Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Állam­titkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy mondani szokás, van egy jó meg egy rossz hírem vagy információm a javaslattal kapcsolatban. Kezdeném talán a negatívummal, hiszen az a fontosabbik része. Amit Bartos Mónika képviselőtársam is elmondott vagy megelőlegezett nekünk, hogy meg fogjuk említeni, hogy sokadjára kerül módosításra a hulladékokról szóló törvény, ami nem azért probléma, mert a kormány foglalkoztatja az ellenzéki pártok és a kormánypártok szakpolitikusait hétről hétre, hónapról hónapra itt a parlamentben. Hiszen nagyon élvezzük ezeket a kis családias vitákat, amiket lefolytatunk a hulladékos törvényről, hanem azért, mert azt mutatja, hogy az a rendszer, amit kitalált a Fidesz-kormány és 2012-ben a hulladékos törvénnyel bevezetésre került, úgy tűnik, nem akar megfelelően működni. Azért kell időről időre újabb és újabb módosításokat a tapasztalatok alapján behozni.

És valóban, egy törvénybe vetett bizalmat aknáz alá, ha nagyon sokszor és gyakran kell módosítgatni, változtatni rajta. Ha már-már rendeleti szintű jogalkotást végez a parlament, és olyan technikai részletekbe megyünk bele, amelyek nem méltóak a törvényalkotás szellemiségéhez, de valóban fontos kérdés az, hogy Magyarországon működjön a hulladékgazdálkodási rendszer, és hatékonyan működjön, amit ez a központosított rendszer valamiért nem képes, úgy tűnik, ellátni.

(12.40)

Nem képes a számlázási feladatokat megfelelő hatékonysággal elvégezni, nem képes a díjbeszedési feladatokat megfelelő hatékonysággal elvégezni, és ezért kell ezeken a részeken folyamatosan módosítgatni, hogy egyrészt most adók módjára behajtható köztartozás legyen a díjtartozás, és hogy a NAV intézkedhessen a behajtás felől, másrészt pedig a számlázás maga is már nem feltétlenül megy a központi koordináló szerven keresztül, hanem alvállalkozásokat kell bevonni ebből a célból, illetve több más célból is. Úgyhogy valóban egy kicsit összetákoltnak tűnik a rendszer, lehet, hogy ideje volna változtatni. Nyilvánvalóan ebben a ciklusban ez már nem fog bekövetkezni, a következő ciklusban meg remélhetően egy másik felállással majd más hulladékgazdálkodási elképzelések kerülnek érvényesítésre. Amennyiben a Jobbik kap kormányalakítási megbízást 2018-ban, akkor ez egészen biztosan be fog következni.

Most azonban maradjunk a jelenlegi törvény szövegénél és változtatásainál, hiszen vannak ennek pozitív részei is, mint például az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos, kifejezetten a kitermelt földdel kapcsolatos változtatás, amit már 2012-ben, amikor a hulladékostörvény vitája volt itt a Házban, akkor is felvetettem, s azóta jó néhányszor a parlament falai között, hogy ne kelljen hulladéknak minősíteni az egyébként nem szennyezett kitermelt talajt, ami építési és bontási hulladék kategóriába tartozott eddig. Hiszen azt tapasztaltam magam is, még képviselővé válásom előtt, 2010 előtt vállalkozóként jó néhány olyan ügyben kellett eljárnom, ahol vállalkozókat adott esetben a kitermelt talaj mennyisége alapján több tízmillió forintra bírságoltak meg amiatt, hogy hulladékkezelési engedély nélkül egy másik területén feltöltésre felhasználta azt a talajt, ami egyébként az égvilágon semmilyen veszélyt a környezetre nem jelent, hiszen semmiféle mesterséges összetevő nem volt benne. Természetes talajról és kövekről volt szó minden esetben. Hosszas fellebbezgetések útján a bírósági szakaszban már sikerült ezeket a bírsághatározatokat visszavonatni, illetve hatályon kívül helyeztetni, de jó néhány hónapot úgy éltek át ezek a vállalkozók, hogy egy ilyen cselekedet miatt, ami egyáltalán nem számít környezetszennyezésnek, egy hajszálon függött a vállalkozásuk léte és a saját eg­zisztenciájuk is, és jó néhány ősz hajszálat sikerült ezekkel az intézkedésekkel nekik szerezni, teljesen indokolatlanul. Tehát ne tekintsünk hulladéknak ta­lajt, ez nagyon üdvözlendő és pozitív kezdeményezés, hogy végre a törvény is kimondja, hogy nemcsak akkor, ha ott helyben, a kitermelés helyén van felhasználva, hanem adott esetben bizonyos feltételek mellett, egy nyilatkozat útján, ha más helyen, helyszínen kerül felhasználásra, akkor se minősüljön hulladéknak, kerüljön ki a hulladék kategóriából, és minden ilyen természetes anyagot, ami egyébként a természetben előfordul, ne minősítsünk hulladéknak.

