Készült: 2020.05.25.14:28:37 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
242 76 2005.07.04. 1:30  75-80

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A múlt héten a kormány áfacsökkentési szándéka és piacellenőrzési szándéka kapcsán többször hallhattuk, hogy az árképzésbe az állam nem szólhat bele. Ugyanakkor itt a patkó mindkét oldalán, és gondolom, a minisztériumokban is egyre több panaszt hallhatunk arról, a nagy áruházláncok beszállítóira panaszkodnak az élelmiszer-ipari, illetve a friss zöldség- és gyümölcsáruk beszállítói, akik azt panaszolják, hogy a beszállítói listaár 30, esetenként 50 százalékát is visszakérik a nagy áruházláncok.

A teljesség igénye nélkül, már kérnek választéktartási díjat, polcfelület-biztosítási díjat, kirakatbérleti díjat, piacszervezési díjat, listázási díjat, logisztikai díjat, disztribúciós díjat, és még ki tudja, hányfélét. Ezek a tételek már olyan nyomasztó mértékűek, hogy a terméket veszteségessé tehetik, de a piaci pozíció megtartása érdekében a beszállító mégis vállalni kényszerül a feltételeket. Ha szóvá teszi, akkor kikerülhet a piacról, ha jogi útra terelné, esetleg még ő húzhatná a rövidebbet, hiszen néhány díjat nem tud hivatalosan lekönyvelni, tehát adót csal.

Kérdezem államtitkár urat, a készülő kereskedelmi törvényben tudják-e orvosolni ezeket a problémákat, illetve terveznek-e más lépéseket.

Várom válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
242 80 2005.07.04. 0:26  75-80

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Államtitkár Úr! A válaszát elfogadom. (Font Sándor: Szégyelld magad, János!) Azért egy dologra még szeretném felhívni szíves figyelmét; mégpedig arra, hogy már több mint egy éve uniós tagok vagyunk. A magyar fogyasztó joggal várja el, hogy ugyanolyan szintű kiszolgálásban részesüljön, mint angol, francia vagy német társa. Kérem, erre is figyeljenek.

Köszönöm válaszát.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 168 2005.10.04. 0:44  17-179

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Tisztelt Ház! Miniszter úr előbbi felszólalása is igazolja, nem véletlen, hogy igen kevesen szólaltak meg a patkó túlsó oldalán agrártémában, hiszen a Gyurcsány-kormány idején nemcsak duma volt, hanem munka is.

Ehhez a miniszteri kiegészítéshez még annyit tennék hozzá, ha lehetősége van rá és akarja a termelő, az idén ősszel további 200 milliárd forintot tud igénybe venni banki, illetve egyéb segítséggel, rásegítéssel a top-up és egyéb forrásokból. Ezek után csak azt tudom mondani, hogy nemcsak duma volt, hanem tett is, és nemcsak az agráriumban, hanem más területen is.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
254 170 2005.10.11. 2:14  21-209

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Tisztelt Ház! A Fidesz dühödt privatizálásellenességének azért vannak olyan hatásai is, amelyek egyes tételek esetében komoly károkat és veszteséget okozhatnak az országnak vagy egyes területeknek. Mire gondolok? Gógl Árpád is talán ismeri a Dél-pesti Kórház nővérszállását, ami még a szocializmusban épült: az egy váz. Ha mondjuk, egy német befektetővel sikerült volna privatizálni azt a részt, akkor be lehetett volna vinni tőkét, eszközt, egyebeket, hasznot hozna az országnak, hasznot hozna a kórháznak.

Nemrég dühödten támadták, hogy a Tokaj Kereskedőház évtizedek óta kihasználatlan lepárlókapacitását el akarják adni, magyarán privatizálni akarják. Kérdezem én Font Sándort - a mai nap döntött Brüsszel az 500 ezer hektós krízislepárlásról -, hogy ha állam bácsi azt mondja, hogy ezt a veszteséges üzemet szeretném legalább nullára kihozni, és nekik adom a krízislepárlást, mit szólna. Biztos, hogy nagyon komolyan támadná.

Végül: beszélünk itt nemzeti konszenzusról, meg ilyen, olyan, amolyan megegyezésekről… Könyörgök, a Horn-kormány idején, amikor fölvetettük néhány élelmiszer-ipari cég úgynevezett szövetkezetesítését, szövetkezeti célú privatizálását, a Fidesz miért szavazott ellene, miért nem fogadták el? Akkor például egy-egy térség termelőinek oldhattuk volna meg a jövőjét, és ma nem kellene sírni a termelői kiszolgáltatottság miatt. Akkor hol voltak ugyanezek a képviselők? Egy-két kisgazda akkor szerencsésen vagy féltésből tartózkodott.

Végül még egy gondolatot megint csak Gógl miniszter úr felvetése kapcsán. Azért a háziorvosok praxisjoga is egyfajta privatizálás az én felfogásomban. Van, ahol most 15 millió forintért kel el egy praxis, és van, ahol évek óta nem keresi senki. Mit akarnak ezzel csinálni? Például mit tettek volna, ha önök lennének most kormányon? (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
259 409 2005.11.02. 5:00  272-420

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Ma, aki hallgatja a rádión keresztül ezt a költségvetési vitát, és egy kicsit ért a költségvetés vitájához, látott már korábbiakat, akkor azt jegyezheti meg, hogy egy kicsit az általános vita helyett már részletes vitát is folytatunk, és egy-egy területről esik szó szakpolitikusok részéről. Én most szeretnék ezen egy kicsit változtatni, és általánosságban szólni a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése kapcsán, mit tartalmaz a 2006. évi költségvetés slágvortokban.

Először is azt, hogy a 2006. évi költségvetés alapja egy, az uniós átlagnál gyorsabban fejlődő gazdaság. Az, hogy dübörög, nem dübörög, legyen vita témája, de a lényeg az, hogy pluszforrást biztosíthat a jövő évi elképzelésekhez. A jövő évi költségvetési tervek között 4 százalékkal emelkedik a reálbér és a nyugdíj. A nyugdíjasok megkaphatják teljes összegben a 13. havi nyugdíjat a jövő évben már. Csökken az infláció, egy árstabilitás alakul ki, ami úgy a gazdaságban, mint a magánéletben tervezhetőbbé, kiszámíthatóbbá teszi az ember életét, és egyszerűbbé is, például a hitelek olcsóbbá válhatnak.

Csökkennek az adók, a kormányzat megpróbál olyan koncepciót kialakítani, ami több évre szólóan tervezhetőbbé teszi úgy az egyén, mint a vállalkozó életét. Igazságosabbá válik a családtámogatás, lehetőség nyílik önerő nélkül is azon rászorultak részére lakásszerzésre, akik eddig kiszorultak ebből a körből. Azért, hogy az ország kevésbé megközelíthető helyein is normális, az uniós szinthez közelítő életmódot lehessen kialakítani, mintegy 260 kilométer új autópálya épül, és ez az úthálózat teheti lehetővé a későbbiek során az ottani iparfejlesztést például. Növekvő uniós támogatásokból egyre több beruházás valósulhat meg, mintegy 140 milliárd hazai költségvetési forrás bevonásával, 320 forintnyi uniós költségvetési támogatással.

Ezenfelül az Uniótól még kapunk 175 milliárdnyi pénzt, elsősorban agrárcélra mint támogatást. Mindezzel szemben persze 217 milliárd forintot be is kell fizetnünk az uniós költségvetésbe, ugyanakkor azt tudom mondani, hogy jelentősen pozitív ez az egyenleg. És ezt azért nem szabad szó nélkül hagynunk. Azon persze lehet vitatkozni, hogy ebből mennyit és hogyan, milyen formában, milyen ütemezésben veszünk igénybe, ugyanakkor ez olyan tény és olyan lehetőség, amit mindenféleképpen meg kell fogni.

Ha eljön a részletes vita, részletesebben fogok szólni a mezőgazdaságról, de agrárosként erről néhány szót hadd mondjak: a jövő évi büdzsébe minimális mértékben, igaz, de 400 milliárdot meghaladó forráslehetőség van, amelynek az előbb említett okokból adódóan két lába van, van egy hazai, illetve van egy uniós lába. Ennyi még nem volt soha a magyar agrárköltségvetésben, persze biztos, hogy fogunk még sokat vitatkozni arról, hogy elég-e, jó-e a megoszlása, ennek az agrárgazdaságnak, ennek a vidékfejlesztésnek biztos, hogy több kellene. De kollégáim, képviselőtársaim az egyéb ágazatrészeken hasonló módon nyilatkoztak, tehát ebből adódóan akár kétszer akkora költségvetési pénzt is el lehetne osztani egy-egy területen belül is.

