Készült: 2020.04.05.00:06:52 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

260. ülésnap (2005.11.03.), 20. felszólalás
Felszólaló Gráf József (MSZP)
Beosztás földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:10


Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elnézést kérek a soron kívüli hozzászólásért.

A parlamentben jelenleg tárgyalt 2006. évi törvényjavaslat az agrár- és a vidékfejlesztési támogatásokra összesen 400,3 milliárd forint támogatási keretet biztosít. Ez az összeg 60 százalékkal, 239 milliárd forinttal az EU alapjaiból, 40 százalékkal, 161 milliárd forinttal a központi költségvetésből kerül finanszírozásra. Ez a támogatási előirányzat, amely mintegy 72 milliárd forinttal, közel 22 százalékkal haladja meg az előző évi szintet, több mint a duplája a kormányváltás időpontjában az ágazat részére nyújtott támogatásnak, és megfelel az agrárfejlesztésről szóló törvényben foglaltaknak. Csak emlékeztetőül: az agrár- és vidékfejlesztési célú támogatások összege 2001-ben 194,3 milliárd forint, 2002-ben 212,5 milliárd forint volt.

Az előirányzat a közvetlen EU-s támogatások, így a területalapú támogatás, SAPS, a piaci támogatások, a társfinanszírozási programok, mint a SAPARD, NVT és az AVOP, valamint a tisztán nemzeti hatáskörben nyújtott támogatások forrásait tartalmazza. A számszaki adatok mellett szükséges hangsúlyozni, hogy a különféle társfinanszírozási konstrukciók előkészítettségi állapotának köszönhetően ezen előirányzatot a tárgyévben teljes összegében igénybe vehetik az agrárvállalkozások.

A támogatási keret meghatározó tétele az EU által közvetlenül finanszírozott SAPS-támogatás, valamint az ahhoz kapcsolódó nemzeti kiegészítő támogatás, a top-up, amely jogcímeken a jövő évben összesen mintegy 200 milliárd forint támogatáshoz juthatnak a mezőgazdasági termelők. Ez az előirányzat azt eredményezi, hogy az EU-csatlakozás előtti állapothoz viszonyítottan ezen a jogcímen a korábbi mintegy 9-10 ezer forint hektáronkénti támogatással szemben 40 ezer forint körüli támogatáshoz juthatnak átlagosan. Persze, nem szabad elfelejtenünk azt, hogy a régi tagországok támogatási szintje ennél még mindig mintegy 40 százalékkal magasabb. További jelentős tétel a társfinanszírozási konstrukciók - a már említett SAPARD, AVOP, NVT - 113,5 milliárd forintos, EU- és nemzeti forrásból együttesen származó előirányzata.

Piaci támogatásokra a kalkuláció szerint a 2006. évben 43,8 milliárd forint fordítható. Megjegyezzük, hogy ez az összeg nem tartalmazza az intervenciós felvásárlási áruértéket, ami a 2005. évben meghaladta a 110 milliárd forintot. Itt a gazdáknál nyereségként nyilván a belső piaci 21 ezer és a felvásárlási ár, intervenciós ár közötti, a 25 ezer forint közötti értéket lehet számítani.

A magyar agrárgazdaság támogatási rendszere a 2004-2006. években átállt az uniós elveknek megfelelő utófinanszírozási rendszerre. Ez azt jelenti, hogy a 2006. évben ezek a támogatások likviditásilag is megjelennek az agrártermelőknél. Emellett továbbra is lehetőség lesz a top-up támogatás előfinanszírozására, az idén jól bevált előfinanszírozási konstrukció szerint.

A növekvő előirányzatok a már jelzettek szerint a társfinanszírozási konstrukciókban működő uniós támogatások lényegesen nagyobb arányú igénybevételét teszik lehetővé. Az év során már befejeződik a SAPARD előcsatlakozási program, várhatóan összesen az elmúlt két és fél évben mintegy 66 milliárd forinttal záruló kifizetéssel. Felgyorsul az AVOP-pályázatok finanszírozása, amelyekből ebben az évben 17 milliárdot, a következő évben 25 milliárd körüli összeget fogunk kifizetni, és az NVT-programok intézkedéseinek végrehajtása is.

 

(9.00)

Mindezek olyan fejlesztések az agrárágazatban, amelyek komoly előrelépést jelentenek az ágazat modernizációjában.

A 400 milliárd fölötti költségvetési előirányzatból a nemzeti hatáskörben adható támogatásokra 133,7 milliárd forintot fordíthatunk, amely összegből 10,2 milliárd forint a korábbi években vállalt kötelezettségeknek megfelelően fejlesztési célokra, 110,5 milliárd forint pedig a folyó kiadások és jövedelemtámogatások költségvetési jogcím támogatási konstrukcióra, ezek közül például a top-upra használható fel. A további, mintegy 13 milliárd forint keret az erdészeti feladatok, a termőföldvédelem és a különféle állattenyésztési konstrukciók támogatására szolgál elsősorban.

