Készült: 2020.04.04.23:47:12 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

260. ülésnap (2005.11.03.), 34. felszólalás
Felszólaló Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:10


Felszólalások:  Előző  34  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Leszakadni vagy felzárkózni? Ez itt a kérdés. Közeledünk vagy távolodunk azokhoz a célokhoz, amelyek az egész ország számára a boldogulást, a jobb életet jelenthetik? Lássuk tehát a számokat, vessük össze az adatokat!

A gazdasági növekedés tekintetében nézzük meg, csak a tisztesség kedvéért, az előző és a jelenlegi ciklus teljes éveinek számait. Azt látjuk, hogy az előző kormányzat időszakában 1,6 százalékkal nőtt gyorsabban a magyar gazdaság, mint az Európai Unió átlaga, és 2 százalékkal nő gyorsabban ebben a kormányzati időszakban. Tehát nem valósak azok az állítások, hogy nagyjából ugyanaz a két időszak, gyorsul a gazdaság. (Tállai András: Magasabb volt!) Azt is látjuk, hogy 4 százalék a jövő évi tervezett növekedés mértéke, és igen, az Állami Számvevőszék ezt megalapozottnak, óvatos prognózisnak véli - ÁSZ-jelentés, 19. oldal, tisztelt Tállai képviselő úr -, és gyorsul a gazdaság, hiszen ha ez a 4 százalék megvalósul, az Európai Unió gazdasági növekedése nem jelentős mértékben fejlődik, akkor több lehet, mintegy 0,5 százalékkal nő a gazdasági ütemkülönbség az átlagos és a magyar mérték között. Akkor most felzárkózunk vagy nem?

De lássuk a foglalkoztatottság kérdését! Magyarországon mind a foglalkoztatás bővül, mind a munkanélküliség emelkedik - de foglalkozzunk csak ezzel az utóbbival! Magyarországon az éves foglalkoztatási-munkanélküliségi ráta 6,3 százalék, tehát nem a háromhavi mozgó átlag. Ugyanezek az értékek Lengyelországban 18 százalék, Szlovákiában 16 százalék, Németország, Franciaország, Spanyolország 10 százalék körüli adatot produkál. Szinte nincs olyan ország - egy-kettő kivételével - Európában, amelyik a magyar értéknél jobb adattal rendelkezik ezen a területen. Akkor most felzárkózunk vagy nem? (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Nem.)

Infláció. Megint csak a tisztesség kedvéért, csak az előző kormányzati ciklus és a jelenlegi ciklus teljes éveit vetem össze. Az előző ciklusban az infláció éves mértéke rendre 10 százalék, 9,8 százalék, 9,2 százalék (Ékes József: Honnan indult?), most ezek a számok: 4,7 százalék, 6,8 százalék és 3,7 százalék. Jövőre, mivel választási év van, hasonlítsuk össze a választási esztendőket: 2002-ben 5,3 százalék, 2006-ban 2,1 százalék. És ez is megalapozott az ÁSZ véleménye szerint, sőt, ha a maginflációt nézzük, az idei 2 százalék alatti érték jövőre közelebb lesz a 1,5 százalékhoz, és soha nem is volt Magyarország ebben a ciklusban a legmagasabb infláció országa, ahogy azt néha hallottuk. Tavaly Szlovákia 8 százalék körüli adatot produkált, idén Görögország, Észtország is magasabb értékeket mutat, mint Magyarország, és az Unió átlaga emelkedik, 2,1-ről 2,5 százalékra nő, míg mi, láthatjuk, csökkenő inflációs adatot produkálunk. Nos, akkor felzárkózunk vagy nem? (Koncz Ferenc: Kérdezd meg a kínaiaktól!)

A költségvetés szempontjából a kamatok sem lényegtelenek. Megint vessünk össze két számot: a 2001. évi adatokat az ez évi adatokkal. 2001-ben a jegybanki alapkamat 6,5 százalék volt, az infláció, ugye emlékszünk, 9,2 százalék; 2005-ben a jegybanki alapkamat 5,75 százalék, az infláció 3,7 százalék. A különös kettősség nyilván nem a jegybankelnökön múlott, hogy akkor egy magasabb inflációval egy alacsonyabb jegybanki alapkamat is tudott társulni, de úgy gondolom, hogy itt is feltehető a kérdés, hogy most akkor felzárkózunk vagy nem. (Ékes József: Nem!)

