Készült: 2020.07.14.14:06:38 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

263. ülésnap (2017.11.30.), 78. felszólalás
Felszólaló Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 20:02


Felszólalások:  Előző  78  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Legfőbb Ügyész Úr! Legfőbbügyész-helyettes Urak! A legfőbb ügyész beszámolójának ‑ részünkről most már hagyományként mondhatom ‑ van egy kialakult struktúrája. Sajnos, teszem hozzá, mert sokkal jobban szeretnénk, ha az ügyészség jogállami módon működne, és nem arról kéne szólni a vitának, ami a beszámolójából kimaradt, hanem vitázhatnánk arról, ami benne van. De sajnos nincs így.

Az első gondolatkör most is a köszönetről szól. Köszönjük az ügyészek munkáját, akik, ha hagyják őket fentről, akkor üldözik a bűnt, tisztességesen, becsülettel dolgoznak közbiztonságunk megőrzése érdekében. Tisztelettel köszönjük azoknak az ügyészségi alkalmazottaknak is a munkáját, akik ebben segítik az ügyészeket. Azonban egy jogszabályok alapján független állami szerv függetlenségét és alkotmányos szerepét a gyakorlatban mindig meghatározza a felső vezetőinek tevékenysége, főképpen egy erősen hierarchizált szervezetben. Ahogy köznyelven mondják: fejétől bűzlik a hal. Hiába végzi az ügyészek 99,9 százaléka tisztességesen a munkáját, az ügyészi szervezet gyakorlatban betöltött alkotmányos szerepét az a 0,1 százalék fogja meghatározni.

(15.00)

Ez a jelenség nem mérhető százalékban. Egy alkotmány is elfogadhatatlanná válik, sőt nem mondható jogállaminak, ha nincs benne, mondjuk, az élethez való jog vagy a hatalmi ágak megosztásának elve, hiába elfogadható a maradék 99,9 százaléka. Márpedig az ügyészség felső vezetése ‑ tisztelet a kivételnek ‑ politikailag elfogultan, sőt politikai érdekeket szolgálva működik. És ha egy független állami szerv vezetőjének a beszámolóját tárgyalja az Országgyűlés, jelen esetben a legfőbb ügyészét, értékítéletem szerint a kritika gerincét elsősorban az alkotmányos rendszerben való szerepvállalásának megítélése kell hogy képezze, s nem a bűnügyi statisztika értékelése. Sőt, ha az előbbi nem elfogadható, az utóbbiról szót sem érdemes ejteni, legalábbis itt az Országgyűlésben.

Nem politikusoktól, hanem egy oknyomozó portálról származó főcímeket idéznék. „Polt Péter a fideszesek vagy a törvényesség védelmezője?” ‑ teszi fel a kérdést. Vagy: „Az Orbán-rendszer legfontosabb pillére Polt Péter legfőbb ügyész pályaíve”, avagy: „Gyűlnek a csontvázak Polt Péter szekrényében ‑ így züllött az ügyészség a politika kiszolgálójává.” A mi véleményünk is hasonló.

Ön a bizottsági meghallgatásán azt kérte, legfőbb ügyész úr, hogy ha van bizonyítékunk arra, hogy ön politikai megrendeléseket teljesít, illetve hogy személyesen dönt az általunk politikainak tartott ügyekben, akkor tárjuk ön elé. Nos, legfőbb ügyész úr, sosem az ön szellemi képességeivel vagy a szakmai tudásával volt a problémánk, hanem azzal, hogy mindezt mire használja. Talán ön sem tart minket ostobának. Márpedig aki azt gondolja, hogy ön van olyan óvatlan, hogy a politikai ügyekben később is bizonyíthatóan ad utasításokat, az ostoba. És ön is az lenne, ha ezt tenné. Márpedig nem az. Tehát ilyesmit számonkérni rajtunk az állításaink alátámasztásához cinizmusra vall.

Az ügyészség munkájának parlamenti megítélése nem a bírósági eljárások szabályrendszere és logikája mentén zajlik. De biztosan nem mondok újat önnek, amikor azt állítom, hogy még a büntetőeljárásokban is, ahol a bizonyítottsághoz a büntetőbírói bizonyosság szükséges, ítéletet alapoznak a közvetett bizonyítékokra, ha annak zárt láncolatát megállapíthatónak találják. Nekünk állításaink alátámasztására olyan közvetett bizonyítékaink vannak, amelyek határozott álláspontunk szerint zárt láncolatot alkotnak, így egyértelműen bizonyítják az állításainkat. És tudja, a munkatársaiktól sem vagyunk hermetikusan elzárva.

