Készült: 2020.08.13.13:48:59 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

231. ülésnap (2005.05.31.), 188. felszólalás
Felszólaló Dióssy Gábor
Beosztás gazdasági és közlekedési minisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 9:34


Felszólalások:  Előző  188  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A magyar iparpolitika alapvető célja az ipar versenyképességének javítása, a hozzáadottérték-termelő képesség erősítése.

Ennek megfelelően a kormány kiemelt feladatának tekinti a gazdasági versenyképesség támogatását, a kedvező feltételrendszer megteremtését, melynek kapcsán fokozott jelentőséget kap az akkreditálási tevékenység. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a nemzeti akkreditáló szervezet hivatalosan elismeri és igazolja, hogy egy szervezet vagy természetes személy alkalmas meghatározott megfelelőségértékelési, azaz jogszabályban vagy szabványban előírt követelmények szerinti vizsgálati, ellenőrzési vagy tanúsítási feladat elvégzésére.

Az akkreditálás célja az akkreditált szervezetek iránti bizalom növelése, a vizsgálati eredmények és tanúsítványok kölcsönös elfogadásának elősegítése. Az ismételt vizsgálatok elkerülésével elháríthatók a kereskedelem műszaki akadályai.

A nemzetközi megállapodások megfelelőségértékelésre vonatkozó cikkei végrehajtásának érdekében az Országgyűlés a laboratóriumok, a tanúsító és ellenőrző szervezetek akkreditálásáról szóló 1995. évi XXIX. törvényben határozott az európai és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő nemzeti akkreditálási rendszer kialakításáról és a Nemzeti Akkreditáló Testület, NAT létrehozásáról. A NAT mint szakmai utódszervezet folytatta a Magyar Szabványügyi Hivatal által 1988-ban, valamint az Országos Mérésügyi Hivatal által 1992-ben megkezdett akkreditálási tevékenységeket. A NAT a tíz évvel ezelőtti megalakulása óta több mint 1300 akkreditálási és 1600 felülvizsgálati eljárást folytatott.

2005 áprilisában 515 megfelelőségértékelő szervezet rendelkezett érvényes NAT-akkreditáltsággal, a gazdasági élet szinte minden ágazatából, mind a jogilag szabályozott, mind a piacszabályozott területekről. Jelenleg a magyar jogrendben mintegy ötven jogszabály írja elő az akkreditáltság meglétét a jogszabály szerinti tevékenység végzéséhez.

Az említett számok tükrében nem meglepő, hogy a NAT-nak jelenleg 347 szervezet a tagja. A testület bizottságaiban 72 elismert szakember tevékenykedik, az akkreditálási eljárásokban közel 250 szakértő vesz részt, és a testületnek 21 alkalmazottja van.

Az akkreditálás alapját a NAT-ra és az akkreditálandó szervezetekre vonatkozóan honosított európai szabványok, az akkreditáló testületekre vonatkozó MSZ EN 17011. számú szabvány, a nemzetközi és európai akkreditálási útmutatók, valamint a NAT által kiadott szakmaspecifikus követelmények alkotják.

A testület működésének tapasztalatai igazolták a köztestületi szervezeti forma létjogosultságát, amelyet a jövőben is célszerű fenntartani. Ennek megfelelően az önkormányzati elvnek és a szervezet függetlenségének továbbra is maradéktalanul érvényesülnie kell, ugyanakkor az eljárást érintő garanciális rendelkezéseket törvényi szintre szükséges emelni. A jelenlegi törvény ugyanis indokolatlanul keret jellegű, ami abból következik, hogy a köztestületi szabályozásnak 1995-ben nem voltak még működési tapasztalatai és hagyományai. Így jelenleg az alapszabály és a testület más szabályzatai rendelkeznek olyan kérdéskörökben, amelyek jogszabályi rendezést igényelnek.

A NAT tagjai az utóbbi években a testület tevékenységével kapcsolatban számos kritikai észrevételt fogalmaztak meg, így például az eljárások elhúzódását, az eljárási szabályok esetenkénti önkényes értelmezését, az összeférhetetlenségi esetek kezelését, a NAT nemzetközi elismertségének hiányát, s a többi. Mindezekre tekintettel a törvényjavaslat elkészítése során a következő főbb szempontokat érvényesítettük. A javaslat legyen összhangban az államigazgatási eljárás szabályairól szóló, valamint az idén hatályba lépő, a közigazgatási hatósági eljárás szabályairól szóló törvénnyel. Ennek megfelelően a törvényjavaslat egyértelműen rendezi, hogy a testület eljárása hatósági jogalkalmazó tevékenységnek minősül, így az eljárásra az Áe. rendelkezéseit kell alkalmazni. A törvényjavaslat figyelembe veszi továbbá a közigazgatási hatósági eljárás szabályairól szóló törvény, a Ket. előírásait.

