Készült: 2021.06.20.08:15:09 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

87. ülésnap (2011.05.02.), 267. felszólalás
Felszólaló Tállai András (Fidesz)
Beosztás Belügyminisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 6:33


Felszólalások:  Előző  267  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény meghatározta azt a két speciális, úgynevezett kiemelt térséget, ahol a területfelhasználás rendjének és szabályainak megállapításához, a természeti erőforrások védelméhez és hosszú távú fenntartható hasznosításához országos érdek fűződik, ezért az e térségekre vonatkozó területrendezési tervek törvénnyel kerülnek jóváhagyásra. E törvényi kötelezettségnek az Országgyűlés először 2005-ben tett eleget, amikor a 2000. évi Balaton-törvényt követően elfogadta a budapesti agglomeráció területrendezési tervét.

Az agglomerációs tervre azért volt és van nagy szükség, mert az ország legdinamikusabban fejlődő térségéről van szó, ahol minden egyes településfejlesztési döntésnek kihatása van a térség egészének fejlődésére. Mindez szükségessé teszi a területfelhasználás és a műszaki infrastruktúra-hálózat térbeli rendjének koordinált, keretjellegű meghatározását. Mivel a területi folyamatok előrevetíthetően nem lassulnak le - ez be is igazolódott -, az Országgyűlés egyúttal előírta az agglomerációs terv rendszeres, ötévenkénti felülvizsgálatát. További változást jelentett az, hogy 2008-ban módosult az országos területrendezési terv, amely jelentősen érintette az agglomeráció térségét is.

(21.20)

A budapesti agglomeráció területrendezési tervének jelen módosítása nem változtatja meg a 2005. évi törvény alapkoncepcióját, a mintegy hat évvel ezelőtt lefektetett tervezési elveket máig érvényesnek tekintjük. A munka alapvetően az elmúlt hat évben bekövetkezett változások átvezetésére és a térségi szabályozás hatékonyságának növelésére irányul. Szeretném kihangsúlyozni, hogy az agglomerációs terv módosítása továbbra is biztosítja a térbeli fejlődés lehetőségét, de koordinált módon, minél jobban biztosítva a természet- és környezetvédelem, a kulturális örökség, az egészséges élethez való jog szempontjait.

A terv összhangban van a települések hosszú távú fejlesztési elképzeléseivel, mert a tervben átvezetésre kerültek mindazok az elmúlt időszakban bekövetkezett területi átsorolások, amelyeket a települési önkormányzatok jogszerűen elfogadtak. Marad tehát mozgástér az egyes területfelhasználási elképzelések, beruházások megvalósításai számára, de csak olyan mértékben és feltételekkel, hogy a már említett szempontok ne sérüljenek.

Hosszas előkészítő munka után 2010 májusában készült el a törvény módosítására vonatkozó dokumentum első változata, amelyet a Belügyminisztérium széles körű szakmai egyeztetésre bocsátott. Az egyeztetési rend szerint a térségben érintett 135 szervezetet, így a minisztériumokat, az országos önkormányzati érdekszövetségeket, az érintett szakmai kamarákat, a regionális, térségi, megyei és kistérségi területfejlesztési tanácsokat, az érintett területi államigazgatási szerveket, az érintett megyei önkormányzatokat és végül, de nem utolsósorban a 80 érintett települési önkormányzatot is, és természetesen külön a fővárost vontuk be az egyeztetésbe.

A törvény módosítását társadalmi egyeztetés keretében közzétettük a VÁTI Kft. honlapján is.

A véleményeltérések többsége a közlekedési hálózatok, illetve az intenzív beépítést lehetővé tévő települési térségek és a védett természeti területek, azon belül is a Natura 2000-es területek viszonyában volt tapasztalható. A települési önkormányzatok véleményeinek és módosító javaslatainak meghatározó többsége a térségi területfelhasználási kategóriák lehatárolásának pontosítására és a területfelhasználások következetes érvényesítésére vonatkozott.

Az el nem fogadott vélemények tekintetében számos egyeztetést tartottunk. Mivel az agglomerációs terv az országos, helyi és ágazati érdekeket egyaránt szem előtt tartó terv, így szükségképpen akadtak a tervnek olyan elemei, amelyeket egyes önkormányzatok, ágazatok vitattak. A közigazgatási egyeztetés során viszont a területrendezési terv koordináló szerepének is köszönhetően ezen érdekellentéteket sikerült feloldani. A közigazgatási egyeztetés során a főváros külső kerületeivel külön is egyeztettünk.

Az agglomerációs törvényjavaslat összhangban van az Európai Unió, valamint az Európa Tanács által elfogadott területfejlesztési dokumentumokban foglaltakkal, továbbá az Európai Tanácsnak a természetes élőhelyekre, konkrétan a Natura 2000-es területekre vonatkozó irányelvével, amelynek keretében a külön jogszabály szerinti környezeti értékelést és a Natura 2000 területekre hatásbecslést is készítettünk.

Összefoglalva az elmondottakat, szeretném még egyszer hangsúlyozni: a budapesti agglomeráció a fővárost és 80 város környéki agglomerálódó települést magában foglaló, térszerkezetileg összefüggő, de közigazgatásilag megosztott térség. E terület a magyar térszerkezet sajátos eleme, az ország leggyorsabban és legjobban fejlődő térsége, amelyben a kiegyensúlyozott területi fejlődéshez egy koordináló, területfelhasználási döntéseket keretjelleggel meghatározó területrendezési tervre van szükség.

A fentiek alapján kérjük a tisztelt Országgyűlést, hogy a tervet, a módosítást vitassa meg, tegyen módosító javaslatokat, és végül az Országgyűlés többsége azt fogadja el.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  267  Következő    Ülésnap adatai