Készült: 2020.08.13.17:07:57 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

27. ülésnap (1998.11.12.), 14. felszólalás
Felszólaló Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 20:01


Felszólalások:  Előző  14  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GÁL ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Gondolom, nem lenne meglepő, hogy mint ellenzéki képviselő kritikai alapállásból közelítenék ehhez a törvényjavaslathoz, és úgy vélem, lenne is hozzá elég alapom. Rámutathatnék arra, hogy ennek a törvénynek még a címe is rossz. Hangoztathatnám azt, hogy a cím és a tartalom nincs összhangban egymással. Fejtegethetném - és joggal -, hogy ez a javaslat is tükrözi a jobboldali kormány egész eddigi tevékenységének jellemző vonásait, azaz a választási kampányban sokakkal sikeresen elhiteti, hogy birtokában van többek között a szervezett bűnözés elleni eredményes fellépés eszközeinek is. Az erre vonatkozó törvényjavaslatban azonban nem tud mással előállni, mint a már az előző kormány által kidolgozott, a prostitúcióra vonatkozó, inkább közbiztonsági, mintsem a szervezett bűnözés kategóriájába tartozó szabályokkal, az idegenrendészetet érintő néhány, önmagában is vitatható javaslattal, valamint a rendőri munka és a bűnmegelőzés szempontjából erősen kétséges hatékonyságú intézmény, a bűnmegelőzési ellenőrzés életre keltésével, s végezetül túlzás nélkül állítható, a törvényjavaslat az informatikai rendőrállam rémképét idézi fel. Alappal állítható továbbá, hogy ebből az egész csomagból, ideértve a büntető törvénykönyv és a nemzetbiztonsági törvény módosítását is, átsüt egy idejétmúlt és eredményességét tekintve ugyancsak kétséges, következményeit nézve pedig rendkívüli veszélyeket hordozó szemlélet, vagyis: büntess szigorúbban, ellenőrizz mindenkit, törekedj totális elhárításra, és akkor rend lesz.

Megalapozott az a vélemény, és lehetne erről is hosszasan beszélni a törvényjavaslat kapcsán, hogy a kormány egyszerre kétszínű, s egyszerre kapkodó és következetlen. E jelzők jogosságát bizonyítja, hogy miközben állítása szerint a bűnözés elleni küzdelmet tekinti egyik fő feladatának, a költségvetés révén csökkenteni kívánja az ügyészség létszámát, alkotmánysértést kockáztatva megakadályozza az igazságszolgáltatás reformjának folytatását, lefejezi a rendőrség felső és középvezetését, és ha igazak a hírek, a jobboldali önkormányzatok és a belügyminiszter úr már fenik a késeket több megyei főkapitány és városi kapitány ellen.

Tisztelt Országgyűlés! A Szocialista Párt azonban nem ebből az aspektusból akar most ezzel a törvényjavaslattal foglalkozni. Úgy ítéljük meg, hogy többről van szó. Nagyobb problémáról van szó az ország sorsa szempontjából, mint hogy egy adott jobboldali kormány kritikáját fogalmazzuk meg csak az ügy kapcsán. A Szocialista Párt ugyanis kész arra, hogy a bűnözés, s ezen belül a szervezett bűnözés elleni, eredményesnek látszó legapróbb javaslatot is érdemben megvitasson, együttműködjék és támogasson minden előremutató kezdeményezést. Ez vonatkozik a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatra is.

Mielőtt ennek néhány, az általános vitához illeszkedő kérdését érinteném, a törvényjavaslattal összefüggésben szeretnék két javaslatot tenni a tisztelt Országgyűlésnek. Az egyik az, hogy úgy látjuk, elérkezett az idő s megteremtődtek a feltételek - szakmai, tudományos szempontból mindenképpen, reméljük, politikai oldalról is -, hogy az Országgyűlés elfogadjon egy hosszú távú, komplex állami kriminálpolitikai és rendvédelmi koncepciót.