A másik fontos szempont az MSZ EN 17011. szabvány követelményeivel való összhang megteremtése volt. Az akkreditálás jogi szabályozására nincs egységes gyakorlat az Európai Unióban, ugyanakkor az akkreditáló testületeknek 2006. január 1-jétől - az akkreditálási rendszerek egyenértékűsége érdekében - meg kell felelniük az említett szabvány követelményeinek.

A törvényjavaslat kidolgozása során különösen ügyeltünk a szabvánnyal való összhangra, a pártatlanság, a különböző érdekcsoportok túlsúlyától való függetlenség, az eljárás átláthatósága elveinek érvényesítésére. A különböző érdekcsoportok túlsúlyától való függetlenség érdekében például a törvényjavaslat szerint ezek a csoportok a közgyűlésen azonos szavazati súllyal rendelkeznek.

A folyamatok gyorsítása érdekében egyértelműen szabályozni kívánjuk az akkreditálási eljárást és a határidőket. A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy az akkreditálási eljárásra és a felügyeleti vizsgálati eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni.

 

(17.10)

A törvényjavaslat több olyan, az általános eljárási szabályoktól eltérő és azokat kiegészítő szabályt tartalmaz, amelyekre az Áe. lehetőséget ad. Így például az elintézési határidő a szakmai akkreditáló bizottság eljárása esetében 180 nap, az akkreditált szervezet és természetes személy felügyeleti vizsgálata esetében 90 nap. Ez egyértelműen rövidebb elintézési időtartamot jelent.

A javaslat szigorú összeférhetetlenségi szabályokat is rögzít. A jövőben a jogi szabályozás eszközeivel eleve meg kívánjuk akadályozni az összeférhetetlenségi esetek kialakulását. A törvényjavaslat ezért kimondja a testületi szervek tagjaival és a tisztségviselőkkel szemben támasztott követelményeket és összeférhetetlenségi szabályokat. Rendelkezik továbbá a személyi és a gazdasági összeférhetetlenség eseteiről. Végül az utolsó fejezet tartalmazza a NAT gazdálkodására vonatkozó kérdéseket. A törvényjavaslat értelmében a testület a közfeladatok ellátását a tagok által befizetett tagdíjakból, az igazgatási szolgáltatási díjakból, valamint az egyéb bevételekből, nemzetközi kötelezettségeinek egy részét pedig költségvetési támogatásból fedezi.

A testület főszabályként sem közvetlenül, sem közvetve nem lehet gazdasági társaság tagja, illetve ilyen társaságban nem is szerezhet részesedést. E megfontolás lényege, hogy a testület közfeladatai ellátása során ne válhasson tagjai versenytársává. Ez ugyanis összeegyeztethetetlen a köztestületi minőséggel. A tevékenység során elért eredményt kizárólag a közfeladatok ellátására fordíthatják. A díjszabás anomáliáinak kiküszöbölése érdekében, más köztestületek által végzett hatósági eljárásokhoz hasonlóan az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettséget a törvényjavaslat írja elő, azonban a díj mértékét a testület javaslata alapján a miniszter rendeletben állapítja meg, így átláthatóvá, ellenőrizhetővé, az érdekeltek által megismerhetővé válik a mindenkori hatályos díjszabás.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján a törvényjavaslat tehát biztosítja az akkreditálási eljárás egységes rendjét, valamint az eljárás gyorsaságának és átláthatóságának törvényi garanciáit. Az eljárási díjak meghatározását jogszabályi szintre emeli, valamint szigorú és egyértelmű összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg, és ezt a NAT valamennyi választott szervére nézve megteszi. Az új szabályozás rendezi a NAT működése során felmerült gyakorlati problémákat, egyúttal figyelembe veszi az akkreditáló testületekre vonatkozó legújabb MSZ EN 17011. számú szabvány követelményeit.

Összefoglalva tehát, a törvényjavaslat a köztestületi önkormányzatiság sérelme nélkül garantálja az állami hatósági feladatoknak a jogbiztonság követelményeinek megfelelő ellátását, és megadja a nemzetközi megállapodások megkötését megalapozó akkreditálási tevékenység kereteit.

Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/16129. számú törvényjavaslatot megvitatni és jobbító szándékú javaslataikat megtenni szíveskedjenek.

Köszönöm a figyelmüket.




Felszólalások:  Előző  188  Következő    Ülésnap adatai