezt a törvény úgy határozza meg, hogy egy év fizetés nélküli szabadság áll rendelkezésére annak a pedagógusnak, aki ilyen tevékenységet végez. Mi szeretnénk ezt kibővíteni azzal, hogy emellett opcionális lehetőség legyen az, hogy hathavi fizetett szabadságra mehessen egy pedagógus, hiszen tudjuk nagyon jól, ilyen bérezési rendszer mellett nagyon kevesen vannak azok, akik megengedhetik maguknak, akár több évtizedes tanári, pedagógusi munkát követően, hogy egy évig fizetés nélküli szabadságon legyenek.

A pedagógus-életpályamodell kapcsán szeretném felhívni a figyelmüket még két módosító javaslatunkra. Az egyik az, amely a törvény szövegét úgy szeretné megváltoztatni, hogy a minősítési eljárásban, amelyet részletesen szabályoz a törvény, ha valamelyik pedagógusnak nem sikerül megfelelnie, akkor a törvény szerint a közléstől számított tizedik napon megszűnik a munkaviszony. Ezt egy túlzott szigorúságnak tartjuk, és úgy szeretnénk megváltoztatni, hogy rendes felmondással szűnjön meg, hiszen elképzelhető, hogy erre a minősítési eljárásra úgy kerül sor, hogy előtte több évig tanít egy pedagógus, és nem méltó az, akár akkor is, hogyha ezen a minősítési eljáráson nem felel meg, hogy már 10 nap múlva megszűnjön a munkaviszonya.

Végül az elnevezésről szeretnék szólni.

(17.40)

Azt, hogy az egyetemet elvégzett és gyakorlaton is részt vett és azt is teljesített pedagógusokat még akár négy évig gyakornoknak hívjuk, nem tartjuk elfogadhatónak. A törvény pedagógus-életpályamodell melléklete így hívja őket. Javasoljuk, hogy ez legyen a pedagógus I. fokozat.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 1110 2011.11.30. 4:18  1085-1136

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én is kapcsolódnék ahhoz a témához, amely az önkormányzatok és az állami fenntartású iskolák kérdését illeti. Túlzott szigorúságnak tartjuk azt - amelyre a 44. számú módosító javaslatunkat benyújtottuk -, amely úgy szeretné megváltoztatni a szabályozást, hogy a 2 ezer főt meg nem haladó lakosságszámú települések egyáltalán nem tarthatnak fenn köznevelési intézményt. Úgy érezzük, ez bizonyos esetekben természetesen indokolt lehet, hiszen a kistelepüléseken fő szabály szerint igenis nagyon nagy terhet ró a településekre az iskola vagy az óvoda fenntartása, és valóban megkérdőjelezhető, hogy magas színvonalú oktatást tudnak-e nyújtani ezek a települések.

Azonban akadnak olyan önkormányzatok, amelyek igen gazdagok, akár ha 2 ezer főt meg nem haladó lakosságszámúak is, mert például turizmusból igen sok bevétele van az önkormányzatnak, és úgy érezzük, hogy ha egy 2 ezer főt meg nem haladó település eleget tud tenni azoknak a feltételeknek, amelyeket az oktatásért felelős minisztérium előír, akkor nem szabad elvenni a jogot arra - csak azért, mert a lakosságszám nem éri el a 2 ezer főt -, hogy az iskolát fenntarthassák.

(17.50)

Természetesen a törvényben előírt kötelezettségeknek való megfelelést nem szeretnénk kétségbe vonni, tehát például a létszámra vonatkozóan, illetve arra, hogy a megfelelő színvonalú oktatást biztosítsák ezeken a településeken is.

Ehhez kapcsolódik az alternatív iskolák támogatása, illetve az, hogy a törvény szerint az alternatív iskolák működésével járó többletköltséghez központi költségvetési támogatás nem igényelhető. Mi ezt a "nem" szót szeretnénk kivenni, ezzel egy olyan lehetőséget teremtenénk meg, amely az alternatív iskolák számára igen fontos lehet, de a kormányzatra semmilyen kötelezettséget nem róna az, ha ezt a lehetőséget benne hagynánk a törvényben. Ha olyan gazdasági helyzet állna elő, amikor az oktatásra fordított összeg lehetővé teszi, hogy támogassuk az alternatív iskolák többletköltségeit, tehát nem általánosságban az alternatív iskolákat csak azért, mert alternatív tantervvel működnek, hanem a többletköltségeiket, akkor nem értjük, hogy miért van szükség erre a korlátozásra, illetve ezt nem szeretnénk kizárni.

A módosító javaslatainknak egy jó néhány darabja a diákok jogaival foglalkozik. Az Országos Diákjogi Tanács működtetését, illetve a miniszterrel történő szoros együttműködését szeretnénk a törvénybe iktatni. Úgy gondoljuk, nagyon fontos, hogy a legnagyobb számban érintettek, a diákok is megfelelő keretek között és megfelelő rendszerességgel kinyilváníthassák a véleményüket.

Emellett a diákoknak a kollégiumi ellátásával kapcsolatban is nyújtottunk be módosító javaslatokat, amelyek azt célozzák, hogy a kollégium munkarendje is alkalmazkodjon az iskola munkarendjéhez, természetesen év közben, a tanítási időszak alatt is, illetve a szakképzésben részt vevő diákoknak a szakmai gyakorlati képzéséhez. Tehát ezek nagyon fontos kiegészítések lennének - úgy érezzük - a törvényhez, és ezért nyújtottuk be őket, hogy összehangoljuk, megteremtsük a diákok ellátásában szerepet vállaló kollégiumok és iskolák között az összhangot.

Azt hiszem, minden képviselőcsoport, de így a Jobbik is beterjesztette azt, hogy a szülőknek és a diákoknak, valamint a pedagógusoknak a joga, hogy oktatási biztoshoz forduljanak, az ne kerüljön ki a törvényből. Ebben, úgy látom, hogy minden párt egyetért, és ennek nagyon örülünk. Úgyhogy ennek a módosító javaslatnak az elfogadásában reménykedünk.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik és az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
146 18 2011.12.02. 29:12  1-390

DÚRÓ DÓRA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem szeretném kerülgetni a forró kását, ez a választási törvény már önmagában egy választási csalás. Az előkészületek során persze megszokhattuk már a spekulációt és a manipulációt a Fidesz részéről, ezért engedjék meg, hogy a törvény előkészületeiről is ejtsek néhány szót.

Az első dolog, amit meg kell említenem, az Országos Választási Bizottság elfoglalása. A Fidesz a mandátumuk lejárta előtt már saját embereit ültette az Országos Választási Bizottságba, példátlan módon kizárólag saját embereivel töltötte fel a testületet. Nem mintha nem értettünk volna egyet azzal, hogy a régi bizottságnak mennie kell, és számos fenntartásunkat fogalmaztuk meg a bizottság régebbi tagjainak munkájával kapcsolatban, de azért az, hogy csak fideszes delegáltakból álljon, mégiscsak túlzás.

Az előkészületek során természetesen egy színjátékot is közbeiktattak: az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának albizottsága úgymond előkészítette a választási törvényt, de annak semmilyen következménye, semmilyen javaslata, semmilyen megegyezésre törekvő szándék nem történt ebben a bizottságban, ott is csak a Fidesz volt az, ami dominált.

Aztán az előkészületek harmadik eleme volt, amikor Lázár János frakcióvezető úr minden frakcióhoz intézett egy levelet, amelyben kérte, hogy az országgyűlési frakciók nyújtsák be saját koncepciójukat. A Jobbik is elkészítette saját koncepcióját, amit be is nyújtott a bizottságba. Lázár János ebben a szeptember elején küldött levelében azt írta a Jobbik frakcióvezetőjének, Vona Gábornak, hogy törekszenek arra, hogy egy arányosabb, a Jobbik által is kifogásoltnál arányosabb rendszert hozzanak létre. Nos, képviselőtársaim, ez a törekvésük nem sikerült.

A törvényjavaslat konkrétumaira rátérve el kell mondanom, hogy számos olyan elem van benne, amely egész egyszerűen nem logikus, sőt, a józan paraszti észnek ellentmond. Ez az egyéni és a listás mandátumok egymáshoz viszonyított aránya például. A határon túli magyarok csak listára szavazhatnak, a Jobbik ezzel egyetért. Mi tavaly májusban megfogalmaztuk ezt a javaslatot, és örülünk, hogy végül ez bekerült a törvénybe. Elmondhatjuk tehát azt, hogy több magyar állampolgár fog listára szavazni, mint ahányan egyéni választókerületi képviselőt választhatnak. Még egyszer mondom: ez önmagában logikus, hiszen az egyéni választókerületek Magyarország területét fedik le, tehát azt biztosítják, hogy Magyarország területén minden településnek, minden embernek legyen képviselete. Sajnos, nem minden magyar él Magyarországon, és a területi képviseletet egyelőre még legalábbis nem tudjuk megteremteni a határon túli magyaroknak, de az a tény, hogy többen szavaznak listára, mint ahányan egyéni választókerületi képviselőt választanak, azt vetítené előre, azt kellene előrevetítse, hogy több listás képviselő fogja képviselni a nagyobb számú választópolgárt, mint ahány egyéni választókerületi képviselő van, hiszen több a választópolgár. De ezt a logikát az önök választási törvénye nem követi, ezzel ellentétes, azt a logikát követi, hogy hiába szavaznak többen a listára, hiába lesz ilyen módon több választópolgárnak a szavazata egy listás képviselő mögött, mégis az egyéni választókerületek száma az, ami magasabb számban szerepel a törvényjavaslatban, a 199 fős parlamentben 106 főt választanának egyéni választókerületben. Korábban a Navracsics Tibor és néhány frakciótársuk által benyújtott törvényjavaslat egyébként 90 egyéni választókerületre tett javaslatot, követve azt a logikát, amit én is elmondtam; sokkal jobb lenne és logikusabb lenne, hogyha kevesebb lenne az egyéni választókerület az általam már eddig elmondottak miatt.

A nem logikus elemek mellett természetesen találunk benne számos olyan elemet, amely alapvető funkciótévesztést valósít meg. Az egyik ilyen az ajánlószelvények rendszere, amelynél, ha megengedik, egy kicsit elidőznék, hiszen van miről beszélni az elmúlt 20 év tapasztalatai alapján. De nem is kell az elmúlt 20 évre tekinteni, elég az elmúlt 2-3 évet figyelembe venni, hogy meglássuk, hogy az ajánlószelvény Magyarországon - ki kell mondanunk - már nem választójogi, hanem büntetőjogi kategória. Nem is tudom felsorolni, hogy az ajánlószelvényekkel hányféle csalás valósult meg csak az elmúlt 3 évben, hányféle csalás lehetséges, hányféle választási csalásra ad lehetőséget az ajánlószelvények rendszere. De mielőtt ennek konkrétumaira rátérnék, a funkciótévesztésre szeretném felhívni a figyelmet.

Hogyha alapvetően egy új választójogi törvényt alkotunk, akkor meg kell nézni az elmúlt 20 év tapasztalatait, és meg kell nézni, hogy az ajánlószelvények száma, rendszere milyen visszaélésekre, milyen nehézségekre adott lehetőséget. Mi lenne alapvetően az ajánlószelvény funkciója? Nyilvánvalón az, hogy a parlamentbe be nem jutó, de elindulni képes pártokat valamilyen módon rangsorolja, tehát egy korlátot szab annak, hogy ne tudjon mindenki elindulni, de - logikus módon - nem az lenne a funkciója, hogy a parlamentbe bejutást tegye nehézzé, hanem a választáson elindulásnak, csak a választáson elindulásnak a feltételeit kellene megszabnia.

Magyarországon mi a jelenlegi helyzet? Magyarországon nehezebb volt eddig összegyűjteni a 176 egyéni választókerületben az ajánlószelvényt, mint az Országgyűlésbe bekerülni. Ez egy alapvető funkciótévesztés. Az ajánlószelvénynek nem az a funkciója, hogy a parlamentbe bejutott és a választók akaratából parlamentbe bejutott pártok dolgát nehezítse, és igazságtalan módon a jelöltállításukat nehezítse, hanem az, hogy a be nem kerülő, de a választáson elindulni tudó pártokat valamilyen módon korlátok közé szorítsa. Ezen a funkciótévesztésen ez a törvény nem változtat.

Az 1500 ajánlószelvény megkövetelése egy egyéni választókerületben, mondhatjuk, hogy tovább súlyosbítja a helyzetet. Jelenleg a 176 egyéni választókerületben kell darabonként összegyűjteni 750 ajánlószelvényt. Az egy választókerületben megkövetelt ajánlószelvények számát a duplájára emeli a törvény, míg a választókerületek számát nem a felére csökkenti, így az aránytalanítás tovább növekszik. Azt mondhatjuk tehát, hogy ezt a funkciótévesztést nem megszünteti a Fidesz, hanem növeli.

(10.00)

Az LMP, emlékezhetünk, ha csak a 2010-es választásokra utalok vissza, nem tudta mind a 176 választókerületben összegyűjteni az ajánlószelvényt, sőt, épphogy tudott 20 megyei listát állítani. Nem az LMP ellen szeretnék beszélni, el kell fogadjuk, hogy a választók akaratából van itt az LMP, bármennyire is mi nem szeretnénk akár, hogy itt legyen (Derültség az LMP soraiban.), de az, hogy az ajánlószelvények funkciója ilyen elképesztő módon szabályozott a jelenlegi törvényben és lesz a következő törvényben is, igazságtalan.

Itt szeretném egy nagyon fontos dologra felhívni a figyelmet: ez, amit most elmondtam, a Jobbiknak nem érdeke. Nekünk nem érdekünk, hogy az LMP el tudjon indulni a választáson, és nekünk, a Jobbiknak nem jelent nehézséget az, hogy összeszedjünk akár 1500 ajánlószelvényt az új rendszerben sem. Nekünk van szervezettségünk, rengeteg alapszervezetünk, több mint tízezer tagunk, ezt meg tudjuk tenni. A legutóbb kiszivárgott információ szerint az LMP-nek 700 tagja sincsen, nekik bizony nehézséget okoz, de elmondtam, hogy ezt igazságtalannak tartom.

Nem értek egyet Kósa Lajos képviselő úrnak az előterjesztői expozéban elmondott szavaival sem, hogy két hét után már nem lehet ajánlószelvényeket gyűjteni. Ez nem igaz. Igenis a kisebb pártoknak két hét után is van lehetőségük, csak már az első hét után egyébként drasztikusan csökken a begyűjthető ajánlószelvények száma. De ez is miért van? Azért, mert rosszhiszemű joggyakorlatot folytatott a Fidesz.

A Fidesz szinte minden választókerületben a 750 ajánlószelvénynek a többszörösét összegyűjtötte, azért, hogy elgyűjtse a többi párt elől, hogy ne tudjanak elindulni a választásokon. Ez egy rosszhiszemű joggyakorlat, ezt nem lehet folytatni.

Rátérve a jelöltállítási csalások lehetőségeire, ha csak a 2009. januárban rendezett ferencvárosi időközi országgyűlési választásról beszélnénk, az európai parlamenti választásokról és a 2010-es országgyűlési választásokról, akkor ezeknek a fantasztikus csalási lehetőségeknek mindegyikével találkozunk. És ez nem 20 év, ez csak 2 év.

Az első lehetséges csalás nyilvánvalóan, hogy valakinek feltörjük a postaládáját és kilopjuk belőle az ajánlószelvényt, hiszen az ajánlószelvénnyel együtt postázott választási értesítőn minden olyan adat szerepel, amelyet az ajánlószelvényre rá kell írni, tehát ha valaki ezt a borítékot megszerzi, akkor már egy ajánlást meg tudott szerezni. Tudjuk nagyon jól, hogy országos egyéni választókerületi bizottságokhoz számos bejelentés érkezik a postaláda feltöréséről. Ez megengedhetetlen.