Mindenesetre ennek a költségvetésnek, ennek az agrárköltségvetésnek, ha egyes elemeiben vitatjuk is, elegendőnek kell lenni, és ha jól osztjuk be, gondolunk arra is, csökkenjen a bürokrácia, jobb legyen az eloszlás, értelmes célokra fordítódhassanak ezek a támogatások, akkor, azt mondom, megint léphetett egy kicsit az agrárium, illetve léphetett előre az ország is. Csak ennyit szerettem volna mondani, nem elvéve képviselőtársaimnak az idejét.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
263 369 2005.11.08. 1:52  340-458

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Nos, hát, egy újszülöttnek minden vicc új, mondja a Ludas Matyi is. (Lengyel Zoltán: Jó reggelt kívánok! - Derültség.) Farkas Sándor úr felvetése kapcsán mondanám Parmalat-ügyben, hogy tény és való, hogy ha normál viszonyok lettek volna ’90-től kezdve a magyar gazdaságban is, akkor talán kicsit könnyebb helyzetben lenne a magyar mezőgazdaság is. Ugyanakkor szeretném emlékeztetni, bár ő még nem érte meg annak idején, hogy volt az MSZP-nek egy olyan javaslata és kezdeményezése, hogy még egynéhány maradék állami tulajdonban levő élelmiszer-ipari cég kerülhessen termelői tulajdonba. Ez sajnos akkor elvetélődött, és nem sikerült megcsinálni, márpedig a mai napig ez az egyik alapvető és nyomasztó gondja a mai magyar mezőgazdasági termelőnek, hogy nincs meg az a vertikum, ami sajnálatosan az egyéb versenytársaknál hosszú évtizedek óta kialakult és létezik. Tehát ebből adódóan azt az egy-két próbálkozást, amit úgy-ahogy most már sikerül visszacsinálni, sikerül megpróbálni, hogy termelői kézbe kerüljenek, legyen akár Parmalat, legyen akár, mondjuk, a borászati üzem Izsák környékéről, azt valahol üdvözölni kellene, és meg kellene próbálni szorgalmazni és ezt támogatni. Talán-talán azt mondom, hogy nem annyira bírálni, hanem inkább dicsérni kellene ezeket a próbálkozásokat.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
263 403 2005.11.08. 1:16  340-458

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Köszönöm. Lengyel Zoltán felvetése kapcsán a szociális földprogramról szólnék. Lengyel Zoltán talán ugyanúgy tudja, mint én, hogy a szociális földprogram nem piaci kategória. Egyre jó és egyre kell, hogy mindaddig, amíg az állam nem tudja egyéb beruházásaival és egyéb fejlesztéseivel biztosítani a helyben élőnek a helyben maradás, a megélhetés feltételeit, addig legalább ezzel tudja őt segíteni. Ez valamiféle szegényprogram. Jól tudjuk, nem gazdasági kategória. Nagyon kérem, hogy ezt méltányolják, és valahol ezt értékeljék, és ebben próbáljunk meg együtt gondolkodni.

Ez egy átmeneti kategória, átmeneti lehetőség, nagyon jól tudjuk, hogy ez miről szól, és mekkora kifutása van. Azon meg, hogy minél rövidebb legyen a kifutása, gondolkozzunk együtt, és a vidékfejlesztés, iparfejlesztés és egyéb területen pedig próbáljuk megteremteni annak feltételét, hogy ne ez legyen a helyben élőnek egy lehetősége.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
263 413 2005.11.08. 1:24  340-458

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Farkas Sándor úrnak mondanám, hogy azért a panelproliknak próbálja elmagyarázni, hogy a jövedelem-kiegészítésből, amit próbálunk elfogadtatni a közvéleménnyel, mennyit és hogyan bír el a nemzetgazdaság, és mennyit bír el az adófizető.

Másrészről Lengyel Zoltánnak mondanám, hogy még mindig tisztességesebb, ha bevalljuk, hogy van egyfajta ilyen szociális jellegű, nevezzük úgy, szegényprogram, mint ha százezreket áltatunk azzal, hogy jövője van az ő farm- vagy egyéb programjának, amikor a Fidesz is annak idején nagyon jól tudta, hogy maximum 20 ezer emberre készítette el annak idején a családi gazdálkodói programját. Ezeket tisztázni kéne. És ha ezeket nem tisztázzuk, és továbbra is így marad a vidék ilyen jellegű megosztottsága, akkor nagy baj lesz, és továbbra sem lehet végigvinni azt a programot, amit igazából meg kellene oldanunk, mindannyiunknak közösen.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
263 431 2005.11.08. 1:06  340-458

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Még emlékszem arra a mezőgazdasági bizottsági kihelyezett ülésre, amikor Farkas Sándor úr szövetkezetébe mentünk ki, és együtt győzködtük Torgyán miniszter urat, hogy nem a kicsi, 100-200 négyszögöles vagy akár 1 hektáros csemegekukoricáé a jövő, hanem a lineáröntözéses, összefogott öntözéses gazdálkodásé a jövő, amit elnök úr, most már részvénytársasági elnök úr gazdaságában tapasztaltunk.

 

(23.10)

Tehát ebből adódóan valahol ezt a kettősséget kellene kicsit helyre tenni a fejekben, ami nem annyira a Farkas Sándoréban, hanem esetenként a Fidesz-politikusok fejében van, és kérem, ebben azért próbálja meg a racionális gondolatokat is átvinni, mint ahogyan mi is próbáljuk a saját területünkön a saját politikusainknak megmagyarázni, hogy miből áll a magyar mezőgazdaság.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
263 437 2005.11.08. 2:09  340-458

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Nagyra értékelem Font Sándor ágazatért viselt felelősségét, talán ezért is volt az, hogy korábban, kisebbik kormánypárti politikusként nem tudta megcsinálni a cukorelszámolás kérdéseit, egyebeket, ezért lépett át a Fideszbe, mert bízik benne, hogy talán a következő ciklusban, hogyha kormányra kerülnek, akkor nagyobb szava lehet az ágazatért, és nagyobb felelősséget is viselhet érte.

Azért hadd mondjam, tisztelt képviselő úr, amikor a palackos borokra a zárjegy eltörlésre került, azt nem a politika, hanem a szakma kérte. Ennek az egyéb vonzatait igazából, sajnos tény és való, utólag bebizonyosodott, nem gondolták végig.

Másik részről azért még azt is szeretném elmondani önnek, hogy a tavalyi év során azért a krízis-, illetve a kötelező lepárlás a törköly témájában nem jelentett olyan nagyon nagy gondot, mint ahogyan ön mondta, sőt az idén sem jelent igazából. Arról nem is beszélve, lehetőség nyílt arra, hogy bárki más is beszálljon ebbe a buliba. Viszont azt is nagyon jól tudja Font Sándor úr, pontosan az olasz tapasztalatok alapján, hogy Olaszországban is olyan 60-80 ezer tonna törköly lepárlása a gazdaságos nagyságrend. Tehát azért ebben egy kicsit ferdít, vagy hát nem is tudom, nem mondom azt, hogy hazudik.

No, tehát én azt tudom mondani Font Sándor úrnak, hogy gondolkozzunk együtt tényleg azért, hogy ez az ágazat jobb legyen. Én nagyon szerettem volna látni ma délelőtt például az FVM-ben, biztos, hogy parlamenti elfoglaltsága miatt nem tudott átjönni, amikor pontosan a szőlő-bor ágazat dolgairól volt szó.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
263 455 2005.11.08. 2:17  340-458

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az agrárgazdasági jelentés rendkívül korrekt és megszokott színvonalú. Sajnálatos, hogy ezt sem a gazdaságirányítás, sem a politika, sem maguk a mezőgazdaság szereplői igazából nem használják úgy, ahogy kellene. Mire gondolok? Alakulnak az agrárstratégiák, mégsem úgy alakul évek óta, mint ahogy kellene, márpedig legyen ez kertészeti ágazat, legyen ez bármilyen más terület, nagyon-nagyon kellene. Kellene az összhang, kellene az együttgondolkodás a 2007-2013-as, EU-s pénzügyi források kihasználása érdekében is.

A másik részéről, a politikáról: akkor, amikor még mindig nem sikerült - és ez agrárpolitikusok felelőssége - megteremteni a város és a falu közötti összhangot, nem sikerül megteremteni azt a társadalmi békét, amire szükség lenne, amikor gerjesztjük esetenként azt, hogy az agráriumnak jár, és más területeken hasonló feszültségek vannak, az nagy baj. Ezt a konszenzuskeresést valahol, valamilyen szinten nekünk, agráriusoknak kellene először elkezdeni, és megteremteni ezt a békét. Ezek a számadatok, ezek a statisztikák mindezt lehetővé teszik. Én azt kérném mindannyiunk részéről, hogy próbáljunk meg ebben a környezetben együtt gondolkodni, és próbáljuk meg végigvinni azt, ami igazából ráférne erre az agráriumra.

(23.50)

Hisz nem ez az első jelentés, amikor elmondhatjuk - és elmondjuk mindig -, hogy rendkívül korrekt, rendkívül jó jelentés, ugyanakkor ténylegesen nem használtuk ki a benne rejlő statisztikai és egyéb lehetőségeket.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
267 132 2005.11.16. 10:32  125-153

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Nem okozok meglepetést Farkas Sándor úrnak, ha azt mondom, hogy a Szocialista Párt, a frakció támogatja ezt az előterjesztést. És bár bírálta az előterjesztést, hogy négy törvénymódosítást is tartalmaz, de hozzá kell tennem, hogy ez agrártárgyú törvények módosítását tartalmazza, és igazi salátának azt tartom, ami Farkas Sándor elnöklete idején volt, amikor a dajkaterhességet együtt tárgyaltuk mezőgazdasági témákkal; az aztán igazából saláta volt. Tehát ezt valahol, mivel egy-egy ágazatot érint, jogtechnikai oldalról is el tudom és el tudjuk fogadni. Tehát ilyen jellegű aggályunk nincs.

