Készült: 2020.04.04.23:54:12 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

260. ülésnap (2005.11.03.), 198. felszólalás
Felszólaló Dr. Hörcsik Richard (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:22


Felszólalások:  Előző  198  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Még a múlt század közepén írta egy neves angolszász közgazdász, hogy egy ország költségvetésének a legfontosabb alapja a hitelesség. Igaz ez az állítás, hiszen a költségvetés a mindenkori kormány gazdaságpolitikájának, annak hitelességének is egyfajta tükörképe.

A mostani költségvetési vitában is felmerült már többször, és most is szeretném felvetni azt a kérdést, hogy van-e hitele az ebben a költségvetésben megfogalmazott elképzeléseknek, különösen az Európai Uniót illető pénzek felhasználásával kapcsolatban, mert ez egy olyan aktuális kérdés, ami a hazai kis- és közepes vállalkozókat, az önkormányzatokat, a már pályázott és a pályázni fogó polgárokat szinte naponta foglalkoztatja.

De ezen túl a brüsszeli Európai Bizottságot is foglalkoztatja. Többször idézték már képviselőtársaim az ominózus Eurostat számait, én is hadd tegyem ezt, hiszen 2005. szeptember 26-án tették közzé a véglegessé vált 2004-es magyar államháztartási hiányt, ami 5,4 százalék volt. Emiatt is immáron másodszor mondta ki: Magyarország képtelen volt érdemi intézkedést hozni a hiány kijavítására. Más szavakkal tehát Brüsszel azt üzente Magyarországnak, hogy nem teljesítette a saját maga által vállalt konvergenciakritériumokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Itt nem az Unió által meghatározott szabályokról van szó vagy nem az előző, polgári kormány esetlegesen felelőtlen vállalásairól, hanem igenis arról van szó, hogy ezt a 2002-ben hivatalba lépő kormány saját maga vállalta az Európai Unióban. Persze közben változott a hiánycél azóta, változtak a költségvetés sarokszámai, változtak a pénzügyminiszterek, maga a miniszterelnök is, de az elmúlt három év során egyvalami nem változott, és ez a hiány megléte.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2006-os költségvetésről jelenleg még csak vitázunk, de közben már vannak nemzetközi visszhangok, amelyek már előre megkérdőjelezik a költségvetés hitelességét. Engedjék meg, hogy néhány példát én is idézzek. A Morgan Stanley tekintélyes befektetőház jövőre 10 százalékra teszi a várható hiányt. Aztán eléggé éles hangú kritikát fogalmazott meg a Világbank, amely a térség negatív példájaként említi Magyarországot a bevételek folyamatos túlbecsülése miatt. A Financial Times szaklap szerint pedig hazánk számít a régió egyik legkockázatosabb országának a befektetéseket illetően. És sajnos ebben a szellemben nyilatkozott az Állami Számvevőszék is, miszerint a 2006-os költségvetés megvalósulása bizony sok kockázatot hordoz magában. Nem sorolom tovább.

A baj az, hogy mindezekről a tényekről a kormány továbbra sem vesz tudomást, mert az egy kockázatos dolog, hogy mi a nettó befizető Németországhoz vagy Franciaországhoz hasonlítjuk magunkat. A miniszterelnök úr is azt hangsúlyozza, hogy nem kell nekünk mindent úgy csinálni, ahogy az Unió elvárja tőlünk. Én úgy hiszem, tisztelt képviselőtársaim, hogy a költségvetés nem az a műfaj az Európai Unióban, ahol folyamatosan mellé lehet beszélni, következetesen nem figyelembe venni azokat az uniós figyelmeztetéseket - jóllehet több tagország is kapott, ez így igaz -, és azokat elbagatellizálni, az több mint kockázatos dolog a jövőt illetően. Az én olvasatomban ez azt is jelenti, hogy a kormány talán még mindig nem érti az Unió működésének az elvét, és talán nem mérte fel a hitelvesztéssel járó negatív gazdasági következményeket sem.

A problémát, a bajt még az is tetézi, képviselőtársaim, hogy a kormányzati kommunikáció közben egyfajta kirobbanó sikerről, az uniós források maximális kihasználásáról beszél. Itt megjegyzem, hogy ilyet még egyetlenegy uniós tagország sem tudott produkálni az elmúlt tizenöt vagy húsz esztendőben. A valóság pedig az, hogy például 2004-ben bizony utolsók lettünk az uniós országok közül az egy főre jutó uniós források felhasználásában.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jövő évre vetítve - az ígéretek ellenére úgy tűnik - a kormány továbbra is veszít a hiteléből, és nem csak Brüsszelben, hanem sajnos itthon is, ami a jövő évi uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos. Hadd idézzek a Heti Világgazdaság legfrissebb számából, miszerint: “Vállalkozások mehetnek tönkre, önkormányzatok kerülhetnek nehéz anyagi helyzetbe amiatt, hogy a kormány a költségvetés kozmetikázása miatt késlelteti a pályázatokra elnyert területfejlesztési pénzek kifizetését.ö

Tisztelt Képviselőtársaim! A baj az, hogy a 2006-os költségvetésben ugyanígy nem jelennek meg sem szerkezetileg, sem nagyságrendileg azok a garanciális elemek, amelyek véleményünk szerint orvosolhatták volna a korábban felhalmozódott problémákat. Sajnos az Állami Számvevőszék is szóvá tette, hogy nagyon nehéz nyomon követni a minden évben változó struktúrát; az operatív programok fejezeti besorolása az elmúlt három év során például minden költségvetési törvény esetében változott. Ugye, emlékszünk arra, hogy 2004-ben a Miniszterelnöki Hivatalhoz, 2005-ben a XIX., úgynevezett EU-integráció fejezethez, 2006-ban a szakminisztériumok alá tartoznak az előirányzatok, miközben a felelősségi és hatáskörök változatlanok maradtak, és ez bizony tovább erősíti az uniós források kifizetése körüli bizonytalanságokat.

A strukturális alapok tervezett előirányzatai abból a szempontból is értékelhetők, hogy azok mennyiben tükrözik a többéves uniós támogatási keret felhasználását. A Nemzeti Fejlesztési Hivatal erre vonatkozó becslése szerint a támogatások lehívásának nem lesz akadálya. Azonban hangsúlyoznom kell, hogy a fenti számítás nagyrészt becslésen alapul, és annak teljesülése nem csak a tervezett kiadási előirányzatok alakulásától függ, hanem a jövőbeni kötelezettségvállalások nagyságától, a programok megvalósulásának az ütemétől, az elszámolhatóság, a szabályszerűség helyzetétől, és végül, de nem utolsósorban a hazai társfinanszírozási források rendelkezésre állásától.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2005. évi eddigi tények és az év végéig ígért összesen várható teljesítés - mintegy százmilliárd forint - alapján az EU-s támogatások 2006. évre tervezett 223,3 milliárd forint összege nem tűnik megvalósíthatónak, különösen annak a fényében, hogy az intézményi zavarokon túl a kifizetések elmaradását az államháztartási hiány miatti visszatartás okozta.

 

(16.40)

Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnos, a jövő évi költségvetés továbbra sem tartalmazza - az Állami Számvevőszék figyelmeztetése ellenére sem - a gazdáknak járó területalapú támogatás nemzeti önrészét, a 2006. évi költségvetési törvényjavaslatban szereplő 110,5 milliárd forint nem tartalmaz forrást a 2006. évi nemzeti kiegészítő támogatásra, ezért a tárca a 2004. és a 2005. évi gyakorlatnak megfelelően kereskedelmi bankok közreműködésével történő előfinanszírozásra kényszerül. Ez azt jelenti, hogy a tárgyévi kötelezettségeket nem tárgyévre tervezett előirányzatok finanszírozzák, hanem ezek a következő évek költségvetését terhelik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végül feltehetjük a kérdést: mennyiben hiteles az uniós források felhasználása kapcsán a jövő évi költségvetés? De úgy is kérdezhetnénk: vajon mennyiben garantálja a 2006-os költségvetés a korábbi problémák orvoslását, a pályázók helyzetének a javítását, ami egy közös ügye az Országgyűlésnek? Úgy hiszem, a választ könnyen megkaphatjuk, akár Brüsszelt kérdezzük, akár az érintett hazai szervezeteket, önkormányzatokat, vállalkozókat, egyáltalán az uniós pénzekre pályázókat.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.)




Felszólalások:  Előző  198  Következő    Ülésnap adatai