Ráadásul emellett a választók zaklatása is, nemcsak a postaláda feltörése, hanem az, hogy egy nap öten-tízen becsöngetnek hozzájuk és az ajánlószelvényüket kérik. Ajánlószelvény-gyűjtési tapasztalataim során nemegyszer találkoztam olyan kiírással - sajnos erre kényszerülnek a választópolgárok -, hogy a saját ajtójukra ki kell írniuk, hogy az ajánlószelvényüket már leadták, ezért ez ügyben ne keressék őket, ne kopogjanak be hozzájuk. Ezt a gyakorlatot is meg kell szüntetni.

A következő csalási lehetőség a fénymásolás. A jelenleg hatályos választójogi törvény szerint csak az eredeti szelvényen leadott ajánlás az érvényes. Ehhez képest rengeteg fénymásolt ajánlószelvénnyel találkoztunk mind a ferencvárosi időközi országgyűlési választásokon, mind pedig az európai parlamenti választások kapcsán. Nem megengedhető, hogy fénymásolt ajánlószelvényekkel dolgozzanak egyes pártok, ezért már természetesen igyekezett az Országos Választási Bizottság a fénymásolást nehezítő jeleket tenni az ajánlószelvényekre.

A következő választási csalási lehetőség, amivel a Fidesz élt a ferencvárosi időközi országgyűlési választáson, politikai maffiaszerűen átjátssza más, egyébként halott pártoknak az ajánlószelvényeket, ahogy a MIÉP-pel tette ezt a 2009-es ferencvárosi választásokon. Akkor több választópolgár írásban nyilatkozott később, hogy ő a Fideszre adta le az ajánlószelvényét, volt, aki személyesen a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltjének a kezébe adta az ajánlószelvényét, és a választási bizottságban az ő ajánlása a MIÉP-es jelöltet támogatta. Egyértelmű, hogy a riválisok abban az esetben a Jobbik gyengítésére használták fel ezt a csalási formát.

A végére hagytam azt, amiről a legtöbbet szeretnék beszélni és a legsúlyosabbnak tartom, a legsúlyosabb következményekkel jár: az adatrögzítés, illetve a jogosulatlan adatkezelés. Erről szeretném idézni K. Gábort, a Fidesz pártigazgatóját (Derültség az LMP padsoraiból.), aki a pécsi időközi választáson elmondta, hogy hogyan történik a Fideszben ez a jogosulatlan adatkezelés. Érdemes itt egy kicsit tovább időznöm, úgyhogy egy kicsit hosszabb idézetet fogok felolvasni. Úgy kezdi egyébként Kubatov Gábor, hogy: akkor elérkeztünk az ügy lényegéhez. Én is így gondolom. "Régen csináltunk egy ilyen kampányt, hogy egy sötétben, az erdőben, belőttünk egy sörétes puskával, és reggel világosra összeszedtük a vadakat. Nem tudtuk, hol vannak a választóink. Csináltunk egy nagy kampányt, és aztán utána elment, aki elment. A pécsi választásoknál mind a 36 500 embert személyesen ismertük. Tehát aki ott volt, azt mindegyiket személyesen ismertük. Mindegyikről tudtuk hogy hívják, hogy hány esztendős, hogy milyen erős támogatók, mi a telefonszáma, mi a mobilszáma, mi az e-mail címe, és ezt szerintem nem is lehet másképp csinálni. Tehát a pécsi kampányban feleennyi anyagunk van kint az utcán, de ha csak ezt a munkát elvégezzük, akkor is megnyertük volna a választást. Mi a legnyugodtabban ültünk ott a Bánki Erikkel, Bánki Erik azt monda: Gábor, 38 000 szavazatom lesz. 36 500 lett. Tehát 1500, most nem tudom, százalékos arányban nagyon kicsi az eltérés, tehát pontosan meg tudtuk mondani, hogy hányan mentek el szavazni. A 38 000 emberből 22 000 emberhez tudtunk telefonszámot." Itt egy szünet következik, és folytatom az idézetet: "Ráadásul ismertünk minden 15 000 olyan embert a városban - ennyi szavazatot kaptak a többiek -, akik Páva Zsoltot elutasították. Tehát azt állítom - mondja Kubatov Gábor -, hogy név szerint ismertünk minden olyan embert, aki elment szavazni és nem Páva Zsoltra szavazott. Tehát név szerint ismertünk 15 000 olyan embert. Tehát meg tudom mondani a városban, hogy kik azok a komcsik, akik egyébként elmentek szavazni, és nem a Pávát és nem a Fideszt támogatták."

Emlékezhetünk egy másik Kubatov-beszédre is, illetve ugyanennek a beszédnek egy másik részére, amely a ferencvárosi Zombory Miklósnak a választási kampányban folytatott tevékenységére vonatkozik, amikor ugyanis elmondja Kubatov Gábor - hallhatóan nagyon nagy élvezettel beszél ezekről a dolgokról -, hogy Zombory Miklós beülteti a szavazókörökbe, a választási bizottságokba az egész családját, Kubatov Gábor külön kiemeli, hogy még a nagynénjét is, és ők délután kiüzennek a választójogi névjegyzék alapján, hogy kik azok, akik még nem mentek el szavazni, és hogy Zombory Miklós beül a Skodájába, ezt is elmondta Kubatov Gábor, és elmegy azokra a lakásokra, mert hát ugye mindenhova van kulcsa egy jó képviselőnek, és elviszi azokat az embereket, akik a nyilvántartásuk szerint Fidesz-támogatók, de még nem voltak szavazni.

Ennek a botránynak a kirobbanása után a Fidesz eléggé zavarba jött. Emlékezhetünk Kósa Lajosnak az ATV-s tévészereplésére, amely talán minden idők legkínosabb fideszes tévészereplése volt, de ennél súlyosabb dolog is történt a Fidesszel, ugyanis hamisítottak egy hangfelvételt. Erre a válasza a Fidesznek nem az volt, hogy bocsánatot kérnek, leváltják a pártigazgatót, és az országos elnökség - amelynek egyébként a tudtával zajlik ez a törvénytelenség - befejezi ennek a használatát, hanem hamisítottak egy felvételt, amelyen arról beszélnek, hogy az MSZP ugyanezt folytatta a 2002-es választásokon. Nem mintha sajnálnám az MSZP-t, de hát azért hangfelvételt hamisítani a kormányzó párt részéről mégiscsak felháborító. Kiderült a hangfelvételnek a különböző programokkal történő eredetire visszaállítása után, hogy egy K. Tibor nevű férfi beszél rajta, aki a Fidesz aktivistája.

Az ajánlószelvényekről tehát ennyit, a Jobbik ezek alapján talán nem meglepő, hogy el szeretné törölni ezt a rendszert, ez egy büntetőjogi kategória, semmi keresnivalója a magyar választójogban.

A következő funkciótévesztés, amiről beszélni szeretnék, talán ehhez hasonlóan felháborító dolog, a töredékszavazatok rendszere.

(10.10)

Alapvetően a töredékszavazatnak mi a funkciója? Az, hogy a mandátumot nem eredményező szavazatok azokat a pártokat kompenzálják, amelyek nem szereznek mandátumot. Nem a túlkompenzáció a feladata, hanem a kompenzáció, ezt a két dolgot nem érdemes összekeverni. Ha valaki egy választókerületben mandátumot szerez, az nem megengedhető, hogy utána még őt kompenzáljuk. Hát ez milyen dolog?! A kompenzáció nem ezt jelenti, ez túlkompenzáció, ez nem az arányosság irányába hat és elfogadhatatlan. Emlékezhetünk, hogy az önkormányzati választási rendszerrel kapcsolatos törvényükben is beterjesztették ezt a túlkompenzációt, amit aztán visszavontak, illetve kikerült a törvényből. Nagyon remélem, hogy ez ezzel is meg fog történni. A töredékszavazat a mandátumszerzés pótlására van; nem arra van, hogy aki mandátumot szerez, még azt kompenzáljuk. Azokat kell kompenzálni, akik nem szereznek mandátumot.

De a legdurvább választási csalás a választókerületek határának a meghúzásával történik, itt is elidőznék egy kicsit. Azt hittem itt az előterjesztői expozét követve, hogy Kósa Lajos lehazudja a csillagot is az égről. Már önmagában az a tény felháborító, hogy egy párt az, amely egyéni képviselői indítványban meghatározza a választókerületek határait. Ez a demokráciákban nem így működik, nem egy párt az, amelyik meghatározza, a sportban sem úgy működik, hogy az egyik csapat megrajzolja, hogy hol van a kapu, és magának sokkal kisebb kaput rajzol, mint az ellenfélnek. Ez nem így működik, ez nem a pártok feladata, ez is egy alapvető funkciótévesztés. Hogy lehet az, hogy egy párt az, amelyik meghatározza a választókerületek határait, ráadásul egy kétharmados törvényben?! Ez nem más, mint nyílt spekuláció és manipuláció.

Ha végignézzük ezeket a választókerületeket, akkor erre mindenki rájön. Konkrét példákkal szeretném megvilágítani azt, hogy milyen spekulációk történtek a választókerületek határainak meghúzásakor. Van olyan Heves megyei település, amelyet odacsatoltak egy választókerülethez, amelyből nem is vezet út a választókerületbe, nem vezet út. Ebből a településből két út vezet ki, de egyik sem a saját választókerületébe vezet, tehát van olyan település, amelyből úgy lehet csak eljutni a választókerületbe, hogy átmegyünk egy másik választókerületbe, és onnan kerülő úton visszamegyünk abba a választókerületbe, ahová tartozik. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Ez nem megengedhető, ez nem veszi figyelembe a földrajzi határokat.

De talán a legszembetűnőbb és legszemléletesebb példa Pécs városának a kettévágása, vagy azt is mondhatnám, hogy Pécs városa most megéli Trianont. Pécs városát úgy vágták ketté, hogy a két széle egy választókerület, a közepe meg egy másik. Hát Pécs városa nem így alkot egységet, hogy két oldala egy egység, a közepe pedig egy másik. Hogy lehet így meghúzni a választókerületet?! Nem értem. Ez nyilvánvaló spekuláció, ez nem a földrajzi határokat veszi figyelembe, nem azt szolgálja, hogy objektív választókerületek szülessenek.

Aztán a Szigetvár központú választókerületben pedig az történik meg, hogy 174 település tartozik egy választókerülethez. Ha komolyan vesszük azt, hogy egy egyéni választókerületi képviselő képviseli az ő körzetébe tartozó polgárokat, akkor nyilvánvalóan - legalábbis a jobbikosoknak nyilvánvaló - az a szándéka, hogy ellátogat legalább a kampányban, de a négy év során rendszeresen azokra a településekre, amelyeknek a polgárait képviseli. Ez hogyan kivitelezhető 174 település esetében? Nyilvánvalóan sehogy. Nyilvánvalóan sehogy!

Aztán Budapesten találunk olyan választókerületet, amely magában foglalja a Dunát. A Duna sem egy választókerületi határ, ez megint nem a földrajzi határokhoz illeszkedik. Ez olyan, mint amikor kiosztják a parasztnak a földet, hogy tessék, itt van, paraszt, a földed, de négy részletben műveljed. Ezt nem lehet, nem lehet ilyet csinálni, ez nyilvánvalóan spekuláció a választókerületek határaival.

Számos alkalommal éri az az igaztalan vád a Jobbikot, hogy nem fogalmazunk meg alternatív javaslatot, ezért a rendelkezésemre álló hátralévő időben a Jobbik javaslatait szeretném önök elé tárni. (Kontur Pál: Na végre!) Egyrészt már a koncepciónkban is olvashatták, hogy a német rendszer meghonosítását szeretnénk Magyarországon bevezetni, amely az egyéni választókerületek megtartásával eredményez arányos képviseletet, ugyanis ez a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást, ahogy ez Németországban is működik.

Az egyéni választókerületek kapcsán választói elvárás, hogy legyen egyéni választókerületi ága is a választási rendszernek. Ezt tudomásul vesszük és támogatjuk, azonban látnunk kell, hogy a XXI. században az egyéni választókerületekben is sokkal inkább döntő az, hogy az adott jelölt milyen párt színeiben indul el, mint az, hogy milyenek a személyes kvalitásai.

Zala megye egyik választókerületét szeretném példaként felhozni, ahol Pintér László képviselő úr szerzett mandátumot 2010-ben: fideszesként indult el, és 53 százalékot kapott; amikor ugyanő, Pintér László képviselő úr kisgazda színekben indult el 2002-ben, akkor 3 százalékot sem kapott. Tehát láthatjuk, hogy ez az 50 százalékos különbség - a képviselő úr személye változatlan - a pártnak köszönhető. Az egyéni választókerületekben is igenis sokkal nagyobb mértékben a pártszín az, ami meghatározó, mint az egyéni kvalitások. Tehát a személynek már nincsen olyan nagy jelentősége, mint korábban egyébként a XX. század elején volt.

A Jobbik az egyfordulós választási rendszert támogatja, ennek előnyeiről számos felszólalás elhangzott. Még azt tenném hozzá, hogy világos képviseletet teremt, világos lesz a pártok szövetségkötése, nem fognak tudni a két forduló között olyan szövetségeket kötni, amelyekről korábban nem volt szó.

Említettem, hogy a német rendszer meghonosítása arányos képviseletet jelent, és emellett, azt hiszem, egy demokratának el kell köteleznie magát. Ha azt mondjuk, hogy demokraták vagyunk - márpedig itt mindenki hatalmas demokrata -, akkor az első számú dolog, amit figyelembe kell vennünk, az a választói akarat: olyan összetételű Országgyűlést kell teremteni a választásokat követően, amely leghűebben tükrözi a választói akaratot.

Magyarországon ezzel szemben szokták hozni érvként a kormányozhatóság követelményeit. Ha szintén megnézzük Magyarországon az elmúlt húsz év tapasztalatait - ahogy az ajánlószelvények gyűjtése kapcsán már említettem -, nem volt még probléma azzal, hogy a választási eredmény alapján létrejött parlamenti összetételben ne tudott volna világos kormánytöbbség kialakulni, sőt, kétszer is előfordult, hogy a torz választási rendszernek köszönhetően kétharmados felhatalmazást kapott jelen esetben a Fidesz, 1994-ben pedig az MSZP-SZDSZ-kormány. A kormányozhatóság tehát nem volt probléma a választási eredmények alapján Magyarországon, az arányosság, inkább az aránytalanság sokkal inkább probléma.

Azért is van szükség egyébként az arányos képviseletre, mert láthatjuk azt, hogy a választási rendszerben a belépésnek magas a költsége - hogy egy politológiai fogalommal is éljek -, nehéz a belépés, nehezen jelennek meg új pártok, tehát nincsen innováció az elmúlt húsz év politikájában. Olyan mértékű társadalmi felháborodásra volt szükség, ami 2010-ben jellemezte Magyarországot, hogy új pártok meg tudjanak jelenni, be tudjanak kerülni az Országgyűlésbe, és egy egészen új arcot hozzanak be az Országgyűlésbe. Az LMP-t itt korábban egy kicsit szidtam, most azért szeretném elismerni, hogy az LMP is - elismerem az érdemeiket - igenis egy új hangot hozott be, de azért úgy gondolom, hogy az igazán újdonságot, az igazi innovációt a Jobbik hozta be az Országgyűlésbe. (Taps a Jobbik soraiban.)

A Jobbik a parlamenti küszöbnek is - éppen ezért, mert a bejutás költsége ilyen magas - a 4 százalékra csökkentését szeretné javasolni. Nagyon fontos lenne az általam előbb említettek miatt is, hogy a bejutás költségét csökkentsük. Ismét felhívom a figyelmüket, ez megint egy olyan elem, ami a Jobbiknak nem érdeke, mégis javasoljuk. A Jobbiknak nem érdeke az, hogy több párt jusson be az Országgyűlésbe, több pártnak kelljen a mandátumokon osztozni, sőt, inkább az lenne az érdekünk, hogy minél több legyen az elveszett szavazat, hiszen a Jobbiknak már nyilvánvalóan nem jelent problémát a küszöbnek a megugrása, a közvélemény-kutatások szerint a 20 százalékot is elhagyta a Jobbik támogatása, tehát nekünk aztán édes mindegy lenne, hogy 4 vagy 5 százalék a küszöb.

