Készült: 2020.04.04.23:42:46 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

260. ülésnap (2005.11.03.), 226. felszólalás
Felszólaló Mádi László (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:56


Felszólalások:  Előző  226  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem tudom, mennyien vannak tisztában a Ház falain belül, hogy ez a költségvetés, amelyet tárgyalunk, egy nagyon rövid életű költségvetés lesz (Közbeszólások az MSZP soraiból.), ugyanis mind az ez évi folyamatok tekintetében, s ha részletesen megnézzük a konkrét szakmai előirányzatokat, mind a jövő év kapcsán ez a költségvetés lényegében kártyavárként omlik össze. (Dr. Wiener György közbeszól.) Nemcsak ez a költségvetés, hanem az elmúlt évek költségvetése is lényegében hasonlóan működött: a költségvetés megvalósulása és a tervek, a beterjesztett költségvetések között lényegében szinte hasonlóságot sem lehet felfedezni.

A külföldi befektetők és a nemzetközi elemzők, akik Magyarország helyzetét vizsgálják, a transzparenciát tartják az egyik legfontosabb dolognak, tehát hogy mennyire átlátható, konkrét előírásokat mennyire betartó költségvetésről van szó. Ez egy törvény. Sajátos módon azt kell megállapítani, hogy a magyar államháztartás, a magyar költségvetés ma nemcsak az ellenzéki képviselők számára, hanem az ország számára és az egész nemzetközi közvélemény számára is lényegében átláthatatlan, áttekinthetetlen, a hiány tekintetében és a kiadások és bevételek tekintetében is vajmi kevés köze van ahhoz, amit a parlament elé terjesztettek. Tehát lényegében az történik, hogy a parlament nem gyakorolja ellenőrző jogát és kötelességét, a parlamentarizmus ezért nem érvényesül megfelelően, mivel a tisztelt kormánypárti képviselők lényegében a kormányt teljesen szabadjára engedték az éven belüli költekezések tekintetében. Ezért alakul ki az a helyzet, hogy olyan anomáliák vannak az egyes tételeknél, amelyek azt mutatják, hogy a tervezés iszonyatos gyenge lábakon áll, illetve tudatosan ferdítik el a valóságot.

Mondok konkrét példákat. Lássuk, hogy az otthonteremtés területén például az idei helyzet, amire a jövő évi előirányzatok aztán épülnének, hogyan alakul. Az idei évben a legfrissebb adat szerint - és az önök által adott tájékoztatóból indulok ki, tehát amit a Pénzügyminisztérium rendelkezésemre bocsátott (Felmutatja.) - az I-IX. havi zárás alapján a lakástámogatások 96 milliárd forintot tettek ki. A tavalyi évben ugyanilyen időintervallumban, tehát az első háromnegyed évben 145 milliárd forintos kiadás van. 50 milliárd forinttal kevesebb van, miközben a támogatott lakáshitel-állomány egy állandó valami, ami csak bővült, hiszen azóta is vettek fel hiteleket. Hol van az az 50 milliárd forint, ami nincs kifizetve? Több lehetőség áll fenn. Az egyik az, hogy drasztikusan csökkent az infláció, drasztikusan csökkentek a kamatok, és az állomány ugyan megvan, de most a kamatok csökkenése miatt nagyságrendileg kevesebb pénzt kell fordítani a lakástámogatásra, mert nem kell támogatni a kamatokat, mert annyira lementek. Sajnálatos módon ez nem igaz. Csak az elmúlt két hétben mintegy 100-120 bázispontot emelkedtek a kamatok, tehát 1-1,2 százalékkal emelkedtek feljebb a hosszú távú állampapírok kamatai. Ez azt jelenti, hogy nemhogy kevesebbet, hanem várhatóan többet kell fordítani lakástámogatásra. Tehát itt minimum 50 milliárd forint hiányzik, plusz az új állomány növekménye, tehát mintegy 60 milliárd forint. 60 milliárd forintról nem tudnak számot adni. Kíváncsi lennénk, hogy el tudják-e nekünk mondani, hogy hol van a 60 milliárd forint. S ha az ez évi folyamatok nem igazak, akkor vajon miről beszélünk a jövő évben?

Itt van előttem az Állami Számvevőszék jelentése, amely jó néhány dologban világosan fogalmaz az otthonteremtés területén is. Egyrészről azt mondja, hogy a korábbi állapothoz, a 2005. szeptember 23-ai állapothoz képest 66,2 milliárd forinttal csökkentették a lakástámogatások összegét, miközben a lakástámogatások 90 százaléka determinált, tehát meghatározott. Ez lényegében annak a bevallása, hogy ennek a számnak, ami a csökkentés után áll, nincsen szakmai valóságtartalma, ez egy kreált szám, hogy annyi legyen a hiány, amennyit önök remélnek, egyébként amennyi nem lesz, hanem sokkal több lesz. Van egy másik tétel is - nincsen részletezve egyébként az egész lakástámogatási kiadás -: a 192,2 milliárdnak a megalapozottsága nem megítélhető - mondja az Állami Számvevőszék -, és nem tartalmaz megfelelő részletezettséget, ezért a tartalom tekintetében sem lehet megítélni, hogy vajon ezek a számok miből épülnek fel.

