Készült: 2020.04.05.00:49:30 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

260. ülésnap (2005.11.03.), 98. felszólalás
Felszólaló Arnóth Sándor (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:22


Felszólalások:  Előző  98  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ARNÓTH SÁNDOR (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az egyik előttem szólt képviselő úr azt mondta, hogy a Belügyminisztérium és egységei nincsenek könnyű helyzetben, de biztosítva van a működésük. Az a téma, amivel én megkeresem önöket, sajnos nem ad okot arra, hogy ilyen optimista legyek; a MÁV helyzetéről szeretnék beszélni.

Mostanában ugyanis nagyon sokat szólunk a MÁV-ról, és a magyar vasút ügyével sokat foglalkozunk, sokkal többet, mint az előző időkben együttvéve. Ennek alapvetően két oka van. Az egyik az, hogy változik a vasúttörvény, és ezzel párhuzamosan költségvetési vitát is vívunk itt egymással. Ha a kettőt együtt vizsgáljuk, ha a törvény szövegét vizsgáljuk, a 96 darab paragrafust, amit megváltoztattak, körülbelül 50 oldalon keresztül, akkor ezeket a dolgokat nem látjuk visszatükröződni a költségvetési helyzetben.

Pusztán egy számmal szeretném önökkel ezt érzékeltetni. Mintegy 53 milliárd forint az a költségvetési összeg, amit most megkap a MÁV, hogy finanszírozza önmagát. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy az eddig tervezettnél jóval nagyobb lesz a MÁV hiánya, mintegy 80-100 milliárd forint - amiről már Fónagy úr is beszélt -, akkor beláthatjuk, hogy hihetetlenül nagy az elmaradás a finanszírozás és a tényleges hiány között. Ez olyan helyzetet idéz elő a MÁV-nál, hogy hiába vették föl a különböző hiteleket, amelyek nagysága mára 51,3 milliárdra nőtt, meg kell állapítanunk, hogy ez a bizonyos részleges térítése a MÁV hiányának arra sem elég, hogy az aktuális hiteltörlesztéseket a vasutasok meg tudják ebből csinálni.

Ha még ehhez hozzáfűzzük azt is, hogy önök a 2002-es kormányváltás után lecserélték ezt a tradicionális vasúti értelmiséget, és behozták az egyik olajipari cégnek a vezérkarát, ami most már csúfosan megbukott, most azokat is elküldték, mintegy 500 millió forint végkielégítést kifizetve nekik, és ha még azt is hozzátesszük, hogy most egy másik nagy multinak a vezérkarát akarják a nyakába ültetni a vasutasságnak, akkor már csak gratulálni lehet ehhez a luxusbaloldali tevékenységhez.

Hölgyeim és Uraim! Ami a költségvetési törvényben benne van mint állandó és folyó fejlesztés, az a Budapest-Győr-Hegyeshalom második üteme, a Cegléd-Szolnok-Lökösháza, Zalalövő-Egerszeg-Boba és néhány kisebb jelentőségű felújítás. Ezzel az a gond, hogy csak és kizárólag az EU-s forrásokból finanszírozzák. Van ugyan egy elméleti lehetőség arra, hogy kincstári, költségvetési pénzeket tegyenek bele, de ezek rendszeresen elmaradnak. Emiatt ezek a beruházások csúsznak és húzódnak rettenetesen hosszú időn keresztül.

Hölgyeim és Uraim! Ennek a következménye az, hogy a vasút reménytelenül eladósodik. A hitel, az eladósodás nem ördögtől való jelenség. Ezzel nem is lenne gond, ha a hitelt úgy használnák föl, ahogy azt kellene, amire azt kitalálták. Csakhogy ez a hitel, amit fölvesznek, plusz még az a mérhetetlen támogatás is, amit az államtól kapnak, ezek nem teszik lehetővé a vasút rendes működését. Emiatt és az előbb említettek miatt a vasúttársaságtól sok ezer embert bocsátottak el eddig is, hiszen amikor én dolgoztam a vasútnál, akkor 120 ezres volt, az önök idejében már a 47 ezret sem éri el. De ha a családtagokat és azokat a dolgozókat is hozzávesszük, akiket egyébként a vasúthoz becsatornázott más kft.-k tartanak munkában, akkor látni kell, hogy mintegy 150-200 ezer család van, akinek köze van valamilyen módon a vasúthoz.

Ha a faluparlamentek tapasztalatait is figyelembe vesszük, akkor látható, hogy minden olyan helyen, ahol a vasúti közlekedést tönkretették, szétzilálták vagy megszüntették, ott az a terület reménytelenül eltűnt a gazdaság útvesztőjében, teljesen reménytelenné vált a helyzet. Ugyanis önök utakat sem építenek, és a vasutat sem finanszírozzák meg. Nos hát ez a gond! Gyakorlatilag azoknak a dolgozóknak, akik az ilyen területekről járnának be, lehetetlenné teszik a beilleszkedését a gazdaság normális körforgásába. Magyarul, ez a költségvetési törvény, amely most előttünk van, sok mindenre alkalmas, csak arra nem, hogy a vasút finanszírozását, jövőjét biztosítsa. Magyarul, a költségvetés lerázza magáról a vasutat, alkalmatlan erre. Kérem, ne fogadják el, ne támogassák ezt!

Ennél még van egy sokkal rosszabb ága is: nemcsak a vasutat dobja ki a nyakából a költségvetés, hiszen nem vállal felelősséget a tömegek utaztatásáért, a tömegek munkájáért, az a gond, hogy a vasutast is kirázza a nyakából, a kisvasutast, aki eddig ezt az egész rendszert működésben tartotta. Ez az igazi baj! Önök sok ezer embert bocsátanak el bűnös, felelőtlen költségvetési politikájukkal. Ennek milyen módszerei vannak? Olyanok, hölgyeim és uraim, amelyek egyrészt naturális elbocsátásokkal, kényszernyugdíjazásokkal és privatizációval kapcsolatosak. Ha az említett vasúti törvényt is elővesszük, akkor láthatjuk, hogy gyakorlatilag most egyrészt jogi úton, kodifikációs úton, másrészt pedig költségvetési úton is eljuttatják oda a vasutat, hogy amint előttem szóló képviselők is mondták, privatizálni lehessen. A privatizáció pedig mindenütt és minden alkalommal elbocsátásokkal jár, a privatizáció minden alkalommal és mindenütt áremelésekkel jár, tehát ez az út hibás, ez az út rossz.

Ha még azt is hozzáfűzzük, hogy a vasút az egyik legnagyobb ingatlantulajdonos - hiszen ebben üdülőterületek, ipari és más területek is vannak -, akkor azt kell mondanom, a vasút sajnos most a privatizátoroknak igen zsíros falatot jelent. Kérem, ne fogadják el ezt a költségvetést, ne csinálják ezt a vasúttal, mert visszafordíthatatlan károkat okoz, és ezzel a magyar vidéket lehetetlenítik el.

A kártya, ami itt előttem van, két szót tartalmaz: az egyik a MÁV, a másik, ami ott van, az elbocsátások. Tehát ha ezt a kártyavárat, amiről Tállai András képviselőtársam az előzőekben beszélt, továbbépítjük, és jön az első léghullám, ami összeborítja, akkor ezek a kártyák az önök nyakába borulnak. Sajnos, ez nagyon kevés embert vigasztal, mert az a sok tízezer ember, akinek most útilaput kötnek ezzel a költségvetéssel a lábára az elbocsátások útján, ebből meg nem fog élni. Ne fogadják el ezt a költségvetést, hibás, rossz és mindenképpen rossz irányba megy!

Köszönöm a tisztelt figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)




Felszólalások:  Előző  98  Következő    Ülésnap adatai