(10.20)

Szeretném felhívni egy olyan új elemre a figyelmüket, amit szintén a Jobbik javasol, de liberális, szocialista körökben elég éles elutasításra talált: mégpedig arra, hogy a választójogot kössük alapfokú iskolai végzettséghez. Úgy gondoljuk, hogy a választáson való részvétel, a választójog gyakorlása fontos, felelős döntést igényel. Felelős döntést nem tud meghozni olyan ember, aki az alapfokú iskolai végzettséget sem tudja teljesíteni.

Épp a héten volt a köznevelési törvény vitája, amelyben beszéltünk arról, hogy még az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők között is számos funkcionális analfabéta van, tehát úgy érzem, hogy nagyon fontos és indokolt lenne alapfokú iskolai végzettséghez kötni Magyarországon a választójogot.

Összességében azt tudom elmondani erről a törvényről, hogy láthatóan ezt Fidesz a saját magára szabta. De minket, jobbikosokat kemény fából faragtak: ha kidobnak az ajtón, mi bemegyünk az ablakon, és a saját pályájukon is le fogjuk győzni önöket.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 154 2011.12.06. 3:50  23-203

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Alfa Szövetség nevű szervezet támogatására benyújtott módosító javaslatomra szeretném felhívni a figyelmet. A kiemelten közhasznú minősítésű, országosan működő Alfa Szövetség az alkotmányosan már korábban is életvédelemre kötelezett magyar állam céljait és feladatát átérezve több mint 15 éve rendületlenül szolgálja egy termékeny és gondoskodó anyaország eszményét, túlnyomórészt nőkből álló önkénteseivel.

A közösségi terhesgondozás és a korai gyermekvédelem mások által kevésbé művelt szakterületén az Alfa Szövetség modell értékű tevékenységet végez. Életutakat mutat egy nemzeti sorskérdés, a sokféleképpen terhes, a saját állapotukat tehát korántsem várandós vagy áldott állapotnak érző anyák válsághelyzetének enyhítése, a magzati életkorú gyermekek elleni társadalmi bűnbakképzés csökkentése és az újszülöttgyilkosságok megelőzése érdekében.

Működésük csaknem másfél évtizede alatt 41 593 esetet kezeltek. 402 gondozottjuk elkerülte az abortuszt, azaz a magzati életkorú gyermekek életének kioltását. A válságukból kisegített nőkből az életútját választó, gyermeküket szeretettel dajkáló édesanyák lettek. 422 esetben sikerült megőrizniük olyan családok egységét, ahol az eredetileg gyermekük örökbeadását fontolgató gondviselők közreműködésével mégis a gyermek családban tartása és nem az örökbeadás mellett döntöttek. 432, titkolt terhességet viselő nő sorsán tudtak segíteni úgy, hogy nem kívánt gyermeküket egészségügyi intézményben, s nem pedig önmagukat és gyermeküket is fenyegető magányban szülték meg. Mivel ezekben az esetekben az újszülöttgyilkosság veszélye is megelőzhető volt, e munkájuk eredményeként az utóbbi években országosan is csökkent ennek a tragikus bűncselekménynek a számaránya.

2598 válságterhes és kisgyermekes szülőt helyeztek el az ország különböző állami vagy egyházi anya-, gyermekotthonaiban, hiszen a megelőzés eszköztárához tartozik a kismamaotthoni, illetve anyaotthoni elhelyezés is. 3847 szegény család számára állítottak össze gyermekruházati és gyermekápolási cikkekből, pelenkából, babakocsiból, babaágyból és hasonlókból álló segélyküldeményeket. 362 esetben részt vettek a törvényes feltételeknek megfelelő, főként az úgynevezett nyílt örökbefogadás előkészítésében.

Az alfások velünk együtt egy olyan termékeny és gondoskodó anyaországot szeretnének, amelyben minél kevesebb magzat, gyermek és szülő válik áldozattá és hull a családon belüli erőszak pokoli bugyraiba.

(11.30)

Ha a szomszédos, 5,3 millió lakossal büszkélkedő Szlovákiában évi 33 millió forint nagyságrendben kaphat támogatást egy velük hasonló célokért küzdő civil szervezet, a Fórum života, akkor az új, húsvéti alkotmány életvédő rendelkezéseinek jegyében nem megalapozatlan vagy túlzott egy olyan költségvetési támogatás iránti igény, amelyet a mára már 10 milliós lélekszám alá csökkent Magyarország földi alkotmánya és az egyetemes természettörvény rendje alapján egyaránt kiérdemel ez a hősiesen dolgozó, a testi és lelki termékenységet közjóként értelmező és védő szervezet, mely eddig mindenféle állami támogatás nélkül végezte misszióját.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
149 96 2011.12.07. 7:54  3-127

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Eredetileg nem terveztem, hogy ebben a MAB-vitában részt fogok venni, de szeretném megerősíteni Szávay István képviselőtársam érvelését. Nemcsak a MAB vonatkozásában, hanem általánosságban a törvény kapcsán és konkrétan a 358., 359. ajánlási pontokhoz szeretnék hozzászólni elsőként, amelyek a hallgatók részvételét, illetve a hallgatói önkormányzat jogainak csorbulását szeretné kiküszöbölni.

Az egész törvényjavaslatra és az előkészítés során is jellemző volt sajnos az a hozzáállás a kormányzat részéről, ami a hallgatókat egy igazságtalan megbélyegzéssel illette, miszerint szinte minden hallgató csak bűnöző, aki visszaél a különböző juttatásokkal, és egyébként csak szeretné kijátszani a szabályokat. Nagyon sok ilyen kormányzati nyilatkozatot hallhattunk. Ezek ellen tiltakozunk ezekben a jobbikos módosító javaslatokban is, illetve hallhatták Szávay István képviselőtársamat is.

Úgy gondoljuk, hogy mind a hallgatói önkormányzatokat, mind a hallgatókat, a hallgatók csoportját indokolatlan módon szorítja korlátok közé, illetve indokolatlanul vesz el tőlük jogokat a törvényjavaslat. Azt a módosító javaslatot nyújtottuk be például, hogy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája véleményt nyilváníthat és javaslatot tehet a felsőoktatást érintő bármely kérdésben. Ezt nem támogatták a bizottságok, amit egész egyszerűen nem értek, nem értünk, hiszen a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája az, amely intézményesen képviseli a hallgatókat, ezért nagyon fontos lenne, hogy azoknak a képviselői, akiket a legnagyobb számban érint a felsőoktatás kérdése - a hallgatókról van szó -, ők véleményt nyilváníthassanak, javaslatot tehessenek. Ezt sajnos nem támogatta a kormányzat.

De az egyetértés beszerzését például az szmsz-szel kapcsolatban szintén nem támogatták, pedig az érintettekről van szó. Tehát nem arról van szó, hogy olyan emberek képviselőinek az egyetértését szeretnénk beszerezni, akiket nem érint a törvény, hanem még egyszer mondom, legnagyobb számban, leginkább őket érinti például egy szmsz, ami rájuk is vonatkozik. Szeretnénk, ha megfontolná a kormányzat, hogy támogassa ezeket a javaslatokat, hiszen a hallgatók nélkül, a hallgatók részvétele nélkül, úgy gondoljuk, nem lehet olyan körültekintő szabályzatokat megalkotni, mint amit az ő részvételükkel lehetne. Ez igaz egyébként a MAB-ra is, ezért tartjuk szükségesnek, hogy a hallgatók egy delegáltja is részt vehessen a MAB működésében.

Rátérve a következő javaslatcsomagunkra, azokról a javaslatokról szeretnék beszélni, amelyek a minőség irányába hatnának, amely a kormányzat részéről is gyakran elhangzó érv és célkitűzés, hogy a felsőoktatás minőségét emeljük. Az egyik ilyen a hallgatók óraszámának a korlátozása. Tudjuk, hogy félévente 30 kredit az, amit előirányoznak, hogy azt kell teljesíteniük a hallgatóknak, és e fölött csak 10 százalékot engedélyezne a törvény. Ez egy indokolatlan korlátozás.

Általában nem szoktam szeretni, amikor saját példával jönnek elő képviselők, de Farkas Gergely képviselőtársam is megtette, én is megteszem. Az én egyetememen a nyelvtanulásért például 4 kreditet kaptunk. Ha a 30 kreditet teljesíti az ember és egy nyelvet szeretne tanulni, az máris túllépi ezt a korlátozást, úgyhogy ez teljesen indokolatlan.

Nyilvánvalóan lehet mellette érvelni. Például azt szokták felhozni, hogy esetleg, ha több kredit felvételét engedélyezzük, akkor elveszik néhányan a képzés lehetőségét másoktól, akiknek így a szűkös férőhely miatt nem jut annyi óraszám, nem tudják úgy képezni magukat, de a tárgyfelvételi jelentkezéseknél, vizsgajelentkezéseknél egyszerű informatikai beállítás kérdése az, hogy milyen korlátot szab meg maga az intézmény. Így lehetővé lehet tenni azt, hogy akár mondjuk, 33 kreditig engedélyezzük a tárgyfelvételt, és a rendszer blokkolja azt, aki 33 kreditet felvett, és ő később jelentkezhet a még üresen álló helyekre. Így ki tudjuk küszöbölni azt, hogy elvenné esetleg kevés diák azoktól a helyet, akik még szeretnének feljelentkezni. Tehát ezt az érvet egyáltalán nem érzem erősnek.

A másik ilyen kérdés, amiről már itt többször is szó esett a vitában, a nyelvvizsga kérdése. Alapvető kérdésként azt kell feltennünk, hogy elvárható-e és megköveteljük-e azt, hogy egy diplomás ember egy középfokú komplex nyelvvizsgával rendelkezzen. A törvényjavaslatban az előterjesztő azt terjesztette be, hogy ezt nemhogy egy diplomástól követeljük meg, hanem már egy érettségizett embertől. Tehát a felsőoktatásba való bejutás feltétele az, hogy államilag elismert C típusú középfokú nyelvvizsgája legyen valakinek.

A bizottsági módosító javaslat alapján ezt nem is követeljük meg már a diploma feltételéül sem, hanem, ha kivárja ezt a bizonyos három évet a hallgató, akkor megkapja a diplomáját nyelvvizsga nélkül is. Ez önök szerint a minőség irányába hat-e? Ez a legfontosabb kérdés. Ez nem a minőség irányába hat. Természetesen azt hozzá kell tenni, hogy akkor követelhetjük meg akár egy diplomás embertől is a nyelvvizsga meglétét, ha ehhez a megfelelő képzést is biztosítja a felsőoktatási intézmény, illetve már a köznevelési intézmények.

Nagyon nagyra törő terveket hallhattunk államtitkár asszonytól, hogy két vagy három nyelvet is akár már a középiskolában elsajátíthatnak a diákok. Ha ilyen tervek vannak, akkor ehhez az igazodna logikusan, hogy a diploma megszerzésének feltétele a nyelvvizsga. Ha ehhez a képzést biztosítjuk, akkor ezzel semmi probléma nincs. Itt egyébként nemcsak a nyelvvizsgáról, hanem a nyelvtudásról van elsősorban szó. Tehát azt kell megkövetelni, hogy egy diplomázott ember valamilyen nyelvtudással igenis rendelkezzen. Európai összehasonlításban egyébként e tekintetben is sajnos az országok rangsorának végén kullog Magyarország.

Utolsóként szeretnék kitérni arra, amit már az általános vitában is sérelmeztem, és módosító javaslatokkal kívánjuk orvosolni, ez a szenátus és a rektor viszonya, illetve jogai. Az általános vitában is elmondtam, hogy a rektorhoz csoportosítanak át számos jogosítványt, illetve hogy nem egyértelmű a törvény a tekintetben, hogy a rektort a szenátus választja, vagy pedig a fenntartó nevezi ki. A 12. § (1) bekezdésének d) pontjában az áll, hogy a szenátus csak rangsorolja a rektorjelöltek személyére érkezett pályázatokat, és azt elküldi a fenntartónak. Mi ide szerettük volna beszúrni azt, hogy a szenátus tagjainak többségével dönt a rektorjelölt személyéről, hiszen a 37. § (4) bekezdésében pedig az van, hogy a szenátus dönt a rektorjelölt személyéről. Tehát ott egyetlenegy rektorjelöltről van szó, a rektorjelölt személyéről dönt a szenátus, míg a 12. §-ban csak az áll, hogy rangsorolja a beérkezett pályázatokat.

Ezért szerettük volna ezt a 37. §-nak megfelelően, tehát a szenátus döntési jogosítványát meghagyva módosítani, de ezt sem támogatták. Kérem, hogy tegyék egyértelművé a törvényt e tekintetben is, hiszen jelenleg ez nem egyértelmű.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki oldalon.)

(10.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
149 100 2011.12.07. 0:57  3-127

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Olvastam a bizottsági módosító javaslatot, és értem, hogy miről szól. Az ellen sem szeretnék ágálni, hogy kizárjuk például az eszperantó nyelvet azok közül a nyelvvizsga-lehetőségek, nyelvek közül, amelyeket elfogadnak az intézmények. Természetesen az eszperantó az egy kiskapu ebben a rendszerben - ahogy sok más nyelv is egyébként -, és nagyon jól tudom, hogy hogyan élnek ezekkel a kiskapukkal különböző hallgatók.

Ez a rendszer nyilvánvalóan rossz, de akkor nem az a megoldás, hogy eleve nem is követeljük meg a nyelvvizsgát, hanem sokkal inkább az lenne a megoldás, hogy használható, nemzetközileg elismert nyelvekből, a tudományterülethez kapcsolódó és esetleg a tudományterület szakirodalmát nagy részben kitevő nyelvekből követeljük meg a nyelvvizsgát, ugyanis ez hat a minőség irányába, nem az, hogy akkor még eszperantóból sem kell nyelvvizsgát tenni.

Köszönöm. (Dr. Pósán László: Tessék még egyszer elolvasni a módosítót!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
149 154 2011.12.07. 1:24  147-271

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Salamon képviselő úr talán nem olvasta el elég figyelmesen a javaslatunkat. Mi azt írtuk le, hogy az eseti bizottság javaslatot tesz az ajánlószelvényes jelöltállítási rendszer kiváltására és a választókerületek határaira vonatkozóan, és ezt fogja az Országgyűlés elfogadni. Az, hogy működésképtelennek gondolnak egy ilyen eseti bizottságot, a nemzeti együttműködés rendszerét minősíti. Már eleve úgy gondolják, ha létrehozunk egy bizottságot, akkor abban semmiféle megegyezés nem jöhet létre. Ezt vissza kell utasítanom! Mi természetesen úgy gondoljuk, hogy ez lenne az a mód, ahogyan ezt a rendszert kezelni kellene, és sokkal jobb lenne, mint az, hogy egy párt, jelen esetben a Fidesz, szabja meg a teljes választókerületi határokat, olyan elképesztő térképeket rajzolva, mint például Pécs városával kapcsolatban.

Abban egyetértek, hogy az egész választási rendszer átalakítására vonatkozóan egy eseti bizottságban nem tudnánk konszenzusra jutni, ez természetes dolog, hiszen az egyes pártoknak más a véleményük a választási rendszerről. De úgy gondolom, hogy a választókerületek határairól és az ajánlási rendszerről vagy annak kiváltásáról lehetne konszenzusra jutni egy ilyen eseti bizottságban.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
149 178 2011.12.07. 0:33  147-271

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Gulyás Képviselő Úr! Mi nem azt kifogásoljuk, hogy nem lesz elég magas szintű jogszabályban elfogadva ez a választójogi törvény. Mi azt kifogásoljuk, hogy eddig valóban egy egypárti minisztertanácsi rendelet alapján működtek a választókerületek és a választás, most pedig egy egypárti törvényben szabályozott választójogi felosztás lesz. Ugyanakkora a legitimációja, az egypárti volt, a jelenlegi is, és egypárti lesz a következő is. Ebben nincsen különbség, és ez az, amit kifogásol az ellenzék.

