Készült: 2020.07.12.05:49:29 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

263. ülésnap (2017.11.30.), 58. felszólalás
Felszólaló Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:50


Felszólalások:  Előző  58  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Azért kértem ismét normál időkeretben szót, mert több dologra szeretnék reagálni, ami eddig elhangzott. Először is Turi-Kovács képviselőtársamnak a felszólalására. Azt gondolom, tisztelt képviselő úr, hogy érdemes mindig különválasztani azokat az eredményeket, amelyek, mondjuk úgy, a klasszikus igazgatási körben elért eredmények, legyen az egy épület felújítása vagy éppen a számítástechnikai rendszer fejlesztése, vagy más hasonlók. És érdemes különválasztani azokat a kérdéseket, amelyek az elvi és alkotmányossági kérdéseket illetik, és egy szervezetnek az alkotmányos működésben játszott szerepéről szólnak. Ön az egyikről beszélt, és összehasonlította a másikkal.

Ezt a kettőt nem lehet összehasonlítani. Ha figyelte az én felszólalásomat, akkor elmondtam, hogy azokat az eredményeket, a körben, amit ön sorolt, elismerjük. Bár megjegyzem azt is, hogy ezt nem az Országos Bírósági Hivatalnak az érdeme, mert ezt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács is ugyanígy meg tudta volna csinálni, ha annak idején megszavazza a parlament azt a költségvetési forrást, ami ehhez szükséges. Mert ha jól tudom, nem elnök asszony tolta be a pénzt a rendszerbe, hanem az Országgyűlés biztosította ezt a számára, és abból tud gazdálkodni.

(13.30)

Nem azért nem kerültek felújításra korábban bírósági épületek és nem volt informatikai fejlesztés, képviselő úr, mert ne lett volna erre szándék, hanem azért, mert nem volt rá pénz. Most van rá pénz, hála istennek, örülünk neki, elismerjük eredményként, teljesen mindegy, hogy kinek az érdemének tudható be, ez eredmény. (Dr. Vas Imre közbeszól.)

De, képviselő úr, ezt párba állítani azzal, hogy egyébként súlyos alkotmányossági problémákat vet fel az OBH működése, szerintem nem lehet. Ez nem mennyiségi kérdés, ahogy már ez ma többször szóba került. Ez minőségi kérdés. Gondolom, hogy végighallgatta a vitát, tehát pontosan tudja azokat az érveket, amiket e körben elmondtunk, tehát nem kell önnek megismételni, és nem is szeretném, hiszen ahogy Legény képviselőtársam elmondta, én is tisztelem az ön korát és eddigi munkásságát.

Önnek az jutott eszébe, csak itt is egy megjegyzés erejéig, hogy az elnök asszony kinevezésekor milyen idézetet mondott volna neki. Persze, a kinevezés kapcsán szerintem sokunknak sok mű és idézet eszébe jutott, nekem legfőképpen a Rokonok című mű, már ami a kinevezést illeti. De most nem erről beszélünk, ezen már túl vagyunk, ezt akkor egyszer lejátszottuk, most már a működés konkrétumait bíráljuk, és a működés konkrétumairól beszélgetünk, azt gondolom.

Összefoglalva, és talán egy példával illusztrálva: fontos, hogy milyen a bírósági épület, de talán fontosabb az, képviselő úr, hogy mi történik abban bent.

Ami a fizetésemelést érinti: képviselő úr, nyújtsunk be egy közös javaslatot, ezt javaslom, ami egy lényegesen komolyabb béremelésről szól a bírák vonatkozásában. Ha ön ebben elkötelezett, ha ön erre nyitott, akkor nyilván kormánypárti tekintélyes képviselőként fogja tudni képviselni ezt az álláspontot. Én előkészítem, ha ön előkészíti, azt is szívesen veszem, és holnap aláírhatjuk ezt. Tegyük meg! Ugyanis 2003-ban a szocialista kormány idején volt utoljára egy 50 százalékos béremelés, utána 12 évig a nagy semmi, és utána jött most ez a háromszor 5 százalékos béremelés. Szerintem erre nem lehet büszke, képviselő úr. Ha ön tényleg szívén viseli a bírák sorsát és a javadalmazásukat, akkor segítsen nekünk abban, segítsen elnök asszonynak abban, hogy ebben jobb eredményt sikerüljön elérni, mint az elmúlt időszakban, mert amit a Fidesz-kormány ebben tett, az a nullával egyenlő, képviselő úr.

Végül, mert nem szeretném, ha ez függőben maradna, Vitányi képviselő úr, még akkor sem, ha nem nyom gombot, és nem hajlandó a vitában érdemben részt venni, csak a bekiabálások szintjén, ami legitim parlamenti műfaj, mindig mondom, csak nem váltja ki a felszólalást: hogyha mi kifogásoljuk azt, hogy Budai Gyula lekomcsizza a bírákat, akkor ehhez hogy tud az én akkori kijelentésem viszonyulni ‑ ugye, ez volt az ön felvetése, meg a miniszterelnöké is, amikor kérdeztem?

