Készült: 2020.04.04.22:23:24 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

260. ülésnap (2005.11.03.), 80. felszólalás
Felszólaló Dióssy Gábor
Beosztás gazdasági és közlekedési minisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 13:16


Felszólalások:  Előző  80  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Meghallgattam Fónagy János képviselő úr aggódó szavait a 2006-os, közlekedéssel kapcsolatos költségvetéssel kapcsolatban. Ez engem, őszintén szólva, érdekelt is, hiszen kíváncsi vagyok a szakmai véleményére, amelyre egyébként valóban sokat adok. Ugyanakkor azokat a visszatekintéseket, amelyek keretében ön megpróbálta felsorolni, hogy mennyi autópályát építettek, illetve mennyit nem sikerült megépíteni (Dr. Fónagy János közbeszól.) ahhoz képest, amennyit lehetett volna, azt gondolom, azokat, legalábbis a magam részéről annyira nem tartom fontosnak a 2006-os költségvetés szempontjából, nem is idetartozó téma az, úgy gondolom, hogy most megpróbáljuk összeszedni, hogy ki mit csinált az elmúlt x évben.

Ön szokta egyébként nagyon sokszor mondani, hogy ne számháborút folytassunk egymással. Azt gondolom, ha számháborút folytatnánk, van sejtésem, hogy abban bizony melyikünk győzne, már ami legalábbis az autópálya-építést illeti, de pontosan emiatt nem szeretnék ezekbe a dolgokba belemenni. Azt a szóhasználatot pedig a magam részéről nem szeretem - de lehet, hogy ez ízlés kérdése -, hogy “szamárságö, hogy “legatyásításö, hogy “kiárusításö, hogy “tanult barátomö, én ezeket nem is szeretném kommentálni. Úgy gondolom, hogy a magam részéről azokra a 2006. évi költségvetési tételekre, elképzelésekre, javaslatokra és konkrétan a benyújtott törvényjavaslatra szeretnék hagyatkozni, ami a mi részünkről a közlekedést érinti.

Úgy gondolom, hogy a költségvetési törvényjavaslatot elsősorban abból a szempontból kell megítélni, hogy a mindenkor korlátozottan rendelkezésre álló erőforrások tekintetében milyen rangsort tud a mindenkori kormány felállítani, és milyen rangsort kíván a mindenkori kormány a saját ízlésének, a saját elképzeléseinek és ambíciójának megfelelően felállítani. Alapvető kérdés, hogy a költségvetés a rövid távú feladatok mellett kellő hangsúllyal kezelje a jövő építését szolgáló célkitűzéseket. És ez az a pont, amelyre utalni szeretnék akkor, amikor azt mondom, hogy a megkezdett és dinamikusan folytatódó és zajló autópálya-építéseket a jövőben ugyanilyen dinamikával szeretnénk folytatni, és ugyanígy szeretnénk a vasútépítést és a vasút-rekonstrukciót is folytatni, illetve továbbvinni a megkezdett feladatokat.

A kormány gazdaságpolitikájának elsődleges prioritása, mint azt többször elmondtuk, a gazdaság egészséges növekedési pályán tartása és versenyképességének növelése. Ennek eléréséhez a költségvetési törvényjavaslat kiemelten kezeli a külföldi működő tőke beáramlásának ösztönzését, a kis- és középvállalatok megerősítését és az infrastruktúra gyors ütemű fejlesztését. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hatáskörébe tartozó közvetlen feladatok megvalósítását 458 milliárd forint szolgálja, amelyből 281 milliárd forint az, amelyet a központi költségvetés támogatással finanszíroz. Ennek mintegy kétharmada jut a közlekedési infrastruktúra működtetésére, fenntartására, valamint fejlesztésére, amelyet még 51 milliárd forintos EU-forrás egészít ki.

A jövő évi költségvetés lehetőséget teremt arra, hogy folytatódjon az úgynevezett autópálya-törvényben meghatározott gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztési, illetve az országos közúthálózat fejlesztésére, fenntartására és üzemeltetésére szolgáló program. Most a jövőre tekintve, illetve konkrétan 2006-ról szeretnék szólni, ahogy említettem, és hogyha erről szólunk, akkor el szeretném mondani, hogy jövőre az M5-ös eléri az országhatárt, megépül az M3-as Nyíregyházát elkerülő és az M35-ös Debrecent elkerülő szakasza. Megvalósul az M3-as Görbeháza-Nyíregyháza és az M35-ös Görbeháza-Debrecen közötti, összesen 74 kilométeres szakasza. Megépül az M6-os érdi tető-Dunaújváros közötti 59 kilométeres szakasza. Elkészül a dunaújvárosi Duna-híd, amelyre a miniszter úr is rákérdezett, 2006 végére fog elkészülni az új dunaújvárosi Duna-híd. Befejeződik az M7-esen az Ordacsehi-Balatonkeresztúr, a Zamárdi-Balatonszárszó, valamint a Nagykanizsa-Becsehely közötti, összesen 57 kilométeres szakasz. Mindehhez természetesen elengedhetetlen, hogy megújuljon az országos közúthálózat üzemeltetésének, karbantartásának, felújításának a finanszírozása is.

Azt gondolom, ha visszatekintve azt mondjuk, hogy az eddigi jól működő közútkezelő szervezet vagy az eddig jól működő - hogy egy kicsit előreugorjak - magyar vasúti rendszer, akkor álszentek vagyunk, nem mondunk igazat. Nem működtek eddig ezek a rendszerek úgy, legalábbis olyan szinten, amilyen szinten egy Európai Unióhoz csatlakozott ország azt saját magától joggal elvárhatja.

Emlékeztetni szeretném a tisztelt Országgyűlést arra, hogy a koalíció részéről több alkalommal szóvá tettük, hogy hiba volt az Útalap megszüntetése 1999-ben - ahogy azt a miniszter úr is elismerte. Ezzel a lépéssel veszélybe került a közúthálózat-fejlesztés, -fenntartás finanszírozásának kiszámíthatósága. Az útpénztár célja éppen az, hogy az országos közutakra fordított kiadások és a fedezetül szolgáló bevételek áttekinthetőbb rendszere alakuljon ki, tehát messze nem az, hogy néhány barátot beültessünk megfelelő pozíciókba, ahogy azt önök mindig és unos-untalan elmondják, hiszen ez valószínűleg egy jól hangzó szlogen, csak éppenséggel nem igaz. A megújult szervezetnek olyan vezetésre van tehát szüksége, amely tartalmazza részben a régi, tapasztalt, jól működő és jól dolgozó munkatársak szaktudását és szorgalmát, részben pedig a megújult, dinamikus és nagyon jó vezetői képességgel rendelkező menedzsereket is a sorai között tud.

Az útpénztár célja éppen az, hogy az országos közutakra fordított kiadások és a fedezetül szolgáló bevételek áttekinthetőbb rendszere alakuljon ki, hogy stabilabban tervezhetővé váljon az országos közutakkal kapcsolatos felújítási és fejlesztési tevékenység. A jövő évi költségvetésben külön soron szereplő útpénztár több, korábban külön kezelt előirányzat összevonását tartalmazza, és az állami támogatáson kívül bevételét képezi az Állami Autópálya Kezelő által a költségvetés javára beszedett úthasználati díj összege is.

A célelőirányzat összes kiadása 122,5 milliárd forint, amelyből 88,7 milliárd forint közvetlenül fejlesztési célokat szolgál. A hazai forrásokon túlmenően európai uniós források bevonásával a nemzeti fejlesztési terv regionális operatív programja keretében olyan infrastrukturális fejlesztések valósulnak meg, amelyek hozzájárulnak a helyi és a helyközi tömegközlekedés infrastrukturális feltételeinek és a szolgáltatások, azt gondolom, mindenki által joggal elvárt színvonal-javításához.

A Kohéziós Alap támogatású közlekedési projektek, az Európai Unió akár 85 százalékos támogatásának is köszönhetően a költségvetés tervezése során természetesen kiemelt figyelmet kaptak. A közúti és vasúti infrastruktúra fejlesztése terén ezek azok a beruházások, amelyek a magyar költségvetést méretükhöz képest csökkentett mértékben veszik igénybe - hiszen úgy gondolom, valamennyien arra törekedtünk a koalícióban, hogy a költségvetést, amennyire lehet, külső források bevonása segítségével tehermentesítsük -, és ezek eredménye ugyanakkor országszerte jelentkezni fog.

Közúti projektjeink közül a 2006. évi költségvetés lehetővé teszi az M0-s keleti szektora építésnek megkezdését, ezzel tudunk előrehaladni az északi híd megépítése felé is. Azt gondolom, költői volt a kérdés Fónagy volt miniszter úr részéről abban a tekintetben, hogy mikor fog a híd felépülni. Azt gondolom, ön ugyanolyan jól tudja, mint nagyon sokan ebben a parlamentben, hiszen nagyon sokszor elmondtuk a parlament keretein belül is, hogy milyen erőfeszítéseket tesz és tett a koalíció annak érdekében, hogy az M0-s körgyűrű megépülhessen, hogy az északi híd megépülhessen, mennyi tárgyalást folytattunk az illetékes önkormányzatokkal, érdekelt szervekkel és sokszor a sajnos ellenérdekelt vagy magukat ellenérdekeltnek tekintő szervezetekkel is.

(12.50)

De azt gondolom, hogy a lehető legjobb úton haladunk, hogy a körgyűrű és az északi híd meg tudjon épülni. Az M4-es és az M3-as között fog megépülni az M0-s keleti szektora, a 3-as és a 35-ös főútvonal korszerűsítésének befejezése is lehetővé válik, valamint a ferihegyi, kőröshegyi és püspökladányi radarrendszer korszerűsítésének folytatása is előre fog haladni. Ezen túlmenően összesen 500 kilométer hosszú főútvonal burkolatának megerősítésére, nyomvonal-korrekciókra, csomópontok korszerűsítésére, kerékpárutak építésére kerül sor. A Kohéziós Alap támogatásával megvalósuló közlekedési projektek finanszírozására a 2006. évi költségvetési törvényjavaslat összesen 51,5 milliárd forintot tartalmaz, melyből 29 milliárd forint az EU-s forrás.

A közúthálózat fejlesztése mellett tovább folytatjuk a vasúti fejlesztéseket is. Az ISPA keretében korábban megkezdett négy projekt közül sor kerül a Budapest-Győr-Hegyeshalom vasútvonal további fejlesztésére, Győr állomás, a Budapest-Szolnok-Békéscsaba-Lőkösháza vasútvonalon pedig Cegléd állomás átépítésére. Megkezdődik a Cegléd-Szolnok és Bagod-Zalaegerszeg, Zalaegerszeg-Ukk, valamint a Szajol-Mezőtúr vonalszakasz átépítése is, folytatódik a Zalalövő-Boba vasútvonal biztosítóberendezéseinek felújítása, megkezdődik a vonal villamosítása, valamint a vonalszakasz átépítése. Azt gondolom, hogy a felsoroltakból is látszik, hogy még a 2007-től remélt nagyobb mennyiségű kohéziós források bevonása előtt is, erejét megfeszítve, mindent megtesz a tárca, hogy ezeket a nagyon várt vasúti fejlesztéseket meg tudjuk valósítani.

A Kohéziós Alap terhére 500 kilométer hosszú vasúti pálya komplex felújítása, az elektronikus rendszerek, állomásépületek korszerűsítése, zajvédő falak építése végezhető el. Folytatódik több, 2007-ben indítandó Kohéziós Alap támogatású vasúti beruházási projekt a későbbi években, mint például Budapest-Székesfehérvár, Szolnok-Nyíregyháza-Záhony, Székesfehérvár-Boba vasútvonalak fejlesztésének 2006-os előkészítése is. Ugyancsak a Kohéziós Alap támogatásával kezdődhet meg Budapest-Szolnok-Békéscsaba-Lőkösháza vasútvonalon, következő fázisként pedig Budapest-Ferencváros-Vecsés-Mezőtúr-Gyoma-Békéscsaba vonalszakaszok, valamint Békéscsaba állomás átépítése. Magyarország mint tagállam számára az európai uniós csatlakozás egyben új támogatási alapok, a Tent-T, a Schengen Alap, valamint az átmeneti támogatás igénybevételének lehetőségét is jelenti; az Unió átmeneti támogatáskonstrukciója révén pedig közigazgatási, infrastruktúra-fejlesztési projektek keretében a közlekedési felügyelet közúti ellenőrzési feladataihoz fog többletforrás jutni.

Tisztelt Országgyűlés! Már az eddigi költségvetési vitában is több szó esett a MÁV helyzetéről és jövőjéről. Az önök előtt lévő törvényjavaslat, összhangban az uniós politikai és közlekedéspolitikai elvekkel, költségtérítést irányoz elő a vasúttársaságok személyszállítási szolgáltatásaihoz - ennek összege 53 milliárd forint. 2006-ban a magyar állam és a vasúttársaságok - MÁV, GYSEV - között létrejövő közszolgáltatási szerződés alapján, ezen előirányzat terhére történnek meg a kifizetések, az áruszállítás területén pedig az új vasúti törvény elfogadásával a verseny feltételeinek megteremtése, a piacszabályozásért felelős vasúti hivatal létrehozása nyit meg új fejlődési lehetőségeket.

Én azt gondolom tehát, hogy ellentétben Fónagy úr kérésével, igenis én arra szeretném kérni a parlamentet, hogy szavazza meg a vasúti törvényt, amely mindenképpen egy előremutató és a vasút, a magyar vasút egészének reformját előkészítő törvényjavaslat. A MÁV reformprogramjának megvalósítását három uniós projekt is támogatja, ennek keretében a MÁV infrastruktúra-karbantartási, gördülőállomány-karbantartási és vontatási tevékenységének átalakításában, az erőforrások optimalizálásában segítenek Európa-szerte elismert vasúti szakemberek.

Összefoglalva tehát megállapítható, hogy a 2006. évi költségvetési törvényjavaslat biztosítja a beruházásvezérelt gazdasági növekedés egyik alapvető, nagyon-nagyon fontos feltételét, a közlekedési infrastruktúra fejlesztését és az ahhoz szükséges hazai és uniós forrásokat. A várható fejlesztések révén újabb lehetőséget teremtünk a működő tőke további vonzásához és ezzel nagyon fontos szempontként munkahelyek létrehozásához.

Mindezek alapján a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot elfogadásra javasolom a tisztelt Országgyűlés számára.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  80  Következő    Ülésnap adatai