Köszönöm. (Taps a Jobbik, az MSZP és az LMP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
149 196 2011.12.07. 3:58  147-271

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A választókerületek határainak egypárti meghúzásához hasonlóan felháborító részről szeretnék beszélni, ez pedig a túlkompenzáció, tehát hogy azt a jelöltet is kompenzálni szeretné a javaslat, aki egyébként mandátumot szerez. Gyakran bújnak amögé, hogy különböző nemzetközi példákat hoznak fel, itt Nagy-Britanniát is hallhattuk, amely egyébként valóban, ha csak a választási rendszert vesszük figyelembe, akkor aránytalanabb, mint a magyar választási rendszer, de éppen a társadalmi helyzet, ami mögötte van, arányosabb eredményt produkál, mint az a választási rendszer, mint amit önök bevezetni készülnek.

Ilyen a világon viszont nincsen. A győztest nem kompenzáljuk túl. Ha valaki mandátumot szerez, akkor ott nincs miért kompenzálni. A kompenzáció arról szól, hogy azokat a jelölteket, azoknak a pártoknak a jelöltjeit kompenzáljuk, akik nem szereztek mandátumot. Aki mandátumot szerez, azt nincs miért kompenzálni. Ráadásul, ha ezt benne hagyjuk a rendszerben, elképesztő aránytalanságot fog belehozni a rendszerbe, hiszen aki mandátumot szerez, megszerez egy mandátumot, míg a többiek nullát, és a töredékszavazatokkal gyakorlatilag majdnem ugyanannyi töredékszavazatot fog szerezni, mint az összes többi jelölt. Ha mindenkit kompenzálunk, a győztest is kompenzáljuk, akkor gyakorlatilag senkit nem kompenzálunk, hiszen mindenki visz töredékszavazatokat. Tehát ezt kompenzációnak nevezni elég arcátlan dolog.

Számos alkalommal hivatkoztak itt már ebben a vitában is a felhatalmazásra, de azért azt szeretném jelezni, hogy nem volt benne a programjukban, hogy tovább szeretnék aránytalanítani a választási rendszert, sőt, Lázár János frakcióvezetőként szeptember elején küldött levelet a frakcióknak, amelyben - a Jobbiknak legalábbis - azt írta, hogy a Jobbik által számtalanszor kifogásolt aránytalanságot szeretnék orvosolni az új választási rendszerben. Ehhez képest benyújtottak egy olyat, amely még inkább aránytalanná teszi a választási rendszert.

Ez volt a 30-as ajánlási pont, emellett szeretnék a 8-asról és a 9-esről beszélni, amelyet képviselőtársaimmal, jobbikos képviselőtársaimmal nyújtottunk be, ez pedig az Országgyűlés létszámával kapcsolatos.

Tavaly júniusban Navracsics Tibor és néhány képviselő úr - egyébként köztük Kósa Lajos is, aki beterjesztője ennek a törvényjavaslatnak is - beterjesztettek egy másik választójogi törvényjavaslatot. Tehát Kósa Lajos két, egymásnak homlokegyenest ellentmondó választójogi törvénynek a beterjesztője, előterjesztője ebben a ciklusban, és egyébként mind a kettőt tárgysorozatba vette az Országgyűlés. Abban is az szerepel, és a Jobbik is azt támogatná és az lenne logikus, hogyha 90 egyéni választókerület lenne, hiszen e szerint a javaslat szerint a határon túli magyarok egyéni képviselőkre nem szavaznak, listára viszont szavaznak. Tehát több ember fog szavazni a listára, több embert képviselnek majd a listán bekerülő képviselők, mint ahányan egyéni választókerületben az egyéni választókerületi képviselőkre szavaznak. Ezért az lenne logikus, ha több ember áll a listán megválasztott képviselők mögött, hogy akkor több listás képviselőt hozunk be az Országgyűlés, mint ahány egyéni választókerületi képviselőt. De ennek a logikának is ellentmond ez a javaslat, amikor 106 és 93 főben határozza meg ezeket a számokat.

Sajnos, a szűkös időkeret miatt és még képviselőtársaim hozzászólásai miatt nem tudom a többi ajánlási ponttal kapcsolatban kifejteni a véleményemet, de nagyon örülnék, ha mondjuk, a Fidesz átadna majd a Jobbiknak néhány percet, hogy erre lehetőségünk legyen.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
149 236 2011.12.07. 1:12  147-271

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. A győztesre leadott szavazatokból még kompenzálni a győztest, ez egész egyszerűen elképesztő. Hát ő mandátumot szerez, kap egy mandátumot, a többiek nem kapnak mandátumot. Azért kell kompenzálni a vesztes jelölteket és pártokat, mert nem kapnak mandátumot. Aki mandátumot kap, azt már nem kell túlkompenzálni, ő megszerezte a mandátumot, neki a szavazatai ott hasznosulnak, hogy mandátumot szerez, nem kell már másra, további listára az ő szavazatait felhozni, hiszen akkor a kompenzáció értelmét is veszíti. Ha mindenkit kompenzálunk, akkor gyakorlatilag senkit nem kompenzálunk, ugyanaz. Ha felvisszük azokat a szavazatokat is meg ezeket a szavazatokat is, az kiüti egymást, ettől nem lesz arányosabb a rendszer, miközben a győztes már megszerzett egy mandátumot.

Ez egészen elképesztő, ilyen a világon nincsen egyébként. De a nemzetközi példákra hivatkozás is elég gyenge szerintem, ez esetben. Persze, olyan nemzetközi példa is van, hogy egypártrendszer van, és attól még nem lesz legitimebb az önök által beterjesztett elképesztő javaslat, úgyhogy a nemzetközi példák ez esetben nem állják meg a helyüket.

Köszönöm. (Taps a Jobbik, az MSZP és az LMP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
155 148 2011.12.16. 13:05  139-225

DÚRÓ DÓRA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ez a módosító javaslat nem szól másról, mint hogy a kétharmad megpuccsolja a négyötödöt.

Ugyanezt tették az alkotmány kapcsán is, amikor annak az előkészítéséről írta elő a jelenleg hatályos alkotmányunk, hogy annak előkészítéséhez, illetve az új alaptörvény alapelveinek elfogadásához négyötödös többségre lenne szükség. Ugyanezt teszik most is: kétharmados mandátumarányukkal egy négyötödös passzust kivesznek, jelen esetben a Házszabályból.

Ez most nem tudták annyira elrejteni, mint akkor. Akkor szintén házszabály-ellenesen egyébként egy teljesen oda nem illő törvényjavaslathoz, Alkotmánybíróságot érintő alkotmánymódosításhoz biggyesztették oda, mintegy technikai módosításként, hogy hatályát veszti az adott paragrafus. Most azért ki kellett írni, hogy a "négyötödének" szöveg helyébe a "kétharmadának" szöveg lép. Most tehát nem tudják annyira álcázni azt, hogy mire is készülnek.

Elképesztő cinizmusnak tartom azt, amit a javaslat az általános indokolásban megfogalmaz a zárószavazás előtti módosító javaslatok gyakorlatával kapcsolatban. 1994-ben vezették be ezt az intézményt, ezt leírják, aztán - idézem: - az azóta eltelt négy parlamenti ciklusban a zárószavazás előtti módosító javaslat alkalmazási lehetőségének több hiányossága mutatkozott meg. Hát ez egészen elképesztő!

A zárószavazás előtti módosító javaslat funkciója, az, hogy ez mire való, teljesen világosan le van írva a Házszabályban. Ez nem arra való, hogy jobbítsuk a törvényt, nem arra való, hogy akkor alapvetően megváltoztassuk, hanem koherenciazavar esetén, illetve alkotmányellenesség esetén lehet ezzel az eszközzel élni az utolsó pillanatban.

Ez a korlátozás biztosítja egyébként a jogbiztonságot is, azt, hogy az utolsó pillanatban nem fognak alapvetően átírni törvényeket. Ha egy egységes javaslat készül, amihez zárószavazás előtti módosító javaslatokat lehet benyújtani, ha ezt házszabályszerűen teszik, akkor az érintettek jogbiztonságát garantálják azzal, hogy nem fogják alapvetően megváltoztatni az utolsó pillanatban a törvényeket. De egyébként nem értem azt, hogy miért van szükségük önöknek ennek a házszabályi rendelkezésnek a megváltoztatására, hiszen eddig is teljes egészében fittyet hánytak arra, hogy most itt zárószavazás előtti módosító javaslatról van szó vagy nem.

Ugyanúgy kezelték, mint a módosító javaslatokat, sőt ugyanúgy kezelték, mint önálló képviselői indítványokat, hiszen olyan törvényeket is módosítottak zárószavazás előtti módosító javaslattal, amelyek meg sem voltak nyitva az adott javaslat kapcsán.

Nem igaz az, amit Papcsák képviselő úr mondott, hogy idén szeptembertől kezdtünk el tiltakozni a zárószavazás előtti módosító javaslatokkal való visszaélés ellen. Tavaly december 23-án egy szociális tárgyú törvényhez benyújtottak egy, a felsőoktatási törvényt módosító javaslatot, amit egyébként akkor is szóvá tettünk, de emlékezhetünk a Költségvetési Tanácsnak az egészségügyi törvényben történő szabályozására is, sőt mostanság a szerencsejátékkal kapcsolatos témák állandósulni látszanak zárószavazás előtti módosító javaslatként. Ez egész egyszerűen cinizmus, amit ezzel kapcsolatban műveltek eddig is, és ez a javaslat, ami szentesíti, ami házszabályszerűvé teszi ezt az elképesztő gyakorlatot, még inkább felháborító. Ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy a büntető törvénykönyvben az emberölés bűntettét természetesen büntetik, de hát nem sikerült az emberöléseket megakadályozni, ezért töröljük el azt a passzust, ami az emberöléseket bünteti, és tegyük legálissá az emberölést. Ez nem megfelelő eljárás. Ha valaki visszaél egy szabályozással, akkor nem az a megoldás, hogy a szabályozást változtatjuk meg, sokkal inkább az, hogy a visszaélőt büntetjük meg. Ez lenne a normális eljárás. De önök megint nem a normális eljárást követik.

Nyilvánvaló, hogy egyedül a saját érdekük az, amit figyelembe vesznek, választási szlogenjük is ez volt: csak a Fidesz. Ez ebben a javaslatban is megnyilvánul, de az ellenzéket gyakorlatilag lenullázza. Azért, mert az ellenzék parlamenti aránya jelenleg nem éri el az egyharmadot, ezért a kétharmad - és ezután meg pláne! - mindent megtehet. És ez azt jelenti, hogy egyébként a választók 47 százalékának támogatását bíró ellenzék nélkül egy nap alatt, mert nem is kell két nap, még 24 órának sem kell eltelnie, hiszen a következő ülésnapon már szavazhatnak törvénymódosításról, tehát egy nap alatt elfogadhatnak bármilyen törvényt, úgy, hogy az ellenzék mit tehet? 45 percet - mivel három párt van, plusz a függetlenek, akkor 50 percet - beszélhet. Ennyi jut a választók 47 százalékának támogatását bíró ellenzéknek ez alapján a javaslat alapján.

Turi-Kovács képviselő úr azt mondta, hogy a kétharmadnak elég legitimációnak kell lennie ahhoz, hogy ilyen törvényeket hozzanak. A kétharmad akkor lenne elég, ha ez választói támogatásban is megnyilvánulna, de jelen pillanatban az a helyzet, hogy 53 százalékot sem elérő választói támogatással fognak önök ilyen módon törvényeket alkotni. Ez óriási probléma, és ez egyáltalán nem legitim.

A legitimáció kérdésköréről beszéltünk a választójogi törvény esetében is. Amikor Gulyás Gergely képviselő úr elmondta, hogy a jelenleg hatályos választójogi törvényt és a választókerületek határait egy egypárti minisztertanácsi rendeletben határozták meg. Arra hivatkoznak, hogy most majd kétharmados törvénnyel fogják ezt megtenni, ami jogi szempontból nyilvánvaló különbséget jelent. De legitimáció, elfogadottság szempontjából semmilyen különbséget nem jelent, ha egyetlen párt határozza meg jelen esetben az Országgyűlés Házszabályának rendelkezéseit, abban az esetben pedig a választókerületek határait.

Azért, mert egypárti, azért nem legitim. Egyetlen ellenzéki párt sem támogatja sem a választókerületek határának ilyen meghúzását, sem pedig ezt a házszabály-módosító javaslatot. Nem csak a saját érdekük alapján kellene törvényeket és határozati javaslatokat módosítani.

Papcsák képviselő úr hivatkozott arra, hogy a magyar emberek érdekében szükség lehet a gyors reagálásra és gyors törvényalkotásra. Csak mint az előbb is említettem, eddig nem ez volt a jellemző, hogy önök a magyar emberek érdekében hozták volna be ezeket a gyors módosításokat, hanem sokszor a saját érdekük, sokkal inkább a saját érdekük az, ami alapján ezeket a módosításokat megtették.

És mielőtt visszavágnának azzal, hogy egyik párt sem különb a másiknál, szeretném elmondani, hogy például a választójogi törvényhez a Jobbik számos olyan módosító javaslat nyújtott be, amely a Jobbiknak egyébként nem érdeke, de úgy gondoljuk, hogy a magyar embereknek és a magyar demokráciának érdeke, és azért kell ezt az álláspontot képviselni, mert ez így van. Akkor is, ha a mi pártunk érdekével ellentétes lenne.

Aztán áttérnék azokra a számokra, amelyeket ez a határozatijavaslat-módosítás tartalmaz. Jelen szabályozás szerint sürgős tárgyalás esetén a módosító javaslatok benyújtásának határideje 8 nap. 8 nap, sürgős tárgyalás esetén. Ezt a kivételes sürgős eljárásban önök 3 órára fogják csökkenteni.

Mondhatnám, hogy köszönjük szépen, ha én is azzal a cinizmussal élnék, amit önök szoktak itt nagyon gyakran megtenni. Három óra telik el attól az időponttól, hogy a sürgős eljárást elrendelő határozatot meghozzák. Tehát az Országgyűlés meghozza ezt a határozatot, és onnantól kezdve az ülést nem rekesztik be, természetesen, tehát a képviselőknek elvileg kötelességük részt venni az ülésen, és közben folynak viták, szavazások, és ez alatt a 3 óra alatt kell módosító javaslatokat benyújtani, ez a 3 óra áll tehát rendelkezésre.

Ez egész egyszerűen méltánytalan. 3 óra alatt nem lehet egy akár terjedelmi korlátok nélküli törvényjavaslatot elolvasni sem, nemhogy módosító javaslatokat benyújtani! Ez egész egyszerűen arcátlanság, hogy 3 órát hagynak, és azt a Házszabályban rögzítik, hogy 3 óra áll rendelkezésre a módosító javaslatok benyújtására. Ez egész egyszerűen arcátlanság!

A következő arcátlanság az, hogy egy frakciónak 15 perce van mindössze hozzászólni egy törvényjavaslathoz. Tehát akármilyen törvényjavaslatról legyen szó, kivéve az alaptörvényt, de nyilván nem fogják tételesen felsorolni azokat a törvényjavaslatokat, amelyekkel kapcsolatban ez az eljárás nem folytatható le.

Tehát igen, megtörténhet, hogy egy költségvetésről, egy munka törvénykönyvéről, egy köznevelési törvényről, vagy akármilyen nagy horderejű, több száz oldalas, terjedelmi korlátok nélküli törvényjavaslatról az ellenzék mindösszesen 50 percet beszélhet; egy frakció 15 percet beszélhet.

(17.50)

Ez megint egész egyszerűen képtelenség! Képtelenség 15 percet hagyni egy frakciónak arra, hogy az álláspontját kifejtse.