A másik tétel, amire nagyon büszkék, a panelfelújítási program, amelyet elfelejtenek elmondani, mi több, letagadnak, hogy ezt a Fidesz indította el. Ezt a programot a Széchenyi-terv keretében a Fidesz indította el 2001-ben, és 2002-ben, az utolsó, általam békeévnek nevezett időszakban, amelyet a polgári kormány időszakának nevezek, több pénz volt rá, mint mondjuk, a tavalyi évben. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) Így van! Hogy mondhatja el magáról egy baloldali kormány, hogy ő a rászorulókat támogatja, amikor a bérlakásépítéseket teljesen leállította, és a panelfelújítási programokra kevesebb pénzt ad - nominálisan is, tehát az inflációt nem számolva -, mint amit 2002-ben a polgári kormány az idejében adott?

Mindezek fényében megállapítható, hogy a lakástámogatások tekintetében a szakmai megalapozottság teljes mértékben hiányzik. Mivel a determinizmus megvan, ha emelkednek a kamatok, nagyobb kamattámogatást kell adni, ezért várhatóan a jövő évre akár 50-100 milliárdos többletkiadás keletkezhet az ez évi helyzethez képest. Nem tudom, hogy milyen titkos megállapodást kötöttek bankokkal, bár sejtem, hogy csúsztatva fizetik, és nem tudom, hogy ezt évek közötti manipulációra felhasználják-e, vagy csak éven belüli manipulációra, és az utolsó egy-két hónapban fog megbukni az az 50-60 milliárd forint minimálisan, ami ebben az évben hiányzik a kiadási tételek közül.

Az otthonteremtés területén egyébként is rengeteg kárt okoztak. Ez a költségvetés nem tartalmazza a 400 ezer forintos áfa-visszatérítés lehetőségét, amelyet megszorítások révén elvontak az új lakást építők lehetőségei közül. Ennyivel többe kerül ma egy új lakás építése Magyarországon csupán ezen intézkedés következtében.

(17.30)

Megint csak nem lehet benne találni azt az adókedvezményt, amit a Fidesz az otthonteremtési program keretében 2000-ben elindított, és amely lényegében lehetővé tette, hogy havi 20 ezer forintot levonhassanak az adójukból a hitelfelvevő családok. Ennek egy része lecsökkent a felére, más családoknál pedig teljes mértékben megszűnt ennek az adókedvezménynek a lehetősége. Ráadásul úgy szűnt meg, hogy csak a hitelfelvevő jövedelméhez kötötték, és nem vették figyelembe, hány gyerek van a családban, mennyi az eltartottak száma. Aki egy kicsit is ismeri Magyarország társadalmi életét, az emberek életmódját, az nagyon jól tudja, hogy a ténylegesen bejelentett jövedelmek sokszor köszönő viszonyban sincsenek a valós jövedelmekkel, ilyen értelemben a legális jövedelemmel rendelkezők nem mindig a leggazdagabbak közé tartoznak, ezért az az intézkedés, amely a Bokros-csomag mintájára lényegében azokat sújtja, akik legálisan tevékenykednek, csak antiszociális lehet.

Önök nem veszik tekintetbe azt, hogy mennyi az eltartott gyerekek száma. Ha egy családban három vagy négy gyereket nevelnek, az teljesen más szociális helyzetet jelent, mintha valaki egy egyszemélyes háztartásban keres ugyanannyit, mondjuk, havi 300 ezer forintot, amit önök soknak tartanak. Lehet, hogy ez egy emberre sok - bár bruttó jövedelemről van szó -, de ha egy ötfős család fenntartását szolgálja, akkor ez már a létminimum alatti összeg.

Be kellene vallani valamit egyértelműen, azt, hogy ez a költségvetés - hiszen az összes szakember, aki ebben az ügyben megnyilatkozik, és az összes közgazdász, aki erről a költségvetésről beszél, azt mondja, hogy - nem szolgálja Magyarország euróövezethez történő 2010-es csatlakozását. Ennek a kormánynak, a Gyurcsány-kormánynak lényegében az összes közgazdásszal vitája van, amikor azt állítja, hogy ezen a költségvetésen keresztül el lehet jutni a 2010-es euróövezeti csatlakozáshoz. Ráadásul ez a költségvetés eddig soha nem látott hiányt tesz lehetővé, a szakértők már 10 százalék körüli hiányösszeget jósolnak a következő évre. Nem mondják meg világosan, hogy az azt követő években milyen újabb és újabb megszorításokkal fogják elérni azt a kívánatos hiányszintet, amit a 2010-es euróövezethez való csatlakozás előtt már 2008-ban teljesíteni kell mint maastrichti kritériumot.

