Készült: 2020.04.05.00:41:19 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

260. ülésnap (2005.11.03.), 32. felszólalás
Felszólaló Sisák Imre János (MDF)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 17:40


Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SISÁK IMRE JÁNOS (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Lendületben az ország, szárnyal a gazdaság - mondják kormánypárti képviselőtársaink. Minden rendben van, a 2006. évi költségvetés tervezete pedig tökéletes. No de, ha mindez így van, tisztelt képviselőtársaim, akkor vajon miért szárnyaszegettek a magyar önkormányzatok? A 2006. évi költségvetési törvény tervezetéből ők is olyan derűlátóan szemlélik a 2006-os évet, mint önök? Azt hiszem, hogy ezt kevéssé hihetjük.

De mielőtt az önkormányzatok költségvetési pozícióit ecsetelném, szeretnék néhány szót szólni a Gráf József miniszter úr által elmondottakhoz. Miniszter úr azt mondta, hogy a parlagfű elleni küzdelem rendkívül jó helyzetben lesz 2006-ban. Tisztelt képviselőtársaim, működött egy “Parlagfűmentes Magyarországértö eseti bizottság, és a bizottság négypárti egyetértéssel a 2004. évi költségvetésbe másfél milliárd forint nagyságrendű összeget csempészett be úgy, hogy a parlament minden egyes pártja egyetértett ezzel a döntéssel. Aztán jött egy Draskovics nevű pénzügyminiszter, jött a kormány 2050/2004. (III. 11.) kormányhatározata, és a másfél milliárd mindjárt 800 millióra csökkent. Arra a 800 millió forintra, amelyet az állampolgárok a személyi jövedelemadójukból felajánlható 1 százalékból raktak be az állami költségvetésbe. 2005-ben sem volt jobb a helyzet, az az 1 milliárd 84 millió forint áll rendelkezésre erre a célra, ami szintén az állampolgárok 1 százalékos felajánlásából származik, és miniszter úr, azt gondolom, nemigen nézte meg a 2006-os költségvetést, mert 2006-ban a törvénytervezet ugyanazt az 1 milliárd 84 millió forintot tartaná meg. Tisztelt képviselőtársaim, a helyzet a 2-2,5 millió pollenallergiától szenvedő beteg számára egyáltalán nem reményteli - de hát az önkormányzatok sincsenek ezzel másképpen.

Mielőtt 2006-ra rátérnék, engedjenek meg néhány számadatot a korábbi évekből. 2002-ben a kormány 50 százalékos közalkalmazotti bérfejlesztést javasolt, amelyet a parlament elfogadott. 2003-ban ennek az önkormányzatok itták meg a levét, hiszen az 50 százalékos bérfejlesztéshez a saját költségvetésükből 120 milliárd forintot kellett előteremteni. Ennyivel rövidítették meg 2003-ban a magyar önkormányzatokat. 2004-ben, mielőtt a költségvetést elfogadta volna a parlament, a Pénzügyminisztérium 133 milliárd 800 millió forinttal javasolta emelni az önkormányzatok költségvetését. A Belügyminisztérium további 116 milliárd forintot tartott szükségesnek a 2004. évi költségvetésben a Pénzügyminisztérium javaslata mellett az önkormányzati költségvetések emelésére.

Mi lett a végeredmény? Tisztelt képviselőtársaim, ez a 249,9 milliárd forint csak 131,9 milliárd forintra sikerült, tehát további 117,9 milliárd forintot vontak el 2004-ben a magyar önkormányzatoktól.

2004 után hogyan változott a helyzet? Tisztelt Képviselőtársam! A 2004-es költségvetésben 6 százalékos bérfejlesztést javasoltak, amelyet a magyar önkormányzatok közül mindösszesen csak 832-en tudtak meglépni. Mi következett 2005-ben? Azon önkormányzatok számára, amelyek nem tudták meglépni, a közalkalmazotti bértábla módosításával kötelezővé tették a 2004. évi 6 százalékos bérfejlesztést, így lett 7,5+4,5 százalékos bérfejlesztés a közalkalmazotti szektorban. Nem azt sajnáljuk egyébként, hogy ezt meg kellett lépni, hanem azt, hogy azt a több tízmilliárd forintot, amely ennek a bérfejlesztésnek a végrehajtásához szükségeltetett, önök elfelejtették odaadni az önkormányzatok számára.