Említettem már, s még szeretnék részletesen beszélni arról, hogy ez milyen jogbizonytalanságot teremt az embereknek. Két nap alatt, illetve egy nap alatt elfogadnak teljesen új törvényeket, akár több törvényt is egymással párhuzamosan lefolytatnak ilyen eljárásban, és egy választópolgár, egy magyar ember elutazik egy hétvégére, s amikor hazajön, akkor egy teljesen másik országba érkezik haza, mint amelyikből elment, hiszen önök 24 óra leforgása alatt mindent megváltoztathatnak gyakorlatilag egy tollvonással.

Úgy gondolom, hogy ez a módosítás nem arról szól, amit az előterjesztő, illetve a Fidesz vezérszónoka elmondott. Itt nem gyors reagálásról van szó, nem arról, hogy az ország érdeke ezt megkívánja, hiszen az ország érdeke azt kívánná meg, hogy megfelelően egyeztetett, átgondolt javaslatokat nyújtsanak be eleve, és az Országgyűlésben egy rendes eljárás keretében a közben érkező esetleges észrevételeket is beépítsék. Ez, még egyszer mondom, bizonytalanságot teremt, és nem a magyar emberek érdekeit szolgálja.

Török Gábor kiváló politológus is értekezik egyébként erről a blogján. Blogbejegyzésének az a címe, hogy "Semmi sem szent". Nagyon jó bejegyzésnek tartom, ezért felolvasnék belőle néhány mondatot. Török Gábor is leírja, hogy mi ezzel a baj: "Most azonban nem fogok arról írni, hogy miért jó a Fidesznek a parlamenti vita esetenkénti felszámolása, hogy miért érdeke megalázni a magán-nyugdíjpénztári tagokat, vagy hogy miért ügyes megoldás az utolsó pillanatban taktikai okokból suba alatt, bizottságok mögé bújva módosítgatni az alkotmányt. Leginkább azért, mert ha jó is, ha érdeke is, ha ügyes is, végső soron ezt az országot és annak politikai kultúráját kezdi ki, a közbizalmat rombolja, és minden közélettel kapcsolatos értéket veszélyeztet. Nincs az a cél, ami miatt ez megérné."

Török Gábor idézi Orbán Viktort. Ezzel az idézettel szeretném befejezni, illetve átadni a szót Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársamnak. Orbán Viktor azt mondta tavaly nyáron: "Ha ebben az országban semmi sem szent, ha semmiben sem lehet megbízni, ha állandóan be akarjuk bizonyítani, hogy semmi értelme semminek, akkor nihilisták és cinikusok leszünk, és az ilyen országnak nincs jövője."

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
157 112 2011.12.20. 2:02  79-146

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt kormánypárti Képviselő Urak! Én nem szeretem, amikor önök visszadobják a labdát, és visszamutogatnak, hogy de hát az elmúlt nyolc évben, meg de hát az ellenzék így, úgy, amúgy. Önök nem azért felelősek, amit az MSZP az elmúlt nyolc évben csinált, és nem azért felelősek, ahogy az ellenzék most viselkedik.

Az önök frakciója ezt a házszabály-módosítást terjesztette be, önök ezért felelősek, ezért kérem, hogy az ezzel kapcsolatos kritikákra érdemben válaszoljanak. Miért jó az, hogy kétharmaddal kivesznek egy négyötödös szabályt? A mi véleményünk szerint ez a Házszabály megpuccsolása. Ha megnézzük, hogy az ellenzék hogyan viselkedett a kirívóan fontos esetekben, például Kolontár esetében, akkor láthatják, hogy együttműködött az ellenzék, és sikerült ilyen gyorsasággal is módosítani a törvényeket. Az egész házszabály-módosításra azért van szükség, mert önök kormányon kapkodnak. Ha nem kapkodnának, akkor nem lenne szükség teljesen házszabályellenes, zárószavazás előtti módosító javaslatokra, és nemhogy a zárószavazás előtti módosító javaslatokat normál módosító javaslatként kezelik, hanem önálló képviselői indítványokat nyújtanak be zárószavazás előtti módosító javaslatként, szakbizottság nem tárgyalja, semmilyen módon nincs róla egyeztetés. Ez az a gyakorlat, amit önök folytatnak. Ez egy rossz gyakorlat, ezt nem szabad törvényesíteni, nem szabad határozati javaslattal ezt legálissá tenni. Olyan, mintha azt mondanánk, hogy igen, a Btk.-ban büntetve van az emberölés, de sajnos nem sikerült az emberöléseket megakadályozni, nem sikerült az összes emberölést kiiktatni, ezért inkább töröljük el a büntetését. Nem, nem ez a jó, hanem az, hogy továbbra is a törvényeket mindenkinek be kell tartani, tehát a törvénysértő, a házszabálysértő gyakorlattal felhagynak. Ez lenne a megoldás, nem pedig az, hogy módosítják ilyen módon a Házszabályt.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
157 126 2011.12.20. 8:01  79-146

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mivel csak jobbikos módosító javaslatokról vitázunk ma, ezért mindegyik módosító javaslathoz, illetve ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni.

Az egész előterjesztést ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor az Alkotmánybíróság jogköreit megnyirbálták, amikor a különadót alkotmányellenesnek nyilvánította. Önmagában nem az a baj, nem az volt a baj akkor sem, hogy az Alkotmánybíróság jogköreit megváltoztatják, esetleg szűkítik, és most sem az a baj önmagában, hogy a Házszabályt módosítják. A baj azzal van, ahogyan ezt teszik.

Az Alkotmánybíróságnak éppen akkor, éppen azt a jogkörét szűkítették, ami önöknek útjában állt. A Házszabállyal ugyanez a helyzet, éppen azt, éppen akkor módosítják azt a részét, ami önöknek útjában áll. Ez a probléma ezzel, hogy ez egy politikai alapú jogalkotás, politikai alapon módosítják a Házszabályt, és nem egy előre kigondolt koncepció alapján.

Az 1. ajánlási pontban Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársammal szeretnénk eltörölni azt az önök által beterjesztett passzust, amely gyakorlatilag az alkotmányügyi bizottságnak, az első helyen kijelölt bizottságnak, illetve az előterjesztőnek megadná azt a jogosítványt, hogy a zárószavazás előtti módosító javaslatot gyakorlatilag normál módosító javaslatként kezelje. Ez nem megengedhető, hiszen alapvetően veszélyezteti a jogbiztonságot. Többször elhangzott már itt, hogy csak tegnap 240 oldalnyi zárószavazás előtti módosító javaslatról szavazott az Országgyűlés, ami egészen felháborító, és nyilvánvalóan már ebből a számból is látszik, hogy a jogbiztonságot teljes egészében kizárja.

A zárószavazás előtti módosító javaslat azért kerülhet benyújtásra ilyen rövid idő alatt, hogyha rendeltetésszerűen használják. Ha alapvetően átírnak törvényeket zárószavazás előtti módosító javaslattal, ami nem egy alaptalan felvetés, hiszen többször megtették, az a jogbiztonságot alapvetően veszélyezteti. Ezért nem szabad megengedni senkinek, se az alkotmányügyi bizottságnak, se az előterjesztőnek, se a kijelölt bizottságnak, hogy zárószavazás előtti módosító javaslatban alapvető tartalmi változásokat eszközöljön.

Egyébként felhívnám a figyelmüket arra, hogy a saját, önök által beterjesztett javaslatot sem fogják betartani, hiszen ebben benne van, hogy a módosító javaslat nem terjedhet ki az egységes javaslat által nem érintett törvények rendelkezéseire. Ez egy olyan passzus, amit eddig sem tartottak be, nyilvánvalóan, ha ezt a házszabály-módosítást elfogadják, akkor sem fogják. De már említettem, hogy nemhogy csak módosító javaslatként, hanem önálló képviselői indítványként használták eddig a zárószavazás előtti módosító javaslatokat. Tehát teljesen oda nem illő törvényeket, meg nem nyitott törvényeket is módosítottak ezzel az eszközzel. Emlékezhetünk rá, tavaly december 23-án például egy szociális tárgyú törvényben felsőoktatási kérdést szabályoztak; december 23-án, zárószavazás előtti módosító javaslattal. Ez minden, csak nem jogbiztonság, tisztelt képviselőtársaim.

A 2. ajánlási pontban arra teszünk módosítást, és egyébként ezzel rokon a 3. és a 4. számú javaslat is, ez egy bizonyos számháború. Elhangzott itt már többször, hogy két nap alatt tudnak egy törvényt megalkotni. A valóság az, hogy akár kevesebb mint 24 óra alatt is módjuk van erre, hiszen ha hétfő délután kezdődik az ülés, 13 órakor rendszerint, akkor lehetőség van arra, hogy már kedden reggel zárószavazásra kerüljön sor egy adott törvényjavaslat vonatkozásában. Ez ellen azért is tiltakozunk, mert az ellenzék eddigi gyakorlata nem támasztja alá, hogy önöknek a négyötödös passzus kivételével egyedül meglegyen a jogosítványuk arra, hogy ezt megtegyék.

Kolontár esetében is az ellenzék rendelkezésre állt, és természetesen nem kétségbe vonva a nemzeti érdeket, megtette és hozzájárult ennek a törvénynek a módosításához. Ezért nem indokolt az önök részéről az, hogy ilyen módon kizárják az ellenzéket, és megpuccsolják a Házszabályt, ahogy az alkotmány előkészítésekor is tették ezt.

Önök azt szeretnék a 4. ajánlási pontban szabályozva, hogy egy képviselőcsoportnak 15 perc álljon rendelkezésére, hogy a vitában a véleményét ismertesse. Ez alapvetően korlátozza a képviselői jogokat, hiszen például a 46 fős Jobbik-frakciónak, összesen a 46 főnek 15 perc állna rendelkezésére, tehát képviselőnként ez igen kevés, néhány másodpercben mérhető idő lenne mindössze, ami, azt gondolom, hogy túlzott korlátozás. Ezért terjesztettük elő azt a módosító javaslatot, amely legalább 60 percre emelné, tehát egy óra időtartamot adna az ellenzéki, illetve minden képviselőcsoportnak arra, hogy a véleményét ismertesse, hiszen ez még nem jelentene túlzott időhúzást, mégis 60 percben azért már sokkal többet lehet elmondani törvényekről.

Azért is különösen felháborító ez a 15 perc, hiszen a törvényjavaslatnak terjedelmi korlátja nincsen. Tehát ezzel a módosítással önök lehetővé teszik azt, hogy egy akár több száz oldalas törvényjavaslatot kevesebb mint egy nap alatt fogadjon el az Országgyűlés, és akár egy költségvetés esetében is 15 perce legyen mindössze az ellenzéki képviselőcsoportoknak arra, hogy kifejtsék az álláspontjukat. Ez elfogadhatatlan.

Végül az 5. ajánlási pontban szintén Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársammal terjesztettünk be módosító javaslatot, ami a Házszabály megpuccsolását szeretné kiküszöbölni, hiszen önök ismét kétharmaddal egy négyötödös passzust vesznek ki, amire semmi szükség nincsen. Ezzel alapvetően aláássák a Házszabálynak és ennek az eljárásnak is a legitimációját. Nem mondom el harmadszor is, Kolontár esetében láthatták az ellenzék együttműködését, és egyébként a négyötöd eléréséhez a kormánypárti többségnek elég lenne vagy az MSZP-vel, vagy a Jobbikkal megegyezni. Tehát nincs is arról szó, hogy a teljes ellenzéket be kellene vonni, elég lenne az egyik ellenzéki párttal ezt megtenni. De önök ismételten tanúbizonyságot tesznek arról, hogy ez a nemzeti együttműködés egy üres szóvirág, hogyha már erről beszéltünk többször, meg sem kísérlik a nemzeti együttműködést semmilyen esetben, hanem inkább magukhoz vonzzák ezt a hatalmat is.

Ez azért ássa alá alapvetően a legitimációt, mert így egypárti módosításokkal, egypárti beterjesztéssel, egypárti szavazással fognak tudni gyakorlatilag bármit megtenni. Ez alapvetően aláássa a törvények elfogadottságát, hiszen ez a választójog kapcsán is, az alaptörvény kapcsán is nagyon sokszor előkerült. Nincsen megfelelő társadalmi legitimitása annak a törvénynek, amelyet mindössze egyetlen párt, csak a kormánypárt fogad el.

Ezért terjesztettük be ezeket a módosító javaslatokat, látom, hogy az alkotmányügyi bizottság egyiket sem támogatta, még egyharmaddal sem, reméljük, hogy a plenáris ülésen a szavazásokkor ezt megteszik, és meggondolják magukat.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
163 18 2012.02.14. 4:42  17-20

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A tehetségesek helyett a tehetősek kapnak lehetőséget az oktatásban. Persze mindenféle magyarázkodást kitalálnak, hogy csak a munkaerőpiac igényeihez igazítják a felsőoktatási keretszámokat, azonban ez nem igaz.

A jogászképzésben csak az állam jogászigényének ellátásához minden évben 900, teljes egészében államilag finanszírozott jogászhallgató végzésére lenne szükség. Ezzel szemben az államtitkárság csak 100 ilyen helyet biztosít a felvételizőknek. A közgazdászképzésben Dux László államtitkárként még azt mondta, hogy megtanítják a közgazdászhallgatókat az adóelkerülési technikákra, és ezért nem érdemes komolyabb pénzeket fordítani ezekre a képzésekre. Érdekes módon, amikor még nem tervezték ezeket a megszorításokat, akkor semmi problémájuk nem volt ezekkel a képzésekkel, sőt, ezek olyan felsőoktatási szakok voltak, amelyeket még a független Magyar Felsőoktatási és Akkreditációs Bizottság hitelesített, és akár több évtizede működtek. (Folyamatos zaj.)

De Lázár János is kifejezte aggodalmait, amikor azt mondta, hogy Magyarországon a társadalmi csoportok nagy része előtt bezárul a jogászképzés lehetősége, és úgy folytatta Lázár János, hogy az államtitkárság nem biztos, hogy jól mérte fel a magyar valóságot. Azt hiszem, hogy én fogalmazhatok egy kicsit bátrabban, még kritikusabban: az államtitkárság biztos, hogy nem jól mérte fel a magyar valóságot.

De nemcsak a politikusok, hanem az érintett intézmények és a hallgatók is felháborodásukat fejezték ki. Ha egy képzeletbeli vidéki körútra indulunk, akkor a következő véleményekkel találkozunk. A Debreceni Egyetemen gyakorlatilag megszűnik a jogi és gazdasági alapszakok állami finanszírozása. Szegeden a gazdasági keretszámok után a létszámot körülbelül 2 ezer főre becsülték a tárca novemberi tájékoztatása alapján, majd januárban megtudták, hogy a valódi létszám nem 2 ezer, hanem alig több mint 200.

Hogyan lehet így tervezni? A Pécsi Tudományegyetem vezetője szakok, sőt, karok megszűnésétől tart. Bódis József szerint hosszú távon integrációra is sor kerülhet. Az ELTE oktatási rektorhelyettese is azt mondta, hogy az államtitkárság nem jól mérte fel a jogászképzésben a munkaerő-piaci igényeket, hiszen elmondása szerint az ELTE-n végzett jogászok elhelyezkedési mutatója százszázalékos.

A Magyar Rektori Konferencia álláspontja szerint a felsőoktatás nem bír el egyszerre 25 százaléknál magasabb keretszámcsökkentést. A hallgatók ismét az utcára vonulnak, és Nagy Dávid, a HÖOK elnöke felháborítónak nevezte a jogi és közgazdasági keretszámok csökkentésének mértékét, amely véleményhez természetesen a Jobbik is csatlakozik. (Folyamatos zaj.)

A keretszámok ilyen drasztikus megnyirbálásának az is következménye, hogy a diákok már nemcsak a diploma megszerzését követően, hanem a diploma megszerzésének érdekében is külföldre mennek. (Zaj. - Az elnök csenget.) Naponta 50 és 100 körül van azoknak a diákoknak a száma, akik Ausztria felsőoktatási intézményei iránt érdeklődnek. A határ menti középiskolások fele gondolja úgy, hogy a felsőoktatási tanulmányait külföldön fogja végezni, körükben ugyanez a szám tavaly 10 százalék volt. Tavaly 10 százalék tervezte, hogy külföldre megy, idén már 50 százalék. Ráadásul a Nemzeti alaptantervben oktatni fogják ennek a lehetőségét, s a külföldi munkavállalás szerepel a pályaorientáció címszó alatt meghirdetett tartalmi elemekben.