Az első két törvénymódosítás kapcsán, amelyik tizenéves probléma megoldásáról szól az átmeneti törvény, illetve a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvényhez kötődően, ezt mindenféleképpen, tisztelt képviselőtársaim, előbb vagy utóbb rendezni kell, tisztázni kell. Lehet vitatkozni arról az elvről, hogy az államhoz szálljon-e a föld vagy nem. Megítélésem szerint, ha ezt az állam jó célra akarja továbbadni, akkor igenis, átmeneti oldalról ez elfogadható.

Azzal egyet tudunk érteni, hogy be kell szabályozni valahol ezt a rendszert, hogy meddig lehet állami tulajdonban, hogyan lehet kezelni. Ezekre vannak példák. Mondjuk, nem állami oldalról mondom, de dán példa alapján, ha egy bank tulajdonába kerül egy föld, ott is törvényi előírás van, hogy mennyi idő alatt kell visszaszármaztatni termelőhöz.

Másik részéről a földrendező, földkiadó bizottságokról szóló törvény kapcsán is lehet a kártalanítás mértékéről vitatkozni, de hogy meg kell csinálni, és végre le kell zárni ezt az egész eseményt, ezt mindannyian tudjuk és érezzük. Érezzük azt is, hogy a jelenleg most folyó árveréseknek is milyen negatív hatásaik vannak, és több a negatív hatás benne esetenként, mint a pozitív.

Termőföld. Azt gondolhatta mindenki, és itt a túlpolitizált agrárvilágban szinte természetes, hogy itt aztán összecsapnak az érzelmek, és nem a ráció győz. Sokszor, sok oldalról elhangzott már, hogy az egykori szövetkezeti, most átalakult társas gazdaságok, ahol komoly állattenyésztés folyt és folyik jelenleg is, milyen gondokkal küszködnek: termőterület kell a takarmánybázishoz. És ezt valamilyen formában biztosítani kell. Ha nem akarjuk, hogy még jobban leépüljön az állattenyésztés, akkor úgy érzem, hogy ezt a gesztust meg kell adni a kormányzatnak. Az is tény, hogy nem szolgálhatja azt, hogy ez szolgálja azt, és adjon lehetőséget egy-egy gazdaságnak arra, hogy növelje a területét, de ennek a törvénymódosításnak nem is ez az alapcélja, hanem az, mint amit említettem, hogy ne csökkenhessen tovább az állatállomány a takarmány-termőterület hiánya miatt.

A negyedik nagy elem a bortörvény módosítása, amit az tett szükségessé - mint ahogy az államtitkár úr is mondotta -, hogy az ágazati képviselők lobbizva a parlamenti képviselőknél, elérték azt, hogy ne sújtsa jövedéki adó a szőlő- és bortermelőket, mint ahogy ez Európa többi tagállamában is így van, és ez versenyhátrányt okozott eddig a szőlő- és bortermelőknek. Ugyanakkor fölvetődött egy másik gondolat is, mégpedig az, hogy alakult egy boriroda. Magát a gondolatot mindenki támogatta, aztán utána, amikor megnevezésre kerültek, hogy kik a résztvevői, akkor kevesellték. Azóta, jelentem, a többi képviselet is helyt kapott a borirodában, tehát ez a gond is megoldódott, és ezen keresztül tudtak róla és ismerték ennek a salátatörvénynek ezt a néhány passzusát is, ami erre vonatkozott vagy vonatkozik.

Ehhez valamilyen formában ezen szereplőknek az volt a kérése, hogy rendeleti úton a termelőktől be kell hajtani egy bizonyos pénzalapot, hogy elindulhasson ez a munka. Máshol, ahol hosszabb idő és lehetőség volt arra, hogy kialakuljon ez az egész rendszer, ahol a termelők saját maguk jöttek rá, hogy létre kell hozni azon szervezeteiket, amelyek egyik részről szabályozzák a szőlő- és bortermelést, másik részről segítik a piacépítést, az nálunk viszonylag rövid idő alatt az elmúlt tíz-egynéhány évben alakult ki. És ehhez bizony sajnos bele kellett szólni a természetes folyamatokba, de nem úgy, hogy ellene, hanem hogy mellette legyünk, és ez a fajta 8 forintos átcsoportosítás megítélésünk szerint ezt a célt szolgálja.

Ennek a 8 forintos átcsoportosításnak, illetve önmagában a beszedésnek minek kell eleget tennie? Hát annak, hogy olyan formában kerüljön beszedésre, mint ahogy a jövedéki adót beszedték. Kérdezem én, hogy eleget tesz-e ez a megfogalmazás ennek a kitételnek. Azt kell mondanom, hogy ebben a formájában nem, de bizonyos részben azért magyarázható, hogy miért nem. A jövedéki adó kapcsán az exportáló üzemeknél az exporttételekre nem volt jövedéki adó, tehát itt mintegy 800 ezer hektónyi borra azt tudom mondani, hogy 8 forint plusz tehertétel lesz.

 

(15.40)

Megítélésünk szerint jogos azon észrevétel ezen üzemek részéről, hogy ez nekik versenyhátrányt okoz, sőt mivel jó néhány tételt már jövő évben lekötöttek, ez nekik kifejezett anyagi hátrányt is okozhat, tehát ezt valamilyen formában a későbbiek során méltányolni kell. Másik oldalról viszont nekünk méltányolni kell az előterjesztő azon szándékát, hogy pontosan, aki exportra is termel, annak is szüksége van marketingre, sőt neki igazából szüksége van. Tehát összességében ez a behajtás az ő céljait is kell hogy szolgálja. Másrészről a jövedéki adó az importborokra is érvényes volt, valahogy ezt a részét is meg kell teremteni. Úgy érzem, az előterjesztés százszázalékosan ezt sem oldotta meg, és sajnálatos, hogy a bortörvény - ami ezt kiegészíthette volna - beterjesztése késik, de gondolom, hogy ezt is meg tudjuk oldani.

Mi volt még az előterjesztett anyaggal szembeni észrevétel? Az, hogy előfordul, hogy egyes borászatok lebíráltatnak az Országos Borminősítő Intézetnél egy-egy tételt, ami egész évre szól. Jelentem, utánanézettem, hogy mennyire jellemző ez, és milyen nagyságrendekre jellemző ez. A 100 hektoliter alatti forgalmazók 50 százalékánál fordul elő, hogy egész évre kérik a forgalombahozatali engedélyt, és mintegy 300 hektós gazdálkodói tételnél van az, hogy 80 százalékos ez a lefedettség. Tehát ebből adódóan megítélésem szerint megoldható, hogy VPOP-ellenőrzéshez kötötten - hiszen a bor marad jövedéki - ennek a megoszthatóságáról egy módosító indítvánnyal gondoskodjunk. De hozzá kell tennem, hogy ez elsősorban a pici, kis és középborászatok gondja, a nagy borászatoknál az a jellemző, hogy ők folyamatosan viszik tételeiket, egy-egy hordónyit, mondjuk, 300-400 hektó hordónyi tételeiket, obiztatnak, nekik tőkeerejüknél, egyebüknél fogva igazából nem jelent ez gondot, és náluk nem nagyon fordul elő, hogy egyéves értékesítésre szánt készletet küldenek egyszerre bevizsgálásra.

Megítélésünk szerint vita alakulhat ki a járulék megosztása tekintetében, hogy szerepeljen-e a törvényben ez a 60-40 százalék. Erre azt szeretném mondani azoknak, akik ezt felvetik, hogy a boriroda résztvevői - hozzáteszem, a kibővített résztvevők, tehát mindazon képviseletek, akik korábban az alapítók közül kimaradtak, és most bekerültek - egyetértettek ebben a százalékos megoszlásban. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Én csak magánvéleményként mondhatnám, hogy ez igazából nem biztos, hogy fontos eleme a törvénynek, de összességében úgy érzem, hogy ezen tételek módosításával ez a törvény is alkalmas, és en bloc a saláta emiatt alkalmas az általános vitára.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
269 28 2005.11.22. 2:40  19-59

KARAKAS JÁNOS, az európai ügyek bizottságának előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Az európai ügyek bizottsága november 15-én tárgyalta az előterjesztést. Ha nem is éles, de vita alakult ki a kormánypárt és az ellenzék képviselői között, egyben volt konszenzus, hogy azt azért elismerte az ellenzék is, és egyetértett a kormánypárt is, hogy kell valamiféle közmegegyezés, kell valami közös vízió, ami előreviheti az ország sorsát, és valamilyen formában egy kicsit átível pártokon, illetve kormányzati ciklusokon. Tény és való, hogy ugyanakkor az ellenzék részéről az, amit mi erénynek tartottunk, hogy olyan általánosságok szerepelnek benne, amelyek alapján, ha elindulunk, ez aprópénzre váltva, részletesen kimunkálva egy hosszú távú, egy tizenöt éves elképzelés, egy vízió alapjait adhatják, éles bírálatot kapott.

Azt igazából megítélésünk szerint nem vitathatja senki, hogy a versenyképesség, az igazságosság, a biztonság egy fontos, hosszú távú célkitűzéssé kell hogy váljon itt, parlamenten belül, illetve kívül, ország vezetésében, illetve civil szervezeteknél egyaránt.