A fenti előirányzat lehetőséget nyújt arra, hogy a tisztán nemzeti támogatások céljaira mintegy 50 milliárd forintot fordítsunk. Ez az összeg a későbbiekben jelzett intézkedésünket is figyelembe véve várhatóan elegendő forrást biztosít az előző években vállalt determinációs keretek, közöttük a 425 milliárd forint hitelállomány kamattámogatásának a kifizetéséhez, valamint a 2005. évi gazdamegállapodásban vállalt kötelezettségek és a száz lépés programban meghatározott agrárcélkitűzések finanszírozására.

Így lehetőségünk lesz például arra, hogy az Unió egyetértése esetén támogatást nyújtsunk az állatihulladék-megsemmisítés költségeihez, új hitelkonstrukciót vezessünk be a gazdaságos birtokméretek kialakítását elősegítő földvásárlások finanszírozására, valamint a mezőgazdasági termelők aktív szerepvállalása révén hozzájáruljunk az új típusú mezőgazdasági kárenyhítő támogatás forrásaihoz. Az ez utóbbira vonatkozó törvényi szabályozás tervezete előkészítés alatt áll, és az uniós felülvizsgálatot követően az Országgyűlés elé terjesztjük.

Nagyon örülök személy szerint is annak, hogy a jövőben is meg tudjuk hirdetni a sertés- és baromfiágazat helyzetét javító állatjóléti és haszonállat-tartási támogatási konstrukciót, amely jól szolgálta ebben az évben is, hogy valamilyen módon mérséklődjön az állattenyésztés visszaesése; erre mintegy 10 milliárd forintot tudunk a következő évben is fordítani.

A nagy jelentőségű támogatási konstrukciók mellett az előirányzat lehetőséget teremt arra is, hogy befejezzük az elmaradott térségek hároméves támogatási programját, valamint támogassuk, különösen a kertész-gyümölcs ágazatban az egyes speciális szövetkezéseket, a tészek, bészek, termelői csoportok működését is.

Szükségesnek tartjuk tájékoztatni az Országgyűlést arról is, hogy a törvénytervezetben szereplő felhatalmazással élve intézkedtünk a nemzeti vidékfejlesztési terv 2005-2006. évi pénzügyi tervének módosítása során 11 milliárd forint átcsoportosításáról az NVT top-up jogcím javára.

Itt két úton járhattunk volna: vagy a top-up 30 százalékos arányát csökkentjük, és ezeket fordítjuk erre a célra, vagy pedig az NVT-ből az eddig fel nem használt és láthatólag a következő évben fel nem használt összegeket célirányosan átcsoportosítjuk erre a célra, és így nem lesz elveszett európai uniós fillér egy sem.

Az uniós források maximális igénybevételét segíti a törvénytervezet azon intézkedése, amely szerint 2006-tól a kincstári egységes számláról, a KESZ-ről már nemcsak a SAPS, illetve az intervenciós felvásárlás és annak költségei előlegezhetők meg, hanem a lehetőség kiterjesztésre került az NVT Unióból származó forrásainak a megelőlegezésére is. Ennek az a jelentősége, hogy az uniós elszámolás 25 milliárd forintos egységekben történik, az utolsó fillért is el kell költeni, és utána lehet a következő összeget igényelni. Ezt az átmeneti időszakot, amíg az megérkezik, próbálja a kormányzat a KESZ számláról kiegyenlíteni.

Továbbmegyünk olyan támogatásokkal, mint az iskolatej-akció, és egymilliárd forint rendelkezésre áll a parlagfű elleni védekezésre is a következő évben. Az osztatlan földtulajdon kimérését is folytatjuk, és közel 800 millió forint áll az agrárkutatás, a tanüzemek és a felsőoktatás támogatásának a finanszírozására is.

Van egy olyan része a költségvetésnek, ami szűkebb, mint ami az elmúlt években volt, ez az intézményi feladatok ellátására szánt összeg, ami bizony 15 százalékkal csökken, és a 140 FVM által fenntartott intézmény és a 16 ezer főt foglalkoztató intézményhálózat bizony célszerű és okszerű csökkentésére is sor kell hogy kerüljön a következő évben. A hatékonyabb és a takarékosabb államigazgatás igénye arra készteti a tárcát, hogy a mezőgazdasági szakigazgatás intézményrendszerét új alapokra helyezze. Persze, ez nem sértheti meg a működőképességet.

Mire elég ez a költségvetés? Ha azt kérdezik tőlem, hogy megoldja-e a magyar mezőgazdaság minden gondját és problémáját egy vesszőcsapásra, akkor azt kell mondanom, hogy ez még nem az a költségvetés. De ha azt kérdezik tőlem, hogy tisztességes munkával egy agrárvállalkozó Magyarországon boldogulhat-e és megélhet-e a következő évben, arra igen a válaszom, és ennél fontosabbat egy mezőgazdasági miniszter nem mondhat. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai