Készült: 2020.04.04.23:41:48 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

260. ülésnap (2005.11.03.), 70. felszólalás
Felszólaló Pettkó András (MDF)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 16:24


Felszólalások:  Előző  70  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Engedjék meg, hogy a szokásos üdvözlések mellett egy új köszöntéssel is szóljak a 2006. évi költségvetési vitát hallgatókhoz. Ez így hangzik: Tisztelt Netpolgárok! Úgy gondolom, meg kell ismerkednünk ezzel a fogalommal.

Talán nem szükséges hangsúlyoznom, hiszen nyilvánvaló, hogy a netpolgár kifejezés hallatán ma már nem valamiféle kiborgszerű űrlényeket képzelünk magunk elé, hanem azokat az embereket, akikkel találkozunk ismerőseinknél, családunkban, munkahelyünkön, egyszóval mindenütt a környezetünkben. Ők ülnek a monitorok előtt akár naponta nyolc-tíz órát is, ők tanulnak, dolgoznak, alkotnak a számítógéppel, próbálják a közigazgatási ügyeket a XXI. század technikájával lebonyolítani, ők azok, akik az infotechnikai együtthaladásunkat a világgal biztosítják. Úgy is fogalmazhatunk: megjelent a társadalmi térképen egy vadonatúj kategória, az internetezők, a modern információs társadalom előnyeit mindennap használók közössége.

A Magyar Demokrata Fórum már a választások előtt kormánytól függetlenül javasolta egy hírközlési minisztérium felállítását az új parlamenti ciklusban. Úgy ítéltük meg, hogy szükség van egy kormányzati szervezetre minisztériumi szinten, amely képes a tudásalapú társadalom megteremtését elősegíteni, az ehhez kapcsolódó sokirányú technikai és politikai kezdeményezéseket összefogni. Egyszerűen megfogalmazva: az MDF támogatta egy “jövő minisztériumaö felállítását. Ezért üdvözöltem 2002-ben az MDF képviselőjeként, infopolitikusként az új Informatikai és Hírközlési Minisztérium megalakulását, létrejöttét az információs társadalom kiépülése felé vezető úton fontos mérföldkőnek tartottam.

Az informatikai szektor már régen várta a minisztériumát - de nem azt, amelyik megalakult. A kormány hároméves működése óta folyamatosan hatalmi harc folyik a szocialista vezetésű Miniszterelnöki Hivatal - itt maradt a kormányzati informatika - és a szabad demokrata vezetésű IHM között. A kettős irányítás fejetlenséghez vezetett, kicsinyes hatalmi torzsalkodásokhoz adott a mai napig kimeríthetetlen muníciót.

Az MDF már az IHM megalakulásának folyamatában is jelezte, hogy az új szervezet sajnos nem kapja meg a telekommunikáció és az informatika egészét. A meghatározott feladatköröket indokolatlanul szétosztották különböző, még meg sem alakult hivatalok és államtitkárságok között. Így került a MeH-be a kormányzati informatika és a kormányzati portál. Különböző helyekre kerültek a pályázatok, a nagy telekommunikációs fejlesztések és a szabályozási kérdések, tisztázatlan maradt az IHM és a Hírközlési Felügyelet - később Nemzeti Hírközlési Hatóság - viszonya is. Az a tény, hogy az e-kormányzás kialakítása a MeH-nél maradt, komoly aggályokat keltett az MDF-ben.

Egy idő elteltével az Oktatási Minisztérium egyes informatikai közbeszerzéseit és pályázatait a kormány az IHM-be helyezte, tekintettel az Oktatási Minisztérium botrányos, korrupciógyanús ügyintézésére, primitív szakmai munkájára.

A Miniszterelnöki Hivatal irányítása alatt működő e-demokrácia médium eredménytelen és pénzpazarló működtetését sajnos nem úgy kívánták megszüntetni, hogy felügyeletét áthelyezték a szakmai minisztériumba, hanem tovább növelve a káoszt, egy teljesen új hálózatot építenek ki. Tették ezt úgy, hogy a portálnak máig tisztázatlan a tartalmi funkciója, célcsoportja, és a nagy marketinggel beígért szolgáltatások többsége máig nem használható, és ami működik, az pedig nem felhasználóbarát.

A kérdés az, milyen tartalommal és mennyiért kaptuk ezt az új hálózatot, miközben az IHM is kiépítette folyamatosan az új netközművét, az e-Magyarország-pontokat, amiből több száznak még internetes csatlakozása sincsen. Ezt a tényt maga Kovács Kálmán miniszter úr ismerte el néhány hónappal ezelőtt.