Azt sem vitathatja senki sem, hogy a térségi szemlélet nagyon fontos. Azt sem vitathatja senki sem, hogy valahol - bár fővárosi vagyok - Budapest kiemelt szerepét megtartva, a különböző regionális térségi pólusok kialakítása szükséges. És azt sem vitathatja senki sem, hogy szükséges az elmaradott térségek gyors felzárkóztatása, amiben az infrastruktúrától kezdve különböző egyéb fejlesztési programokra, melyek segíthetnék a helyi munkavállalást, szükség van.

Mindezek ellenére, hogy sok mindenben egyetértettünk, viszonylag kevés ponton vitatkoztunk, az európai ügyek bizottságában 10 igen és 9 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak tartottuk az előterjesztést.

Köszönöm a meghallgatást. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
269 42 2005.11.22. 3:14  19-59

KARAKAS JÁNOS, a mezőgazdasági bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. A mezőgazdasági bizottság november 17-én tárgyalta az országos fejlesztéspolitikai koncepciót. A bizottságon belül túl nagy vita nem alakult ki: egyetértés volt abban, hogy kell egy koncepció, vita már arról alakult ki, hogy ennek 15 éves kitekintésűnek kell-e lennie, vagy pedig az uniós tervezési rendszerben, mondjuk, 2007-13-ra kellene-e jobban koncentrálni. Egyetértés volt abban, ami itt az 5. pont i) alpontjában szerepel, idézném: “Kiegyensúlyozott területi fejlődéssel biztosíthatjuk, hogy Magyarország valamennyi állampolgára lakóhelyétől függetlenül egyenlő eséllyel juthasson hozzá az alapvető szolgáltatásokhoz, javakhoz, és az ország valamennyi települése megmaradva, hagyományait megőrizve fejlődhessen a jövőben is.ö Egyetértés volt abban is, hogy ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, a sok helyen ma még egyedüli munkahelyet és megélhetési lehetőséget biztosító mezőgazdaság kevés, a mezőgazdaságban is, főleg ezeken a területeken, fokozatosan át kell mennünk a biogazdálkodás, a falusi turizmus, illetve egyéb megélhetési források keresésével.

Vita tulajdonképpen a fenntarthatóság elvének az érvényesítése és a mezőgazdasági termelés és jövedelmezőség kérdésében alakult ki, hisz igazából hogyha mi szigorúan ragaszkodunk a fenntarthatóság teljes elsőségéhez, és ha annak a gyakorlatát akarjuk megvalósítani, az bizony a jelen esetben versenyhátrányt okozhat a mezőgazdasági termelőnek, hisz ezeket az elveket nem egységesen alkalmazzák Európában sem, még kevésbé a világban. Gondoljunk csak a GMO-s, tehát a génmanipulált vetőmagvakra és a belőlük előállított termékekre, legyenek azok akár egyszerű vetőmagok vagy legyen az takarmány. Ha erre az elvre ráépülve alakul ki majd egy mezőgazdaság-fejlesztési koncepció, annak mindenféleképpen figyelembe kell vennie a jelenlegi környezetet, a jelenlegi gyakorlatot, és természetesen figyelembe kell vennie azt is, ami itt más pontokban is szerepel, hogy a jövő nemzedékének tényleg meg kell őrizni a tájat, meg kell őrizni a kultúrtájat, környezetünket, hogy azt úgy tudjuk továbbadni, hogy az egy egészséges, egy fejlődő környezet, amelyre büszkék lehetnek a késői utódok is.

A mezőgazdasági bizottság mindezen vitával együttesen 12 igen és 7 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta az előterjesztést.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
269 71 2005.11.22. 3:06  60-96

KARAKAS JÁNOS, az európai ügyek bizottságának előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az európai ügyek bizottsága november 15-én tárgyalta az előterjesztést, foglalkoztunk az országos területfejlesztési koncepcióban foglaltakkal.

A hallgatóknak, nézőknek is tudni kell, hogy maga a koncepció is eléggé terjedelmes, hisz 12 oldalban foglalja össze a koncepciót, a hozzá kapcsolódó háttéranyag pedig hosszú évek munkáját is tartalmazza, hisz arasznyi mennyiségű a mellékletben foglalt anyag.

Elhangzott, hogy a határozati javaslat is foglalkozik a versenyképesség, a felzárkózás, a fenntartható fejlődés, az Európába integrálódó Magyarország kérdéseivel, foglalkozik a fővárossal, de foglalkozik az elmaradott térségek felzárkóztatásának kérdésével is. Kiemel országos jelentőségű integrált fejlesztési területeket, illetve témákat is - ilyen a Balaton, a Tisza, új elem, amely megjelenik, a Duna mente, beleértve a homokhátság kérdéseit is -, és foglalkozik egyik nagy, kihasználatlan nemzeti értékünkkel, a termálvízkinccsel is. Foglalkozik ez a javaslat az intézményrendszerhez kapcsolódó és uniós szinten is tulajdonképpen a kistérségekre kihegyezett fejlesztési témákkal, de foglalkozik az egyes régiók fejlesztési irányaival is.

Az európai ügyek bizottságában, bár 10:9 volt az arány, tehát látszólag szoros volt, és csak igen és nem kérdések voltak, ugyanakkor azt kell mondanom, hogy itt, ebben a témában sokkal kevésbé éles vita folyt, mint az országos koncepció kapcsán. Én, illetve kormánypárti képviselőink azt javasoljuk az Országgyűlésnek, hogy igenis fogadjuk el ezt a koncepciót, próbáljuk meg a 2007-13 közötti európai uniós pénzügyi tervhez csatlakozva a háttérmunkákat elvégezni, hogy minél több uniós pénzt lehessen lehívni. Ellentétben itt megnyilatkozó néhány ellenzéki kollégámmal, azért azt kell mondanom, hogy az eddigi pályázatokban a magyar pályázók azt bizonyították, hogy képesek e pénzek lehívására, és próbáljunk meg kicsit együttesen gondolkodni még egy pénzügyi évben, tehát egy 15 éves távlatban is.

Még egyszer szeretném mondani, hogy a parlament európai ügyek bizottságának többsége támogatta ezt a koncepciót, illetve általános vitára javasolta. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
269 79 2005.11.22. 4:20  60-96

KARAKAS JÁNOS, a mezőgazdasági bizottság előadója: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A mezőgazdasági bizottságban igazából nagy vita nem volt az országos területfejlesztési koncepcióról, ami hozzászólás volt ellenzéki és kormányoldalról, inkább megerősítő volt, és ennek elsősorban mezőgazdasági és vidékfejlesztési összefüggéseivel foglalkozott a bizottság.

Az egyik ilyen összefüggés, ami mindenki által ismert, hogy elindult a kistérségi LEADER-program, elég sok pályázat jött be, és ez a koncepció a továbbiakban is erősítheti ezt a kezdeményezést, és mivel ez egy uniós rendszerbe és kezdeményezésbe illeszkedik, természetesen ez a 2007 és 2013 közötti tervezési periódusban is meghatározó lehet a mezőgazdaság- és vidékfejlesztés szempontjából.

A másik ilyen kiemelt téma volt, hogy az elmaradott térségek felzárkóztatásának gondolata is szerepel a koncepcióban, ami nagyon helyes és szükséges. Itt megint elhangzott, amit az előző országos koncepciók kapcsán is elmondottam, hogy a környezeti adottságok figyelembevételével, illetve a környezettudatos gazdálkodás kapcsán meg kell teremteni azt az egyensúlyt, amelyik a jövő szempontjából a természet megőrzését jelenti, de egyúttal a jelenleg környezettudatos gazdálkodók anyagi boldogulását is szolgálja.

(Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Másrészről örült a bizottság annak, hogy a kiemelt fejlesztési területek, illetve témák között végre szerepel a Duna mentének rendezése és kérdése és ehhez kapcsolódva a homokhátság kérdése. Még a Horn-kormány idején született egy javaslat a mezőgazdasági bizottság részéről, amit később a kormány is elfogadott, hogy alakuljon egy bizottság, illetve legyen kiemelt program a homokhátság kezelése, hiszen itt egy elsivatagosodási folyamat indult be. Nagyon jól látta a mostani koncepció készítője, hogy persze önmagában egy homokhátsági probléma nem oldható meg, ezt össze kell kötni a Duna kérdésével, konkrétabban a Soroksári-Duna-ág rehabilitációjával, de mivel a Soroksári-Duna-ág is a Nagy-Dunából kapja a vizet, ebből adódóan a Nagy-Duna kérdéseit is rendezni szükséges.

Aminek különösen örültünk, ez pedig a termálvíz hasznosításának kérdése. Itt a koncepciók kapcsán is felvetődött, hogy felül kellene vizsgálni a környezetvédelmi eljárások kapcsán, hogy ésszerűbben és nagyobb mértékben lehessen felhasználni ezt a máig alig-alig kiaknázott nagy kincsünket, jobban szolgálatába kellene állítani a korai zöldség termesztésének, úgy, hogy ez kifejezetten anyagi hasznot hozzon az országnak, a termelőnek, ugyanakkor ne okozzon környezeti kárt. Ebben valahol a koncepció részletes anyagaiban kell még a későbbiek során megtalálni azt az egészséges kompromisszumot, ami elfogadható mindkét félnek.

