Felszólalás adatai

DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Bár úgy látom, úgy nehéz lesz vitatkozni a költségvetésről, hogy az ellenzéki kollégák nem tisztelték meg jelenlétükkel a parlamentet.

De nem csak ez az egy nehézség adódik, és szeretnék az ellenzéki módosító indítványokkal foglalkozni. A legtöbbjével valójában nem, mert a módosító indítványaik döntő többsége a "ki tud több módosító indítványt írni" című, típusú házidolgozat-író versenynek volt a része, igazából figyelmet nem érdemel, és a Költségvetési Tanács is tulajdonképpen számos kifogással, számos kategóriába sorolható kifogásokkal ezek elvetését, figyelmen kívül hagyását javasolja.

A Fidesz több képviselő módosító indítványával a 24. ajánlási számmal kezdődő, sok ajánlási pontot érintő, talán egyszerűbb, ha így mondom: 1151-es módosító indítvány keretében egy átfogó, a költségvetés egészét érintő javaslatot terjesztett elő; mintegy 450 milliárd forintot kíván átcsoportosítani.

Talán a kiadási résszel érdemes kevesebbet foglalkozni, mert ha van pénz, ha van forrás, azt szíves-örömest elhiszem, hogy számos jó célra lehet fordítani, és a Fidesz ilyen típusú indítványait is látva - természetesen, ha van ehhez bevétel - a kiadásokkal is jórészt egyet lehet érteni.

Egy kérdés ugyan fennmard, hogy vajon azt a 200 milliárd forintos gazdaságösztönzési programot, amelynek a részleteit nemhogy kidolgozva nem látjuk, de úgy az irányát, a stratégiáját, a címzettjeit sem tudjuk kiolvasni a módosító indítványból, sem az indokolásból, ez azért némi kívánnivalót hagy maga mögött; különösen abban a perspektívában, hogy pusztán ez az egy rovata az indítványnak több mint 20 százalékát, 200 milliárd forintot érintene a jövő év vonatkozásában.

Tekintsünk azonban akkor most először inkább arra, hol keletkezik az a forrás, amit megpróbál szétosztani sok képviselőtársam a Fidesz padsoraiból. Nos, segítségül hívom a Költségvetési Tanács álláspontját, mert bizonyára azt még ők is hitelesebbnek fogadják el, mintha bármely szocialista képviselő - még ha oly szakmai jelleggel is - megszólalna ebben az ügyben. Azt látjuk, hogy egyik fő forrásként a kamatkiadások megtakarítását tekintik, mondhatni: a potenciális, jövő évi választások után felálló új kormány hitelességének szinte azonnali és robbanásszerű javulását, és ebből kívánnának megtakarítani jelentős mértékű kiadásokat.

A Költségvetési Tanács azonban lefordította ezt az elgondolást a számok nyelvére is, és ugyan első közelítésben egy nagyobb számot mondott, de utána egy korrektúrát is végzett a saját számításánál, ahol a különféle, a javaslatban foglalt kiadások másodlagos, harmadlagos hatásait is figyelembe véve számszerűsítette, hogy mit is jelentene ez az elgondolás.

(8.40)

Nos, a Költségvetési Tanács számítása szerint a nemzetközi hitelképességnek, a kockázat csökkenésének azonnal, májusban úgy kell bekövetkeznie, hogy 2,8 százalékkal csökkennie kell - még egyszer mondom, azonnal - a jegybanki alapkamatnak, ahhoz, hogy az a megtakarítás, ami ebből származik, jelen legyen a költségvetésben, elosztható forrássá váljon. Én azt hiszem, ez így önmagában tükrözi, nemcsak hogy lehetetlen, hanem egyben a javaslat felelőtlenségét is jól reprezentálja.

A megtakarítás egyébként ebben az esetben nagyjából az a 200 milliárd lenne, amit gazdaságfejlesztési előirányzatra kívánnának elkölteni. Ha pontos akarnék lenni, akkor csak 180 milliárd, de ezt is csak azért mondom, mert velem lehet alkudni ebben a tekintetben. Tehát tulajdonképpen pont azt a forrást nem tudja előállítani ez a javaslat, ami, hogy úgy mondjam, a vezérhajó, a sötétben a világító fáklya akar lenni a Fidesz-javaslatban.

A Költségvetési Tanács azonban azt is mondja, hogy a további forrásokhoz, például a stabilitási tartalékhoz való hozzányúlás a másik olyan elem, amellyel azután végképp nem tud egyetérteni, hiszen annyi kockázat, annyi bizonytalanság van a válság következtében is a jövő évben, hogy ezek a források pont azt a célt szolgálják, hogy ezeket a bizonytalanságokat, kockázatokat kezelni lehessen. Egyébként egyfajta csodálkozással szemlélem, hogy tegnap még egy interpelláció is keretében számon kérték a kormányzattól, hogy az európai uniós elnökségre való felkészüléshez nem képzett elegendő tartalékot, merthogy micsoda katasztrófák következnek be, hogyha ilyen források hiányoznak. Így külön valóban nem képeztek, de például pont ezek a tartalékok azt a célt is szolgálják, amit most megpróbálnak elvonni, amit megpróbálnak kivonni a költségvetésből, még törékenyebbé tenni ezt a helyzetet.

Úgy gondolom tehát, hogy ezek a módosító indítványok még ebben az összeszedettnek tűnő indítványban is felelőtlenek a tekintetben, hogy sem a forrást nem biztosítják, sem pedig az elosztás tekintetében nem hordoznak megfelelő üzenetet ahhoz, hogy támogatni lehessen.

Még egy általános megjegyzés a végére: azért nem tudom, örülni kell-e annak, hogy a fideszes képviselők a KDNP-s képviselőkkel együtt mást tesznek, mint amit mondanak, merthogy sem ebben a módosító csomagban, sem az összes többiben egy ilyen icike-picike adómérséklésre vonatkozó módosító indítvány sincsen a költségvetésben, de ha ez a felelősségnek legalább egy pislákoló mécsese a költségvetési vitában, akkor ezért az egy dologért legalább elismerés illeti a Fideszt. Elnök úr, köszönöm a szót. (Taps az MSZP soraiban.)