Ismerjük az ellenérveket. Vejkey Imre bizottsági elnök úr most is felemlegette ezt a megszólalásában, mely szerint a legfőbb ügyészen nem a konkrét ügyeket kellene számonkérni beszámolójának vitájában. Ez annyiban igaz, hogy valóban nem is önállóan az egyes ügyek és esetek megítélésének van most jelentősége, hanem az azok sorba állításából levonható általános következtetéseknek. Az általános következtetéseknek, amelyről Vejkey Imre is beszélt, hogy annak viszont helye van itt a bizottsági vitában.

Az ügyészség 1956 utáni munkáját sem alapvetően az alapján ítélik meg, hogy sikerült‑e hangszalagra rögzíteni, hogy Kádár János vagy az igazságügyi miniszter hányszor hívta fel az akkori legfőbb ügyészt, és esetleg konkrét ügyekben milyen konkrét elvárásokat fogalmazott meg a számára vagy milyen dokumentálható írásos utasításokat adott, hanem az alapján, hogy az ügyeket, az eljárásokat elemezve milyen következtetésre lehet jutni az ügyészség munkáját illetően. Ma sincs ez másként.

A konkrét ügyek felemlegetése tehát azért fontos, mert ezáltal évről évre igazoljuk, legalábbis a mi álláspontunk szerint igazoljuk, hogy míg a Fidesz ellenfeleivel szemben akkor is megindítják az eljárást, amikor az indokolatlan, azaz koncepciós eljárásokat kezdeményeznek, addig a fideszesek bűneit eltussolják. No pláne, ha az közvetlenül a miniszterelnököt, a miniszterelnök családját vagy a legszűkebb köreit illeti. Hogy tendenciózusan választási kampányokra időzítik az eljárási cselekményeiket, a gyanúsításokat, a vádemeléseket, az őrizetbe vételeket. Hogy színpadias eszközöket használnak esetenként. Hogy célzottan szivárogtatják ki az eljárások dokumentumait az aktuális fideszes sajtónak, persze csak ha a Fidesz ellenfelei; a fideszesek ügyeiről pedig az eljárás eredményességének érdekében nem adnak tájékoztatást. Hogy eddig még sosem láttam a tévében fideszes politikust vezetőszáron, viszont annál több ellenzékit. És még sorolhatnám.

Ugye, nem azt akarja elhitetni velünk, legfőbb ügyész úr, hogy ezekről az eljáró beosztott ügyész dönt? Egy mindennapos ügyben sem dönthet önállóan a jogorvoslatról, nemhogy, mondjuk, egy miniszterében!

Kitérőként egy kis adalék az eddigiekhez, egy aktualitás. Budai Gyula volt fideszes elszámoltató­biztos kérdésére, aki éppen az ön bizottsági meghallgatásán komcsizta le az egész bírói kart, ön nemcsak készségesen válaszolt, ami egyébként minden ilyen esetben feladata lenne, hanem a papírjából pontos adatokat olvasott fel a nyomozás határidejéről, hogy mikor vették fel a kapcsolatot a brit csalás elleni hivatallal, hogy onnan milyen új adatokhoz jutottak hozzá, hogy hány gyanúsított van az ügyben, hogy van nemzetközi szál, hogy a rendőrség melyik főosztálya nyomoz, s a többi; hónapra, napra pontos adatokat, részleteket az ügyről, és az ügyészség jövőbeni eljárási cselekményeit is felsorolta.

Ez csupán azért jelent gondot, mert ez egy azonnali kérdés volt, amelyet nem kell előre írásban megküldeni önnek. A címéből pedig, amely így hangzott: „Várható‑e nyomozás meghosszabbítása Magyarország történetének legnagyobb korrupciós botrányában?”, aligha tudhatta előre, hogy konkrétan melyik ügyet, ügyeket fogják kérdezni öntől. Mégis mindkettőt eltalálta. A papírjából olvasta az adatokat. Gondolom, nincs a fejében a sok százezer ügynek minden adata, és gondolom, a nagy korrupciós ügyekből is sok van az ügyészségen. Szóval, vagy Budai Gyulával egyeztettek előzetesen, vagy a politikai érintettségű ügyeket, amilyen kategória egyébként ön szerint nincs is, ismeri betéve, vagy ön egy vátesz. De leginkább az előző kettő.

