Készült: 2020.04.05.00:46:16 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

260. ülésnap (2005.11.03.), 100. felszólalás
Felszólaló Tatai-Tóth András (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:05


Felszólalások:  Előző  100  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Második napja folyik a 2006. évi költségvetés vitája. Azokhoz szeretnék csatlakozni, akik az oktatás kérdéskörével, az oktatás feltételrendszerével foglalkoztak.

Sajnálom, hogy Pettkó képviselő úr elment (Közbeszólás: Fent van!), aki rendszeresen használja azt a kifejezést, hogy ha a köztársaságnak felelős és nemzeti kormánya lenne, akkor mi lenne. Szeretném tájékoztatni, hogy a Köztársaságnak felelős és nemzeti kormánya van. (Közbeszólás a kormánypárti oldalról: Úgy van! - Taps ugyanott.) Felelős és nemzeti a kormány, hiszen az államháztartási kiadások közül az oktatás területére jutó összeg a 2002. évi 717 milliárdról 2006-ra 1217 milliárdra emelkedett, 500 milliárd forinttal többet fordít ez a felelős nemzeti kormány a magyar ifjúság oktatására, nevelésére. Ez mintegy 70 százalékos emelkedést jelent a kormányalakítás óta. A szűkös költségvetési keretek között is az előző évinél a 2006-ra tervezett összeg 5,3 százalékkal magasabb.

Az oktatás területén belül a felsőoktatásról szeretnék néhány szót szólni, hiszen elfogadta a parlament azt a felsőoktatási képzést szabályozó törvénymódosítást, amely alapján a következő tanévtől az európai felsőoktatási rendszernek megfelelő, többciklusú képzés indulhat be Magyarországon, ezzel a magyar fiatalok versenyképes tudásra, képzésre tesznek szert, és ehhez a reformhoz, ehhez a nagy átalakuláshoz a 2006. évi költségvetés a megfelelő anyagi, pénzügyi feltételeket biztosítja. Összesen a magyar felsőoktatás 196,5 milliárd forintos támogatásban részesül, ami 10 százalékkal magasabb az előző évinél.

(13.50)

A megadott támogatáson belül kiemelt támogatásnövekedés érinti a hallgatókat. A következő évben valamennyi, a hallgatókat érintő pénzügyi támogatás is emelkedik.

Egy kicsit körülményesebb a közoktatás finanszírozása a 2006. évi költségvetésben. Sajátos a közoktatás finanszírozása, hiszen az állam nem közvetlenül, hanem az intézményfenntartó önkormányzatok útján tartja fent a közoktatás intézményrendszerét. Az állam az oktatási normatívák segítségével járul hozzá a fenntartó önkormányzatok költségeihez.

A következő évben jelentős mértékben átalakul, egyszerűsödik a normatívarendszer. Erről az előző nap és a mai hozzászólásokban is hallottunk. Nyilván a számokkal nem lehet vitatkozni, nem is akarok, néhány normatíva valóban megszűnik, más átalakul, új feltételek között kell az iskolafenntartó önkormányzatoknak és általában az iskolafenntartóknak a következő évben megszervezniük a feladatellátást. De szeretném azért elmondani, hogy az oktatási normatívákon keresztül 2006-ban 486,5 milliárd forint jut el az iskolafenntartó önkormányzatokhoz; 120 milliárd forintot az szja-részesedés alapján kapnak; 15,4 milliárd forintot a többcélú kistérségi társulások útján vehetnek igénybe; 13,5 milliárd forint van a költségvetésben azon önkormányzatok számára, amelyek a saját bevételeikkel és az egyéb állami támogatásokkal nem tudják a működőképességet biztosítani - ez a bizonyos önhibájukon kívüli támogatási rendszer. Hogy a fejlesztésekről is szóljak, 64 milliárd jut a címzett és céltámogatásokra; a 218 milliárdos EU-s támogatásból mintegy 20 milliárd forint a humán infrastruktúra, az egészségügy, az oktatás és a szociális szféra feltételrendszerének javítására, a jobb feltételek kialakítására fordítódik. Az önkormányzati saját bevételekkel egybevetve valamennyi forrást számba kell venniük az iskolafenntartóknak, és így megtervezni az intézményfenntartási feladataikat.