Ha megvizsgáljuk a 2006. évi állami költségvetést, és elolvassuk az Állami Számvevőszék anyagát, azt is megállapíthatjuk, hogy 2005-ben a 2005. szeptember 1-jétől esedékes 4,5 százalékos közalkalmazotti bérfejlesztéshez a magyar kormány mindösszesen 3 milliárd forintot biztosított. Pedig a bérfejlesztés tényleges összege 25 milliárd forint volt. Újabb 22 milliárd mínusz a magyar önkormányzatok rovására. A 2004. évi CXXV. törvény a 2005. évi állami költségvetésről szóló törvény.

(9.40)

Van ennek egy 51. § (2) bekezdése: önök azt mondták, hogy a helyben maradó személyi jövedelemadóból céltartalékot kell képezniük a magyar önkormányzatoknak, ennek az összege 21,7 milliárd forint. Azt ígérték, hogy ha az államháztartási, a gazdasági folyamatok kedvezően alakulnak, 2005 júliusában visszaadják ezt a forrást az önkormányzatoknak. Vártunk, vártunk egészen a tegnapi napig, amíg azonnali kérdést nem tettem fel Veres János pénzügyminiszter úrnak, aki végre - legnagyobb sajnálatunkra - elismerte, hogy a 21,7 milliárd forintot nemcsak átmenetileg, hanem véglegesen zárolták a magyar önkormányzatoktól. Újabb 21,7 milliárd forint!

Tisztelt Képviselőtársaim! Mi sújtotta még 2005-ben a magyar önkormányzatokat? Nyilvánvalóan a kormány által benyújtott és elfogadott költségvetés, amely továbbra is nullaszázalékos dologi automatizmust biztosított a közüzemi kiadások fedezetére az önkormányzatok számára. Ezek szerint 2005-ben és a korábbi években nem emelkedett az elektromos energia, a gáz, a szennyvízszolgáltatás, a vízszolgáltatás, a szemétszállítás és más egyéb közüzemi díjak ára. Így van ez, tisztelt képviselőtársaim? Nem, csak önök az önkormányzatoknak erre a több tíz milliárd forintos évi növekményre egyetlen forintot nem biztosítottak.

Tisztelt képviselőtársaim, ha a számokat összeadjuk, akkor megállapíthatjuk, hogy több mint 300 milliárd forintot vontak el vagy nem adtak oda azoknak az magyar önkormányzatoknak, amelyek tízmillió magyar állampolgár ügyeit intézik és gondoskodnak a közszolgáltatásaikról.

Mindezek után joggal várhatták a magyar önkormányzatok, hogy a 2006. évi költségvetés tényleg választási költségvetés lesz, és végre valamelyest enyhítik az önkormányzati problémákat. De mit is tapasztalunk, tisztelt képviselőtársaim? Azt tapasztaljuk, hogy a 2005-ben meglévő és 2006-ra megmaradó feladatellátásnál a normatív állami támogatást és a kötött felhasználású normatív támogatásokat 5,7 százalékkal csökkentették a magyar önkormányzatok számára.

Menjünk végig! Tavaly a települések igazgatási, kommunális és sportfeladatainak ellátásánál még csak 5,7 milliárd forintot kívántak elvonni, aztán a kormánypárti polgármesterek hangos kiabálása visszafordította önöket, és csak másfél milliárd forinttal csökkentették a települések igazgatási, sport- és kommunális kiadásaira biztosított összeget. Most nagyon bátor a balliberális kormány, tisztelt képviselőtársaim, mert nem holmi 5 milliárd forintokkal próbálkozik - rögtön 10 milliárd 358 millió forintot von el ebből a normatív támogatásból, amely alapvetően a községek általános támogatását jelenti. Önök, úgy tűnik, a kistelepülések szószólói és jeles támogatói, de tessenek nekik megmagyarázni, hogy akkor miért is rövidítik meg őket 10 milliárd forinttal, tisztelt képviselőtársaim. Ez 16,8 százalékos csökkentés 2005-ről 2006-ra.