Visszatérve az esetek felemlegetése kapcsán az általam elmondottakra, itt igazoljuk évről évre a beszámoló vitájában, hogy úgy van, ahogy eddig elmondtam. Ma sem lesz ez másként. A következtetés levonásához ugyanis szükséges az azt megalapozó állítások sorba állítása. Nézzük most meg ilyen megközelítésben a beszámoló évét, 2016-ot!

2016 februárjának volt vezető politikai botránya, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványokba tolt ki több mint 200 milliárd forint közpénzt; tudják, amiről egy később alkotmányellenessé nyilvánított törvénymódosító javaslattal akarták kimondani, hogy elvesztette közpénzjellegét. A kiadott adatok alapján egyértelművé vált, hogy az alapítványok nem az alapító okiratukban meghatározott célokra fordították a közpénzeket, sőt az egyik ilyen alapítványnál még a jegyzőkönyvet is manipulálták. Nap nap után derültek ki, hogy az alapítványi pénzek hogyan vándoroltak a jegybankelnök rokonaihoz, haverjaihoz, és hogyan váltak az alapítványok fideszes kifizetőhellyé. Feljelentést is tettünk ezekben az ügyekben. Se kép, se hang ezekről az ügyészség részéről.

Az már csak hab a tortán, hogy az ön felesége és lánya is a Magyar Nemzeti Bankban dolgozik, a botrány kirobbanásának óráiban pedig ön, legfőbb ügyész úr, egy étteremben beszélgetett négyszemközt a jegybankelnökkel. Gondolom, ez is oka a nagy csöndnek.

Aztán itt van az úgynevezett Panama-iratok botránya, amiben a világ számos híressége, köztük állítólag magyar kormánypárti politikusok és oligarchák is érintettjei az offshore-botránynak. Állítólag a Nemzeti Nyomozó Iroda is nagy erőkkel vesz részt a nyomozásban. Valahogy erről sincs információnk az ügyészség részéről.

Aztán Portik Tamás ismert bűnöző terhelő vallomást tett egy büntetőeljárásban Rogán Antal propagandaminiszterre. Az ügyben feljelentést tettek, amit az ügyészség elutasított, ahelyett, hogy egyébként érdemben megvizsgálta volna az ügyet. Még egyszer mondom, érdemben, nem formálisan.

Ugyanebben az évben szüntették meg a miniszter ellen folyamatban lévő nyomozást a belvárosi ingatlanügyek kapcsán, ahol meglepő módon ugyanaz a Portik Tamás is érintett volt.

Aztán egy másik vádlott, Vizoviczki László, aki korábban a Fidesznek nyújtott kampánytámogatásért cserébe a Fidesz egyik alelnökétől kért segítséget levélben, hogy kikerüljön az előzetes letartóztatásból. Önök szerint ezzel sincs semmiféle probléma.

Aztán itt van a kopaszügy. A bíróság szerint Nyakó Istvánt erőszakkal akadályozták meg abban, hogy leadja népszavazási kezdeményezését a vasárnapi boltzár ügyében. Ezért hivatalos eljárásban neki adott igazat a bíróság. A sajtó munkatársai név szerint beazonosították a támadókat. Önök szerint mégsem történt bűncselekmény, megszüntették a nyomozást, jó eséllyel azért, mert felvetődött, hogy a Vizoviczki-ügyben is érintett Fidesz-alelnök rendelte meg az akciót. Ha nem szüntetik meg az eljárást, még valamelyik kopasz a végén rávallott volna.

Aztán itt van a Pharaon-ügy, amiben a miniszterelnök családja egy FBI által körözött bűnözővel üzletelt itt Magyarországon. Ebben sincs ügyészségi vizsgálat a miniszterelnöki rokonsággal szemben.

(15.10)

A ferencvárosi és az I. kerületi áron aluli ingatlan-bérbeadási ügyek a Fidesz-önkormányzat részéről szintén itt van.