A bizottság nagyra értékelte azt a melléklethalmazt, ami kapcsolódott ehhez a határozati javaslathoz.

A végén a szavazáskor azért mindazok ellenére, hogy mint hangoztattam, az ellenzék részéről nem hangzott el igazából bíráló szó, a végeredmény mégis az volt, hogy 12 igen, 2 nem szavazattal és 7 tartózkodással ajánlotta a mezőgazdasági bizottság általános vitára ezt a határozati javaslatot.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
271 42 2005.11.24. 1:40  21-73

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Lengyel Zoltán kétpercének egy kicsit ellentmond a vezérszónoki felszólalása, amikor azt mondta, hogy lett volna még idő, hogy ez a törvényjavaslat a Ház elé kerüljön. Ha pontosan az eredetvédelmi részét tekintjük, akkor azt mondom, hogy igenis kellett, hogy ilyen hamar idekerüljön. Abban egyetértünk, hogy kellenek eredetvédett termékek, szóba hozta például a paprikát. Nem tudom, képviselőtársam tudja-e, hogy körülbelül az elmúlt 30 év fűszerpaprika statisztikáját előszedve, minden évben volt fűszerpaprika- importunk, amit bekevertünk a hazaihoz, színjavítás, mennyiségnövelés vagy egyéb szempontból.

De megjelent a földrajzi eredetvédelemről szóló szabály, amit mi is kérelmeztünk, elfogadtuk. Ezt viszont, mivel anyagi hasznot hozó szerepe is van, azt mondom, hogy be kell tartatnunk. Sőt, magam is arra biztatnék mindenkit, hogy minél több termékünkre próbáljunk meg, ha nem is uniós szintű elismeréssel, de egy eredetvédett terméket bevezetni, legyen ez párizsi, legyen ez egy bortechnológia, bármi más. Tehát ebben egyetértünk. De azzal nem értek egyet, hogy ennek szigorítási elemére nem volt szükség, hogy minél hamarabb benyújtsa a parlament elé a tisztelt tárca. Tehát részben egyetértünk, részben ellenkezünk, ez is azt mutatja, hogy nem is olyan rossz ez a javaslat. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
271 50 2005.11.24. 2:10  21-73

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Eredetvédelem, élelmiszer-biztonság. Ebben a termelői, illetve a hatósági szerep. Ez egy összetettebb téma. Van olyan alaprésze a dolognak, aminél feltétlenül a hatósági szerepnek kell dominálnia, és igenis a hatóságnak keményen bele kell szólni, ha ez az emberek egészségét veszélyezteti, és akkor is bele kell szólni, ha egy törvényben vagy pedig egy kisebb-nagyobb csoport közös megegyezésével ellentétes a megnyilvánulás. Erről beszélt az előbb Gőgös képviselőtársam.

Ha egy bornál van egy eredetvédelmi szabályzat, akkor egyszer maguknak a termelőknek kell beszabályozniuk és ellenőrizni önmagukat, a saját kis csoportjukat, és erre a törvénynek kell rásegítenie. Ahhoz, hogy a sokat emlegetett magyar ízről, a magyar termékekről el lehessen hitetni, hogy az mennyivel jobb, ahhoz kell egyszer a törvényi szigor, és kell ahhoz bizony a termelői hozzáállás is. Hiába mondja Lengyel képviselő úr, meg kell érnie ennek a helyzetnek.

Ezért is kellett egy-két kisebb arcul csapása is a szakmának, hogy rájöjjön, hogy igenis adminisztrálnia kell, bizonyítania kell, és ha mi az uniós termelők előtt vagyunk kicsit bizonyos termékeink ízében, és ezt kellően dokumentáljuk, akkor ennek előbb vagy utóbb meglesz a piaci haszna is.

Azt kell mondjam, hogy nemcsak a bor, hanem minden élelmiszer-ipari termék, különösen ha hazai - és ezt szeretnénk elfogadtatni Európában -, az igenis bizalmi terméket jelent, és ezt a bizalmat kell nekünk megteremteni, mondom, törvényi és termelői összefogással. Ne legyen, ez is csak egy alapfokú bizalmi téma, de ha én megveszek - pofonegyszerűen - egy tálca szamócát, ne legyen az alján két rohadt! (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) És ez nem csak élelmiszer-biztonsági téma!

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
271 80 2005.11.24. 4:27  73-99

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ígérem, nem fogom kitölteni a rendelkezésemre álló tíz percet, éppen amiatt elsősorban, mert egy jó törvénytervezetről van szó, és nem szeretném ismételni a politikai államtitkár úr által elmondottakat. Mindenesetre szeretnék kiemelni egy-két témát belőle, ami igazolja azt, hogy ez egy jó javaslat.

Az egyik az, hogy a közigazgatási reformhoz igazodva egy deregulációs folyamatot indít el, célszerűbbé teszi a munkamegosztást. Ami nem minisztériumi feladat, igyekszik leosztani a már most meglevő hatósági jogkörrel rendelkező országos intézetek számára. Másrészben ami jó, hogy önmagában a szervezetnek is meg akarja teremteni a belső ellenőrzését, auditját, minőségirányítási, minőségbiztosítási rendszerét.

Igyekszik egy kicsit életszerűbbé tenni az állatorvos működését, és egyszerűbbé tenni a szolgáltatást igénybe vevő életét azzal, hogy megjelenik a jogosult állatorvos fogalma. Magyarán egy egyszerű állatszállítás esetén nem kell a magas hatósághoz fordulni, elég, ha a helyi állatorvos megadja ehhez az engedélyt.

Az élelmiszertörvény keretei között is ésszerűsítő javaslatok határoz meg. Meghatározza az állattartó, a jegyző, az állatorvos, az állat-egészségügyi hatóság kapcsolatrendszerét is, a biztonságos állattartás gyakorlatát, az egyes járványügyi intézkedéseket. Tehát ez is mind azt igazolja, hogy a törvényjavaslatban foglaltak jók.

Foglalkozik a kártalanításra jogosultak körével, foglalkozik az állatok és állati eredetű termékek szállításának és forgalmazásának kérdéseivel, amelyek megváltoztak hazánk uniós csatlakozása miatt is. Az állatgyógyászati készítmények kapcsán az engedélyeztetés során előírja, hogy Magyarországon történt törzskönyvi eljárás után szabad csak ezeket a szereket forgalomba hozni. És foglalkozik a géntechnológiával módosított állatgyógyászati készítményekkel, amit csak a vonatkozó uniós rendeletek kapcsán szabad Magyarországon előállítani, forgalmazni, felhasználni.

Végül elhangzott az ellenzék részéről, hogy ez egy fércmunka, és Lengyel úr tényleg nem volt könnyű helyzetben, hiszen idézném azt a szakpolitikust, akinek ez a szakmája, hiszen állatorvos. Én magam például kertészmérnökként próbáltam összeszedni az információkat, ezért számomra hitelesek Szabó József Andor mondatai, amiket elmondott a bizottsági ülésen: “Ez az a törvény, amelyik végre megpróbál egy picit rendet tenni abban a 15 éves problémában, ami a hatósági állatorvos és magánállatorvos problémája. Természetesen mindig lesznek olyanok, akik úgy érzik, hogy alóluk bizonyos dolgokat kiszerveznek, és mások, akiket mindig szerettek volna a szakma peremén tartani, jogosítványokat kapnak, én meg úgy gondolom, hogy ez így helyes.ö Másik mondatával azt mondja: “Teljesen logikus, hogy azok legyenek az elsőfokú eljárási szervek, akiknek a területén valóban az az állattartó telep van. Nem esetleg a megyei főállatorvos, akinek ugyanúgy csak súg a kerületi állatorvos, hogy mi a helyzet, mert egyébként lehet, hogy soha életében nem ment ki és nem is fog kimenni arra a telepre, hiszen miért tenné azt. Ez tehát egy nagyon helyes dolog.ö

Tehát nagyon helyes volt, hogy ilyen formában, így nyújtotta be az FVM ezt az új törvénytervezetet, és kérem ellenzéki és kormánypárti képviselőtársaimat, hogy ha kell, kellő módosítással tegyük még jobbá, de hangsúlyozom, hogy maga a szakma és a szakma politikus képviselője ezt jó törvénynek tartja.

Köszönöm figyelmüket. (Gőgös Zoltán tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
271 106 2005.11.24. 3:16  99-117

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bármennyire is elhangzott ellenzéki oldalról, hogy azért ez egy nagyon-nagyon lényegi módosítás, mégis fenntartjuk azt a véleményünket, hogy elsősorban technikai jellegű módosítás az előttünk álló törvényjavaslat, ami nem is csoda, hogy szükségszerű, hiszen önmagában a hivatal is egyre több gyakorlatot szerez, egyre nagyobb ismeretanyagot szerez, hogy hogyan lehetne jobban kiszolgálni az ügyfeleket, s hozzá kell tenni, hogy az uniós rendszer is változik. Az is tény, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény életbe lépett, és valahol összhangba kell hozni a kettőt. Azt nem lehet elhallgatni, hogy lesz egy pici lyuk az életrajzon, ugyanakkor mi nem tartunk attól, amitől Kékkői úr és az ellenzék tart. Reméljük, nekünk lesz igazunk.