Természetesen ha úgy teszik fel a kérdést, hogy elegendőnek tartom-e az oktatást érintő, rendelkezésre álló forrásokat, hogy szükség lenne-e többre, akkor egyetértek önökkel: igen, többre lenne szükség. Nincs az a pénz, amit ne tudnánk okosan a gyerekeinkre elkölteni.

Ugyanakkor az ország rendelkezésére álló erőforrások gátat is szabnak a költekezésnek. Négy-öt területet látok, amelyet vizsgálunk, ahol az új szabályozás az eredeti elképzeléseinktől eltérően nehezebb helyzetet teremtett, és keressük itt a könnyítés lehetőségét. Így külön meg kell néznünk még a kistelepülések forrásszabályozását, hogy eleget tudnak-e tenni az iskolafenntartó feladataiknak. Meg kell vizsgálni a nemzetiségi-kisebbségi oktatás feltételeit, a kollégiumok finanszírozását, a szakképzés néhány elemének módosítását és a művészeti iskolák finanszírozását, ahol ugyan csökkent a művészeti iskolákban felhasználható normatíva, ugyanakkor létrehozott a költségvetés egy 1 milliárdos alapot, amelyből a jó minőségű művészeti képzést-nevelést végző iskoláknak juthat többlettámogatás.

Ugyanakkor a feltételek biztosítása mellett van az államnak egy olyan feladata is, hogy vizsgálnia kell, hogy a gyermekek alapvető oktatásra-nevelésre vonatkozó alkotmányos jogai érvényesülnek-e. E célból 2006. május 31-én alapkészségekből, matematikai, anyanyelvi készségekből teljes körű felmérés lesz a 4., 6., 8. és 10. évfolyamon, és így világosabb képet kapunk arról, hogy az a nem kevés összeg, tehát az 1217 milliárdos állami kiadás az évben a gyerekek érdekében vajon megfelelőképpen hasznosul-e.

Néhány szót szeretnék még a nem önkormányzati iskolafenntartók helyzetéről szólni. A költségvetési törvény az önkormányzati iskolafenntartókkal azonos normatívához juttatja a nem állami, nem önkormányzati iskolafenntartókat is. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból, többek között: Nem igaz! - Mégse adtátok meg!) A művészeti iskolák helyzetét itt is külön meg kell vizsgálni, a legnagyobb nehézséggel ők néznek szembe. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Az egyháziak…)

S végezetül a hitoktatás költségeiről szeretnék szólni. Egyre többen szólítanak meg az utcán, egyre több telefont kapok - aggódnak a hívő emberek, hogy a hittanoktatásra nem jut elegendő pénz. Szeretném a mai nyilvános felszólalásomat is felhasználni arra, hogy megnyugtassam mindazokat, akik aggódnak, hogy amíg 2001-ben és 2002-ben az állami költségvetés 2,2-2,3 milliárd forintot juttatott a hittanoktatásra, addig 2005-ben és 2006-ban 3,3 milliárd forintot fordít az állam a hitoktatók bérének támogatására. A 2005-ös tervezett 3,3 milliárdos összegből eddig 2,2 milliárdot kiutalt az illetékes állami szerv, 400 millió forintot még ebben a naptári évben és a maradék 700 milliót pedig a következő év januárjában utalja át az illetékeseknek, az egyházaknak. Tehát ez évre is biztosított a hittanoktatás állami támogatása, és ugyanilyen szinten 3,3 milliárd biztosított a következő évre is.

Mindezeket összefoglalva a szükséges módosítások kidolgozásával azt javaslom az Országgyűlésnek, hogy a 2006. évi költségvetést támogassa, végül majd fogadja el, hiszen megfelelő feltételeket teremt az oktatás-nevelés költségvetési feltételeinek biztosításához. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  100  Következő    Ülésnap adatai