Ez a párhuzamosság is azt szemlélteti: ahelyett, hogy egy szervezet hatáskörébe helyezték volna az összes, információs társadalmat érintő projektet, a kormány az elmúlt három évben szinte semmit nem tett az információs társadalom megerősödéséért.

Lesz tehát kormányzati gerincháló és külön közháló is. Ilyen gazdag ország vagyunk, hogy nekünk mindenből kettő kell? Természetesen így egyik sem fog működni.

Azt már csak halkan vetem fel, hogy ha az IHM új hálózat kiépítését döntötte el, miért nem a teleházakat fejlesztették. Pedig ezzel a módszerrel a vidéki kistelepülések postáit is fejleszteni lehetne, így azok a vidék informatikai központjává váltak volna.

A tudásalapú társadalomnak egyik komoly kihívása a digitális szakadék megszüntetése. Magyarországon a kormány a hagyományos szakadékok áthidalására sem képes, számomra érthetetlen megfontolásokból tovább növeli azokat. A posták olyan központok lehetnének, amelyek a hagyományos szolgáltatások mellett az információs kor technikai eszközeihez való hozzáféréseket is biztosíthatnák.

A magyar kormány ismételten olyan hibát követ el, ami Nyugaton korábban már megtörtént, de időközben felismerték a hibát, és korrigálták. Nekünk más hibáiból is tanulnunk kellene. Skandináviában a települések összekötése, az azonos esélyek megteremtése a cél.

Az eltelt három év zavara és eredménytelensége igazolta, hogy igazunk volt. A Kovács Kálmán által vezetett minisztérium kellő feladatok és hatáskörök hiányában nem tudott megfelelni hivatásának, kellő érdekérvényesítés hiányában eljátszotta azt a történelmi lehetőségét, ami 2002-ben létrejött.

A 2006-os költségvetés megvizsgálásakor ismét úgy tűnik, a kormány továbbra sem mond le az informatikai programok széttrancsírozásáról. Véleményem szerint az elmúlt három évben nem a minisztérium halványítására, már-már fantomizálására lett volna szükség, de a tárca minisztere semmit nem tett ez ellen a folyamat ellen.

Több olyan tervezet fekszik a kormány előtt, mely az e-közigazgatás fejlesztését szolgálta volna, de ezek soha nem kapták meg az elindulásához szükséges anyagi forrásokat. A 2006-os költségvetésben sincs meg hozzá még a minimális költségvetési támogatás sem. Az e-közigazgatás fontosságáról nem beszélni kellene végre, hanem tenni érte, és nemcsak a jogszabályi keretek lassú módosítgatásaival, hanem például az elektronikus aláírás, a mobiltelefonos aláírás elterjesztésével, megismertetésével is.

Két hónappal ezelőtt egy nagy informatikai konferencián az egyik előadó azt mondta: Magyarországon akkor lesz e-közigazgatás, ha egy elküldött e-mailre egy órán belül e-mailen válaszolnak, legalább azt, hogy megkapták, iktatták a levelet. Teljesen egyetértek. Ez ma az IHM-ben sem történik így.

Tisztelt Ház! Az elmúlt három évben több helyen elkészült tervezetek hol gyengébbek, hol erősebbek voltak, néha még a társadalom homlokterében is álltak, de nem képeztek egységes célrendszert. De ami a legnagyobb baj, hogy egyik évi költségvetés sem tartalmazott pénzt a megvalósításra. Ez a 2006. éviben is így van.

A pénztelenségen kívül a teljes összevisszaság jellemezte a kormány informatikai politikáját. Van közszolgáltatások reformja a Belügyminisztériumnál, a magyar információs társadalom stratégiája az Informatikai és Hírközlési Minisztériumnál, az e-közigazgatás fejlesztése az Igazságügyi Minisztériumban és a MeH-ben, az IER-projekt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnál, Sulinet az Oktatási Minisztériumnál, de nincs egységes szemlélet, nincs összehangolt tervezés, nem készülnek hatástanulmányok, hogy melyik milyen hatással van a másikra. Az Informatikai és Hírközlési Minisztériumnak kellett volna mindezt koordinálnia, szerveznie. Ha ez így történt volna, akkor töltötte volna be történelmi feladatát, amiért létrejött az új minisztérium.

(12.00)

Természetesen fel lehetett volna tenni azt az ősi kérdést: melyik volt előbb, a tyúk vagy a tojás? Azaz az infrastruktúrát fejlesszük vagy az igényt? Sajnos az elmúlt három évben a minisztérium ebben a kérdésben sem tudta eldönteni a helyes irányt.