Tisztelt Ház! Az az indok igazából, ami most is előjött, hogy miért 30 és miért 15 nap a postai úton, illetve az elektronikus úton beérkezett kérelem esetén, pont a posta mint szolgáltató szerepe szerintem a legfőbb indok, hogy ekkora lehetőséget kell adni, hiszen az elbírálás során, ami írásban bejön postai úton, azt még fel kell tenni gépre, fel kell dolgozni; ami elektronikus úton jött, azt nem kell. Tehát tulajdonképpen, amikor a törvény előterjesztője megpróbál a kettő között így különbséget tenni, ez lehet az indoka; ez viszont nem adhat magyarázatot arra, hogy ennél rövidebb úton nem lehet lefolytatni az eljárást. Nagyon bízom benne, hogy megszűnik végre az MVH-nak az a fajta vesszőfutása, hogy néhány nappal jár mindig az események előtt a szoftverkészítésben, a számítógépes rendszer kiépítésében, s egyszer már a végleges forma, a végleges működési lehetősége meg fog teremtődni.

A mezőgazdasági bizottsági vita mint szakbizottsági vita minket arról győzött meg, hogy az előterjesztésben szereplő módosítások különösebb változtatás nélkül elfogadhatóak lesznek a tisztelt Ház felé, és mi a magunk részéről ezért is javasoljuk azt, hogy ha kell, a módosító indítványt tegyék meg, de összességében fogadjuk el minél hamarabb ezt a törvényjavaslatot, a módosítási javaslatot, hogy utána minél hamarabb, január 1-jével lehessen is alkalmazni.

Köszönöm a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
271 124 2005.11.24. 4:24  117-157

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A végzettségem tekintve kertészmérnök vagyok, ezért talán megadatik a tévedés lehetősége. Ezért is kérdeztem az FVM képviselőjétől, hogy az állattenyésztésről szóló törvény tulajdonképpen most a hús, a tojás, tehát a piaci termékek előállításáról szól, vagy tenyészállatok törzskönyvezéséről, teljesítményvizsgálatáról és az ezekhez kapcsolódó eljárásokról. Tájékozódásom szerint ez utóbbiról, és Farkas úr is biztosan nagyon jól tudja, mint lovasember, hogy ez van.

Tulajdonképpen a mezőgazdasági bizottság vitájában is ezekről volt szó. S az is tény, hogy az előterjesztést elolvasva egyvalamin én is felkaptam a fejem. A spermatároló központ európai uniós előírás, de miért kell erre ilyen korán reagálnunk, egyáltalán miért olyan fontos, hogy szerepeljen ebben a beadványban. Ha ez a hazai állattenyésztő szervezetek, kutatók védelmét szolgáló, figyelemfelhívó intézkedés, akkor jó, hogy ezt is bevette ide az FVM illetékese, és a mezőgazdasági bizottság ülésén is ezt erősítették meg.

Kertészként már a rendszerváltás előtti időszakban is nagyrabecsüléssel néztem, hogy Üllő-Dóramajorban milyen komoly munka folyt genetikai területen, amikor importált nagy értékű spermákat, illetve hozzá kapcsolódva zigótákat is hoztak be és ültettek be. Akkor láttam, hogy ez milyen nagy munka, és milyen komoly jövő előtt álló területe ez a magyar mezőgazdaságnak. Ez azóta egy kicsit elült, viszont úgy érzem, hogy ezek védelme feltétlenül szükséges. A védelem egyik formája lehet egy ilyenfajta figyelemfelkeltés és az ehhez kapcsolódó, akár törvényben, akár a kapcsolódó rendeletben leírt szabályozás. Jól tudjuk, hogy az uniós gyakorlatban megfelelő szabályozással is meg lehet oldani a hazai tenyésztők védelmét, és ha ezt megteszi az FVM, akkor látja el igazából az előmunkálatoknak a megfelelő védelmét.

Azt meg megint csak kifejezetten előnyére írhatjuk az előterjesztőnek, amit az őshonos fajtáink védelme kapcsán leír, hiszen - de nem akarom elvenni a szót Kis Zoltán úrtól - saját példánkon is tanulhatnánk, hogy milyen genetikai értéket képviselnek az őshonos állatfajtáink. Ezt én nagyon komolyan gondolom. Egy kicsit nevettek rajtam akkor, amikor 1995-96-ban a haszonállatok mellett a látszólag mellékesnek tűnő őshonos kutyafajták védelme mellett lobbiztam, de végül bevettük a törvénybe. Én azt vallom, hogy minden hazai fajta megérdemli a védelmet, különösen a haszonállatok, legyen az a magyar szürke marha, a mangalica vagy bármi más. Tehát pozitív része ez az előterjesztésnek.

(15.00)

Pontosan arra alapozva, és ezt nem először mondottam a mai beszédemben is, hogy azért fenomenális nagy vita nem volt ebben az egészben, nem volt egy kardélre menő összetűzés ellenzék és kormánypárt között. Én úgy érzem, hogy ez a fajta módosítás korrekt, elfogadható mindenki számára, és én magam is azt kérném a tisztelt Háztól, hogy fogadjuk el.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
271 128 2005.11.24. 0:30  117-157

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Részben azért vitába szállnék Lengyel úrral olyan szempontból, hogy a szövetkezeti törvénynek például komoly háttérmunkája volt és komoly vitája; az állategészségügyről szóló törvény kapcsán elhangzott előterjesztői oldalról, hogy 80 százalékban kész rendelettervezetek vannak, amit a szélesebb körű szakmával egyeztetnek. Tehát nem értem ezt a felvetést. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
271 134 2005.11.24. 1:32  117-157

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Kis Zoltán jogász, én, mint mondottam, kertész vagyok, és ezért konzultáltam hozzáértővel. Tulajdonképpen abban teljes az egyetértés, hogy a génállomány megőrzése állami feladat. Az valahol nagyon szerencsés és jó, ha egy adott állatfajta piaci értékké válik, lásd most a mangalica vagy lassanként bébiételeknél a magyar szürke. Viszont ezeknek a védelme, mint megtudtam, úgy mint magyar szürke, vagy úgy mint magyar szarvas, gímszarvas, vagy úgy mint magyar racka, nem védhető le, tenyésztő szervezethez kötött, és örömmel hallom, hogy ezeknek részben a szabályozási része is alakul, illetve maguk a szervezetek is kezdenek alakulni. És ha ennek megvan a rásegítő rendeleti háttere, akkor tudjuk igazából majd legalább olyan jól érvényesíteni különböző érdekeinket, legyen ez mangalica vagy bármi, mint ahogy a Holstein-egyesülés érvényesíti ugyanezt Magyarországon, és érvényesíti ezt nem csak amióta uniós tagok vagyunk vagy rendszerváltás volt, hanem már hosszú-hosszú évtizedek óta.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
271 142 2005.11.24. 2:25  117-157

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Nos, Ékes József egy kissé eltért, ékesen és sokszor igazat is mondott. (Ékes József: Köszönöm, képviselő úr.) Az én megítélésem szerint, az egy más kérdés.

Szóval a génállomány megbecsülése vagy a hazai kutatások, kutatóintézetek megbecsülése úgy en bloc. Tény és való, hogy nem engedhetjük ezeknek a privatizálását, nem engedhetjük azt, hogy szétessenek és elherdáltassanak. Ez több évtizedes munka. Ez vonatkozik arra, hogy Magyarország Európában az egyedüli, amely például paprikanemesítéssel foglalkozik. De mondjuk, itt a pinot gris, magyarul szürkebarát: az alkalmazott kutatást tekintve teljesen más egy itteni fajtának a szelektált változata a magyar viszonyokhoz alkalmazva, mintha ezt Franciaországból behoznánk. De ugyanígy mondhatnám a sauvignon blanc-t, ami szintén, mondjuk, Pécsett teljesen mást mutat. De lehetne ugyanezt mondani állatokról, egyebekről, de ez egy más elv, más téma. Ezt tényleg nem lehet igazából sem a génállomány, sem a fölhalmozott kutatói tevékenység és tapasztalat kapcsán ilyen egyszerűen lesöpörni az asztalról. Ezzel egyetértünk, de ez nem ennek a törvénynek a része.

Pick. Más területen foglalkoztunk ezzel, eredetvédelem kérdése ez igazából. Ne lehessen a Pick szalámiba beletenni, ugyanúgy, mint ahogy a paprikába, a kalocsai paprikába nem lenne szabad szegedit beletenni, nemhogy még messze helyről származót. Ez mindenre vonatkozzon egy adott fajtát tekintve, egyebek. Ez eredetvédelem kérdése, kérem, és ez nemcsak törvény! Törvény csak ezeknek a határozatoknak a betartatását jelentheti, amit az egyes termelők hoznak. Mert mindent az Unióban sem lehet elismertetni, eredetvédelmi kérdéseket a jelzőkkel kapcsolatos témában.

Éppen ezért én azt mondom, hogy ha hosszú távon, a termelők összefogásával sikerül ezeket a magyar termékeket elfogadtatni, amihez kötődik egy jól dokumentált (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és állandó minőséget nyújtó eredetvédelem, akkor tudunk eljutni, és ez nemcsak törvény.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
271 150 2005.11.24. 1:40  117-157

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Ez egy jó végszó volt, de én a szövetkezés címén nem a szövetkezeti törvényre és szövetkezetre gondoltam, hanem egyéb jellegű összefogásokra, ami legalább olyan fontos.