De nem csak ez a baj a Nemzeti alaptantervvel. Elmondhatjuk, hogy annak értékrendje minden, csak nem hazafias. Meg sem említik benne például Wass Albert nevét, de például a Prohászka Ottokár szobrát ledöntő Faludy György kötelező tananyag lesz. Nem szólnak benne egy szót sem a Szent Korona-tanról, de az egypárti alaptörvényt mindenkinek meg kell ismernie. A magyarság őstörténete továbbra is szimbolikus szerepet fog kapni a Nemzeti alaptantervben, és a világháborúk esetében sem emelik ki, például a Rongyos Gárda küzdelmeit vagy a délvidéki magyarirtást, viszont a holokauszt külön megtalálható külön témaként.

Hiába terjesztenek be tehát önök nemzeti felsőoktatásról szóló törvényt, nemzeti köznevelésről szóló törvényt, Nemzeti alaptantervet, mindaz megreked a címek szintjén.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 68 2012.03.05. 2:58  67-73

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A gyermekek napközbeni ellátásának fejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy Magyarország demográfiai mutatói pozitív irányba módosuljanak. A bölcsődék kihasználtsága jelenleg is rendkívül magas, 130 százalék körül mozog, és növekvő tendenciát mutat 2004 óta. Mindez mutatja, hogy a szülőknek igényük van erre, és valódi segítséget jelent számukra. A férőhelyek területi eloszlása is igen egyenlőtlen, a kistérségek harmadában csak egyetlen bölcsőde van, az ötödében egyetlen sincs.

Nemzetközi összehasonlításban annyira szörnyű a helyzet, hogy egyelőre beszélni sem érdemes arról, mikor éri el hazánk az OECD-országok átlagát a napközbeni ellátásban résztvevők arányát tekintve.

Mindezek ellenére a kormányzat egy olyan megszorítási lehetőséget nyitott meg az önkormányzatok számára, amelyek értelmében a bölcsődei ellátásért havi több tízezer forintos nagyságrendű összeget lesznek kénytelenek fizetni a családok.

Az önkormányzatok ellehetetlenítése közepette egyre inkább rákényszerülnek új bevételi források keresésére. Ezt támasztja alá, hogy már mind vidéken, mind Budapesten van példa arra, hogy elindul a díjszedés.

Nem igaz az a kormányzati kommunikáció sem, hogy csak a tehetősöket érinti a változás, hiszen az államtitkárság tájékoztatása szerint például az a szegény, akár csak egygyermekes család, ahol az egy főre jutó jövedelem csak 38 ezer forint, 9500 forintnyi térítési díjat lesz kénytelen fizetni. Egy gyermek esetében ez azt jelenti, hogy a család összbevétele 114 ezer forint, amiből ki kell gazdálkodni ezt a 9500 forintnyi összeget, csak a bölcsődei ellátásra. Persze tudjuk, hogy a kormány szerint 47 ezer forintból is meg lehet élni.

Mindez nem segíti elő azt sem, hogy az alulszocializált, többségében cigány gyerekek időben bekerüljenek az ellátásba. Az empirikus kutatások ugyanis azt mutatják, hogy az alacsony képzettségű anyák gyerekeinél további hátrányt jelent a késői bölcsődébe kerülés, mivel az ilyen cigány családoknál a gyerekek nem kapják meg a kellő figyelmét és nevelést, sőt, környezetük hátráltatja fejlődésüket.

A bölcsődei férőhelyek bővítésének további jótékony hatásai lehetnének a népesedési mutatók alakulására is, és segítené a nők munkaerő-piaci részvételét. A születésszám és a női foglalkoztatás közötti összefüggés ugyanis mára egyértelmű. A nők munkába állásának segítésével lépést tartó intézményi fejlődés a gyerekellátásokban képes lehet a termékenység növelésére.

Kérdezem tehát államtitkár urat, hajlandók-e inkább segíteni a családokat a gyermekvállalásban ahelyett, hogy újabb indokokkal vesznek el havonta több tízezer forintos nagyságrendű pénzt tőlük.

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 72 2012.03.05. 0:56  67-73

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az önkormányzatok nincsenek abban a helyzetben, hogy ilyen bevételi forrásoktól eleshetnének. Egyéb intézkedéseiket sorolta a számára rendelkezésre álló idő felében. Azokról én nem beszéltem, ezt az egy dolgot kértem számon önöktől. Az a 8,5 milliárd forint, amit a férőhelyek fejlesztésére fognak fordítani, még arra sem elég, hogy jelenlegi 130 százalékos kihasználtságot 100 százalékra csökkentsék, tehát továbbra is túlzott kihasználtsággal fognak működni a bölcsődék.

Éppen azokat a családokat sújtja leginkább ez az intézkedés is, akik szegényebbek, de a mentességekből pontosan kiesnek. Említettem már, annak a családnak is fizetnie kell, amelynek az összbevétele 114 ezer forint, és ők semmilyen mentességet nem kaphatnak, ezért a válaszát nem tudom elfogadni. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
175 50 2012.03.27. 9:14  21-77

DÚRÓ DÓRA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Minden propagandisztikus kormányzati kommunikáció ellenére arról szól ez a javaslat, hogy a Fideszre szabják az Országgyűlést. Nem azért van tehát elsősorban szükség erre a törvényre, mert az alaptörvény előírja, természetesen ez is igaz, azonban ennek a törvénynek a tartalmát tekintve azt mondhatjuk el, hogy nincs másról szó, mint fideszesítik az Országgyűlés működését.

Alapvetően az első kérdés, amit fel kell tennünk, és a törvényjavaslat előterjesztőinek is fel kell tenniük, hogy minek tekintjük az Országgyűlést. Ha az előterjesztett törvényjavaslatot megnézzük, például a házelnök jogosítványainak felsorolásánál a felsorolás elejére teszik a nemzetközi kötelezettségeket, tehát a házelnök jogai és kötelezettségei között először azokat említik, amelyek nemzetközi kötelezettségek, és majd csak az 5. vagy a 6. pontnál lép be az, hogy egyébként a házelnök összehívja az Országgyűlés üléseit. Úgy gondoljuk, ez hiba, az Országgyűlés elsősorban a magyar nemzeti szuverenitáshoz kapcsolódik, és a nemzeti hatáskörök azok, amelyeket a házelnöknek is és magának az Országgyűlésnek is közvetítenie, illetve képviselnie kell. Persze lehet, hogy itt az utóbbi időben már megszokták, hogy az Európai Unióból és a nemzetközi szervezetekből diktálják azt, hogy milyen törvényeket kell megalkotnia a Magyar Országgyűlésnek, de ez elfogadhatatlan, ez a betagozódás jellemzője, az EU zsarnokságát hivatott szentesíteni Magyarországon.

Az előterjesztők a Házszabályt sem veszik komolyan, hiszen a Házszabály módosítására beterjesztett javaslatuk sem házszabályszerű. Ugye, egy 36 oldalas normaszöveg-módosításról van szó, amelyhez nem egészen 5 soros indokolást nyújtottak be, pedig a jelenleg hatályos Házszabály 97. § (2) bekezdése előírja, hogy a várható társadalmi és gazdasági hatásokat is meg kell becsülni az indokolásban. Ezt nem tették meg, tehát a Házszabály tisztelete sem telik ki az előterjesztőktől.

Az Európai Unió zsarnoksága mellett a többség zsarnokságát is szeretné ez a törvényjavaslat az Országgyűlés napi működésévé tenni. Egészen odáig elmennek, hogy akár a mandátumát is felfüggeszthetik egyes képviselőtársuknak, de ezekről a fegyelmi kérdésekről a későbbiekben a vezérszónoklatban Farkas Gergely, illetve Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársaim fognak beszélni.

Szeretnék arról is szólni, hogy mi az, ami az Országgyűlés méltóságát sérti, hiszen a törvényjavaslat szeretné - legalábbis látszólag - rendezni a viselkedési szabályokat is. Ennek kapcsán egy életképet vázolok fel önöknek, miszerint itt az Országgyűlésben rendszeresen előfordul, hogy egyes képviselők esznek, zenét hallgatnak vagy akár focimeccset néznek, sőt van, aki a fogsorát is kiveszi és itt tisztogatja, vagy a műemlék hamutartókban nyomják el a cigicsikküket, vagy pedig ittasan szólalnak fel, mint ahogyan ezt Szanyi Tibor megtette. (Derültség a Jobbik és a kormánypártok soraiban.) Ezek azok, amelyek az Országgyűlés méltóságát sértik, és ezek azok a viselkedési problémák, amelyekkel valamit kezdenünk kellene.

A sajtó jelenléte egy olyan lehetséges eszköz lenne, illetve a sajtó jelenlétének szélesebb körben való biztosítása olyan eszköz lehetne, amely talán visszatartó erőt jelentene a képviselőknek, de erre sem látjuk a példát, sőt ebben is ellenkezőleg hat a szabályozás, és már korlátozták is a sajtó jelenlétét, nemcsak itt, az ülésteremben, hanem még az ülésterem melletti piros társalgóban is, tehát ezzel is ellentétes irányba hat a Fidesz szabályozása. Pedig, úgy gondolom, ami itt, az Országgyűlés üléstermében történik, az közügy, ahogyan itt az országgyűlési képviselők viselkednek, az közügy, és ezért a sajtónak joga van erről értesíteni, ezt közvetíteni a választópolgárok számára.

De ne csak a képviselők botrányos viselkedéséről, hanem a munkájáról is beszéljünk. Három olyan kérdést szeretnék még kiemelni, amelyeket a törvényjavaslat érint.

Az első a mentelmi jog kérdése. A Jobbik álláspontja egyértelmű, mi el szeretnénk törölni a mentelmi jog intézményét. Mi jó példával járva elöl, magunkra kötelezően bevezettük, hogy minden jobbikos országgyűlési képviselő, amikor a törvény neki erre lehetőséget ad, lemond a mentelmi jogáról. A törvény előtti egyenlőséget is sérti, ugyanis szerintünk ez a jogintézmény mára már elavult, gyakran inkább az mondható el, hogy a politikusbűnözők bújnak e mögé a lehetőség mögé, és a javaslat ezt a mentelmi jogot nemhogy eltörölné, hanem még a nemzetiségi képviselőkre, illetve a szószólókra is kiterjesztené, tehát bővíti a mentelmi joggal rendelkező személyi kört. Ez a Jobbik szerint elfogadhatatlan, el szeretnénk törölni ezt az intézményt.

Az Országgyűlés működését és a képviselői munkát alapvetően befolyásoló következő téma a politikusi álláshalmozás, amelyet a Jobbik javaslatára, a Jobbik sikereként aposztrofálhatunk, hogy ugyan felemásan, de bekerül a törvénybe. Erre vonatkozóan módosító javaslatot is benyújtunk, mert úgy gondoljuk, több olyan tisztség van, amelyeket tiltani kellene az országgyűlési képviselőknek, hogy a képviselői munkájuk mellett egyidejűleg ellássák. Magunkra nézve ezt is már kötelezően bevezettük. A Jobbik alapszabálya kimondja, hogy aki a Jobbik színeiben országgyűlési képviselői mandátumot szerez, az semmilyen más önkormányzati tisztséget nem tölthet be, tehát a mi frakciónkban ilyen képviselő nincsen. A Fideszben ez nyilván nagyon sok érdeket sért, és a korábbi viták során Kovács Péter képviselő úr egyenesen megélhetési politikusnak nevezte azokat, akik nem töltenek be az országgyűlési képviselői mandátumuk mellett más önkormányzati tisztséget. Kíváncsian várom, a képviselő úr fog-e ennek a véleményének megfelelően például módosító javaslatot benyújtani ehhez a részhez.

Nemcsak erről kell beszélni, hanem mostanában már divatossá vált az üléshalmozás is, amely itt az Országgyűlésben azt jelenti, hogy a köré a képviselő köré ülnek oda az egyébként még jelen lévő képviselők, akit éppen mutat a kamera, megtévesztve így a tévénézőket, mintha úgy tűnne, részt vesznek a vitában, holott ez nem így van.

Áttérve a hiányzások témakörére, a törvényjavaslatban előírják, hogy a szavazásokról történő igazolatlan hiányzások eddigi szankcióját szigorítják, és nemcsak a szavazások egyharmadáról történő hiányzás után történik meg a fizetéslevonás, hanem ezt egynegyedre fogják szigorítani, azonban ez önmagában csak egy kommunikációs trükk. Egyrészt az Országgyűlésben az a gyakorlat, hogy a frakcióvezető utólag, automatikusan igazolja a hiányzásokat. Az elmúlt 20 évben is alig találni olyan példát, hogy ez ne így lett volna, ebben az országgyűlési ciklusban pedig egyszer sem fordult elő, hogy a frakcióvezető automatikusan utólag ne igazolta volna a hiányzásokat, amelyek meghaladták ezt az arányt. Tehát nem az a kérdés, hogy ezt az arányt mire változtatjuk, hanem az, hogy meg kellene szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a frakcióvezető ezeket automatikusan igazolja.

A hiányzások kapcsán el kell mondani - szintén az Országgyűlés méltóságát sértő gyakorlatról van szó -, hogy érdemi vita gyakran ki sem alakul az Országgyűlésben, sőt, nemritkán előfordul, hogy egyetlenegy kormánypárti képviselő sincsen jelen például egy részletes vitában.

(12.20)

Tehát ellenzéki képviselőként úgy kell érvelnünk a módosító javaslatunk mellett, hogy senki nincs az ülésteremben. Ez elfogadhatatlan. Ez a törvényjavaslat ezekre a kérdésekre nem ad megfelelő választ. Nem várható ezekben érdemi változás, ahogy például a lakhatási támogatások ügyében vagy a végkielégítések kapcsán sem.

Úgy gondolom, hogy az általam imént felsoroltak azok, amelyek sértik az Országgyűlés tekintélyét, szemben például Kövér László véleményével, aki legutóbb kétszer is rendre utasította Vona Gábort a "franc" szó használata miatt, mert kocsmai hangvételűnek minősítette azt. Az efféle önkényes minősítések a jövőben e törvény alapján kiegészülhetnek karhatalmi fellépéssel is az ülésteremben, de erről már Farkas Gergely képviselőtársam fog beszélni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 188 2012.04.02. 3:10  187-195

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Btk. módosítása egy olyan problémát vet fel, és igyekszik rá megfelelő választ adni, amely az elmúlt napok történései alapján kijelenthető, hogy az embereket felháborítja. A javaslat két részből áll. Az első rész, amiről beszélnünk kell, ez a plágium köznapi megfogalmazásban. Nyilvánvaló, hogy Schmitt Pál esetében köztársasági elnökként az egyetlen elfogadható megoldás a lemondás lehetett, amit ma meg is tett az államfő, azonban nemcsak arról kell beszélnünk, hogy ha valaki köztársasági elnökként követ el ilyet, illetve köztársasági elnökként derül ki róla, hogy ilyet elkövetett, hanem magáról a cselekményről is beszélnünk kell. A szerzői jogi törvény védi a tudományos, az irodalmi és a művészeti alkotásokat, azonban a plágiumra nem vonatkozik semmilyen büntető törvénykönyvbeli tétel. Ez a javaslat elsősorban és kizárólag a felsőoktatási dolgozatok esetében rendelne ehhez büntetőjogi szankciót is, például tehát nem büntetné azt, ha egyik párt lenyúlja a másik akcióját, ahogy például az LMP plagizálta a Jobbik ifjúsági tagozatának (Derültség az LMP soraiban. - Közbeszólások a Fidesz soraiból: Ajaj! Ajaj!) a hídblokádját a hétvégén. Tehát ezt nehezen lehet büntetőjogilag büntetni, de a felsőoktatási dolgozatok esetköre világosan és egyértelműen meghatározható. Nyilvánvaló, hogy a szellemi alkotást is védeni kell. Az is lopás, hogy ha valaki szellemi alkotással él vissza, és ezért indokolt a büntetőjogi szankció hozzárendelése is.