Aztán menjünk tovább: azt mondják, hogy a többcélú kistérségi társulás egy üdvözítő feladat-végrehajtás - nem kétlem, biztos van benne némi ráció. De azt tessék nekem megmagyarázni, hogy a már működő társulások létét miért veszélyeztetik önök, miért rövidítik meg azokat az önkormányzatokat, amelyek működtetik az okmányirodákat, a gyámhivatalokat és amelyek körzeti építéshatósági ügyintézést végeznek. Tisztelt képviselőtársaim, 2005-ről 2006-ra az okmányiroda feladatait ellátó települési önkormányzatnak a 2005-ben garantált 6 millió forint helyett önök 2006-ban csak 4,7 millió forintot javasolnak odaadni. Tisztelt képviselőtársaim, ez is az önkormányzati rendszer megszilárdítását szolgálja, gondolom én.

Szociális és gyermekvédelmi ellátások: önök rendkívül büszkék a családtámogatási rendszer átalakítására. Én hozzátenném: a családok számára a biztonság és az állandóság a legfontosabb; ha négyéves ciklusonként szétverik a családtámogatási rendszert, az egyértelműen ahhoz vezet, hogy egyre kevesebb gyermek születik, ez pedig azt jelenti, hogy kevesebb lesz az aktív korú foglalkoztatott, nem lesz elegendő magyar ember, aki eltartsa az egyre növekvő nyugdíjastábort. Annak nyilván örülünk, hogy az életkor, a korhatár kitolódik, de annak nem, hogy ennek egyértelműen az lesz a következménye az aktív korú foglalkoztatottak csökkenésével, hogy a nyugdíjkorhatár emelését kell elkövetniük. De ha önök ennyire családpártiak, a szociális és gyermekvédelmi ellátások területén miért rövidítik meg az önkormányzatokat 7 milliárd 332 millió forinttal, tisztelt képviselőtársaim? Ez 2005-ről 2006-ra 4,1 százalékos forráselvonást jelent.

Nézzünk néhány normatívát! A szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatoknál a szociális étkeztetési normatíva 2005-ben 75 600 forint volt, önök 2006-ra ezt 70 800 forintra csökkentik. A házi segítségnyújtás 120 ezer forintos összegét 2006-ra 104 800 forintra csökkentik. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 2005-ös 62 ezer forintos normatíváját 2006-ra 50 ezer forintra csökkentik, tisztelt képviselőtársaim - nyilván az önkormányzatok és az idősellátás segítése érdekében.

Nem jobb a helyzet a hajléktalanok átmeneti intézményei esetében: itt 154 millió forintot javasolnak elvonni 2005-ről 2006-ra, ez 7,7 százalékos csökkenés. A gyermekek napközbeni ellátása esetében a családi napközinél és a bölcsődei ellátásnál további 561 millió forintos elvonást terveznek az önkormányzatok irányában, ez 6,7 százalékos csökkentést jelent. A gyermekek napközbeni ellátásánál különösen jelentős egyébként a normatívacsökkentés: ez 24,4 százalékot jelent.

A közoktatási terület - tisztelt képviselőtársaim, mi is a helyzet a közoktatás területén? Szomorúan kell hogy megállapítsuk: a helyzet sokkal rosszabb, mint eddig valaha volt. Összességében 21 milliárd 466 millió forintot vonnak el a közoktatás területéről, tisztelt képviselőtársaim. 21 milliárd 466 millió forintot! Ez 4,3 százalékos csökkenést eredményez a forrásoknál, mert ez nyilván nem reálértéken történő csökkentés. Nem változik az óvodai normatíva, marad 199 ezer forint gyermekenként, csak nincs kiegészítő támogatás. Nem változik az általános iskolai oktatás 204 ezer forintos normatívája, mint ahogy nem változik az általános iskolai oktatásnál az 5-8. osztályok 212 ezer forintos normatívája sem, marad ugyanaz az összeg, mint 2005-ben. A 9-13. évfolyamon sem változik egyébként a normatíva, ugyanúgy 264 ezer forint marad 2006-ban, mint 2005-ben volt.

Tisztelt képviselőtársaim, a kiegészítő normatívákat viszont teljes egészében elvonják, ami egy-egy ellátottnál 10-20 ezer forintig terjedő összeg, mint ahogy a bejáró tanulóknál az általános iskolában és az óvodában a 25 ezer forintos kiegészítő támogatást 15 ezer forintra csökkentik, tisztelt képviselőtársaim. Én azt gondolom, hogy ez a magyar oktatásügynek a tönkretételét jelenti.