A másik fontos kérdés az azbesztmentesítéssel függ össze, ugyanis kimondja a módosítás, hogy az azbeszttartalmú építési és bontási hulladékokat, amelyeket egy szakavatott vállalkozó big-bag zsákokban elhelyez és összegyűjt a bontás helyén, azt a tulajdonos vagy a megrendelő maga is elszállíthassa a legközelebbi depóniára, a legközelebbi kezelési helyre. A probléma ezzel az, hogy hol talál ilyen helyet, ahová lerakhatja az ő azbeszttel szennyezett építési-bontási hulladékát, és hogy milyen áron teheti ezt meg természetesen. Hiszen az volna a cél, hogy az a mintegy 100-200 millió négyzetméter azbesztes palatető, ami van még előreláthatóan, becsülhetően Magyarországon, az minél hamarabb eltűnjön, és szakszerű ártalmatlanításra kerüljön, ugyanis eltűnni most is eltűnik, csak legtöbbször az egyéb sittel, építési-bontási törmelékkel együtt elviszik a lerakókba.

Nem kezelik külön, mert nem fordítanak erre figyelmet a bontást végzők, illetve nyilván nem akar méregdrágán ártalmatlaníttatni azbesztes palahulladékot, sokkal egyszerűbb neki, ha egyéb illegális módon tünteti el. És eltűnik fokozatosan, de nem tudjuk nyomon követni a sorsát ezeknek az azbesztes palahulladékoknak, amiknek az egyetlen és legnagyobb környezeti és egészségi veszélyforrása a kiporzás. Tehát mindenképpen az ártalmatlanítás csak olyan módon történhet, hogy ez a kiporzás ne valósuljon meg, ezért nagyon fontos, hogy ki és hogyan végzi a bontást, ki és hogyan szállítja el a hulladékot. Tehát az jó, hogy a tulajdonos hulladékkezelési engedély nélkül maga is elviheti, ha vannak ilyen lerakóhelyek.

Márciusban volt egy bizottsági ülés, a Fenntartható fejlődés bizottságának az egyik ülésén V. Németh Zsolt államtitkár úr beszélt a kérdésről, és ő maga is megerősítette azt, hogy jelen pillanatban kézen-közön tűnik el egy része az azbesztes palahulladékoknak, és hogy meg kellene oldani, hogy legyenek lerakók, legyenek depóniák; vagy ahol nem megoldható ‑ ezt is ő mondta ‑, a településeken kívül különböző speciális konténerekbe összegyűjteni ezeket a hulladékokat, és elszállítani azt a megfelelő lerakóhelyre.

Nagyon fontos lenne, hogy ez kormányzati szintről is lendületet kapjon, és minél inkább felgyorsuljon ez a folyamat, minél gyorsabban eltűnjenek Magyarországon az épületekről az azbesztes különböző tetőfedőanyagok, szigetelőanyagok, és az azbesztmentesítés megvalósuljon. Tehát egyik oldalról van egy pozitív része ennek a kezdeményezésnek, hogy engedély nélkül lehet elszállítani, a másik oldala viszont még hiányzik, hogy meglegyenek a megfelelő helyek, ahová el fogja tudni szállíttatni az érintett tulajdonos vagy megrendelő ezeket a hulladékokat.

Aztán beszél még a törvényjavaslat az országos hulladékgazdálkodási tervről, illetve a területi tervezési fázis kivezetéséről. Nem tudjuk, hogy ez egy pozitív vagy negatív intézkedés-e, ezt majd az idő dönti el, hiszen egy országos hatáskörű, hatókörű tervet is lehet úgy megcsinálni, hogy régiókra, területi egységekre lebontva tartalmazzon intézkedéseket. Az ország egyes régiói meglehetősen eltérő adottságokkal rendelkeznek a hulladékgazdálkodás tekintetében, ezért a stratégiát is eltérően kell megfogalmazni akár egy kelet-magyarországi térségre, és mondjuk, egy nyugat-magyarországi térségre vonatkozóan, vagy mondjuk, egy fővárosi és egy vidéki, tanyasias térségre vonatkozóan. Úgyhogy az, hogy hogyan fog kinézni egy ilyen országos terv, egy ilyen stratégia, az majd kiderül, amikor ez megszületik, de tény, hogy oda kell figyelni a helyi vidéki, nemcsak vidéki, hanem az egyes eltérő földrajzi régiók specialitásaira a tervezés során.

Emiatt, hogy gyakorlatilag az intézkedések egy része pozitív, de magával a hulladékokról szóló törvénynek a koncepciójával nem tudunk továbbra sem egyetérteni, ezért bár azokat a javaslatokat ‑ és ezért is jó, hogy a vezérszónoki felszólalásban külön el tudjuk mondani ‑ támogathatónak tartjuk, azonban mi azt szeretnénk, ha egy teljesen új alapokon nyugvó hulladékgazdálkodási koncepciója lenne az országnak. Ezért ezt a kettősséget a zárószavazás során majd egy tartózkodó állásponttal fogjuk képviselni, és a kormányra bízzuk azt, hogy a saját megalkotott hulladékgazdálkodási stratégiája toldozását-fol­do­zá­sát elvégezze, még ha pozitív intézkedéseket is tartalmaz az. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)