Két megjegyzésem lenne erre. Az első: óvodás dolog azt mondani, hogy ha más is megverte Pistikét, akkor én is megverhetem. (Derültség a Fidesz padsoraiból.) Tehát ha valaki más is mondott olyat, ami nem helyes, akkor ez kiváltja azt, hogy elhatárolódjak attól, ami most történt. Ez az egyik. A másik: tisztelt képviselő úr, én azokat a szavakat a mai napig vállalom. És tudja, mit? Azt tudom mondani, hogy ha elolvassa azt a megnyilvánulásom, gondolom, nem tette meg, amire akkor a Bírói Egyesület reagált, és amire Orbán Viktor utalt, pont azokról a bírói függetlenséget veszélyeztető, a jövőben várható problémákról szól, amikről ma itt beszélgetünk a beszámoló vitájában. Tudja?! Ami miatt a bírák ma perelnek. Erről beszéltem én akkor. Azt gondolom, hogy ezek a szavak pontosan ma nyertek igazságot, pontosan most nyernek igazságot. Tudja?!

Azt is tudom önnek mondani, hogy az egyesület akkori álláspontjával nem mindenki értett ám egyet, sőt. Arról is meg vagyok győződve, képviselő úr, de beszélgessünk erről, még egyszer mondom, mert ez nem elhallgatható és nem elhallgatandó téma, hogy a Bírói Egyesület, ismerve azt, ami történt azóta, ma már valószínűleg másként vélekedne erről öt év elteltével és az események ismeretében és tükrében.

De még egyszer mondom, képviselő úr, ön itt van, joga van gombot nyomni, mondja el az álláspontját, és nagyon-nagyon szívesen válaszolok önnek, vitassuk ezt meg. De én úgy hiszem, még egyszer mondom, hogy teljesen mindegy, hogy kinek mi az álláspontja az akkori kijelentésekről vagy az én akkori mondatomról, teljesen mindegy. Ettől öt év után függetlenül az önök frakciójából egy bizottsági alelnök, az Igazságügyi bizottság alelnöke komcsizza le a teljes bírói kart. Mondja már meg nekem, képviselő úr, hogy ettől miért nem lehet elhatárolódni! Azért, mert 5, 10 meg 15 éve voltak hasonló esetek vagy önök szerint hasonló esetek? Ezért nem? Ez annullálja? Vagy hogy gondolkodik ön erről?

Én azt gondolom, hogy azt meg lehet tenni, hogy elítéli ön mind a kettőt. Rendben van, legitim vélemény, álláspont. De azzal védekezni, hogy akkor is volt ilyen, akkor ez most is rendben van? Na, ne vicceljünk már! Én úgy hiszem, hogy pontosan ez az, ami álságos volt a miniszterelnök felszólalásában akkor, és pontosan azt mondom, hogy ahelyett, hogy elhatárolódott volna ettől, gyakorlatilag annyiban módosította Budai Gyula szavait, hogy nem a teljes bírói kar, csak egy része komcsi. Ez az, ami várható a Magyar Köztársaság miniszterelnökétől? Bocsánat, Magyarország miniszterelnökétől? Ez az ön szerint?

Ha már itt a „ki veszélyezteti és ki nem a függetlenséget” kérdésnél tartunk, szokták mondani, hogy van, akinek valamiről papírja van. Most két alkotmánybírósági határozat mondja azt, hogy az OBH gyakorlata ezt teszi. Hogy fogja‑e mondani még más bírósági vagy strasbourgi ítélet, azt én nem tudom megmondani. De most már objektív, kézzelfogható igazolásai vannak annak, hogy azokban a felvetésekben, amiket mi elmondtuk, van igazság, azokban van veszély, és azokkal van probléma.

Úgyhogy, tisztelt képviselőtársaim, még egyszer szeretném azt elmondani, hogy nekem ez bizonyíték arra, hogy ez a működési modell, ez az igazgatási modell megbukott, újat kell alkotni, ez nem jó így. És nem azért, mert egyébként ne lennének szépek a bíróságok meg ne lennének felújított homlokzatok, meg esetleg ne lennének majd arannyal belevésve a homlokzatokba idézetek, ahogy egyébként Vejkey képviselőtársam ezt mondta, hanem azért, mert a rendszer alapjaiban véve rossz és alkotmányos elveket sért.

Azt gondolom, hogy ez az elmúlt időszak tanulsága. Köszönöm szépen. (Gúr Nándor tapsol.)




Felszólalások:  Előző  58  Következő    Ülésnap adatai