Készült: 2020.04.04.23:56:51 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

260. ülésnap (2005.11.03.), 74. felszólalás
Felszólaló Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:21


Felszólalások:  Előző  74  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A magyar nyugdíjas-társadalom 3 milliós nagy tömege mindig érdeklődéssel figyeli az Országgyűlés munkáját, és különös érdeklődéssel figyeli a költségvetési vitát, hiszen itt azok a kérdések dőlnek el, amelyek a nyugdíjas-társadalmat is a legjobban érdeklik és érintik: ez a következő évi nyugdíjemelés mértéke és módja, továbbá azok a jelentős vagy kevésbé jelentős változások, amelyek a következő évben, illetve években várhatóak.

Aki érdeklődéssel figyelte ezt a vitát, az a tegnapi és a mai nap folyamán hallhatta, hogy mind a pénzügyminiszteri expozé, mind pedig számos kormánytag és kormánypárti képviselő szólt a nyugdíjasok helyzetéről (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Ellenzéki!), elismerően szólt a költségvetési előterjesztésekről, és örömmel tapasztaltam azt, hogy nem alakult ki politikai vita a nyugdíjasok helyzetét illetően. És ebből azt a következtetést vonom le, hogy az ellenzék is jelentős mértékben egyetért a költségvetés nyugdíjalapokra vonatkozó előirányzataival.

Miért mondtam el ezt elöljáróban? Azért, tisztelt Országgyűlés, mert soha nem látott mértékű növekedés következett be a 2002-től 2006-ig terjedő időben a nyugdíjkassza költségvetési főösszegében: míg 2002-ben mintegy 1200 milliárd forintot fordított az állam nyugdíjak kifizetésére, addig 2006-ban ez az összeg 2000 milliárd forintra nő, tehát mintegy 800 millió forinttal növekszik, ami 75 százalékot meghaladó növekedésnek felel meg.

Ma már elmondhatjuk azt, hogy a költségvetés minden egyes állampolgárra jutó körülbelül 90 ezer forintjából 17,5 ezer forint nyugdíjak kifizetésére fordítódik. Ha azt vesszük figyelembe, hogy ez a szám arányaiban meghaladja a többi társadalmi rétegnek nyújtott szolgáltatásokat, akkor ez nemcsak azzal magyarázható, hogy a nyugdíjasok száma a legmagasabb is, hanem azzal is, hogy a kormány - és reméljük, az Országgyűlés is -, megértette azt a kérést, hogy a nyugdíjasok sorsán lehetőleg minél gyorsabban kell segíteni, minél nagyobb léptekkel előrehaladni. Hiszen nincsenek már évtizedek - reméljük, hogy azért sok év van még vissza, de nincs sok évtized -, amelyekben majd élvezni tudják azokat az előnyöket, amelyeket a mindenkori kormánynak kötelessége fokozódó mértékben nyújtani az időskorú társadalomnak.

Nézzük akkor, mit tartalmaz a költségvetés a jövő esztendőre! Mint említettem, mintegy 2000 milliárd forintot fordítunk a nyugdíjak kifizetésére, így január 1-jétől kezdődően 4,3 százalékkal emelkedik minden nyugdíj és nyugdíjszerű járulék összege; továbbá bevezetésre kerül a 13. havi nyugdíj negyedik hete, ami azt jelenti, hogy ez a 4,3 százalék további 2,1 százalékkal nő, tehát mintegy 6,4 százalékos névértékben történő nyugdíjemelés következik be a következő évben. Ha ebből levonjuk a tervezett inflációt, aminek a mértéke 2-2,1 százalék, akkor megállapíthatjuk azt, hogy jövőre a nyugdíjak vásárlóértéke több mint 4 százalékkal, mintegy 4,3 százalékkal fog növekedni.

Ezen a növekedésen belül nem szerepel az özvegyi nyugdíjak 2006-ban történő és a következő nyolc lépés programjában szereplő első lépése, ami további 8 milliárd forintot jelent majd a nyugdíjasoknak, és mintegy 190 ezer nyugdíjastársunkat érinti.

És rendhagyó módon itt szeretnék utalni a következőre: tegnap a pénzügyminiszter úr az expozéjában elmondta, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke jövőre 4 százalékkal növekszik. Valamilyen tévedés folytán, vagy a parlamenti tudósító tévedése vagy félreértése folytán, vagy a Magyar Rádió hírműsorai szerkesztőségének tévedése folytán ez már a tegnapi késő esti Krónikában és a ma reggeli hírműsorokban is úgy szerepelt, hogy a pénzügyminiszter úr 4 százalékos nyugdíjemelésről beszélt.