 

 

(10.30)

 

Tisztelt Országgyűlés! Csak két rövid tényt szeretnék megemlíteni, ami talán bizonyítja, hogy érdemes lenne foglalkozni ezzel a kérdéssel. Talán kevesen tudják, hogy az összbűnözés négyötödét a Btk.-ban megfogalmazott bűncselekményi tényállások közül mindössze 9 fajta bűncselekmény teszi ki. Ismert talán a szakemberek előtt az, hogy az összes bűncselekménynek ugyancsak több mint a négyötödét az ország 15 településén követik el. Azt hiszem, könnyű belátni, hogy ha ilyen és hasonló tények jellemzik a bűnözést, akkor meg kellene tudnunk fogalmazni az erre való reagálás módját, eszközeit, hogy hogyan lehet és miként kell, mondjuk, ilyen jellegű jelenségekre összpontosítani az erőfeszítéseket, merre induljon el a bűnüldözés, milyen erőket mozdítson egyik vagy másik kérdésre.

Úgy hiszem, az ezt megfogalmazó állami - és itt hangsúlyozom: állami, tehát ezt a kormányzati szerveken túlmenő kérdésnek tekintem - kriminál- és rendvédelmi politika segítene a jogalkotásnak, a bűnüldözésnek, orientálná az igazságszolgáltatást, ideértve az ügyészséget is. Ezért javasoljuk, hogy az Országgyűlés hozzon létre egy eseti bizottságot, amely a kormányzati szervekkel és a tudomány képviselőivel együttműködve előkészíthetne egy országgyűlési határozatot, amely ezt a kriminál- és rendvédelmi koncepciót tartalmazná.

Ez a javaslat, ha úgy tetszik, önkritika is, tisztelt Országgyűlés. Önkritika annyiban, amennyiben véleményem szerint az előző kormányok idején sem sikerült kidolgozni egy ilyen koncepciót. Úgy hiszem, érdemes lenne ezt a hiányt pótolni. Véleményünk szerint ugyanis ha nem tudunk közös nevezőre jutni legalább az alapvető teendők és irányok tekintetében, ha továbbra is a közvetlen, napi politikai csatározások tárgya marad a bűnözés helyzete, ha a változó kormányok taktikai kérdésként kezelik ezt az egész ügyet, ha továbbra és négyhavonként hozzányúlunk a büntető törvénykönyvhöz, akkor valóban bekövetkezhet az, ami a szervezett bűnözés és a szervezett bűnözők legfőbb célja és ami a társadalomra a legveszedelmesebb; nevezetesen: kialakul a bűnözés társadalmi integrációja, az emberek ezt mintának tekintik, és erre fognak szocializálódni. Egyes tudományos vélemények szerint ennek a veszélye ma Magyarországon fennáll. Úgy gondolom, tisztelt Országgyűlés, nem kell hangsúlyozni, hogy ez mit jelent egy élő, működő társadalom szempontjából.

Ez a kriminálpolitikai koncepció és az ebben való társadalmi megegyezés reményem szerint talán azt a problémát is segítene tisztességesen megoldani, amely éppen a szervezett bűnözés kapcsán jelentkezik a legélesebben és amelyről itt már szó esett. Arról van ugyanis szó, hogy a bűnözés új formái, nemzetközivé válása, a legális szférába való betüremkedése, jól szervezettsége, mély és hatékony konspiratív volta, ezen jelenségek miatt egyre inkább látszik, hogy az ellenük való fellépés a bűnüldözés és a bűnmegelőzés hagyományos eszközeivel kevesebb sikert ígér. Ennyiben természetes, hogy a bűnüldöző hatóságok ezért egyre több lehetőséget kérnek - és sok országban kapnak is - arra, hogy ellenőrizzék a magánszférát, a gazdasági mozgásokat, s a modern informatika révén könnyen ott találhatják magukat a társadalmak és az országok, hogy valamilyen összefüggésben minden ember megjelenik a rendőrség és a titkosszolgálatok számítógépes hálózatán.

Hol a határ? Ki - most már éppen az informatika fejlődése révén hangsúlyozottan kell feltenni a kérdést - és hogyan őrzi az őrzőket? Ellenőrizhető-e a célhoz kötöttség elve a rendőrség és más bűnüldöző szervek adatgyűjtéseinél? Mikor arányos a személyi jogok korlátozása a bűnüldözés érdekében? Ezen és hasonló kérdések megnyugtató rendezése és benne valamifajta társadalmi megegyezésre jutás és ennek alapján társadalmi elfogadottsága nélkül félő, hogy folyamatos feszültség marad az emberekben és a hatóságokban, és végső soron könnyen csorbát szenvedhetnek mind a személyiségi jogok, mind pedig a bűnüldözési érdekek.

Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak szükségesnek tartanánk egy bűnmegelőzési koncepció országgyűlési határozati formában való megjelenítését. Tudom, hogy többfajta ilyen bűnmegelőzési koncepció fogalmazódott meg az elmúlt időszakban, de talán nem tévedek, ha azt állítom, hogy a növekvő bűnözés és a vele járó összes társadalmi probléma ellenére sem sikerült mind ez idáig egy olyan átfogó és egyben átütő - mondhatni működő, vagyis a hatóságok és néhány civil szervezet körein túllépő, az embereket vagy azoknak legalább a többségét megszólítani és megmozdítani tudó - bűnmegelőzési koncepció összeállítása, amely alkalmas lenne arra, hogy a kisebb közösségek - és az egyén is - eredményesebb önvédelemmel rendelkezzen, és amelyek révén a bűnalkalmakat csökkenteni lehet.

Ismert törvényszerűség, hogy a bűnözés társadalmi jelenség, okai ebből következően döntően társadalmiak. Ezért elkerülhetetlen tehát, hogy számba vegyük és karbantartsuk azokat a gazdasági, szociális, oktatási, foglalkoztatási, településpolitikai és más tényezőket, amelyek révén - mint ahogy említettem - a bűnalkalmak csökkenthetők, és amelyek egyben segítik a bűncselekményeket elkövetők visszailleszkedését a társadalomba.

E célokból szükségesnek tartanánk létrehozni egy országos bűnmegelőzési tanácsot. Tudom, van egy ilyen elnevezésű szervezet, de ez a mai formájában nem több, mint a hatóságok közötti egyeztetés fóruma. Ezzel szemben mi egy olyan tekintélyes, társadalmi alapon működő szervezetre gondolunk, amelynek az elnöke a köztársasági elnök úr vagy a házelnök úr lehetne, s amelynek tagjai tekintélyes kriminalisták, kriminológusok, jogászok mellett más tudományágak ugyancsak tekintélyes emberei, akik képesek lennének ezt a bűnmegelőzési koncepciót folyamatosan karbantartani és főleg társadalmilag szétteríteni. Érdemes lenne ezen, tisztelt Országgyűlés, gondolkozni, mert egyébként tapasztalataink szerint a sok jó helyi kezdeményezés nem áll össze valóban a társadalom döntő többségét megmozgatni tudó mozgalommá, márpedig a szó legjobb értelmében vett mozgalommá kellene tennünk a bűnmegelőzést. Valljuk be, közös többéves mulasztásunk ez!

Tisztelt Országgyűlés! Ami pedig a konkrét törvényjavaslatot illeti, a Szocialista Párt azt csak jelentős módosításokkal tudja elfogadni. Alapvető észrevételeink nagy vonalakban a következők:

A prostitúció szabályozásával kapcsolatos rendelkezések többségével egyetértünk, egyetértünk azzal is, hogy fenyegeti a bűnelkövetésre alkalmat adó üzletek bezárását, jelenlegi formájukkal azonban komoly alkotmányos aggályaink vannak, és a jelenlegi, erre vonatkozó szabályozás, tartok tőle, komoly korrupciós lehetőségeket hordoz. Csak közbevetőleg és csendesen jegyzem meg: a közrendvédelmi bírság remélhetőleg nem közvetlenül rendőrségi bevételt fog jelenteni.

 

(10.40)

 

Jó lenne a törvényben ezt világossá tenni, hogy ez a szándék, mert a mai megfogalmazás kétségeket ébreszt az emberben.

Tisztelt Országgyűlés! A bűnmegelőzési ellenőrzés életre keltését erősen megfontolandónak tartjuk. Tudjuk jól, hogy ez 1994 óta benne van a rendőrségről szóló törvényben, és ezt a törvényt mi is megszavaztuk. Az indokolás azt mondja, objektív okai voltak annak, hogy ez az intézmény nem kelt életre. Nem mondja meg, melyek voltak ezek az objektív okok, az azonban ismert, hogy a szakmán belül is erősen vitatják ennek a hatékonyságát, erősen vitatják azt, hogy a ráfordított rendőri munka mennyisége arányban áll-e a vele együtt járó bűnüldözési és bűnmegelőzési haszonnal. Érdemes lenne gondolkozni azon, hogy jelentős rendőri erők esetleges fölösleges lekötése helyett a pártfogói felügyeletbe próbáljunk életet lehelni, vagyis pénzt, paripát, fegyvert, többet adni ennek az intézménynek. Úgy hiszem, ha a pártfogói felügyelet eredményes működésének megteremtenék a személyi és anyagi feltételeit, nagyjából szolgálni lehetne azt a célt, amit ezzel a bűnmegelőzési ellenőrzéssel, s úgy hiszem, ez egyben korrektebb, tisztességesebb lenne és a visszailleszkedést is jobban segítené.

Elfogadhatatlan számunkra a törvényjavaslatban az új nevű "megelőzési szolgálat" kiléptetése a rendvédelmi szervek köréből. Csak csendesen jegyzem meg, tisztelt miniszter úr, hogy sem az indokolás, sem az ön beszéde nem tartalmazott ehhez egyetlenegy gondolatot sem, pedig a törvényben van egy mondat, ami igencsak veszélyes tendenciákat hordoz. Tudom, hogy a Fidesz programjában és a kormányprogramban is van egy szerintem kicsit félresikerült mondat, ami előzménye ennek a törvényben szereplő mondatnak. Ez ugyanis azt jelentené, hogy a rendőrség és a rendvédelmi szervek belső elhárítási szervezete kilépne a rendvédelmi szervek köréből - a törvény szövegéből legalábbis ez következik -, mivel azt mondja, hogy a rendőri törvény hatálya alá nem tartozó szervekre nézve is végezhet tevékenységet. Ezt megengedhetetlennek tartjuk. Gondolom, nem sértődik meg senki, ha azt mondom, hogy a rendvédelmi szervek belső elhárításának, ha úgy tetszik, a megelőzési szolgálatnak - ismerve a rendvédelmi szervek fegyelmi és egyéb helyzetét - elég sok teendője mutatkozik a rendvédelmi szervek körében is.

Az idegenrendészeti szabályokat érintő változások egy részét ugyancsak végiggondolandónak tartjuk mind célszerűségi szempontból, mind pedig a garanciák oldaláról nézve.

Ami pedig a rendőrség, a vám- és pénzügyőrség, valamint a határőrség adatokhoz jutását illeti: ez valóban - még egyszer mondom, senkit nem akarok megbántani - egy informatikai rendőrállam létrejöttét jelentheti. A törvényjavaslatban leírtak egyfajta rémálom. Megengedhetetlen, hogy ködös fogalmak alapján, pontosan be nem azonosítható emberek kórlapjától kezdve a nyugdíjpénztárba történt befizetéseiken át az esetleg birtokukban lévő műkincsekig, minden adatot a rendőrség előzetes és utólagos korlátok nélkül, esetleg évtizedekig gyűjthet, összerendezhet és használhat. Az egész törvénynek ez az ugrópontja. Ezt nem tudjuk a jelenlegi formájában elfogadni, valamifajta fékeket és ellenőrzési mechanizmusokat az adatkérés és az adatfelhasználás kapcsán be kell építeni.

Ettől függetlenül is javasoljuk, hogy az adatvédelmi biztos felvetésével összhangban a törvény teremtse meg a rendőrség - mondjuk úgy, egyelőre - belső adatvédelmi biztosát és annak intézményét. A rendőrség ugyanis már most is olyan széles adatkérési és -gyűjtési lehetőségekkel rendelkezik, hogy elengedhetetlennek látszik az adatkezelés felelős és hatékony ágazati belső ellenőrzése. Ezt egyébként nemzetközi egyezmények is megkövetelik.

Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Szocialista Párt frakciója ezeknek a gondolatoknak a jegyében kész az előkészítőkkel tárgyalásokat folytatni, vagy ha ezt a kormány nem kívánja, akkor módosító indítványokat benyújtani a jelzett kérdésekben, és ezek kormánytámogatását reméli. Enélkül a javaslatot jelenlegi formájában nem tudjuk támogatni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  14  Következő    Ülésnap adatai