De azért Lengyel Zoltán számomra ne bizonyítsa be, hogy mondjuk Torgyán József idejében, amikor önök kormányoztak, milyen jó dolguk volt a gazdáknak, mert átnéztem a statisztikát, jelentem: 1998-2002 között is minden évben 1500-2000 tonna fűszerpaprika-őrleményt behoztak az országba. Ugyanannyi probléma volt a nagy súlyú sertésekkel, mert nem vette át, mondjuk, a Pick, mint amennyi most van. Egyben igazuk van: azóta uniós tagok lettünk, és folyamatban van, amit az előbb olyan nehezen tudtam kimondani, a földrajzi árujelzők védelméről szóló szabály vagy törvény jegyében, hogy ezeket mi bejelentettük az Unióban. És minél több ilyet kellene vagy bejelentenünk, vagy elismertetnünk az uniós, a nemzetközi piacokkal, és ez viheti előre a kérdést.

Tehát, tisztelt képviselő úr, amikor most ellenzékiként azt próbálja beállítani, hogy az előtte való négy évben ott volt a Kánaán, az azt megelőző négy évben azt próbálták mondani, hogy nem, mert akkor nagyon nagy baj volt, azt megelőzően, '90-94 között mindig… Szóval azért az lenne a kérésem, hogy próbáljunk esetenként elvonatkoztatni a kormányzati ciklusoktól, és a széktől és a helytől függetlenül is próbáljunk beszélni.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
272 320 2005.11.28. 2:10  283-336

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Nem értem Kékkői mezőgazdasági bizottsági alelnök úr felvezetését, mert amit Font Sándor mondott aggódásfelvetéseket, oké, de azért a mezőgazdasági bizottság ülésén elhangzott, hogy ezeket kapcsolódó módosítóba rendezni akarja a kormányzat is, és minden valószínűség szerint a szerdai bizottsági ülésen ez meg is lesz.

Ugyanazokat a témákat feszegetjük mi is mindkét oldalon, mint a szakma is. Ezekre lehet találni megoldást, és lesz megoldás. Ehhez még két témában vetődött fel részemről további felvetés. Az egyik, hogy mivel száz hektoliter alatti tételeket obiztatnak egész évre kistermelők, ennek legyen valamiféle megosztási lehetősége.

(21.00)

Erre is ígéretet kaptunk a bizottsági ülésen; illetve aminek örülök, és egyetértett vele az előterjesztő is, hogy kerüljön ki a forgalombahozatali járulék kapcsán a Magyarországon termelt bor marketingprogramjának kidolgozása, hiszen önmagában nem csak a Magyarországon termelt bor az érdekes, ugyanis akkor másképp az Unióból származó bornál jogosan szólhatna az Unió, hogy ez tulajdonképpen diszkrimináció, és őket terheljük. Ezért van az, hogy megítélésem szerint Magyarországon - gondolom, ezzel egyetértenek az ellenzéki képviselők is - összességében a borfogyasztás mennyisége a lényeges, és ilyen formában megteremtődhet az ideológia ahhoz, hogy tulajdonképpen miért is lehet minden hozzánk behozott borra kivetni a 8 forintos járulékot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha nem értik, akkor a legközelebbi kétpercesben vagy személyes háttérbeszélgetésben elmondom tovább az indokomat.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
272 328 2005.11.28. 1:18  283-336

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Font Sándor megnyugtatására közlöm, hogy a vhr-ben fog szerepelni az általa beadott javaslat, erre ígéretet adott az előterjesztő.

Másrészről, amikor statisztikákról beszélünk, kérem, vegye figyelembe azt a durván egymillió hektoliternyi önfogyasztást, ami már 30-40 éve szerepel a statisztikákban. Tehát, amikor a magyarországi éves bortermelésről beszéltünk, akkor ebből mindig egymilliót automatikusan le kell vonni, és az érvrendszert ezek után használja, és ez után próbáljon erről érvelni, hogy mennyi a hamisítás, meg mennyi nem hamisítás.

Egyébként jelentem, az üzemeket én nem ezért vettem ki - hogy üzem -, hanem a bor mennyisége a forgalmazó esetén jött, és erről szólt az eredeti előterjesztés és az eredeti megállapodás a szakmával is. Tehát a szakma igénye szerinti korrekciót tettem meg a 15. számú módosító indítványomban, és ezért is támogatta az előterjesztő, illetve a bizottság is. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
275 72 2005.12.01. 2:17  1-155

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Tisztelt Ház! Karsai úr néhány olyan témát vetett fel, amit két percben nehéz lesz tisztázni, de bizonyos elemeit azért megpróbálom fölvillantani.

A támogatás kérdésénél, ha hazai támogatásszinteket hasonlítunk össze, akkor vegyük figyelembe, hogy jogosan számolódnak bele az Unióból visszaigényelt támogatások is, hiszen mi magunk is befizetők vagyunk az Unió felé, tehát nem lehet szigorúan összehasonlítani csak a korábbi belföldi támogatást, illetve csak a mostani hazai részt.

Másrészről a versenytársaknál mi van? Tisztelt Képviselő Úr! 1974-ben, amikor először jártam Hollandiában a kertészetét megismerni, láttam a rotterdami kikötőt is, és akkor értettem meg, hogy miért van az, hogy akkoriban egy modern, teljesen berendezett növényház, amiben benne volt mindenféle, még a komputer is, miért olcsóbb még mindig, mint nálunk, mondjuk, egy szerkezetkész dunaújvárosi növényház: volt miből támogatni. Ezt az óriási hátrányt - ezt nemcsak Hollandiában, hanem más országokban is így csinálták - nem lehet pótolni akkora nemzeti össztermékből, ami van, csak csökkenteni lehet folyamatosan a hátrányt.

Arról nem is beszélve, hogy a rendszerváltás során sajnos ez az ágazat óriási kárt szenvedett, és nem tudjuk saját magunkat még mindig utolérni a ’90. év előtti önmagunkhoz képest.

 

(12.30)

Ez sok mindenre magyarázat: magyarázat arra, hogy igenis, többéves kifutás várható, magyarázat arra, hogy miért van ágazati egyensúlymegbomlás az állattenyésztés és a növénytermesztés között, és hogy van koncepció. Van koncepció, tisztelt képviselő úr, de nem lehet mindenáron csak a mennyiségi fejlesztést előtérbe helyezni, hiszen ahhoz piac kell, belföldi és külföldi piac, márpedig enélkül hiába termelünk, mint mutatták a különböző akciók, akkor ezek önmagukért voltak, és kell egy struktúraváltás is.

 

(Az elnöki széket dr. Deutsch Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Nem véletlen, hogy például az energiatémában is megpróbálunk előrelépni, vagy például a kertészeti ágazatokban kis lépésekkel talán bővíteni a piaci lehetőségünket, így a termelést is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
276 142 2005.12.05. 2:00  141-148

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Tisztelt Miniszter Úr! Nyáron a szőlőtermelők, borászok panaszolták: nagy termés várható, tele a pince, alacsony lesz a szőlők átvételi ára, kétséges, hogy egyáltalán lesz-e rá vevő, hiszen nincs a bornak piaca. Sürgették, hogy mielőbb vezessük be a végleges kivágás intézményét, ami lehetővé tenné a terület csökkentését.

Ugyancsak sürgették az agrár-környezetgazdálkodási pályázatok mielőbbi elbírálását és kifizetését. Mi, politikusok, ostoroztuk a tárca vezetését, hogy tegyen valamit a problémák megoldására. Többek között javasoltuk: hozzuk vissza az uniós csatlakozás előtti időszakra a minőségi boroknál jellemző közraktározás ismételt bevezetését, vagy éljünk az uniós szabályozás adta lehetőséggel, a krízislepárlással; illetve szülessen meg végre a szőlőkivágási rendelet; illetve legyen mielőbbi döntés az agrár-környezetgazdálkodási támogatások kifizetésére.

Azóta befejeződött a szüret, lehetőség nyílik az értékelésre. Megítélésem szerint nagyban teljesültek a gazdálkodók felvetései, hiszen különösebb zökkenő nélkül sikerült betakarítani a szőlőt; jó közepes borok várhatók; megszületett a rendelet a végleges kivágásról. A krízislepárlási lehetőség ötödét sem használja ki az ország, és az első háromnegyed éves számok tükrében nőtt a borexportunk. Ugyanakkor sajnálatos tény, hogy a túltermelési hisztériából adódóan rendkívül alacsony szőlőfelvásárlási árak alakultak ki, ami nagyon sok termelő idei gazdálkodását veszteségessé tette.

Az idei évből okulva úgy a gazdáknak, mint a gazdaságirányításnak és a politikusoknak is le kell vonni a tanulságot. Kérem a miniszter urat, kezdjük el most, így röviden.

Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
276 146 2005.12.05. 1:05  141-148

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Én azért annak örülök, hogy megindult a párbeszéd, és nem olyan rég örömmel hallottam az egyik rádióműsorban a HNT főtitkár-helyettese és az egyik fiatal FM-es szakértő párbeszédét, ami szintén előreviheti a közös gondolkodást.

