Készült: 2020.04.05.00:01:58 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

260. ülésnap (2005.11.03.), 38. felszólalás
Felszólaló Dr. Kolber István (MSZP)
Beosztás regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:58


Felszólalások:  Előző  38  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt időszakban egyre nagyobb figyelem irányult a fejlesztésekre, hiszen készül az ország második nemzeti fejlesztési terve. Társadalmi vita folyt a célokról, az elképzelések megvalósításáról. A turizmus, a területfejlesztés, az építés és a lakásügy a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter által felügyelt három terület. A 2006-os költségvetés ezeken a területeken az igazságosságra koncentrál. A költségvetés akkor igazságos, ha sokat ad azoknak, akiknek kevés van és kevesebbet azoknak, akiknek sok. A költségvetés akkor igazságos, ha többet vesz el azoktól, akiknek sok van és kevesebbet azoktól, akiknek kevés.

A költségvetés nyelvén így is megfogalmazható a területfejlesztés célkitűzése. A szocialista kormány azt a célt tűzte ki, hogy csökkenti a társadalmi igazságtalanságokat. A fejlesztésekben ez a területi különbségek mérséklését jelenti. Persze tudjuk, hogy ez nem megy máról holnapra. Éppen most tekintettük át a rendszerváltás óta lezajlott gazdasági és társadalmi folyamatokat. Azt látjuk, hogy az ország egyes részein a fejlődés felgyorsult, van, aki felzárkózott, másutt újabb feszültségek és lemaradások keletkeztek. Bőven van még tennivalónk. A fejlesztések kapcsán azonban az élenjárókra, a versenyképes területekre, a húzóágazatokra is figyelmet kell fordítani, hiszen ezek a pólusok teremtik meg a fejlődés további alapját, húzzák maguk után, segítik a gyengébbeket, a rászorulókat.

Tisztelt Országgyűlés! A lakásügy évtizedek óta minden ember, minden család egyik legkomolyabb gondja. Minden fiatal szembenéz az otthonteremtés, a fészekrakás kihívásával.

(10.10)

Ez év februárjában a Fészekrakó-program elindításával új lehetőségeket teremtettünk a fiataloknak. Gyorsabban, kisebb önerővel, esetenként önerő nélkül vásárolhatnak lakást, vehetnek igénybe a korábbinál jóval magasabb szociálpolitikai támogatást. Mi több, a használt lakás vásárlását a fiatalok otthonteremtési támogatása segíti, a félszocpol. Imponálóak az eredmények, hiszen több mint hatezren vásároltak lakást az állam kezességvállalásával és mintegy tízezren a félszocpol segítségével, amelyre az idei esztendőben eddig 15-16 milliárd forintot fordítottunk.

A tavalyi 44 ezer darab új lakás megépítése rekordot jelentett. Az idei esztendőben is hasonló mértékű lesz a lakásépítés Magyarországon. Újabb könnyebbséget jelent a fiataloknak a Fészekrakó-program korhatárának 35 évre történő emelése, hiszen ebben a korosztályban több a házas, több a gyermekes család.

Persze tudjuk, hogy Magyarországon a másik súlyos gond a meglévő lakások minősége, kényelme és fenntartása. Néhány évtizede sokan örültek, örültünk, amikor megkaptuk a panellakásunk kulcsát. Ezek a lakások mára már felújításra szorulnak. Ez korszerű fűtést, új, hőszigetelt ablakokat, az emberi lakhatás körülményeit jelenti, no meg azt, hogy olcsóbban tudják fenntartani az emberek az otthonukat. Az idén a panelprogram felgyorsítását szolgálja, hogy megdupláztuk az elmúlt négy évben a panellakások felújítására fordított forrásokat. Annak érdekében, hogy az önkormányzatok és az emberek igénybe tudják venni a támogatásokat, 20 milliárd forint nagyságban a Panel Plusz program segíti kedvezményes hitellel, rászorultság esetén kamatmentesen az embereket. Az érdeklődés óriási. Fenn kell tartanunk ezt a tempót, fenn kell tartanunk annak érdekében, hogy a mintegy 800 ezer panellakást fel tudjuk újítani, segíteni tudjunk a panellakásban lakó mintegy 2 millió embernek.