A javaslat második felében egy inkább ma már sajnos mindennapi eseményről, mindennapos esetről kell beszélni. Ez köznapi megfogalmazásban a bérdiplomaírás, amely értelmében rendszeresen találkozhatunk interneten, különböző közösségi portálokon olyan hirdetésekkel, felkérésekkel, amelyek pénzért cserébe mások helyett felsőoktatási dolgozatot készítenek el. Ha a legnagyobb internetes keresőkbe beírjuk a diplomaírás szót, rögtön találkozunk olyan ajánlkozásokkal, amelyek különböző jutalmakért és pénzért cserébe dolgozatot, szakdolgozatot, évfolyamdolgozatot vagy doktori disszertációt készítenek el. Egyébként ezek alapján az árfolyamokat is nagyságrendileg meg tudjuk határozni. Hatvanezer forintért egy héten belül szakdolgozatot lehet kapni és 300 és 500 ezer forint között van az a pénzmennyiség, amelyért akár doktori disszertációhoz is hozzájuthatunk egy hónapon belül. Ezt tehát nyíltan, közösségi portálokon, szórólapokon hirdetik, egyetemeken, illetve különböző internetes fórumokon. Úgy gondoljuk, hogy ez megengedhetetlen, és ezért terjesztettük elő ezt a javaslatot, amelynek a támogatására kérem önöket.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

(19.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 194 2012.04.02. 0:36  187-195

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm, elnök úr.

Elmondtam, Schiffer képviselőtársam, hogy ennek a javaslatnak az alapján ugyan nem büntetnénk az LMP-t, reméljük, majd a választók büntetni fogják azért, hogy ilyen cselekményeket tesznek.

A rendteremtés a célja ennek a javaslatnak, illetve az, ami a mai nap folyamán többször elhangzott, hogy a jövőben legalább egyértelmű szabályokat alkossunk meg a plágiumra és a bérdiplomaírásra vonatkozóan, mert ennek a rendteremtésnek és a jövőbe tekintésnek a jegyében kérem, hogy támogassák a javaslat tárgysorozatba vételét.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 78 2012.04.10. 1:44  77-84

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Kiszivárgott egy kormányzati dokumentum a szombati Magyar Nemzetben, amiből az derült ki, hogy újabb tízmilliárdoktól eshetnek el felsőoktatási intézmények. Az Európai Unió egy életszerűtlen irányelve az, ami ezt a diszkriminációt okozza, és így a közel 30 milliárdos forrásból nem részesülhet például a Műszaki Egyetem, az ELTE vagy az egyébként talán még inkább mostohagyermekké vált Semmelweis Egyetem sem.

Ezt a 30 milliárd forintot az egyetemek egyébként alapkutatásra, infrastruktúra-fejlesztésre, az infokommunikáció fejlesztésére vagy szaknyelvi képzések szervezésére költhetnék, tehát mindegyik olyan kérdés, amelyre valóban szükség lenne Magyarországon.

A Magyar Nemzet szerint ebben a dokumentumban szerepel az is, hogy a kormány a hivatalos kommunikációval szemben igenis számol azzal, hogy intézmények összevonására fog sor kerülni. A felsőoktatási törvény értelmében a miniszter az, aki ezekről dönthet, és ha az európai uniós átlagot megnézzük, az intézmények számát 10 millió főre vetítve, akkor azt láthatjuk, hogy az Európai Unióban 80 intézmény jut 10 millió főre, míg Magyarországon csak 67 intézmény működik. Tehát ez alapján nem indokolt az, hogy összevonásokra sor kerüljön.

Ha a színvonallal van probléma, azt nem oldja meg egyedül az, ha az intézmények számát csökkentjük, márpedig ez a dokumentum azt írja a Magyar Nemzet szerint, hogy több mint 10 milliárd forintot erre bezzeg félre tud tenni a kormányzat.

Kérdezem államtitkár asszonyt mindezekről, hogy mi ebből az igazság. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

(15.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 82 2012.04.10. 0:56  77-84

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Tisztelt Államtitkár Asszony! Lehet, hogy a Magyar Nemzet cikkét nem olvasta, azonban ez egy olyan kormányzati dokumentumra hivatkozik, amely nyilvánvalóan ismert ön előtt. Ha ezt a támogatást az Európai Unió szabályozása miatt nem kaphatják meg az egyetemek, akkor is a kormánynak valamilyen kompenzációt nyújtania kellene, illetve akár az Európai Uniónál kezdeményezni kellene azt, hogy felhasználhassuk ezeket a forrásokat is. Hiszen például a Magyar Tudományos Akadémia elnökének mai oktatási bizottsági beszámolóján is elhangzott, hogy bizony a tudományos eredményeket és a tudományos kincseket is ezek a nagy egyetemek használják nagyon nagy részben, tehát szükség lenne arra, hogy ezeken a területeken ezek az intézmények hozzájussanak ezekhez a forrásokhoz, hiszen sokkal hatékonyabban tud hasznosulni az ő esetükben, mint más intézmények esetében. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
183 20 2012.04.24. 5:11  19-22

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A tegnap nyilvánosságra került második Orbán-csomagból kiderült, hogy a megszorításoknak a legfőbb célpontja az oktatás lesz. Annyi hazugság és csúsztatás van ebben a dokumentumban, hogy a rendelkezésemre álló öt perc alatt nem is tudom felsorolni és cáfolni mindegyiket, azonban egy biztos: megint a szegények járnak a legrosszabbul.

A gazdagoknak kedvez például az, amit egy kiszivárgott dokumentumban olvashattunk, hogy 2013-tól a kormányzat lenullázza a jogászképzést, tehát egyetlenegy államilag finanszírozott jogászképzés sem fog indulni Magyarországon 2013 szeptemberétől a kormányzati tervek szerint. Holott a munkaerőpiac adatai ezt egyáltalán nem indokolják, és ez az intézkedés teljes egészében kizárja a szegényebb, de tehetséges gyerekeket a jogászképzésből.

A dokumentumból egyértelműen kiderül az is, hogy a tárca, illetve a kormányzat, minden ezzel ellentétes hivatalos kommunikáció ellenére igenis intézményi integrációra készül, amelyet már a felsőoktatási törvényből is valószínűsíthettünk, hiszen a miniszter egyedül dönt ennek kérdésében, míg korábban sokkal részletesebben és több érintett bevonásával születhetett meg csak ez a döntés.

Beszélnek arról, hogy az idegennyelv-tudás javítását célul tűzik ki. Ezzel ellentétes irányba hat az a nyelvvizsga-amnesztia, amit az Országgyűlés elfogadott a kormánypártok támogatásával, hiszen az amnesztia egyáltalán nem a tudás javítása és a minőség javulása irányába hat. Másrészt egy kiszivárgott dokumentum szerint azokat az európai uniós forrásokat, amelyeket ebben a dokumentumban is említenek, a közép-magyarországi régió nem fogja tudni felhasználni az Európai Unió egy ésszerűtlen és életszerűtlen irányelve miatt, tehát a budapesti és közép-magyarországi egyetemek elesnek attól az európai támogatástól, amelyet például az idegennyelv-tudás javítására biztosítana számunkra az Európai Unió.

Esélyteremtésről is beszélnek, azonban a szegény, de tehetséges diákoknak egyetlen esélye az eladósodás lesz. Egy igazságos felsőoktatási rendszerben a tehetséges gyerekeknek nem kellene eladósítaniuk magukat. Egyáltalán nem lehet célja egy kormányzatnak az, hogy eladósítsa a fiatalokat, és csak hitelből tudják finanszírozni felsőoktatási tanulmányaikat. Nem a gazdagoknak, hanem sokkal inkább a tehetségeseknek kellene kedvezni a felsőoktatásban.

Arról is beszél a dokumentum, hogy megerősítették a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságot. Ezzel szemben a valóság az, hogy a költségvetési támogatását a tizedére nyesték vissza, a saját embereikkel töltötték fel a testületet, és szűkítették a jogköreit. Ez minden, csak nem megerősítés, tehát nem lehet arról beszélni, hogy egy megerősített Akkreditációs Bizottság lenne, ez színtiszta hazugság.

A pedagógus-életpályamodell 2013. január 1-jei bevezetését is kérdésesnek nevezi a dokumentum, tehát meg sem ígérik már azt, hogy a pedagógus-életpályamodell valóban a kitűzött időpontban be fog következni. Amit meg sem ígérnek, arról nyilvánvalóan valószínűsíteni lehet, hogy egyáltalán nem is fog bekövetkezni. Egyébként folyosón a kormánypárti politikusok és oktatási bizottsági tagok is már a törvény elfogadásakor jelezték számunkra, hogy kétségesnek tartják ennek bevezetését. Ez pedig egy óriási felelősség, nem szabad játszani a pedagógusokkal, és nem szabad semmibe venni őket. Nagyon fontos lenne, hogy a nemzet legfontosabb szereplőit, azokat, akik a jövő generációk neveléséért leginkább felelősek, emberszámba vegyék, és abbahagyják a titkolózást velük kapcsolatban.

Azzal egyetértünk, hogy a műszaki és természettudományi képzést népszerűsíteni kell, de azt sem azokkal az eszközökkel kellene megtenni, amelyekkel az oktatási tárca ezt teszi. Ne erőszakosan tereljük oda a diákokat, hanem pozitív ösztönzőket kellene eszközölni, például az ösztöndíjakat a többi tudományterületről, ahol túlképzés van jelenleg, átcsoportosítani erre a tudományterületre, és azokban a hiányszakmákban, azokon a hiány-tudományterületeken, amelyekre kevés a jelentkező, oda pozitív ösztönzőkkel hozni a gyerekeket, illetve a közoktatási rendszerben megváltoztatni a természettudományi képzésnek és a műszaki képzésnek a módszertanát, illetve ott kellene népszerűsíteni sokkal inkább ezeket a tudományterületeket.

Tehát a Jobbik szerint nem kiszivárgott dokumentumokból kellene értesülniük az érintetteknek arról, hogy mit tervez az oktatási tárca, ahogy az a jogászképzés kapcsán is történt, illetve az idegennyelv-tanulásra fordított összegeknek a felhasználásáról, hanem emberszámba kellene venni az oktatás szereplőit, és (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) szemtől szembe megmondani nekik, hogy mit tervez a kormányzat.

Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
186 249 2012.05.08. 1:41  190-357

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Kormánypárti Képviselőtársaim! Én úgy látom, hogy egy szemléletbeli különbség van köztünk. Egyrészről azt nem vitatja egyikünk sem, hogy a szakképzésbe bekerülő fiataloknak az egyharmada, fele - különböző felmérések vannak erről -, valóban tény, hogy funkcionális analfabéta, ezt önök sem vitatják. Azt sem vitatjuk, sem mi, sem önök, hogy ez nem a szakképzésnek a hibája. Természetes, hogy nem a szakképzés hibája, ezt egy adottságként kapja meg a szakképzés, nyilvánvaló; a különbség ott van, hogy ha azt a kérdést tesszük fel, hogy ezzel az adottsággal mit kezd a szakképzés. Mi úgy látjuk, hogy mivel ez egy adottság, és a jelenben is ez van, nemcsak a múltban volt ez, ezért ezzel a szakképzésnek valamit kezdenie kell. Azzal, hogyha a közismereti tárgyaknak az arányát csökkentik, a törvény értelmében akár nulla százalékra csökkentik, azzal nem javítanak, sőt rontanak ezen a helyzeten, ezért mondjuk azt, hogy hiba csökkenteni a közismereti tárgyak arányát.

A másik pedig, hogy a bekerülő gyereket, 14-15 éves gyerekeket minek tekintjük. A Jobbik nem véletlenül mondja azt, hogy a szakképzés a köznevelés része kellene hogy legyen, hiszen egy 14-15 éves gyereknek a fejlődése, a nevelése nem fejeződött be. Tehát a pedagógiának, a közismereti tárgyaknak, a szakoktatóknak igenis helye van egy 14-15 éves gyerek nevelésében, és ez a másik szemléletbeli különbség, amit ez a törvényjavaslat élesen elutasít, és ezek azok a különbségek, amik miatt mi ezt nem tudjuk támogatni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
186 287 2012.05.08. 1:42  190-357

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Én is Babák képviselő úr felszólalására reagálnék, aki egy érvként hozta fel azt, hogy sikertelenné tették a tanulókat a hatalmas elvárások miatt.

Képviselő úr, lehet, hogy vannak olyan szülők, akiknek a gyerekeit sikertelenné teszi önmagában már az is, hogy meg kell tanulniuk írni, és nem tudják első osztályban teljesíteni ezt a követelményt, de ott, akkor, abban az esetben nem az a válasz, nem az a megfelelő válasz erre, hogy akkor nem kell senkinek megtanulni írni. Ugyanez a helyzet itt a szakképzésben is.

Vegyük észre, hogy van egy adottság, vannak gyerekek, akik bekerülnek a szakképzésbe, akik, már sokszor elmondtuk, gyakorlatilag funkcionális analfabétaként érkeznek oda. De erre nem jó válasz az, hogy akkor ne is tanuljanak meg semmit, hogyha már addig nem tanultak meg, hanem a közismereti tárgyak oktatásának igenis az is a célja lenne, hogy emeljük az ő képzettségi szintjüket, és a könnyebb eligazodást a világban lehetővé tegyük. Semmilyen gyakorlati képzés nem alkalmas arra, hogy jó szakképzést adjon olyan gyerekeknek, akik nem tudnak írni.

Egész egyszerűen nincsen olyan munka, amit írás- és számolástudás nélkül el lehetne végezni, és ez az adottság az, amit önök nem vesznek figyelembe. És ez az előterjesztés akár azt is lehetővé teszi, hogy semmilyen közismereti követelményt nem támasztanak a szakképzésben tanulókkal szemben, és ez az óriási probléma. Abban bízni pedig, hogy a köznevelési törvény ezt meg fogja oldani, ez igen kétséges, és ha így is lesz, egyik napról a másikra ez biztosan nem fog sikerülni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
186 301 2012.05.08. 1:29  190-357

DÚRÓ DÓRA (Jobbik). Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Babák képviselő Úr! Azért azt érdemes figyelembe venni és tudni, hogy a magyar oktatási rendszer a felzárkóztatásban az OECD-országok közötti összehasonlításban igencsak hátul található. Sőt, a magyar oktatási rendszerre az jellemző, hogy nem megváltoztatja a társadalmi különbségeket, hanem mélyíti, növeli azokat. Tehát az oktatási rendszerünkben a felzárkóztatás igencsak reformra szorulna.

Úgy érzem, hogy egy kicsit elbeszélünk egymás mellett. Abban egyetértek önnel, hogy nyilván az írás és a számolás megtanulása általános iskolai feladat. De van egy adottság, ez nem történik meg az általános iskolákban, ezt is említettük, funkcionális analfabéták kerülnek be a szakképzésbe. Az a kérdés tehát, hogy velük mit kezdjünk. És ez az előterjesztés velük nem azt kezdi, hogy felemeli őket, és próbálja pótolni a hiányosságaikat azzal, hogy a közismereti tárgyak arányát megtartja, és ezen a módon átadja nekik azokat az ismereteket, amikre szükségük van, hanem akár le is nullázza ezeket a közismereti tárgyakat, és így gyakorlatilag sorsukra hagyják őket. Tehát olyan alapvető hiányosságaik vannak ezeknek a gyerekeknek, nagy részüknek, amik egyébként a munkába álláshoz is alapvetően szükségesek lennének. Ezért hiba a jelenlegi helyzetben a közismereti tárgyak ilyen mértékű visszaszorítása.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
186 311 2012.05.08. 2:05  190-357

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Nagy István képviselő úrnak mondanám, amit Babák képviselő úrnak is elmondtam, egyrészt ne keverjük össze azokat a gyerekeket, akiket az általános iskola kibocsát és azokat, akik a szakképzésbe bekerülnek. Itt nemcsak arról van szó, hogy egyébként az általános iskolát végzett gyerekeknek az x százaléka funkcionális analfabéta, hanem arról is, hogy nekik a nagy részük, illetve a szakképzésbe kerülő gyerekek nagy része is funkcionális analfabéta, és ezzel a helyzettel valamit kezdeni kell.