Nézzük a költségvetést, milyen pénzügyi fundamentumokkal rendelkezik, milyen adatokat mutat. A jövedelemcentralizáció mértéke 44 százalékról 42 százalékra mérséklődik, az újraelosztás mértéke 49 százalékról 48 százalékra mérséklődik, az adó- és járulékterhelés mértéke 39 százalékról 36 százalékra mérséklődik, és az államigazgatás, a bürokrácia GDP-arányos költsége 8,5 százalékról 6,6 százalékra csökken. Nem az előző évvel kapcsolatban mondtam az összehasonlító számokat, hanem az előző ciklus adataival kapcsolatban.

Nos, beszéljünk a hiányról is! A nyugdíjkorrekcióval számított hiány jövőre 4,7 százalék. Ez 8,5 százalékos induló állapotból éri ezt el, mintegy 4 százalékkal csökken az előző kormányzati ciklusban elért 3 százalékos csökkenéshez képest. A ciklus egésze tekintetében 3 százalékot értek el, tehát itt is jobb eredményt produkál; az kétségkívül igaz, hogy egy magasabb bázisból sajnos egy magasabb végállapotba jutunk el. Ezzel együtt Magyarország nem kerül szégyenpadra, nem kell megtépni a ruhánkat. Tizenkét ország ellen folyik az Európai Unióban túlzott deficiteljárás; ebből a tizenkét országból a többség tagja az Európai Uniónak. Sokkal erősebb gazdaságok, Németország, Franciaország, újabban most már Anglia is, aki persze nem tagja az eurózónának, nem tudja teljesíteni az elvárásokat. Nem hiszem, hogy egy ilyen fejlődő és a versenyképességre igencsak erősen készülő, felkészülő és gyorsító országnak szégyenkeznie kell amiatt, hogy akár autópálya-építés miatt, akár más, PPP jellegű programok miatt ideiglenesen, átmenetileg a költségvetésnek ez a mutatója még nem tükrözi azt a feltételrendszert, ami az eurózónához való csatlakozás kritériuma.

(10.00)

De lássuk az adósságszolgálatot! Az adósságszolgálat tekintetében - megint a nyugdíjkorrekcióval számított mérték tekintetében - Magyarország egy pillanatig sem volt 60 százalék felett ebben a kormányzati ciklusban. Eddig 57 százalék feletti mértékeket produkált az államadósság mértéke, jövőre ez enyhén emelkedve 58,5 százalékot fog elérni. Úgy gondolom, hogy ezzel továbbra is teljesítjük az elvárásokat.

Még egy gondolat a forint árfolyamával kapcsolatban, mert ez is lényeges kérdés. A forint árfolyama folyamatosan erős, mindig az erős oldalon volt. Az árfolyamközepet 6 százaléknál soha nem közelítette meg jobban, és természetesen soha nem is lépett ki ebből az árfolyamsávból. Megint felteszem a kérdést, akkor most felzárkózunk-e vagy nem.

Persze, a makroszámok mindig egy kicsit megfoghatatlanok. Nézzük, hogy mit nyújtunk az embereknek! Három év alatt 19 százalékot meghaladó mértékben nőtt a jövedelmek vásárlóértéke, reálértéke. 2006-an ez további 4 százalékkal fog emelkedni. Három év alatt 23 százalékkal emelkedett a nyugdíjak vásárlóértéke, és ez 2006-ban további 4 százalékkal fog emelkedni. Ezt az évet teljes évnek tekintve, három év alatt 245 kilométer autópálya épült, és 2006-ban 266 kilométer további autópálya fog megépülni. (Koncz Ferenc: Hétszáz összesen!) Ezenkívül 2005-2006-ban Budapesten száz kilométer útfelújításra kerül sor, és hadd ne felejtsem ki szűkebb választókörzetemet, Terézvárost, ahol például a Király utca felújításával két kerület lakosságának is örömet tudtunk szerezni.

Az idő sajnos határt szab a további felsorolásnak. Már csak arra van időm, hogy elmondjam, ez a költségvetés egy modernizálódó, egy igazságosabb és biztonságosabb Magyarország üzenetét küldi felénk, és ennek a költségvetésnek a feltett kérdésre az a válasza, hogy igen, felzárkózunk.

Köszönöm a figyelmet, köszönöm a szót. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  34  Következő    Ülésnap adatai