Hogyan szolgálja a lakáspolitikát a költségvetés? Az adóforintjainkból 284 milliárd forintot fordítunk lakáspolitikára. Képzeljük el, hogy a csecsemőtől az aggastyánig minden magyar 28 ezer forintot költ erre a célra! Újdonság az, hogy ezen előirányzatok döntő hányada felülről nyitott, vagyis a benyújtott igényekhez igazodik, beleértve a panellakások felújítását is. Így tulajdonképpen minden pályázatot támogathatunk. Még nem fordult elő, hogy pályázati rendszert nyitott költségvetési előirányzatok segítsenek. Ez jelzi a kormányzat elkötelezettségét, a hatalmas társadalmi elvárásnak történő megfelelést. Persze szeretnénk a jövőben európai uniós pénzeket is felhasználni ezekre a feladatokra, és előbb-utóbb támogatni szükséges a hagyományos építésű házak megújítását, a városok rehabilitációját, köztereink, parkjaink megújítását.

Az idei évben előreléptünk a területfejlesztési pénzek decentralizációjában, gyorsítottuk a pályázatok lebonyolítását. A regionális és a megyei fejlesztési tanácsok, az európai uniós operatív programok sikerrel birkóztak a feladatokkal. Ma mintegy 300 milliárd forint területfejlesztési beruházás van folyamatban; 300 milliárd forint! Gondoljunk csak a címzett támogatások nagyberuházásaira, a regionális operatív programnak a turizmus, a közlekedés korszerűsítését, a munkahelyteremtést szolgáló pályázataira, a PHARE és az Interreg sokszínű támogatására vagy a decentralizált területfejlesztési források önkormányzatokat, önkormányzati intézményeket segítő beruházásaira! Fontos, hogy ne feledkezzünk meg a pályázatok figyelemmel kíséréséről és sikeres befejezéséről, hiszen az európai uniós pénzek igénybevétele ennek alapján történhet majd.

Mit hoz a következő év? Folytatódnak az európai uniós programok. A regionális operatív programra az idei 7,6 milliárd forinttal szemben közel 37 milliárd forinttal számolhatunk, de az Interreg közösségi kezdeményezésre és a határ menti kapcsolatok bővítésére az eddigiek négyszeresét fordíthatjuk, több mint 8 milliárd forint összegben.

Bár egyre fontosabb az európai források igénybevétele, de nem feledkezhetünk meg a tisztán hazai forrásokból finanszírozott fejlesztésekről. Ahogy az idén, úgy jövőre is a költségvetés egy önálló táblázata igazít el bennünket a fejlesztési tanácsok lehetőségeiről. 66 milliárd forintról születhet döntés jövőre a 2006-2007-es, esetenként a 2008-as időszakra is. A 66 milliárd forintból 4 milliárd forint az európai uniós pályázatok előkészítését segíti. Decentralizáljuk a Vásárhelyi-tervvel kapcsolatos közműfejlesztéseket is, amelyre összesen 5,3 milliárd forint áll rendelkezésre: szennyvízvezetékek, csapadékvíz-elvezető rendszerek kialakítására, útépítés megvalósítására. Koncentráljuk a támogatási célokat a munkahelyteremtésre és az önkormányzati intézmények felújítására.

A leghátrányosabb helyzetű térségek felzárkózását a megyei fejlesztési tanácsok révén 10 milliárd forint szolgálja. Sok vagy kevés ez a pénz? Mint egykori megyei közgyűlési elnök persze azt mondom, kevés. Mégis az elmúlt évekhez képest folyamatosan bővülnek a fejlesztési lehetőségek, és ami fontos, hogy összekapcsoljuk a 2006. évi programokat a 2007-2013 közötti uniós költségvetési időszakkal.

Ne gondoljuk azonban, hogy csupán a fizikai beruházások fontosak! Az is fontos, hogy mennyire felkészültek a területfejlesztési szakemberek, szervezetek, akik a pályázatokat bonyolítják. Erre is megfelelő forrásokat biztosít a költségvetés, de ugyanígy biztosított a 2007-től induló fejlesztési tervek előkészítése is.

Mindig foglalkoztat azonban egy kérdés, és erre is választ kell találni. Ha takarékoskodunk és körültekintően tervezünk és döntünk a pénzek felhasználásáról, akkor több beruházást tudunk megvalósítani. Több lesz az út, korszerűbbek lesznek az intézmények, több munkahely teremthető. Figyelmet kell tehát fordítani a támogatáspolitika hatékonyságára, számoljunk meg minden forintot, hogy mire fordítjuk; kísérjük figyelemmel, ellenőrizzük a pénzek hatékony felhasználását!

Jövőre szeretnénk, ha még korábban jelennének meg a pályázatok, mint az idei esztendőben. Az idén három hónapot faragtunk le, jövőre azt szeretném, ha az év első hónapjában pályázhatnának az önkormányzatok, hogy a negyedév vége felé már döntések születhessenek. Addigra elkészül a 2006-os címzett támogatásokról szóló törvény is, amelyben 63 milliárd forintot fordítunk több mint hetven pályázat megvalósítására, kórházak, iskolák, óvodák korszerűsítésére, szennyvízberuházásra, kulturális intézmények felújítására.

Tisztelt Parlament! Hiszek abban, hogy a turizmus Magyarország egyik legnagyobb adottsága és lehetősége. Azon dolgozunk, hogy 2007-től a fejlesztéspolitikánk középpontjába állítsuk. A termálvizek, a csodálatos természeti adottságok, gazdag múltunk és kultúránk, vendégszeretetünk alapozza meg reményeinket.

Az idei év a legjobb turisztikai esztendő 1989 óta. 2006-ban a turisztikai célelőirányzat mintegy egyharmadával nő, és meghaladja a 12 milliárd forintot. De a regionális és más operatív programok is segítik a turizmust. A területfejlesztés decentralizált forrásaiból is elkülönítünk mintegy 2,5 milliárd forintnyi lehetőséget. A kiemelt térségek, mint a Balaton, a Velencei-tó, a Tisza-tó fejlesztése ugyancsak a turizmust szolgálja. Összességében mintegy 28 milliárd forint áll rendelkezésünkre. Még a mai napon bejelentem a műemlékfürdők felújítását szolgáló program elindítását, amelyre 2,5 milliárd forint áll majd rendelkezésünkre, és ezzel tulajdonképpen a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia prioritásának a megvalósítását is szolgáljuk.

Persze nem csak ezek a közvetlen pénzek támogatják a turizmust. Épülnek például az autópályák. Én magam, ha hazafelé megyek Somogyba, mindig elcsodálkozom, hogy milyen hatalmas ütemben készül a pályatest vagy éppen a kőröshegyi viadukt, amely nemcsak a somogyi embereket segíti, támogatja, de nyilvánvaló, hogy a Balaton déli partjának turisztikai lehetőségeit is javítja, egy csendesebb turisztikai terület fog kialakulni.

Tisztelt Országgyűlés! Ha a fejlesztési pénzeket összeadjuk, akkor több mint 410 milliárd adóforint felhasználásáról beszélhetünk, de azt gondolom, hogy nem az összeg nagysága a fontos, nem ez a lényeg, hanem hogy mire fordítjuk ezt az irdatlan mennyiségű pénzt. Mennyiben segítjük az emberek jobb megélhetését, boldogulását, életkörülményeinek javítását? A költségvetés nem a fejlesztési tanácsokról, nem a pályázatokról szól, hanem az európai Magyarországról; arról, hogy jobb-e az utak burkolata; komfortosabbak-e az oktatási és egészségügyi intézmények; van-e elegendő munkahely; korszerűbb lakásokban élünk-e; és a fiatalok szüleiknél hamarabb jutnak-e az otthonhoz; vonzóbb lesz-e Magyarország a külföldiek számára, és vonzó lesz-e az élet valamennyiünk számára itt, Magyarországon.

Tisztelt Parlament! Tegyünk meg mindent, hogy itthon otthon legyünk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

(10.20)




Felszólalások:  Előző  38  Következő    Ülésnap adatai