2002 őszén az Informatikai Vállalkozók Szövetsége éves rendezvényén Balatonkenesén több mint 350 résztvevő előtt az informatikai és hírközlési miniszter úr kiemelte annak fontosságát, hogy az IHM létrejötte milyen fontos esemény volt, milyen hatással volt a társadalomra, és kiemelte az IT-szektor fontosságát is, megjelölte a jövő év kiemelt fejlesztéseit - aztán az egészből a mai napig nem lett semmi.

Medgyessy Péter távozásával új fejezet kezdődhetett volna az IHM életében. Az új miniszterelnök bemutatkozó beszédében nagy hangsúlyt fektetett az információs társadalom megerősödésének fontosságára. De az azóta eltelt több mint egy évben ismét nem történt semmi lényeges változás, hacsak az nem, hogy Kóka János, az Informatikai Vállalkozók Szövetségének az elnöke gazdasági miniszter lett.

2004 őszén és 2005-ben tovább folyt az IHM és a MeH közötti kötélhúzás, aminek a kárát ismét az információs társadalom látta. Az EDR-pályázat az IHM-ből helytelenül a MeH-be került át, a vezetékes távbeszélő-előfizetők részére szánt szociális támogatás csak kis mértékben lett 2005-ben kifizetve, főleg azért, mert akinek járt volna, nem tudott róla.

Az informatikai miniszter semmit nem tett a párhuzamos vonalas infrastruktúrák, úgymint a közháló, a kormányzati gerincháló, az NIIF, a MÁV, a BM és egyéb zártcélú hálózatok együttes fejlesztésének érdekében; iszonyú pocsékolás és a hálózatok párhuzamos fejlesztése történik, a kevés költségvetési lehetőség szétfolyik. Ez olvasható ki a beterjesztett 2006-os költségvetésből is.

A benyújtott költségvetés minimális, nevetséges összegeket tartalmaz az elektronikus kormányzati gerinchálózat továbbfejlesztésére, a hiányzó csatlakozások megvalósítására, a kormányzati, illetve specifikus ügyfél-tájékoztató rendszerek fejlesztésére, különböző nyilvántartási rendszerek továbbfejlesztésére, a jövő évi választások informatikai támogatására, a közhálóprogram továbbvitelére és üzemeltetésére, az e-közigazgatás, az e-kereskedelem fejlesztésére, az elektronikus aláírás kiterjesztésére, illetve a hazai innováció és a kutatás-fejlesztési témakör is szerepel ezek között. Ha valaki tételesen megvizsgálja az előirányzott összegeket, egyértelműen megállapíthatja, hogy ebből megint nem lesz semmi. Az információs társadalom fejlődése és ezáltal a jövőnk az egyik legnagyobb vesztese a 2006. évi költségvetésnek.

Az is érthetetlen, miért nem népszerűsítette az IHM a 2003 óta természetbeni juttatásként a munkáltató által adható internet-előfizetési lehetőséget, pedig ez egy jó ötlet az internetpenetráció növelése érdekében. A jövő évi költségvetésben egy árva forint sincs erre a célra.

A szakmai koncepciótlanság mentén alakult ki az a tarthatatlan helyzet, hogy az önkormányzati GVOP-k kapcsán minden település olyan szintű és minőségű informatikai rendszert alakíthat ki, amilyet úri kedve jónak lát. Az immáron hat alkalommal beígért PKI-infrastruktúra kiépítése sem történt meg, és a 2006-os költségvetésben sincsenek meg ennek a nyomai sem.

A következő, 2006. évi költségvetésnek az IT-szektorra fordított prioritásai nem a gazdaság fejlődésének az irányába hatnak. Olyan szabályozásra, olyan struktúrára és költségvetésre volna végre szükség, amelynek eredményeképpen a családok, a vállalkozások mind nagyobb hányada lenne képes a telekommunikáció eszközeit megfizetni, és elérhető áron vehetik igénybe a kínált informatikai szolgáltatásokat. Ehhez azonban újra felelős nemzeti kormányra van szükség Magyarországon.

Országgyűlési képviselőként határozottan követelem, hogy szűnjenek meg az indokolatlan duplázások, a kormány irányító szervezetei az informatikai feladatokat egy központba koncentrálják, és az egymás közötti, ma már alig leplezhető hatásköri küzdelem helyett a tényleges teendőkkel foglalkozzanak. A további hatalmi széthúzás a tudásalapú társadalom informatikai megalapozását késlelteti.