Itt jegyezném meg, hogy tegnap délután köszönettel megkaptam az összeállítást a bizottsági ülésen felvetett ügyek egy részéről. Egyetlen ponton kell ez alapján pontosítanom az általam ott elmondottakat itt: az I. kerületi ingatlanügyben tájékoztatása szerint valóban van nyomozás, december 27-ig tart az eljárás, akkor van a határideje, egy hónap van még hátra. Én nem hallottam fideszes politikusról, akit elvittek vagy meggyanúsítottak volna ebben az ügyben. Tegye meg, ha van ilyen, akkor tájékoztat minket erről, és kérdezem, hogy esetleg lesz-e. A többi ügyben egyébként nem cáfolta, amit én akkor kritikaként elmondtam az ülésen, legalábbis az én álláspontom szerint nem.

Menjünk tovább, mert ez is szóba került, nézzük Farkas Sándor fideszes országgyűlési képviselő ügyét, aki elfelejtett feltüntetni másfél milliárd forint támogatást a vagyonbevallásában! Önök szerint ez sem bűncselekmény, csak egyszerű feledékenység, ahogy a tegnapi levelében fogalmazott: a cég vezetőjének tájékoztatóját érintő értelmezési különbség. Tényleg életszerű, hogy valaki megfeledkezik másfél milliárd forintjáról? Annyi pénzt még a leggazdagabbak is számon tartanak.

És önök szerint az is rendben van, ha valaki egy újságírónőt erőszakkal lecibál a lépcsőn, ahogy azt Halász Júliával tették, persze csak ha az a valaki az újbudai önkormányzat fideszes kabinetvezető-helyettese. Azt írták a határozatukban, hogy nem állapítható meg bűncselekmény. Miért is? A személy elleni erőszakos magatartás tudtommal az. Ha a hajánál fogva lerángatott újságíró ügyében, az ön levele alapján mondom most ezt, információs rendszer vagy adat megsértésének bűntette miatt folytatják az eljárást, akkor persze ez is érthető.

De önök szerint az is indokolt, hogy megszüntették a kamupártokkal szemben folytatott nyomozást. Az Állami Számvevőszék szerint is súlyos szabálytalanságok történtek, ezek a pártok ‑ de mondjuk inkább, hogy a Fidesznek hasznot hajtó politikai vállalkozások ‑ az állam által folyósított kampánypénzekkel nem tudtak elszámolni, de mivel választáskor a Fidesz malmára hajtották a vizet, sőt vélhetően fideszes támogatással szedték össze az ajánlásaikat, megvédték őket.

Az egyik legérdekesebb ügy 2016-ban az úgynevezett Voldemort-ügy volt, amelyikben már nem tudták megakadályozni azt, hogy Mengyi Roland fideszes képviselő ellen eljárást indítsanak, de kiderült, hogy a tettenérését felsőbb utasításra akadályozták meg, pedig már lesben álltak a nyomozók. Hol van ennek a felelőse? És olyan nincsen, hogy egy bűnszervezet esetében, ahol megrendelnek pályázatokat, amiről a Mengyi-ügy szól, méghozzá olyanokat, amelyek irányítottan egy-egy cégre vannak kiírva, majd a minisztériumban bizonyíthatóan ilyen feltételekkel írják ki a pályázatokat, de ennek ott nincs felelőse, nem emelnek vádat egyetlen minisztériumi vezetővel vagy volt vezetővel szemben sem, márpedig ennek a bűncselekménynek szükségszerűen két oldala van. Hogy is van ez? És Mengyi úrnak hogyhogy nem is indítványozta az ügyészség az előzetes letartóztatását?

És még sorolhatnánk a sajtó és az oknyomozó portálok által feltárt bűncselekménygyanús ügyeit a miniszterelnök vejének, a strómanjának, Mészáros Lőrincnek, és mindez csak a jéghegy csúcsa. Ha én tudom, akkor nyilvánvalóan önök is, hogy milyen módszerekkel, sokszor a NAV hathatós támogatásával vesznek el cégeket emberektől Fideszhez közeli oligarchák és rokonok, és ezt maguk hagyják, pedig ezek megakadályozása nem a mi feladatunk, s még csak nem is az oknyomozó újságíróké, hanem az önöké, akik rendelkeznek a felderítéshez szükséges jogkörrel, eszközrendszerrel és információkkal, akár titkos információkkal.

A másik oldalon pedig megint a Fidesz ellenfeleivel szemben alaptalanul indított büntetőügyekben való teljes vagy a vádirat érdemi vádpontjait érintő felmentések állnak. 2016-ban konkrétan kettő ilyen ügy volt: kiderült, hogy nem volt sem whiskeys dobozban, sem nokiás dobozban átadott kenőpénz, amivel az ügyészség hathatós segítségével teleharsogták a választási kampányokat.