Elhiszem, hogy önök azt gondolják, hogy hosszú távú megoldást fog jelenteni erre a köznevelési törvény, ez vagy így van, vagy úgy, egyikünk sem lát a jövőbe, de mindannyian gondolunk erről valamit. Tiszteletben tartom, hogy önök azt gondolják, a köznevelési törvény erre gyógyírt fog adni, de azokkal a gyerekekkel is kezdenünk kell valamit, akik már ebben a helyzetben vannak, hogy a szakképzésbe belépnek, és olyan alapvető hiányosságaik vannak, ami miatt nem lett volna szabad, hogy az általános iskolát befejezzék, és ilyen végzettséget kapjanak.

(19.40)

Ez a törvényjavaslat velük semmit nem kezd, hiszen ez már 2012, tehát ebben az évben szeptember 1-jén hatályba fog lépni, tehát ezzel a helyzettel nem kezd semmit.

Abban egyetértek önnel, hogy szemléletváltásra van szükség, azonban nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, amit Osztolykán képviselő asszony is már itt pedzegetett, hogy mi lesz azokkal a pedagógusokkal, akik ilyen közismereti tárgyakat tanítanak a szakképzésben. A Magyar Nemzet birtokába jutott egy szakképzési koncepció, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium készített el, és a lap azt írja: a számítások elvégzése után kiderült, hogy amíg jelenleg 27 384 pedagógus dolgozik az iskolai rendszerű szakképzésben, addig 2016-ra ez a szám a Nemzetgazdasági Minisztérium előrejelzése szerint 20 ezerre apadna, ami 26 százalékos létszámszűkülést jelentene. A szakképzés forrásigénye az átalakítás következtében mintegy 20 százalékkal csökkenne, tehát itt is több mint 7 ezer pedagógus elbocsátásáról (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) olvashatunk.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
188 76 2012.05.14. 2:55  75-81

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány nem tud megfelelő megoldást adni a magyar fiatalok nyelvismeretének hatékony javítására. Átmeneti intézkedésként bevezetik a nyelvvizsga-amnesztiát, ami egyrészről érthető, másrészről viszont igazságtalan, és a minőség ellen hat. Tudjuk ugyanis, hogy a nyelvismeret és nem a nyelvvizsga a döntő kérdés a felsőoktatásban tanulók számára, hiszen a tudományos ismeretek elsajátításához manapság szinte elengedhetetlen például az angolnyelv-tudás.

Az is tény, hogy az abszolutórium és a diploma megszerzése közötti idő egyre inkább kitolódik, a diplomás pályakövetési rendszer legfrissebb, 2011-es adatai szerint a végzettek több mint 30 százaléka jelezte, hogy az abszolutórium megszerzése után, később szerzett csak diplomát. Ezen belül több mint 70 százalékuk a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapta meg az oklevelet. Ennek következménye egy másik, szintén aggasztó jelenség, miszerint a felsőfokú képzettségűek jelentős része olyan munkakört tölt be, amely nem a tanult szakterületükhöz kapcsolódik, sok esetben nem is igényel felsőfokú végezettséget.

Mindezen adatokból is kitűnik, hogy a nyelvoktatás helyzete nem rendezett hazánkban. A felsőoktatási törvény válasza erre az, hogy 2016-tól már a felsőoktatásba bekerülés feltétele lesz a nyelvvizsga megléte, ami irreális követelés. Ennek feltételei ugyanis nem állnak rendelkezésre a közoktatásban, és három vagy négy év kevés arra, hogy ezeket megteremtsük. Ráadásul további megszorításokra számíthat az oktatási rendszer. További problémát jelent, hogy a nyelvismerettel rendelkező, pedagógus végzettséget szerzett fiatalok számára egyáltalán nem vonzó a tanári pálya, és itt is jellemző a végzettség és a munkakör illeszkedésének hiánya.

A pedagógia területén végzettek 15 százaléka olyan munkát végez ugyanis, ami nem igényli végzettségét, és a maradék 85 százalék körülbelül ötöde nem a szakterületéhez kapcsolódó feladatot lát el. A köznevelési törvényben megalkotott pedagógus-életpálya anyagi fedezetét pedig miniszterelnök úr is kétségbe vonta, a Széll Kálmán-terv pedig a bevezetés időpontjának eltolását helyezi kilátásba, így ezen probléma orvosolása is kétséges. A jelenlegi helyzet fenntartása sem jelent megoldást, hiszen az a gazdagoknak kedvez. Ugyanis az tudja megszerezni ma a megfelelő nyelvismeretet, aki meg tudja fizetni a különórákat, és ez tovább növeli a társadalmi különbségeket a gazdagok javára, míg a szegényebb rétegek gyerekei hiába tehetségesek, nem jutnak hozzá a megfelelő képzéshez.

Kérdezem ezért államtitkár urat, hogy mit tesz a kormány a fiatalok nyelvismeretének javítása érdekében. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
188 80 2012.05.14. 0:52  75-81

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány hoz egy intézkedést a nyelvvizsga-amnesztia lehetőségéről, majd miután a Rektori Konferencia ezt elveti, és az intézmények többsége is elveti, akkor arra hivatkoznak, hogy az intézmények elvetették, ezért nyilvánvaló, hogy nem megoldás. Akkor miért hozta meg a kormánytöbbség ezt a lehetőséget?

Itt is az életpályamodellre hivatkozik, aminek, ahogy jeleztem, az életbelépése igencsak kétséges, miniszterelnök úr maga sem tudta megígérni azt, hogy ez a közeljövőben bevezetésre kerül. Abban egyetértek önnel, hogy ha egy végzettséghez kapcsolódóan nyelvismeretet megkövetelünk, akkor annak a képzését is kell biztosítanunk ingyenesen azok számára, akiktől megköveteljük ezt a végzettséget, de ennek biztosítékait egyáltalán nem látom. Az ön válaszából sem derül ki, ezért a választ nem tudom elfogadni.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
189 116 2012.05.15. 4:55  113-223

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az 1., 7., 8. és 10. pontokhoz szeretnék hozzászólni a vita első szakaszában.

Elég nagy pálfordulást figyelhetünk meg a kormánypártok képviselőinek álláspontjában a tekintetben, hogy az általános vitában még élesen védték azt az álláspontot, miszerint a közismereti órák aránya a szakképzésben legfeljebb 33 százalék lehet a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához.

(13.20)

Ehhez képest a bizottsági ülésen, az oktatási bizottság ülésén a kormánypárti képviselők és maga a bizottság is egyhangúlag támogatta azt a Pokorni Zoltán által jegyzett javaslatot és egyébként mindegyik olyan javaslatot, amely ezt a legfeljebb szót legalábbra cserélte volna ki. Az általános vitában az oktatási bizottság részéről a vita nagy részében egyetlenegy kormánypárti képviselő sem volt jelen, míg a bizottságban jelen voltak, és leszavazták azt az előterjesztést, amit a kormány terjesztett be. Ugyanez a helyzet egyébként a foglalkoztatási bizottsággal is, amelynek kormánypárti képviselői jelen voltak a vitában, és mégis amellett érveltek, hogy ennek megváltoztatása hiba lenne.

Nem szeretném megismételni az általános vitában elhangzottakat, azonban arra felhívnám a figyelmet, hogy ez a lehetőség, amit a kormány beterjesztett, azt is magában foglalja, hogy akár a közismereti tárgyak aránya nulla százalék legyen, ami teljeséggel elfogadhatatlan az oktatási bizottság fideszes képviselői számára is, szerencsére.

Ehhez kapcsolódó, de másik kérdéskör az, amelyre Ferenczi Gábor képviselőtársam - aki most egy ajkai tüntetésen vesz részt, és ezért nem tud jelen lenni a vitában - nyújtott be. Az a kérdéskör ahhoz kapcsolódik, engedjük-e azt, hogy már 9. évfolyamon olyan képzési helyen folytassák a gyerekek a szakiskolában a gyakorlatot, amely nem iskolai tanműhely. Ferenczi Gábor képviselőtársam két alternatív javaslatot is nyújtott be ezzel kapcsolatban. Ez pedig az, hogy a 9. és a 10. évfolyamon is kizárólag a szakképző iskolában szervezzük meg ezeket a gyakorlati foglalkozásokat, illetve legalább a 9. évfolyamon és a 10. és 11. évfolyamon lehessen külső gyakorlati helyen megszervezni ezt az oktatást.

Ennek az az alapvető indoka, hogy egy 8 általános végzettséggel rendelkező gyerek bekerül egy szakiskolába, és semmilyen elméleti képzéshez nem jut hozzá, olyan elméleti képzéshez, amely lehetővé tenné számára azt, hogy a gyakorlatban meg tudja állni a helyét. Tehát ha 9. évfolyamon már külső helyre engedjük őket, ahol ráadásul pedagógiai végzettséggel vagy pedagógiai ismeretekkel nem rendelkező oktatók is lehetnének, ezt elfogadhatatlannak tartjuk.

Az oktatási bizottság ülésén a kormánypártok is problémásnak találták ezt, és Pokorni Zoltán elnök úr is nyújtott be erre vonatkozóan egy módosító javaslatot, amely az ajánlás 10. pontjában szerepel. Ő úgy kívánja megoldani ezt a kérdést, hogy a tanműhelyekre egységes követelményeket állapít meg a kormány, azonban ez a jogi felelősség tekintetében, tehát annak tekintetében, hogy a gyerekekre vigyázni kell ezekben a tanműhelyekben, választ ad és megfelelő megoldást ad; azonban az, hogy 9. évfolyamtól már olyan gyakorlaton vehessenek részt a diákok, ahol pedagógiai végzettséggel nem rendelkező oktatók is oktathatják őket, ez elfogadhatatlan, és Pokorni Zoltán javaslata ezt nem tartalmazza. Tehát míg a jogi felelősséget, az erkölcsi vigyázást tartalmazza, a pedagógiai végzettség megkövetelését nem tartalmazza.

Ezért ajánlom inkább a kormánypárti képviselők figyelmébe is Ferenczi Gábor képviselőtársam 8. számú javaslatát. Emellett érvelek a két alternatíva közül. Azt javaslom, hogy 10. évfolyamtól már lehessen külső gyakorlati helyen megszervezni a gyakorlati oktatást, ha 3 éves szakképzésről beszélünk, márpedig arról beszélünk, tehát azt kevésnek tartom én magam, hogy egyetlen olyan év legyen, amikor külső helyen lehet a gyakorlatot végezni.

Ezért a 8. számú javaslatot kérem, hogy támogassa a kormánypárt, remélem, hogy hasonlóan, ahogy az általános vitától a bizottsági ülésig már elmozdult az álláspontjuk, remélem, hogy a módosító javaslatok szavazásáig még egy kicsit finomodik, és tudják támogatni ezt a 8. számú javaslatot is.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
189 120 2012.05.15. 1:00  113-223

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Ön azt mondja, hogy vigyázni kell a tanulókra. Ezzel természetesen egyetértünk. Az önök által decemberben elfogadott szakképzési törvény azonban kimondja, hogy az iskolát terheli a felelősség, amikor a diák belép oda. Szintén Ferenczi Gábor képviselőtársam nyújtotta be azt a módosító javaslatot akkor, hogy a cégeket, a külső gyakorlati helyeket is terhelje ugyanez a felelősség a gyerekekkel kapcsolatban, azonban önök ezt elutasították. Tehát jelenleg a törvényi szabályozás értelmében nem terheli a felelősség a cégeket. Ez egy nagyon fontos különbség.

Másrészt ön azt mondja: elmondták az általános vitában is azt, hogy a közismereti tárgyakat nem szeretnék nulla százalékra leredukálni, azonban az a törvényi szabályozás, amit beterjesztett a tárca, és ami mellett önök még az általános vitában érveltek, lehetővé teszi azt, hogy nulla százalék legyen a közismereti tárgyak aránya. Tehát ha nem szeretnék, akkor kérem, ne érveljenek amellett, hogy lehetővé tegyük.

Köszönöm a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
189 128 2012.05.15. 1:53  113-223

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Kara Ákos képviselő úrra is reagálnék, az ő felszólalásakor nyomtam meg a kétperces gombot, de Babák képviselő úr is adott muníciót a felszólalásomhoz.

Kara Ákos képviselő úrnak mondanám azt, hogy az, amit Pokorni Zoltán beterjesztett ebben a kérdésben, hogy milyen arányban tanítsuk a közismereti tárgyakat, az homlokegyenest az ellenkezője annak, mint ami a kormány előterjesztésében szerepel. Tehát a kormány előterjesztésében az szerepel, hogy legfeljebb 33 százalék legyen, Pokorni képviselő úrnak a módosító javaslatában pedig az, hogy legalább. Ez teljesen az ellenkezője annak, amit beterjesztett.

A felelősség kérdésében az a szövegrész, amit a törvényből felolvasott, nem garantálja az egységes követelményeket, ezért egyébként a 10. ajánlási pontban maga a bizottsági elnök úr is beterjesztette ezt, és mi, jobbikosok is azt mondjuk, hogy még az sem elég, mert a pedagógus végzettséget is meg kell követelnünk legalább a 9. évfolyamon.

Babák képviselő úrnak pedig azt mondanám, hogy jelenleg sem áll fenn az a helyzet sajnos a szakképzésben, hogy matematikusokat vagy kémikusokat képeznénk, de legalább azoknak az alapszintű ismereteknek az átadására viszont szükség van, ami minden szakmához kell, hiszen azok olyan alapvető ismeretek, amelyek... - Általános iskolában (Babák Mihály közbeszól.) sajnos nem adják át, ezért a szakképzésnek kezdenie kell valamit azokkal a tanulókkal, akik úgy kerülnek be ide, hogy nincsenek ezeknek az ismereteknek a birtokában, és az általános iskolai közismereti végzettség nem jelenti azt, hogy az egyenlő azzal, amit egy szakiskolát végzett embernek közismereti tárgyakból ismernie kell.

Ezért van szükség arra, hogy megfelelő óraszámban biztosítsuk azt, hogy ezeket a közismereti ismereteket átadjuk ezeknek a szakiskolákban tanuló diákoknak. (Babák Mihály: Jártál ilyen iskolában? Megnézted?)

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban. - Z. Kárpát Dániel Babák Mihály felé: Több tisztelettel! Értettem, amit mondtál!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
189 146 2012.05.15. 1:06  113-223

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Babák képviselő úr hozzászólására szeretnék reagálni, illetve ha már Kara Ákos képviselő úr a kapcsolódó módosító javaslatát szóba hozta, akkor arra is. Sem a legfeljebb, sem a legalább nem jelenti azt, hogy pontosan egyharmad-kétharmad lesz az arány, sőt bármelyik szabályozást fogadja el az Országgyűlés, mind a kettő azt a lehetőséget teremti meg, hogy akár szakmánként eltérő legyen ez az arány, ami szerintem egyébként helyes lenne, hiszen nem kell ennyire megkötni az iskolák kezét, amellett, hogy természetesen a legalább szót támogatom.

Hogy a hídprogram és a közoktatás oldja meg a felzárkóztatást; most a szakképzési törvény részletes vitájában nem szeretnék ennek az irányába elmenni. Csak annyit említenék meg, mivel Babák képviselő úr is és többen utaltak erre, hogy a hídprogram véleményem szerint nem fogja megoldani ezt a felzárkóztatást, és azok a gyerekek, akik a szakiskolába bekerülnek, ők nem a hídprogramban fognak részt venni, mégis szükségük lesz ezekre a közismereti tárgyakra. Ezért fontos, hogy a legfeljebb szót kicseréljük a legalábbra.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)