Tisztelt Ház! Mindenki tudja, ma teljes egyetértés van abban az üzleti szférától az elemzői világig bezárólag, hogy ez a költségvetés ebben a formában nem tartható számokat és nem tartható hiánycélt foglal magában. Ebből az következik, hogy talán már szinte megtárgyalni sem érdemes. Az lenne a leghelyesebb, ha ezt a költségvetést a kormány visszavonná, és egy új, a valóságnak megfelelő törvényjavaslatot terjesztene elő. De mivel a kormány erre nem hajlandó, felelős képviselőként ezt kell megvizsgálnunk.

Ha a Miniszterelnöki Hivatal fejezetét nézzük meg, még azoknak a feladatoknak az ellátására sem jut elegendő pénz, amelyeket a tárca kiemelt feladatnak szánt, ezt gyakorlatilag az Állami Számvevőszék véleménye is alátámasztja a kötelezően ellátandó feladatokkal kapcsolatban.

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium fejezetén belül még mindig elég magas az igazgatási költségvetés: 5,8 milliárd forint, ami egy ilyen kicsi minisztérium esetében nagy nagyságrend. Az IHM és a Miniszterelnöki Hivatal fejezetét megvizsgálva elmondható az, hogy ez a költségvetési javaslat mind a két intézményt - nemes egyszerűséggel mondva - kifizetőhellyé degradálja. Ha a Miniszterelnöki Hivatalban 2006-ban érdemi fejlesztések lennének, ez a fejezet nagyságrendekkel többet tartalmazna.

Ami az Informatikai és Hírközlési Minisztériumot illeti, ott nagyon könnyen végig lehet futni a meghatározó programokon: gyakorlatilag az eddig mindig olyan fontosnak tartott programok közül szinte mindegyik rosszul jár. A NAVA-, az NDA-program is az egyötödét kapja annak, amit a szakemberek szerint minimálisan kellene megkapnia abban az esetben, ha csak a fenntartásra próbálnak koncentrálni, és ezen belül érdemi előrelépésre nem is, hogy csak ezt az egy programot emeljem ki. Nem beszélve arról, hogy máig tisztázatlan, mi lesz az 5,3 milliárd forint sorsa, amit a 2005. évi költségvetés tartalmazott a NAVA számára.

A költségvetési tervezetből egyértelműen látszik, egyetlenegy olyan program van, amelyik jobban jár, ez a Jövő Háza projekt, amelyik, úgy tűnik, hogy örökké tart, bár ennek a költségvetésben a legnagyobb összegét mégiscsak a PPP-konstrukcióban történő visszalízingelés jelenti.

A tervezet egyik furcsasága, hogy az a pénzösszeg, amelyik a három nagy mobilszolgáltatótól befolyik a következő időszakban a licencdíjak formájában, nem ezen a területen fog hasznosulni. Ez is azt mutatja, hogy ennek a területnek az érdekérvényesítő képessége - minden ígéret ellenére - a költségvetési vitában meglehetősen alacsonynak nevezhető.

Tisztelt Ház! Mindenki tudja, a Kovács Kálmán által vezetett minisztérium felosztásáról a nyáron a GKM, az OM és a MeH vezető politikusai között koalíciós tárgyalások folytak. A miniszter a monopóliumok kialakításának a mestere, legyen szó internetről, szoftverről vagy routerekről.

A Magyar Demokrata Fórum képviselőjeként más lehetőséget nem látok, minél hamarabb újra tisztázni kell az IHM hatáskörét, illetékességét, viszonyát a MeH-hel és a többi minisztérium informatikával kapcsolatos feladataival. Amennyiben nem így lesz, akkor a 2006. évi költségvetésben az információs társadalom megerősödésére, kiépítésére szánt minimális támogatási összeg is, úgy, mint az elmúlt három évben, szét fog folyni.

Tisztelt Ház! A jelenlegi kormánynak már csak néhány hónapja van hátra, 2006 tavaszán választások lesznek, aminek következtében újra felelős nemzeti kormány lesz az MDF részvételével Magyarországon, amely képes lesz végre a tudásalapú társadalom megteremtését elősegíteni, az ehhez kapcsolódó sokirányú technikai és politikai kezdeményezéseket összefogni, koordinálni, szervezni. Így végre megkezdheti munkáját egy “jövő minisztériumaö, amelynek felállítását a Magyar Demokrata Fórum már régóta szorgalmazza. Bízom benne, hogy így lesz.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzék soraiban.)




Felszólalások:  Előző  70  Következő    Ülésnap adatai