Készült: 2020.04.04.23:35:18 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

260. ülésnap (2005.11.03.), 12. felszólalás
Felszólaló Dr. Csapody Miklós (MDF)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:31


Felszólalások:  Előző  12  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A törvényt az egyházakkal szemben is be kell tartani, az MDF-nek ez a véleménye. Vannak olyan területek ugyanis, amelyek működését nemzetközi szerződések is szabályozzák, nem szólva az annyit hangoztatott esélyegyenlőségről.

Az egyházi oktatást tekintve a mostani költségvetés tervezete nem az esélyegyenlőség, hanem sajnos inkább a jogegyenlőtlenség költségvetése. Arra, hogy valami készül, már az ősz elején felfigyelhettünk, amikor Göncz Kinga, tárcájának neve szerint az esélyegyenlőség minisztere felröppentette, hogy úgymond újra kellene gondolni a Horn Gyula által 1997-ben megkötött vatikáni megállapodást. A könnyelműnek tűnő kijelentést aztán számtalan magyarázkodás követte, egyértelmű cáfolat azonban nem hangzott el. Arra, hogy sajnos ebben is az SZDSZ győzött, az egyházakat törvény szerint megillető közoktatási kiegészítő támogatás összege a bizonyíték.

Tisztelt Ház! Ez nem maradhat így, mert a tudatos törvénysértést semmilyen pénzügyi nehézség nem igazolhatja. Az MDF azt sem érti, hogy miért kell az egyházakkal minduntalan ujjat húzni. Milyen politikai érdekből fakad, hogy ez az úgymond bátor és állítólag egyáltalán nem választási költségvetés újabb egyházi jogsérelmet okoz? Mi áll inkább érdekében a koalíciónak, az egyházak megfegyelmezése, netán megbüntetése működésük törvénytelen megnehezítésével vagy a törvény elfogulatlan betartása velük szemben is? Vagy az egyházak hivatalosan elismert és áldozatosnak mondott tevékenységéről elhangzó szép szavak csak az ünnepi beszédek kötelező kellékei?

Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységéről szóló, 1997-ben elfogadott törvény kimondja: “A kiegészítő támogatásra vonatkozó önkormányzati tervezett és tényleges adatok ismeretében az eltérés az érintett egyházzal történő egyeztetésnek megfelelően, az éves költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben előírtak szerint kerül rendezésre.ö Erre az egyeztetésre azonban a 2004. évi zárszámadásról szóló törvényjavaslat megtárgyalása során nem került sor.

A Magyar Katolikus Egyházzal a vatikáni vegyes bizottságban folytatott, ez idáig utolsó egyeztetés során a 2004. évről 1 milliárd 954,2 millió forint egyszeri kiegészítő támogatás illeti meg az egyházakat. Az Oktatási Minisztérium és a Pénzügyminisztérium az egyházakkal való egyeztetés nélkül - emlékszünk rá - 112 millió forintos összeget terjesztett az Országgyűlés elé, amit a költségvetési és pénzügyi bizottság - szintén egyeztetés nélkül - 912 millió forintra, de hát legalább felfelé módosított. Ez az összeg azonban még mindig messze alatta marad a vatikáni vegyes bizottságban korábban elfogadott és az ÁSZ által felülvizsgált zárszámadási adatokon alapuló 1,9 milliárd forintnak. Abban az esetben, ha az Országgyűlés érdemi egyeztetés nélkül, törvénysértő módon fogadja el a 2004. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényt, akkor megsérül az állampolgári jogegyenlőség elve, mert különbséget tesznek a diákok, a szülők, az iskolák és a fenntartók között.

Tisztelt Országgyűlés! Az állam akkor képes teljesíteni azt a kötelességét, amit a művelődéshez és az ingyenes oktatás biztosításához való alkotmányos jogok területén magára vállalt, ha a közoktatás költségeinek fedezetét a gyermekhez, illetve a tanulóhoz telepíti. Ezt az elvet követi az Alkotmánybíróság 1997. évi állásfoglalása, amelyre a kiegészítő támogatások egész rendszere ráépül. Eszerint: “Alkotmányos követelmény, hogy az állam vagy a helyi önkormányzat az egyházi jogi személyek által fenntartott közoktatási intézmények működéséhez a hasonló állami és önkormányzati intézményekével azonos mértékű költségvetési támogatáson kívül olyan arányú kiegészítő támogatást nyújtson, amilyen arányban ezek az intézmények állami vagy önkormányzati feladatokat vállaltak át.ö

A kiegészítő támogatás rendszerére a vatikáni egyezmény is nemzetközi garanciát nyújt. Ennek megkötése után lépett hatályba az az 1997. évi törvény is, amely kimondta, hogy “az egyházi intézményfenntartók által ellátott nevelési, oktatási, felsőoktatási, sport-, kulturális, szociális, egészségügyi, illetőleg gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységnek a központi költségvetési finanszírozása az állami és önkormányzati intézményekre vonatkozó általános szabályok alapján, azokkal azonos mértékben történikö. Ezzel szemben a valóság sajnos az, hogy az egyházi óvodába járó gyerek 31 ezer forinttal, a bejárók további 46 ezerrel kapnak kevesebbet. Az egyházi óvoda normatív támogatása 10 720 forinttal csökken, az egyházi alsó tagozatosoké 13 020 forinttal. Az egyházi idősotthon gondozottja 59 200 forinttal, az emelt szintű gondozott 263 300 forinttal kap kevesebbet. Az egyházi idősotthon normatív támogatása 200 ezer forinttal, az egyházi kollégium normatív támogatása pedig fejenként 58 ezer forinttal csökken. Ez nem a számháború része, abban mi nem veszünk részt, ezek konkrét adatok, mindez viszont valóságos alkotmánysértés; nem tudjuk, hogy kinek áll érdekében.

Köszönöm elnök úr, és remélem, hogy pozitív választ kapok a felvetésre. Köszönöm, államtitkár úr.




Felszólalások:  Előző  12  Következő    Ülésnap adatai