Örülök annak is, hogy megalakulóban van a boriroda. Kicsit talán mi is rá tudunk segíteni e 8 forint átkonvertálásával arra, hogy a gazdák saját maguk érdekében többet tehessenek. Én továbbra is fontos kérdésnek tartom a piackeresést, a piacmegtartást, a piacnak, akár a hazai piacnak a bővítését is és a szerkezetátalakítást.

Én azért továbbra is a végleges szőlőkivágás mellett voksolok olyan szempontból, hogy annak a gazdának, aki tisztességesen szeretne kivonulni az ágazatból, hiszen túl öreg, túl kicsi esetleg a területe, vagy rossz a fajtaszerkezete, lehetősége legyen arra, hogy uniós pénzből kivonuljon erről a területről. Más formában tudjuk a többit támogatni.

Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
276 326 2005.12.05. 2:06  317-392

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Nos, Endre Sándor úr felvetéséhez és módosítóihoz kapcsolódva egy tényre szeretném fölhívni a képviselő úr figyelmét. Tulajdonképpen a Duna és a homokhátság problémája szorosan összekapcsolódik, és ezt valahol egységes komplexként kéne kezelni, hisz a homokhátság egyik fontos problémája, akárhogy is ellenkezik ez ellen a képviselő úr, a vízellátás problémája.

Márpedig vizet vinni a homokhátságra két úton lehetne. Vagy a Tiszából - mondjuk, egy csongrádi vízlépcső megépítésével -, vagy a hagyományos úton: Nagy-Duna, Soroksári-Duna-ág, Duna-Tisza-csatorna. Ezek összefüggő vízrendszerek, ez persze azért, hogy egy kicsit külön van véve, az nem véletlen, hiszen mindez a két terület önmagában véve is külön-külön projektet is megér, hiszen hozzá kapcsolódóan - mint ahogy a képviselő úr is mondta - kulturális, vagy mint a Duna-ági témában, mondjuk, rekreációs témák bőven kapcsolhatók, és mivel gyakorlatilag több megyére kiterjedően és milliós nagyságrendű embertömeget érint, ezért is szerepel itt ebben a témakörben.

Nekem egy kérésem van ellenzéki képviselőtársaimhoz, hogy a homokhátság ügyében - tény és való - több mint tíz éve létezik határozat, mezőgazdasági bizottsági albizottság is volt meg minden, most végre-valahára elindulhat egy kedvező folyamat, próbáljuk meg kitölteni, és például szerencse, hogy nem hangzott el mellette olyan érvelés, hogy nem értenek jelenleg egyet azzal, hogy például a Duna-Tisza-csatorna hajózhatóvá váljon. Egyelőre a minimálprogramokat próbáljuk meg teljesíteni, és talán majd egy következő ciklusú uniós terv esetén lehet ilyen távlatba nyúló témákat is megfogalmaznunk.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
277 340 2005.12.06. 1:53  13-491

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Több képviselőtársam emlegetett különböző agrárkutató intézeteket; én még a szőlészeti-borászati kutatóintézeteket is említhetném, tisztelt képviselőtársaim. Egy tény, hogy én a privatizálást nem valami büntetendő cselekménynek tekinteném, hanem azt mondom, hogy meg kell nézni, és mondjuk, ha a gyümölcskutatók példáját nézzük, meg kell vizsgálni, mi az, ami egyértelműen állami feladat - ilyen például a génmegőrzés, az eddigi fajtáknak, fajtakísérleteknek egy bizonyos fenntartása -, ugyanakkor azt is meg kell nézni, hogy mivel bővíthető e kutatóintézetek bevételi tevékenysége, milyen szolgáltatásokra képesek.

Elhangzott több oldalról is, amikor a növény-egészségügyi állomások átszervezése van, hogy ki fogja a talajvizsgálatokat elvégezni. Jelentem, e kutatóintézetek jelentős része akkreditált laboratóriummal rendelkezik, ugyanakkor lehet másféle szolgáltatásuk is, legyen ez például egy fokozott mértékű szaktanácsadás. Egyben kell megegyeznünk - és gondolom, ebben egyetértenek mindkét oldalon -, hogy ezt az átalakulást nem lehet azonnal a kutatóintézetek nyakába varrni, hanem egy bizonyos átmenettel kell ezt végigvinni, segíteni kell őket, meg kell határozni egyes területeken, még akár az oktatásban is, milyen szerepük és feladatuk legyen.

Erre biztatnám azért képviselőtársaimat is, hogy ezekben gondolkodjunk, és ilyen irányban én az FVM részéről… - a munkacsoportunknak, legalábbis miniszter úr részéről, ezt az ígéretét bírjuk, mint ahogy bírjuk miniszter úr ígéretét, hogy az erdészet Borkó úr által felvetett jogos problémájára is megoldást fognak találni átcsoportosítás formájában.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
283 312 2006.01.30. 1:29  288-325

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Lengyel Zoltán és Kékkői Zoltán József beszédét hallgatva felvetődik bennem, hogy most melyik a Fidesz igazi arca, melyik a Fidesz igazi álláspontja. Mert ez egy nagyon kétarcú hozzászólás volt egyik oldalról is és a másikról is, és ezt nagyon jól tükrözi az a félbehagyott mondat, ami a mezőgazdasági bizottság egyik fideszes tagjától hangzott el: "ha kormányra kerülünk, úgyis visszavonjuk", ami azt tükrözi, hogy igazából nincs is szükség erre az intézményre. Megítélésem szerint - és mi, kormánypártiak, pontosan arról teszünk tanúbizonyságot, hogy tegyük jobbá ezt - szükség van erre a grémiumra.

(23.40)

Én nem fogalmaznék úgy, hogy ez megélhetési bizottság. Önök voltak azok, akik a vidék parlamentje helyett behozták a faluparlamentet, s ezzel még jobban megosztották a vidéket. Önök voltak azok, főleg a kisgazda időszakban, akik igyekeztek megosztani a vidéket. Nagyon örültem annak, amikor Torgyán József kiharcolta a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium címét, amelynek Kékkői Zoltán egyszer még politikai államtitkára is volt. Ha az egykori politikai államtitkár úrnak ez a véleménye a vidékfejlesztésről, annak a szükségességéről, akkor én nagyon el vagyok keseredve.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
283 342 2006.01.30. 3:31  339-351

KARAKAS JÁNOS, a mezőgazdasági bizottság előadója: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A mezőgazdasági bizottság ma délelőtt tárgyalta a T/19085. számú törvényjavaslatot, melynek kicsit összetett címet kellett adni.

Miért is kellett? Az államtitkár úr elmondotta, a 2001/109. európai parlamenti és tanácsi irányelv meghatározza, kötelezővé teszi a tagországoknak, hogy ötévenként mérjék fel a gyümölcsös területeket. Magyarország számára ezt négy gyümölcsfajra írták elő, az almára, körtére, őszibarackra és kajszibarackra. Ebből tudni kell, hogy a körte és az őszibarack ipari áru előállítása szempontjából az Unióban szabályozott, illetve almából bizonyos túltermelés van, tehát jogos a kérelem részükről.

Az államtitkár úr előadásában is szerepelt, hogy az értékesítés az export szempontjából milyen fontos. Nos, azt kell mondani, a magyar állapot a jelenlegi szempontból nem túl kedvező a gyümölcstermesztők oldaláról, hisz azzal, hogy ezt a hosszú címet kellett írni, hogy a gyümölcsös ültetvények, valamint a gyümölcsösültetvény-méretet el nem érő, gyümölcsfával betelepített területek összeírásáról kellett gondoskodnunk, azt mutatja, hogy a 95 százalékos lefedettséget csak úgy tudjuk biztosítani, ha az 1500 négyzetméternél kisebb ültetvényeket vagy ültetvényszerű telepítvényeket is felmérjük.

Tájékoztatásul mondanám az ezzel a témával nem foglalkozó képviselőtársaimnak: 1500 négyzetméter almásból a mi termésátlagainkat tekintve is 80 ezer forintnyi termelési érték állítható elő. Ha az európai elvárható átlagot tekintjük, akkor is csak 200 ezer forint állítható elő. Ez tehát siralmas, mert ebből üzemi ültetvényt, ne adj' isten exportra jutó mennyiséget nagyon nehéz előállítani, de ez már a mi bajunk. Tulajdonképpen ez a felmérés nem is annyira az értékesítés, az export kérdéseit fogja számunkra fontossá tenni, hanem a tényleges állapotot, illetve a korábbi felméréshez viszonyított esetleges állapotjavulást és tendenciát fogja számunkra és a gazdaságirányítás számára egy kicsit könnyebbé tenni; illetve lehetővé teszi, hogy meghatározhassunk egy kívánatos célt, hisz Magyarországon a kertészeti ágazatnak nagyon jók az adottságai, és az uniós területen az előbb említett két gyümölcsfaj kivételével gyakorlatilag alig szabályozott a piac, viszonylag szabad, az értékesítési lehetőségeink elviekben jók, nem ilyen feltételekkel.

(1.00)

Tehát ezzel a kis szakmai kitérővel a mezőgazdasági bizottság egyébként 13 igen szavazattal és 7 tartózkodás mellett általános vitára javasolja ezt az előterjesztést, és én is azt kérem a képviselőtársaimtól, hogy fogadjuk el ezt az előterjesztést.

Köszönöm a figyelmet.