És azt se mondják el, hogy akkor, amikor Magyarország megítélése drámaian romlik, és a gazdasági növekedés tekintetében a csatlakozó országok között az utolsó előtti helyre estünk vissza az első pozícióból, ahol a polgári kormány idején álltunk, akkor az adósságállomány féken tartása, 60 százalék alatt tartása hogy fog megvalósulni. Mert azt látjuk, hogy az adósságállomány drámaian nőtt a szocialista kormány időszakában, 2001-ben a megtermelt nemzeti termék, a GDP 52 százaléka volt, mára viszont 60 százalék fölé emelkedett, a jövő évben pedig 63 százalék körüli szinten lesz, vagy afölé fog menni. Most a nyugdíjpénztári korrekcióról nem akarok beszélni, mert az egyszeri dolog. Dolgokat akkor lehet összehasonlítani, ha a nevezőben ugyanazok vannak, de egyébként is az övezetben előbb-utóbb nem fogják megengedni, hogy ezt figyelembe vegyük, tehát egy látszat könyvelési trükkel - amivel önök folyamatosan próbálkoznak - nem lehet érdemleges eredményt elérni.

Lakástámogatások: ha az infláció 2002-től folyamatosan csökkent volna, akkor lehetőség lett volna arra, hogy új programokat és új lehetőségeket biztosítsanak az otthont teremteni kívánó polgárok és családok - a rászorulók - számára. Sajnos, az inflációt felpörgették, a kamatplafont eltörölték, ezért a költségvetési kiadások tényleg nőttek, de ez a szocialista kormány gazdaságpolitikájának a teljes kiszámíthatatlanságából és nem megfelelő voltából következett be. Mindezek következtében eddig lényegében csak egy programot indítottak el, szemben azzal, ami a kamattámogatás rendszere volt, ami mintegy 1 millió embernek hozott érzékelhető felemelkedést akár új, akár használt lakás vásárlása keretében. Hiszen mintegy 300-350 ezerre tehető csak a támogatott kamatfelvételű hitelek köre, s akkor még nem beszéltünk az adókedvezményről, a 400 ezer forintos áfa-visszatérítés intézményéről és a többi olyan intézkedésről - mondjuk, a 10 ezer bérlakásról -, amely a Fidesz-kormány idején megvalósult, és amelynek a jövő évi költségvetésben még a nyomát sem találjuk.

Ez az utolsó költségvetésük. Ha pedig ez az utolsó költségvetésük, akkor ebben a költségvetésben minden korábbi ígéretüket - 619 ígéretet fogalmaztak meg korábban - be kellene váltaniuk. 25 ezer állami bérlakást ígértek. Megértem, hogy Arató államtitkár úr nevet, mert nincs tisztában azzal, hogy mit fogalmazott meg a kormányprogram. Tehát 25 ezer állami támogatású bérlakás építését ígérték a kormányprogramban. Tudja, mennyi valósult meg? Mondjon egy számot! Tudja? Nem tudja. A kormány nem tudja. Elmondom: mintegy 2 ezer döntés áthúzódott, utána leállították a programot, a tavalyi költségvetésben egyetlen bérlakás-építési lehetőség sem volt, és az idei éviben sincs. Pedig ezek a legnehezebb helyzetben lévő emberek, a baloldali kormány ezeket nem támogatja állami bérlakásépítéssel, mint ahogy az elmúlt időszakban a panelfelújítási programot is megakasztották, és a jövő évi 6 milliárdos javaslat sem tartalmazza azt a pénzösszeget, amit áthúzódó hatásként a megkezdett programokra kell költeni. Ez tehát megint csak egy könyvelési trükk, mert ez nem 6 milliárdos többlet, nem pótlólagos pénz, hanem ezt a következő évi költségvetés terhére ma még nem látható módon kell majd elkölteni, de egy csökkentett részét azoknak a terheknek a levonása után, amiket eddig felvettek.

Az otthonteremtés területén az a program, ami a polgári kormány idején elindult, és amely révén 40 ezerrel nőtt az újonnan épített lakások száma, válságba került, a családok nagy része ma már fizetésképtelen, nem tudnak újabb hiteleket felvenni, sőt a meglévő hiteleiket sem igen tudják törleszteni. Meghaladja a 10 ezret az el nem adott új lakások száma, a 100 milliárdot meghaladja az építőiparban a körbetartozások nagyságrendje, tehát nemhogy szép és reményteljes lenne a helyzet, hanem a válság konkrét jeleit láthatjuk az építőiparban és az otthonteremtés területén.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Remélem, hogy a kormánypártok átérzik a felelősséget, és változtatni fognak a jelenlegi helyzeten, mert ami most van, az csupán tűzoltásra elég. Ez a költségvetés nem előre viszi az országot, hanem sokkal inkább hátrább teszi azon az úton, amelyen elindultunk.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)




Felszólalások:  Előző  226  Következő    Ülésnap adatai