A legkatasztrofálisabb helyzet egyébként a művészetoktatás területén van. Tisztelt képviselőtársaim, a költségvetési bizottságban már az elmúlt évben is komoly vitát folytattunk azért, hogy a művészetoktatásnál megmaradjon a gyermekenkénti 105 ezer forintos normatíva. Nos, amit az elmúlt évben nem hajtottak végre, azt most keményen, konokul megpróbálják végrehajtani. Az alapfokú művészetoktatásnál a zeneművészeti ágnál a 2005-ös 105 ezer forintos gyermekenkénti normatívát 80 ezer forintra csökkentik, az ipar-, a képzőművészeti és táncművészeti ágnál pedig az 59 ezer forintos normatívát 40 ezer forintra csökkentik. Tisztelt képviselőtársaim, azt gondolom, hogy ezt a helyzetet nem lehet fenntartani, ezt a 3 milliárd 120 millió forintos elvonást a magyar művészetoktatás nem bírja el.

(9.50)

De mi a helyzet más területeken, tisztelt képviselőtársaim? A normatív kötött felhasználású támogatásoknál további 5 milliárd 466 millió forintot javasolnak 2005-ről 2006-ra elvonni a magyar önkormányzatoktól. A központosított előirányzatoknál további 40 milliárd 900 millió forintot kívánnak elvonni a magyar önkormányzatoktól. Hozzáteszem, hogy ez a szám persze torzít, hiszen a normatív kötött felhasználású támogatások közé kerül át a többcélú kistérségi társulások 15,4 milliárd forintos támogatása.

Ettől függetlenül azonban megállapítható, hogy a megmaradó központosított előirányzatok 70 százalékának költségvetési nagyságrendje 2005-ről 2006-ra csökkenő tendenciát mutat.

Mi a helyzet az önkormányzati fejlesztésekkel, felújításokkal? Jelentem, sajnálatos módon a helyzet nem jobb, hanem sokkal rosszabb 2006-ban, mint 2005-ben. A belterületi utak felújítására 2005-ben még 10 milliárd forint nagyságrendű összeget biztosítottak, 2006-ra 50 százalékos csökkentést javasolnak - csak 5 milliárd forint maradna ezen a területen.

Mi a helyzet a regionális fejlesztési tanácsokhoz és a megyei területfejlesztési tanácsokhoz decentralizált fejlesztési források esetében? Tisztelt Képviselőtársaim! A helyzet elszomorító: 11 milliárd 68 millió forint elvonását javasolják 2005-ről 2006-ra. A cél- és címzett támogatások nagyságrendje mindösszesen 45 millió forinttal nő, az induló címzett- és céltámogatásokra 2006-ban ugyanúgy 6,5 milliárd forint áll rendelkezésre, mint 2005-ben. A megyei területfejlesztési tanácsoknál a 2002-től változatlan területi kiegyenlítő keretet, illetve a céljellegű decentralizált előirányzatot - amely 2002-től, még egyszer ismétlem, változatlan volt: 16 milliárd 803 millió forint - önök most 8 milliárd 3 millió forinttal, majdnem 50 százalékkal csökkentik.

Tisztelt Képviselőtársaim! A normatív támogatásoknál és a normatív kötött felhasználású támogatásoknál tehát 46 milliárd forintot meghaladó az elvonás, a fejlesztési kiadásoknál 11 milliárd 68 millió forint az elvonás, nullszázalékos a dologi automatizmus a közüzemi díjak emelésénél, a központosított előirányzatoknál 40 milliárd forintot meghaladó az elvonás, és egyébként van egy 19 milliárd forintos báziscsökkentés, amely a személyi jövedelemadó 2005. évi zárolásából adódik.

Azt gondolom, a magyar önkormányzatok joggal mondhatják azt, hogy a 2006. évi állami költségvetés számukra egyenlő a mohácsi vésszel. A Magyar Demokrata Fórum az önök által benyújtott 2006. évi állami költségvetést elfogadhatatlannak, tarthatatlannak tartja. Egyetlen lehetséges út van: vonják vissza ezt a költségvetést több mint tízmillió magyar állampolgár érdekében, és készítsenek olyan költségvetést, amely ténylegesen az ország és az önkormányzatok érdekeit szolgálja.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai