Készült: 2020.04.05.00:45:18 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

260. ülésnap (2005.11.03.), 18. felszólalás
Felszólaló Dr. Szekeres Imre (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:49


Felszólalások:  Előző  18  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZEKERES IMRE (MSZP): Elnök Úr! Képviselőtársaim! A beterjesztett költségvetés, a kormány javaslata egy következő lépés. Következő lépés, remélem, Magyarország sikere felé. Tesszük a dolgunkat, dolgozunk tovább három olyan alapvető érték alapján, amely meghatározza a koalíciós kormány és ezen belül a Szocialista Párt gazdaságpolitikáját. Ez a három érték: az igazságosság, a biztonság és a bátorság.

Az igazságosság, mert cselekedeteinknek célja, hogy csökkenjen a szakadék Magyarországon, csökkenjen a szakadék a gazdagok és a szegények között, vagyis hogy igazságosabb társadalomban éljünk. Biztonság, mert kiszámítható jövőt ígérünk és jelentünk mind az egész magyar társadalomnak, mind az egyes családoknak, mind a magánembereknek, mert következetesen teljesítjük azt, amit ígérünk, és olyat ígérünk, amit meg is tartunk. És persze a bátorság, mert a változtatás révén érvényesíthetjük azt, hogy Magyarország igazságosabb, és azt is, hogy Európa szolidárisabb legyen.

Azzal kezdtem, hogy tesszük a dolgunkat, folytatjuk a munkát, ezért készítünk költségvetést most. 1998 óta először lesz Magyarországnak választási évre vonatkozó költségvetése. Mert abban minden parlamenti képviselő egyetért - gondolom, az ellenzéki és a kormánypárti képviselők is -, hogy felelős, szükséges és törvényes lépés, ha minden évben elfogad az Országgyűlés költségvetést.

Ez nem volt így, hiszen 2000-ben a mai ellenzéki pártok akkor kormánypártként kibújtak ez alól a kötelezettség alól a kétéves költségvetés ötletével, semmibe vették a parlamenti demokrácia alapvető szabályait. Ez az, ami miatt azt gondolom, hogy igazából felelős, komoly és Magyarország iránti elkötelezettség az, ha egy kormány és a kormánypártok vállalják a választási évben is a költségvetés elkészítését.

Mi ennek a költségvetésnek a stratégiája? Figyelve az első napi vitát és figyelve a sajtóban megjelent véleményeket, azt lehet mondani, hogy mindannyian egyazon úton vagyunk, de egyáltalán nem mindegy, hogy milyen irányba tartunk. Ezzel a költségvetéssel mi ezen az úton előrehaladunk, már nemcsak azért is, mert világos értékek alapján határoztuk meg ennek a költségvetésnek a stratégiáját, hanem azért is, mert a költségvetés céljai az előrehaladást jelentik.

Négy cél van, amelyet a Szocialista Párt fontosnak tart és támogat. Az első az, hogy több nőnek és férfinak legyen munkája; a második, hogy igen, magasabb jövedelmet biztosítson a korszerű gazdaság teljesítménye; harmadrészt, hogy dinamikusan fejlődjön a magyar gazdaság és ezzel Magyarország az integráció kihasználásával; és az, hogy igazságosabb legyen a közteherviselés és méltányosabb a szociális támogatás.

Azt mondtam, az első célunk az, hogy több nőnek és férfinak legyen munkája. Ez az egyik legnehezebb feladat minden kormány számára azok között a változó gazdasági körülmények között, amelyek Magyarországon, Európában, sőt az egész világon ma a gazdaságot meghatározzák. Azok a direkt és közvetett támogatások, amelyek a költségvetésben szerepelnek, azt biztosítják, hogy még ilyen körülmények között is több ember számára munkahelyet és pénzkereső munkavégzés lehetőségét biztosítsuk. Ez egyébként nem csupán gazdaságpolitikai, beruházásösztönzési kérdés - bár kétségkívül az is -, nemcsak az államháztartási egyensúlyok kérdése - bár az is -, ez társadalmi kérdés döntően, hiszen a munkaerőpiac mindig lefelé szorít ki, lefelé szorít ki embereket, akik így szociális támogatásra szorulnak. Munkához azzal segíthetjük az embereket, ha olyan támogatási politikát folytatunk, amely mellett a munkaadónak jobban megéri nehéz helyzetben lévő embereket akár atipikus munkarendben is foglalkoztatni, másrészről több embernek éri meg dolgozni, munkát vállalni.

A költségvetés három olyan nagy csoportot határoz meg, ahol ezt a támogatást fokozottan biztosítja. Azokat a nőket, akik a gyermekvállalás mellett munkát is vállalnak, azokat a pályakezdő fiatalokat, akiknek az első lépései nagyon nehezek, és azokat az embereket, akik rossz helyen, rossz foglalkozással és rossz élethelyzetben igyekeznek mégis munkát vállalni és tevékenykedni.

Azt mondtam, a második célunk az, hogy magas jövedelemhez jussanak a munkavállalók - hozzátenném: és a vállalatok is - a korszerű gazdaság teljesítménye révén. Három olyan feltétel van Magyarországon, amely ezt a korszerű gazdaságot biztosítani hivatott, és a költségvetés ebbe az irányba tesz határozott lépéseket. Az infrastruktúra fejlesztése az első, a technológiaváltás, az innováció hatékony ösztönzése a második, és a szakképzés, a munkaközvetítés és a bérezés alakítása a harmadik. Az a termelés és az a szolgáltatás fejlődjön, amely képes versenyképés terméket és árut létrehozni; olyan, amelyben nagy a hozzáadott érték, vagyis a tudás. Az a jó, ha Magyarország nem hátizsák-összevarró üzemekből, hanem olyan üzemekből áll, amelyek versenyképesek a piacon, nem csak Magyarországon és nem csak Európában. Ez az igény egyébként szorosan összefügg a bérekkel.

(8.50)

Egyik kezdeményezőjeként és ma is támogatójaként úgy gondolom, hogy a minimálbér növekedése döntő a bérek átrendezése szempontjából, és a reálbérek gazdasági teljesítményen alapuló emelése is elősegíti azt, hogy Magyarországon olyan üzemek, olyan beruházások legyenek, amelyek képesek ezt a megnövekedett bérfedezetet biztosítani, vagyis versenyképes gazdaság legyen. Mert olcsó bérekben nem akarunk, és hozzátenném, nem is tudunk versenyezni. Ahol erősek vagyunk, az a kreativitásunk, a tapasztalatunk, a tudásunk, a fejlettebb termékek előállítása, ez a magyar gazdaság igazi terepe.

Azt mondtam a bevezetőben, hogy a harmadik célunk az, hogy dinamikus fejlődés legyen, és azt is, hogy ezt az integráció nyújtotta lehetőségek kihasználásával képzeljük el. Magyarországnak van egy hihetetlen nagy előnye: az az előnye, hogy a kelet-közép-európai országok közül a legerősebben integrálódott az Európai Unió gazdaságába. Ez már az uniós tagfelvétel előtt is így volt. Az utolsó években már a magyar gazdaság export- és importtevékenységének 60 százaléka az akkori 15 tagállammal szerveződött és bonyolódott. Ez egy olyan erős integráció, olyan erős alap, ami jó feltételeket biztosít a fejlesztéshez. Sőt, azt gondolom, hogy az integráció adta lehetőség bővül is, mert Románia rövidesen tagja lesz az Európai Uniónak, és így létrejön az Európai Unió legnagyobb gazdasági-földrajzi egysége, az Alföld, Partium és Erdély gazdasági régió. Ez az összefüggő gazdasági-földrajzi egység teljes termelési vertikum lesz nagy piaccal és sokoldalú gazdasággal. A magyar gazdaságpolitikának ezt a lehetőséget is ki kell használnia.

A negyedik célunk, hogy igazságosabb legyen a közteherviselés, és méltányosabb legyen a támogatás. Igen, a versenyképesség növelésével kapcsolatos döntéseket egy átgondolt, komplex jóléti politikával szükséges kiegészíteni, olyan politikával, amely egyrészt differenciáltan kezeli a különböző szociális rétegeket rászorultságtól függően, másrészt produktívan hozzájárul a köztársaság, az egész társadalom jólétéhez.

A jóléti rendszerek legyenek átláthatók és ellenőrizhetők, kövessenek világos elveket! A politika feladata, hogy megfogalmazza ezeket az elveket, amelyek mentén összeegyeztethetők az átláthatóság és ellenőrizhetőség követelményei azzal, hogy a támogatások kellőképpen illeszkedjenek a különféle élethelyzetekhez és igazságossági, méltányossági elvárásokhoz.

A családtámogatási rendszer átalakításával a kormány ebbe az irányba lép. Ebben az esetben a cél a kettős méltányosság elvének megfelelő támogatási rendszer irányába tett lépés, mert ekkor a támogatás a gyermekneveléshez mint társadalmilag fontos érték létrehozásához járul hozzá. Ez egyrészt azt jelenti, hogy ahol több gyermek van, legyen nagyobb a támogatás, másrészt két azonos nagyságú család közül jusson több támogatás annak, akinek kisebb a jövedelme, nagyobb a megélhetési gondja.

Tisztelt Országgyűlés! Azok a célok, amelyeket a Szocialista Párt fontosnak tart a költségvetésben, megvalósítható célok. Ezek szerepelnek a négy évre szóló adóelképzelésekben, ezek szerepelnek a nyugdíjrendszer átalakításában, és ezek közül a 2006. január 1-jén megvalósuló - nevezhetnénk így - fordulat jellegű változások is ezt szolgálják. Mert fordulat jellegűnek tartom, hogy hosszú évtizedek után az általános forgalmi adó kulcsát 25-ről 20 százalékra csökkentjük; mert fordulat jellegűnek tartom a minimálbér jelentős emelését és annak iskolai végzettséghez kötését; és igen, fordulat jellegűnek tartom a családi pótlék jelentős megnövelését. Ezek az intézkedések 2006. január 1-jén életbe lépnek.

Az a kérdés tehát, hogy a megvalósítás feltételei adottak-e. A mai adatok és számok alapján látható, hogy igen, mert a gazdasági növekedés jelentős, nemcsak önmagában a 4 százalék várható növekedés, hanem ennek az európai országokhoz való viszonya is jelentős és jó feltételt jelent, másrészt látható a magyar gazdaságban az a dinamizmus, amely a bővülő beruházások és a növekvő export révén évekre előre biztosítja a megfelelő jövedelmeket, és az is, hogy a külföldi befektetők és a hazai megtakarítók számára is jó befektetési terület Magyarország. Ezért tudunk olyan költségvetést készíteni, amely egyszerre szolgálja a foglalkoztattak számának bővülését, a versenyképesség növelését és a fenntartható növekedés társadalmi-gazdasági infrastruktúrájának folyamatos fejlesztését, vagyis megalapozott összhangot teremtünk a szükségletek és a lehetőségek között.

Kérem, hogy ezt a költségvetést önök is támogassák. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)




Felszólalások:  Előző  18  Következő    Ülésnap adatai