A pénzügyminiszter úr 4 százalékos reálérték-növekedésről, tehát vásárlóérték-növekedésről beszélt, ami lényegesen jelentősebb, mint a 4 százalékos (Vincze László: Gázár!) nominál emelkedés. Tisztelt Országgyűlés! 6,3 százalék a nominál emelkedés, és 4 százalékot meghaladó a reálérték-növekedés. Ez szerepel a törvényben, képviselő úr.

Szeretném továbbá elmondani azt is, hogy új intézményként kerül a jövő évben bevezetésre az egyszeri krízissegélynyújtás lehetősége, ami azt jelenti, hogy a megyei nyugdíj-biztosítási igazgatóságok a nehéz helyzetbe került és azonnali gyors segítségre szoruló nyugdíjastársainknak egyszeri segélyt adhatnak, amelyet ott helyben, megyei szinten döntenek el.

Továbbá folytatjuk a méltányossági nyugdíjemelés rendszerét, amelynek a finanszírozására 600 millió forintot fordít a költségvetés. A méltányossági nyugdíj-megállapításokra pedig további 200 milliárd forintot fordít a költségvetés. Mint a felszólalásom elején említettem, kifizetésre kerül a 13. havi nyugdíj negyedik hete is, így januárban, illetőleg tavasszal, majd novemberben, két részletben, minden nyugdíjastársunk már a teljes havi nyugdíját kapja meg, ami átlagosan 65 ezer forint nyugdíjemelésnek felel meg, továbbá a magyar adófizetőknek és járulékfizetőknek 149 milliárd forintjába kerül.

Tisztelt Országgyűlés! Kedves Nyugdíjastársaim! Nem kívánom felsorolni mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a Medgyessy-kormány, majd a Gyurcsány-kormány a hivatalba lépése után a nyugdíjasok érdekében megtett, mert nem kívánom javítani és fényezni a helyzetet. Mindössze azt szeretném megjegyezni, hogy sokat tettünk, de megítélésünk szerint még mindig nem eleget.

Éppen ezért indul el január 1-jével a nyolc lépésből álló, úgynevezett korrekciós program, aminek egy része az elértéktelenedett nyugdíjak felzárkóztatását kívánja szolgálni, másik része pedig az úgynevezett rossz években nyugdíjba menteknek kíván segítséget adni. Ezen belül majd differenciál a nők javára, mert míg egy bizonyos korosztályban a férfiak csak 3 százalékos emelésben részesülnek, addig a nők, akik többségben vannak a nyugdíjasok között, 5 százalékos emelésben részesülnek. Mindezt pedig az Idősügyi Tanács javaslata alapján fogadta el a köztársaság miniszterelnöke, és terjeszti majd a szakminisztérium november hónap második felében az Országgyűlés elé.

Szeretném megemlíteni, hogy ezek a tervek nem légből kapott konkrétumok. Ezek a tervek civil kezdeményezéseken alapulnak, méghozzá azokon a civil kezdeményezéseken, amelyek az Országos Idősügyi Tanács február 8-ai ülésén hangzottak el.

(12.30)

Az ott jelen lévő miniszterelnökünk meghallgatta ezeket a kéréseket, de nemcsak meghallgatta, hanem nyomban intézkedett is, mert felkérte a nyugdíj-biztosítási intézetet és a szakminisztériumot, hogy a programot dolgozzák ki. Ezt a programot kidolgozták, ez a program elfogadásra került, így a következő öt esztendőben e program kapcsán 134 milliárd forint plusz jut a nyugdíjasoknak a rendes nyugdíjemelésen felül, ami azt jelenti, hogy mintegy 2,6 millió nyugdíjastársunk évi átlagban 51 ezer forint terven felüli, eddigi elképzeléseken felüli nyugdíjemelésben fog részesülni.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a költségvetést, ezen belül a Nyugdíj-biztosítási Alap programját szíveskedjék majd jóváhagyni, ezzel is segítve időskorú társadalmunkat, nyugdíjas-társadalmunkat ahhoz, hogy megérdemelt pihenésüket valamivel jobb anyagi körülmények között tehessék meg.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  74  Következő    Ülésnap adatai