Készült: 2019.10.16.15:39:16 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

44. ülésnap (2018.11.27.), 209. felszólalás
Felszólaló Székely Sándor (DK)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:31


Felszólalások:  Előző  209  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZÉKELY SÁNDOR, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kósa Lajos Úr! Az elmúlt két napban elhangzott pár mondat, ami miatt azt gondolom, hogy azt a bizonyos pálinkatörvényt még szigorúbbra kellene venni, mert itt komoly gondok vannak. Tegnap a miniszterelnök úr is egy kérdésre elmondta, hogy minden rendben van; ma meghallgattam az egyik képviselőtársától, hogy a nyugdíjas bányászok azért jelentkeznek, hogy még dolgozhassanak, és miattuk kell törvényt módosítani. Most pedig arról beszélünk, önök azt mondták az előbb az előterjesztésben, hogy fölemelik a túlórák számát 400 órára, de ez valójában nem jelent munkaidő-növekedést. Én azt gondolom, hogy lassan önök nem egy másik országban élnek, hanem egy másik bolygón. Azt gondolom, hogy önök egész egyszerűen egy másik valóságban vannak, milliárdokat költenek el nem létező ellenségekkel való harcra, miközben a magyar munkavállalókat olyan törvényekkel sújtják, ami egyszerűen megnehezíti az ő életüket, de lassan már lehetetlenné teszi. Önök egyre inkább milliárdosok lesznek, de nemcsak önök, hanem a barátaik, a szüleik, a nagyszüleik, a dédszüleik és az unokáik unokái is, míg az átlag magyar dolgozók lassan-lassan máról holnapra élnek. Megpróbálom elmondani, hogy mi a magyar valóság, mert úgy látom, hogy most is nagyon dolgozik, és megpróbálom elmondani, hogy mi az a helyzet, amiről mi beszélünk, hátha tudjuk közelíteni az álláspontjainkat. Az a magyar valóság ma, hogy az átlagbérek 215 ezer forintosak. Ezt egyébként tegnap a miniszterelnök úr is elismerte, ami egy óriási eredmény a valósághoz való közelítésben, hiszen eddig hónapokon keresztül azt sulykolták, hogy a bérek 325 ezer forintosak átlagban. Persze mindannyian tudjuk, hogy ezek a bruttó bérek, nem kapjuk kézhez őket. Tehát mindannyian tudjuk, hogy az átlagbér 215 ezer forint, ami egyébként 670 euró, jegyzem meg, csak hogy miről beszélgetünk, tehát 670 euró az átlagbér. Tudjuk, hogy nem keres ennyit a magyarok egy jelentés része. És a minimálbérek is talán lesznek 400 eurósak jövőre, ha a szakszervezetek, amelyekkel elfelejtett egyeztetni ennek a törvénynek a benyújtása előtt, szóval, ha a szakszervezetekkel komolyabban tárgyalnak, akkor lesz 400 euró is a minimálbér. Igen ám, de egy lakás bérleti díja is 400 euró.

De ne csak a lakásbérleti díjakról beszéljünk, hanem beszéljünk arról is, hogy hogyan tud egy kéttagú magyar átlagcsalád ma lakást vásárolni.

(20.00)

Úgy tudna lakást vásárolni, ha mondjuk, 10-15 éven keresztül a két kereső ember, aki benne van a családban, az mondjuk, nem, sőt a két gyerek se nem eszik, nem iszik, nem mennek el sehova, nem benzineznek, az összes keresetüket arra teszik félre, hogy lakást vásároljanak  egy átlagos kétszobás, 50 négyzetméteres lakást , és akkor 15 év alatt máris vehetnének egyet. Nyilván tudjuk, hogy ilyen nincsen, tehát a magyar családok általában egy olyan 30-40 évet azzal töltenek, hogy lakást vásárolnak hitelből, és erre nagyjából el is megy az aktív életük. Amennyiben ez idő alatt esetleg betegek lennének, akkor bemehetnek a rendelőintézetekbe és a kórházakba, ahová, ha visznek magukkal gyógyszert és vécépapírt, akkor még el is látják őket az egyébként agyonfrusztrált, agyondolgoztatott, már így is jóval több mint 40 órában dolgoztatott ápolók és doktorok, akiknek egyébként, az ápolóknak jelentős része, pontosan tudjuk, hogy mennyit keres, borzasztó keveset, pedig azt a munkát, amit ők végeznek, közülünk nagyon kevesen végeznék el.

Szóval, ha túlélik ezt a 40 évet, amit azért dolgoztak végig, hogy mondjuk, legyen tető a fejük fölött, és mondjuk, megoldották az egészségügyi problémáikat, és nem kerültek egy hároméves várólistára, akkor nyugdíjba is mehetnek akár, de tudjuk nagyon jól, hogy minimálbérből és átlagbérekből milyen nyugdíjak lesznek: semmilyenek, vagy éppen csak arra valóak, hogy ne haljanak éhen. Ma Magyarországon egyébként több mint egymillió embernek van kevesebb mint százezer forintos nyugdíja, ez a szám nem fog csökkenni az elkövetkezendő években sem, hála önöknek. De az a helyzet, hogy olyan nagyon nem kell a nyugdíjas éveire tartogatnia a magyar lakosságnak, mert meg fognak halni. A magyar átlagéletkor 65-70 év, tehát igazuk van önöknek, kár is a nyugdíjra félretenni. Gondolom, ebből a megfontolásból lopták el a magán-nyugdíjmegtakarításokat is, és valószínűleg ez okozta azt is, hogy az elmúlt hetekben önök elvették a kafetériát az emberektől, tehát jövőre nyilvánvalóan nem nagyon lesz érdemi, információt egyáltalán egy picit lekövető béremelkedés, és valószínűleg pontosan emiatt szüntették meg a lakáskasszát is önök az elmúlt hetekben, mert mi az istennek kellene a magyar átlaglakosságnak itt félretenni meg előre gondoskodni, úgy sincs ennek értelme.

