Készült: 2021.06.20.10:00:23 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

87. ülésnap (2011.05.02.), 233. felszólalás
Felszólaló Dr. Schiffer András (LMP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:07


Felszólalások:  Előző  233  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először kapcsolódnék a Salamon képviselőtársam által elmondottakhoz, elsőként az utolsó gondolatához: igen, vannak olyan cigány emberek ebben az országban, akik szerepet vállalnak egy-egy település rendjének a fenntartásában, törvényesen működő polgárőr szervezetek tagjaként. Őket is sérti az a megbélyegzés, amit itt az ellenzéki képviselőtársaimtól hallani, amikor cigánybűnözést emlegetnek. (Közbeszólások a Jobbik padsoraiban.)

Tisztelt Országgyűlés! Amikor fölvetődik az a kérdés Gaudi-Nagy képviselőtársamtól, hogy mi a védett jogi tárgy, védett jogi tárgy ennél a Btk.-módosítónál a személyi biztonság is, mert - és ebben vitám van Salamon képviselőtársammal - itt nem pusztán az állam közhatalmi tevékenységét védi a törvény, az állam erőszak-monopóliumát védi. Amikor egyértelművé tesszük, hogy az állam erőszak-monopóliumát semmilyen magánszervezet nem perelheti el, akkor a személyi biztonságról van szó. Nem csak az elmúlt napok konfliktusairól, nem csak a masírozó félkatonai csapatokról, arról is szó van, hogy, mondjuk, faluszélen valakinek van-e joga vámot szedni. Arról is szó van, hogy egy ilyen tényállás alapján az önbíráskodó, a mandátumokon túlterjeszkedő biztonsági őrökkel szemben is fel lehet lépni. Ezek az intézkedések, ez a fellépési lehetőség igenis a magyar állampolgárok személyi biztonságát szavatolják.

Viszont szeretném újfent a kormány figyelmét felhívni arra, hogy ez a Btk.-javaslat önmagában nem fog célt érni. Akkor, amikor önök nem teljesítik azt a választási ígéretüket, ami a 30 százalékos rendőri illetményfejlesztésre vonatkozik, akkor, amikor 25 százalékos elvonással sújtják a rendőrséget, kérdéses az, hogy ezeknek a büntető törvénykönyvi rendelkezéseknek ki fog érvényt szerezni. Itt is el lehet mondani azt, hogy nem erről volt szó, a rendvédelmi szervezetek tekintetében sem teljesítették önök a választási ígéreteiket.

És még valami: azt is tudnunk kell, hogy még akkor is, ha ezekkel a szabályokkal meg lehet regulázni a különböző félkatonai csapatokat, önmagában azt a jelenséget, ami ezeket a szervezeteket életre hívta, egy büntető törvénykönyvi módosítás nem fogja megszüntetni. Ha nem indul be valóban sürgősen ezeknek a térségeknek a felzárkóztatása, nem indul be észrevehető munkahelyteremtés, akkor azok a jelenségek, amik ezeket a szabadcsapatokat életre hívták, nem fognak megszűnni, a válsághelyzet, a közbiztonsági válsághelyzet állandósulni fog.

Én azt szeretném kérni a tisztelt miniszterelnök-helyettes úrtól, illetve a kormánytól, hogy tárgyaljanak érdemben arról a törvényjavaslatról is, amit az LMP a múlt héten beterjesztett, ami eszközt adna arra is a rendőri szervek kezébe, hogy a különböző csoportos erőszakcselekmények, illetve egyéb gyűlöletcselekmények ellen hatékonyabban tudjon fellépni.

Ami a törvényjavaslat kritikáját illeti: nem szerencsés az, ha a büntető törvénykönyvi szabályok alkotásánál szem elől tévesztjük azt az alkotmányos szabályt, hogy a büntetőjog egy ultima ratio a jogi szankciórendszerben. Magyarul, nem való büntető törvénykönyvbe olyan szabály, ami egész egyszerűen egyes igazgatási normáknak a megsértésére reagál. Önmagában a polgárőri igazgatási szabályoknak a megsértése nem büntető törvénykönyvbe való szabály, ezért kérjük tisztelettel a kormánypárti többséget, hogy gondolja át, helye van-e büntetőjogi szankciót alkalmazni akkor, amikor, mondjuk, egy polgárőr szervezet az együttműködési megállapodást nem tartja be, vagy értelmezési vita van, hogy mégiscsak egy szerződéses kapcsolat jön létre egy együttműködési megállapodás során, és hogy ezt ki tartotta be, ki nem tartotta be. Úgy érzem, ez tipikusan a szabálysértési jog területére tartozó kérdés.

Másfelől viszont, ha komolyan vesszük azt, hogy az állam erőszak-monopóliumát éppen a polgárok személyi biztonsága érdekében senki nem vitathatja el, akkor az államnak nemcsak a szervezésre kell büntetőjogi eszközzel reagálnia, de arra is, ha valaki egyáltalán olyan látszatot kelt, mintha rendőri felhatalmazással élne. Magyarul, mi azt javasoljuk, hogy a büntetőjog eszközével reagáljunk minden olyan esetre, amikor valakik rendőrséget kívánnak játszani, és minősített esetként értékeljük azt, ha valaki ilyen álrendőri szervezeteket szervez.

Egyebekben támogatni fogjuk a büntető törvénykönyv elénk terjesztett módosítását.

Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  233  Következő    Ülésnap adatai