De új ügyben sincs hiány, hiszen a kampányra itt van például a Czeglédy-ügy, amiben ha Budai Gyula fideszes elszámoltatóbiztos, tudják, aki szerint ‑ a fővárosi főügyész után szabadon ‑ minden bíró komcsi, a sajtóban megrendeli a hatóságtól, már meg is hallgatják a volt miniszterelnök feleségét. Czeglédy persze előzetes letartóztatásban van, akár csak a többi meggyanúsított ellenzéki politikus többsége volt, de Mengyi „Voldemort” nagyúr nem, ahogyan egyetlen fideszes prominens sem.

S mindez már régen nem csupán a volt szocialista vezetőkről szól, hanem mindenkiről, aki a Fidesz ellenfele. Szól jobbikos európai parlamenti képvi­selőről, akit az európai parlamenti választás előtt pár nappal gyanúsítanak meg, majd véletlenül éppen most, a ’18-as választás kampányában emelnek vádat, hátha még a választás előtt belefér egy bírósági tárgyalás. De szól nem politikusokról is, például a Fidesszel kritikus civil szervezetek vezetőiről vagy a fideszeseknek üzleti vállalkozásaikat átadni nem kívánó vállalkozókról.

Egyre többen mondják, hogy ma Magyarországon az igazi szakadék lassan nem a pártállások alapján húzódik, hanem a moralitás mentén, hogy utóbbit tekintve ki melyik oldalon áll. Nem az kezd köztünk a legmeghatározóbb különbséggé válni, hogy ki melyik frakcióban ül vagy ki melyik pártnak a tagja, hanem az, hogy ki része és haszonélvezője az intézményes állami korrupciónak és ki nem. Mert bár ahogy a mondás tartja, bűnösök közt cinkos, aki néma, azért az igazi bűnös mégsem a néma.

Nos, ha az ügyészség ma betöltött szerepét vizsgálom, akkor a most vázolt új felosztás alapján nem vitás, hogy az árok melyik oldalán áll, de még csak az sem, hogy nem a némák közé tartozik, sőt azt is állítom, hogy nem a bűnösök segítője, hanem azok egyike, méghozzá nem is jelentéktelen tagja: az, amelyik leplezi az intézményesített állami korrupciót. Még egyszer hangsúlyozom, hogy amikor az egyszerűség kedvéért ügyészséget említek, természetesen nem a testületet és még csak nem is a kerületi eljáró ügyészeket értem ez alatt, hanem a testület egyes felső vezetőit és azok sameszait.

Visszatérve: nem elsősorban az a baj, hogy a bűnösök nem nyerik el a méltó büntetésüket, bár persze az sem volna baj, hanem az, hogy az állam nem működhetne így, ha a legfőbb ügyész tenné a dolgát, ha a legfőbb ügyész és társai nem a Fideszhez, hanem a nemzethez és az esküjükhöz lennének hűek. Magyarország nem lenne szabad rablással kifosztható, nem volna elég csak cinikus mondatokat mondani a tolvajoknak itt a Házban vagy azon kívül, ha kicsit is tartaniuk kellene attól, hogy amit tesznek, annak lesz büntetőjogi következménye.

Ezért állítjuk határozottan, hogy az ügyészség annak leplezésével a korrupt állami rendszer, az intézményesített korrupció szerves részévé vált, ami már nem egyszerű büntetőjogi kérdés, hanem azon lényegesen túlmutató, az ország sorsát befolyásoló, a jövőnket felélő tevékenység, történelmi bűn, éppen ezért tartom lassan jelentőségteljesebbnek, hogy az Országgyűlésben téma ez, mint ha már most a bíróságon lenne az.

A történelmi bűnök, minthogy azokat általában a hatalom képviselői követik el, természete az, hogy az utókor ítéli meg és ítéli el, van, hogy olyankor, amikor az érintettek már nem is élnek. Később kerülnek fel a fotók a múzeumok falára, az utókor pedig nem általában vagy nemcsak a büntetőjog dogmatikája alapján ítél, hanem történelmi, társadalomtudományi és politikai alapon. Kívánok önöknek jó egészséget és hosszú életet, hogy érjék meg ezt! Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  78  Következő    Ülésnap adatai