Szóval, ez az a valóság, amiről mi beszélünk, és ezért van az, hogy a magyar munkavállalókat tartják Európában az egyik legkizsigereltebbnek, mivel a szakszervezeteket önök szétverték és/vagy lefizették, védtelenek is. Magyarországon elképesztően magas az öngyilkosok száma, a családok elválnak, nem maradnak meg, a fiatalok el akarnak vándorolni, és borzasztóan nagy az alkoholizmus is.

Ebbe a közegbe hozták maguk be azt a törvényjavaslatot, hogy meg kéne emelni a túlórákat 250 óráról 400 órára. Értjük. Tehát itt dübörög a gazdaság, minden rendben van, emelkednek a bérek, és akkor dolgozzanak többet az emberek, úgy, hogy egyébként még ki se kell őket fizetni, aztán három év múlva majd elszámolják a munkaadók, azok a kedves, rendes multinacionális cégek, vezessék azokat külföldiek vagy magyarok, majd tisztességesen elszámolják ezt a munkavállalókkal, hogy akkor ők mikor túlóráztak, meg mikor nem túlóráztak, és dolgozzanak is. Ön mondta, kedves Kósa úr, hogy igazándiból kérték önöktől, hogy ezt hozzák, hiszen milyen jó lesz majd ez a szakszervezeteknek, hogy majd akkor lesz tárgyalási alapjuk, mert azt a 100 órát, azt a kis pluszórácskát, amit önök ide be akarnak hozni, akkor majd a munkavállaló eldöntheti, hogy vállalja-e. Azért ez már tényleg a pofátlanság határa, mindannyian tudjuk, hogy ha nem vállalja, akkor ki fogják rúgni. Nézheti ön most a laptopját, meg lehet, hogy nincsenek itt a fideszes kollégák, de nyilván tisztában vagyunk a magyar viszonyokkal, hogy viselkednek a magyar munkaadók a magyar munkavállalókkal.

Önök egyszerűen ezt az országot valamilyen oknál fogva kizsákmányolják. Azt gondolják, hogy azért, mert az ellenzék elköveti azt a hibát most már a második alkalommal is a választásokon, hogy nem működik együtt, önök bármit megtehetnek. Azt gondolom, hogy ez nem így van. De tegyük fel, hogy amit én itt az előbb elmondtam, az nem igaz, és önöknek van igaza, és itt minden rendben van. De ha minden rendben van, akkor önök miért nem adják vissza a 13. havi nyugdíjat, amit annak idején elvitt a világgazdasági válság? Itt nyolc éve dübörög a gazdaság, nyolc éve ömlik ide az uniós pénz, állítólag most már nemcsak uniós, hanem orosz meg kínai pénzek is. Ha mi ennyire jól állunk, és ennyire jó a mi jövőnk, akkor miért nem adják vissza azt a 13. havi nyugdíjat, miért akarják azt, hogy itt a magyar munkavállalók 13, illetve 14 hónapot dolgozzanak egy év alatt úgy, hogy egyébként még ki se fizetik? Ja persze, gondolom azért, hiszen annyira jól élünk, hogy ki se kell fizetni őket. Nyilván, hát csak úgy szórakozásból be fognak menni a munkahelyekre úgy, hogy nem kell őket kifizetni. Értem én, értjük. Ez egy fantasztikus ötlet önöktől. Nyilvánvalóan értékelni fogja a magyar dolgozó társadalom, nem olyan sok ember, végül is négy és fél millió ember véleménye önöknek, gondolom, annyira nem számít.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Őszintén szólva el kéne dönteni, hogy melyik valóság az igaz, az önöké vagy a miénk. Ha az önöké, akkor azt gondolom, hogy ezt a törvényt nem szabad benyújtani, ezt akkor töröljék, és mint említettem, hozzák vissza a 13. havi nyugdíjat, és kezdjék el a béreket…  azt megengedem, nem kell egyik napról a másikra, értem én, nem megy ez ilyen gyorsan, de azt hiszem, hogy megcélozhatnánk, hogy három év múlva az átlagbérek érjék már el az ezereurós fizetéseket, hiszen ezzel talán megközelítenénk az alját annak, ami az európai magországokban található. Azt gondolom, hogy akkor ezt kellene csinálni, ha önöknek van igaza.

Ha viszont nekünk van igazunk, amikor az ellenzéki képviselőtársainkkal azt mondjuk, hogy önöknek nincs igaza abban, hogy itt jól mennek a dolgok, akkor azt gondolom, hogy azon kívül, hogy ezt a törvényt nemhogy benyújtaniuk nem szabad, hanem mélyen hallgatniuk kellene még az ötletről is, leginkább gyorsan le kéne mondani, kiírni új választásokat, hogy hadd jöjjön egy olyan kormányzat, aki meg tudja oldani azt a problémahalmazt, amit önök itt az elmúlt kilenc évben okoztak nekünk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  209  Következő    Ülésnap adatai